Petőfi Népe, 1979. június (34. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. június 16. A békeszerető emberiség bízik a csúcstalálkozó sikerében események sorokban HELSINKI A finn—magyar barátsági hét eseményei alkalmából Finnország­ban tartózkodó magyar küldöttség vezetői tegnap délután Turkuba utaztak. Délelőtt Helsinki neveze­tességeivel ismerkedtek, majd Teuvo Aura, a finn főváros főpol­gármestere ebédet adott tisztele­tükre. A mintegy háromszáz tagú magyar küldöttség csoportjai ma­gyar helységek tizenhárom test­vérvárosában vettek részt külön­féle programokon. (MTI) TEHERÁN A teheráni rádió tegnap ismét azzal vádolta Irakot, hogy a szom­szédos ország repülőgépei iráni területeket bombáztak. Híradásá­ban a rádió azt állította, hogy az eset csütörtökön este, az ország nyugati részén fekvő Ilam tarto­mányban történt, s hogy a táma­dások célpontja néhány iráni na- tárőrállomás volt. Ezzel egyidőben iraki határőrök a határon túlról állítólag iráni területekre tüzeltek. MAPUTO Sikeres akciót hajtottak végre a napokban a rhodesiai szabadság- harcosok. Az ország délkeleti ré­szén, az egyik főközlekedési útvo­nalon, megtámadták a kormány­csapatok egyik gépkocsioszlopát — közölte csütörtökön a Zimbab­we Afrikai Nemzeti Unió (ZANU). A ZANU Maputóban nyilvános­ságra hozott közleménye szerint a harcokban az ellenség 14 katonája vesztette életét. LONDON Hoszni Mubarak Egyiptom alel- nöke csütörtökön Londonban Margaret Thatcher angol minisz­terelnökkel tárgyalt. Mint hivata­los forrásból közölték, „a hasznos és elmélyült” megbeszélésen fő­ként a Ciszjordániával kapcsolatos egyiptomi—izraeli tárgyalásokról esett szó. (AFP) PÁRIZS A Francia Nemzetgyűlés 1ogl bizottsága csütörtökön állást fog­lalt a halálbüntetés eltörlése mel­lett. Döntése csak akkor emelke­dik törvényerőre, ha a parlament mindkét háza teljes ülésen elfo­gadja a beterjesztett törvényja­vaslatot. PEKING Pekingben tegnap megnyílt a kínai népi politikai tanácskozó testület ötödik országos bizottsá­gának második ülésszaka. Az or­szágos bizottság, amely a népfront legfelsőbb képviseleti szerve, a ..Munkálkodjunk teljes szívvel a szocialista modernizáláson” jelszó szellemében tartja ülésszakát. Rövidesen négy hónapja lesz, hogy Iránban megbukott a sah rendszere. Az a nagy fontosságú világpolitikai változás, amely a vallási köntösben jelentkező for­radalmi mozgalom következmé­nye volt, .mindmáig változatlanul hat és a fordulat alapvető pozi­tívuma marad. Irán kivált az amerikai támaszpontrendszerből és ezzel világméretekben is je­lentősen gyengítette az imperia­lizmus harci állásait. Forradalomellenes kísérletek Különös jelentősége van ennek azért, mert a Szovjetunióval ha­táros országról van szó. Az irá­ni vezetés többször is egyértel­műen úgy nyilatkozott, hogy az ország területén többé nem lehet helyük Szovjetunió ellen irányu­ló támaszpontoknak és igen nagy e valószínűsége annak, hogy Irán az őszi hónapokban az el nem kötelezett országok szervezetéhez csatlakozik. Éppen a szovjet sajtó hívta fel azonban a figyelmet az utób­bi hetekben arra, hogy óriási nemzetközi és belső erők állan­dóan kísérletet tesznek az iráni forradalom visszafordítására és arra, hogy a továbbra is erőtel­jesen vallási befolyás alatt álló tömegeket reakciós irányba be­folyásolják. Ezeknek a kísérleteknek a ve­(Folytatás az 1. oldalról.) nek elnöke szívélyesen elköszönt a fogadásán megjelent személyi­ségektől, majd a repülőtérről a szovjet nagykövetségen levő szál­lására ment gépkocsival. Brezs­nyev délután Carter elnökkel együtt látogatást tett az Osztrák Köztársaság elnökénél. A szovjet- amerikai legfelsőbb szintű tanács­kozás megbeszélései ma kezdőd­nek meg az osztrák fővárosban. „Bécs alkalmas hely a csúcsta­lálkozóra, mivel az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió 1955-ben az osztrák fővárosban írta alá első fontos háború utáni együtt­működési megállapodását” — mondotta az osztrák államszerző­désre utalva James Carter ame­rikai elnök, aki csütörtök este ér­kezett Ausztria fővárosába. A bécsi rádió és televízió, az osztrák sajtó kiemelt helyein, sok­oldalúan kommentált anyagok­ban foglalkozik á történelminek ígérkező szovjet—amerikai csúcs­találkozó előzményeivel, napi­rendjével és várható fejleményei­vel, részletesen ismerteti a szov­jet és az amerikai tárgyalópart­nerek életrajzát. Nem hiányoznak a színes, romantikus történetek sem, amelyek egyéni adalékokkal szolgálnak a csúcstalálkozó részt­vevőinek személyiségéhez, vagy a találkozó osztrák részről kívánt légköréhez. A Die Presse megírja, hogy Brezsnyev és Carter bécsi találkozása idején birtoklevelet kap két parányi szőlőskertről, amelynek „haszonélvezete” éven­te 6 liter „leszerelési bort” jelent. Hétfőre egyébként nagy gonddal készenlétbe helyezik a Hofburg államtanácsi termének 1860-ban készült különleges méretű aszta­lát, amelyen az új SALT-megál- lapodást fogják aláírni. A világ csaknem valamennyi lapja foglalkozik a csúcstalálko­zóval. A pénteki bolgár lapok például részletes beszámolókat közölnek a bécsi találkozó utolsó előkészületeiről. A Rabotnicsesz- ko Delo című napilap kiküldött tudósítója megjegyzi, hogy ha az Egyesült Államokban nem mű­ködne továbbra is a hidegháború óriási gépezete, akkor a szovjet— amerikai kapcsolatok fejlesztésé­ben lényegesen nagyobb, konkré­tabb eredményeket lehetne elérni. „A SALT—2. tárgyalások és a bécsi csúcstalálkozó bizonysága KUVAIT Kuvaiti lapjelentések szerint Ezer Weizman izraeli hadügymi­niszter alkut ajánlott fel Jasszer Arafatnak, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet V. B. elnökének, de kemény elutasításban részesült. A palesztin ügyekről általában jól éltesült Al-Vatan című kuvaiti újság azt írta tegnap, hogy az izraeli „ajánlatot” egy, a meg­szállt területen élő palesztin sze­mélyiség juttatta el Arafathoz. A lap értesülése szerint Weizman azt üzente a palesztin vezetőnek: ha a PFSZ rugalmasabb állás­pontra helyezkedik a ciszjordániai és a gázai lakosoknak szánt korlá­annak, hogy a különböző társa­dalmi rendszerű államok között, a jelentős kérdésekben meglevő álláspontkülönbségek ellenére le­hetségesek és a béke érdekében elengedhetetlenek a békés egymás mellet t élésre épülő kapcsolatok” — han gsúlyozza a berlini Neues Deutschland. . Leon.yid Brezsnyev és James Carter találkozója kétségkívül az utóbbi évek legfontosabb világ- politikai eseménye. Az egész bé- keszeretö emberiség azt kívánja, hogy a bécsi találkozó sikeres le­gyen, járuljon hozzá a szovjet— amerikai kapcsolatok és ezáltal az egész nemzetközi légkör javításá­hoz — írjia vezércikkében a cseh­szlovák R'.udé Právo. A L’Huimanitéban Max Leon, a lap kikülalött tudósítója bécsi je­lentésében rámutat: először válik lehetségessé „az enyhülés lánc­reakciója” annak a tárgyalásnak eredményeként, amely most kez­dődik. A polgári lapok eszmefuttatá­saiban ugyanakkor megtalálni a SALT—2. küilönböző ellenfeleinek és kritikusainak érveit és fenn­tartásait, a különböző szovjetelle­nes sablonokat, előítéleteket is. Valamennyi lap elismeri azonban a találkozó „jelentős tétjét” — amint a Le Figaro írta. A nyugatnémet lapok is veze­tő helyen közölnek részletes be­számolót a csúcstalálkozó előké­születeiről. A Die Welt rámutat arra, hogy Carter elutazása óráiban még egyszer figyelmeztetést kapott: a washingtoni törvényhozásban je­lentős erők ellenzik a SALT—2 megállapodást. A lap megszólal­tatja Theodor C. Sorensent, Ken­nedy elnök egykori tanácsadóját, aki az első béciSi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón is részt vett. Sqrensen párhuzamot von az 1901-es és az lfi'79-es esemény között és hangsúlyozza: két nagy­hatalom vezetőinek személyes ta­lálkozója mindenképpen hasznos­nak bizonyulhat. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikke reménykeltőnek nevezi azt a tényt, hogy a Bresanyev—Carter találkozó munkaér tekezlet, ame­lyen a csúcstalálkozók külsőségeit tudatosan háttérbe .szorították az érdemi, tartalmi eszmecsere si­kere érdekében. tozott önkormányzat ügyében, ak­kor az Egyesült Államok kész lesz nyomást gyakorolni Begin izraeli miniszterelnökro annak'ér­dekében, hogy enyhi tsen „ke­ménységén” az autonómiával kap­csolatos néhány kérdésiben. Egy­úttal figyelmeztette is Arafatot, hogy ha a PFSZ folytatja izraeli célpontok ellen irányuló akcióit, Tel Aviv a „palesztinok fejére borítja Libanont”. A PFSZ vezetője hatiirozottan elutasította a Weizman-fél e kezde­ményezést, megállapítva, hogy a „javaslat” lényegében az arabok sorainak megbontását célozza. (UPI) Az amerikai sajtó, a rádió- és tv-társaságok a tudósítók százait küldték az osztrák fővárosba és a csúcstalálkozó témája csütörtök óta vezető helyen szerepel a tá­jékoztatásban. Az országos tv­hálózatok tegnap helyszíni közve­títést sugároztak Leonyid Brezs­nyev Bécsbe érkezéséről, majd beszámolnak a csúcstalálkozó minden mozzanatáról. Az érdek­lődés az Egyesült Államokban is rendkívül nagy. A rádió- és tv-kommentátorok, a laptudósítók első beszámolói ugyanekkor óvnak a túlzott vára­kozástól. Emlékeztetnek arra, hogy a Carter-kormány 1977. ele­ji hivatalba lépése után lassította a szovjet—amerikai együttműkö­dés, a tárgyalások folyamatát, ezért húzódott ilyen soká az új SALT-szerződés aláírása is. Leonyid Brezsnyev üdvözlete Ütőn Bécs felé, Magyar- ország területe felett átre­pülve, Leonyid Brezsnyev táviratot intézett Kádár Jánoshoz, az MSZMP KB első titkárához, Losonczi Pálhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez és Lázár György­höz, a Minisztertanács el­Ti fijfóh 09 Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta-- nácsa Elnökségének elnöke testvéri üdvözletét tolmá­csolta és további sikereket kíván a magyar népnek. A táviratban Leonyid Brezsnyev visszaemlékezett arra a meleg fogadtatásra amelyben a szovjet delegá­ciót közelmúltbari tett ma­gyarországi látogatása során részesítették. Meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a szov­jet-magyar tárgyalások gyümölcsöző eredményei n két ország közötti sokolda­lú együttműködés tovább­fejlesztését és elmélyítését szolgálják a két nép, vala­mint az egész szocialista közösség érdekeinek megfe­lelően. (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség felhívása A Szakszervezeti Világszövetség felhívást adott ki a nicaraguai rendszer elleni nemzetközi mun­kásösszefogásra. Az állásfoglalás megállapítja, hogy a Somoza-rezsimnek a nica­raguai nép elleni terrorja, amely az amerikai imperialisták segítsé­gével már több mint 40 éve tart, most súlyos politikai válsághoz vezetett az országban. Felhívja a világ összes szakszervezeti tömö­rülését: akadályozzák meg, hogy országuk kormánya bármiféle se­gítséget adjon a véres kezű Somo­za rendszerének. (MTI) ig kezében tudta tartani a leg­fontosabb hatalmi posztokat. En­nek alapvetően az a magyará­zata, hogy Khomeini továbbra is a sah uralmát megdöntő forra­dalmi mozgalom szimbolikus alakja és tömegtámogatása a po­litikailag nem tudatos, az isz­lám mozgalom sodrásába került széles népi rétegekben gyakorla­tilag érintetlen. Megbénított kormány Ezzel magyarázató, hogy Iránt Iszlám Köztársasággá nyilvánítot­ták anélkül, hogy e fogalom tény­leges politikai tartalma ismere­tes lenne. E különleges helyzet miatt késik az alkotmány létre­hozása és ezért van gyakorlati­lag tétlenségre kényszerítve a Bazargan által vezetett kormány is. Mindez veszélyeket hordoz, hi­szen széles működési lehetőséget biztosít azoknak az erőknek, amelyek érdekeltek a forradalmi folyamat megállításában és alá- aknázásában. Feltehetően ezekkel a kísérletekkel kapcsolatosak azok az egymást követő fegyve­res összecsapások, amelyek a hatalmas ország nemzetiségi te­rületein kirobbantak. A kurd és türkmén nemzetiségi területek után most az arab többségű „olajtartományban”, Khuzisztán- ban került sor fegyveres harcra, és a nyugalmat csak ideiglenesen állította helyre a központi hata­lom és az önkormányzatot köve­telő helyi szervezetek megálla­podása.-I -e IRÁN: Hatalmi központok harca szélyességét az jelenti, hogy e négy hónap alatt Iránban nem sikerült olyan szilárd belpolitikai rendszert létrehozni, amely ga­ranciát jelentene egy haladó po­litika kibontakoztatására és arra, hogy érintetlenek maradjanak a forradalom világpolitikai szem­pontból jelentős külpolitikai kö­vetkezményei. A helyzet alapvető jellegzetes­sége továbbra is az, hogy az or­szágban több hatalmi központ van. Ezek közül kiemelkedően a legbefolyásosabb a Khomeini aja- tollah vezetése alatt álló „For­radalmi Tanács”, amelynek tag­sága mind a .mai napig titkos. Ezzel a hatalmi központtal kap­csolatban számos kérdés és ké­tely bukkant fel, amelyekre meg­bízható információk hiányában nehéz végleges választ adni. Az alapvető probléma az, hogy Kho­meini és környezete az iszlám szerepét minden jel szerint bi­gott módon értelmezi és hajlan­dóságot mutat arra, hogy tecxk- ratikus, tehát egyházi irányítású államot hozzon létre. Ez értelem­szerűen azt jelentené, hogy nem csak a baloldalt, hanem a laikus­liberális polgári erőket is kizár­ná a hatalom gyakorlásából. A hatalmi kérdéseken túlmenően ez egyben felveti azt a problé­mát is, hogy miképpen lehetsé­ges ilyen alapon modern, a kor követelményeinek megfelelő ál­lamszervezetet létrehozni és azt irányítani.- Ajatollahok és politikusok Voltaképpen ez az a probléma, amely Khomeini gyakorlatilag még érintetlen hatalmával szem­ben fellépésre kényszerítette, il­letve ösztönözte a más felfogású főpapokat, a polgári és baloldali ellenzék egyes csoportjait, jsőt magát a kormányt is. Május dereka óta ennek a fellépésnek egész sor jele van. Az első az volt, hogy lemondott Szandzsabi külügyminiszter, a polgári liberálisnak tekinthető és a sah elleni harcban részt vevő nemzeti front vezetője. Ezt kö­vetően ellentét bontakozott ki Khomeini és az ország másik két nagy hatalmú egyházi méltósága, Taleghani és Sariatmadari aja- tolla'h között. Mindketten a ci­vil politikusok irányába nyitot­tabb, liberálisabb köztársaságot igényelnek, mint Khomeini, s ezen belül Taleghani ajatollah még igen szoros kapcsolatokat tart fenn az iráni politika bal- szárnyával is. Ezt a konfliktust követte a Nemzeti Demokratikus Front jú­nius első napjaiban kiadott fel­hívása. Ez a szervezet eredeti­leg a Nemzeti Front balszámyát alkotta, majd abból kilépve, kü­lön organizációt hozott létre. Meg kell állapítani, hogy ezek­kel a támadásokkal szemben Khomeini és környezete mindmá­Weizman alkut ajánlott Arafatnak Hatvan éve kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot 1919. június 16-án Presovban egy nagy munkásgyűlésen kiáltot­ták ki a Szlovák Tanácsköztársa­ságot.’ Ezután a jelenlévők a kö­vetkező kiáltványt fogadták el: „Győzelmesen és megállíthatatla­nul halad tovább a nemzetközi forradalom és újabb nagy tettel gazdagította eddigi sikereit. Az imperialistáktól megtisztított Szlo­vákiában a mai napon megalakult az önálló Szlovák Tanácsköztár­saság. Az újonnan született Szlo­vák Tanácsköztársaság természe­tes szövetségeseinek tekinti győ­zelmes testvéreit — az orosz és a magyar, szovjet köztársaságot — és a nemzetközi proletariátus védelme alá helyezi magát.” Az alakuló ülésről táviratot küldtek V. I. Leninnek és ezzel egyidőben elhatározták a Szovjet- Oroszországgal és a Szovjet-Uk- rajnával való diplomáciai kapcso­latok felvételét. A szlovák forradalmi kormány­zótanács rövid idő alatt jelentős intézkedéseket hajtott végre. Ál­lamosított minden húsz embernél többet foglalkoztató ipari üzemet, a bankokat és a nagyobb üzlete­ket. Az ötven hektárnál nagyobb földbirtokokat és az egyház föld­jeit térítés nélkül kobozták el. A' Szlovák Tanácsköztársaság is be­leesett a magyar direktórium hi­bájába, mivel nem osztotta szét az elkobzott földeket, hanem szö­vetkezeti és állami nagybirtoko­kat alakított belőlük. Addig, amíg a nemzetközi reak­ció — beleértve a cseh burzsoá­ziát is — széles körű propaganda- kampányt indított a presovi kom- munárdok ellen, a nemzetközi forradalmi mozgalom nagy öröm­mel fogadta a Szlovák Tanács- köztársaság megalakulását. A magyar forradalmi kormány­ra nehezedő diplomáciai nyomás egyre nőtt. 1919. június 24-én Pet­ié francia tábornok átnyújtotta azt a harmadik jegyzéket, amely*, ben követelték a szlovák terüle­tek megtisztítását. Mivel a pári­zsi békekonferencián megjelent nagyhatalmak is ezen követelések mellett szavaztak, június 30-án a magyar Vörös Hadsereg — kor­mánya parancsára — megkezdte a szlovákiai területről való visz- szavonulást. Az evakuáció július 7-én fejeződött be, s ezzel meg­pecsételődött a Szlovák Tanács- köztársaság sorsa. NAPI KOMMENTÁR Marad az UNIFIL Üjabb hat hónápra — december 19-ig — maradnak az ENSZ-csa- patok, az UNIFIL kéksisakosai Libanonban. Csütörtök este dön­tött így a Biztonsági Tanács, amely ezúttal — mint már eddig több­ször — nyomatékkai felszólította Izraelt Libanon területi integritá­sának, szuverenitásának és politi­kai függetlenségének tiszteletben tartására. Szomorú krónika az ENSZ liba­noni békefenntartó erőinek a his­tóriája: sok kéksisakos meghalt már és még több súlyos sebet ka­pott tiszteletre méltó hivatásának teljesítése közben. A polgárhábo­rús Cipruson sem adódott példa arra, hogy az ÉNSZ-erőket ilyen céltudatos támadások érjék. Libanonban annál gyakrabban. A szó legszorosabb értelmében az életüket kockáztatják a különböző, nemzetiségű katonák, hogy egy­részt megakadályozzák az izraeli behatolásokat, másrészt szétvá­lasszák a jobb- és baloldali fegy­vereseket, megelőzzék a még en­né! is nagyobb szabású összecsa­pásokat. Vitathatatlan, hogy mindezért a fő felelősség Izraelt terheli. Tel Aviv szüntelen támogatást nyúit Haddad őrnagy szeparatista csapa­tainak, s eközben nem retten vis;- sz£ attól sem, hogy provokálja nz UNIFIL egységeit. Libanon Izrael­lel határos térségében szinte ál­landósult a harc: az izraeli kom­mandók hol palesztin támadások megtorlása ürügyén sértik meg a szuverén ország határait, hol pe­dig Haddad csapatainak nyújta­nak tüzérségi támogatást a pa­lesztinok ellen. Arról nem is szói­vá. hogy a lázadó őrnagy kizáró­lag a Tel Aviv-i katonai vezetés­nek köszönheti létét, hiszen min­den fajta utánpótlást Izraeltől kap Libanon sajnálatos módon hosz- szú ideje küzdőtere a közel-keleli érdekek összeütközésének. A ba1- és jobboldali fegyveresek meg­megismétlődő harcát az ország déli részében az UNIFIL képes lenne megakadályozni, ha Izrael végre lemondana a provokatív be­avatkozásról. Tel Aviv azonoan látványosan hátat fordít a Bizton­sági Tanács határozatainak, s zel tovább élezi az amúgy is fe­szült helyzetet. Gy. ü. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Sarlós István fogadta a finn politikai küldöttséget Sarlós István a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tegnap a HNF OT székházában fogadta a Jaakko Itala, a Finn Li­berális Néppárt elnöke vezetésével hazánkban tartózkodó finn poli­tikai küldöttséget. A szívélyes légkörű megbeszélésen Sarlós István tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről. A megbeszélésen ott volt Kaarlo Yrjökoskinen, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) • Hofi Gézáé az idei Karinthy-gyűrű Hofi Géza kapta meg az idei Karinthy-gyűrűt. A Magyar Rádió elnöksége a szatirikus műfajban, a rádiókabaré múlt évi műsoraiban nyújtott kiemelkedő teljesítményéért adományozta az emlékgyűrűt a népszerű humoristának. A kitüntető ékszert a Rátóti humorfesz­tivál alkalmából tegnap Vácrátóton, a botanikus kertben megtartott ünnepségen. Hárs István, a Magyar Rádió elnöke adta át. A Ka­rinthy-gyűrűt ezúttal ötödik alkalommal adományozta a rádió el­nöksége, korábban Marton Frigyes, Komlós János, Szilágyi György és Mikes—Somogyi humorista-páros részesült ebben az elismerésben, amelyet évente Karinthy Frigyes születésnapján adnak át. A DÉMASZ KECSKEMÉTI KIRENDELTSÉGE ÉRTESÍTI A FOGYASZTÓIT, HOGY KARBANTARTÄS MIATT 1979. június 16-án 6—14 óráig áramszünetet tart Kecskeméten a következő utcák által határolt területen: Szultán u. — Vasút u. — Matkói út — Külső körút — Ró­bert Károly krt. — Mindszenti út — Felszabadulás út — Szolnoki út — Mátyás király krt. — Béke fasor — Liszt Ferenc u. — Bartók Béla út — Ságvári E. u. — Czollner köz — Rákóczi út páratlan oldal — Villám István u. — Búzás Mihály u. — Kálvin tér — Katona József tér — Trombita u. — Horváth Döme u. — Damjanich u. — Simon István u. — Tizedes u. 2142

Next

/
Oldalképek
Tartalom