Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-23 / 145. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 145. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 23. szombat A gyógyítás lengyel tapasztalatai 3. oldal Mit ér a határozat? 3. oldal Mérhető-e a politikai oktatás hatása? 4. oldal Egy érdekes gyűjtemény 4. oldal A rádió és tv jövő heti műsora 5. oldal Sport 6. oldal Üzemek félév vége előtt • Kompresszorok végszerelése a Ganz-MÁVAG halasi gépgyárában. (Straszer András felvétele.) Mindössze egy hét van még az esztendő első feléből, s ilyenkor az ipari üzemekben már majdnem hajszálpontosan ki lehet számí­tani: sikerül-e teljesíteni az első hathónapi tervet? Az idén a gaz­dasági szabályozók és a piac nö­vekvő igényei még nagyobb fel­adatok elé állították a kollektí­vákat a hatékonyságfokozás és a minőség javítása tekintetében, mint tavaly. Az első félév ered­ményei már tükrözik majd, hol, mekkora sikerrel tudtak alkal­mazkodni a változó körülmények­hez. A Magyar Pamutipar kiskun- halasi gyáregységében — az egész vállalatot érintő intézkedések nyo­mán — áz idén magasabbra emel­ték a mércét. Átértékelték a mi­nőségi követelményrendszert, és ami korábban még első osztályú áru lett volna, az az új, szigorúbb minősítés szerint ebben az évben már nem az. A változtatás célja, hogy a gyáregység jobb minőségű nyersszövettel segítse a vállalat piacszerző törekvéseit. Mint Ván József gyáregységve­zető tájékoztatott, a szövödéjük várhatóan 118 százalékra valósít­ja meg az első félévi, négyzetmé­terben megadott tervét. A nyere­ség 3 százalékkal lesz több az elő­irányzatnál. A magasabb köve­telmények szerinti első osztályú áru arányának növelésére továb­bi erőfeszítéseket tesznek. A gyár­egység lánccsévélő üzemrészében előreláthatóan 101 százalékos tel­jesítményt ér el június végéig a kollektíva, a nyereség pedig az előzetes számítás szerint két szá­zalékkal szárnyalja túl a terve­zettet. A félév vége előtt örömteli ese­mények történnek a halasi pa­mutipari egységben. A tavalyi 8 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést mostanában fizették ki, s most kerítenek sort az átlag 6,7 százalékos bérfejlesz­tésre, április 1-ig visszamenő ha­tállyal. Ezek még a múlt évi jó munkának köszönhetők, a tervtel­jesítésnek. Ván József szerint az idei éves terv megvalósítását lét­számhiány nehezíti majd. A Lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalatnál zömmel a lakosság ivó­vízzel való ellátásához szükséges berendezéseket gyártanak. Az idei éves termelékenység 90 százalékát acélszerkezetű víztornyok alkot­ják. Ezeken kívül különféle tar­tályokat és acélszerkezeteket ké­szítenek. Kiss József, a gyáregység igaz­gatója elmondta, hogy az első fél­évi terv teljesítésére jók a kilá­tásaik. A június végéig gyártan­dó berendezésekből mintegy há­rommillió forint értékben nyu­gati, illetve közel-keleti export­ra szállítanak. Szocialista orszá­gokba az év derekáig 8,5 millióért küldenek vízgépészeti terméke­ket. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gépgyárában szintén készítenek vízgépészeti termékeket, szivaty- tyúkat. Ezeken kívül áramfejlesz­tő aggregátorokat, kompresszoro­kat és csőelzáró szerkezeteket ál­lítanak elő, az idén összesen csak­nem 250 millió forintos tervet megvalósítva. Ennek első negyed­évi részét teljesítették a gyár dol­gozói, s mint Zombori Gábor ter­melési főmérnöktől megtudtuk, várhatóan a félévi termelési és értékesítési elképzeléseket is meg­valósítják. A főmérnök elmondta, hogy a tervet csak nagy nehézségek le­küzdésével tudják megvalósítani. Ugyanis a saját kibocsátású gyárt­mányokhoz a szükséges részegysé­gek, gépi berendezések egy része késedelmesen érkezik a hazai gyártóktól, illetve az NDK-ból. Ez zavarja a programszerű termelést. A. T. S. Ipari szövetkezetek Napjainkban a termelésben való együttműködés egyre in­kább nemzetközi méretűvé szélesedik. Országok közötti munkamegosztás alakul ki nem egy termék gyártásában. Ilyen a többi között a ma­gyar—szovjet alumínium­egyezmény, az olefinprogram stb. Egyre több az olyan üzem, gyár, amely — míg a készterméket előállítja — egy sor külföldi vállalattal műkö­dik együtt az alkatrészek, részegységek gyártásában. Az Ikarusz autóbuszoknak sem minden alkatrésze készül ma már Magyarországon. A mi megyénkben . sem új­donság az ilyesfajta kooperá­ció, hiszen számos gyár, vál­lalat, ipari szövetkezet kapJ csalódik be a nemzetközi munkamegosztásba. A Kismo­tor- és Gépgyár például olaj­szűrőket gyárt a szovjet MTZ traktorokhoz. A császártöltési ipari szövetkezet alkatrésze­ket a Zsiguli gépkocsi műszer­falához és még felsorolni is nehéz lenne, mi minden ké­szül Bács-Kiskunban a keleti és nyugati partnerek megren­delései alapján. A KISZÖV küldöttközgyű­lésén évek óta többször el­hangzott, hogy a megye ipari szövetkezetei a párt- és kor­mányhatározatoknak megfe­lelően, hasznosan egészítik ki az állami nagyipart. A többi között olyan nagyüzemekkel állnak termelési kapcsolatban, mint a MEDICOR Vállalat, a Magyar Hajó- és Darugyár, az Acélárugyár, a Híradástechni­kai Vállalat, stb., amelyek fontos kül- és belföldi meg­rendeléseik teljesítéséhez ve­szik igénybe Bács-Kiskun ipa­ri szövetkezeteinek segítségét. Tavaly a megye szövetkezetei már csaknem félmilliárd fo­rint értékű alkatrészt, rész­egységet gyártottak az állami nagyipar részére. Ez a tevé­kenységük az idén tovább nö­vekedett. A kooperáció, — magyarul együttműködés — azonban nemcsak nemzetközi, vagy országos nagyvállalati szinten hasznos, hanem a megyén be­lül, a szövetkezetek között is. Éppen ezért örvendetes jelen­ség, hogy ennek már nem csak jelei, hanem konkrét for­mái is kialakulóban vannak. A megye 14 ipari szövetke­zete legalább ugyanennyi má­sik szövetkezettel kötött kü­lönböző termékek gyártására együttműködési szerződést. 9lz egymást hasznosan kiegészítő termelés értéke 1978-ban meg­közelítette a 150 millió forin­tot. A bajai Lakberendező-, Építő- és Vasipari Szövetkezet például a bácsbokodi, a csá­szártöltési, a vaskúti, a garai testvérszövetkezeteivel bútor­elemeket készíttet. A kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövet­kezet a keceli és nagybaracs­kai testvérszövetkezeteivel a bukósisakok festésében és sze­relésében, a kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet bács­almási testvérszövetkezetével a lakókocsigyártásban műkö­dik együtt. Ám az ipari szövetkezetek közötti együttműködés lehető­ségei még nincsenek kihasz­nálva. Talán azért, mert az egy szektoron belüliség miatt nem becsülik eléggé egymást és sokkal nagyobb lehetőséget látnak például az állami nagy­iparral való kooperációban. Ha ez így van (és reméljük nem), akkor helytelen a szem­lélet. Először is azért, mert a már kialakult termelési kap­csolatok gyümölcsöző együtt­működésre utalnak. Azután a meglévő eszközök jobb kihasz­nálásának, az összehangoltabb fejlesztésnek, ezáltal a gazda­ságosabb gyártásnak is forrá­sa lehet a jól átgondolt együtt­működés. Érdemes keresni az egymás­hoz vezető utat azért is, mert a szövetkezeti ipart sem hagy­ja érintetlenül a termékszer­kezet-váltás kényszere. A kor­szerű, minden piacon jól érté­kesíthető áruk gyártásához, lakossági igények kielégítésé­hez a szövetkezetek jó részé­ben nincs meg minden eszköz, — mint a nagyiparnál —, de több szövetkezetnél együtte­sen már igen. Ha a kölcsönös előnyök alapján szerződnek egymással, még a nagyobb gazdasági meglepetéseket is könnyebben elkerülhetik. N. O. Felavatták Baján a köz­tárházat. A új létesítmény az Állami Ter­mékgazdál­kodási Igazga­tóság hetedik tranzitrak­tára, amely közvetlen a város alatt, a Duna-par- ton kapott he­lyet. Forgalom­ba vonásával, 30 év után is­mét lehetővé válik a külföl­di áru bértáro­lása a hazai export­import termé­kek átmeneti raktározása mellett. Az impozáns köz­tárházat, a szállító part­nerek képvi­selőinek jelen­létében dr. Gajdócsi Ist­ván, a Bács- Kiskun megyei Tanács elnöke adta át rendeltetésének. A 14 ezer négyzetméter tárolóterületű áruállomás évente 110 ezer ton­na rakományt forgalmaz. Mozga­tásához, szállításához a legkor­szerűbb eszközök állnak az itt dolgozók rendelkezésére. A bajai köztárház közvetlen kapcsolódik az ország közúti és vasúti vonalaihoz, s felkészült a nyolc országos összekötő vízi út kihasználára is. Kikötőjében, még alacsony dunai vízállás esetén is, fogadni tudják a teherszállító ha­jókat. Már az idén várhatóan 60—70 hajó rakodik itt, de évi 100 hajóforgalom fogadására is képe­sek. Ebből következik, hogy a tárolnivaló jelentős részét vízi úton kapják és továbbítják. A ki- és berakodást „kétkarú” óriás da­ru végzi, amely 14 méter hosz- szan nyújtózkodhat a víz fölé. A partra emelt árut is a legmoder­nebb gépek mozgatják. Egy kon­téner átrakása, bármilyen jármű­ről, öt perc alatt elvégezhető, s ennek műveletét az avatáson is bemutatták. PVC-por érkezett ha­jóval átmeneti tárolásra. Az ÁTI folytatja a hazai köz- tárhálózat bővítését.. Az újabbak létésítésénél is figyelembe veszik az olcsó vízi utak kihasználását, ami jelenleg csupán 20—30 száza­lékos az országban. Tranzitrak­tárak épülnek majd a Tiszán és mellékfolyóin. A szegedi és a gyomai köztárház építési tervei már elkészültek, előreláthatóan 1980-ban fognak kivitelezéséhez. • Dr Gajdócsi István felavatja az új létesítményt. (Tóth Sándor (elv.) Ezt követi majd Záhony térségé­ben a komoródi raktártelep kia­lakítása. A tervek szerint vala­mennyi elkészül a hatodik ötéves terv végére, s üzembehelyezésük­kel 400—500 ezer tonna áruforga­lom bonyolítására, átmeneti táro­lására, lesz lehetőség évente. Az ünnepségen, amelyen részt vett Tompa Sándor, az Állami Termékgazdálkodási Igazgatóság vezetője és Pónya Vilmos, a Be­ruházási Bank igazgatója is, ki­tüntetéseket és jutalmakat osz­tottak a kivitelezésben közremű­ködők között. V. E. Hajóállomást, köztárházat avattak Baján A szocialista brigádok az aszálykárok csökkentéséért A mezőgazdasági szövetkezetekben, a társulásokban a szo­cialista munkaverseny és a brigádmozgjalom az elmúlt esz­tendőben tovább gazdagodott, jelentősen hozzájárult az 1978. évi gazdálkodási feladatok eredményes megvalósításához. Ezt állapította meg a Bácskai és Dunamelléki Termelőszö* vetkezetek Területi Szövetségének közelmúltban történt ér­tékelése. Az elmúlt esztendőben több mint 5 százalékkal emelkedett a különböző címek elnyeréséért versenyző brigádok száma az elő­ző évhez képest. A kollektívák­ban összesen 13 ezren tettek vál­lalást. A szocialista címért ver­senyző kollektívák közül 595 nyerte el a szotialista, és 31 a kiváló munkabrigád címet. A termelőszövetkezetek és tár­sulásaik általában reálisan érté­kelték a végzett munkát, a tel­jesítésnek megfelelően ítélték oda a kitüntető címet. A gazdál­kodás javításával összefüggő vál­lalások teljesítésének összege az elmúlt esztendőben a szövetség körzetében több, mint 187 millió forint volt, ami a közös gazda­ságok és társulásaik összes ter­melési értékének 2,7 százaléka. A brigádok többsége reális és teljesíthető feladatokra vállalko­zott, amely jól szolgálta a ter­melés fejlesztését, a hatéko­nyabb, jobb minőségű munkát, egyben segítette a fegyelem, a munka szervezésének javítását. A versenymozgalom fejlődését, szervezését, hatékonyabbá válását a szövetség értékelése szerint je­lentősen segítették a pártszerve­zetek, a KISZ- és a szakszerve­zetek. A felajánlások szervezésé­ben, a teljesítéshez szükséges fel­tételek előteremtésében a gazdál­kodó egységek vezetőinek több­sége növekvő felelősséggel vesz részt. A felajánlások teljesítésé­nek segítésével rendszeresen fog­lalkoznak és a szocialista brigá­dok kölcsönösen is segítik egy­mást. Megnövekedett a verseny- bizottságok szerepe. Tervszerűbb és folyamatosabb a munkájuk. A bizottságok többsége — sok he­lyen a termelőszövetkezet veze­tősége is — a felajánlások telje­sítésének féléves eredményeit is értékelte, ennek során általában támaszkodtak a brigádók önér­tékelésére. A versenymozgalomnak köszön­hető, hogy közvetlenebbé váltak az emberi kapcsolatok, a terme­lési vállalások mellett konkrét művelődési feladartokat is megje­löltek. Gyakran együtt megy a brigád színházba, múzeumba, kö­zösen tekintenek meg kiállításo­kat, hallgatnak meg ismeretter­jesztő előadásokat. Részt vesznek szellemi vetélkedőkön is. A verseny elősegítette azt is, hogy a körzetben hét termelőszö­vetkezet nyerte el a kiváló cí­met, egy közös gazdaság és egy szövetkezeti közös vállalat mi­niszteri elismerő oklevelet kapott. A termelőszövetkezet kiváló bri­gádja címet hat kollektíva nyer­te el. Tizenhait szövetkezet vett részt az országos és a megyei tejtermelési versenyben és több közülük előkelő helyezést is nyert. Az idén a versenybizottságok eddigi tájékoztatása szerint 727 brigád csaknem 12 300 taggal tett vállalást a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a KISZ Köz­ponti Bizottsága felhívásának megfelelően, A vállalások értéke 100 millió forint eddig. A koráb­binál konkrétabbak a minőség, a hatékonyság javításával, a taka­rékossággal kapcsolatos felaján­lások. A vállalások tartalmazzák az általános műveltség, a szak­mai és politikai ismeretek gya­rapítására, a termelés korszerű­sítését segítő helyi igényekre, kö­vetelményekre irányuló önkéntes elhatározásokat. A mozgalom keretében áz idén a rémi Dózsa Termelőszövetkezet keltetőüzemének szocialista bri­gádja vállalta, hogy a keltetési technológiát tovább javítja, fél százalékkal jobb eredményt ér el, melynek értéke 800 ezer fo­rint. A közös gazdaság saját ki­vitelezésű beruházásainál külön­böző újításokat vezet be és így 200 ezer forintos megtakarítást ér el az építők szocialista bri­gádja. A baromfitenyésztő ága­zatban 200 ezer tenyésztojássál többet vállaltak, ehhez természe­tesen nagyobb gondossággal, oda­figyeléssel törődnek a jószágok­kal. Az említett vállalás értéke 800 ezer forint. Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet gépműhelyé­ben dolgozó szocialista brigád, valamint a traktorosók azt vál­lalták, hogy üzemanyagban és alkatrészben az előző évhez ké­pest 5 százalékos megtakarítást érnek el, és igyekeznek minden módon növelni a munkaidő kihasználását. A kezelésükben lévő gépeket, eszközöket hatéko­nyabban üzemeltetik. A bácstoókod'i Aranykalász Ter­melőszövetkezet Petőfi szocialista brigádjának felhívására, a többi kollektíva is vállalta, hogy sze­mélyenként 5 óra társadalmi munkát végez a régi községi nap­közi otthon lebontásában, illetve az új építésében. Tovább lehetne sorolni a konk­rét felajánlásokat, de a példák önmagukért beszélnek. Az idén különösen fontos a szocialista brigádmozgalom fejlesztése, hi­szen az aszályos esztendő okozta károk csökkentésére is gondolni kell. A területi szövetség tovább­ra is kiemelt feladatának tekinti az egyre széleskörűbben kibon­takozó szocialista versenymozga­lom szervezését, segítését. Fi­gyelemmel kíséri a vállalásokat, s azok értékelését. A mozgalom ta­pasztalatait elemzi és P jól bevált módszereket, formákat megis­merteti, elterjeszti a körzet gaz­daságaiban. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom