Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-03 / 128. szám
1979. június 3. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZÖS NYILATKOZAT a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége testvéri barátságának, sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról.) működésével elkészült és üzembe helyezett Szövetség gázvezeték, a VLnnyicát és Albertirsát összekötő magasfeszültségű villamos távvezeték. Magyarország és a Szovjetunió továbbra is hatékonyan hozzá kíván járulni a KGST tevékenységének fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez. A KGST fennállásának 30 éve során felhalmozott tapasztalatok meggyőzően bizonyítják a testvéri államok közös erőfeszítéseinek nagy előnyét a gazdaságban, a tudományban és a technikában. A felek határozott intézkedéseket tesznek a jövőben is a szocialista gazdasági integráció komplex programjának valóravál- tására, cselekvőén részt vesznek a KGST-tagországok hosszú távú együttműködési célprogramjainak megvalósításában. Magyarország és a Szovjetunió, a baráti országok sikeres társadalmi-gazdasági fejlődése fontos tartalékának tekinti a gazdasági integráció előrehaladását. A küldöttségek nagy figyelmet szenteltek a magyar—szovjet ideológiai együttműködésnek. Kifejezték, hogy kölcsönösen előmozdítják Magyarország és a Szovjetunió ideológiai intézményeinek, tömegtájékoztatási szerveinek alkotó együttműködését. A Magyar Népköztársaság és ,a Szovjetunió küldöttsége széles körű véleménycserét folytatott a nemzetközi élet kulcskérdéseiről. A felek megállapították, hogy ma is időszerű az az értékelés, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1978. novemberi moszkvai nyilatkozatukban adtak a nemzetközi ihelyzetről. Az Európában és a világban végbemenő kedvező irányú változások mellett a nemzetközi életben továbbra is aktívan tevékenykednek a „hidegháború” korszakának visszaállítására törekvő imperialista és reakciós erők. A NATO militarista köreinek az a célja, 'hogy fokozzák a fegyverkezési versenyt, katonai fölényre tegyenek szert a szocialista közösség országaival szemben és megkíséreljék aláásni a nemzetközi enyhülés -alapjait. Magyarország és a Szovjetunió — a Varsói Szerződés többi szövetséges államával együtt — most és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy az enyhülés folyamata megerősödjék. kiszélesedjék, egyetemessé és visszafordíthatatlanná váljék. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja az államok közötti bizalom erősítését és a katonai enyhülést szolgáló gyakorlati intézkedéseket Európában. Erre irányul a szocialista államoknak az a javaslata. hogy az európai biztonsági és A látogatás során aláírták a magyar—szovjet kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely új lehetőségeket teremt e kapcsolatok szélesítésére és elmélyítésére, Magyarország és a Szovjetunió népeinek kölcsönös szellemi gazdagodására. A két küldöttség megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és elmélyítése a társadalom legszélesebb köreinek ügyévé vált. Kedvezően értékelték a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tevékenységét, amely jelentősen hozzájárul a két testvéri nép közeledéséhez. együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi állam kössön szerződést: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A katonai enyhülés előmozdításában és az európai államok közötti bizalom erősítésében hasznos lenne — a záróokmánnyal összhangban jelenleg is megvalósuló bizalomerősítő intézkedések kiegészítéseként — azoknak a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása, melyek szerint az országok előzetesen bejelentik a nagyobb katonai mozgásokat, nagyszabású légi hadgyakorlatokat, az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli nagyméretű haditengerészeti gyakorlatokat. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének új jelentős kezdeményezése, hogy hívják össze az összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada képviselőinek politikai szintű értekezletét. Ez széles körű lehetőséget nyit mindezen javaslatok érdemi áttekintésére és más államok olyan javaslatainak megvizsgálására, amelyek a katonai szembenállás mérsékléséhez, a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációjának és mennyiségének csökkentéséhez, az európai béke és biztonság megerősítéséhez vezetnek. A felek meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásának küszöbön álló aláírása a hadászati támadófegyverek korlátozásáról, rendkívül nagy jelentőségű a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása szempontjából. Életbelépése jelentős előrehaladás lesz a fegyverkezési verseny korlátozásához vezető úton. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan síkra száll a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó bécsi tárgyalások sikeres előrehaladásáért. A szocialista államok javaslatai lehetővé teszik, hogy e tárgyalásokat az egyezmény konkrét kidolgozása felé tereljük. Most a nyugati országokon a sor. hogy a javaslatokra konstruktív választ adjanak. Az európai földrész helyzetének áttekintése során a felek ismételten megállapították, hogy a Helsinkiben elfogadott záróokmány valamennyi elvének és megállapodásának következetes és teljes valóra váltása az európai és az egész nemzetközi helyzet további javulását szolgálja. Ebben a folyamatban fontos szerep vár az összeurópai értekezleten részt vevő országok képviselőinek 1980. évi madridi találkozójára. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kész érdemben hozzájárulni e találkozó sikeres megtartásához Az egyenlőségen és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés szélesítésének konkrét lépése lehetne a KGST és az Európai Gazdasági Közösség viszonyának alapelveiről szóló egyezmény mielőbbi megkötése. A küldöttségek felléptek amellett, hogy a béke, a jószomszédság és az együttműködés erősödjék a Balkán-félszigeten. Kifejezték reményüket: a balkáni népek nem engedik meg, hogy e fontos térség a nyugtalanság és a bonyodalmak fészkévé váljék az enyhüléssel és a békével szembenálló erők cselszövésének következtében. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kifejezte aggodalmát a közel-keleti események veszélyes alakulása miatt. Ismételten megerősítették, hogy szolidárisak az arab országokkal, amelyek határozottan elutasítják az Egyesült Államok égisze alatt Egyiptom és Izrael között megkötött arabellenes különbékét. A felek aláhúzták, hogy Kínának az enyhülési folyamat megszakítását, új feszültséggócok létrehozását, háborús konfliktusok kirobbantását célzó hegemonista, terjeszkedő politikája komoly fenyegetést jelent a békére, korunk forradalmi és felszabadító erőinek ügyére. Magyarország és a Szovjetunió ismét megerősíti internacionalista szolidaritását a kínai agressziót bátran visszaverő * hős vietnami néppel, és valamennyi békeszerető erővel együtt határozottan támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság konstruktív álláspontját, amely Délkelet-Ázsia békéjének helyreállítását és biztonságának megerősítését szolgálja. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, kifejezve elvi álláspontját Kína jelenlegi külpolitikájáról, egyúttal megerősíti azt is, hogy barátságra törekszik a kínai néppel, kész a békés egymás mellett élés elvei alapján normális államközi viszonyt fenntartani a Kínai Népköztársasággal. A Magyar Népköztársaság és a A tárgyalásokon véleményt cseréltek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos kérdéséről. A felek megállapították, hogy napjainkban egyre nő a kommunista és munkásmozgalom nemzetközi szerepe* és befolyása. Elsősorban a szocialista és a kapitalista országok kommunista és munkáspártjainak kezdeményezései és együttes erőfeszítései eredményeként olyan nagy horderejű kérdések kerültek a világpolitika középpontjába, mint a termonukleáris háború elhárítása, a fegySzovjetunió aktívan támogatja a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket az imperializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus és a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcukban. A küldöttségek kiemelték az el nem kötelezett mozgalom pozitív szerepét ebben a harcban és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havannában sorra kei ülő értekezlete újabb hozzájárulás lesz a népek békéjének és biztonságának erősítéséhez, az elnyomás és a diktátum imperialista politikája elleni harchoz. A felek ismételten kifejezték elhatározásukat, hogy a jövőben is minden módon elősegítik a szocialista közösség testvéri országai külpolitikai együttműködésének elmélyítését, amely a nemzetközi enyhülés folyamatának és a világ- politikai légkör egészségesebbé válásának hatalmas mozgató ereje. Megerősítették készségüket, hogy következetes intézkedéseket tesznek a Varsói Szerződés Szervezetének — a béke és a nemzetközi biztonság megbízható eszközének — erősítésére. verkezési hajsza megfékezése és a leszerelés, a békés egymás mellett élés elvének megerősítése a különböző társadalmi rendszerű államok között, a hegemonizmus elleni harc, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés megszüntetése és más kérdések. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló. Marx, Engels, Lenin tanításait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére. Az élet igazolja, hogy gyümölcsöző ez a tevékenység, ha figyelembe veszi mind az osztályharc, mind a szocialista átalakulás általános törvényszerűségeit, mind pedig az adott országok konkrét történelmi feltételeit és nemzeti sajátosságait. A magyar és szovjet kommunisták következetesen sikraszállnak valamennyi kommunista és munkáspárt elvtársi együttműködésének fejlesztéséért, az egymás közötti viszony azon általánosan elfogadott elvéi alapján, amelyeket a kétoldalú és a nemzetközi találkozókon dolgoztak ki, beleértve az 1976-os berlini értekezletet is. A tárgyalások résztvevői rámutattak a testvérpártok internacionalista szolidaritásának növekvő szerepére, az aktívabb közös fellépés, az együttműködés és az összeforrottság erősítésének szükségességére. E cél érdekében a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, mint korábban, a jövőben is mindent megtesz. * • « A magyar és a szovjet fél mély megelégedettségét fejezte ki a szívélyesség, a testvéri barátság, a teljes kölcsönös megértés légkörében, az MSZMP és az SZKP. a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió nézeteinek minden megvitatott kérdésben megnyilvánuló egysége jegyében iezajlott tárgyalások eredményei felett. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett hivatalos baráti látogatása az internacionalista testvériség és a sokrétű együttműködés elmélyülését szolgálja a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, és újabb hozzájárulás a szocialista közösség megszilárdításához. L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány nevében meghívta Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, hogy a Magyar Nép- köztársaság párt- és kormányküldöttségének élén tegyen hivatalos baráti látogatást a Szovjetunióban. Magyar részről a meghívást köszönettel elfogadták. Budapest, 1979. június 1. KÁDÁR JÁNOS » Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LEONYID ILJICS BREZSNYEV a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke III. VENDÉGÜNK VOLT Dr. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ÉRDEMES KÖVETNI A SZAKMAR! PÉLDÁT Megyei halászati tanácskozás Világszerte mindenütt nagy gond a vízgazdálkodás, óriási erőfeszítéseket tesznek megjavítására. Bács-Kiskun megye az ország legelmaradottabb területei közé tartozott vízgazdálkodás szempontjából is. Nem véletlen, hogy a felszabadulás után államunk az igen fontos mezőgazdasági terület vízügyi létesítményeinek építésére nagy összegeket áldozott. Ma már a megye gazdasági élete sokszínűbb — fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, jelentős ipar települt — és városainak, községeinek arculata is lényegesen megváltozott. Ily módon a továbbfejlődés egyik fontos tényezője a vízgazdálkodás igényeinek megfelelő alakítása. A héten Bács-Kiskun vendége volt dr. Gergely István államtitkár, aki a megye vezetőivel erről a témáról tárgyalt. Megkértük az államtitkárt, tájékoztassa olvasóinkat erről a lakosságot is közvetlenül érintő kérdésről. — Hogyan látja államtitkár elvtárs Bács-Kiskun megye helyét és szerepét az ország vízgazdálkodásában ? — Bács-Kiskun az ország legnagyobb megyéje, egyben éléstára is. Gyorsan fejlődik ipara, városiasodnak falvai, növekednek városai. Emellett kiterjedt a ta- nyaviléga. Ez egyben sok feladatot ró ránk a vízgazdálkodás fejlesztése terén. Ugyanakkor folyamatos munkát jelent számunkra a vízkárok elhárítása is, hiszen két nagy folyónk, a Duna és a Tisza fogja közre a megye területét. Folyamatos feladatunk a vízrendezés és a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. Különösen nagy gondot jelent ez a nagyobb városokban, ipari központokban, üdülőterületeken, s néhány vízszegény faluban is. A megyét olyan mértékben kell ellátnunk vízzel — ivóvízzel, ipari vízzel, mezőgazdasági vízzel —, hogy az ne lehessen a gazdasági és a társadalmi fejlődés akadálya. Éppen ezért már hagyományossá vált, hogy a megye politikai, állami vezetőivel rendszeresen tárgyalunk ezekről a kérdésekről. Horváth Istvánnal, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Gajdócsi Istvánnal, a megyei tanács elnökével azért tekintettük át az ötéves terv időarányos teljesítését, hogy mulasztás ilyen vonatkozásban sem részünkről, sem a megye részéről ne következhessen be. örömmel közölhetem, hogy Bács-Kiskun megye illetékes szervei terveiket túlteljesítve áldoztak a vízgazdálkodásra, s az OVH is ezt tette. A többi között szóba került Kecskemét vízellátása és elhatároatuk, hogy a közeljövőben megkezdjük a város harmadik vízmüvének építését, valamint a tisztított szennyvíz öntözésre való felhasználását. — Kérem, értékelje a megye települései vízellátásának és csatornázásának a helyzetét. — Bács-Kiskun .megye városaiban és falvaiban a lakosság kétharmada már vezetékes ivóvíz- ellátásban részesül. Országos átlagban ez az arány — a fővárost leszámítva — valamivel kevesebb. Ez természetesen nem jelent vigaszt azok számára, akik még nem vezetékes vizet isznak. Törekvéseink azért arra irányulnak, hogy ahol kevés a víz, mint egyes városokban, vagy pedig még nincs egészséges ivóvíz, mint néhány községben, pótoljuk a hiányt, s elérjük, hogy a VI. ötéves tervben a vezetékes ivóvízellátás a megyében 70 százalék fölé emelkedjen. Ugyanakkor a fejlődő ipar vízigényéről is gondoskodunk. A csatornázottság a megyében már alacsonyabb fokú az országos átlagnál. A jövőben azért is nagy gondot fordítunk az ilyen jellegű lemaradás pótlására, mert vízszegény területről van szó. Vagyis a csatornák vizének hasznosításáról nagyobb mértékben kell gondoskodnunk. Van azonban már erre vonatkozó kedvező tapasztalatunk, országosan is jó példa a kecskeméti szenny- vízöntözési kísérlet sikere. — Szó esett a megyei vezetőkkel folytatott tárgyalásain a Duna—Tisza-csatorna építéséről. A megye mezőgazdasága és azok a települések, amelyek a csatorna nyomvonalán helyezkednek el, mikorra számíthatnak e fontos objektum hasznosítására? — Tárgyalásainkon valóban szót váltottunk olyan távlati tervekről. mint a Duna—Tisza-csatorna. Repülőgépről meg is néztük nyomvonalát. Nyugodtan mondhatom, hogy áldás lesz ezen a vidéken az új vízfolyás, ez a mesterséges folyó. A Duna menti Fadd községnél* kezdődik majd és Csongrádnál lép a Tiszába. Gyakorlatilag itt vezet keresztül a megyén, s nagymértékben javítja talajának vízháztartását, növeli vízkészletét, .bővíti a nyomvonalán elhelyezkedő települések vízellátását és hajózható lesz. Ma már elmondhatom, hogy az épülő nagy létesítmények után a következő nagyberuházások egyike éppen a Duna-Tisza-csator- na lesz. Várhatóan a kilencvenes években valósul meg. A csatornaépítés nagyon nagyszabású munka, mintegy 20 milliárd forintos beruházást igényel. Megéri, ment környezetében nagy gazdasági fellendülés várható. A Bács-Kiskun megyei homok tápanyaggal és vízzel dúsítva jóval bővebben termő mezőgazdasági területté válik. Ily módon jelentős mértékben fejlődik majd a szőlő, gyümölcs és nem utolsósorban a zöldségkertészeti kultúra. Emellett természetesen újabb ipari üzemek telepítése is lehetővé válik. Ehhez azonban még egy évtizedet kell várni — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát dr. Gergely István államtitkár. N. O. Hazánkban a halászati ágazat fejlesztését 15 éves terv írja elő. Eszerint a haltermelést az V. ötéves terv végéig 46 százalékkal szükséges növelni. Ezért a tógazdaságokban a tervciklus végéig hektáronként legalább 13 mázsa halat termelnek, s a cél, hogy az egy személyre jutó, egyévi halhúsfogyasztás elérje a 4—5 kilogrammot. Megyénk összes termelése tavaly 1370 tonna vegyes hal volt. Ebből a szövetkezeti tógazdaságok — a halászati termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szövetkezetek együttesen — 912 tonnával részesedtek. Tekintettel a téma fontosságára, megyei tanácskozást tartottak a szakmán Petőfi Termelőszövetkezetben. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen, ugyanis ez a közös gazdaság fejleszti legjobban a halászati ágazatot a megyében. Míg 1963-ban csak 40 hektárnyi halastavuk volt, addig az idén már 200 hektáron üzemeltetik a halgazdaságukat. Nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében^ hogy az eddig használhatatlan szikes területeken újabb halastavakat létesítenek saját kivitelezésben. Ezzel a költségeket a felére csökkentették. A beruházások ugyanis eléggé jelentősek a halastavak építésénél. Egy hektárra 200 ezer forint költség jut. A szakmának megoldották hektáronkénti 100 ezer forintból. A tanácskozás résztvevői megtekintették a termelőszövetkezet tógazdaságát, ahová éppen a napokban 18 millió ivadékot helyeznek el. Mintegy 60 százalékban pontyot. 40 százalékban busát és amurt tenyésztenek. A nevelést is maguk végzik, és saját halboltjaikban értékesítik a lehalászott v zsákmányt. A tanácskozást, amelyet az üzemlátogatás után kezdtek el. dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese vezette. Eljött a megbeszélésre dr. Dobrai Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vadászati és halászati főosztályának helyettes vezetője, Bencze Ferenc, a Halászati Szövetkezetek Szövetségének főtitkára, Páskándi János, az országos horgászati szövetség osztályvezetője, a környező termelőszövetkezetek elnökei, akik szintén foglalkoznak tógazdaságok létesítésével. Dr. Matos László bevezetőjében hangoztatta, hogy a tógazdaságok fejlesztése azért is fontos, mert más célra nem alkalmas területeket lehet bevonni a mezőgazdasági termelésbe, példa erre a szakmának kezdeményezése, ahol a szikes legelőkön olyan halgazdaságot létesítettek, ami az elmúlt esztendőben is mintegy másfél millió forinttal növelte nyereségüket. A tógazdaságok fejlesztésén túlmenően azonban egyéb gondok is vannak, mert a megyében 13 ezer horgász van, és részükre is gondoskodni kell vízfelületről. Sajnos, a gemenci tájvédelmi körzet kialakításával a horgászokat kitiltották a területről, és még mindig nincs megoldva, miként lehetne több száz ember hasznos sportját tovább folytatni. Arról van szó, hogy helyette egy 100 hektáros halastavat létesítenek. ezenkívül a megyében levő, de a paksi Vörös Csillag Halászati Tsz által hasznosított vízterületeket is át lehetne adni a horgász szövetségnek. A tógazdaságok fejlesztését is meg kell gyorsítani. Fontos lépés. hogy a két hartai termelő- szövetkezet közös vállalkozásban 500 hektárnyi területen tervezett halgazdaságot. Az első szakaszban a VI. ötéves terv végéig 350 hektárnyi területen alakitanait ki halastavat, s az építkezéshez az állam 40 százalékos támogatást ad. K. S.