Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-27 / 148. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 27. Megnyílt a KGST jubileumi ülésszaka NAPI KOMMENTÁR (Folytatás az 1. oldalról.) Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulóját Moszkvában, a Szovjetunió fővá­rosában ünnepelhetjük, itt, ahol közösségünk létrehozásának nagy­szerű gondolata megszületett, s ahonnan a KGST elindult törté­nelmi útjára. A harminc év ered­ményeit összegezve hálával és tisztelettel gondolunk a Szovjet­unióra, arra az. országra, amely a szocialista építésben a leggaz­dagabb tapasztalatokkal rendel­kezik, s amely a KGST megala­kulásának első percétől fogva mindmáig kiemelkedően fontos szerepet töltött be gyümölcsöző együttműködésünk fejlesztésében. — mondotta, majd a többi kö­zött hangoztatta: Együttműködésünk harminc éve alatt világméretekben is pá­ratlan — a tőkés országokét messze felülmúló — és dinami­kus fejlődés ment végbe a KGST tagországaiban, és közös erőfeszí­téssel mindannyiunk javát szol­gáló hatalmas alkotások szület­tek. Mindennek fontos szerepe van abban, hogy közösségünk, amely erős és szilárd, vonzó pél­dát mutat a más társadalmi be­rendezkedésű országok népei szá­mára is. őszinte örömünkre szolgál, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs — akit mint tisztelt és kedves vendéget nemrég hazánk­ban üdvözölhettünk — az ülés­szakhoz küldött üzenetében nagy­ra értékélte a KGST harminc­éves tevékenységét, és biztató szavakkal szólt együttműködé­sünk perspektíváiról. Valóban, az elmúlt harminc év alatt olyan alapot hoztunk létre, amelyre támaszkodva sikerrel oldhatjuk meg a jövő nagyszerű, de hozzá kell tenni, nem könnyű felada­tait. Mély meggyőződésünk, hogy a KGST-ben megvalósuló együtt­működés a jövőben is nélkülöz­hetetlen erőforrása lesz országa­ink további sikeres fejlődésének, népeink boldogulásának. További építő munkánk, együtt­működésünk előrehaladásának nélkülözhetetlen feltétele a béke. események sorokban BUDAPEST ___________________ Kedd en elutazott hazánkból az indiai béke- és szolidaritási ta­nács küldöttsége. Az Országos Bé­ketanács vendégeként hazánkban tartózkodott küldöttség tagjait: Triputi Prasad Singh-et Bihar állam parlamentjének ólnökét, S.y M. Bhattamot, Andhra-Pradesh^ állam kongresszuspárti csoportjá­nak vezetőjét, az AIPSO az összindiai Béke- és Szolidaritási Szervezet alelnökét és M. N. Tan- dont, Uttar-Pradesh állam AlPSO-szervezetének főtitkárát fogadta Péter János, az ország- gyűlés alelnöke. A béke és a biztonság megszi­lárdításához vezető úton nagy előrelépést jelent a Szovjetunió következetes külpolitikája ered­ményeként létrejött, történelmi jelentőségű SALT—II. megálla­podás, amely az egész emberi­ség érdekeit fejezi ki. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa rendkívül nagy jelen­tőséget tulajdonít a testvéri szo­cialista országokkal folyó széles körű gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésnek, a szocialista • gazdasági integráció fejlesztésének. Teljes meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmust építő Ma­gyarország csak így, csak a ba­ráti közösség egyenrangú tagja­ként tudta azt a fejlődési utat bejárni, amit a második világ­háború után megtett. Csak így tudta a háború előtt elmaradott és a háborúban erősen sújtott gazdaságát történelmileg rövid idő alatt a mai színvonalra emel­ni; fejlett szocialista ipart, kor­szerű mezőgazdaságot létrehozni, jó és biztonságos életet teremteni minden magyar dolgozó számára. Célúnk a fejlett szocialista tár­sadalom felépítése. Ez ragyogó távlatokat nyit meg népünk szá­mára, de egyre bonyolultabb fel­adatokat is állít elénk. Szilárd elhatározásunk, hogy a jövő fel­adatait is — csakúgy, mint az elmúlt három évtizedben — a testvéri országokkal ' való össze­fogás útján, a kölcsönös előnyö­kön alapuló gazdasági együttmű­ködés szüntelen fejlesztésével, a KGST szervező erejének segítsé­gével oldjuk meg. Tisztelt Elvtársak! Tisztelt Vendégeink! A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa nevében őszinte kö­szönetét mondok a Szovjetunió Kommunista Pártjának, testvéri szocialista országok kommunista és muhkáspártjainak azért a megkülönböztetett figyelemért, amit közös ügyünknek, a KGST­ben folyó együttműködés erősíté­sének, a szocialista gazdasági in­tegráció fejlesztésének szenteltek az eltelt harminc esztendő során. Köszönetét mondok a KGST szervezeteiben dolgozó tisztségvi­selőknek, munkatársaknak és mindazoknak — munkásoknak, parasztoknak, mérnököknek, köz­gazdászoknak, tudósoknak és tu­dományos kutatóknak —, akik odaadó és hozzáértő munkájuk­kal hozzájárultak közös ügyünk sikeréhez. Végezetül engedjék meg, hogy átadjam önöknek pártunk, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, Kádár János elvtársinak szívélyes üdvözletét és jókívánságait, s felolvassam az ülésszak résztve­vőihez küldött levelét. Kádár János levele A KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA XXXIII. ÜLÉSSZAKÁNAK MOSZKVA KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi' Bizottsága nevé­ben szívből üdvözlöm a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak jubileumi ülésszakát. Az elmúlt három évtized ta­pasztalatai meggyőzően bizonyít­ják, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a közös erőfeszítések nagymérték­ben segítik minden egyes tagál­lam népgazdaságának fejlődését és korszerűsítését, a tudomány és a technika élenjáró vívmányai­nak gyakorlati alkalmazását. A KGST tagállamainak gazdasági együttműködése fontos tényezője annak, hogy a szocialista közös­ség egyre növekvő szerepet ját­szik a világgazdaságban és a leg­főbb kezdeményező erő a nem­zetközi enyhülés megszilárdításá­ban, a béke és a nemzetközi biz­tonság elmélyítésében. A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának megalakulásában és tevékenységében kiemelkedő szerepe van annak, hogy a test­véri szocialista országok minden­kor számíthattak a Szovjetunió baráti segítségére, támaszkodhat­tak hatalmas gazdasági erejére, impozáns tudományos-műszaki eredményeire. Kapcsolatainkat szilárd elvek határozzák meg: a szocialista in­ternacionalizmus, az egyenjogú­ság, a kölcsönös előnyök, az elv­társi segítségnyújtás. Ezek az elvek kiállották a gyakorlat pró­báját és érvényesülésük növekvő vonzerőt gyakorol a KGST-n kí­vülálló országokra is. A KGST-tag ország ok három évtizedes fejlődése kedvező felté­teleket teremt sokoldalú gazda­sági kapcsolataink elmélyítéséhez, a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásához. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormá­nyának szilárd álláspontja, hogy a KGST állandó erősítése, a KGST-országok közötti gazda­sági együttműködés szüntelen fej­lesztése jól szolgálja szocialista építőmunkánkat, a magyar nép felemelkedését, minden tagország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a különböző társadalmi berendez­kedésű államok közötti együtt­működés fejlődéséhez. Pártunk és a magyar nép eltökélt szándéka, hogy a jövőben is cselekvőén részt vesz együttműködésünk to­vábbi mélyítésében, testvéri kap­csolataink szilárdításában, a szo­cialista gazdasági integráció gya­korlati megvalósításában. Kívánom, hogy a KGST érjen el további nagy sikereket szocia­lista közösségünk, népeink javá­ra szolgáló tevékenységében. Budapest, 1979. június 25-én KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Magyar szerződéstervezet a genfi leszerelési értekezleten Szabó Zoltán, az MTI tudósí­tója jelenti: A genfi leszerelési bizottság keddi plenáris ülésén felszólalt dr. Domokos Mátyás nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A magyar delegátus Bulgária, Cseh­szlovákia, az NDK, Lengyelor­szág, Mongólia, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság nevé­ben nemzetközi szerződésterve­zetet nyújtott be, amelyben a nukleáris hatalmak lemondaná­nak a nukleáris fegyverek hasz­nálatáról, illetve az ezzel való fenyegetésről minden olyan or­szággal szemben, amely nem ren­delkezik ilyen fegyverrel, illetve amely nem is engedi meg azok­nak tárolását felségterületén. „Egy ilyen jogi kötelezettsége­ket tartalmazó nemzetközi szer­ződés fontos előrelépés lenne a nemzetközi biztonság megerősí­tése érdekében addig is, amíg el nem érjük az általános és teljes nukleáris leszerelést. Megkötésé­vel egyben elősegítenénk a nuk­leáris fegyverek elterjedését gát­ló atomsorompó-szerződés meg­erősítését is” — mondotta fel­szólalásában a magyar küldött­ség vezetője. Felszólalásának befejező részé­ben dr. Domokos Mátyás arról szólt, hogy a közlemény számos olyan témában — elsősorban a nukleáris háború elkerülése* ér­dekében — tett konkrét javasla­tokat, amelyek a genfi leszerelé­si bizottság hatáskörébe tartoz­nak és amelyekkel a bizottságnak mielőbb és konkrét formában foglalkoznia kell. RÖMA Kedden a hajnali órákban az olaszországi Fiumicino kikötőtől nem messze összeütközött egy francia olajszállító hajó és egy szolgálatot teljesítő olasz parti őrhajó. Az összeütközés követ­keztében az egyik hajón robbanás történt. A sebesültek számát eddig nem tudták pontosan megállapí­tani. A térségben állomásozó ha­lászhajókon kívül a mentési mun­kálatokban a parti őrség és a ki­kötői tűzoltóság egységei is részt vesznek. (AFP) AZ EL NEM KÖTELEZETTSÉG LUSAKA Több tucat személy vesztette életét, illetve sebesült meg ked­den hajnalban a zambiai főváros északi részén á rhodesiai légi- és szárazföldi egységek barbár tá­madása következtében — közöl­ték jólértesült lusakai források. A sebesülteket kórházba szállították. Rhodesiai vadászgépek — újabb hírek szerint — a már említett támadással egyidőben Lusakától mintegy húsz kilométerre északra levő Chikumbi környékén is bombáztak egy menekülttábort, a rhodeslaiak már tavaly október­ben is megtámadták ezt a tá­bort, Lusaka térségét pedig leg­utóbb idén április 13-án bom­bázták. (AFP, AP) TEHERÁN Tömeges tüntetéssel tiltakozott hétfőn a kurd lakosság Saqqiz városában az iráni alkotmányter- V|ezet egyes cikkelyei ellen — je­lentették kedden helyi források. Az iráni lapok szerint mintegy ötezer ember vett részt a meg­mozduláson, amelyen a tüntetők' határozatba foglalták, hogy a kurdok nem értenek egyet az újonnan kidolgozott alkotmány- tervezet azon cikkelyével, amely az iszlám síita irányzatát kiáltja ki az ország hivatalos vallásának. (UPI) 1 AFGANISZTÁN 2 AUSZTRIA 3 BAHRAIN 4 BANGLADES 5 BARBADOS 6 BENIN 7 BHUTÁN B BISSAU GUINEA 9 BOSTWANA 10 BURMA 11 BURUNDI 12 CIPRUS 13 C0M0RE-SZK. 14 DÉLNYUGAT-AFRIKAI NÉPI SZERVEZET (SWAPO) 15 DZSIBUTI 16 EGYIPTOM 17 EGYENLÍTŐI GUINEA 18 ELEFÁNTCSONTPART 19 ETIÓPIA 20 FELSŐ-VOLTA 21 FINNORSZÁG 22 GABON 23 GAMBIA 24 GHÁNA 25 GÖRÖGORSZÁG 26 GUINEA 27 GUYANA 28 JAMAICA I 29 JORDÁNIA 30 JEMEN 31 JEMENI N.D.K. 32 JUGOSZLÁVIA 33 KAMBODZSA 34 KAMERUN 35 KATAR 36 KOREAI N.D.K. 37 KÖZÉP-AFRKA 38 KUVAIT 39 LAOSZ 40 LIBANON 41 LIBÉRIA 42 MALAWI 43 MALTA 44 MALAYSIA 45 MOZAMBIK 48 NEPÁL 47 OMÄN 48 PALESZTINÁI FELSZA- BADlTÁSI SZERVEZET 49 PANAMA 50 PORTUGÁLIA 51 ROMÁNIA 52 RUANDA 53 SALVADOR 54 SAN MARINO . 55 SÁ0 TÓMÉ ÉS PRINCIPE. 58 SIERRA LEONE 57 SVÁJC 58 SVÉDORSZÁG 59 SZENEGÁL 80 SZINGAPÚR 61 SZÍRIA 62 SZVÁZIFÖLD 63 TANZÁNIA 64 TOGO 65 TRINIDAD ÉS TOBAGO 86 TUNÉZIA 67 UGANDA 68 ZAMBIA Azon országok csoportjának laza szervezete, me­lyek nem tartoznak egyetlen katonai szervezethez sem, s két világrendszer ellentéteinek kérdéseiben nem foglalnak állást, s igyekeznek minden ország­gal jó kapcsolatokat kialakítani. Ez a politikai magatartás azonban nem jelent semlegességet, mert a mozgalomhoz tartozó orszá­gok többsége elítéli a kolonializmust és neokolo- nializmust, az agressziót és a fegyverkezést, támo­gatják a leszerelési tárgyalásokat. Energiaszomj Ha az ember manapság a vi­lágból érkező híreket olvassa, tikkadt, szomjazó globus látomá­sa tárul elé. A szomjúság tár­gya ezúttal nem az életet jelentő víz, hanem a nem kevésbé éle­tet jelentő, kimagaslóan legfon­tosabb energiahordozó, az olaj. Elég egy pillantást vetriünk a nyugati nagypolitika történései­re annak megértéséhez, hogy ezekben a napokban minden, vagy legalább is majdnem min­den ennek a gondnak a jegyében történik. A láncszemek — leg­alábbis időben, ha nem is logi­kailag — egymásba illeszkednek. Néhány nappal ezelőtt ért vé­get Strasbourgban a közös piaci csúcs. Ennek első számú felada­ta bevallottan az volt, hogy a kilencek egységes álláspontot dolgozzanak ki. Valamennyi nyu­gati megfigyelő megállapítja, hogy az eredmény a legjobb esetben is felemás. „Nem tűnt el a nézeteltérés — írja a Le Mon­de című francia lap — a holland, a nyugatnémet és a francia ál­láspont között az úgynevezett szabad kőolajpiaccal kapcsolat­ban" — és ez csak az egyik né­zeteltérés a sok közül. Pedig a közös fellépés a Nyugat számá­ra e napokban valóban fontosabb — lenne —, mint valaha. Genfben folyik a kőolajat ex­portáló országok szervezetének (OPEC) értekezlete. Nyílt titok, hogy a jelenleg hordónként 14,54 dolláros olajár az ülés végére valószínűleg kerek húsz dollárra emelkedik. A genfi hangadó szo­kás szerint Szaúd-Arábia, a leg­fontosabb olajtermelő ország. Hí­jadban riadtság tapasztalható. A királyi családban azok hangja erősödött, akik szerint a földben kell. tartani az olaj jó részét, mert „Irán példája mutatja, ho­vá vezet a gyors fejlesztés .. A Genf utáni láncszem: Tokió. A japán fővárosban csütörtökön nyílik meg a vezető tőkés orszá­gok csúcsértekezlete, amelynek szinte egyetlen témája Jugyan- csak az energiaprobléma lesz. Carter amerikai elnök, akinek a választási év küszöbén már szün­telenül belpolitikai dilemmáira is gondolnia kell, előbb érkezett Japánba, hogy tárgyaljon Ohira kormányfővel — szintén elsősor­ban az olajról. Az energiaszomj természetesen nemcsak gazdasági, hanem poli­tikai kérdések egész sorát is je­lenti. Ez az állapot pedig egy — amúgyis meglehetősen kényes időszakban tovább nehezítheti a világ sorskérdéseinek megoldá­sát. H. E. Carter és Ohira tanácskozásai az energiaválságról Flesch István, az MTI tudósító­ja jelenti: Carter amerikai elnök kedden a japán fővárostól nem messze fekvő Oiszo üdülőhelyen folytatta tárgyalásait a házigazda Ohira Maszajosi kormányfővel. A meg­beszélések második fordulóján a nemzetközi politikai élet problé­máinak áttekintésére fordítják fi­gyelmüket. A japán fél minde­nekelőtt a vendég Leonyid Brezs- nyevvel megtartott bécsi találko­zójának eredményei iránt tanúsít érdeklődést, beszámolót vár a szovjet—amerikai kapcsolatok­nak a SALT-megállapodást köve­tő várható alakulásáról. A vidéki eszmecserén, amelyre Josida volt japán miniszterelnök oiszoi házá­ban került sor, szóiba kerül továb­bá Kína ázsiai szerepe, a Közel- Kelet, a Koreai-félsziget, vala­mint az indokínai térség helyze-. te. nemkülönben a délkelet-ázsiai országok szövetsége, az ASEAN politikája. A megbeszélésekbe be­vonták Vance amerikai, illetve Szonoda japán külügyminisztert is. Az előző nap Carter és Ohira szinte kizárólag energiakérdések­ről tanácskozott a vezető tőkés országok e héten megrendezendő tokiói csúcsértekezletének előké­szítéseképpen. Megpróbál ták egyeztetni nézeteiket. Egyetértet­tek abban, hogy a súlyos energia­gondok enyhítése végett óhatat­lanul szükség van olaj takarékos­ságra és az olajbehozatal korlá­tozására. Az amerikai fél jelentések sze­rint arra az elképzelésre hajlik, hogy a csúcsértekezleten csak 1979—1980-ra vonatkozó behozata­li korlátozásokat vitassanak meg. A japán sajtó kommentárjai sze­rint ez azt mutatja, hogy a kon­ferencián igen nehéz lesz majd az egyezkedés ebben a döntő fon­tosságú kérdésben. Időközben sorra érkeznek ” j- kióba a csütörtökön kezdődő csúcsértekezlet részvevői. Hétfő este óta már a japán fővárosban tartózkodik Clark kanadai mi­niszterelnök. Megérkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár is, aki Moszkvát útba ejtve ta­nácskozott Koszigin miniszterel­nökkel és Gromiko külügyminisz­terrel. Szerdára várják Thatcher brit és Andreotti olasz kormány­főt, illetve Giscard d’Estaimg fran­cia elnököt. Még mindig nem múlt el az intervenció veszélye WASHINGTON A? amerikai kormány továbbra is tűzszünetet sürget Somoza kor­mánycsapatai és a sandinisták kö­zött és koalíciós kormány felállí­tására tesz javaslatot — jelentette ki Hodding Carter, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője. Míg a külügyminisztérium az Egyesült Államok fegyveres inter­venciójának lehetőségét „rendkí­vül valószínűtlennek” minősítette, Harold Brown hadügyminiszter a békefenntartó erők létrehozásáról — az AÁSZ határozata ellenére — úgy nyilatkozott: „még mindig el­képzelhető”. (EFE, Prensa Latina, AFP. Reuter, ADN) Űjabb tízéves fejlesztési terv irányelveit fogadta el az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Ez év szeptemberében Havannában tarják a moz­galom csúcsértekezletét. Addig két- és több oldalú megbeszélések segítségével ki kell alakítani az egy­séges álláspontot, olyan fontos kérdésekben, mint az új tagok felvétele (Irán, Pakisztán, Suriname, Gronada), az Egyiptom ellen benyújtott kizárási javaslat, valamint Kambodzsa képviselete. — TERRA — Az ipari szövetkezetek jövőre befejezik első tízéves fejlesztési programjuk végrehajtását. Az időarányos teljesítés tapasztala­tait és az újabb, az 1981—90-es évekre szóló fejlesztés főbb irányelveit keddi ülésén tárgyal­ta az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa. A tanácsülésen részt vett Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője is. Rév Lajos, az OKISZ elnöke rámutatott: a második tízéves program kezdetére az ipari szö­vetkezetek döntő többsége már olyan műszaki-termelési feltéte­lekkel rendelkezik, amelyek a termékszerkezet korszerűsítését, a gazdálkodás hatékonyságának fo­kozását még inkább lehetővé te­szik. Célkitűzéseiknek megfelelően 1971 óta több mint háromszáz szövetkezet végrehajtotta és mintegy száz megkezdte központi telephelyének kialakítását. Ennek eredményeként a korábban meg­levőkkel együtt már körülbelül 700 szövetkezet rendelkezik kor­«-arVí ff',am!há7Q<lrlral C IaIpüIAí részük modern gépi berendezé­sekkel is- Mindennek ellenére azonban egy szövetkezetre még most is meglehetősen sok, átla­gosan hat ipartelep jut. Az ország 900 ipari szövetke­zetében jelenleg több mint 300 ezren dolgoznak. Tevékenységük kiterjed a feldolgozóipar vala­mennyi ágára, az építőiparra és a szolgáltatások széles körére. Az ipari szövetkezetek termelésének értéke már a múlt évben elérte a 60 milliárd forintot, 1980-ra pedig várhatóan 70 milliárd fo­rintra emelkedik. Az ülésen megtárgyalt és elfo­gadott irányelvek hangsúlyozzák: a termelést úgy kell fejleszteni, hogy a szövetkezeti ipar termé­keinek minősége és megbízható­sága tovább javuljon és elérje az élenjárók színvonalát. Az Országos Tanács végezetül felhívta a szakmai szövetségeket, hogy választott testületeik tár­gyalják meg a közreadott irány­elveket, és összegezzék a tagszö­vetkezetekre háruló tennivalókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom