Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-06 / 130. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: időnként kissé megnövekvő felhőzet, elsősorban a Dunántúlon elszórtan zápor, zivatar. Több helyen megélénkülő, néhány helyen megerősödő déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12. 17, a legmagasabb nappali hőmérséklet 27—12 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete kedden 11 órakor Siófoknál 2t fok, volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 130. szám Ára: 1,20 Ft 1979. június 6. szerda Beépített szekrények Tompáról Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei Bizottsága tegnap Kecskeméten a megyei pártszékházban Horváth István megyei első titkár elnökletével ülést tartott, amelyen részt vett dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Az ülésen meghívottként vettek részt a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási, városi pártbizottságok első titkárai, a kecskeméti pártbizottság titkárai, a megyei tanács és a BM pártbizottságának titkárai, a megyei tanács tisztségviselői, az SZMT titkárai, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a megyei rendőrfőkapitány helyettese, a megyei pártbizottság pártalapszervezetének titkára, az Orvosegészségügyi Szakszervezetek és a Vöröskereszt megyei titkára, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, valamint Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza kórházigazgatói és pártalapszervezeti titkárai. A megyei pártbizottság az alábbi napirend megtárgyalását határozta el: — Jelentés a megye egészségügyi és szociális ellátottságáról, a továbbfejlesztés feladatairól. Előadó: Katanics Sándor, a megyei párt- bizottság titkára. Ezután Katanics Sándor az írásban előzetesen megküldött jelentéshez szóbeli kiegészítést terjesztett elő. Katanics Sándor előadói beszéde A szövetkezeti ipar egyik fontos, feladata az állami nagyiparral való együttműködés. A tompái Vegyesipari Szövetkezet az Épületasztalos- és Faipari Vállalat lágymányosi gyárával kötött kooperációs szerződést beépített szekrények, illetve alkatrészeik gyártására. A szövetkezet az idén 44 millió forint értékű, házgyári lakásokba beépíthető szekrényt készít. Csak néhány éve annak, hogy elkészült Tompán az a műhelycsarnok, ahol a beépíthető szekrények gyártását végzik. A tágas, világos üzem dolgozóinak többsége asszony és lány, akik igen jó eredményeket érnek el a termelésben. A termékszerkezet-váltás és a minőség javítása azonban máris napirendre került. Épül már a műhelycsarnok mellett a négykamrás, olajtüzelésű szárító, amelyet év végéig üzembe is kívánnak helyezni. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy jelentősen javítsák a termék minőségét, sőt azt is, hogy keresettebb, műszakilag igényesebb cikkeket gyárthassanak. N. O. • Épül a négykamrás szárító. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársnők! Elvtársakl Egészen egyedüli és különleges az a helyzet, amelyet az egészségügyi ellátás foglal el a különféle szolgáltatások között. Külön; legessé teszi az a viszony, amely a beteg és a gyógyítóintézmények dolgozói között kialakul. Ez ■ sajátos viszony meghatározó módon válik emlékké az emberben, ha túljutott sorsának egy- egy olyan eseményén, amely az élet végének közelségét éreztette. A betegek döntő többsége nem az alkalmazott gyógymód korszerűségéből következtet arra, hogy jó kézbe került-e vagy sem, hanem az őt ellátó dolgozók figyelmességéből, tapintatából, együttérzésük jeleiből. A betegség kiszolgáltatottá teszi az embert, szinte az alárendeltség állapotába kerül. Különösen a kórházi életmódba való beilleszkedés okoz lelki megpróbáltatást. A beteg ember nemcsak arra szorul rá, hogy a rátapadt bajtól megmentsék, hanem megértő, körültekintő bánásmódot is igényel. Éppen a betegség okozta különleges lelkiállapot váltja ki az indokolt, vagy indokolatlan félelmet. Korai aratásra készül Bács-Kiskun megye mezőgazdasága: a tartós tavaszi nyárban kényszerérés állt be a gabonaföldeken. A magasabb fekvésű, rossz víztároló talajokon sárgul az őszi árpa és szürkék a rozstáblák. A kötöt- tebb talajokon még tartja magát a búza, amely fejlődésének mostani szakiban kívánná a legtöbb csapadékot és a mérsékeltebb napenergiát. Sok helyütt, mint például a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben, mesterségesen pótolják az esőt a gabonaföldeken. A 130 Meggyőződésem, hogy amikor az egészségügy fejlesztését tárgyaljuk, akkor erről a kapcsolatról, javításának szükségességéről mindenképpen szólni kell, mert az emberséges bánásmód, az emberi kapcsolat kialakítása nem anyagi kérdés, hanem az élethivatás, az elmélyült humanitás mindennapi gyakorlata. Kedves Elvtársakl Alkotmányunk rögzíti, hogy a szocializmust építő társadalmunk; ban legfőbb érték az ember Az életszínvonal folyamatos javítása érdekében jelentős erőfeszítéseket teszünk az anyagi javak mennyiségének és minőségének növelésére, a különböző szolgáltatások színvonalának fejlesztésére. Népünk a társadalmi és gazdasági fejlődés eredményességét egyre inkább azon méri le, hogy menynyire és milyen módon tudja kielégíteni növekvő szükségleteit, milyen mértékben emelkedik életszínvonala. Az életszínvonal javítását szolgáló intézkedéseink közül megemlítek néhányat annak érzékeltetésére, hogy milyen közvetlen módon szolgálják az egészség ezer hektár kalászos átlagában azonban ez a lehetőség nagyon csekély, s így szinte kivédhetetlen az aszály kártétele. A gazdaságok többsége korai aratással számol. Amihez már most készenlétben állnak a gépek, s kiürítve várják az új termést a magtárak. Felkészültek a talajok kétszeri hasznosítására is, hogy másodterméssel pótolják az aszálykárokat. Mintegy 14 ezer hektáron termesztenek majd gabona után takarmányféléket, főlgg akkor, ha nyáron pótlódik a tavasszal elmaradt csapadék. megóvását, a testi-szellemi álló- képesség növelését. Ezt igazolja például, hogy az 1938- as évi húsfogyasztás 1975-re kéU szeresére nőtt De közvetlenül befolyásolja az egészségügyi helyzet alakulását a lakásviszonyok változása is. A fejlődést mutatja, hogy a harmincas évekhez viszonyítva ma évente közel négyszer több lakás épül. Az egészséges környezet kialakítását szolgálja a vízellátás, a csatornázás megoldása. A dolgozók egészségvédelmét szolgálja a munkaidő csökkentése a nők szülési, gyermek- gondozási szabadsága, és az üdülési rendszerünk is. Általánossá vált az ingyenes, kötelező oltások rendszere. A védőital, védőétel, védőruha, illetve védőeszközök biztosjtása ma már természetes, nem beszélve az alapvető munkahelyi higiénés követelmények megvalósításáról: öltözők, mosdók, fürdők létesítéséről. A betegségek megelőzéséről Az életszínvonalról, a társadalmi közérzetről kialakult képet, véleményt nagyon sok tényező befolyásolja. Az összetevők nem azonos -súllyal esnek latba ennek formálásában. Az életszínvonalra vonatkozó igények között legáltalánosabb és legerőteljesebb az egészség megőrzése, vagy ha szükséges, annak gyors helyreállítása. Ezért a lakosság egészségügyi ellátása társadalmunk lényegéből fakadó köz; érdek. Az egézségügyi ellátás humánus jellege és céljai mellett azt is tudjuk, hogy ezek a feladatok megfelelő jmyagi fiáttér nélkül nem valósíthatók meg. Az utóbbi években e téren is lényeges előbbrejutás következett be. Ez azonban a dolgoknak csak egyik oldala. Szükséges, hogy az egészségügyben — ahogy a népgazdaság rpás ágazataiban is — mind jobban elterjedjen az a szemlélet, hogy a fejlődés alapfeltétele az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, felhasználásuk hatékonyságának állandó fokozása. Kedves Elvtársak! Az eddigiekben az egészségügy feladatai közül az egészség megőrzése, vagy annak helyreállítása kapott nagyobb hangsúlyt. Van azor&an egy igen jelentős — távlatokban egyre jelentősebb feladat: a betegségek megelőzésével való eredményesebb törődés. Különösen nagy figyelmet érdemel a fiatal nemzedék egészségének védelme, fejlődésének biztosítása. Minden szülő, de a társadalom egésze is azon fáradozik, hogy gyermekeink mai és jövőbeni életét tartalmasabbá, gazdagabbá tegye. Ez a törekvés természetes számunkra, de egyúttal hasznos is, hiszen a fokozott gondoskodás nagyobb teljesítőképességet eredményez. Orvosaink világosan látják a betegségek megelőzésének fontos; ságát. Ennek tulajdonítható, hogy többségük rendszeresen részt vesz az egészségnevelő munkában, az egészséges életmódra nevelésben. A különböző kórházak eredményes szűrővizsgálattal segítették a kezdődő betegségek feltárását, illetve a megelőzést Különösen jelentősnek tartjuk azt a megyei kezdeményezést hogy a nemzetközi gyermekév alkalmából minden Iskolás korú gyermek komplex egészségügyi vizsgálatára kerüljön sor'ebben az évben. Tisztelt Pártbizottság! • Az elmúlt években jelentős mértékben változott az egészségügy, az egészségügyi dolgozók kapcsolatrendszere megyénkben is. A különböző mozgalmak és felajánlások mutatják, hogy felismertük az egészségügy, a/szociális ellátás társadalmi fontosságát. Termelő- egységeink — főként a szocialista brigádok — szükségesnek is látják az ilyen irányú kapcsolatok kiszélesítését, a segítségnyújtást. A Műszakiak az egészségügyért megyei mozgalma számos eredménnyel büszkélkedhet: a hibaelhárítások megszervezése, a csont- preparátorok kialakítása, az infúziós üvegek zárásának és nyitásának automatizálása, a csontrögzítő szögek, az elektródagyártás gyermek EKG-hoz. csak egy-egy megemlíthető eredményt mutat. Ezek megoldásában részt vett a Kecskeméti Konzervgyár, a tisza- kécskei VEGYÉPSZER Vállalat, a műszaki főiskola és több más üzem, intézmény is. Törődni az idősekkel Követendő kezdeményezés, hogy a bajai Vízügyi Igazgatóság a városi orvosi ügyeletet rádiótelefonnal látta el. Jelenős eredményeket könyvelhetünk el a tanyai betegek orvoshoz szállításának megszervezésében, az üzemorvosi és üzemi fogorvosi rendelők, valamint a külterületi rendelők ki; alakításában. A fejlett társadalmakban az öregek ellátását mindenekelőtt szociális és egészségügyi vonatkozásban biztosítják. Létbiztonságuk alapja a nyugdíj és az ingyenes orvosi ellátás. Amikor arról hallunk, hogy az öregek problémáit még ez sem oldja meg, akkor arról van szó, hogy életük tartalmatlanná, céltalanná és örömtelenné vált. Ezért bármenynyit is teszünk az idős korúakért szociális és egészségügyi vonatkozásban, arról sem szabad megfeledkezni, hogy nyugdíjasok életét tartalmassá, örömtelivé tegyük. Bács-Kiskun lakóinak tettre- készségét mutatja a „Társadalom az idősekért” megyei mozgalom sikere, amelynek eredményeként még ebben az ötéves tervben száz hellyel tudjuk bővíteni a szociális otthonokat, új öregek napközi otthonai létesülnek, és kiszélesedik a házi gondozói hálózat is. Tudjuk, hogy ezen a területen igen sok feladat vár még megoldásra, de megy étik lakóinak segítő szándéka. a párt-, állami, társadalmi szervek és szervezetek a gazdasági egységek, a szocialista brigádok összefogása a biztosíték arra, hogy a még jelentős társadalmi feszültséget fokozatosan fel tudjuk oldani. A mozgalom hatása a megye határain is túljutott, és országosan is figyelemmel kísérik alakulását. Különösen kedvező, hogy a széles körű akció nyomán a megye társadalma _ nagyobb figyelmet fordít „saját” öregjeire. De részt vesznek ebben a munkában a KISZ- és úttörőszervezetek és az iskolák is. A kecskeméti és a kiskunhalasi járásokban a néldásan összehangolt cselekvés jó eredményeket hozott. Megszűnt a valamikori elmaradottság Megyénk egészségügyét a fel- szabadulás előtt nagyfokú elma; radottság, az ellátottság alacsony színvonala jellemezte. A közegészségügyi viszonyok kezdetlegesek voltak. A társadalombiztosítás csupán a lakosság kis részére terjedt ki. Ezért a gyógykezelést, csak azok vehették igény-, be, akiknek a társadalmi, anyagi helyzete ezt lehetővé tette. A gyógyítóintézmények nagyobb részt magánkézben voltak, egy hányadukat egyházak tartották fenn és működtették. Az akkor fenálló társadalmi és gazdasági viszonyok egyenes következményeként a lakosságot különböző népbetegségek tizedelték. Megyénkre is jellemző volt a TBC gyakorisága, nem voltak ritkák a járványok, ts ijesztő méretű volt a csecsemőhalandóság.^ Olvasva ma is szívszorongató az a kép, amelyet Illyés Gyula fest a magyar parasztság egészségügyi helyzetéről. „A puszták népe” című művében 1936-ban ír erről, amely megyénkre is teljesen illett: „A pusztaiak természe-. tesen mitől sem voltak messzebb; mint amit általában őserőnek hívnak. Azt, hogy .ideges vagyok^ ’ne idegesíts’, sehol sem hallottam annyit mint közöttük. Valóban idegesek voltak. Nemcsak az idegeikkel volt baj. Szenvedtek (Folytatás a 3. oldalon.) Bfiiv V • Szerelik * házgyári szekrények kereteit. (Pásztor Zoltán felvételei.) Számos alkalommal citáltuk lapunkban is a tételt, hogy az emberi együttélés egyik alapegysége és fóruma a lakás, a lakóház, a lakóterület. A lakásban munkánk végeztével családunkkal találkozunk. A lakóházban szomszédainkkal alakulnak ki emberi kapcsolataink. Mindnyájan ilyen emberi viszonylatokban élünk, amivel teryiészetesen az is együtt jár, hogy közös érdekeink is vannak. Mivel egyenként igen nehézkesen lennénk képesek egy-egy — ilyen valamennyiünket érintő, tehát érdeklő kérdésben is fellépni, eljárni, az i s közös érdekünk, hogy az arra legrátermettebb, s mindany- nyiunk bizalmát élvező lakótársaink képviseljenek bennünket. Ezért választottuk meg városainkban a közelmúltban, a lakó- és utcabizottságokat. Ezekben a testületekben, lakossági szervekben tehát köztiszteletben álló, tettre kész társadalmi munkások kaptak helyet. A lakóbizottsági választások előkészítése, lebonyolítása során volt alkalmunk megismerkedni azok fő tevékenységi köreivel. Értesülve arról is, hogy jogkö- rük — az elmúlt ciklusban folytatott több országos és fővárosi vizsgálat, illetve a tapasztalatok alapján — jelentősen bővült. Ennek értelmében módosították a bizottságok működésére vonatkozó tanácsi rendeleteket. Jogkörüket illetően nemegyszer irtunk már arról, hogy: szerepük van a lakóterületi politikai munkában; közvetlenül segítik a tanácstag választókerületi munkáját; velük vállvetve szervezik a társadalmi munkát; a tanács és szervei előtt ellátják a lakóközösség érdekeinek képviseletét. Több városunkból — Kiskőrös, Kecskemét, Baja — idéztünk régebbi és frissebb példákat arra nézve, milyen eredményeket könyvelhettek el, illetve mondhatnak már is magukénak előző és újjá választót lakó- és utca bizottságok a „tiszta, virágos"-moz- galmak, az életkörülmények javítására végzett társadalmi munkákban. Az új bizottságok tevékenykedései közt már értesültünk egy olyanról is — Kiskunfélegyháza —, amikor a lakóbizottság elnöke intézkedést kért olyan egyénnel szemben, aki megsértette a szocialista együttélés normáit. Nos — ezúttal a lakó- és utcabizottságoknak erről a jogáról is ejtsünk néhány szót. Arról, hogy lakótársaik érdekében a közösség, a családi otthonok békéjének, nyugalmának védelme, e fontos érdek képviselete is elidegeníthetetlen joguk. Ezért nagyon lényeges szempont, hogy különböző szervek, vállalatok és hatóságok ne vegyék okvetetlenkedésnek, illetéktelen beleszólásnak, ha a lakóbizottságok vezetői, tagjai az emberi, jó szomszédi kapcsolatokat gorombán megzavaró magatartásról, kultúrálatlan, s a többség közérzetét sértő viselkedésről tesznek észrevételt. Ezt most inkább afféle „előzetesként" szánjuk, gondolva régebbi időszakok hasonló jelenségeire. Ne „kezeljék" ezeket úgynevezett pitiáner ügyekként. Hiszen elég például egyetlen renitenskedő, izgágáskodó, ösz- szeférhetetlen lakótárs a házban, s már felkavarja, nyugtalanítja az egész közösség hangulatát. Márpedig mindenki „köszöni szépen”, ha napi fáradozásaiból otthonába megtérve — a randalírozó szomszéd kéretlen és gusztustalan „műsoraitól" kell tartania. Nem szabad lekicsinyelni olyan lakóházi — társasházi — konfliktusok felzaklató hatását sem, amikor — tegyük fel — a szomszédság fele rendszeresen fogyaszt áramot barkácsműhelyében, vagy gépkocsijának karbantartására, netán maszek vállalásai ösz- szemesterkedésére, és a villanyköltséget azok is kénytelenek fizetni mindezért, akik csak lakásuk világítására, háztartási gépeik működtetésére használják a villanyáramot. Hogy ez nem gyakori? De éppen azért: ha mégis előfordulnak — és tudunk eseteket — s ha a más pénzére fogyasztókkal nem lehet korrekt megoldásra jutni, a lakóbizottságnak megvan az illetékessége arra, hogy mondjuk lakógyűlésen tisztázzák a problémát. Illetve, ha ott nem sikerül, megfelelő helyen . kérhetnek intézkedést az orvoslásra. Az az „igazolvány”, amit a mostani választás után kézhez kaptak a lakó- és utcabizottságok vezetői, tagjai, elegendő lesz arra is, hogy az őket megválasztó közösségek érdekében, képviseletében határozottabban, mondhatnánk úgy is, nagyobb súllyal léphessenek fel adott helyzetekben. T. I. wmnmm&Bmmmm msm mmaum Kényszerérőben a gabona
