Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-12 / 135. szám

1979. június 12. • PETŐFI NÉPE • 3 A közművelődés feltételei a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetekben „Az elmúlt években kialakultak, fejlődtek azok a főbb szervezeti keretek, formák, amelyek — a javuló személyi feltételekkel együtt — hozzájárultak a közművelődési mun­ka színvonalának emeléséhez, a szervezettség növeléséhez.” Ez a megállapítás a megyei közművelődési bizottság leg­utóbbi ülésén hangzott el, ahol a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdasági—közművelődési tevékenységét vitatták meg. A tejlődés egyik legnagyobb hordereiű eseményének a közmű­velődési ügyekkel foglalkozó bi­zottságok megalakítását kell te­kintenünk: a tagszövetkezeteknek mintegy hatvan százalékában kul­turális, illetve oktatási-kulturális, a többiben pedig szociális és kul­turális bizottság működik. Örven­detes, hogy a bizottsági tagok nyolcvanhat százaléka fizikai dol­gozó, ötvenkét százaléka nő, har­minc százaléka pedig 30 éven alu­li fiatal — ez a megoszlás pon­tosan tükrözi ugyanis a szövetke­zeti tagságon belüli arányokat. Számottevő előrelépés következett be a bizottsági tagok iskolai vég­zettségét tekintve is. A bizottságok mellett sok szö­vetkezetben — például a szalk- szentmártoni Petőfi, a hartai Er­dei Ferenc, a rémi Dózsa és a vaskúti Bácska Termelőszövet­ben — foglalkoztatnak független közművelődési ügyintézőt, akik eredményesen .szervezik és segítik mind a bizottságok munkáját, mind pedig a szocialista brigádok kulturális tevékenységét. Az utóbbiaknak egyébként egyre na­gyobb szerepük van ma már a dolgozók művelődésében. □ □ □ A termelőszövetkezetekben fo­lyó szocialista brigádmozgalom — az MSZMP KB 1974. évi március 19—20-i határozatának megfele­lően — az általános műveltség fo­lyamatos fejlesztését, a szakmun­kások számának növelését, a szín­házak, múzeumok, a képzőművé­szeti tárlatok látogatásának, az is­meretterjesztő előadások hallgató­ságának mind gyakoribbá válását, valamint a szellemi vetélkedőkön való tömeges részvételt tűzték ki célul. Ennek megfelelően a szocialista brigádok — amelyek jelenleg a termelőszövetkezeti tagságnak mintegy ötven százalékát tömörí­tik — tizennyolc gazdaságban szerveztek nagyszabású, a tagság­nak szinte minden rétegét aktivi­záló szellemi vetélkedőt. Ezek kö­zül külön összesen a hartai Er­dei Ferenc Termelőszövetkezetben megrendezett közös foglalkozás emelkedett ki: egyrészt az előké­szítés alaposságával és a lebonyo­lítás olajozottságával, de főként azzal, hogy a kérdésekre való fel­készülés során a tagság névadója, Erdei Ferenc munkásságával Is­merkedhettek meg, közelebbről a résztvevők. — És v^gül egy másik jelentős eredmény: az elmúlt esz­tendő során a szövetségbe tömö­rült közös gazdaságoknak mintegy kétharmadában — negyvenkilenc termelőszövetkezetben — szervez­tek a szocialista brigádok számá­ra országjárással egybekötött mú­zeum-, színház és tárlatlátogatást. □ □ □ Jól segíti a közművelődési fel­adatok megvalósulását az is, hogy a közös gazdaságokban dolgozó vezetőknek és szakembereknek ma már csaknem negyvenhárom százaléka középfokú, egyharmada pedig egyetemi, illetve főiskolai végzettségű. Ez azt jelenti, hogy a bajai és a Duna melléki ter­melőszövetkezetek szakemberel­látottsága lényegében azonos a megyei, illetve az országos átlag­gal. A fizikai dolgozóknak mint­egy huszonkét százaléka szak­munkás, huszonhét százaléka pe­dig betanított munkás. A szak­munkások jelentős része értékes berendezésekkel dolgozik és meg­határozó szerepet tölt be az ipar­szerűvé vált termelésben. Ezt fi­gyelembe véve egyre több szövet­kezet szervez tanfolyamot szak­munkások és betanított munkások képzésére, illetve továbbképzésé­re. A fiatal szakemberek beáram­lása mellett elsősorban ennek kö­szönhető, hogy a szakmunkások aránya több mint két százalékkal, a betanítóit munkásoké pedig mintegy nyolc százalékkal növe­kedett az elmúlt négy esztendő során. A szakemberek utánpótlá­sának másik — mind szélesebb körűvé váló — módja az, hogy a termelőszövetkezetek és a társu­lások ösztöndíjjal segítik a diá­kokat. Jelenleg főbb mint há­romszáz ösztöndíjas van a kör­zetben: hatvan százalékuk szak­munkásképzőben, huszonhárom százalékuk középiskolában, tizen­hét százalékuk pedig egyetemeken és főiskolákban. □ □ □ A termelőszövetkezetek és tár­sulások többsége a közösségi mű­velődésnek nevelésnek, a szabad idő kulturált eltöltésének sokolda­lú lehetőségét a közösségi műve­lődési házak keretében működő szakköri és klubmozgalom fenn­tartásával, működésük színvona­lának emelését szolgáló anyagi tá­mogatással kívánja elsősorban megoldani. Ez elősegíti az estén­ként bizony szűkös pénzeszközök célszerűbb felhasználását, a meg­levő intézmények jobb kihaszná­lását. E támogatás eredménye­ként egyre szaporodik a szövet­kezeti klubok és szakkörök szá­ma: jelenleg huszonhét termelő- szövetkezetben harminckilenc klub működik (több mint ezer­kétszáz taggal), kilenc szövetke­zetben kézimunkaszakkört, há­romban pedig fotószakkört alakí­tottak. Növekszik a termelőszövetke­zetben a műkedvelő együttesek száma is, amelyek a helyi hagyo­mányok ápolásával egyre jelentő­sebb szerepet töltenek be a köz­ségekben. Jelenleg huszonhét amatőr együttes működik önál­lóan, kilenc pedig a községi mű­velődési házzal, vagy más intéz­ménnyel közös fenntartásban. A műkedvelő együttesek tevékeny­ségének színvonalát jelzi, egyebek mellett, hogy a hetedik országos szövetkezeti néptáncfesztivál kecs­keméti bemutatóján a bátmonos- tori, a szalkszentmártoni, érsek- Csanádi táncegyüttes ezüst, illetve bronz minősítést ért el. A jövő feladataival foglalkozva a megyei közművelődési bizottság megálla­pította, hogy a gazdasági építő­munka feladataival összhangban tovább kell keresni a lehetősége­ket a közművelődési tevékenység anyagi, tárgyi feltételeinek javítá­sára. A kialakult formákra, mód­szerekre alapozva mélyíteni kell a közművelődési tevékenységben érdekelt szervek együttműködé­sét. C. J. Kalevala • A Tbália Színház új szereposz­tásban mutatja be a finnek népi eposzát, a Kalevalát. Színpadra alkalmazta és rendezte: Kazimir Károly. A képen: Málnai Zsuzsa és Faragó József. (MTl-fotó — Benkő Imre fel­vétele — KS) Különleges múzeum Aligha van a világon még egy olyan -múzeum, amelynek gyűjte­ménye oly szédítő ütemben gya­rapszik, mint a gabrovói Humor és Szatíra Házának anyaga. Mind­össze öt éve alapították, de már azon tanakodnak,- hogy egy új, 13 emeletes házat kellene a jelenlegi épület helyén felépíteni. A szerzők kézjegyével ellátott humoros és szatirikus Írások kö­teteinek száma meghaladja a két­ezret. Igen sok humoros kisplasz­tika is található a múzeumban. Azoknak a karikatúráknak a mennyisége, amelyeket az elmúlt két-háram hónapban küldtek a világ minden tájáról a soron kö­vetkező „Humor és Szatíra” fesz­tiválra, szinte megszámlálhatat­lan. Van a háznak egy külön kiál­lítása is, amelynek bővülését a gabrovóiak — mint mondják — nem minden keserűség Aéfckül szemlélik: a Nemzetközi Giccsek Tárlata. Különböző országokból érkeznek a díszpéldányok: íertel- mes reklám-plakátok, nemzeti hő­söket ábrázoló bonbonosdobozok, különféle műanyag táblácskák „lőve” felirattal a hátukon s-tb. Mellesleg, vannak, akik úgy vé­lik, kár bánkódni a dolgon, mert szerintük a giccs is neveli az em­bereket ... (BUDAPRESS — SO­FIAPRESS) NYKLVÖR A bekecs szavunk eredete A szókincset a tulajdonnevek­ből alakult köznevek is gyara­pítják. Ilyenek a magyar nyelv­ben is keletkeznek, de nagy ré­szük jövevényszóként került át az idegen nyelvekből. Az új fo­galmakat ugyanis arról a sze­mélyről Is el -lehet nevezni, aki­vel kapcsolatosak. Családnevekből erednek pl. kö­vetkező szavaink: makadám út, morze, zsilett, röntgen, zeppelin, pasztörizál, priznic, nikotin. Ezek eredete közismert. Ide sorolhat­juk az elektromosság mértékegy­ségeit is: volt, amper, ohm, watt (Volta, Ampére, Ohm, és Watt nevéből). Közismert szavunk a rekamié. A névadás alapja David francia festő híres képe, amely Madame Récamier-t a hajdani párizsi sza­lonélet egyik jellemző alakját empire stílusú heverőn ábrázol­ta. A heverő tehát Récamier asz- szonyról kapta a nevét. Még azt is érdemes tudni, hogy az em­lített bútordarab rökamié ejtése téves fratneiáskodás, és hogy a rekamié elnevezés csak a ma­gyarban történt meg, az idegen nyelvekben ezt a bútordarabot másképpen nevezik. A fiáker elnevezés is francia eredetű. Saint Fiacre képe volt ugyanis a párizsi Szent Márton utcai házon, ahol bérkocsit lehe­tett fogadni a 17. században. A sziluett nevű feketére mázolt, csupán ikönvonalas rajz XV. La­jos francia király pénzügyminisz­teréről, Silhouette<<ö\ kapta a nevét, aki elnagyolva vezette a pénzügyeket, ' intézkedéseinek csak körvonalai voltak, kidolgo­zott tartalom nélkül. A rabic-fal feltalálója, Rabitz berlini kőmű­ves nevét viseli, a beépített pad­lástér, a manzárd pedig Mansart francia építész nevét. A ruhadarabok sokszor első viselőjükről kapták nevüket. Így a kardigán és a ragián angol tábornokok nevét örökíti meg: Cardigan grófjáét és lord Rag- lan-ét. A bekecs megnevezése ugyan a lengyelből került a ma­gyarba, de a lengyel bekieszka alapszava Beket Gáspárnak, Bá- thori István lengyel király ma­gyar hadvezérének nevével azo­nos. A bekecsféle felsőkabát vi­selését ő kedvelt ette meg a len­gyelekkel. A viganó (szoknya) és a pepita (kendő) szó táncos­nők nevéből keletkezett. Az el­sőnek egy olasz, a másodiknak egy spanyol táncosnő volt a ter­jesztője és meghonosítója. A szendvics, bojkottálás, Un- cseles, szadlzmus, mélák, srapnel és fukar szavak is családnévi eredetűek. Sandwich angol gróf olyan szenvedélyes kártyás volt, hogy még az étkezésre fordítan­dó időt is sajnálta elvenni ked­venc szórakozásától, és ezért két kenyér közé tett húsfélét evett kártyázás közben. Boycott ír földesúrral embertelen bánás­módja miatt bérlői minden gaz­dasági kapcsolatot megszakítot­tak. William Lynch (lines) kerü­leti kapitány az amerikai függet­lenségi harc idején önhatalmúlag bíráskodott. A szadizmus szó a franciából terjedt el de Sade író nevéből. Regényeit ugyanis a túlhajtott, beteges érzékenység hatja át. Ez magyarázza a szó használatát. A fukar szó az augsburgi Fug­ger család nevéből származik. Neve a kíméletlen nyereséghaj- hászás miatt vált fogalommá, és több európai nyelvben pejoratív közszóvá. A mélák szó mészáros kutya, mafla, bamba, nagy ter­metű, esetlen mozgású személy jelentéssel ismeretes. Régen gyakran kutyanév is volt. A közszó jelentésének kialakulását az magyarázza, hogy Francois Mélac francia tábornok gyakran jelent meg vérebek kíséretében. A srapnel szó H. Shrapnel angol katonatiszt nevéből eredt, ö al­kalmazta először ezt a lövedék­fajtát a 19. század elején. A régi római és görög mito­lógiai, valamint a bibliai nevek is közszavak forrásai lettek. Ha mecénásról, a művészetek párt­fogójáról van szó, Maecenas ró­mai lovagra gondolunk. A tanács­adó jelentésű mentor eredete a görög Mentór. 0 volt Odüsszeusz fiának, Télemakhosznak a ta­nácsadója. Az árgus (szemek), hárpia, páni félelem, sváda és a vulkán eredete is a mitológia. Az éber, gyanakvó szem eredete a görög Argosz. A házsártos, ve­szekedő nőszemély hárpia neve a mitológiai madártestű istennő, Harpia nevével azonos. A póni félelem hirtelen támadt, nagy félelmet jelent. Pán pásztoristen­ről terjedt el az a hiedelem, hogy félelmetes hangjával egész sere­geket tudott rémületbe ejteni. Ha pedig valakinek a jó svádáját emlegetjük, a rábeszélés istennő­je nevét (Suada) visszük át az illető személyre. A jó beszédkész­séghez később a jó megjelenés is társult. A tűz istenének, Vul- canus-nak a neve könnyen kap­csolatba hozható a vulkánnal. Az ókori közhit szerint ugyanis az Etna tűzhányó volt Vulcanus ko­vácsműhelye. A barkochba néven ismert kér­dező-felelő társasjáték névadója is ókori eredetű. Bár-Kochbá-nalk, a zsidó szabadságharcosnak a nevéről van szó. Ezt a nevet egy Budapesten 1900-ban bemutatott daljáték Ismertette meg a ma­gyar közönséggel. Bár-Kochbáról olyan mondát költöttek, hogy ké­mét a rómaiak elfogták, és nyel­vét kivágva küldték haza. A kém csak a szemével tudott igent vagy nemet jelezni meg­bízója kérdéseire. Sím István vumait A halasi csipke különleges helyet vívott ki magának ipar­művészetünk újjászületésében. Nemcsak új technikájával vált jelen, tőssé, hanem mindenekelőtt olyan ornamensek létrehozásával, amely a magyaros stilustörekvéseknek jellegzetes példája lett. A szecesszió egyik legismertebb ága a kerámia- és a porcelánművé­szet, s bölcsőjüknek a pécsi Zsolnay-gyár tekinthető. A gyár nevéhez fűződik az eozinmáz feltalálása, valamint az épületkerámia szerepé­nek fel fedeztetése a századforduló magyar építészetében. A gyár köz­reműködött a kor szinte minden jelentősebb fővárosi és vidéki épü­letének kerámiadiszítésénél. Így a Lechner Ödön tervezte kecskeméti városháza épületét is Zsolnay-kerámiával díszítették. Számunkra romantikus .képeslapok, napernyős, tollboás hölgyek, konflisok, díszes csecsebecsék jelentik és diszkrét parfőmillat lengi be a századfordulót. E nyájas felszín alatt azonban hatalmas változások érlelődnek, az ipari forradalmak után világra jön a technika forradal­ma.' Oj felfedezésekkel gazdagodik a tudomány, kitágulnak a műszaki ismeretek, új utakat nyit az iparművészet. Megkezdődik a harc, a ha­gyományok és megszokás szentesítette formákkal, melyektől nem szí­vesen válnak meg az emberek Külön jellegzetessége ennek a korszaknak, hogy a műiparosok, ipar­művészek mellett a haladó törekvéseket építészek, festők, illetve szob­rászok is képviselik. A szobrászok közül Beck O. Fülöp iparművé­szeti alkotásai figyelemre méltóak. Főleg az Alföldön, Kecskemét vi­dékén és a Hortobágyon végzett népművészeti kutatásokat. Az építé­szet és az iparművészet kapcsolatának legkifejezőbb példája, a Lech­ner Ödön tervezte kecskeméti városháza és a Magyar Endre tervezte szegedi Röck-ház. Képzőművészeink közül Rippl-Rónai József ipar- művészeti tevékenysége a legjobban ismert. Készített terveket, díszí­téseket a Zsolnay-gyámak, üvegablakot festett az Ernst Múzeumnak, megtervezte az ún. Andrássy-ebédlő összes berendezési tárgyait. Miben különböznek mégis az új stilus nemzetközileg elfogadott és sajátosan nemzeti jegyei? A Style 1900 virágmotivumai között kedvelt a liliom, az orchidea, rózsa, krizantém, fagyöngy, vadgesztenye levele és virága. Jellegzetes továbbá a dús vegetáció, a faágak és törzsek ritmusa, de a kompozíciókban megjelennek olyan témák is, melyekre saját hazájának növényvilága Ihlette az alkotót. A magyar Zsolnay- kerámia több alkotásán fordulnak elő a századforduló kedvelt virá­gai. A tulipán, a törökszegfű, a leveles-virágos ágakkal és indadiszek- kel övezett, a népművészetben igen kedvelt szívmotívum. Hasonló d(- szitőelemek szerepelnek Sovánka István Üvegtáljain, Tarján Oszkár­nak tulipánvirágokkal ékesített zománcos n&sfáján. Ezek a motívumok már nemzeti vagy népi jelleget viselnek magu­kon. Az Art Nouveau, az „új művészet” alkalmasnak látszott arra, hogy megszabadulva a historizmus kötöttségeitől, létrehozzon egy új, korszerű, nemzeti jellegű iparművészetet. Ennek a kialakulásával, el­terjedésével, nemzetközi összefüggéseivel ismertet meg a kitűnő kö­tet, melynek függeléke gazdag jegyzetanyagot, válogatott magyar és Idegen nyelvű irodalomjegyzéket, valamint a műtárgyakról készült bő­Könyv a szecesszióról • Halasi rsipkegallér. Külföldön már jóval ko­rábban elkezdődött a sze­cesszió iparművészetének értékelése, de a kor magyar törekvéseiről és ezek jelen­tőségéről ez idáig nem jelent meg sem hazai, sem idegen nyelvű összefoglaló munka. Ezt a hiányt pótolja a Kép­zőművészeti Kiadó „Style 1900” — című kötete, mely az ünnepi könyvhét egyik értékes újdonsága. Koós Judit monográfiája valóban úttörő vállalkozás a művészettörténeti irodalomban, mivel elsőként tárja fel és értékeli összegező módon e korszak magyaror­szági iparművészetét és annak nemzetközi kapcsolatait. Részletesen válaszol egy sereg nyitott kérdésre. Az olvasó megtud­hatja hogyan alakult ki hazánkban az „új stilus”, kik voltak a vezér­alakjai, kik segítették és kik támogatták az új irányzatokát, és ezek milyen hasonló európai, vagy tengerentúli kezdeményezésekkel fonód­tak össze. Annyi bizonyos, hogy a mozgalmak első csírái a XIX. szá­zad második felének vezető ipari hatalmából, Angliából indultak ki. Az iparművészet sikján két nagy művészegyéniség, John Ruskin és William Morris indítja el a használati tárgyak és az emberi környezet megújításának mozgalmát. Munkásságuknak döntő hatása volt a ma­gyar iparművészetre is. Ami nem jelenti azt, hogy az új hazai ipar­művészet az angol, a német, vagy a francia stilusteremtő törekvések puszta másolása. A magyar Art Nouveau megteremtette a saját ar­culatát és nagvszerű művészeti alkotásokat hozott létre. Egyik legjelesebb képviselője Horti Pál volt, akinek a munkáiban éppen az a jellegzetes, hogy fő törekvéseiben a magyar népművészet hagyományos díszítőelemeinek felhasználása nélkül lett hazai úttö­rője az Európa-szerte kibontakozó új stilusnak. Munkássága az ipar­művészet szinte összes ágára kiterjedt, tehetségével nemzetközi elis­merést és hírnevet szerzett. Az 1900-as párizsi világkiállításon szőnye­geiért és bútoraiért aranyérmet, alkalmazott díszítéseiért és ötvös­munkáiért bronzérmet kapott. Fő érdeme, hogy felismerte a tervezés fontosságát, a gyáripari termékek (zlésformáló jelentőségét. A kötet írója külön fejezetet szentel a halasi csipke keletkezésé­nek, amely a századforduló magyar iparművészetének fontos fejeze­tét képezi. Bemutatja Dékáni Árpád rajztanárt, a halasi csipke meg­teremtőjét és Markovits Mariskát, aki Dékáni tervei ^lapján megala­pozta és kifejlesztette a halasi csipke öltéstechnikáját és díszítő moti­• Dékáni Árpád halasi csipkéi. * EfF Jellegieteken ssásadfor- doles illusztráció. Walter Crane munkája. séges képanyagot is tartalmaz. A szakembereken kívül mindazok ér­deklődésére számot tarthat, akik szeretnének átfogó képet kapni a szá­zadforduló iparmű vésze téröl-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom