Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-08 / 132. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként erős felhősödé», főleg a Dunántúlon többfelé záporral, zivatarral. Több he­lyen megélénkül«, zivatar idején átmenetileg viharossá fokozódó szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12, 17 fok között. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet északnyugaton 2S, délkeleten 39 fok körül. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKüN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 132. szám Ára: 1,20 Ft 1979. június 8. péntek Megyei vezetők tanácskozása a mezőgazdaság helyzetéről, feladatairól A mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és forgalmazás idő­szerű feladatairól tanácskoztak csütörtökön Hajdúböszörményben a Dunától keletre lévő megyéik tanácsainak elnökhelyettesei, me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezetői, a területen működő tsz-szövetségek titkárai, az orszá­gos hatáskörű állami és társadal­mi szervek, intézmények, trösz­tök, vállalatink meghívott vezetői. Részit vett a tanácskozáson Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese, Szabó István, a TOT elnöke, Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályve­zető-helyettese is. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyi­tója után Soós Gábor mezőigazda­sági és élelmezésügyi államtitkár tartott beszámolót. Értékelte az 1979. évi terv teljesítése érdeké­ben tett erőfeszítéseket, a mező- gazdaság egyes ágazataiban kiala­kult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy az üzemek és vállalatok a nép- gazdasági igényeknek megfelelő tervvel, jól szervezetten készültek fel az idei tennivalókra. Jól meg­alapozták, s becsülettel elvégez­ték a tavaszi munkákat. Ennek ellenére, a kedvezőtlen őszi—téli időjárás, a tavaszi felmelegedés késése, a belvízkárok, majd az ismételt hideghuldám és a rend­kívüli májusi szárazság miatt gondjaink vannak. Ezek objektív okokra vezethetők vissza. Ugyan­akkor arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy több területen szubjektív tényezőkben gyökere­ző, elkerülhető nehézségekkel is küszködünk. Az államtitkár a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy gondjaink megoldása fokozott tervszerűsé­get igényel: mindenütt pontosan meg kell határozni a következő időszak termelési, feldolgozási és forgalmazási feladatait. Minden eddiginél tervszerűbben, céltuda­tosabban kell felkészülni a beta­karításra, arra, hogy ami megter­mett, az a lehető legkisebb vesz­teséggel és gyorsan biztos fedél alá kerüljön. A termelés hatékonyságának javítását szolgáló munka szerves részévé kell tenni az ésszerű ön­tözővíz-gazdálkodást. Az öntöző­berendezések az ország egész területen üzemben vannak, s má­jus végéig kereken 60 ezer hek­tárra juttattak mesterséges esőt. A feladatokat összegezve az ál­lamtitkár hangsúlyozta: a felvá­sárlásban érdekelt kereskedelmi és feldolgozó vállalatoknak min­den fogyasztásra és gazdaságos ■ feldolgozásra alkalmas terméket át kell venniük a termelőktől. A mezőgazdasági üzemektől azt várja az ország, hogy a megter­melt gabonából csak a legszük­ségesebbet tartsák vissza, a többit pedig tegyék a közös asztalra. A tanácskozás Romány Pál zár­szavával ért véget. (MTI) HARMINC FOK FELETT AZ ÜZEMEKBEN Több mint száz éve nem volt olyan forró tavasz, mint az idén — mondják a meteorológusok. — Ember, állat, növény egyaránt szen­ved a most már hetek óta tartó harminc fok feletti hő­ségtől. Világszerte nagy gond a vízhiány, különösen ilyenkor, kánikulában. Az ország 42 városában rendelték el eddig a vízkorlátozást. Ugyanakkor a szokatlan hőség a me­leg üzemek dolgozóitól is hősies helytállást kíván. Harc a vízért, küzdelem a hőség ellen — A hűvös áprilist és május elejét hirtelenül felváltó kániku­lai meleg váratlanul érte az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalatot — mondotta Benkó Zoltán igazgató. — Vízmüvünk napi 33 ezer köbméter ivóvíz biz­tonságos szolgáltatására van ki­építve. Az utóbbi három hétben azonban 36—38 ezer, sőt, június 5-én 42 370 köbméter vizet fo­gyasztott a város. — Kecskeméten ha megnyit­juk a csapot, folyik belőle a víz. Hogyan tudták ezt eddig elérni? — Minden tartalékberendezé­sünket üzemeltetjük, s vállala­tunk kollektívája éjjel-nappal nyújtott műszakban dolgozik. Ez nem veszélytelen üzemmenet, ezért, ha bárhol valami zavar tör­ténik, szakembereink azonnal a helyszínre sietnek. Áldozatkész erőfeszítéseik eddig sikerrel jár­tak. Ezért a tanácsnak nem tet­tünk javaslatot arra, hogy hoz­zon vízkorlátozási rendeletet. A továbbiakban azonban mun­kánk sikere a lakosság segítő köz­reműködéseiül is függ. Ezért ar­ra kéri vállalatunk a kecskemé­tieket, hogy a kertek öntözését és az autómosást az éjszakai órák­ra halasszák. Ha ez így lesz, to­vábbra sem lesznek gondok a város vízellátásával. Ami a strandokat illeti, napon­ta 800—1200-an látogatják. Ez nem sok, lehetne több Is. Vasár­nap 4200-an váltottak belépője­gyet, de volt olyan szombati nap, hogy 5200-an. Ez nagyon ritka eset, és ilyen váratlanul nagy számú látogatóközönséget külön­böző szolgáltatásokkal teljesen zökkenőmentesen már nem tu­dunk ellátni, ezért ilyenkor a für? dőzők türelmét kérjük. A legmelegebb Bács-Kiskun me­gyei üzem, a Lampart Zománc­ipari Művek kecskeméti gyára. Csaknem 60—70 fokos a hőség az olvasztókemencéknél, az öntő­gépsorok mellett — amikor a még csaknem izzó kádakat lesze­dik az öntőformáról —, vagy a zománcolvasztóban, nem külön­ben a zománcozó kemencéknél. Három műszakban folyik a ter­melés, és mint mondják, a dél­utáni órákban a legkínzóbb a meleg. Zablahoczki Pál, a szak- szervezeti bizottság titkára el­mondja, hogy tejet, szódavizet és feketekávét adnak védőitalként a dolgozóknak, hogy kibírják a pokol tornácának megfelelő hő­séget. A forró kádak leszedésé­nél pedig megkettőzték a munká­sok számát, váltóembereket állí­tottak be. A termelésből kiesés nincs. Naponta 750—800 darab ká­dat zománcoznak és 900-at önte­nek. Az utóbbira a tartalékolás • A délutáni műszak zsemlét süt a kecskeméti kenyérgyárban. A hőmérő 50 fokot mutat a kemence szájának közeiében. miatt van szükség, mert augusz­tusban nagyjavítást végeznek az öntősoron, a zománcozás azonban nem állhat le. Meleg van a pékségekben is, a sütőkemencék mellett. Bár azo­kat ma már olajjal és gázzal he; vítik, mégis csak hőséget árasz­tanak. A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat 14 sütőüzemé- ben tehát verejtékesen megdőli goznak napi kenyerünkért. Avéi dőital itt is a szódavíz. S hogy; becsülettel helytállnak a péketej azt a boltodban fennakadás nél- kü kapható friss kenyér és pék­sütemény igazolja. v. ri. • A kutak, kompresszorok, szivattyúk működését ellenőrzi a műszerekről Kiss István, az Cszak­Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat I-es vízműtelepének helyettes vezetője. Szükség esetén távirányítással beavatkozik a hálózat működésébe. • Jólesik a védőital a kád- zománcozás pillanatnyi szünetében. KÉT HELYEN LESZ OBJEKTÍV MINŐSÍTÉS Az idén már fogad a kecskeméti és a bácsalmási gabUKasiló j A kecskeméti 2200 vagonos gabonasiló. Az immár hosszabb ideje tartó aszály a Bács-Kiskun megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vál­lalatnál is kedvezőtlenné teszi a várható eredményeket. Az időjá­rás eddigi alakulása szerint az aratás ideje korábban köszönt be, azért a vállalatnál a tárolóterek takarítását, fertőtlenítését már folyamatosan végzik. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat összes tárolóka­pacitása mintegy 20 ezer vagon, tavaly, mint emlékezetes, 27 ezer vagonnyi terményt vettek át. Mi­vel a tárolókapacitásuk egy ré­szét minden évben elfoglalja az állami tartalék, a múlt évben nagymértékben vették igénybe a bértárolás lehetőségeit. A vállalat folyamatosan gyara­pítja a tárolók nagyságát. A kecs­keméti 2200 vagonos új gabona, silóba — határidőn túli elkészül­te miatt — az idén rakodnak elő­ször. Ez a tény gondot is okoz. A silót csak fokozatosan, több részletben lehet feltölteni, három­hetes pihenőidők közbeiktatásá­val. Az aratás idején jóval túl­nyúlik tehát a siló töltése, a ga­bonát, míg végleges, kecskeméti helyére nem szállíthatják, a me­zőgazdasági üzemek fogadják, bértárolásként. > Először veszik igénybe a bács­almási '600 vagonos fémsilót, de a várható gyenge termés ellené­re a 4 ezer vagon terményt befo­gadni képes ideiglenes tárolókat is. A bácsalmási és a kecskemé­ti gabonasilók egyszerre nagyobb tömegű áru átvételére alkalma­sak, ezzel ezeken a helyeken gyor­sul a munka. A múlt évben Kecskeméten volt kísérletképpen objektív mi­nősítésű búzaátvétel, ami beltar­talmi értékek szerint történik. Aa idén Kalocsán is bevezetik ezt a módszert. Bár a gazdaságoknak a hagyományos értékelés szerint fi­zet még a vállalat, az objektív minősítés adatait is a termesz­tők tudomására hozzák. Eddig az időjárás túlzott szá­razsága miatt a gabona magas nedvességtartalmával nem kell számolni. / A múlt évben a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat 33» városban, községben, 68 átvevőhelyen, 102 átvevő vonallal, azaz betároló- szalaggal várta a mezőgazdasági üzemek terményeit így naponta 15(TÖ vagon gabonát vettek át. Az idén a kecskeméti és a bácsal­mási tárolók üzembe helyezése miatt 106 helyen üríthetnek a ga­bonával megrakott gépkocsik, most 2 ezer vagonos napi átvé­telt terveznek megyei szinten. Tombol a nyár Bizonyára a legszenvedélye- $ebb > (napimádók se bánnák már, (ha legalább néhány ón ra beborulna ifelettünk az ég, I persze bőséges eső hullna belőle. Hiszen idestova egy hónapja tombol a kánikula, és a hőség kivétel nélkül min­denkit megvisel. Az egészséges szervezetet is, jóllehet — az rugalmasan alkalmazkodik a nagy (meleghez. Az emberek többségének azonban ilyenkor is dolgoznia kell, hiszen az egész társada­lom nem lehet egyszerre nyári szabadságon. A forróság elleni védekezés most azért is sür­getően időszerű, mert a táv­prognózis szerint e hónap kö­zepe (tájáig tart még ez a ter­hes hőség, ám ha utána némi­leg mérséklődik is, azt köve­tően ismét hosszantartónak ígérkezik. Fel (kell hát ké­szülni la később is várható ká­nikula biztonságos elviselésére mind az amúgy is „meleg” üzemekben, mind a szántóföl­deken, ahol most kezdődik majd a 'mezőgazdaság legprá- báratevőbb munkaprogramja, a betakarítás. Aktuálisnak tartottuk, hogy a legalapvetőbb tennivalókról az SZMT munkavédelmi fel­ügyelőivel beszélgessünk. Kezd­tük azzal, hogy mit tanácsol­nak a tűző napon dolgozók­nak? Természetesen, hogy véd­jék ifejüket i a napszúrástól, melynek jelei a görcsös felfú­jás. a hányinger, a gyengeség­érzet — fejtegették. Alkalmas és könnyű fejvédő a szalma- kalap, aminek viselését MÉM- rendelkezés is kívánatosnak tartja, különös tekintettel a diákokra, akiket nagy számban foglalkoztat ebben az időszak­ban a /mezőgazdaság. Jó még megjegyezni, hogy ha az imént jelzett tüneteket észlelik, hű­vös helyen feküdjenek le, rakjanak a fejükre vizes boro­gatást, s vegyenek be Algopy- rint. Egy nap alatt ki lehet heverni a bajt. Az égető forrósággal együtt jár a szervezet /fokozott folya­dék- és sóvesztesége. Feltétle­nül gondoskodni kell minden munkahelyen kellé mennyisé­gű, megfelelően hűtött ivóvíz­ről vagy szódavízről legalább, de igen ajánlható védőital a tej, különféle üdítő italok, vagy langyos tea sóval. Az étkeztetés körülményei is egyre inkább előtérbe kerül­nek. Nem szükséges részletez­ni a főtt étel biztosításának fontosságát. Erre utal, hogy jö­vő évtől kezdve már véglege­sen kötelező lesz az úgyneve­zett nem telepített üzemekben mozgó szociális blokkok — lakókocsik, „helyváltoztató” konyhák — rendszeresítése. Ahol már van ilyen, mint a Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban, Bajai Mezőgazdlasági Kombinátban, Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaságban, kiváltképp tapasztalják most ezek előnyeit a rekkenő kánikulában,. Von hova behúzódni a napsütés elől az étel elfogyasztására, s jót (tesz az a kis hüsiölés is, amit mondjuk a lakókocsi nyújt. Javasolják a munkavé­delmi felügyelők, bogy azok­ban a téeszekben, ahol esetleg az őszi mostoha időjárás, hű­vös eső ellen szereztek már be ilyen „szociális” kocsikat, most vessék ibe azokat a tűző nap ellen is. Nyaranként visszatérő je­lenség, hogy az emberek nem akarják elhinni, milyen élet- veszélyes felforrósodott testtel a közeli folyó, víztároló, csa­torna hideg vizébe ugorva „hű­tőzni". A melegtől fokozottan kitágult bőrereket a hideg víz valósággal összerántja, amit aztán vagy kibír a szív, vagy nem. Mostanában szinte na­ponként olvashatjuk az újság­híreket arról, hogy mennyi fia­tal, meglett ember fulladt víz­be — szívbénulás, -görcs kö­vetkeztében. S a fürdéssel kapcsolatos tnásik veszélyfor­rás: permetlés kádban meg­mártózni. Ez a rézgálicos „kor­szakban” is számos tragédiát okozott, hát még ma, a' rend­kívül mérgező hatású védő- vegyszerek használatakor. Hi­szen ezek felhígított halmazál­lapotban is felszívódnak a bő­rön át, és igen gyorsan meg­támadják az idegeket. Igen sokan dolgoznak jár­művekben, munkagépeken, erőgépekkel. A szabadban is alig kibírható hőség a kocsik­ban meghatványozódik, s ilyen kánikulákban a légkondicioná­lás is csak enyhíti a benti klí­mát. Nos — ilyen helyzetben különösen alkalmas a tűrőké­pesség fokozására, a vesztett folyadék és só pótlására a fen­tebb már említett tej, langyos sós tea, üdítőital. Természete­sen annak is lényeges szerepe van, hogy figyelemmel kísér­jék, megvolt-e a pilóták kellő pihenőideje. Szükséges ugyancsak eszten­dőről esztendőre felhívni a szabadban dolgozók figyelmét: égiháború idején fa alatt, na­gyobb tömegű jószág mellett ne tartózkodjanak. Úgyszintén, hogy vihar, dörgés-csattogSs idején tegyék le a vasas szer­számokat. Befejezésül még egy fontos kötelezettségre hívjuk fel a figyelmet. Tizennégy éven alu­li fiatalt se üzemek, se gazda­ságok ne alkalmazzanak a szünidőben. Ezt a Munka Tör­vénykönyve is tiltja. A tila­lomra azért emlékeztetünk, mert a múlt évben is voltak gazdaságok — üzemek, ahol Vll—Vili. osztályos tanulókat foglalkoztattak szünidőben. T.I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom