Petőfi Népe, 1979. július (34. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 165. szám Árai 1,20 forint 1979. július 17. kedd Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága tegnap Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára el­nökletével, a megyei pártszékházban ülést tartott, amelyen részt vett Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A megyei pártbizottság ülé­sén meghívottként jelen voltak a megyei párt- bizottság osztályvezetői, a városi, járási párt- bizottságok első titkárai, az oktatási igazgató­ság vezetője, a megyei pártbizottság politikai munkatársai, a kecskeméti városi pártbizott­ság titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárai, a megyei tanács pártbizottságának és a BM pártbizottságának titkárai, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára. A végrehajtó bizottság az alábbi napirendet javasolta: — Tájékoztató a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-i üléséről. Előadó: Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára. A tájékoztatót követően felszólalt Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Boza József, a ka­locsai járási pártbizottság első titkára, Sztano- jev András, a kiskunfélegyházi városi pártbi­zottság első titkára, Papp György, a bajai vá­rosi pártbizottság első titkára és Borsodi György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára. « A megyei pártbizottság a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Huszár István Washingtonban Huszár István, a Miniszterta­nács elnökhelyettese Juanita Kreps kereskedelmi miniszter meghívására hivatalos látogatás­ra vasárnap az Amerikai Egyesült Államokba érkezett, A Miniszter­tanács elnökhelyettesét útjára el­kísérte Nagy János külügyminisz­ter-helyettes, Török István külke­reskedelmi miniszterhelyettes és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. (MTI) Lakóhely és környéke 3. oldal Baromfikeltetők a munkájukról 4. oldal Ifjúság és kultúra I. oldal Magyarország nyerte az ifjúsági tornát 1. oldal Ilié Verdet Budapesten Megkezdődtek a magyar - román kormányfői tárgyalások .ÚTFENNTARTÁSRA TÖBB MINT 63 MILLIÓ FORINT Túlteljesítette első félévi tervét a KPM Közúti Igazgatósága Ilié Verdet, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos baráti látogatásra hétfőn Budapestre érkezett. Ilié Verdetet és feleségét, valamint a kíséretében levő személyisége­ket — köztük Nicolae Constantint, az Állami Tervbizottság elnökét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizott­ság román tagozatának elnökét, Alexandru Rosu gépipari miniszter- helyettest, Martin Tralstraru, külkereskedelmi és nemzetközi gazda­sági együttműködési miniszterhelyettest. Vasile Gliga külügyminisz­ter-helyettest — IL—18-as különrepülőgép hozta Budapestre. Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete ha­zánk fővárosában csatlakozott a kormány elnökének kíséretéhez. A román, a magyar és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlajával fellobogózott Ferihe­gyi repülőtéren a különrepülő- gépből kilépő Ilié Verdetet és feleségét Lázár György és felesé­ge köszöntötte. Az üdvözlésen je­len volt Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Sághy Vilmos belkereskedelmi minisz­ter, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, Várkonyi Péter állam­titkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, és Rajnai Sándor, hazánk buka­resti nagykövete. Ott voltak a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tag­jai. A vendégeket piros nyakken- dős úttörők virágcsokrokkal kö­szöntötték. A kölcsönös üdvözlések után Ilié Verdet és kísérete gépkocsi­ba szállt és vendéglátói kísére­tében a szállására hajtatott. Délután Ilié Verdet a román, magyar és vörös zászlókkal fel­lobogózott Hősök terén megko­szorúzta a Magyar Hősök emlék­művét. A román kormány elnö­ke ezt követően Rákosligeten a Román Hősök emlékművén he­lyezte el az emlékezés és a ke­gyelet virágait. A koszorúzásoknál jelen volt Roska István, Stadinger István, a fővárosi tanács elnökihelyettese. Rajnai Sándor és Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti hely­őrség parancsnoka. A magyar—román hivatalos tárgyalások az Országháziján kezdődtek meg. A magyar tár­gyaló csoportot Lázár György vezeti; tagjai: Marjai József, Roska István, Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Müller István kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Tóth. Dezső kulturális miniszterhelyet­tes, és Rajnai Sándor. A román tárgyaló csoportot Ilié Verdet vezeti; tagjai: Nico­lae Constantin, Alexandru Rosu, Marin Traistaru, Vasile Gliga. Mircea Popescu, az Állami Terv­bizottság alelnöke, a Magyar— Román Gazdasági Együttműkö­dési Vegyes Kormánybizottság román tagozatának alelnöke és Victor Bolojan. Az őszinte légkörű megbeszé­lésen áttekintették Kádár János és Nicolae Ceausescu 1977-ben megtartott, legfelsőbb szintű ta­lálkozóján elfogadott megállapo­dások végrehajtásának helyzetéi. Megvitatták a két ország gazda­sági együttműködésének alaku­lását, valamint az 1981 — 1985-ös időszakra szóló, előkészítő tár­gyalások eredményeit. A KPM Közúti Igazgatósága a megyében levő 2228 kilométer hosszúságú állami utak fenntar­tási költségeinek fedezetére ez évben 110 millió forint költség- vetési hitellel rendelkezik, amely­ből fél év alatt 63,4 millió forin­tot használtak fel. Mindezt Szél Fc.renctől, a vállalat főkönyvelő­jétől tudtuk meg. A vállalat pénz­ügyi tervteljesítése 57 százalékos. Az első félévben a következő főbb útfenntartási munkákat az alabbiak szerint teljesítették. Az útburkolatok kátyúzására biztosí­tott 10 200 tonnás tervükből eb­ben a félévben 9416 tonnát dol­goztak be, így a teljesítés meg­haladta a 92 százalékot. E fel­adatokat határidőre teljesítették. Májusban megkezdték a bitume­nes felületi zárásokat, és az egész éves 960 ezer négyzetméteres tervből 503 542 négyzetmétert tel­jesítettek. Jó ütemben haladnak a közutak szélesítési és megerősítési mun­kálatai. Az éves 168 519 négyzet- méteres tervből a félév végéig 100 554 négyzetmétert végeztekel. Az árok- és padkarendezési ter­vüket kereken 50 százalékkal fe­jezték be. összességében az út­fenntartási tervüket mennyiségi­leg 52 százalékra teljesítették. Je­lentős gondot okoz az alapanya­gok helyszínre történő szállítása. Az éves 120 ezer tonnás igény biztosítása, vasúton történő szállí­tása igen szoros kapcsolat fenn­tartását teszi szükségesé a MÁV, a Volán és a kőbánya vállalatok­kal. Saját szállító kapacitásukat igyekeztek jól kihasználni, amely lehetővé tette, hogy az első fél­évben az éves anyagszükséglet na­gyobbik részét már a helyszínre szállították. Az első félév eredményeit fi­gyelembe véve, valamint a máso­dik félévben rendelkezésre álló munkaerő, anyagellátás és pénz­ügyi lehetőségek számbavétele le­hetőséget kínál arra, hogy éves tervüket sikeresen befejezzék, A saját eszközökkel végzett útfenn­tartási, üzemeltetési munkákon túl, az utak korszerűsítésére, meg­óvására jelentős összeget fordí­tottak. A Közúti Igazgatóság az év első telében a kivitelezőknek 115.2 millió forintot, az évi elő­irányzatnak 50 százalékát fizette ki. A műszakilag elkészült mun­kák értéke ennél lényegesen ma­gasabb. A korszerűsítési munkák közül a kecskeméti Dózsa György út ki­vitelezése megkezdődött, azonban ennek ez évi befejezése a csa­tornaépítési kapacitás hiánya miatt jelenleg még nem biztosí­tott. Megkezdődött a Lászlófal- va—Tiszakécske közötti földút ki­építése, Solt és Akasztó között a burkolatok megerősítése. Soltvad- kert és Kecel között 11, Baja— Hercegszántó között 6,5, Solt— Harta között 7,9 kilométer hosz- szan történt burkolaterősítés. A KPM Közúti Igazgatóság mint beruházó, az elkészült munkákat minősíti is. Mint megtudtuk, az év első felében elkészült utak, burkolatmegerősítések, kátyúzá­sok minősége megfelelő. G. G. MEGKEZDŐDÖTT A TEREPRENDEZÉS A kecskeméti járás vezetői még tavaly, a nemzetközi gyermekév tiszteletére ifjúsági tábor építését határozták el. A járás fiataljai — akik talán eddig nem túl sokat hallottak Bükkszékről — két év múlva már a Heves megyei község­ben, nagyon szép vidéken létesülő táborban tölthetik a va­káció egy részét. A táborépítési terv megvalósí­tásához helyet kereső kecskeméti járási vezetők ugyanis partnerek­re találtak. A nemes törekvéshez csatlakozott az egri és a kunszent­mártoni járás is. A napokban alá­írt szerződés szerint a három já­rás összefogva építi meg fiataljai­nak a nyaralóhelyet. A több mint 12 hektáros terü­leten egy főépületben kap helyet a konyha, az étterem, a foglalkoz­tató helyiség és a klubszoba. Nem hiányzik majd az orvosi rendelő és természetesen játszótér, s a sportpálya sem. A közelben talál­ható bükkszéki strandfürdő pe­dig jó lehetőséget kínál az úszás kedvelőinek. A három járásból ösz- szesen háromszáz fiatal nyaral­hat egyidőben a tíz-tíz személyes faházakban. — Az ifjúsági tábor teljes egé­szében társadalmi felajánlásokból épül — tájékoztatott Horváth Antal, a járási párthizottság tit­kára. A járás vezetői és a kis­kunsági TESZÖV mozgósítására a lakosság ügyszeretőn csatlako­zott a felhíváshoz, és az ifjúsági tábor létrehozására mintegy 4 millió forintot ajánlott fel. Eb­ből 1,2 millió már be is folyt a beruházást irányító Tiszakécske nagyközségi Tanács V. B. szám­lájára. Ezen túlmenően a járás községeiből számosán jelezték, ha szükséges, az építkezésen is szí­vesen segédkeznek. A tereprendezési munkák meg­kezdődtek, a tervek szerint 1901. május 1-én készen várja a fiata­lokat a- bükkszéki ifjúsági tábor. V. T. TÖBB MINT HÓNAPJA AZ ŰRBEN Világcsúcsot javított Ljahov és Rjumin Pék Miklós, az MTI tudósítója ielenti: Vasárnap, moszkvai idő szerint 14 óra 54 perckor Vlagyimir Lja­hov és Valerij Rjumin 141. napját kezdte meg a világűrben, és ezzel beállította a folyamatos űrtartóz­kodás Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov által ta­valy novenaber 2-án elért 140 na­pos csúcsidejét. A Ljahov—Rju­min páros a Szaljut— 6 szovjet tudományos űrállomás harmadik állandó személyzete. A tartós űr­repülések sorát Jurij Romanyen- ko és Georgij Grecsko 96 napos útja nyitotta meg. Ljahov és Rjumin a Szaljut fe­délzetén eddig eltöltött nem egé­szen öt hónap során — elődeihez hasonlóan — rendkívül változatos tudományos kutató programot hajtott végre. Több mint 100 kü­lönböző asztronómiai, biológiai, geológiai, geográfiai, meteoroló­giai, radiofizikai, talajtani, techno­lógiai és más tudományos kísér­letet végeztek el. Két évtized sem telt el még Ju­rij Gagarin úttörő jelentőségű, 108 perces űrrepülése óta, és a szovjet űrhajósok immár másod­szor értek el, sőt, ezúttal át is lépték a folyamatos űrtartó/kodás 140 napos határát. Ljahov cs Rju­min „űrmaratonja” újabb bizo­nyítéka annak, hogy az emberi szervezet alkalmazkodni tud a cartós súlytalanság állapotához, az űrben is megőrzi munkaképessé­gét és egyre összetettebb felada­tok megoldására képes. A Ljahov —Rjumin űrkettős teljesítményé­nek értékét csak növeli az a tény, hogy ők a Szaljut—6 első olyan állandó személyzete, amely nem fogadott látogatókat. Ljahov és Rjumin a csúcs meg­javítása után is az űrállomáson marad és folytatja az előírt_ tu­dományos program végrehajtását. (MTI) Energiagazdálkodás Már elmúlt fél évtizede an­nak, hogy elhangzott az első figyelmeztetés: a világ energia­gondokkal küzd. Természete­sen nem arról van szó, hogy kimerülőben vannak Földünk olajkészletei, de tény, hogy a nehezebben feltárható terüle­tekre tevődött át a kitermelés egy része, s a szénnek is újra nőni ‘kezdett a becsülete. Nem véletlen ezek után az sem, hogy megkezdődött az olajjal való manipuláció (elsősorban a monopóliumok részéről), és emelkedni kezdtek az árak. Olyannyira, hogy az energiára fordított kiadások mind maga­sabb arányban terhelik a be­hozatalra szoruló országok kül­kereskedelmi mérlegét. Ma már azt is tudjuk, hogy az energiahordozók ára többé nem lesz alacsony. Reméljük azonban, hogy még elfogadha­tó szinten megállapodik. A leg­fejlettebb tőkés országok veze­tői tokiói tanácskozásukon el­lenlépésként olajimport-kon­tingenst szabtak meg, a nyu­gati sajtó pedig világméretű olajhiány rémével ijesztgeti a lakosságot. A szocialista or­szágokban viszont nyugodt a helyzet. Az a tény ugyanis, hogy a Szovjetunió a világ leg­nagyobb olajtermelője és a KGST-országok szükségleteik 80—90 százalékát a szovjet ve­zetékeken kapják, lényegesen kiegyensúlyozottabbá teszi el­látásukat. Miután a KGST-országok — köztük hazánk is — vásárolnak az OPEC-országokból drágább olajat, nem tfüggetleníthetik magukat teljesen az eléggé ki­éleződött nemzetközi energia- piaci helyzettől. Az MSZMP Központi iBizottsága a legutób­bi — június 29-i — ülésén is­mételten megállapította: „A világpiacon újabb áremelkedé­sek mennek végbe, a kőolaj és több nyersanyag ára tovább növekszik, s ennek gazdasági hatásával természetesen szá­molni kell". A továbbiakban a határozat hangsúlyozza: „Ezért a Központi Bizottság nyomaté­kosan felhívja a figyelmet ar­ra, hogy fokozottabb mérték­ben kell takarékoskodni az energiával, a nyersanyagok­kal .. Mindenki tudja, hogy ha­zánkban az elmúlt három év­tized alatt erőművek valóságos hálózatát építettük ki, jelentős mértékben fejlesztettük a szén-, az olaj-, a földgázbányászatot. Rohamosan fejlődő iparunk, mezőgazdaságunk, közlekedé­sünk, mind kulturáltabb éle­tünk és háztartásaink energia- szükségletét azonban ezek fe­dezni nem tudják. Jelentős mennyiségű szenet, villamos áramot, olajat, földgázt va­gyunk kénytelenek importálni. Az elmúlt években nem vol­tunk szűkében az energiának, nem szenvedtünk hiányt' egyik fajtájából sem. Hajlamossá váltunk helyenként még a pa­zarlásra is, vagy legalábbis nem sokat törtük a fejünket azon, hogyan takarékoskodhatnánk. A Központi Bizottság határo­zata most arra szólít fel mind- annyionkat, hogy gondolkod­junk, cselekedjünk. örvendetes, hogy már van­nak jelei Bács-Kiskun megyé­ben az erre irányuló tettre- készségnek. A kecskeméti par­kettagyár olyan kazánt vásá­rolt, amelyben az eddig csak szállítási költségeket okozó — termelés közben keletkező — hulladékot is elégeti, s ezáltal több millió forint értékű ola­jat takarít meg évente. A kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Tsz energetikusától hallottam, hogy 1916-ban 8,5 millió, 1977- ben 9 millió, 1978-ban már 11 millió forintot költöttek ener­giahordozók vásárlására. Ez­után azt ecsetelte, hogy most milyen tervet dolgoztak ki a villanyárammal, földgázzal, benzinnel, olajjal való takaré­kosságra. Elindult tehát egy folyamat Bács-Kiskunban is, amit úgy neveznek, hogy energiagazdál­kodás. N. O. Ifjúsági tábor - társadalmi összefogásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom