Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

1979. július 17. • PETŐFI NÉPE • 3 , 0 Koszorúzás az író szülőházá­nak udvarán. • A jelenlegi első osztályos gimnazisták virággal köszöntik az öreg­diákokat. MÓRA-ÉVFORDULÓ az emlékezés koszorúját. Ezután a városi tanács dísztermében a Kapus Béla karnagy által veze­tett gimnáziumi vegyeskar adott hangversenyt. A sokáig emlékezetes rendez­vény évfolyam- és osztálytalálko­zókkal ért véget, melyeken az öregdiákok felelevenítették a Kis­kunfélegyházán töltött szép diák­évek eseményeit. K. Gy. Soha annyi embert nem láttak még a kis­kunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium falai mint vasárnap, amikor csaknem kétezer haj­dani diák gyűlt össze a névadó, Móra Ferenc születésének századik évfordulója tiszteleté­re rendezett öregdiák-találkozóra. Eljöttek az eseményre a Móra-emlékbizottság tagjai, s ott volt az ünneplők között Kovácsné Vé- szits Márta, a nagy író unokája is. Kovács Sándor, a gimnázium igazgatója ünnepi beszédében fel­idézte az alma mater történetét, melyre büszke lehet minden mai diák. Ez az iskola fennállásának százhetven éve alatt mintegy tíz­ezer érettségizett fiatalt bocsátott az élet útjára; számos egykori ta­nítvány lett a magyar értelmiség kiemelkedő tagja. A szép hagyo­mányok a jelenben is folytatód­nak. — E tanévben kiemelkedő eredményeket értünk el az orszá­gos tanulmányi versenyeken — mondta az igazgató —, hiszen két tanulónk. Ötvös Ferenc kémiából, Drozdik Ferenc pedig bioló­giából országos első lett. Ta­nulóink jól felszerelt iskolában, jó felkészültségű és hivatásukat szerető tanárok irányításával sa­játíthatják el a korszerű tudást, mellyel társadalmunk hasznos, al­kotó tagjává válhatnak. — A ma diákjainak példaképe lehet a névadó, Móra Ferenc, a foltozószűcs és a kenyérsütő asszony gyermeke, akit Evszrich tanár úr karjaiban vitt be a la- itinórára. s akit kitüntetésből el­sőnek és egyedül érettségiztettek 1897. június 11-én. Az ünnepi megemlékezés után • Ösballagás a (élegyházi utcákon. következett a találkozó kiemelke­dő eseménye, az ősballagás. A hajdani diákok mai gimnazisták kíséretében vonultak végig a félegyházi utcákon, Móra Ferenc szülőházáig, miközben a gimná­zium országos hírű kórusa éne­kelte az ismert ballagódalokat'. A Móra-házban Érszegi Kálmán, a félegyházi öregdiákok budapesti szervezetének vezetője helyezte el az összes résztvevő nevében Öregdiák-találkozó, ősballagás Kiskunfélegyházán A kecskeméti járásban is csökkent a bűncselekmények száma Beszélgetés dr. Csernyus István városi-járási vezető ügyésszel A kecskeméti járás párt-végrehajtóbizottsága és a járási hivatal nemrég úgynevezett koordinációs értekezletet tartott, s egyebek kö­zött megtárgyalta a járás törvényességi helyzetét. A tanácskozást kö­vetően dr. Csernyus István, városi-járási vezető ügyésszel a bűnözés és bűnüldözés helyzetéről, a bűnüldöző szervek feladatairól beszélget­tünk. — Az elmúlt évben a kecskeméti járásban hány bűncselekményt derítettek fel, s melyek fordultak elő leggyakrabban? — Tavaly _á kecskeméti járás területén 1196 bűncselekmény el­követése vált ismertté. A korábbi évekhez viszonyítva az elmúlt év­ben emelkedett a személyi tulaj­dont károsító, általában a betöré­ses lopás, a család- és ifjúságel- elni, valamint a nem kiemelt bűn- cselekmények száma. — örvendetes viszont, hogy a járásban csökkentek a társadalmi tulajdont sértő bűncselekmények, s az összkár is lényegesen keve­sebb, mint a korábbi években. Az utóbbi 5 évben a társadalmi tu­lajdonban bűncselekménnyel ösz- szesen 6 millió 668 ezer forint kárt okoztak. Az egy évre eső átlag 1 millió 333 ezer forint. Tavaly vi­szont 652 ezer forint volt a kár értéke. A társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknél, sajnos, még mindig az tapasztal­ható, hogy nem tartják be a va­gyonvédelmi intézkedéseket, a kellő és elvárható őrzésről, el­lenőrzésről nem gondoskodnak. — A népgazdaság elleni bűn- cselekmények aránya sem magas. Zömében vám- és deviza bűncse­lekmények fordultak elő. Ha kis számban is. de néhány esetben felelősségre vonásra került sor árdrágítás elkövetése miatt. Ez­zel kapcsolatban az a tapasztala­tunk, hogy a kereskedelmi szol­gáltatással foglalkozó fogyasztási szövetkezetek nem megfelelően tájékoztatják az üzleteket a fo­gyasztói árváltozásokról. — Az erőszakos bűncse­lekmények száma is csök­kent? — Igen. Tavaly öt emberölés, illetve emberölés kísérlete fordult elő, vagyis csaknem 30 százalék­kal kevesebb, mint az elmúlt öt évben. A korábbiakhoz viszonyít­va csökkent a testi sértés, a ga­rázdaság és az egyéb erőszakos bűncselekmények száma. — Igaz ugyan, hogy a járás te­rületén még igen sok az ittas jár­művezetés, mert például tavaly 286 ilyen bűncselekmény vált is­mertté. de az utóbbi 5 évet ala­pul véve, 26 százalékos a csök­kenés. Kedvezőtlen viszont, hogy emelkednek az úgynevezett cser- benhagyásos bűnügyek. Az el­múlt 5 évben a járás területén 41 ilyen bűncselekmény történt, és ebből 12 tavaly. — Bács-Kiskun megyé­ben a fiatalkorú bűnelkö­vetők aránya, ha mérsékel­ten is, de évről évre emel­kedik. Milyen tapasztalatok vannak a kecskeméti járás területén? — Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a kecskeméti járásban is növekedik a fiatalkorú bűnelkö­vetők aránya. Az 1978-as évben a járás községeiben 81 fiatalkorú követett el bűncselekményt, és ez az elmúlt évek átlagához viszo­nyítva 14 százalékos növekedést mutat. A bűnözés utánpótlásának megelőzése érdekében a jövőben is változatlanul nagy figyelmet kell erre fordítani. — Kérjük, ismertesse a bűnüldöző szervek munká­ját, feladatait. — A bűnüldöző szervek a tör­vények betartásával és a jogpoli tikai elvek helyeá alkalmazásával végzik a feladaTaikat. Jelentősen lerövidült a büntetőjogi felelős­ségre vonás^időitartama. A járási rendőrkapitány az ügyek nagy részében harminc napon belül be­fejezi a nyomozást. A vádirat be­nyújtásától az első fokú bírói határozat meghozataláig 30 napnál rövidebb idő telt el az ügyek több mint felénél, s ez jobb mint a megyei arány. — A gyors felelősségre vonást szolgálja a bíróság elé állítás jog- intézménye. Meghatározott felté­telek mellett az elkövetéstől szá­mított hat napon belül egyszerű­sített eljárással bíróság, elé le­het állítani az elkövetőt, és így jobban érvényesülhetnek a fele­lősségre vonás céljai. Változatla­nul fontos feladatunk, hogy ezt az eljárást minél több ügyben alkal­mazzuk. Ügyelni kell arra. hogy e jogintézmény alkalmazása gyors és szoros együttműködést igényel a bűnüldöző szervektől. — A bűnüldöző szervek főbb feladatainak ismertetése mellett hangsúlyozni szeretném, hogy a bűnözés elleni küzdelem legfon­tosabb módja a megelőzés, ami folyamatos, rendszeres munkát igényel. — Köszönjük a beszélgetés* Tárnái László Lakóhely és környéke Tudományos tanácskozás a gyógynövényekről A gyógynövénytermesztés új technológiáiról, a fejlesztésekről kezdődött hétfőn egyhetes nem­zetközi tanácskozás a Magyar Tu­dományos Akadémia várbeli dísz­termében a Nemzetközi Gyógy­növénykutatási Társaság és a Magyar Agrártudományi Egyesü­let rendezésében. A konferencián 26 ország mintegy 200 szakembe­re vesz részt és összesen 50 elő­adás hangzik el. A tanácskozáson három nagy témakörben vitatják meg a gyógy­növénytermesztés aktuális kér­déseit. A megnyitó után elsőként a Magyarországon kifejlesztett zárt mák- és anyarozs-termeszté­si technológiákról hangzottak el előadások: ezekkel a rendszerek­kel megbízhatóvá, egyenletesebbé lehet tenni a termesztést, s így a gyógyszeripar állandóan jó minő­ségű alapanyaghoz juthat. A to­vább i témakörökben á gyógynö­vénytermesztés új gépeiről, illet­ve a nemzetközi együttműködé­sekről lesz szó. (MTI) Kéményseprők szakmai vetélkedője Július 19—22. között Nyíregy­házán rendezik meg a III. orszá­gos kéményseprő-ipari szakmai vetélkedő- és sportnapokat. Az eseményről az Országos Kémény­seprőipari és Tüzeléstechnikai Társaság képviselői hétfőn tájét koztatták a sajtó munkatársait. Hazánkban jelenleg mintegy másfél ezer kéményseprő dolgozik; közülük 186-an a fővárosban, or­szágosan összesen mintegy 6 mil­lió kémény karbantartásáról gon­doskodnak. Kevesen vannak, hi­szen csak Budapesten 1 rViillió 100 ezer kéményt kell rendben tarta­ni az élet- és vagyonbiztonság, a környezetvédelem" és a jobb ener­giagazdálkodás érdekében. A szakma utánpótlásának hiá­nya aggasztó. Tavaly mindössze egy fiatal, az idén pedig • egy sem jelentkezett kéményseprőnek, no­ha ösztöndíjat, kollégiumi elhe­lyezést biztosítanak a szakmun­kástanulóknak. (MTI) Szerelik az olimpiai berendezéseket A néhány nap múlva kezdődő szovjet nyári szpartakiádon több sportlétesítményben magyar ered­ményjelző berendezések, kommen­tátorrendszerek és hangosítók üzemelnek. Ezeket az ELEKTRO- 1MPEX a jövő évi olimpiára szál­lította, az olimpiai berendezések­nek több mint a fele már a hely­színen van. A jövő évi olimpiára összesen 1,2 milliárd forint érték­ben szállít a magyar ipar stúdió- és elektroakusztikai berendezése­ket, számítógépes eredményhirde­tőket. (MTI) Árpád-kori leletek A tatárok pusztítását követő esztendőkben benépesült, egykor volt Árpád-kori települést tártak fel a régészek Panyola határában. Napvilágra kerültek a XIV. szá­zadi oklevelekben Remete néven említett falu centrumában lévő templom maradványai, s néhány, az épület körült állt lakóház is. Egy bolgár tudós azt írja cik­kében, hogy a városi emberek a növényzet hiánya miatt szenved­nek legtöbbet az idegbántalmak- tól, a szív- és érrendszeri, meg a légzőszervi betegségektől. Azt is leírja, hogy miért. A korszerű építőanyagok — a beton, az asz­falt stb. — sokkal több hőener­giát nyelnek el és tárolnak, mint a növényzet. Éjjel aztán kisugá­rozzák ezt a hőt, s ez kedvezőt­lenül hat a városi éghajlatra. Mindamellett a növényzet afféle légtisztító berendezésként is mű­ködik: kiszűri a levegőből a port, a kormot. A növények csökkentik a zajt is, egy 3 méteres növény­sáv a hanghullámoknak harminc százalékát képes elnyelni. A nö­vényzet növeli a levegő oxigén- és páratartalmát, az erdők, fás területek közelében élő emberek­nél ezért is jóval, kevesebb a lég­zőszervi megbetegedés. De hát hogy is állunk mi a lakóhelyi kör­nyezet üdébbé, egészségesebbé té­telével? Milyen sorrendben szere­pel a fásítás, parkosítás a tervek közt? S egyáltalán, csak anyagi vagy szemléleti okokból van gond ilyen vonatkozásban? Nem kell sok töprengés, hogy néhány példa eszünkbe jusson. A közelmúltban a megyeszék­hely tanácsi vb testületé elé egy tájékoztató került, amelyben az új lakónegyed kialakulását és fej­lődését. jelenlegi helyzetét mu­tatta be a szakágazat vehetője. Az eredmények felsorolása mellett volt ebben egy visszatérő mondat, amely arra utalt, hogy az általá­nos kedvező kép mellett elmara­dás is várható. Nem lehet — az anyagi eszközök elégtelensége miatt — csak a következő ötéves tervben megépíteni a parkokat. Látszólag más téma. országos hírközlő szerv foglalkozott vele. Nyugaton jó piaca van a magyar facsemetének, ezúttal nem a gyü­mölcsfáról, hanem a lakóhelyet díszítő fákról van szó. Csak ép­pen idehaza nincs rá igény. Hiába telepítették olyan mennyiségben, hogy számoltak az épülő új lakó­negyedekkel is, a megrendelés tö­redéke a vártnak. Egy szociológus írja: Szocialis­ta társadalmi-gazdasági fejlő­désünk során egyre inkább kibon­takozik az új típusú, korszerű életmód, illetve a megvalósításá­ra irányuló igény. Ez megnyilvá­nul abban, hogy a háztartási mun­kára fordított idő csökken, a to­vábbtanulásra. képzésre fordított idő növekszik. A társadalmi kap­csolatok kibontakoztatásával, a kulturális tevékenységgel, a szó­rakozással összefüggő igény kielé­gítése a környezet megváltozik tu­sát is szükségessé teszi. A megyei településfejlesztési versenyben — örömmel kell üd­vözölni ezt a tényt — jelentős he­lyet kapott a környezet tisztasá­ga, ápoltsága. Általában a környe­zeti kultúra fejlesztése érdekében tett lépések megbecsülését jelzi, hogy az értékelések során ez a szempont gyakran döntő érv volt a helyezések elbírálásánál az azo­nos pontszámot elérők között. Sajnos — ez is megállapítható —. még rengeteg a tennivaló. Még sok város és falu széle szeméthe­gyektől bűzlik. A vállalatok és egyének is szaporítják nemcsak a kijelölt helyeken a szemétkupa­cok mennyiségét. De visszatérve az új és régebbi lakónegyedek környékére, bizony itt is nagyon változó a kép. öt­tíz éve létesült lakótelepek — a kezdeti felbuzdulás után — elha­nyagoltak. Buszmegállókban, üz­letek környékén sok a szemét. Fák kiszáradva, néhol kitördelve. Vi­rág, zöld növényzet alig díszük, s ha van is, hamarosan letaposva, letarolva. A zöldfelületek gazdája — tanácsi ilyen-olyan nevű vál­lalat vagy üzem — aligha bír egy­maga a rohamosan növekvő fel­adatokkal. Kéllene a lakosság fo­kozott figyelme, fegyelme és se­gítsége. Néhol meg is van ez a szándék, igyekezet. Locsolnak, virágot ül­tetnek a bérházak lakói. S végez­nének többét is a környezetükért, ha lenne valamilyen szervezett kerete ennek a munkának, s nem tűnne olykor fontoskodó túlbuzgó­ságnak mások szemében. Néhol csak az eszközök hiányoznak — ásó, lapát, locsoló, gereblye, vi­rágtövek. facsemeték — és hát valamilyen szakértelem is az in­duláshoz. Miért nincs például né­hány kertészszerszám a házfel­ügyelők rendelkezésére bocsátva, hogy kiadhassák, akinek kell? Háztömbönként is lehet szervez­ni az ilyen megmozdulást. Vala­mi moccan már sok helyen, csak a buzdító, segítő kezdeményezés, s a szervező akarat hiányzik. Másutt az alapok sincsenek meg hozzá. Nehéz megmagyarázni, miért késik a terület rendezése — nem á parkosítás, de legalább a fásítás, füvesítés, az építési tör­melék elszállítása, a talaj/szintbe­hozása — évekig a lakások átadá­sa után. Ha nincs is pazar játszó­tér, de alkalmi homokozó, egy kis labdapálya igazán elkelne — le­hetőleg azonnal, a lakók beköltö­zésekor. Hiszen sok a »gyermek ezekben az új házakban, s rossz nézni a lézengésüket a gazzal be­nőtt térségeken. S bizony, a fák. ha csak évek múltán ültetik el, egész generáció kell, mire árnyat adhatnak majd az itt lakóknak. A ma elmulasztott munkát egy egész korosztály sínyli meg. Nehéz hát egyetérteni azzal, hogy a tervek megvalósítása so­rán éppen a parkok, terek rende­zése, létrehozása szorul hátra, a következő tervidőszakra. A terve­zésnél előírás az egy lakásra jutó parkosításra szánt összeg, amit a nehezülő gazdasági körülmények sem csorbíthatnak. Szemléletről van tehát szó, ar­ról, hogy egységes egésznek te­kintsük a lakóhelyet és környé­két. Akkor is, amikor a beköltö­zőket kérjük gondosságra, segítés­re, s amikor a tervek megvalósí­tását igényeljük mindazoktól, akik a sorrendről döntenek. Mert éle­tünk együtt zajlik a munka utá­ni pihenést, kikapcsolódást, gyer­mekeink játékát és mozgásigényét is szolgálva, kielégítve — otthon és a környéken. Komplex módon — ahogy ma mondják — kell gon­doskodnunk mindegyikről. T. P. KÉPERNYŐ SUKSIN—BACSÓ: Sértés Gorkij 'szerint, tevékenységünk legfőbb célja és értelme, hogy „minden ember — Ember legyen”. Űjra és újra megfogalmazta hit­vallását. • ..Embernek lenni a föl­dön — a legcsodálatosabb köteles­ség”. És — ő is jól tudta —, a legnehezebb is. Az ösztöneinek, környezetének kiszolgáltatott társas lény gyámol­talan áldozatként, szinte tehetet­lenül tűri megaláztatását. Más a történelmi képlet, mint Gorkij idejében. Jobbak az életviszo­nyok, a nélkülözés nem torzítja a gondolkodást, az érzéseket, az író hazájában és jó néhány or­szágban megszűnt a társadalmi méretű kizsákmányolás. Mégis sok a megszomorodott, megalá­zott, a tüskéktől sebzett ember. Formázzák az egészséges, az ép embert, pedig megbántotta őket az élet: a rossz szomszéd, az igaz­ságtalan főnök, a munkamegosz­tásból adódó kiszolgáltatottság, az elszenvedett méltánytalanság. Az élet jobbításáért, a teljes életért gorkiji szenvedéllyel, erő­vel és talentummal küzdő Vaszi- lij Suksin.nak látszólag köpnyebb a dolga, mint a mezítlábasok író­jának, ment törekvései az ural­kodó rend alapelveivel harmoni­zálnak. Az emberi gyarlóság, kap­zsiság, hatalomvágy is alkalmaz­kodott az új körülményekhez, ne­hezebben leplezhető le. nehezeb­ben orvosolható. Nem veti ki a szocialista társadalom olyan gyor­san ezeket a kórokozókat, mint reméltük, hittük, pedig a sértése­ket nem lehet elfelejteni és nem is szabad elfelejteni. A lélekrajz Csehovhoz hasonlít­ható művésze a köznapi élet ap­róságaihoz, éri tetten a fájdalmas — rendeletekkel, törvényekkel megszüntethetetlen igazságtalan­ságokat, az életet feleslegesen gúzsba kötő, torz beidegződését. A Sértés című elbeszélés szen­vedő alanyát az első pillanatban mi is elmarasztaljuk; ha eltűri az oktalan pimaszkodást, megúszná a verést. Tudnia kellene, hogy a sorban állókat a maguk dolga, a mai bevásárlás foglalkoztatja, az esetleg már holnap rájuk is lesel­kedő veszéllyel nem gyötrik ma­gukat, másért nem vállalnak rosz- szallást, esetleges hátrányokat, kellemetlenséget, eltűrik. mások megalázását. Feszült. drámai életsorsokat mutatott a másik két rövid tévé­film. Néhány képkocka és máris előttünk az emberi drámákat ke­retező atmoszférateremtő kör­nyezet, néhány pere és máris hús-vér emberek keresik a „ma­guk módján” boldogságukat. Csak sejtjük, mit csináltak korábban, mi lesz velük a jövőben; a köz­pontban álló esemény világítja meg az érdekeltek sorsát, érzé­kelteti múltjukat, vetíti ki jövő­jüket. A konfliktusok, a nagy ér­zések. kiáltó igazságtalanságok majd szétfeszítik a várt formákat, nincs egy felesleges szó, üres kép. Bacsó Péter nagyszerű szövet­ségese volt a nagyhatású társada- lomfaggatásíkor. Legjobb film­jeire emlékeztető lényegre töréssel bontotta ki az ellentétek mag- vát.- segítette a társadalom ön­vizsgálatát. A szerda este szintén kiemel­kedett a múlt hét más. sikerült, szép alkotásai közül. Gábor Mik­lóssal az élen a kitűnő színészek mutatták meg, hogy mire képe­sek, ha van igazi dráma, van mondandó, van értő rendező, ope­ratőr. Heltai Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom