Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként erősen megnövekvő gomolyfelhőzet, fő­leg az ország északnyugati felén több helyen záporral, zivatarral. Hajnalban helyenként párásság. Legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet: 14—19 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet: északnyugaton 25, délkeleten 30 fok körül. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 150. szám Ára: 1,20 Ft 1979. június 29. péntek Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának ülését június 29-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának ta­pasztalatait összegező jelen­tés és a párt soron követke­ző kongresszusának összehí­vására vonatkozó előterjesz­tés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A könnyűipari miniszter beszá­molójában összegezte a ruházati rekonstrukció II. szakasza végre­hajtásának eddigi eredményeit, s javaslatot tett a további tenni­valókra. A kormány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács határozatban rögzítette a mezőgazdasági szö­vetkezeti jogsegélyszolgálat, beve­zetésével és működtetésével kap­csolatos főbb elveket, és egyben hozzájárult, hogy a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa er­re vonatkozó részletes irányelvét kiadja. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter jelentést tett a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának helyzetéről, a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke pedig az áfészek keretében működő mező-» gazdasági szakcsoportok tevé­kenységéről tájékoztatta a kor­mányt. A Minisztertanács a be­számolókat tudomásul vette. A Minisztertanács rendeletben szabályozta, mely esetekben, s milyen fettételekkel vásárolhat állami szerv magánszemélytől, vagy nem állami szervtől ingat­lant, árut, vagy köthet velük bérleti szerződést. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány felhívta a mi­nisztereket, illetve az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés júniusi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek, javasla­tok megvalósításának lehetőségét, s tájékoztassák arról az ország- gyűlés elnökét, valamint az in­dítványozó képviselőket. A Minisztertanács elfogadta a saját, a kormánybizottságok, va­lamint a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Spanyol pártmunkás-küldöttség Kecskeméten resték a kecskeméti Óvónőképző Intézetet, ahol dr. Krajcsovszki József igazgató az óvónőjelöltek felkészítéséről, az óvodai nevelés­ről adott tájékoztatást. A küldött­ség ellátogatott a megyei Peda­gógus Továbbképző Intézetbe és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetbe. 1 Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának vendégeként hazánk­ban tartózkodó spa­nyol pártmunkás­küldöttség tegnap Kecskemétre látoga­tott. A delegációt el­kísérte dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető- helyettese. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta a küldöttséget, Teresa Calzadát, a Spanyol Kommunista „Párt és a Katalán fcgyesült Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának tagját, a de­legáció vezetőjét és tagjait: Pa­mela O’ Malleyt, a Spanyol Kom­munista Párt madridi bizottságá­nak tagját, Javier Aristu Mond- rayon sevillai tanárt, Antonio Caslillot, a Spanyol Kommunista •Párt valenciai területi vezető­ségének tagját, Jorge Letamen­diát, a Baszk Kommunista Párt Központi Bizottságának tagját. A megyei pártbizottság titkára Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi fejlődéséről tájékoz­tatta a spanyol vendégeket, akik ezután a megyeszékhely oktatási és kulturális intézményeinek munkájával ismerkedtek. Felke­AZ IPAR ÉS A KERESKEDELEM ÖSSZEFOGÁSÁVAL Javult a tej- és tejtermékellátás Jól bevált munkamódszere sze­rint a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az úgyneve­zett alapvizsgálat után egy idő múlva visszatér ugyanarra a té­mára, s eképpen győződik meg a korábban feltárt hibák kijavítá­sáról, a hiányosságok pótlásáról, illetve a javaslatok hasznosításá­ról. Egy évvel ezelőtt a népi ellen­őrök egyebek között megvizsgál­ták a tej- és tejtermék forgal­mazásának helyzetét, s a nemrég megtartott utóvizsgálaton arra a kérdésre kerestek választ, hogy egy esztendő alatt az ipar és a kereskedelem mennyiben segí­tette elő a növekvő tejtermelés forgalmazását. A tapasztalatokról készült összefoglaló jelentést teg­napi ülésén tárgyalta meg a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Tavaly óta Bács-Kiskun me­gyében új tejüzem nem épült, a meglevők bővítésére sem került sor, így a megnövekedett keres­kedelmi igények kielégítése to­vábbra is nagy gondot okoz. ör­vendetes, hogy az üzemek nem állnak tétlenül a probléma előtt, hanem különböző módszerek al­kalmazásával igyekeznek javítani az ellátásit. Az idén a Kecskemé­ti Tejüzem például 45 újabb bolt­ba szállít délben is tejet. Más kérdés, hogy a változó kereslet miatt csak 30—35 üzlet veszi rendszeresen igénybe ezt a szol­gáltatást. A tapasztalatok szerint szerve­zettebben állítják össze az irány- túrákat. Például a veszprémi tú­rakocsi, amely sajtot hoz az al­földi városokba, Miskolcról nem üresen jön visszafelé, hanem többfajta tejtermékkel érkezik. Tehát bővíti a választékot, s nem utolsósorban gazdaságosabbá te­szi a szállítást. Az előbbi azért jelentős, mert a megyei tejüze­mek termékskálája egy év alatt nem változott. Nem oldódott meg az üzemek tárolási gondja. A solti Dunatej üzem például kapacitásának más- félszeresét termeli. A kecskemé­ti üzemben mindössze egy 27 négyzetméteres alapterületű hű­tőkamion jelenti a gyarapodást. A kalocsai üzem nagyobb fejlő­déssel dicsekedhet, az idén há­rom új termoszkocsit kaptak, s ezáltal zökkenőmentesebb lett a szállítás. Mint azt a megyei NEB meg­állapította, az egy évvel ezelőtt feltárt hibák, hiányosságok szin­te változatlanok. Gyakran ta­pasztalhatók jelölési hiányossá­gok, alacsonyabb az úgynevezett szárazanyag-tartalom. A KÖJÁL által végzett vizsgálatok megálla­pításai szerint sajnos nem ritka eset, hogy a tejföl, sajt, tejszín szennyezett. Az egészségesebb táplálkozá­sunkra utal az az adat, miszerint a korábbi éveknél töhb tejet és tejterméket fogyasztunk. Egy közvélemény-kutatásiból kide­rült, hogy a kalocsaiak túlnyomó többsége jónak minősítette az el­látást, a kiskunhalasiak, vagy a dunapatajiak közül már nem mindenkinek ez volt a vélemé­nye. Gyakran azt kifogásolják — joggal —, hogy a nap nem min­den szakában kapnak tejet. Igaz ugyan, hogy a városokban álta­lában naponta kétszer szállítanak az üzletekbe tejet, de másutt csak a reggeli órákban kapható. Per­sze a városi boltok sem dicse­kedhetnek el azzal, hogy az esti zárás előtt még van, tej. A BÉK vállalat 52 boltja közül 11 üzlet­ben zárás előtt sem tejet, sem tejterméket nem lehet kapni. A vasárnapi tejellátás javult. Az öt városban a vendéglátó vállalat 18 üzletben árusít tejet. Noha a nyári vakáció ideje van, érdemes megemlíteni az iskolai tejellátás néhány tapasztalatát. Általában nagyobb fejlődésről ugyan nem lehet számot adni, de van néhány jó példa. Kalocsán az áfész az I. István Gimnázium­ban ifjúsági szövetkezetei alakí­tott, s ennek keretében látja el a diákokat. A Kiskőrösi ÁFÉSZ a Petőfi Sándor Általános Iskolá­ban hűtőpultot helyezett el, s így tette lehetővé a folyamatos tej­árusítást. Kecskeméten sajnos hiányoznak ezek a kezdeménye­zések. Az utóvizsgálat tapasztalatait, s a hibák kijavítására tett javas­latokat a megyei NEB elfogadta. Ezt követően megtárgyalták A ■kooperációs fegyelem helyzete a gép- és nehézipari ágazatba tar­tozó vállalatoknál, szövetkezetek­nél című vizsgálatról készült ösz- szefoglaló jelentést, majd a me­gyei NEB tagjai meghallgatták a tavalyi munka értékelését, s a két ülés között végzett munkáról tá­jékozódtak. A bizottság ülése be­jelentésekkel fejeződött be. T. L. HOSSZÚ TÁVÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSI CÉLPROGRAMOK Befejezte munkáját a KGST 33. ülésszaka Jegyzőkönyv aláírásával ért véget csütörtökön Moszkvában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának 33, ülésszaka. Az ülés­szakon megemlékeztek a Tanács fennállásának harmincadik év­fordulójáról, áttekintették a to­vábbi távlatokat. Nyilatkozatot fogadtak el a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról. Mint Rolf Goerbing, a KGST titkárának helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondotta, az ülésszakon nagyra értékelték a Tanács tevékenységét, amely hozzájárul a testvéri országok összeforrottságának további növe­kedéséhez, együttműködésük el­mélyítéséhez, a hatékonyabb nö­veléshez, elősegíti, hogy erősöd­jék a szocializmus hatása a vi­lág fejlődésére. (Folytatás a 2. oldalon.) A TERMÉSZETVÉDELMI HIVATAL 12 MILLIÓJA TEMIZOL-gyártás Kisszálláson • Kisszálláson megkezdték a TEMIZOL próbagyártását. • Jobbra: épül az új 2500 négy­zetméteres üzemcsarnok. (Pásztor Zoltán felvételei) A TEMAFORG Vállalat — amely a textilipari hulladékokat és másodnyersanyagokat teszi új­ra felhasználásra alkalmassá — öt üzemmel rendelkezik az or­szágban. Ebből kettő Bács-Kis­kun megyében — Kunszentmik- lóson és Kisszálláson — műkö­dik. A kunszentmiklósit a IV. ötéves terv időszakában korsze­rűsítették, a kisszállási üzem re­konstrukciója 35 millió forintos költséggel most van folyamatban. A vállalat 1976 óta foglalkozik az úgynevezett nemszőtt techno­lógiájú kelmék előállításával, amelyből az elmúlt évben már csaknem 3 millió négyzetméter­nyit termelt. Ennek mintegy fe­lét a polipropilén alapanyagú TERFIL termékcsalád tette ki, ami kiváló műszaki tulajdonsá­gokkal rendelkező, nagy szilárd­ságú ipari szűrőkelmeként vált ismertté. A TEMAFORG most újabb műanyag alapanyagú termékcsa­lád, a TEMIZOL gyártására ké­szül. A TEMIZOL kizárólag mű­anyaghulladékból (polietilén, po­lipropilén, poliamid) készül. Az építőipar számos területén alkal­mazható hő- és hangszigetelő le­mezek gyárthatók belőle. Már alkalmazzák födémek, padlószer­kezetek hő- és hangszigetelésére a TEMIZOLT. Az új anyag azonban kiváló­an alkalmas a mélyépítés terüle­tén is. Jó tulajdonsága, hogy földbe helyezve sem rothad, nem gombásodik, a talajban levő élőlények nem károsítják. Előnye még., hogy vegyszerekkel szemben is ellenálló. Az anyag alakváltoz-. tatása elhanyagolható mértékű, rugalmas, nem törik, nem par­iik. Kiválóan megfelel a könnyű- szerkezetes válaszfalak, faházak stb. hő- és hangszigetelésére. Kü­lönböző borítások — alumínium, műanyag, farostlemez, gipszkar­ton ragasztható rá. A TEMAFORG az új anyagot kisszállási üzemében gyártatja majd. Ezért kezdték meg tavaly a telep rekonstrukcióját, amely­nek keretén belül 2500 négyzet- méteres üzemcsarnok, kazánház és belső csatornahálózat épül, A munkát a Kiskunhalasi Építő­ipari Vállalat megfelelő ütemben végzi. A csarnok egyik fele — amelyet raktár céljára használ­nak — még az idén elkészül, a többit a jövő évben helyezik üzembe. S hogy nem árulnak zsákba­macskát, azt azzal* Kívánják iga­zolni, hogy már megkezdték a TEMIZOL próbagyártását. Ezt az árut azonban nem adják el, ha­nem saját új üzemcsarnokuk fö­démszerkezetének hő- és hangszi­getelésére használják fel. A TEMIZOL-gyártáshoz az alapanyagot a kisszállási üzem az ország műanyaggyáraiból szer­zi be, vagyis felvásárolja a mű­anyaghulladékot. Bizonyára nem hangzik furcsán, ha kijelentjük, hogy a TEMAFORG kisszállási gyárának rendkívül nagy környe­zetvédelmi jelentősége is van. A műanyagok ugyanis ‘nem semmi- síthetők meg, legfeljebb elásha­tok, de a földben sem boqjlanak el. A gyár viszont nemcsak a műanyaggyárak, hanem saját hul­ladékát is képes újrafeldolgozni. Éppen ezért a MÉK-nek is ér­demes lenne a háztartásokból, a kereskedelemből, a mezőgazda­ságból felvásárolni az ott felgyü­lemlő, hatalmas mennyiségű mű­anyaghulladékot. Nem véletlen ugyanis, hogy a Természetvédel­mi Hivatal a kisszállási műanyag- hulladékot feldolgozó üzem létre­hozásához 12 millió forinttal já­rult hozzá. N. O. Péter-Pálkor... I Volt abban mindig valami áhitatos ünnepélyesség, ahogy a parasztember kiejtette ezt a szót a száján: — Péter-Pál­kor . .. Azt jelentette ez min­denki számára, hogy már ka-, sza alá érett a gabona, és kez­dődik az aratás. Vagyis hát eljött megint a kenyérnekvaló betakarításának az ideje, ami mindenképpen örömteli pilla­nat volt, még akkor is, ha csak részesaratóként állt mun­kába az ember. Mert azt je­lentette, hogy van remény, a régi lisztből sütött kenyér most már majd csak kitart valahogy az újig, s nem hal éhen a család. A szegényebb- je meg se várta, hogy majd augusztus, vagy szeptember tájékán megérkezzen a cséplő­gép, maga állt neki, s lóval tapostatott, vagy tfséphadaró- val vert ki néhány zsákra va- j ló szemet. Néha csak azért, hogy amikor az istvánkirályi búcsúra megjön, a szétszóró­dott família, a városba sza­kadt gyerek, unoka, legyen mivel megkínálni az ünnep­hez illően. Azt mondaná a bölcsészetre járó fiatal erre, hogy „folk- lorizálok”, vagyis a néprajz tudományába való dolgokat mesélek. S lehet, hogy igaza van. Egyrészt, hogy ma már tényleg csak a régi népélet leírói ismerik azt a világot, másrészt, hogy mesének hang­zik az egész. Miért van hát akkor mégis, hogy ezen a na­pon ismét felfénylik sok-sok kaszától régen elszokott volt parasztember szeme? S ho­gyan van az, hogy munkások­ba, értelmiségiekbe örökítve ma is él, szinte legendasze- rűen ennek a napnak fordu­lópont jellege? Ahogyan a húsvét, a karácsony is átala­kulva megmaradt igazi nép­ünnepélynek. Bizonyára azért, mert minden városlakó em­ber is érzi és tudja, hogy a „kenyérnekvaló” sorsa ma sem kizárólag a vele foglal­kozó mezőgazdasági dolgozók — már nem is mertem leírni, hogy parasztok, hiszen gépke­zelők, mérnökök, technikusok, vegyészek örködnek fölötte — ügye és gondja. Ezért is kí­sérte aggódás falun és váro­son a nagy májusi aszály nyomán kialakult helyzetet, s okozott megkönnyebbülést az eső. Hiszen tudjuk mind­nyájan, hogy ha nem terem meg az „ország kenyere”, s mint régebben, ismét behoza­talra szorulunk, ez az egész népgazdaság körülményeit rontja. Figyelünk az aratás meg­kezdésére is. mert átérezzük, valamennyien ennek a nagy munkának a jelentőségét. Mert igaz, ma már nem a kaszával hajladozó parasztem­beren és a mögötte lépegető marokszedőn múlik, hogyan takarítják be a gabonát. A kombájn „nyergében” ülő szakember tudását teszi pró­bára a megdőlt, vagy a mos­tani időjárás miatt rövid szá­rú búza és rozs, a tömzsi ár­pa. Rajtuk múlik, hogy min­den megtermett szem a tárhá­zakba, raktárakba kerüljön. Szakemberek őrködnek a ga­bona nedvesség- és sikértar­talmán, s ma már az átvéte­leknél is egyre jobban ez a „béltartalom” jelenti az ér­téket és a fizetséget is. Szin­te tudománnyá vált ennek a munkának minden kis részle­te, s aligha szólhat bele kibic módjára az út szélén bámész­kodó kiránduló vagy átutazó ember. Azért ne vegyék rossznéven mindazok, akiknek valami kö­ze van ehhez a mai kenyér- nekvalóhoz, ha mégis kifejez­zük a „civilek” rokonszenvét és tiszteletét ilyenkor Péter- Pálkor. Tudjuk, hogy gyerme­keinek keveset éreznek már abból a hangulatból, ami ilyenkor régen elfogta a pa­rasztembert, de azt szeret­nénk, ha rájuk is átöröklőd­ne ebből valami. Ha más nem, a kenyér tisztelete, amihez egykor a veríték képzete is járult. Péter-Pál legyen ma is az aratók ünnepe, s legyen övék e köszöntés is. Mert rászol­gálnak, s megérdemlik. T. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom