Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-12 / 135. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 12. SZOCIALISTA K<;YtÍTTM(TKÖI)KS A kölcsönös előnyök alapján Az illetékes párt- és állami szerveik egyetértésével szocialista együttműködési megállapodást írt alá a Bácska és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a csehszlovákiai nagykürtösi járási mezőigazdasági igazgatóság. Az ünnepélyes eseményre Nagykürtösön került sor. A megállapodást a szövetség részéről dr. Varga Antal titkár, a mezőgazdasági igazgatóság képviseletében pedig Noskó József igazgató irta alá. Az együttműködés célja a két szocialista ország mezőgazdasági nagyüzemei közötti kapcsolat további elősegítése, illetve az eddigiek bővítése. A segítségnyújtásra már tavaly sor került és ez év elején értékelték az elmúlt évi tapasztalatokat. A kölcsönös előnyöket figyelembe vevő együttműködés kiterjed gépi munkacserékre. mozgalmi, kulturális, sport- tevékenységre, üzemi rendezvények látogatására. Az együttműködésből adódó előnyöket jól alátámasztja a két ország éghajlatának alakulása, a vegetációs időszak két-három hetes eltolódása. A legnagyobb lehetőség a nyári kalászosok betakarításánál, valamint.az őszi munkák végzésénél adódik. A bajai járás üzemeiben már befejeződik az aratás, amikor a csehszlovákiai területen elkezdődik a munka, ily módon a felszabadult kombájnokkal segítségükre lehet sietni az ottani üzemeknek. A bajai járás termelőszövetkezeteiben elsősorban az őszi betakarításnál igénylik a segítséget, zömében a szállítási munkában, mivel kevés tehergépkocsi áll rendelkezésükre. A nagy kürtösiek júliusban is tudnak kombájnt és tehergépkocsit adni, amennyiben erre szükségük van a bajai járás közös gazdaságainak. Alapelv az, hogy a végzett munkát csak munkával lehet viszonozni. Az együttműködésben részt vevő nagyüzemek közötti kapcsolatot a szövetség és a mezőgazdasági igazgatóság szervezi. A bajai járás tizenkét termelő- szövetkezete már konkrétan meghatározta, hogy milyen segítséget tud adni a nagykürtöst járásnak, s egyúttal azt is, hogy mit kér helyette. A csehszlovák üzemek is jelentkeztek már igényeikkel, méghozzá Nenice, Vinica. Zavada községek mezőgazdasági termelőszövetkezetei, valamint a Nagykürtösi Állami Gazdaság. K. S. Kényelmesebb lesz a Belorusz A minszki Lenin Gépgyár terméke, a Belorusz traktor nagyobb kényelemmel lesz ellátva. A konstruktőrök és a technikusok befejezték egy elvileg új vezető- tülke kipróbálását, az új modellek számára. A vezetőfülke csehszlovák klímaberendezéssel van felszerelve, amely a traktoros jó közérzetét éppúgy garantálja Kuba nedves-forró éghajlati feltételei között, mint a Szovjetunió hideg területein. Az elődhöz, az MTS—80 típusú traktorhoz képest a fülke mérete is nagyobb lett. Térfogata most 3 köbméter, a vezető rendelkezésére álló hely több mint a duplájára nőtt. Így a traktoros jobbán át tudja tekinteni a traktorra kapcsolt összes gépet és készüléket. Teljesen új módon alakították ki a fülke felső részét. A vezetőfülke teteje felemelhető, úgy hogy a vezető a gépet baleset esetén ezen az úton is elhagyhatja. A biztonságról emellett biztonsági öv gondoskodik, akár a személygépkocsikban. A zajszintet jelentősen csökkentették. Amint Eduard Jancsevszkij, a minszki gyár főkonstruktőre elmondta, az új modell a különböző talajokon való munkavégzésre alkalmas traktorsorozat egy darabja. Az ehhez tartozó típusok ki- fejlesztéséről Magyarország, Bulgária, az NDK, Kuba, Lengyelország, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia kötött megállapodást. A négy alaptípus egyike az MTS—-142-es, amely nehéz konstrukciójú és súlya négy tonna. A talajra gyakorolt nyomása nem haladja meg négyzetcentiméterenként az 1,1 kilogrammot, ez körülbelül a fele annak az értéknek, amit más gyárak ugyanilyen típusú traktorai mutatnak. A szóban forgó, összesen 17 traktorváltozat gyakorlatilag mindenféle földmunka elvégzésére alkalmas. Ezeket a gépeket fel lehet használni az erdőtelepítési munkáknál, a termény betakarításánál és a talajelőkészítésnél. A bolgár, a magyar és a román bortermelők nem nélkülözhetnek olyan speciális traktort, amely képes minden műveletet elvégezni húszfokos hajlásszögű hegyi lejtőkön is. Együttműködésük szorosabbá tételére a partnerországok Minszk- ben koordinációs központot hoztak létre. A központ jóváhagyta a négy alapmodell kialakítását. A négy közül háromért a minszki gyár konstrukciós irodája, a negyedikért a csehszlovák partner a felelős. A bolgár, a magyar, az NDK-beli, a lengyel és a jugoszláv konstruktőrök az egyes alkatrészek és gépegységek kialakításában vesznek részt. (APN— ADN—MTI) Szorgos munka a garai Vörös Csillag Tsz-ben • Hatezer négyzetméteren termesztenek fólia alatt zöldségféléket a garai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben. Már Javában érik a paprika, pirosodik a paradicsom. A termést részben a ZÖLDÉRT-nek szállítják, részben saját üzletükben értékesítik. • Megkezdték a lucerna második kaszálását is. Sajnos, az aszály miolt mintegy 20 százalékkal kevesobb termésre számítanak a tervezettnél. • A termelőszövetkezetnek 37 hektárnyi halastava van. amelyben pontyot tenyésztenek. Százharminc mázsa ivadékot helyeztek el a vízben. (Szabó Ferenc felvételei) Ü K S Z Á C J Á K \ S Granny Smith Dánszentmiklóson Illyés Gyula A puszták népe című könyve egyik emlékezetes jelenetében érzékletesen írja le, milyen csiga- lassúsággal gyújt pipára a bakon ülő béres. Egyszersmind beavatva az olvasót a titokba, hogy a zsellérember miért kényszerül mindenféle időhúzásra. Miért válik gyakorlati erkölccsé: bolond, aki úr dolgába beleszakad. Az efféle embert senki sem szánja. Szó, ami szó a földnélküliek, nagy általánosságban — legalább is a nagybirtokon mem tartoztak a legszorgalmasabb emberek közé. Változást életükben csak a földosztás, majd a szövetkezetesítés hozott. Mint a dánszentmiklósiak esetében is, ahol az országban időrendben a második közös gazdaság alakult meg. A falu 30 esztendővel a szocializálás után afféle mintaközségnek is tekinthető. De vágjunk a dolgok közepébe, a továbbiakban a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ről lesz szó. Almaerdő Arról az egyszeri csodáról, amit a Cegléd környéki település lakói, a termelőszövetkezet szakemberei leleményessége művelt, a Duna— Tisza közi homokon: Európa, vagy talán a világ legszebb, legmodernebb almáskertjét gyümölcsös erdeinek egyikét alakították ki. Korszerű. A sokszor emlegetett jelző!> ki-ki mást ért, még ha gazdálkodásról is van szó. Nemrégiben éppen az almatermesztési módszerekről érdeklődtünk az egyik állami gazdaság kertészetétől. ö még a sövényszerű módszernél tartott, azt nevezte modernnek, a karcsúorsós megoldást valahová a távoli jövőbe helyezte. Kicsit lemaradt az időben, pedig a modernért külföldre sem kellett volna utazni, csak belesni a dánosi kistermelők kerítése mögé. Mint ahogy Deák István, a tsz főkertésze sem restellette „ellopni” a külföldiek titkait. Csepegtető öntözés Itt van például a csepegtető öntözés. Nem tegnap fedezték föl. Tulajdonképpen igen egyszerű dolog. Egy vékony, kemény, mégis hajlékony műanyag vezetéken áramlik a víz a földtől úgy 50 centiméter magasságban. A nedvesség cseppenként jut a fák tövéhez. Nincs veszteség, talajrombolás, a víz a lehető leghatékonyabban hasznosul. A jó ötlet már az első időkben megragadta a szakemberek fantáziáját, de kérdéses volt, ki gyártja majd a csöveket a nyomáscsökkentőket, és egyáltalán ki szereli össze az egész szerkezetet. S mivel senki sem ajánlkozott Főző József elnök választhatott: vagy nekilátnak házilag a szükséges berendezések elkészítéséhez, vagy lemondanak erről a forradalmi újításról. Ma már, mint gyümölcstermesztő rendszergazdák, nemcsak maguknak, de az integrált 21 gazdaságnak is biztosítják a csepegtető öntözőberendezéseket. Ablak a világra De oldalakat tenne ki a többi különlegességet bemutató beszámoló is: a konténeres, kézben oltott csemete, amelyet a tél kivételével az egész esztendőben kiültethetünk, eredésük 1(JÖ százalékos. Vagy a frigó szamócapalánta. A dánosiak ablakot nyitottak a világra: mindenről tudnak, amit a fejlett gyümölcstermesztő országokban csinálnak. Kipróbálják módszereiket, és ami átvehető önerőből, meg is valósítják. Hányán hallottak arról például, hogy a „Micsurinéban ötvenféle alma díszük? A drágán éltékesíthető, a tőkés piacon Közkedvelt, örökké friss ausztráliai zöldalmától, a Granny Smith-től, a csábító színű francia Jonee-en át a Japán Mutsu-ig szinte minden almatípus megtalálható itt. . A fejlődésben természetesen nincs megállás. Már kifejlesztették a csöpögtető berendezések korszerűbb változatát. Tervezik, hogy belépnek a Márka-programba: szűrt italok helyett rostos gyümölcslevet akarnak gyártani. Növelik a szamóca, a ribizke vetésterületét. A törökbálinti csonthéjas gyümölcstermelési rendszerrel társulva közösen üzemeltetik majd a HUNGAROFRUCT 2 ezer vagonos hűtőházát, ahol importgépeken válogatják a külföldre szállítandó piros, illatos almákat. • Csepegtető öntözés a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben • Cj kút a táblákon (Barcsa Zsolt felvételei — KS) Megállni meg nem lehet R öviden tudósítottunk már arról a tanácskozásról, amelyen a Szakszervezetek Megyei Tanácsa — az elnökség számadása alapján — értékelte a szakszervezeteknek a nőpolitikái határozat végrehajtása során eddig végzett munkáját s megjelölt sok további tennivalót. A nagy témakomplexum vitája ugyancsak számos, megoldást kívánó kérdést felvetett. Amikor közel egy évtized munkájának eredményei úgy összegezhetők, hogy a szakszenvezeti szervek nőpolitikái tevékenysége tartalmasabb és sokrétűbb lett, fokozódott a nők termelésben , való részvétele, társadalmi aktivitása, erősödött felelősségérzetük a szocializmus építéséért, s a mozgalmi munka fontos részévé vált a dolgozó nők 'munkakörülményeinek Javítása, — ugyanakkor korántsem gondolkodhatunk mindezekről a befejezettség nézőpontjából, Folyamatról van szó,’ amelyben még hosszú ideig kell mind magasabbra raknunk a részeredmények tégláit, és a sikerekkel ilyen értelemben lehetünk elégedettek menetközben. Jóllehet — nőpolitikánk gyakorlati megvalósulásában viszonylagosan csökkentek az előző korszakoktól ránk maradt, öröklődött gondok, — ezután még keményebb, nehezebb feladatok várnak a szakszervezetekre is. Nagy előrelépés például, hagy Bács- Kiskun megyében az összes keresők 44 százaléka nő, s a bérből és fizetésből élő nők száma 51 500 főről 68 000-re emelkedett, amivel alapvetően megoldódott teljes foglalkoztatásuk. Teljes elismerés illeti megyénk dolgozó nőit, hogy többségük becsületes és példamutató helytállásával jelentősen hozzájárult a Duna—Tisza közének gazdasági fejlődéséhez. Hogy a szocialista brigádmozgalomban való részvételük aránya Jelenleg 38 százalék, s nők képviselik az összes kitüntetettek 40 százalékát. Tény, hogy — a fentebb kiragadott munkaminőségi mutatók gyakorlati hatásaként is — több, túlnyomórészt nőket foglalkoztató ágazatban központilag emelték az alapbéreket (egészségügy, oktatás, textil-, textilruházati ipar), kiterjesztették a műszakpótlékot és emelték annak mértékét. Azt se lehet tagadni, hogy központi és vállalati intézkedések nyomán csökkent az indokolatlan bér- egyenlőtlenség, de... még azért nincs minden rendben. N émedi Sándor SZMT-titkár szóbeli kiegészítésében több fontos kérdésre ráirányította a figyelmet. Elmondotta ő is, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítésében szintén haladtunk előre. A szakszervezet elemezte az egyenlőtlenségek okait. A férfi és női átlagbérkülönbség még 1977-ben is közel 30 százalékos volt. A tárgyszerű mérések azt Is bizonyították azonban, hogy az azonos kategóriákban, azonos körülmények között dolgozó férfiak és nők bére között 3—5 százalékos indokolatlan különbség van — a nők rovására. Az átlagbérkülönbség mérséklő^ dése elég tartós folyamat. Mivel a bér-, kereseti eltérések egyik komoly oka a szakképzettségiben mutatkozó különbség, a megoldást a nők s za kikép zésén ek szor- 'galimazása hozza közelébb. Ez pedig nemcsak az egyén, hanem a megye gazdasági feladatai teljesítésének szempontjából is lét- fontosságú. Ki vitatná, hogy számos üzemben korszerűsítették a munkahelyeket, csökkentették a nehéz fizikai munkát, a különböző munkahelyi ártalmakat. Ennek eredményeképp javultaik a munkakörülmények a textil-, a vas-, élelmiszer-, bőripari és mezőgazda- sági üzemekben meg a kereskedelemben. Említsük csak a bajai Finomposztóban, a kiskunhalasi Papíriparnál, „PANYOVA”-nál végrehajtott rekonstrukciókat, az Élelmiszer Kisker beruházásait a konténeres szállítás bevezetésére, a megerőltető fizikai igénybevétel mérséklésére. De ... Nem tapasztalható-e mindmáig a kereskedelemiben foglalkoztatott nők küszködése egyes munkahelyeken — a megengedett súlyhatár fölötti árumozgatással ? Nemzetközileg is nagyra értékelt intézkedések sarával — elég csupán a GYES bevezetését s az éhből kiágazó sokféle gondoskodást, üzemi és gyermekétkeztetést, az óvodai, bölcsődei hálózat fejlesztését az emberek eszébe juttatni —, amikkel megteremtettük a legalapvetőbb feltételeket a nők családanyai szerepének érvényesüléséhez. De... A családok, s bennük a nők életkörülményeinek alakulását tekintve, ezután is a nagy fontosságú szak- szervezeti teendők közé tartozik a lakáshelyzet fokozatos javítása. Továbbra is hangsúlyos feladat a nagycsaládosok, fiatal házasok, a munkások, a gyermekeiket egyedül nevelő — és • rossz viszonyok között élő — szülők lakáshoz juttatásának elősegítése. N émedi Sándor azt is aláhúzta. hogy a gyermekintézményi hálózat bővítése — a jelentős fejlődés ellenére — változatlanul egyik legnagyobb gotidja a megye politikai, gazdasági vezetőinek, az állami, társadat# j szerveknek, így a szakszervezeteknek is. Hangsúlyozta, — e nehézségeken enyhíteni úgy tudunk, ha a jövőben is — figyelembe véve anyagi lehetőségeinket — összpontosítjuk eszközeinket, erősítjük az összefogást, keressük az olcsóbb, de célszerű fejlesztési megoldásokat; a figyelmet városainkra, mindenekelőtt a megyeszékhelyen sürgető tennivalókra fordítjuk; ha a szak- szervezetek is segítenek, közreműködnek az ellenőrzésben, hogy a tervezett gyermekiintézmények határidőre megépüljenek, — ne húzódjon el évekkel átadásuk, főleg lakótelepeinken. Le kell számolni a helyenként fel-felbuk- kanó nézettel, amely szerint a bölcsődét, óvodát a „nőknek építjük”. Meg kell értetni, hogy e létesítmények össztársadalmi igényeket elégítenek ki, nem szűk dolgozó rétegekét. — Nagyobb gondot kell fordítani az iskolás napközlotthoni-ellátás gondjainak mérséklésére. Nem lehet szem elől téveszteni, hogy az elkövetkező években megnövekszik az általános iskolások létszáma. Ha tehát nem gondolunk például az ilyen létesítmények határidőre való elkészülésével, még feszítőbb nehézségekkel számolhatunk. Alaposabb vizsgálatra szorul, hogy a városokban levő vendéglátó egységek, éttermek — melyek jó része nappal üresen áll —, mi módon segíthetnék elő minél több iskolás gyermek élelmezését. — Úgyszintén a nők családanyai szerepének betöltését könnyítik a szolgáltatások kiterjesztése. Ne az. eddigi szép eredményekre irányuljon most a figyelmünk, hanem ilyen tényekre, hogy például a textiltisztítás, lakáskarbantartás fejlesztésében elmaradtunk a tervezettől, s hogy egyáltalán a szolgáltatások színvonala a kisközségekben viszonylag alacsony. Nem egy községben hiányoznak az alapivető személyi szolgáltatások. Falun, községekben? Hasonló elmaradásnak szenvedő tanúi a városi új vagy épülő lakótelepek állampolgárai is. H a dolgozó nők közéleti tevékenységét vesszük szemügyre, úgymond „társadalmi” vonatkozásban bíztató változásokról beszélhetünk. A szakszervezeti szervekbe beválasztott nők száma szépen emelkedett, bár egyes szakmákban itt is van még mit pótolni. Mindjárt más azonban a helyzetkép, ha „gyakorlati”, .magyarán gazdasági területeken nézünk körül. Mert az ipari üzemekben, az egészségügyi és oktatási intézményeknél a lehetségesnél és szükségesnél lassúbb a mozgás a nők vezető funkcióba állítása terén. Helyettesi és középvezetői posztokon ugyan nőtt az arányuk, de mint első számú vezetők még nehezebben „jönnek számításba”. A szakszervezeteken is sok múlik, hogy az előítéletek gyorsabban eloszoljanak, növekedjék a bizalom a nők vezetői rátenmettsé- gét illetően. Másfelől — ezt se hallgassuk el — esetenként a nők részéről is mutatkozik ellenállás, amikor egyrészt maguk a jelöltek húzódnak vissza a nagyobb elfoglaltsággal járó megterhelésekre hivatkozva, másrészt a női környezet is nem egyszer adja inkább „voksát” férfi vezetőre. Tudjuk, sok-sok más területre is vetíthetnénk a reflektorfényt, ahol még további erőfeszítésekkel szükséges segíteni a nőpolitikái határozat érvényesülését, — de ennyi példa is elegendő a kérdés továbbgondolására. Tóth István Zöldségtermesztés a sivatagban A ma embere a sivatagot is hasznosítja. Példa erre a Góbisivatagi, amelynek déli részében az egyik kerületben kísérleti zöldség- és gyümölcstermesztést kezdtek. Az első dinnye-, paradicsom- és uborkatermést tavaly szüretelték a kísérleti táblákon. A mongol kutatók más módon is igyekeznek a sivatag előnyeit kihasználni. Kísérleteket folytatnak a Góbi-sivatagot égető napsugarak energiaként való hasznosítására. Tervet dolgoztak ki olyan berendezések munkába állítására is amelyek a sóban gazdag sivatagi tavak sók mesének kivonását teszik lehetővé. (BUDAPRESS — MONCAME)
