Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-19 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 167. szám Ára! 1,20 forint 1979. július 19. csütörtök Kádár János fogadta a Brit Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság székházában fogadta a Brit Munkáspárt hazánk­ban tartózkodó delegációját, melyet Joan Lestor, a Mun­káspárt Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a nemzetközi bizottság elnöke vezet. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezető­je. (MTI) A NÉPFRONT MEGYEI ELNÖKSÉGÉNEK NAPIRENDJÉN A kunszentmiklósi népfrontmunka és a környezetvédelem helyzete A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei elnöksége dr. Do­bos László elnökletével tegnap Kunszentmiklóson ülést tartott. A napirend első pontjának ke­retében Horváth László, a HNF nagyközségi elnöke és Péteri Ele­mér, a HNF titkára tájékoztatót adtak a Kunszentmiklós nagyköz­ségi Népfrontbizottság, a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta végzett munkájáról és a további feladatokról. A tájékoztató jelentés bemutat­ja a község társadalmi, gazdasá­gi, politikai helyzetét, és jól ér­zékelteti azt a fejlődést, amelyet az ipar, a mezőgazdaság, s a tár­sadalmi munka terén elértek. Kunszentmiklós lakosságának 50 százalékát manapság már az ipar foglalkoztatja. Eddigi tevékenysé­güket és természetesen a továb­bit is, a várossá fejlesztés, a ,,középfokú központ” szerepkör ellátása érdekében vetik latba. A tájékoztató számot ad a lakosság közéleti tevékenységéiül, és arról, a munkáról, amelyet a népfront­bizottság ennek erősítése érdeké­ben végez. Abban foglalt állást, hogy „minél több állampolgárt vonjon be a közéleti tevékeny­ségbe, s olyan társadalmi bázist építsen ki, amelyre mindenkor lehet számítani.” A helyi népfrontbizottság tö­megmozgalmi munkájához szoro­san kapcsolódik a községi vezetés­nek a településfejlesztéshez nyúj­tott segítség. Tekintettel arra, hogy a jelentkező igények, s a tanácsi költségvetés adottságai távolról sem azonosak, nagy gon­dot fordítanak a társadalmi mun­ka szervezésére. Az elmúlt évben a társadalmi munka értéke meg­haladta a 9 millió forintot. En­nek a jelentős hozzájárulásnak számos érdekes részlete van, ame­lyek közül megemlítendő, hogy a nagyközségi vállalatok bértöme­güknek három ezrelékét felaján­lották a községi sportalap támo­gatására, és azt, hogy a szocialis­ta brigádok a Bakér-parti gyer­mekjátszótér valamennyi felsze­relését elkészítették. A tájékoztató során szó esett a népfrontmunka a művelődéspo­litikai célkitűzéseket támogató tevékenységéről is. A társadalmi munka itt is megtalálja a maga tennivalóit, mert túl a kulturá­lis élet tartalmi befolyásolásán, a nyári szünidőben tantermek me­szelésére, iskolák rendbehozatalá­ra rendszeresen kerül sor. E téren nagy gond, hogy a nagyközség nem rendelkezik művelődési ott­honnal. Az elnökség a napirendi pon­tot követő vita során a nagyköz­ségi népfrontbizottság munkájá­nak középpontjába továbbra is a társadalmi munka szervezését, az együttműködési megállapodások bővítését, a kapcsolatok széles kö­rű koordinálását, a honismereti szakkörök továbbszélesítésél, a társadalompolitikai aktivisták se­gítését, a rétegpolitikai munka bővítését helyezte. Az elnökség ezután Kontra László, a munkabizottság elnöke és Molitorisz Emil, a bizottság titkára előterjesztése alapján je­lentést vett tudomásul a megye környezetvédelmi helyzetéről, és a HNF megyei környezetvédelmi munkabizottságának munká járói. Ezután az elnökség ajánlásokat határozott el az augusztus 20-i alkotmányünnep előkészületeire vonatkozóan. ■ 9 * , ■*>' S ‘-J '■ Í.T, ■ GÉP 4 TCSOPOR TOSÍT ÁSOK ORSZÁG Több megyében betakarították a termés kétharmadát Vasárnaptól szerdáig csaknem zavartalanul dolgozhattak az aratók Bács-Kiskun megyében. Ennek eredményeként e hét közepéig a búzatermésnek kétharmadát sikerült betakarí­tani. Sajnos, hazánk némely vidékén nem volt még ennyire sem könyörületes az időjárás, mint itt a Duna—Tisza közén, erről tanúskodnak azok a jelentések, amelyeket az MTI gyűjtött ősze. r A szerdai jelentések szerint, a visszatérő esőzések miatt, az or­szág nagy részén küzdelmes mun­ka lett az aratás. Baranyában a gyakori csapadék miatt egy-egy nap mindössze néhány órát tud­nak dolgozni az aratók. A hely­zet kritikusságára jellemző, hogy az aratás eddig eltelt húsz napja közül tizenhárom volt esős, és együttesen csaknem száz millimé­ter csapadék hullott le ebben az időszakban. Az átázott földek, a nedves vetések, az erős gyomoso- dás egyaránt próbára teszi az em­bereket és a gépeket. A napról napra tanúsított erőfeszítésnek köszönhető, hogy a nehézségek el­lenére a búzatermésnek mintegy kétharmadát betakarították már a baranyai határban, a legnehe­zebbnek azonban az aratás utol­só harmada ígérkezik. A kedve­zőbb helyzetben levő üzemek kö­zül öt teljesen végzett a munká­val. Az emberek rövid pihenője és a gépek gyors műszaki ellen­őrzése után a különösen rászoruló gazdaságokban folytatják a mun­kát a kombájnosok. Külföldről is érkezett segítség a Mecsek vidékére: NDK-beli aratócsoport vesz részt a naav munkában. A görcsönyi Mecsek Völgye Tsz és a mankeri LPG kö­zött ugyanis évekkel ezelőtt ba­ráti kapcsolat alakult ki, amely az utóbbi időben termelési együtt­működéssé fejlődött. Minden rendelkezésre álló em­beri és gépi erőt bevetettek az aratás meggyorsítására Győr-Sop- ron megyében is. Ennek köszön­hető, hogy a sűrű esőzések elle­nére, ezen az átlagosnál hűvö­sebb éghajlatú vidéken is már biztos fedél alatt van az idei ga­bonatermés több mint egyharma- da. Szerdán már olyan nagyüzem is volt a megyében, ahol befejez­ték az aratást. Ezzel Győr-Sop- ron megyében is megkezdődtek’ a nagyüzemek közötti gépátcsopor­tosítások. Fejér megye nagyüzemei min­den nehézség ellenére tartják már kezdetben kialakult vezető he­lyüket az idei aratásban. Ezen a kitűnő talajú vidéken szerdán már csak egy-két napi aratnivaló várt a kombájnokra. Az idén egyébként Fejér megyében csak­nem egy hetet álltak az arató- cséplőgépek az esők miatt. Előrehaladtak a megye gazda­ságai a járulékos munkákkal, ed­dig a learatott terület hetven százalékáról lehúzták a szalmát, s felén végezték el a tarlóhántást. a másodvetéseket egy-két nap múlva befejezik a gazdaságok. Pest megyében ugyancsak egy­re több közös gazdaság jelzi, hogy befejezte az aratást. Közöttük van az ócsai Vörös Október, a farmo- si Tápiómente és az érdi Benta- völgye Termelőszövetkezet. Az utóbbi már át is irányította kom­bájnjait a szomszédos Törökbá­linti Állami Gazdaságba, hogy ott is mielőbb betakaríthassák a kenyérnekvalót. A megye gazda­ságai eddig a búzatermés mintegy 60 százalékát aratták ie. A rozs­tábláknak pedig körülbelül a 15 százalékáról takarították be a ma­got. A Hajdú-Bihar megyei terme­lőszövetkezetek csaknem Fejér megyei arányban végeztek eddig az aratással: a termés kétharma­dát vágták le és csépelték el. Az eredeti tervtől jelentősen el kel­lett térni a sok eső miatt. Az utóbbi két héten néhány nap ki­vételével ezen a vidéken csak fél vagy negyed műszakot tudtak dolgpzni a kombájnok, de volt olyan eset, amikor délután négy óra körül állhatták csak munká­ba. E nehéz helyzetben nemcsak a megyén kívüli gépátcsoportosí­tással növelték a munkára al­kalmas idő kihasználtságát: Bor­sod és Szabolcs-Szatrnár megyei kombájnok is segítenek a hajdú­sági gazdaságokban. Borsodban az utóbbi napok meg-megújuló esőzései miatt ugyancsak szakaszossá vált a be­takarítás. A vidék nagyüzemei éj­jeli aratással igyekeznek pótolni a nappali időveszteséget. (MTI) • Máder Mihály, Kélinger István bácsbokodi és Jan Klátyik csehszlovákiai komba jnos az Aranykalász Tsz búzáját aratja a bácsbokodi határban. (Straszer András felvétele.) TISZTELEG A SZÜLŐVÁROS Móra-emlékkiállítás nyílt Kiskunfélegyházán Sűrített Móra-élményekben volt részük tegnap a kiskunfélegyhá- ziaknak. Mielőtt a televízió esti programjában sugározni kezdte a Rab ember fiai című regényből készült feldolgozást, a Kiskun Múzeumban emlékkiállítás nyílt a centenárium alkalmából. A századik születési évforduló tiszteletére rendezett eseményen megtöltötték az ideiglenes bemu­tatótermet az érdeklődő kicsinyek és felnőttek. Fazekas István mú­zeumigazgató a vendégek sorá­ban köszöntötte dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét, Gém Sándort, az MSZMP megyei bizottsága propaganda és művelő­désügyi osztálya vezetőjét, a meg­jelent családtagokat és tudomá­nyos kutatókat, s mindazokat, akiket az író művei és embersége iránti tisztelet hozott ide. Mint mondta, tudatosan nem választot­ták külön az életpálya kiskunfél­egyházi és szegedi szakaszait. így korántsem volt véletlen, hogy Tóth Béla, a szegedi Somogyi Könyvtár igazgatója, József Atti­la-díjas író nyitotta meg ezt az emlékkiállítást. A Móra Ferenc betüösvényein című, frissen megjelent könyv szerzője • beszédében kiemelte, hogy a tisztelgő ünnepségek nem valamilyen kampányfolyamatba tartoznak, hanem azt jelzik: Móra írásiművészete végigkíséri az em­bert gyermekkorától a sírig. Al­kotói igényessége pedig külön mércét állít azoknak, akik szel­lemi műhelyében élnek és dol­goznak, ha nem akarnak méltat­lanná válni a példájához. Ezt követően Kovács János ér­demes művész, az író kritikai realizmusát érzékeltette az Ének a búzamezőkről című regény egy részletével. Majd a közönség bir­tokba vette a szeptember végéig nyitva tartó, egyszerű eszközökkel megrendezett kiállítást, amely a szülőháztól a gazdagon dokumen­tált diákéveken át a megérdemelt sikerig és az utóéletig kíséri vé­gig Móra Ferenc írói pályáját. H. F. • Tóth Béla megnyitó beszédet mondja. (Straszer András felvétele.) Ipari üzemek a második félév elején Végleges adatok nem állnak még rendelkezésünkre arról, hogy milyen eredménnyel teljesítették a megye ipari üzemei első félévi termelési előirányzataikat. Arra azonban min­den vállalatnál, gyárban, gyáregy­ségben felkészültek, hogy nem lesz könnyű esztendő. Az eddig beérke­zett adatok is változó képet mutat­nak az első hat havi tervek teljesíté­séről. ám túlzottan nagy lemaradás — ami év végéig behozhatatlan hát­rányt jelent — nem tapasztalható. Az Épületasztalosipari és Faipa­ri Vállalat kecskeméti parketta- gyárának igazgatója, Németh Jó­zsef arról tájékoztatott, hogy év eleje óta sok gondot okozott az alapanyag-ellátás. Ez jelentős mértékben zavarta a folyamatos termelést. Elmiatt — bár több, mint 10 százalékkal több kész­árut gyártottak, mint az elmúlt év azonos időszakában — féléves előirányzatukat csak 83 százalék­ra tudták teljesíteni. Igaz vi­szont, hogy az év első hat hó­napjában végezték el a gépek, be­rendezések éves karbantartását is, ami 3 hétig tartott, s ilyen kiesés a második félévben nem lesz. A továbbiakban az igazgató el­mondta, hogy a termelést gátló nehézségek ellenére 97 ezer négy­zetméter szalagparkettát gyár­tottak, amelynek több mint 25 száza lékát exportálták. A tőkés országokba 38 millió forint érté­kű árut szállítottak — ami terme­lési értéküknek mintegy 35 szá­zaléka — lényegesen többet, mint a korábbi években. Jelentősen javítja majd mind a termelés bővítésének lehetőségeit, mind a minőség javítását az az automata vezérlésű, hatezer köb­méter éves teljesítményű szárító- berendezés, amelynek építése már folyamatban van. Ez teremti meg ugyanis az alapját annak, hogy a szalagparkettát folyamatosan, két műszakban gyárthassák, még­pedig olyan minőségben, amilyen­nel bármely piacon kelendő lesz. * — A múlt évben befejeződött mintegy 100 millió forintos be­ruházás az idei első félévben hoz­ta meg a várt eredményeket — mondta Birkás Béla, a kecskemé­ti Petőfi Nyomda főmérnöke. — A két új — 3000 négyzetméter alapterületű — műhelycsarnok a korábbinál megfelelőbb munka- körülményeket nyújt dolgozóink­nak és a beruházás során beszer­zett közel 80 millió forint érté­kű új gép és berendezés pedig a munka mennyiségének és minő­ségének jelentős növelését tette lehetővé. így azután június végéig a tervezett 173 millió forintos ár­bevétellel szemben elértük a 189 millió forintos eredményt. Külön említésre méltó, hogy jelentősen előreléptünk a tőkés importból származó anyagok csökkentésében. A múlt év első felében „mindössze” 158 millió forint volt az árbevételünk, és az idei magasabb értékű terme­léshez ugyanennyi importanya­got használtunk fel. Június végéig 50 százalékkal nőtt a tájékoztató nyomtatványok gyártása, a hagyományos címke mennyisége 25, a korszerű önta­padó címkék mennyisége pedig 20 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. Tavaly kezdtük meg a Rádió-TV Üjság nyomását, akkor heti 50 ezer ju­tott tőlünk az előfizetőkhöz. Az idén már, az igényeknek megfe­lelően, hetenként 60—100 ezer példány hagyja el üzemünket. A második félévben szeretnénk tovább fokozni eredményeinket, mindent elkövetünk azért, hogy az év végéig elérjük a 400 mil­lió forintos árbevételt. Tovább erősítjük kapcsolatainkat a meg­rendelőkkel, elsősorban úgy, hogy a határidők pontos betartásával kiváló minőségű termékekkel elé­gítjük ki igényeiket. Az év má­sodik felében már megkezdjük a VI. ötéves terv közel 300 millió forintos beruházási tervének pon­tosítását. A következő tervciklus­ban sor kerül a többi között vi­déki telepeink rekonstrukciójára is. Érdemes kiemelni a kiskunfél­ram megvalósítását az év első felében 27 millió forint értékű keretes csőállvány előállításával^ segítettük. Az 1977 végén, 1978’ elején kezdődött nagyszabású — mintegy 380 millió forint értékű — beruházás a megfelelő ütem­ben halad. A 4700 négyzetméter alapterü­letű új műhelycsarnokban az év elején megkezdődött a gépészeti szerelés, bízunk abban, hogy az év második felének végén már a gépek beszerelése is megkezdőd­het. Jövőre szeretnénk új termé­künk próbagyártását megindíta­ni. A Fémmunkás Vállalat ugyan­is a francia FILLOD-céggel koo­perálva megkezdi új típusú kö­zösségi épületelemek gyártását. Ha megkezdődik a sorozatgyár­tás, irodák, gyermekintézmények, sportcsarnokok, sőt áruházak lé­tesítése is megtörténhet ezekből az új szerkezetekből, illetve ele­mekből. N. 0.—O. L. • A gépsor, amelyen 97 ezer négyzetméter szalagparketta készült az első félévben. (Pásztor Zoltán felvétele.) egyházi, valamint a lajosmizsei kollektívát. Mindkét telep igen szorgalmas, kiváló minőségű mun­kával járult hozzá eredményeink növeléséhez. — Műszaki konferencián, ter­melési tanácskozásokon tárgyal­juk meg az első félévi eredménye­ket — mondta dr. Judák Imre, a Fémmunkás Vállalat kiskunha­lasi gyárának igazgatóig — Nincs okunk a szégyenkezésre; Sikerült az idei feszített terv első részét, a tervezettnél 10 millió forinttal túlteljesítve, elérni a 140 millió forintos árbevételt. Igen nagy szükség volt a termékeinkre, kü­lönösen a paksi atomerőmű épít­kezésénél, ahová az év első felé­ben 10 millió forint értékű külön­böző vasszerkezetet szállítottunk. A határidőket tartva adtuk át gyártmányainkat a Metró építői­nek, a budapesti és a kecskeméti házgyáraknak. A tatarozási prog­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom