Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

VILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

PETŐFI

NÉPE

AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA

XXXIV. évf. 143. szám Ára: 1,20 forint 1979. június 21. csütörtök

BÁJA VÁROS FEJLŐDÉSÉRŐL ADTAK SZÁMOT

Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Tartalmas beszámoló került tegnap a dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartó megyei tanács végrehajtó bizottsága elé a bajai Városi Tanács V. B. tevékenységéről. Mint mindannyiszor, amikor a megyei testület egy-egy város. vagy nagyközség tanácsi végrehajtó bizottságától számvetést kér. most is nemcsak a szőkébb apparátusi, államigazgatási munkát, de annak tükrében a város fejlődését is érzékeltette a beszámoló, melyet dr. Kiiicses Ferenc tanácselnök terjesztett elő. A téma tárgyalásán részt vett Papp György, a bajai városi pártbizottság első titkára is. Az előterjesztéssel együtt tárgyalta a megyei tanács vb azt a jelentést, melvet a bajai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szerveinél végzett komplex felügyeleti vizsgálat alapján készítettek, s most mintegy kontrollját adta a beszámolónak.

Az alapos értékelésre lehetőséget adó írásos anyagok, a kiegészítésre módot nyújtó kérdések és válaszok, valamint a vitában elhangzottakat is összegezve állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága: a bajai Városi Tanács V. B. a tanácstörvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladatát eredményesen végzi. A város fejlődése töretlen, s a részleges felsőfokú szerepkörének mind jobban megfelel. A végrehajtó bizottság tevékenysége során érvényesíti a párt- és állami határozatok célkitűzéseit, a társadalompolitikai feladatok megoldására fokozott figyelmet fordít. Munkájával segíti a tanács meghatározó szerepének erősödését, a tanács és a lakosság kapcsolatának elmélyülését. Eredményes és egyre szélesebb körű a lakosság közreműködése és anyagi áldozatvállalása a városfejlesztő

tevékenységben. (A múlt évben a társadalmi munka értéke meg- közelítétte a lakosonkénti 900 forintot. S tegyük hozzá, a nemrég nyilvánosságra hozott értékelésre utalva: a város harmadik lett a megyei településfejlesztési versenyben )

A megyei párt- és állami döntések végrehajtásának szervezése az iparfejlesztés, a lakosság ellátása és a szolgáltatás javítása, a munkaerő-gazdálkodás, a közművelődési tevékenység, az egészség- ügyi intézmények és szolgálatok integrációja, valamint az államigazgatási munka korszerűsítése terén az átlagost meghaladó színvonalat ért el a tanácsi tevékenység. az elmúlt időszakban. Éppen ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága á bajai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tevékenységéért elismerését fejezte ki.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet a tanácsi testületek szerepének, a testületi munka színvonalának további növelésére, hangsúlyozva: ápolják és fejlesszék nagy figyelemmel a lakossággal, a társadalmi szervekkel, a különböző nem tanácsi szervekkel kialakított eredményes kapcsolatot, erősítve azokat az apparátus szintjén is. Az elfogadott határozat több konkrét tennivalót is megjelöl, mint kiemelt feladatot, a tanácsi gazdálkodás és igazgatási munka eredményesebb végzése érdekében

A végrehajtó bizottság a továbbiakban megtárgyalta és elfogadta a megyei tanács káderutánpótlási és képzési tervének időarányos végrehajtásáról szóló jelentést, amely a munka színvonalának javulásáról adott képet. A vb végül bejelentéseket fogadott el.

T. P.

FINN-MAGYAR BARÁTSÁGI HÉT

Urho Kekkonen fogadta

küldöttségünket

HELSINKI

Mélykúti Attila, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:

Az ötödik finn—magyar barátsági hét szerdai napján Urho Kekkonen köztársasági elnök fogadta a magyar barátsági küldöttség politikai delegációját, élén Rónai Rudolffal, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnöké- vel, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökével.

A Finn Köztársaság elnöke az elnöki palotában lezajlott bensőséges légkörű találkozón méltatta a két ország mind szélesebb körű kapcsolatait, amelyek elmélyítéséhez a barátsági hetek is nagymértékben hozzájárulnak. Meleg szavakkal emlékezett magyarországi látogatásának eseményeire, s a magyar politikai, állami és társadalmi élet képviselőivel lezajlott helsinki megbeszéléseire.

A találkozón Rónai Rudolf átadta a Magyar Népköztársaság vezetőinek üdvözletét, jókívánságait, majd méltatta az elmúlt napok sokoldalú finn—magyar eszmecseréinek jelentőségét. Népünk nagyrabecsülésének ajándékaként Urho Kekkonennek átnyújtotta Búza Barna „Béke és barátság” című domborművét, valamint Kosa Klára keramikusművész díszvázáját, amely személyesen a köztársaság elnökének készült. A megbeszélésen — amelyen részt vett dr. Matusek Tivadar, hazánk helsinki nagykövete — Urho Kekkonen szívből jövő jókívánságainak, a magyar vézetőknek szóló üdvözletének tolmácsolására kérte a delegáció vezetőit.^

A találkozót követően a politikai küldöttség tagjai a Helsinki központjától mintegy öt kilométerre fekvő Hanasaariban, vagyis Hana-szigetén megbeszéléseket folytattak a Finn Liberális Néppárt, a Finnországban élő, a népességnek mintegy hét százalékát kitevő svédeknek, a Svéd Néppártnak a képviselőivel. Délután Teuvo Aura* Helsinki főpolgármestere adott fogadást a magyar barátsági küldöttség tiszteletére.

Este Seurasaarin-szigete adott otthont a finn—magyar barátsági hét eseményének, a mintegy ezer résztvevővel lezajlott nagygyűlésnek. Á forró hangulatú találkozón Kalevi Kivistö, második közoktatási miniszter a Finn Köztársaság kormánya nevében köszöntötte a magtgir vendégeket. Szavaira Róna Rudolf válaszolt.

A találkozó a két ország népi együtteseinek színpompás műsorával zárult. (MTI)

Emberségesen,

ésszerűen

4. oldal

Népművelők és hétköznapok Kiskunmajsán

5. oldal

A mi otthonunk

7. oldal

HA RO VISZ ÄZ NEG Y VENEZER NÉZŐ AZ ELMÚLT SZEZONBAN

Évadzáró társulati ülés Kecskeméten

• A társulat tagjai a Kelemen László Stúdiószínpad nézőterén. (Straszer András felvétele.)

Tegnap este a La Mancha lovagja előadásának befejezésekor legördülő színpadi függöny egyben a kecskeméti Katona József Színház 1978/79-es évadjának végét is jelezte, és ezzel megkezdődött a nyári szünet.

Az utolsó előadást a délutáni órákban a szokásos évadzáró társulati ülés előzte meg a Kelemen László Stúdiószínpadon. Sajtos Géza igazgató, miután üdvözölte a .megjelenteket, a színház dolgozóit és a megye, illetve a város politikai és társadalmi szerveinek képviselőit, elemző módon tekintette át az elmúlt, nehézségekben és sikerekben is' bővelkedő színházi évadot.

Elmondotta, hogy az eltelt tíz hónap értékelésének alapkérdése: a társulat miként tudta újjászervezni önmagát a múlt szezon végén bekövetkezett változások nyomán. Hiszen ismeretes, hogy jelentős módon kicserélődött az együttes. Tavaly ősszel huszonhárom új művész kezdett dolgozni Kecskeméten; az alkotói közösséggé szerveződés és a közönség rokonszenvének megtartása a vezetőség döntő fontosságú feladata volt.

Mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy teljes értékű évadot zárt a színház. Az első félévi bemutatók megalapozták a társulat „-új” tekintélyét, ezt a 9900-as bérlőszám is bizonyítja. Növekedett a megyeszékhelyre színházba járó vidéki nézők száma, átrendeződött a tájolás gyakorlata és sikeres közművelődési

szereplésekre is sor került a ta- nácsközrtánsasági és a gyermekévi ünnepi műsorok, illetve a tanya- színházi jellegű eladások során.

Az igazgatói beszámolót követően Beke Sándor főrendező elemezte a nagyszínházi és az új stúdiószínpadi bemutatók művészi színvonalát, szólt a közönség és a szakmai kritika fogadtatásának tanulságairól.

Soóki Andrea, a Kulturális Minisztérium főelőadója a kecskeméti társulat munkáját a magyar színházi élet egészébe ágyazva

elemezte és bejelentette, hogy a minisztérium a Félkegyelmű című produkciót nívódíjban részesítette.

Kedves percei voltak a társulatig ülésnek, amikor Radó Vilmos, a színház nyugdíjas igazgatója és örökös tagja átvette a huszonöt éves törzsgárdajelvényt, majd Csapiár Vilmos bejelentette, hogy a társulat tagjai titkos szavazással az „Évad Színésze” kitüntetést Reviczky Gábor színművésznek ítélték.

P. M.

KÖZLEMÉNYT ADTAK KI A LÁTOGATÁSRÓL

Hazaérkezett Bulgáriából a Kádár János vezette párt- és kormányküldöttség

• Németh Károly üdvözli Kádár Jánost a Ferihegyi repülőtéren. (MTI-fotó)

Tegnap délután elutazott Szófiából a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség. A delegációt a zászlódíszbe öltözött szófiai repülőtéren ünnepi külsőségek között. búcsúztatták Ott volt Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Sztanko Todo- rov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elhöke, megjelentek a BKP KB Politikai Bizottságának tag- íai, a Központi Bizottság titkára, az Államtanács vezető tisztségviselői, a kormány tagjai. A bolgár főváros lakosságának képviselő' melegen ünnepelték Kádár Jánost, éltették a bolgár—magyar barátságot

A repülőgépbe beszálló vendégeknek úttörők nyújtottak át virágcsokrokat. Todor Zsivkov meleg, baráti öleléssel, szívélyes kézszorítással még egyszer elbúcsúzott Kádár Jánostól, majd a magyar küldöttség TU—134-es kü- löngépe — amelyet a határig a bolgár légierő vadászgép-köteléke kísért — a magasba emelkedett.

Bulgária légterét elhagyva Kádár János táviratot Intézett Todor Zsivkovhoz, majd Románia fölött haladva — ugyancsak táviratban — jókívánságait fejezte ki Nicolae Ceausescijnak és a román népnek.

A párt- és kormányküldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Németh Károly, Óvári Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Borbély Sándor, Győri Imre és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Keserű Jánosné és Pullai Árpád, a Központi Bizottság és a kormány tagjai, Berecz János, a Központi Bizottság Külügyi Osztályának vezetője és Rácz Pál külügyi * államtitkár. Jelen volt Vaszil Baev, a Bolgár Népköztársaság Budapesti Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI)

*

A magyar—bolgár tárgyalásokról tegnap közleményt adtak ki.

(A közleményt a 2. oldalon ismertetjük.)

Országos kommunista sportaktíva a magyar testnevelés és sportmozgalom helyzetéről, a fejlesztés feladatairól

Kommunista sportaktivára gyűltek szerdán a Magyar Néphadsereg művelődési házában mindazok, akik az ország testnevelésében és sportmozgalmában érdekeltek.

A kommunista sportaktíva résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Borbándi János miniszterelnök-helyettest, Rácz iSándor, az MSZMP KB osztályvezetője üdvözölte, majd felkérte Korom Mihályt, az MSZMP KB titkárát, hogy tartsa meg a testnevelési és sportmozgalom helyzetével, fejlesztésének feladataival, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1979. március 27-i határozatával foglalkozó referátumát.

Korom Mihály elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a testnevelés és sport legfontosabb kérdéseivel foglalkozó országos kommunista sportaktíva legutóbb 1965- ben gyűlt össze, s hogy csaknem másfél évtized elteltével szükségessé vált a kialakult helyzet áttekintése, a megoldásra váró feladatok megtárgyalása és egységes értelmezése. Felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZMP mindenkor a jelentőségének megfelelő figyelmet fordított és fordít a testnevelés és sport ügyére, mert azt nagy fontosságú társadalmi kérdésnek tartja. A párt módszeresen és rendszeresen foglalkozik társadalmunk e fontos területével és politikai határozatával előmozdítja a további fejlődést. Legutóbb ez év márciusában tűzte napirendre a Politikai Bizottság a testnevelés és sportmozgalom időszerű kérdéseit.

A továbbiakban rámutatott: a szemléletformálódás nyomán az utóbbi években minden területen fokozott figyelem fordul a tömegsportra, folyamatosan nő a testedzésben részt vevők száma. Így a sikeresen beindult „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalomban egy év alatt több mint 900 ezren szereztek valamilyen jelvényfokozatot, nagy népszerűségnek örvendtek 'a tavalyi országos sportnapi rendezvények, idén pedig a nemzetközi gyermekévvel kapcsolatos sportesemények. Az élsportban nagyszerű eredményeket értek el a kajak—kenu, a vízilabda, a sakk, az asztalitenisz és a kötöttfogású birkózás képviselői, sok mindenben példát mutattak.

Korom Mihály köszönetét mondott a magyar testnevelési és sportmozgalom mindazon részeseinek, a hivatásos és társadalmi munkásoknak, a sportolók nagy táborának, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez.

— Tény azonban, hogy a tömegsportra még mindig nem jellemző általánosan a rendszeresség, a folyamatos szervezés — folytatta. — A rendelkezésre álló létesítmények sokszor kihasználatlanok, az élsportban pedig számos sportágban nem tudtuk tartani a nemzetközi szintet, néhány jelentősebb egyesület eredménye az anyagi támogatás emelkedése ellenére Is visszaesett. Sok kívánnivalót hagy maga után az edzők és sportolók kapcsolata, együttműködése a nevelőmunka, s nincsenek kellően hasznosítva a tudományos kutatások előrevivő megállapításai. Következésképpen a jövőre vonatkozó feladat: megszilárdítani és továbbfejleszteni a testnevelés és sportmozgalom terén elért eredményeinket. A testnevelésnek és a sportnak együtt kell haladnia az általános társadalmi fejlődéssel, hogy sajátos eszközeivel jobban járuljon hozzá a sokoldalúan fejlett szocialista ember formálásához.

Fontos kérdésként említette, hogy a testnevelési és sportmozgalom fejlődését, tömegbázisát alapvetően az iskolai testnevelés és sportolás határozza meg. A jövőben éppen ezért megkülönböztetett figyelmet kell szentelni az ifjúság, ezen belül a tanulóifjúság testnevelésére, a sportolásba való bevonására, az általános iskolától az egyetemig.

— A hagyományos úttörőolimpiát — az Oktatási Minisztérium gondozásában — úgy kell tovább fejleszteni, hogy a fiatalok a nemes vetélkedése még változatosabbá váljon. A párt, a társadalmi és mozgalmi szervek, de különösén az úttörőszövetség az eddigiekhez hasonlóan adjanak olyan segítséget, hogy az úttörőolimpia a korosztály legrangosabb versenye maradjon.

— A dolgozó fiatalok és felnőttek, új, 1980-tól beinduló tömegsportrendszere lesz a munkahelyi olimpia, amelynek bevezetésére nemrégiben hozott határozatot a SZOT Elnöksége, — hívta fel a kommunista sportaktíva figyelmét Korom Mihály. — Ez a szak- szervezetek által irányított új tömegsportmozgalom is kapjon meg minden szükséges támogatást a pártszervektől, a KISZ-től és az állami szervektől, hogy néhány év alatt elsősorban a 26 éven felüliek tömegsportrendszerévé válhasson.

A verseny-, illetve élsportról szólva 'Korom Mihály azzal a megállapítással élt, hogy meg kell szilárdítani a magyar sport helyzetét a nemzetközi évonalban, ahol nedig szükséges, ott minden erőfeszítést meg kell tenni az élvonalba való visszakerülésért.

A következőkben a magyar sport lelkesítő hagyományaira emlékezteti az előadó, aztán a sportágak differenciált fejlesztéséről

beszélt, majd hangoztatta: fontos teendő bőven akad a sportolók nevelésében, mert sok a fegyelmezetlenség, a követelőzés és sajnos gyakran a vezetők is szemet hunynak, védelmükbe veszik a vétkeseket.

— Nem szabad eltűrni az illegális juttatásokat, az elvtelen ígérgetéseket és a csábításokat, határozottan fel kell lépni a mind jobban eluralkodó anyagiasság élén. Arra kell törekedni, hogy sportolóink ne csupán eredményeikkel, hanem életvitelükkel, egész magatartásukkal vívjanak ki megbecsülést itthon és külföldön.

Referátuma befejező részében Korom Mihály a következőket mondta:

Összegezésképpen még csak annyit, hogy a márciusi politikai bizottsági határozat a XI. kongresszus határozatával és a párt programnyilatkozatával összhangban a sport fontos társadalompolitikai ügy lett. A^ egészséges életmód és a jobb közérzet egyik forrásának tekinti a testnevelési és sportmozgalom egészét, előtérbe helyezi a tömegsportot, s mindenekelőtt az ifjúsággal, azon belül a tanuló ifjúságra irányítja a figyelmet. A tömegsportra irányuló célkitűzést nem a versenysport az élsport visszaszorításával kell elérni, hanem annak fejlesztésével kölcsönhatásban.

A továbbiakban korreferátumok és hozzászólások következtek. Szűcs István,né, a Magyar Üttörők Országos Szövetségének főtitkára arról szólt, hogy az út- törőszöyetség elhatározta: saját sporttevékenységében nagyobb teret biztosít a tömegsportnak, ösztönzi a szervezett turizmust, a természetjárást, a táborozást, valamint a közösségék részvételét a testedzés feltételeinek megteremtésében.

Buda István államtitkár, áz Országos Testnevelési és Sport- hivatal elnöke fontos vezetési kérdésekről és tennivalókról szólt. Megemlítette, minden sportvezetőnek abból kell kiindulnia, hogy az ifjúság fizikai felkészültségének, edzettségének fokozása ma már társadalmi igény.

*

Az országos kommunista sportaktíva résztvevői felszólalásaikban és a vitában teljes képet formáltalk a testnevelési és sportmozgalom eredményeiről, felhívták a figyelmet arra, hogy az ifjúság és a sport egymástól elválaszthatatlan, többször is szó esett az „Edzett ifjúságért” tömegsportmozgalom jelentőségéről és azon belül arról, hogy milyen fontos a tanuló és dolgozó fiatalok még hatásosabb mozgósítása, az irányításban, a KISZ-, illetve szak- szervezeti bizottságok együttműködése, a lányok és fiatalasszonyok fokozottabb bevonása. (MTI)

T