Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-07 / 131. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 7. lltlDOMÁNY - TECHNIKA : Daganatsejtek mikroszkóp alatt • Elektronmikroszkóppal vizsgálják a daganatsejteket. A halálesetek számát tekintve a rák sok országban közvetlenül a szív- és keringési betegségek után következik. A századfordulón a rákkutatás­nak nagy lendületet adott a radio­aktivitás felfedezése. Ennek a fi­zikai jelenségnek az ismeretében az anyag szerkezetének és anyag­cseréjének a kutatása addig el sem képzelhető mélységben vált lehetővé. További lendületet je­lentett a mikroszkóp tökéletesíté­se. az elektronmikroszkóp megjele­nése és az egyre korszerűbb fizi­kai és biokémiai módszerek, ame­lyeknek eredményeként az elmúlt éviizedben a kutatás már moleku­láris szinten folyt. A rákkutatás így néhány évtized alatt a szórvá­nyos klinikai, betegágyi megfigye­léstől az egyik legmodernebb esz­közökkel művelt tudománnyá vált. Bár a daganatkutatás rendkívül szerteágazó tudományos tevékeny­ség, három fő irányzat ismerhető fel benne. Az első az úgynevezett alapvető vagy kísérleti kutatás, amely magát a daganatot vizsgál­ja. A második, a klinikai daganat­kutatás, amely a daganatos beteg tüneteivel foglalkozik, míg a har­madik irányzat a daganatos be­tegséget, mint tömegjelenséget ta­nulmányozza, és adatokat gyűjt a daganatok gyakoriságáról, földraj­zi elterjedéséről, illetve a dagana­tok eredetét statisztikai alapon igyekszik felderíteni. A daganatsejteknek két szembe­szökő tulajdonságuk van. Az egyik az, hogy alakilag, bioké- miailag számos vonatkozásban tölibé-kevésbé eltérnek annak a szövetnek az egészséges sejtjeitől, amelyből származnak. A másik fontos tulajdonságuk, hogy a szer­vezet egészének a rendjétől füg­getlenül szaporodnak. A daganatos sejtek osztódása nem áll le a jel­lemző sejtszám elérése után, ha­nem voltaképpen korlátlanul foly­tatódik. Ha ezek a sejtek azután a nyirok- vagy a véráram közvetí­tésével eljutnak a szervezet leg­különbözőbb pontjaira, ott megte­lepednek, és az eredeti daganathoz hasonló új daganatokat, áttétele­ket hoznak létre. Transzkontinentális vízvezeték Nvugat-Európát vízhiány fenye­geti. Ezért a vízgazdászok már ré­gen foglalkoznak azzal a gondo­lattal, hogy vizet szállítsanak az Alpesekből Nyugat-Európába. el­sősorban Hamburgba, Hollandiába és Belgiumba. Műszaki szempontból igen érde­kes tervet javasolt egy svájci mér­nök. A terv szerint nyolcszáz ki­lométer hosszú csővezeték — 2,5 milliárd köbméter évi kapacitás­sal — a természetes esés kihasz­nálásával szállítaná a vizet a Svájcban és Nyugat-Tirolban lé­tesített duzzasztott tavakból, to­vábbá a Felső-Rajnából Stuttgar­ton, Mgophej men, Frankfurton és , a Ruhr-vidéken át Hamburgba. Számos elosztővonár agazna“ le ró­la a nagy központokban. Kgyúttal egy Dél-Svédországból kiinduló csővezeték is táplálná ezt a transzkontinentális csővezetéket. Ai észak—déli csővezeték meg­hosszabbítása a tervek szerint Dél-Svédországból a dán szigete­ken át Lübeckbe és Hamburgba vezetne. Futószalag - korszerűbben • Korszerű futószaUgüzem a varsói rádiógyárban. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.). Jó 60 éve a tömegtermelésben legjobban elterjedt munkaszer­vezési eljárás a futószalaig, bár előnyei és hátrányai ugyancsak jó 60 éve vitákra senkentik a szakembereket. Egy amerikai me­zőgazdasági gépgyáros voLt az első, aki már a múlt század kö­zepén a futószalagom munkarend­del iparkodott racionalizálni a ter­melést. ötletét a 'nagy chicagói vágóhidak is átvették, de végül is Henry Ford yolt az, aki ezt a módszert 1913-ban az autógyár­tásra is alkalmazva, a tömegter­melés klasszikus (módszerévé tette. A tömegtermelés sokasodó ba­jait vizsgálva megszólaltak a munkapszichológusok is, akik bizonyították, hogy a futószaia- gos termelési rend a végtelensé­gig felaprózza a munkafolyama­tokat, nem nyújt változatosságot a munkában, nem épít a munká­sok kezdeményezésére. A hatvanas évek elején a svéd Volvo autógyárban új szervezési formát vezettek be, amely a cso­portmunkára alapult. A munka­kör gazdagításának alapelvéből kiindulva megvalósították a mun- karotáció elvét, a munkacsoport dolgozói — előre meghatározott rendszerben — több munkafajtát is végeznek. Következő lépésként hozzányúltak a futószalaghoz is és szélesítették a munkafáziso­kat, sőt azt is megoldották, hogy egy-egy dolgozó — a szalag mel­lett követve a munkadarabot — több részfeladatot ellásson. Egy magnetofonok összeszere­lésével foglalkozó gyárban a ha­gyományos futószalagot 9 főből áldó munkacsoportra bontották. Az egyik csoport például a le­játszófejek szerelésével foglalko­zik. A szerelők és a forrasztok saját belátásuk szerint válthatják munkakörüket, ugyanakkor fele­lősek az anyag- és alkatrészkész­let állandó feltöltéséért is. Világjelenség, hogy a gyárt­mány természetétől függetlenül megbontják a futószalagrendszer korábbi monotonságát. Ez azon­ban megköveteli a munkások sokoldalúbb képzését, hiszen min­denkinek több muntka folyama tot kell kifogástalanul elvégeznie. Tallózás üzemi lapokban A megyében megjelenő üzemi újságok ötödik havi szá­mukban egyfől egyig beszámolnak kollektívájuk május else­jei ünnepségeiről, köszöntik a munkások nagy nemzetközi ünnepét. A vezető helyen közölt tudósításokon, illusztráció­kon kívül természetesen számos más, átböngészésre érde­mes hasábot találni ezekben a lapszámokban. Az agrárértelmiség a szocialista faluért A Bajai Mezőgazdasági Kombi­nát pártbizottságának Üzemi Híradója közzéteszi a Magyar Agrártudományi Egyesület Orszá­gos elnökségének felhívását. „A Magyar Agrártudományi Egyesü­let 1978—85-ös évekre szóló cse­lekvési programja szellemében felhívással fordulunk tagjaink­hoz, a mezőgazdasági szakembe­rekhez, a falusi értelmiséghez, az agráregyetemek, -főiskolák diák­jaihoz, hogy vegyenek részt Az agrárértelmiség a szocialista fa­luért akció céljainak elérésében" — kezdődik a felhívás. Az akcióba bekapcsolódóktól többek közt azt kéri a felhívás, hogy szakmai munkájuk, tanul­mányaik mellett fokozottabban vegyenek részt üzemük, falujuk társadalmi, politikai, kulturális életében, a közéleti, közművelődé­si és településfejlesztési feladatok megvalósításában. „A pedagógusokkal együttmű­ködve tegyük szervezettebbé, tu- datosabbá a fiatalok mezőgazda­sági pályaválasztását" — olvasni a felhívásban. Azután: „A nagy­üzemekben megoldandó felada­taink mellett munkálkodjunk a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melési színvonalának fejleszté­séért.” A fejlett szocialista társadalom építését, a falu és a város törté­nelmi különbségének csökkentését szolgáló akció a korszerű falukép, a kultúrált major és munkahelyi körülmények kialakításában való közreműködésre szólítja még fel többek közt a mezőgazdasági szakembereket. k Folyik a felkészülés a KISZ-táborban Tizenhat esztendeje, hogy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság I. számú kerületében először nyi­totta meg kapuját a KlSZ-fiata- lokat nyári munkára hívogató tá­bor. A gazdaság májusi üzemi lap. jában arról olvashatunk, miként készülnek az idén a fiúk—lányok fogadására. Mint a negyedik oldalon talál­ható cikkből kitűnik, évente je­lentős összeget áldoznak azért, hogy a vendégek otthonosan érez­zék magukat a gazdaságban. Az épületek karbantartása 80—100 ezer forintot igényel, új sport­eszközökre, fenntartásra 20—30 ezer forintot költenek. Ebben az évben június 18-án érkezik a fiatalok első turnusa a KISZ-táborba, s őket még négy csoport követi a nyár folyamán. Az első turnusban 300 fiúi és leányt várnak, a későbbiekben vietnami ifjakra is számítanak. Előzzük meg az üzemi baleseteket! A Kecskeméti Konzervgyár Hír­adója egyik cikkében most, a szezon kezdete előtt a balesetve­szélyekre figyelmeztet. A válla­latnál az első negyedévben — tudni meg az írásból — tíz bal­eset következett be, és emiatt 301 munkanap „esett ki”. Tavaly ugyanebben az időszakban 14 bal­eset történt, de a betegség miatt kiesett napok száma csak 257 volt. A cikk szerzője idézi a Szak- szervezetek Országos Tanácsának statisztikai adatait a balesetek or­szágos alakulásáról. Ezek közül a legmegdöbbentőbb a halálos ki­menetelű balesetek még mindig nagy-száma: 1977-ben 440-en hal­tak meg üzemi baleset következ­tében. Tíz évvel korábban 557 volt ez a szám. A csonkulásos bal­esetek száma kis mértékben szin­tén csökkent. A vállalati kollektíva elé a sze­rencsétlenségek számának továb­bi csökkentését állítja feladatul a cikk. Ezen a téren a felelősség ja­va része a szakszervezeti munka- védelmi hálózat vállain nyugszik. A termékszerkezet korszerűsítéséért A Bájai Finomposztó Vállalat­nál nagy erőfeszítéseket tesznek a hazai és külföldi piacon egy­aránt gazdaságosan értékesíthető, jó minőségű, korszerű és divatos termékek arányának növeléséért a termékösszetételben. A vállala­ti újság májusi számában pályá­zati felhívással fordulnak a kol­lektíva valamennyi tagjához. „A pályázati felhívás új, tetszetős, korszerű gyártmányok kifejlesz­tésére és előállításának nagyüze­mi bevezetésére irányul, amely­ben a népgazdaság és a gyapjú­ipar különleges szempontjait, fel­adatait kívánja kidomborítani” — mondja ki a felhívás. Pályázni lehet új típusú gyap­jú és ahhoz hasonló alapanyagú kártolt és fésűs szövetek előállítá­sával, a szabadidő-ruházkodás te­rületén jól alkalmazható új tí­pusú kelmékkel, újfajta bútor- és dekorszovetek tervezésével, korszerű kötött kelmék előállítá­sával, a takaró termékcsoport színvonalának emelését segítő öt­letekkel, gazdaságosan értékesít­hető műszaki szövetek tervezésé­vel, korszerű kelmekikészítő tech­nológiák kidolgozásával, az elfek­vő fonalak gazdaságos feldolgozá­sára tett javaslatokkal és a hul­ladékanyagok hasznosítását lehe­tővé tevő ötletekkel. A. T. S. Jó minőségű az idei gyapjú A Textil­nyersanyag- forgalmi Válla­lat kiskunfél­egyházi üzem­egységében Dinnyés József- néval, a válo­gató részleg ve- zétőjével be­szélgettünk a napokban az idei szezon ed­digi tapasztala­tairól. — Igen jó a gyapjú minősé­ge — mondta a többi között. — Az első szállít­mány — 25 va­gon — Miskolc­ról és környé­kéről érkezett hozzánk, s azóta dolgozóink már több, mint húsz vagonnyit válo­gattak át. Álta­lában 20—23 fe­lé történik a válogatás, hosz- szúság, szín. szennyezettség, finomság és még sok más szempont sze­rint. Asszo­nyaink és lá­nyaink kezén naponta átlag 90—105 mázsa gyapjú megy keresztül, és ezt a mennyiséget szigorú meósok ellenőrzik. Nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy elenyésző a minőségi reklamáció. Tavaly 2064 tonna gyapjút dolgoztunk fel, az idei tervünk pedig 2165 tonnát ír elő. — Mi történik a kiválogatott gyapjúval? — Tőlünk a raktárba kerül. • Hét éve naponta mintegy 16 mázsa válogatott gyapjú minőségét ellenőrzi Bihal Lászlóné meós, a Radnóti brigád tagja. majd hatvan százaléka kirendelt­ségünk nagy teljesítményű mosó­gépsorán szabadul meg a szennye­ző anyagoktól. Ez a gépsor éjjel­nappal dolgozik, mindössze 2 óra technológiai szünetet tart, napi teljesítménye 7 tonna mosott gyapjú. O. L. • A mosógépsor egyik kezelője Dobák Sándor, az ezüstjelvényt ka­pott Ságvári Endre szocialista brigád vezetője. (Opanszky László felvételei.) Őszintén az üdültetésről KIK ÉREZTÉK volna többször .saját bőrükön” áftnak a kritiká­nak nemegyszer égető hatását, amivel a dolgozók a szakszerve­zet üdültetési tevékenységét ille­tik, mint a mozgalom tisztségvi­selői. S most nemcsak az üdülte­tési felelősökre, mint közvetlen ügyintézőkre kell gondolununk, hanem alapszervezeti vezetőkre éppúgy, mint mondjuk a szak- szervezet megyei, sőt országos testületéinek tagjaira. Hiszen mindannyiuk előtt jó ideje év­ről évre elhangzik a szervezett dolgozók észrevétele, hogy — el­sősorban általában kevés már az üdülési beutaló, de ezen belül is töhb családos kellene, meg keve­sebb elő-, illetve utóidényre szó­ló, meg... De minek is soroljuk, hiszen mondhatni egyformán is­merjük a „hiányjegyzéket”. Nem lehet már csak ezért sem elégszer dicsérni az a nyíltságot, amellyel Némedi Sándor SZMT- titkár szólt erről a kérdésről a megye szakszervezeti mozgalmá­nak legfelsőbb szerve, az SZMT ülése előtt. Egy szóval se lehet vitatni ennek időszerűségét. Nem azért, mert nyár van, s a rekkenő kánikulában az átlagosnál több­ször eszünkbe jut, hogy milyen jó is most azoknak a szerencsések­nek, akik beutalóhoz jutottak ... S ugye, ilyenkor ismétlődnek a már említett kritikai megjegyzé­sek. Azt is nyilván tudják a szerve­zett dolgozók, hogy ilyenkor már az elosztás tényein aligha, vagy igen keveset változtathatnánk a legőszintébb feltárással sem, hi­szen egy-egy tárgyévre már az előző esztendő utolsó hónapjaiban megkapják üdülőjegy-ellátmányu­kat a megyék legfelsőbb szak- szervezeti szervei. Azok gondos szétosztása szakmai megyebizott­ságonként, majd onnét „le” alap­szervezetenként szintén megtör­ténik még az év végén. Ám éppen azért van helye és aktualitása a kérdés most már kritikusabb vizsgálatának, hogy az elkövetkező években minél job­ban csökkenjen a ma még in­dokolt kifogások száma. Nos, ez irányban tett előrelépés volt az SZMT-titkár mértéktartóan szóki­mondó fejtegetése. Azzal a beis­meréssel kezdte, hogy valóban ke­vés a szakszervezeti beutalójegy, nem tudják kielégíteni az igénye­ket. De hogy miért van így, ar­ról igen keveset, vagy egyáltalán nem beszélünk a szakszervezeti tagságnak — vallotta be ugyan­csak. S már annak a ténynek a meg­ismerésével sokkal tárgyilagosabb képünk van az ügyről, ha tudjuk, hogy a szakszervezeti üdültetés­ben részt vehető szervezett tagság arányszámát 30 évvel ezelőtt ál­lapították meg, amikor az ország­ban 2,5 millió volt a szákszerve­zeti tagok száma. Ma pedig fö­lötte van a 4 milliónak. BIZONYÁRA népgazdaságunk teherbíró képességének is „függ­vénye" volt, hogy csak most em­legetjük egyik, egyáltalán nem je­lentéktelen magyarázatként —ezt a szempontot. Ámbár hasonlókép­pen értettünk volna a szóból, ha jóval előbb is felhívjuk a figyel­met erre az összefüggésre. Hi­szen nem ma jöttünk rá. hogy bizony három évtizeddel ezelőtti taglétszám az irányadó az üdülő­jegyarányok megállapításánál. AZTÄN LEHET valami belső összefüggés az iméntivel abban a „hozzászólásban” is, hogy szak- szervezeti tisztségviselőink a tag­ság részéről felvetett hiányolá­sokra csak annak hangoztatásá­val reagáltak, hogy — „az igé­nyeket nem tudják kielégíteni". Holott az üdültetés terén megva­lósult egyéb irányú fejlődés bő­ven szolgált volna figyelemre méltó érvekkel számukra. Hogy például az eltelt időszakban — a szakszervezeti pénzből, állami hozzájárulással, s vállalati össze­fogással — erőteljes fejlesztési program vált valóra az ország különböző tájain épített új befo­gadóhelyekkel, vagy meglevő üdü­lők bővítésével, korszerűsítésével. Nem szólva az anyagi eszközök ügyesebbnél ügyesebb módszerei­nek és formáinak változatos tor­máiról. Ezek a gyarapodások tet­ték lehetővé azt is. Hogy elavult, üdültetésre már nem alkalmas épületeket vonjanak ki a szak- szervezeti nyaraltatásból. S mi­lyen tekintélyes a vállalati üdül­tetések mind növekvőbb hálózata, amelyet az üzemek, gyárak, in­tézmények saját eszközeikből épí­tenek ki. Nos. ha eredményekről, nehéz­ségekről nem az itt-ott tapasz­talt szemérmességgel, indokolat­lan kimagyarázkodással beszél­nek. sokkal tárgyilagosabb lesz a szakszervezeti üdültetés megíté­lése. ennélfogva a szintén indoko­latlan bírálat is. Méltán hívták fel a figyelmet az SZMT ülésén, hogy a szakszervezeti szervek le­gyenek következetesebbek az üdültetési szabályzatban is leírtak betartásában éppúgy, mint a reá­lis tájékoztatásban. Mert... Fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy munkahelyenként célsze­rűen, rendeltetésünknek megfele­lően használják-e fel mindig a rendelkezésre álló szakszervezeti és vállalati beutalókat. Ahogy egyéb területeken szoktunk fogal­mazni: gazdálkodnak-e az üdülő­jegyekben megtestesülhető erköl­csi tartalommal? Nemde jól lát­juk. érezzük, hogy ezekre nem egyértelműen i g e n a válasz. A szakszervezeti munka, a tisztségviselők tevékenységének kisebb-nagyobb „kihagyásai” is szerepet játszottak abban, hogy immár szemmel láthatóan elhal­ványult. esett az üdültetés juta- ( lomjellege. Ezt mutatja, hogy sok esetben nem a legkiválóbban dol­gozók jutnak beutalóhoz. IDEJE AZT IS megkérdeznünk, mi az oka annak, hgoy amikor a szakszervezeti tagság 70 százaléka fizikai munkás, üdültetésben való (észvételük mindössze 43 száza­lékos. Félreértés ne essék — nem az adminisztratív, az alkalmazot­ti dolgozók ellen vagyunk, amikor ezt felvetjük, hanem kizárólag a hplyes arányok betartására hívjuk fel a figyelmet. Helyenként az is rontja az adott szakszervezet bi­zonyítványát —. s ezt is önkriti­kusan fogalmazták meg a testü­leti ülésén —, hogy felhasználat­lanul maradnak beutalójegyek. Hisszük, hogy az őszinte be­széddel — várhatóan már a jövő évi üdültetés idejére is több vo­natkozásban javul a szakszerveze­ti munka. *. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom