Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: kevés nappali gomoiyfelhőképződés, száraz, napos idő. Éjszaka gyenge légmozgás, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 7—12, legmagasabb nappali hőmérséklet: 23—28 fok között. (MTI) Ülést tart a KGST Végrehajtó Bizottsága Készül a paksi atomerőmű VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE MOSZKVA Moszkvában tegnap megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 90. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnökhelyettesei vesznek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Fla- vio Bravo Pardo, Lengyelországot Kazimierz Secomski, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Ka- tusev, Vietnamot Huyn Tan Phat képviseli. A Végrehajtó Bizottság munkájában részt vesz Sz. Gligo- rijevics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. Az ülés munkájában részt vesz Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A Végrehajtó Bizottság ülésén, amelyen Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió állandó képviselője elnököl, áttekintik a KGST munkájának időszerű kérdéseit, a hosszú távú együttműködési célprogramok végrehajtását és az újabb programokat, előkészítik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülését. A tanács ülése elé a Végrehajtó Bizottság beszámolót terjeszt a KGST 30 éves fennállásának tapasztalatairól, az eddig elért eredményekről, a szocialista országok gazdasági integrációja elmélyítésének további irányvonaláról. A Végrehajtó Bizottság ülése holnap ér véget. (MTI) AZ MSZMP BACS-KISKPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 112. szám Ára: 1,20 Ft 1979. május 16. szerda üzemekben Panaszok, bejelentések a pártszervek előtt Több millió forint megtakarítás a mezőgazdasági 2. oldal 4. oldal Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Budapesten május 15-én befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A résztvevők közös közleményt fogadtak el. A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága budapesti ülésének befejeztével kedden délelőtt elutazott Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP központi Bizottságának titkára és Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztatta. A nap folyamán elutazott Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság. Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Népköztársaság, Emil Wojtaszek, a Lengyel Népköztársaság és Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. A külügyminisztereket elutazásukkor Púja Frigyes búcsúztatta. (MTI) • • • Andrej Gromikó szovjet külügyminiszter elutazott Budapestről repülőtéren Gyenes András és Púja Frigyes búcsúztatta. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1979. május 14—15-én ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Vojtaszek, a Lengyel Népköztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársar ság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság, Andrej Gro- miko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. A külügyminiszteri bizottság a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének megbízásából — figyelembe véve a helyzet alakulását — vélemény- cserét folytatott az európai biztonsággal és együttműködéssel, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével és a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről. "Ennek során áttekintette a politikai tanácskozó testület 1978. november 23-án Moszkvában elfogadott nyilatkozatában kijelölt feladatok megvalósítását szolgáló intézkedése, két. A miniszterek államaik ne_ vében hangsúlyozták, hogy a nemzetközi események alakulása teljes egészében igazolta az 1978. november 23-i nyilatkozat következtetéseinek időszerűségét és javaslatainak jelentőségét. Ezek a jelenkor alapvető problémáinak, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszerelés megvalósításának, a há; borús konfliktusok és feszültség- gócok felszámolásának a megoldásában, a nemzetközi enyhülés elmélyítésében a tényleges előrelépést szolgálják. " A miniszterek kinyilvánították az ülésen képviselt államok határozott szándékát, hogy szorosan együttműködve más békeszerető országokkal, demokratikus és haladó erőkkel, továbbra is e javas, latok gyakorlati megvalósítására törekednek. A gyakorlati eredményekhez az érdekejt államok konstruktív tárgyalásain, az általánosan elfogadható megoldások célratörő keresésén és kidől, gozásán keresztül vezet az út. Ebben a békét szolgáló munkában állhatatosságra, aktív, gyakorlati lépésekre, a felmerülő nehézségek minden késedelem és halo, gatás nélküli leküzdésére vap szükség. O Az ülés résztvevői ezzel összefüggésben áttekintették az európai béke és biztonság megszilárdításával kapcsolatos leghalaszthatatlanabb feladatokat. Hangsúlyozták, hogy a jelenlegi körülmények között fontos előrelépés lenne és teljes egészében megfelelne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának, ha valamennyi aláíró állam szerződést kötne arról. hogy elsőként nem alkalmaz egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvereket. E szerződés megkötése lényegesen megerősítené az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondás elve megtartásának politikai és jogi alapját Európában, fokozná érvényesülésének hatékonyságát, s újabb biztosítékokat teremtene az európai földrészen a háborús konfliktusok kirobbanása ellen. Jelenleg megértek a feltételek arra is, hogy az államok közötti bizalmat erősítő intézkedéseket kiszélesítsék és konkrét lépéseket tegyenek az európai katonai enyhülés útján, az összeurópai értekezlet záróokmányának szellemében. Az ülésen képviselt államok — az összeeurópai értekezlet záróokmányával összhangban jelenleg megvalósuló intézkedések kiegészítéseként — készek megállapodni arról, hogy előzetesen bejelentik az e térségben végbemenő nagyobb katonai mozgásokat, az ugyanezen körzetben tervezett nagyszabású léMoszkvában az ENSZ-főtitkár MOSZKVA Kedden reggel rövid hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. A főtitkár találkozik szovjet vezetőkkel és megbeszélést folytat velük a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, az ENSZ előtt álló feladatokról. '(MTI) * Négy évig tartó munka után befejezés előtt áll az atomerőmű vízkivételi művének építészeti része. Az atomerőműt kiszolgáló létesítmények közül ez az egyik legnagyobb technológiai rendszer. A Dunából reaktorblokkonként negyvenháromezer köbméter vizet fogad és tisztít, illetve továbbít majd a reaktorok hűtésére. A képen: a vezénylő épület. (MTI-fotó — Gottvald Károly felvétele — KS) Űjabb beruházások a szolgáltató hálózat bővítésére gi hadgyakorlatokat és az összeurópai értekezleten részt vevő államok parti vizeihez közeli haditengerészeti gyakorlatokat. Az ülésen képviselt országok készek megállapodni, hogy ne bővítsék az európai katonai—politikai csoportosulásokat, hogy korlátozzák a hadgyakorlatok szintjét és^ hogy kiterjesszék a bizalomerősítő intézkedéseket a Földközi-tenger térségére is. Készek a legnagyobb figyelemmel megvizsgálni más javaslatokat is, amelyek a bizalom erősítésére és a katonai enyhülésre irányulnak az államok között. A feladat az, hogy már a legközelebbi jövőben kezdődjék meg mindezeknek a gyakorlati intézkedéseknek a megvitatása és egyeztetése: ez elősegítené a bizalom erősítését az európai államok között, hozzájárulna a katonai szembenállás mérsékléséhez és ezt követőem a fegyverzetek és fegyveres erők koncentrációja, valamint a fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséhez a kontinensen. Az ülésen képviselt államok e célból politikai szintű konferencia összehívását javasolják az összes európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. Célszerűnek tartanák, ha erre az értekezletre már 1979- ben sor kerülne. Az értekezlet lebonyolításának helyét és időpontját valamennyi érdekelt állam konzultációin lehetne egyeztetni, amelyeket a Varsói Szerződés szervezetének tagállamai készek késedelem nélkül megkezdeni. O A miniszterek államaik nevében kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy a közép- európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon nincs érdemi előrehaladás. .Megállapították, hogy a szocialista országok az 1978. június 8-i javaslataikban reális választ adtak a tárgyalá(Folytatás a 2. oldalon.) Kecskeméten ülésezett tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának szövetkezetpolitikai albizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Molnár Frigyes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Németh Ferenc, az OKISZ alelnöke, Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, az ország különböző részeiből ipari szövetkezeti vezetők, valamint a megyei pártbizottság és a megyei tanács illetékes osztályainak képviselői. Az értekezletet dr. Nyíri Béla, a HNiF Országos Tanácsa szövetkezetpolitikai albizottságának elnöke nyitotta meg. Utalt az ipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységéről szóló írásban előterjesztett OKISZ-jelentésre, amely húsz évre visszamenően elemezte a lakossági javító-szolgáltatások fejlődését. A jelentés hangsúlyozta, hogy szinte valamennyi szövekezet árutermelő tevékenysége mellett végezte a szolgáltatásokat, amelyek kevés hasznot hoztak, s nem volt kellő anyagi eszköz bővítésükre, korszerűsítésükre. A kormány 1969-ben foglalkozott a szolgáltatások gyors ütemű fejlesztésének kérdésével, s ennek fontosságát erősítették meg az MSZMP X., majd XI. kongresszusának határozatai is. Ezt követően rendeletek sora jelent meg, amelyek különböző kedvezményeket biztosítottak a szolgáltató szervezetek részére. Ezek nyomán a IV. ötéves terv időszakában a lakossági szolgáltatások értéke 27 százalékkal növekedett. Különösen a gépjárművek, elektrotechnikai és háztartási gépek javításánál és a textiltisztításinál volt jelentős az előrelépés. Az V. ötéves tervben ez a tendencia tovább folytatódott, s az ipari szövetkezetekben a tervé- zett 34 százalékos fejlesztéssel szemben 45—50 százalékos teljesítménynövekedés várható. A fejlődés mégsem kielégítő, a lakosság sokirányú és megváltozott szolgáltatásainak 'kielégítésére további erőfeszítésekre van szükség. Az OKISZ szolgáltatási főosztályának jelentését Fekete László, a KISZÖV elnöke a Bács- Kiskun megyei ipari szövetkezeteik szolgáltató tevékenységének elemzésével egészítette ki. Rámutatott arra, hogy a megyében két évtized alatt a személygépkocsik, a tv-készülékek, motorkerékpárok száma húszszorosára emelkedett, rohamosan növekszik a textiltisztítási és mosási, iakás- karbantartási igény is. A megyei pártbizottság és tanács rendszeresen napirendre tűzi a lakossági szolgáltatások helyzetét. Ennek köszönhetően 150 millió forintot fordítanak az ipari szövekezetek — részben megyei tanácsi és KlSZÖV-tá- mogatással, részben saját alapjaikból — szolgáltatásfejlesztésre. A megyében jelenleg 888 ipari szövetkezeti szolgáltatóegység működik, amelyek kétharmada új létesítmény. Jelentős a fejlődés a lakás-karban tartós ban, amelyre két építőipari szövetkezet szakosodott. Valamennyi városban és több községben már korszerű autószerviz működik. A textiltisztításban is nagy előrelépés mutatkozik, ezen a téren további erőfeszítésekre van szükség. A cél az, hogy bázisszervezetek jöjjenek létre a szolgáltatásban, gazdaságos működtetésükhöz azonban központi szabályozásra van szükség. A megyei szervek az ipari szövetkezetekkel karöltve újabb tízéves fejlesztési program kidolgozásán fáradoznak. Ennek keretében a tovább korszerűsödő ipari szövetkezetek a szolgáltatásfejlesztésre újabb jelentős beruházásokat irányoznak elő. A vitában felszólalók egyöntetűen elismerték az elért eredményéket, megállapították ugyanakkor, hogy az igények gyors növekedésük miatt — csak igen szervezett szolgáltatásfejlesztéssel elégíthetők ki. N. O. A kollektív szerződések módosításának tapasztalatai A kollektív szerződések módosításáról és a szociálpolitikai tervek tapasztalatairól 20 vállalatnál tartott vizsgálat alapján adott tájékoztatást az SZMT közgazda- sági osztálya. A módosítással kapcsolatos előkészítő munkát az 1979. évi tervekkel tartalmilag összehangoltan végezték a vállalatok. Figyelembe vették az időközben megjelent és a kollektív szerződéseket is érintő jogszabályokat. A tervezeteket a dolgozókkal megtárgyalták, s a részükről elhangzott reális javaslatokat a módosítás során érvényesítették. — De nem mindenütt ment ez minden tekintetben flottul, könnyedén. A Kiskunhalasi Kötöttárugyár szak- szervezeti bizottsága a vállalat által készített módosítási tervezetet nem fogadta el. Javasolta annak átdolgozását, s hogy azt újra terjesszék a dolgozók elé megvitatásra. — Az Alföldi Cipőgyárnál sem volt kellően előkészítve az együttes ülés elé terjesztett módosítás. Ezért a szabályozás átdolgozását indítványozták a tanácskozáson elfogadott hasznosítható javaslatok figyelembe vételével. A kollektív szerződések 1979. évi módosításai tartalmasak, köz- érthetőek és áttekinthetőbbek az előző évi szabályozásnál. Ezen megállapítás utal a szocialista demokratizmus újabb szintemelkedésére is. A kollektív szerződés — s vele a módosítás —: vállalati törvény. Munkáltatóra s munkavállalóra egyaránt kötelező. Márpedig lehet-e „demokratikusnak” tekinteni olyan szövegeket, amelyek hallatán a tanácskozók zöme riadtan pislog, mert azok csak a „magasan kvalifikált kisebbség” számára világosak? A mostani módosítások elsősorban a munkaidő jobb kihasználását, a belső átcsoportosítások feltételeinek kidolgozását, valamint a munkafegyelem további megszilárdítását célzó szabályozást tartalmazzák (BÁCSÉP, Ganz Villamossági, ÉPSZER). — Több vállalatnál (pl. SZIM, BRG. Ganz-MAVAG) szigorúbban megkövetelik a munkaközi szünet betartását, illetve ledolgozását. Hatékonyabb szankciók alkalmazásával kívánják csökkenteni az igazolt és igazolatlan hiányzások mértékét. A munka díjazásával, az anyagi ösztönzési rendszer fejlesztésével összefüggő újabb szabályokra is jellemző a termelési, gazdálkodási feltételekhez való igazodás. Jelentős mértékben kívánják bővíteni a teljesítménybérben dolgozók számát, rendszeressé igyekeznek tenni a normakarbantartást. A premizálás, jutalmazás a hatékonyabb és jobb minőségű munka elősegítését célozza. — A BÁCSÉP-nél felülvizsgálták a teljesítménykövetelmények alakulását, s azokat folyamatosan a technológiai változásokhoz igazítják. Megkezdték az időbérek arányának csökkentését azzal a céllal, hogy a fizikai dolgozók részére kifizetett törzsbér 80 százaléka tejlesítménykövetelményl honoráljon. — Az Alföldi Cipőgyárban ez évtől több féle minőségi bérezési formát kívánnak alkalmazni, ami a mennyiségre is de mindenekelőtt a minőség emelésére ösztönöz. A módosításokban rögzített idei bérfejlesztések mértéke alacsonyabb, mint az elmúlt évben. A vállalatok egy részénél csak minimális, míg a jól és hatékonyan produkálóknál nagyobb. Üdvös hogy a bérfejlesztések során továbbra is előnyben részesítik a fizikai dolgozókat, kiemelték a kvalifikált szakmunkásokat, s a: 1979-ben hatályba lépő bértarifái alsó határa alatt levő béreket legalább a rendelet szerinti alsó határra emelték. A kollektív szerződések módosításai kivétel nélkül meghatározták a jóléti és kulturális alap kereteit és összegeit. Központi szabályozás alapján — a jóléti célr; fordítható összegek — részjjgp i részesedési alap kiegészítésekén — ez évben is emelkednek. T. I.
