Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-13 / 136. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 13. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben Hegedűs Lajos elnökkel a napi gondokról beszélgetünk. Ezek közül a legnagyobb a hetek óta tartó aszály. Jelenleg is öntöznek 450 • hektár búzát és 750 hektár egyéb növényt, többek között cukorrépát, kukoricát, szóját. — Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az időjárás okozta kieséseket pótoljuk. Ennek egyik lehetősége a hatékonyabb gazdálkodás minden ágazatban. Ez nálunk egyébként napi feladat. A hartaiak szemléletét ez jellemzi már évek óta, hiszen ennek is köszönhető, hogy tavalyi eredményeik alapján immár hatodszor nyerték el a kiváló címet. A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek területi szövetségének kimutatása szerint a hartai közös gazdaságban ezer forint bruttó állóeszközre 230 forint értékű termelés jut, ami csaknem kétszerese a körzet átlagának. Egész sor kezdeményezése van a szövetkezetnek, melynek célja a munka termelékenységének növelése, a takarékosság, az olcsóbb termelés. Füzesi János állattenyésztési főágazatvezető erről beszél. — Nálunk a baromfi- és a sertéstenyésztés árbevétele mintegy 90 millió forint évente. Az utóbbi években sokat fordítottunk a termelés növelésére, és értünk el eredményeket. A sertéstelep rekonstrukcióját házilag oldottuk meg, hasonlóképpen a technológiát is. Eddig míg 1977-ben 7300 mázsa hízót, az idén már 9000 mázsa hízót fogunk értékesíteni, a 450 kocás telepről. Az építkezést faszerkezettel oldottuk meg, ami jóval olcsóbb. Mindent ösz- szevetve egyharmad költséggel fejlesztettünk. Egyébként, ha a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nem járul hozzá egyedi terveinkhez, akkor két és fél millió forintba került volna a rekonstrukció. Jelentős módosításokat vezettek be. Az egyik a nedves etetés a sertéseknél, vagyis száraz takarmány helyett vizesen adagolják az ennivalót. Sőt, a másik állat- tenyésztési ágazat, a baromfitenyésztés melléktermékét az alomdarát is felhasználják a sertések etetésénél. Tavaly júliusiban kezdték a kísérleteket. Saját szárítóüzemükben állítottál^ elő fehérjében gazdag takarmányt.1 A baramfi-alomdara ugyanis 24 százalék nyersfehérjét tartalmaz, öt-tíz százalékban keverik a takarmányhoz, a kocáknál 15 százalékos az arány. Most kezdték meg a kísérletet a szarvasmarha- hizűalásban is. A melléktermék hasznosítására igen jó példa a hartaiak kezdeményezése, amelyet érdemes követni más termelőszövetkezeteknek is. Füzesi János még elmondja: — A nedvesített takarmány etetése, keverve az említett ba- romfi-alomdarával, rendkívül kedvező biológiai hatású, a sertések súlygyarapodása gyorsabb, az ágazatban 3,80 kilogramm takarmány etetésével tudunk elérni 1 kilogramm súlygyarapodást. A baromfival, amely most már szoros kapcsolatban áll a sertés- ágazattal az említettek miatt, 1974 óta foglalkozunk. A napos jószágot a rémi Dózsa Termelő- szövetkezetből kapjuk, és mi neveljük továhb. A legutóbbi pecse- nyecsirke-szállítmányunk 94,5 százaléka első osztályú volt. Az idén 51 nap alatt 1,62 kilogrammra nőttek meg a pecsenyecsirkék, a takarmányfelhasználás 2,32 kilogramm. Mindig előrébb kell lépni és a technológia korszerűsítése azért • Ezzel a berendezéssel folyamatossá tették az etetőláneok működését a baromfi- telepen. (Straszer András felvételei) • Éjjel nappal öntöznek a hartai Erdei Ferenc Termelő. szövetkezet földjein. is fontos, mert ami ma még modernnek számít, holnap már elavult — ezt vallják a hartai termelőszövetkezetben. A javítóműhelynek sok feladata van az alaptevékenységen kívül, a technikai újításokat nekik kell megoldaniuk. Horváth József ágazatvezető elmondja: — Mi egymásután kapjuk a kívánságokat. Ilyen volt többek között a sertéstelepi, rekonstrukcióval kapcsolatos rácsos padlószerkezet, aztán a nedves takarmányetetés bevezetésekor szükséges megfelelő vályúk elkészítése. Bizony sokat törtük a fejünket, míg sikerült kivitelezni és megfelelőt készíteni. Nehéz elmondani, hogy mennyi hibalehetőséget kellett megelőzni. A baromfitenyésztésben az etetőláncok folyamatos működését kaptuk feladatul, ezt is megoldottuk. I ,T*V I ' M I «I * ■ ■ Büszkék arra is, hogy sikerült műszaki segítséget adni az építő- brigádnak. A termelőszövetkezetben ugyanis ebben az ágazatban hatvanötén dolgoznak, évente 13— 14 millió forint értékű építési munkát végeznek. A javítóműhely dolgozói elkészítették azt a szellemesen összeszerelt berendezést, amely kétszeresére növelte a termelékenységet, csökkentette a legnehezebb fizikai munkát, és kezeléséhez csak egy ember kell. Egy MTZ—50-es traktorra felszereltek egy betonkeverőt. A hid- rosztikai berendezés segítségével a gép automatikusan keveri össze a sódert a cementtel. Idős Benics Lajos, az építési főágazatvezető csak annyit jegyez meg: — Kár, hogy nincs még egy belőle. Eddig ugyanis kettőt készített el a műhely. Reméljük, a harmadik is elkészül és akkor még könnyebb lesz a munkánk. A hartaiak példája bizonyítja, hogy jó ötletekkel, leleményességgel olyan tartalékokat lehet feltárni a gazdálkodásban, amelyek milliókat érnek. K. S. Jó példák Hartáról Elegendő a vetőmag a másod- és tarlóvetésekhez Ajánlat: leveles olaj retek, szudáni fű Az idei termesztési évben nem sok jót kaptáik az időjárástól a mezőgazdászok. A kedvezőtlen ősz, tél, az árvíz, a belvíz, a tavaszi fagyok, a rendkívüli májusi szárazság egyenként is gondot okozott volna, most pedig „csőstül jött az áldás”. Hazánk mezőgazdasága szakvezetőinek intő szavát, tanácsait egyre gyakrabban olvashatjuk, hallhatjuk. Az időjárás viszontagságai ellen minden eszközzel meg kell védeni a növényzetet, ahol erre van lehetőség, öntözést, ha nincs, más agrotechnikai eljárást szükséges bevezetni. Az egyes ágazatok várható kiesését azonban valahogyan pótolni kell. Így a tarló- és másod vetések re ott is számolnak, ahová eredetileg nem tervezték. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi területi központjában elmondták, hogy korlátlan mennyiségű vetőmaggal tudnak a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére állni. A múlt hónap közepén körlevéllel keresték fel a gazdaságok szakembereit, milyen vetőmagból, mennyit igényelnek. A beérkezett rendelések alapján máir szállítanak is. Korai tenyészidejű kukorica- fajták vetőmagjából mintegy 150 mázsás készlet áll az ezt a növényt vetni kívánók rendelkezésére. Napraforgóból nagy olajtartalmú fajták közül is válogathatnak. A takarmányborsóból mind vegetatív, mind generatív fajták találhatók a vállalat készletében, amely körülbelül négy vagonnyi mennyiséget tesz ki. A gazdaságok a múlt évben egyáltalán nem keresték másod vetésre a takarmányborsó magját, az idén azonban oda, ahol öntözésre lehetőség van, minél nagyobb területre ajánlják a szakemberek. Figyelemre méltó á nálunk kevésbé termesztett leveles olajretek, amelyet másodvetésként, de fővetésben is termeszthetnek. Tavaly a megye gazdaságai mintegy 600 hektáron termesztettek olaj- retekmagot. Másodvetésként augusztus 20-ig vethető kalászos gabona után, de olyan növény is lehet előveteménye, ami után keresztes virágú növényre ártalmas gyomirtó vegyszer nem marad. Hasznosítási módja sokféle a leveles olajreteknek, lehetséges a szarvasmarháknak zöldtakarmányként adagolni, silózható, kiváló vadlegelő szarvasok és őzek számára, és nem utolsósorban juhlegelőnek használható október közepétől akár —5, —8 Celsius- fok hőmérsékletig is. A vállalathoz eddig mintegy 550 hektár bevetéséhez elegendő leveles ólajretekvetőmag-igény érkezett. A kisebb szórtahb területű gazdaságokba a muhar és a köles vetőmagját szállítják, vetik előszeretettel. Az igen súlyosnak ígérkező tömegtakanmány-helyze- ten lendíthet a szudáni fű, amelynek nagy zöldtermése legeltetve, silózva egyaránt kiváló minőségű takarmányt ad. A zöldségféléket keresők, nagyüzemek szakemberei és kiskerttulajdonosok egyaránt húsz faj mintegy hetven fajtájából válogathatnak. A vállalat orosházi és monori kirendeltségén tárolt uborka, bab, borsó, étkezési tök, saláta, retek, fejes káposzta, karalábé és a többi zöldségnövény vetőmagja elegendő a termeszteni kívánóknak. O. E. Milyenek lesznek az új autók? A következő ötéves tervben a szovjet gépkocsigyárak felújítják korszerűsítik termékeiket. A „Zaporozsec”, amely eddig léghűtéses motorral készült, és meglehetősen zajos volt, vízhűtéses motorral kerül majd forgalomba. A „Moszkvics” és a „Zsiguli”, az elképzelések szerint első kerék meghajtást kap, ami a szovjet személygépkocsiknál újdonság Ez konstrukciós és technológiai szempontból egyaránt bonyolultabbá teszi majd gyártásukat, de *2#2#2#2,2*>2»2»2,2*2*2#2,2,2*2#2#2»2*2*2*2»2,2*2#2#2*2*2#2#2*2*2*2*2*2#2«£*;«2*. ugyanakkor így elhagyhatják majd a kardántengely-dobozt ami megkönnyíti az utastér észszerűbb kialakítását,* s ami ennél is fontosabb — az első kerék meghajtású gépkocsik jobban viselik a nehéz körülményeket, a sáros, csúszós utakat. Az ágazat tudományos kutatói befejezték egy univerzális mező- gazdasági szállító- és vontatógép kísérleteit is. A billenős, pótkocsis jármű 12 tonna teherbírású. Déligyümölcs A déligyümölcsnek a lakosság ellátásában van nagy jelentősége. A kezdeti luxus megszokássá vált. A megnövekedett kereslet számos olyan tényezőhöz vezethető vissza, amely mezőgazdaságunk belső problémája. Az okok közül néhány: A téli időszakban piacra kerülő hazai gyümölcseink mennyisége és minősége változó, általában gyenge. Nem titok, hogy az ültetvénytervezéssel és telepítéssel a tárolók létesítése nec állott arányban. Az esetleges sikeres tárolás esetén az áru útjának iránya elsősorban a HUNGAROFRUCT — ismérve a külkereskedelmi vállalat magasabb felvásárlási árait. Belföldi értékesítésre az alacsonyabb minőségű és a magántermesztők szellős padlásán, hűvös pincében tárolt gyümölcse marad. A fogyasztói ár is meghatározó tényező. Egy kilogramm erősen kifogásolható minőségű téli alma ára 10—15 forint, ugyanakkor egy kilogramm első osztályú déligyümölcs 17—27 forint. Több év távlatából úgy tűnik, hogy hazai gyümölcseink megcélozták a citrom, a narancs, a grapefruit, a banán áruszintjét. A déligyümölcsök a vitaminin- séges időszakban jelentős szerephez jutnak. Az emberi szervezet napi 20—75 milligramm C-vita- min-szükségletét ha nyers gyümölcsből akarnánk fedezni, akkor 10 milligramm C-vitamin — az előbb említett árak mellett — almából 8 forintba, míg narancsból 50 fillérbe kerülne. Az elmúlt esztendőben külkereskedelmünk mintegy másfél milliárd forintért importált különféle déligyümölcsöt, csaknem 100 ezer tonna mennyiségben. Ennek következtében a nyers- gyümölcs-fogyasztás kiskereskedelmi mérlege is jelentős minőségi és mennyiségi változáson ment keresztül. 1960-bán valamivel több mint kétszerese volt a hazai termesztésű gyümölcs eladási forGyapjúátvétel zökkenőkkel Kunszentmiklóson és környékén sok háztáji gazdaságban nevelnek birkát. Errefelé hagyományos ez a jól jövedelmező állattenyésztés, mellyel szakszerűen foglalkoznak az emberek. Közülük többen panaszkodnak, keseregnek, mert egyre szervezetlenebb a helyi gyapjúátvétel. A legutóbbi ilyen kirívó eset május 28-án történt — amint arról olvasóinktól értesültünk. Azon a hétfő reggel is már napkeltekor gyülekeztek az állattartók a nagyközségi áfész gyapjúátvevő telepének bejáratánál. Gondolták, hátha ezegyszer korábban bejönnek a dolgozók, átveszik az árut és az ügyfelek máris mehetnek tovább dolgaikra. De nem ez történt. Az átadás-átvétel szokás szerint 8 óra után vette kezdetét, azt követően, hogy a várakozók között sorszámot osztottak ki. Délig úgy ahogy rendben ment minden, bár a lassúság mindenkinek feltűnt, az átvevők kivételével. Az egyórás ebédszünet után azonban minden megváltozott. Óriási tülekedés és zajongás közepette folytatódott a gyapjú átvétele, s ekkor elsősorban azok kerültek sorra, akik valamilyen módon ' meghálálták, hogy a szövetkezetiek kivételeznek velük. A rend végül is annyi- la felborult, hogy az idegeskedő emberek a nagy mennyiségű gyúlékony gyapjú közelében cigarettáztak. Ezt tette a raktáros is. Hogy a mennyiség, meg az érte járó pénz pontos volt-e, arra szinte már senki sem tudott figyelni. Egyik olvasónk, T. S. — aki a 70 körüli sorszámot kapta kézhez reggel — mindössze 12 órányi várás után, az esti órákban tudta leadni gyapjúját. Véleménye persze volt az esetről, amit a lapunkhoz eljuttatott levelében eképpen summázott: „A gyapjúátvétel kunszentmiklósi gyakorlata sajnos, alkalmas arra, hogy a népgazdaságig is fontos juhtartástól véglegesen elmenjen az ember kedve!” A közöltekhez nem kívánunk kommentárt fűzni. Legfeljebb kifejezésre juttatjuk reményünket: az illetékesek mihamar megvizsgálják a szóban forgó átvétel egész rendszerét és a szükséges, ésszerű intézkedéseikkel egyszer, s mindenkorra elejét veszik a hasonló visszásságok bekövetkezésének ! Ismét a nyilvános telefonokról Tavaly többször foglalkoztunk a kecskeméti nyilvános távbeszélőállomások működése körüli gondokkal. Megírtuk, hogy a százezer lakosú város tizenöt ilyen telefonjának jelentős része csaknem rendszeresen használhatatlan, mert azt tönkreteszik a vandál pusztítók, s társadalmi tulajdont semmibe vevő személyek. Kiknek eléggé el nem ítélhető eme „kedvtelése” évről évre sok százezer forintjába kerül a postának. Közöltük, hogy ezt az összeget helyreállítás helyett e hálózat bővítésére fordíthatnák, a megyeszékhelyen szinte minden körzetben megtalálhatók lennének már a szóban forgó készülékek. Nyilvánosság elé tártuk olvasóink javaslatait is, miszerint mind a hatóságnak, mind pedig a lakosságnak következetesebben kell óvni ezt a közvagyont, amelyeket a jövőben célszerű védettebb helyeken — például a lakóépületi bejáratok közelében — felszerelni. Történt-e valamilyen kedvező változás ez ügyben az eltelt hónapok során, s mit tartalmaznak' a soron következő tervek? — kérdeztük a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetőjét, Koncz Ferencet, aki a következőkről tájékoztatott : Jelenleg tizennégy nyilvános telefon üzemképes a városban. A gyakori műszaki ellenőrzésük, karbantartásuk és javításuk eredménye mindez. Hiszen a rontó- pálok még nem tűntek el véglegesen, számuk azonban csökkent, szintúgy az általuk okozott károk mértéke is. Ami pedig az állomások hálózatának nagyarányú Bővítését illeti, e terv megvalósítására teljes egészében még sajnos nem kerülhet sor, elsősorban pénzügyi nehézségek miatt, a posta ugyanis most szinte minden anyagi eszközét a modem városi telefonközpont építése költségeinek finanszírozására fordítja. Van azonban még annyi lehetősége, hogy gondoskodjon a legsürgetőbb igények kielégítéséről, s ez azt jelenti, hogy az idén új nyilvános telefonnal gazdagodik a széchenyivárosi Szimferopol tér, valamint a hunyadivárosi Április 4-e tér. Teljesíteni kell viszont egy jelentősebb beruházásnak számító soron kívüli feladatot, mégpedig az elkövetkező másfél éven belül villamosítandó szegedi—budapesti vasútvonal térségében, ahol korszerű kábelrendszereket épít ki a posta, minek következtében a szomszédos kerületekben — de főleg a iHunyadiváros nagyobb lakótelepein, annak közelében — összesen legalább 10 új nyilvános távbeszélőhelyet szerelnek fel. Ez a munka várhatóan a jövő év végéig készül el. A város többi részében viszont csak az új ötéves terv valmelyik — előre még meg nem határozott — időszakában helyeznek majd el hasonló állomásokat, s olyan ütemben, ahogyan azt megengedik a gazdasági lehetőségek. Nos, íme a posta legközelebbi terve, mely bár szerényebb az ígértnél, de azért számottevő fejlesztést tartalmaz. Vagyis belátható időn belül szinte megduplázódik a kecskeméti nyilvános távbeszélőállomások száma. S hogy lesz-e garancia a zökkenő- mentes működésükre? Énre vonatkozólag biztató ‘információt közölt a Posta-vezérigazgatóság: A posta központi kísérleti intézetében új, biztonságtechnikai- lag a korábbiaknál sokkal korszerűbb, megfelelőbb készüléktípust fejlesztettek ki, melynek gyártása már folyamatos. Eme készülékek egy részével a régieket cserélik ki, a többiek pedig az újonnan létesített állomásokra kerülnek Kecskeméten. Ahol a távközlés szakemberei ezentúl rendszeresebben ellenőrzik, tartják karban, illetve' javítják a nyilvános állomásokat, s azokra a közrendészet is fokozottabban odafigyel a jövőben. A szintén nemrégen konstruált új automata berendezés is a nyilvános telefonok folyamatos működését van hivatva szolgálni. Ez bepro ramozás alapján végzi a vámvizsgálatot és jelzi azonnal zavart, melynek elhárítására akar nyomban intézkedhet is a távközlés ügyeletese. Az ilyen automatákkal hamarosan ellátják valamennyi megyeszékhely távbeszélőközpontját. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér lfa. Telefon: 12-516 galma a déligyümolcsének. 1977- ben ez a mennyiség megnégyszereződött, azaz a hazai termesztésű 2 milliárd 992 millió forint, a déligyümölcs pedig szinte ezt utolérve — 2 milliárd 341 millió forint értékben került a fogyasztók asztalára. Fajtákra bontva az utolsó húsz évben a legkiegyensúlyozottabb- nak mutatkozó citromfogyasztás is megduplázódott. A narancs, mandarin forgalma ötszörösödé mennyiségével túlszárnyalta a citromot. A grapefruit 10 éve jelent meg a hazai piacokon, kesernyés ízű, 10—15 méter magas fán termő gyümölcsével és megtízszereződő mennyiségével bizonyította létjogosultságát. S végül a banánt, a legdinamikusabban változót, 1960-ban 150 tonnányi, míg 1977-ben 21 ezer 730 tonnányi mennyiségben importáltunk. Megirigyelve nagy pálmaházaink rendszeres banán- és citrustermé- seit, hiú ábránd lenne a hazai déligyümölcs-termesztés gondolatával kacérkodni. Magyarország számára az egyetlen gazdaságos programban, a feldolgozásban Bács-Kiskun megye (ár az élen. A DÉLKER Vállalattal együttműködésben a Szikrai Állami Gazdaság több éve foglalkozik a közkedvelt, görög alapanyagú Olympos juice-ok forgalomba hozatalával. Kezdeti időszakban, egymást követték a Kecskemét melletti nyárlőrinci palackozó udvarára begördülő görög tartálykamionok, az összeállított juice-t akkor csak palackozta .— a szintén görög flakonokba — a gazdaság. Napjainkban már egy modern, acélszerkezetes épületben egy műszakban ötven embernek munkát adó feldolgozóüzemben — ügyes olasz gépekkel — évente 12 millió negyed-, fél- és egyliteres flakon déligyümölcslevet töltenek görög alapanyag felhasználásával. A feldolgozóüzem létrejöttét megelőzte az a felismerés, amely például szolgálhat más ágazatoknak is; miért fizessen konvertá- bilis valutával a népgazdaság, és többet a fogyasztó olyan anyagokért, amelyet legalább részben itthon is elő lehet állítani. Cxauner Péter AZ MTZ—50-re szerelt betonkeverő.
