Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

1979. június 13. • PETŐFI NÉPE • 3 KALOCSA ÁLTALÁNOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Munka - tizenöt évre AZ ISKOLAI MUNKA SEGÍTŐI: Az úttörő- parlamentek A város is él. Születik, £elnő és — példa erre jó néhány hatal­mas, ókori polisz — meghal. Éle­te során, mely idő százévekre, nem ritkán ezrekre tehető, szám­talanszor arcot vált, új ruhába öltözik. A városok életkorához viszo­nyítva tíz-tizenöt esztendő pilla­natnak számít csupán, de akik ré­szesei e villanásnyi időtöredék­nek, alkotói, formálói lakóhelyük­nek, vagy csak szemlélők, akik magukban rögzítik a változások tényét, megmondhatói annak: sok város, település rövid idő alatt hatalmasat fejlődött. Főként az utóbbi időben, amikor másfél év­tized alatt több minden történik, mint máskor egy évszázadban. Közszemlére tették Kalocsán, a városi tanács leg­utóbbi ülésén egyhangúlag elfo­gassák a település általános ren­dezési tervét. A tanácstagoknak nem volt nehéz dolguk. A döntés előtt alkalmuk riyílt alaposan megismerni a tervezői elképzelé­seket, és a képviselők kihasznál­ták a lehetőséget. Kilenc éve, 1970-ben hagyták jóvá az előző rendezési tervet. Egy-egy ilyen dokumentum el­készülte azonban nem jelenti azt, hogy ezzel aztán a városrendezés dolgát egyszer, s mindenkorra, vagy legalább is hosszabb idő­szakra letudják. A terv, mégha nagy vonalakban állandó is ma­rad, a részletekben többször mó­dosulhat. Mint ahogy módosul is, hiszen lépést kell tartania a gaz­dasági életben bekövetkező vál­tozásokkal, az életformákat cse­rélő ember új és új igényeivel, a fejlődéssel együtt járó mennyisé­gi növekedés következményeivel. A felülvizsgálat célja Kalocsán sem volt más, mint hogy össz­hangba hozza a városrendezési tervet a 15 éves lakásépítési terv­vel és a VI. ötéves tervidőszak előirányzataival. A tervprogramot 1976-ban ren­delték meg Budapesten a VÁTI- nál, s a dokumentációt az inté­zet két év múlva határidőre szál­lította is. A terveket közszemlére tették, előadásokon ismertették a lakossággal. Megtárgyalta a vá­rosfejlesztési szakmabizottság, a vb, majd a tanácsülésen úgy dön­töttek, hogy apróbb módosítások­kal elfogadják. A kalocsaiaknak szerencséjük is volt. A tervek ugyanis a tovább­fejlesztések ellenére egységes kon­cepciót tükröznek. Ennek egyik oka, hogy a tervező intézetben egyazon osztály foglalkozott a ké­szülő munka min'den fázisával, a kilenc év előtti első variációtól kezdve egészen a most májusban elfogadottig. A másik ok, s ezt már Tamás György, a kalocsai Városi Ta­nács V. B. műszaki osztályának vezetője mondja: — Nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a ter­vező és a műszaki osztály kö­zött. Megőrizni a hangulatot míg az osztályvezető azonnal a fontos részeket mutatja. — Az 51-es számú út folytatá­saként elkészült a Széchenyi út — követi ujjúval a térképen az enyhén kanyarodó vonalat Ta­más György —, s az átmenő for­galmat úgymond kialakítottuk a történelmi városközpontból. Ez volt a célja az Ecetgyár utcai át­vágásnak is. Az eredmény: fel­oldódik az egybetorkolló utak al­kotta szűkület, a Szabadság téren megszüntetjük a járműforgalmat. A műemléki városrészben minden házról, telekről külön előírás ren­delkezik — meg kell őriznünk a hely sajátos hangulatát. A Széchenyi út mellett magas házak készülnek; nem egy ötszin­tes épületben már laknak is. A Középső kertek városrészben — a névhez illően — szabadabb be­építéssel nyolc-tizenkét lakásos, kétszintes házakból áll össze a lakótelep, míg az Árendás dűlő melletti területet a korszerű, cso­portos családi ház építésre tartják fenn. A mai modern városrendezési elveknek megfelelően a két ipar­terület elkülönül a lakott részek­től. Az északi iparvágány igényes; itt. épül a gabonaipar 3300 vago- nos telephelye, az Agrokémiai Központ és az Iszkra Tsz gépmű­helye. A déli iparterületre tejfel- dolgozó üzemet terveznek. Huszonnyolcezer lakos — Kalocsának 19 400 lakója van, négyezer ingázó jár be dol­gozni — rendezgeti össze az asz­talt teljesen beborító lapokat Ta­más György. — A terv 24 ezer fővel számol, de hosszabb távon 28 ezres lakosú városnak is meg­felelő. Nekünk azonban a távla­tokra is gondolunk kellett, ezért már most rendelkezünk egy kör­nyéktervvel, amely tartalmazza a város vonzási területének, Kalo­csa peremkerületeinek és a vá­ros környéki községnek to­vábbfejlődésével kapcsolatos el­képzeléseinket. A távolabbi cé­lok között szerepel a Duna menti iparterület, valamint a várost ki­szolgáló üdülőövezet létrehozása is. Munkánk van elég — tizenöt évre való. Váczi Tamás Kétévenként kerül sor csapat-, területi és országos parlamentek­re, melyeken a pajtások beszá­molhattak az ez idő alatt végzett munkájukról, s javaslatokat te­hettek az elkövetkező időszak mozgalmi feladataira. Az 1979. évi úttörőparlamentek egyben a nemzetközi gyermekév fórumai is. Az a cél, hogy a gyerekek növekvő önállósággal, önkormányzattal éljék közösségi életüket, intézzék ügyeiket, szer­vezzék a mozgalmi munkát. A nemzetközi gyermekévben rende­zett úttörőparlamenteken azok­ról a problémákról beszélnek a pajtások, amelyek leginkább fog­lalkoztatják őket, s egyben a társadalom elvárásai is. Kecskeméten .májusban kezdőd­tek az úttörőcsapat-parlamentek, s folytatódnak júniusban, .majd a vakációt követően szeptemberben. Az elsők között rendezte parla­mentjét a kecskeméti Petőfi Sándor Általános Iskola Budai Dezső úttörőcsapata. Várnagy Istvánná úttörőcsapat-vezető elő­zetes tájékoztatójában elmondta, hogy a nagy létszámú intézmény­ben küldöttgyűlés formájában kí­vánják lebonyolítani a csapat- parlamentet. A kisdobos és út­törő. küldötteket a rajközösségek választották, a kívánságokat és elképzeléseket határozati javas­latba foglalták. A csapatparla­ment kettős célt szolgál: értéke­lik az úttörőcsapat legutóbbi par­lament óta végzett munkáját, küldötteket választanak a városi úttörőparlamentre, s megszavaz­zák az úttörőtanács új vezető­ségét. Bank Róbert VIII. osztályos pajtás az úttörőtanács titkára tudósított bennünket az elmúlt három év mozgalmi munkájáról. Elmondta, hogy részt vettek a többi közt az „őrizzük a lángot” mozgalomban, és az „Elődeink nyomában” jelszóval indított ak­cióban. Ez utóbbi során felkutat­ták a Budai Dezső úttörőcsapat régi tagjait. Idős, veterán kom­munistákat kerestek meg, s szer­veztek velük sikeres találkozókat. Nagy munkát végeztek a „Mi Vi­lágunkért” akció során: feldol­gozták Kecskemét város történe­tét. A titkári beszámolót követően ügyes, ötletes hozzászólások, ja­vaslatok hangzottak el az iskolai és. a mozgalmi élet valamennyi területét illetően. Terítékre ke­rült például a tanulást segítő te­vékenység, a szülő—'gyermek, ta­nár—gyermek kapcsolat, az őrs- vezetőképzés, a kialakítandó já- tókszaba és az iskolatej-akció. Nagy érdeklődéssel fogadták a gyerekek Szepes Lajos igazgató válaszait, az iskolai élettel kap­csolatos kérdésekre, valamint a tervdokumentáció részleteit az udvar, s az iskolaépület felújítá­sáról, rendbehozataláról. Ezt kö­vetően több felszólalás hangzott el a KISZ-esek, úttörővezetők, patronáló vállalatok és a szülői munkaközösség képviselői részé­ről. P. E. Nagy és még nagyobb helyszín­rajzokon böngészem a jelöléseket, • Épül a FÉKON gyár varróüzeme. (Straszer András felvételei) RENDŐRI ELLENŐRZÉS KALOCSÁN A közúti balesetek megelőzését szolgálja • Vida Ferenc rendőr törzsőrmester ellenőrzi a gépjármű okmányait. Kalocsán és járásában ez év első öt hónapjában összesen 57 közlekedési baleset történt. A sze­rencsétlenségek közül hét halálos, huszonnégy súlyos, huszonhat pe­dig könnyű sérüléssel járt. Az okokról érdeklődve megtudtuk, hogy a tragédiák zöme az elsőbb­ségi jog meg nem adásából, a gyorshajtásból, szabálytalan ka­nyarodásból és a gyalogosok fi­gyelmetlen áthaladásából követ­kezett be. Amíg más helyeken mellékútvonalakon történnek bal­esetek, addig a kalocsai járásban főleg a belterületeken s a járási székhelyen fordulnak élő. Mindezeket Vida Ferenc rendőr törzsőrmestertől tudtuk meg, aki­vel ellenőrzésre indultunk. Az utasítás értelmében a teher­gépkocsik üzembiztonságát, me­netokmányainak szabályosságát kellett vizsgálnia. Az 51-es számú úton Kalocsa és Bátya között ál­lította meg az SD—99—12 forgal­mi rendszámú tehergépkocsit, amely a kalocsai Asztalosipari KTSZ tulajdona. A gépkocsiveze­tő: Fekete László áprilisban szer­zett jogosítványt, aki feltehetően a menetlevél vezetését is megta­nulta. Azért írtuk feltételes mód­ban, mert a menetlevelet nem sza­bályosan töltötte ki, sőt hiányzott a gépkocsiról a prizma is. Őszin­tén szólva a gépkocsi olyan ál­lapotban volt, hogy inkább roncs­telepen, mint közúton lett volna a helye. Ezért nyilván nem a gép­kocsivezető, hanem a munkáltató a felelős. A ZÖLDÉRT Vállalat SF—18— 37 forgalmi rendszámú tehergép­kocsiját Nagy Vendel, öregcsertő, Rákóczi út 14. szám alatti lakos vezette. A menetlevélre nem írta fel a vele együtt utazó utasok nevét, sőt a kilométeróra és a menetlevélben szereplő kilométer között 1600 kilométer eltérés mu­tatkozott. Nagy Vendel erre nem tudott magyarázatot adni, s ezért 100 forint helyszínbírságot kellett kifizetnie. Árnyékban is 30 fokot mutatott a hőmérő, hát még a nyílt ország­úton, ott voit csak igazán „vilá­gos”! Ennek ellenére Vida Ferenc rendőr törzsőrmester megvizsgál­ta a járművek világító berende­zéseinek működését is. A Bajai Finomposztó Vállalat FO—23— 01 forgalmi rendszámú tehergépko­csiján, amelyet Nagy György Jó­zsef vezetett, nem volt tompított fényszórója. A figyélmeztetés után a gépkocsivezető megjavította a hibát. Segédmotoros kerékpárt, motor- kerékpárt, személygépkocsit jó- néhányat állított meg a járőr, de jelentősebb műszaki hibát nem talált. A kisebb műszaki hiányos­ságokat a helyszínen kijavíttatta, vagy figyelmeztette a tulajdonost annak mielőbbi kijavíttatására. Az ellenőrzés egyben segítségnyújtás is volt a közlekedés számára. Ked­ves dolog volt, amikor az egyik Skoda gépkocsi tulaj dánosának felhívta a figyelmét, hogy a fék­lámpái nem kellő fénnyel villan­nak fel, ugyanis a búrák belülről porosak voltak. A tulajdonos azon nyomban leszerelte a burákat, ki­törölte, s a végén megköszönte a rendőrnek a gondoskodást. A felsőszentiváni termelőszö­vetkezet SG—10—95 forgalmi rendszámú tehergépkocsija sem volt kifogástalan műszaki álla­potban. Az első lámpabúrák fon- csorai megvakultak, a jobb hátsó világítás nem működött, s a rend­szám-megvilágító lámpa is rossz volt. Kanca ár István gépkocsive­zető ajánlotta, rögtön kijavítja a hibát, ám a fényszóró foncsorait nem neki, hanem a közös gazda­ságnak kell rendbehozatnia. A menetlevél, az apróbb mű­szaki hiba felfedése is a közúti balesetek megelőzését szolgálja, ugyanis az ilyen apróbb dolgok­ból történnek a nagyobbak, a közúti katasztrófák. Mint ez az ellenőrzés is mutatta, a rendőr­ség elsősorban segíteni akart a közlekedőkön, de természetesen a súlyosabb esetekben éppen a nevelés céljától indíttatva, alkal­mazza a helyszínbírságot, s ha kell, a feljelentést is. Oéaa Gábor BARÁTAINK ÉLtTÉBŐL A harmincéves falu Két polgármester találkozott nemrégiben az NDK-beli Frei­leben faluban. Régóta ismerik egymást, sokáig együtt dolgoztak. Az egyik, Emst Sachse már ré­gen elköltözött innen: nyugdíjas­ként Thüringiában él. ö volt a Cottbus megyei község első pol­gármestere. A másik Emst Ho- ferichter, ma 5 intézi a 362 főt számláló falu ügyeit. A község most ünnepli alapításának 30. évfordulóját. 1945-ben, amikor Sachse ide­érkezett, a vidék a háború nyo­mait viselte: az erdők leégtek, mindenütt lövészárkok maradvá­nyai. Az erdészház kihalt. Sachse feladata az volt, hogy az ottho­nukat vesztett áttelepülők szá­mára új hazát teremtsen. Elha­tározták, hogy az egykori „Va­dászpihenő” helyén mintafalut hoznak létre. Az odaérkezőket így jellemzi a krónika: „Nem volt másuk, mint a két kezük, amivel hozzáfogtak a munkához. Kiásták az elszenesedett gyöke­reket és termővé tették a föl­det”. A telepesek barakkokat építettek maguknak, mások be­költöztek az egykori földesúr há­zába. Az első új lakóház alap­kövét 1946. október 1-én helyez­ték el. A telepesek szövetkezetei hoz­tak létre, minden közös volt, mindenki segített a másiknak. A szövetkezet első „leltára” — két ló és egy szekér volt. Nem sok­kal később egyik elhagyott állo­máson két kiégett vagont talál­tak. Kijavították és segítségükkel megkezdték az építőanyag oda- szállítását. A szövetkezeti do­hányföld első termésének árából traktort vásároltak. 1948-ban a település önálló községgé vált. Pontosan egy évvel az NDK megalakulása előtt, október 7-én megszületett a kormányhatározat, amely a falunak — stílszerűen — a „Freileben” (szabad élet) • Az óvodában. nevet adományozta. Egy év múl­tán már 29 új házba költöztek be a lakók, 31 további pedig épü­lőben volt. Állt a szövetkezeti sertés- és tehénistálló és az új gyümölcsös, 5000 fával. Az FDJ, az ifjúsági szövetség tagjai tánc- és színjátszócsoportot hoztak lét­re. A harmincadik évfordulóra összejöttek az alapítók, s büsz­kén tekintettek körül. A faluban azóta minden megváltozott. A házak megfiatalodtak, csinosod- tak. ‘ Több mint húsz épületben központi fűtés van. Széles abla­kok, virággal pompázó verandák mindenütt. Tarka kerítések, ápolt növények, egy sor garázskapu. A lakásokban fürdőszobák. A járdákat a múlt évben aszfal­tozták. A régi kocsmából klub­étterem lett. Az egykori „Va­dászpihenő” erdészházából Fran­ke főerdész gondoskodik a kör­nyező szépséges erdők ápolásá­ról. • Pillantás a 30 éve alapított Freileben falura. Szociálpolitika Csehszlovákiában Csehszlovákiának gyermekes családok segítésére egységes tár­sadalmi-gazdasági rendszere, jól kiépített egészségügyi és társada­lombiztosítási hálózata van. Ez a rendszer egyforma feltételeket biztosít minden gyermek és fia­tal oktatására, nevelésére, s tel­jes mértékben gondoskodik a gyermekek érdekvédelméről. Szemléltetésül felsorolunk né­hány adatot a gyermekes csalá­dokról történő gondoskodás terü­letéről : Csehszlovákiában a dolgozó nőknek huszonhat hétig tartó fi­zetett anyasági szabadsághoz van joga (az egyedülálló anyáknak harmincöt hét anyasági szabad­sága van). Az anyasági szabad­ság idején az anya megkapja tiszta jövedelme 90 százalékát. Minden anyának, aki legalább két gyermekről gondoskodik, a második gyerek kétéves koráig gyermekgondozási segélyt fizet­nek, amelynek összege a gyer­mekek számától függően .havi 500—1200 korona között mozog. A gyermek születésekor kifizetett segély összege minden gyermek­nél 2000 korona. Mongóliában több mint 50 tu­dományos intézmény működik, amelyek, csupán az elmúlt évben kerek 45 millió tugrik megtaka­rítást eredményeztek kutató, ter­vező és újító munkásságuk ré­vén. Kiemelkedő helyet foglal el köztük a Központi Fizikai és Műszaki Intézet. Ebben az intézetben dolgozták ki például Mongólia szeizmikus térképét, amely lehetővé tette, hogy már az alapok lerakásánál számoljanak az esetleges földren­gésekkel és azok nagyságával a különböző beruházások építői. Az első mongol geofizikai térkép szintén az intézet munkatársai­nak alkotása volt, s fontos esz­köz a geológusok és a légiköz­lekedés számára. Csehszlovákiában a családi pótlék egy gyermekre havi 90 korona, kettőre 430, három gyer­mekre 880 és négy gyermekre már 1280 koronát fizetnek. Csa­ládi pótlékra a csehszlovák költ­ségvetés évente 10 milliárd ko­ronát fordít, anyasági segélyre pedig 1,5 milliárd koronát. 1973-ban vezették* be, hogy a fiatal házasoknak a takarékpénz­tárak 30 ezer koronáig terjedő kölcsönt adhatnak. Amint a há­zaspár első gyermeke eléri első életévét, az állam kétezer koro­nát leír a kölcsön összegéből. A második és minden következő gyermek születésekor a kölcsön­ből 4 ezer koronát írnak le. Csehszlovákiában évente a nemzeti jövedelem 7 százalékát fordítják gyermekes családokra. A gyermekes családokról való gondoskodás visszatükröződik a népszaporulat alakulásában is. A születések száma 1977-ben több mint egynegyeddel volt maga­sabb, mint 1968-ban. Jitka Stahlavska (Orbis - KS) Mint ismeretes, Mongólia ter­mészeti kincsekben gazdag or­szág, ám a lelőhelyek feltárása még közel sem tekinthető teljes­nek. Az intézetben dolgozzák fel azokat az űrfelvételeket, ame­lyeket a Szovjetunió űrhajósai készítettek Mongólia területé fe­lett, az ismeretlen lelőhelyek fel­tárása érdekében. A tervek sze­rint, belátható időn belül sor kerül az első szovjet—mongol kö­zös űrrepülésre is. A repülés tudományos programjának elké­szítésében a szovjet szakembe­rekkel, tudományos intézetekkel karöltve, részt vesznek a Köz­ponti Fizikai és Műszaki Intézet dolgozói is. Oszlopok és gerendák — itt lesz a Duna Áruház. Mongóliának is lesz űrhajósa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom