Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-21 / 169. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. július 21. IKARUSZ - SZIM Kooperáció A szocialista gazdasági integráció keretében a KGST-országok közül Magyarország szakosodott autóbuszgyártásra. Az Ikarusz legjelentősebb partnerével, a Szovjetunióval több, mint 25 évre visszatekintő kapcsolat alakult ki, s ez idő alatt a gyár több, mint 50 ezer autóbuszt szállított legnagyobb vevőjének. Ebből mintegy 40 ezer autóbusz a korszerű gépészeti főegységekkel ellátott IK—556, IK—18 és IK—200 autóbuszcsalád tagja. A jelenleg gyártásban levő IK—200-as családot a hetvenes évek elejétől gyártják nagy sorozatban. Ez a típuscsalád élenjáró rfűszipii képességekkel rendelkeA gyár kielégíti a szocialista országok igényeit (pl. az NDK-ba ez évben szállítják a 25 ezredik autóbuszt), emellett növeli a tőkés exportot. Termelése a jelenlegi ötéves terv első három évében 500 autóbusszal növekedett. E három évben 65 millió dolláréi t adtak el autóbuszt, s a tervek szerint az ezt követő két év alatt a dollárbevétel ugyanennyivel nő. Mint arról számos lap beszámolt, jelenleg nagy sikerrel szerepel bemutatkozó turnéján az USA-ban az IK—286 típusú csuk-- lós autóbusz. Az osztatlan siker további jó lehetőségeket ígér. Az elmúlt évtizedekben az Ikarusz az autóbuszgyártás élvonalába került. A fejlődésben szerepet játszott a közúti és járműfejlesztési program megindítása. A másik tényező pedig egy széles kooperációs kapcsolat, mely lehetővé tette magas műszaki színvonalú gyártmányok készítéséi és értékesítését. A hatvanas évek második felében indult meg a korszerű motor- és főegységgyártás a Magyar Vagon- és Gépgyárban. Az Ikarusz-autóbuszok sikerének kecskeméti vonatkozása, hogy a Szerszámgépipari Művek helyi gyárában folyik az autóbusz-fékrendszerekbe épülő fékszerelvények gyártásának jelentős része. A fékrendszer nem tartozik a járművek látványosabb részei közé, az alvázon megbújva helyezI Az Ikarusz 256, luxuskivitelű autóbusz, a plovdivi vásáron aranyérmet nyert. kedik el. Fontosságát azonban senki sem vitatja, miként az Ika- ruszban is gyakran idézik az ősi sofőrmondást: „Abból még nem származott baj, hogy egy jármű nem tudott elindulni, abból annál több, ha nem tudott megállni!” Arra, hogy ezt a mondást ne hangoztassák rosszallóan a magyar autóbuszokkal kapcsolatban, biztosítékot nyújtanak a kecskeméti gyárban az NSZK-beli KNORR-cég licence alapján gyártott korszerű fékszerelvények, melyeket a Csepel Művek alvázgyártó telepein, illetve az Ika- ruszban építenek a jellegzetes „doboz” formájú autóbuszokba. Az új megrendelői igények a korábbiaknál többet kívánnak. A szocialista országok autóbuszipara is fejlődött, licencvásárlásokkal korszerűsödött. Mindez megköveteli, hogy az Ikarusz új típusokkal lépjen a világpiacra. Az autóbuszgyárban már kísérleti gyártás alatt van az IK—300-as távolsági és az IK—400-as városi autóbuszcsalád. A tervek szerint 1981-ben már a sorozatban gyártott új autóbusztípusokat a legkorszerűbb, legjobb részegységekből szerelik össze. A SZIM kecskeméti gyárában is folynak már az előkészületek az új autóbusztípusokba építendő fékszerelvények előállítására. A gyár az Ikarusz fejlesztésével összhangban a licencadó nyugatnémet cég legkorszerűbb szerelvényeit készíti majd. KNORR— Ikarusz—SZIM hármas tárgyalásokon tisztázzák az új fékrendszerek felépítését, a fékszerel- vénytípus-választékot. majd a Kecskeméten készülő gyártmánydokumentáció alapján kezdődik meg az új fékszerelvény- típusok előállítása a gyárban, valamint további típusok készítése a SZIM székesfehérvári és karcagi egységében. Az e folyamat eredményeképpen létrehozott korszerű Ikarusz-fékrendszer is fontos feltétele a magyar autóbuszok, további hazai és nemzetközi sikerének. Z. J. NAGY SZEREP JUT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSNEK A császártöltési ipari szövetkezet jelene Hajdan gabonát őröltek a vaskos épületben — ma pedig örlőgépeket, pontosabban kávédarálókat gyártanak benne. A Császártöltési Vegyesipari Szövetkezetnek abban az üzemrészében járunk, amelyet valamikor malomból alakítottak ki. Itt, az emeleten méteres lapátú ventillátor keveri a levegőt, hogy a szerelő lányoknak és asszonyoknak ne legyen melegük. — A Kedvenc nevű kávéőrlőket az összeszerelés és minőségi ellenőrzés után egyenesen a kereskedelemnek csomagoljuk és szállítjuk — tájékoztat a szövetkezet főkönyvelője, Koch István. — Tulajdonképpen a termék az MMG Automatika Műveké, vele állunk kooperációs kapcsolatban, tőle kapjuk a kávéőrlő alkatrészeit. Kiderül, hogy a terem másik felében szintén kooperációs termelést végeznek: az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalatnak készítenek az ide küldött alkatrészekből billentyűpad-gar- nitúrákat pénztárgépekhez. — Az első félévben tízezer-kétszáz billentyűpad-garnitúrát szereltek^ össze dolgozóink az IGV részére — mondja el a főkönyvelő. — Kávéőrlőt csaknem huszonhatezer darabot vittek ki az üzemrészből. Egyébként az MMG-vel nemcsak ez utóbbi termék révén állunk kapcsolatban. Tavaly óta úgynevezett laposdu- gaszolókat is szállítunk a vállalatnak. Az export hőérzékélőhöz használt alkatrészéből az első félévben 160 ezer darabot készítettek a mechanikai részleg dolgozói. Eléggé közismert, hogy az MMG Automatika Művekkel a kilenc évre visszanyúló együttműködésünk keretében műszerfalegységek szerelésével részt veszünk a Zsiguli-programban is. Százezerszámra gyártjuk például a kilométerszámlálókat. A szövetkezet asztalosüzemében jókora deszkakorongok fü- rödnek a gyantaillatban. — Kerek formájú asztallapok — világosít föl Koch István. — A kerek asztal köré illeszkedő padokat . is készítünk. Nálunk azoknak is csak az ülőlapját állítják elő az asztalosok. Ez szintén bérmunka, a Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezetnek. A natúr fenyő alkatrészeket Baján látják el lábakkal. • Az asztalosok az export Mária-garnitúra részeit gyártják. ott szerelik őket össze. Tőkés exportra szállítják ezt a garnitúrát. Ezzel még nincs vége a császártöltési ipari szövetkezet együttműködési listájának. Ugyanis a lakatos részleg a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetkezetnek sertésnevelő kutricákat készít, a bácsbokodi ipari szövetkezetnek pedig az Ikarusz autóbuszok sofőrülése mögötti válaszfal acél- szerkezetét gyártják. A Császártöltési Vegyesipari Szövetkezetnek van meg építőrészlege is. Az idén a tanácsháza felújításával és az új orvosi lakás építésével foglalkoznak dolgozói. Lakossági szolgáltatást fodrász és kozmetikus szakmában végeznek a községben. — Erre az esztendőre 31,5 millió forintos tervet fogadott el a tagság — beszél az idei elképzelésekről, a szövetkezet jelenéről a főkönyvelő. — Az első hat hónapban 16,2 millió forint árbevétellel kismértékben túlteljesítettük az időarányos tervrészt. Nyereségre 6,7 millió forintra számítunk az idén, és az első félévben a terv szerint gazdálkodtunk. A nyereséghányadunk általában 20 —22 százalék évente, ami első látásra igen magasnak látszik. Ennek az az oka, hogy a termelésünknek több mint fele anyagmentes bérmunka. Ha több lenne az olyan munkánk, amelyhez saját beszerzésű anyagot használnánk, növekedne a termelési értékünk, s ezzel csökkenne a nyereségszázalék. A széles körű kooperáció függőséget és bizonytalanságot jelent a munkával való ellátottság tekintetében. Stabilabb alapokon állhatna a termelés, ha több saját gyártmányuk lenne. Fontolgatták már a kávédaráló komplett előállításának átvételét az MMG- től, azonban hiányoznak ehhez a feltételek. Több mint tízmillió forint beruházásra lenne szükség, s a szövetkezet évi fejlesztési alapja ennek csak egy töredéke. Hiú ábrándokat nem kergetnek — ehelyett igyekszik a tagság a partnerek megelégedésére dolgozni. Sokat adnak a szigorú minőségellenőrzésre. így aztán sikerül hosszabb távra szóló szerződéseket kötni. Nemrégiben hoznák a császártöltési ipari szövetkezet vezetőinek tudomására, hogy a Zsiguli-programban továbbra is, 1985-ig számítanak az MMG-iél a tagság munkájára. A. T. F MEGYÉNK TÁJAI- 1 ' • "" .......'■ .........."....' ' ’ '■■*****...... < B ugac Irta: Szalayné Bodócs Éva Kikericsek, kökörcsinek, különböző színű szalmavirágok, búzavirág. ökörfarkkóró, kígyószisz, csaba-ir, szarkaláb, vadnefelejcs. Az aszályban kiégett talajokat a vizek mellett üde gyepszőnyeg tette változatossá. Az erdők alján galagonya, kökény, sóskafa, eb- sefa. A marhatrágyás legelőn eső után rengeteg gomba bújt elő. Bizony, sokszor ez volt a szegény nép kenyérkeresője. A gombázást a város megengedte, rengeteg gomba került innen a kecskeméti és a félegyházi piacokra. Bugac növényvilágának tudományos feldolgozását legelőször 1894-ben dr. Hollós László végezte el, aki a kecskeméti reáliskola tudós tanára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja veit. Bugac a világhír szárnyán A bugaci idegenforgalom létrehozásának ötlete dr. Bocfócs Gyuláé volt. Egy nyáron két hetet töltött barátainál Bugacon, bebarangolta, sokszor végigkocsi- kázta a pusztát, aminek elragadó, megnyugtató szépsége, az ősi «■MIMIM • 1933. május 22.: a világsiker születésnapja. Archív képünkön a Bugacra meghívott újságírók egy csoportja, csikósok társaságában. Jobbra: egy újságírónő a karikás ostorral próbálkozik. pásztorélet érintetlensége adta a gondolatot, hogy ezt a külföldnek is meg kell mutatni — a bugaci táj Európában egyedülálló. 1932-ben négy újságíró, Tóth László (a város felszabadulása utáni első polgármestere), Homoki József, Horváth Ödön és dr. Bodócs Gyula létrehozták a Kecskeméti Idegenforgalmi Irodát — ők kérték a bugaci idegenforgalom megszervezésének jogát. A város hosszas huzavona után, az elképzelés gunyoros lemosolygása mellett — „Köznevetségbe fog fulladni” — megjegyzések kíséretében 1933-ban megadta az engedélyt. Előre kell bocsájtani, hogy nem volt igazuk azoknak, akik azzal támadták a bugaci idegenforgalmat, hogy Magyarország elmaradottságát mutatja be. Az autóbuszokon csoportokban érkező külföldiek mind Budapestről jöttek, ahol már megismerkedtek a főváros kulturális nevezetességeivel, tudták, van Magyarországon kultúra. Megérkezésük után a kecskeméti városháza gyönyörű közgyűlési termében volt fogadás részükre, ahol mindig saját anyanyelvükön köszöntötték őket, ismertették Kecskemét városát. Legtöbbször a tíz nyelvet beszélő Hajnóczy István — neves Katona-kutató — volt a köszöntő. A külföldre utazó turista mindig olyat akar látni, amilyet a világon másutt nem láthat — és Bugac ilyen volt! Olyat akar enni, inni, amiben még másutt nem volt része. Ezt tartották szem előtt a bugaci idegenforgalom szervezői, amikor hallatlan pontossággal kidolgozták az idegenek egynapos programját. Tudni kell, hogy ezekben az években a Horthy-rendszer feudális és bankáruralma folytán szörnyű gazdasági válság volt Magyarországon. A munkásság és a parasztság máról holnapra tengette életét, Kecskemét városa nem tudta a tisztviselőit fizetni. Nyolcvan fillérért kupáit a napszámos látástól vakulásig. 1 mázsa rozs ára adóbolattával 5 pengő, az újévi malac 2 pengő volt. Még egy évtizede sem volt 1933- ban. hogy elkészült a bugaci „kisvasút”, aminek az volt a rendeltetése, hogy a pusztákat bekapcsolja a város, és ezzel az ország gazdasági életébe. A teljes pénztelenség. a sok bankadósság miatt a város vezetői kétségbeesésükben fel akarták szedetni a bugaci vasutat, és ócskavasként eladni, mert csak nagy ráfizetéssel tudta a város üzemeltetni. A tanyai, pusztai népnek nem volt pénze arra, hogy vonatjegyet váltson, a válság miatt áruszállítások is alig voltak. A bugaci idegenforgalom mentette meg a vasutat, és hogy milyen gazdasági fellendülést hozott, milyen keresetet jelentett a puszta népének, azt a későbbiekben látni fogjuk. A világsiker születésnapja 1933. május 22-én volt, amikor bemutatták Bugacot a sajtónak, az Országos Idegenforgalmi Tanács vezetőinek, az IBUSZ vezetőinek, a rádiónak, az autó- és motorklubok vezetőinek. Az összes budapesti lapok elküldték legkiválóbb újságíróikat, hat legnagyobb bécsi újság, a Prágai Magyar Hírlap, a svájci Neue Züricher Zeitung tudósítói is itt voltak. Eljött Móricz Zsigmond a lányával, Móricz Virággal, Zilahi Lajos, Incze Sándor, Komáromi János és még sokan. Az ünnepien feldíszített Rá- vágy téri vasútállomásról 10 órakor indult a felvirágozott mozdony a kisvonattal. Bugac állomáson szálltak le a vendégek, ahol már 42 parasztkocsi várta őket, minden kocsira három vendég szállhatott. Gyönyörű időben indult el a kocsisor az előre kijelölt útvonalon. A végtelennek látszó égbolt alatt, a puszta szent békességében apró fehér pontok világítottak. Találgatták, mi lehet az! A magyar gulya volt, a félelmetes. nagydijakat nyert bikákkal: Amikor Zubornyák Jóska meghajtotta a ménest, elragadtatással tapsolt mindenki. Csattogtak a fényképezőgépek, dolgoztak a filmesek. ( Folytatjuk.) • Csomagolják a Kedvenc kávédarálókat. • Tízezer- kétszáz billentyűpad- garnitúrát készítettek az első félévben. (Tóth Sándor felvételei.)
