Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-04 / 102. szám
ÉPÜL A ZSILIP • A tervek szerint az idén átadjak a Vajas-torkolati új csőzsilipet. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság saját kivitelezésében készülő zsilip, javítja a belvíz levezetését és az öntözést a Sárköz—II. csatorna körzetében. (Pásztor Zoltán (elvétele.) Május elseje, a munka ünnepe alkalmából 28 Bács-Kis- kun megyei vállalat, mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezet, valamint két gyár kapta meg 1978. évi jó munkája elismeréseként a kiváló címet, s kiadtak még 12 miniszteri elismerő oklevelet is. Vajon elégedettek lehetünk-e, hiszen a megye gazdasági egységeinek ezúttal csak alig 4—5 százalékát tüntették ki a munkában elért sikereik alapján, holott ennél jóval nagyobb arányhoz voltunk szokva. A kiválóság mércéje azonban nemcsak szigorúbb lett. Megváltoztak a szempontok is. A mennyiségi szemlélet már a múlté, s egyáltalán nem érdem a termelési tervek — sokszor értelmetlen, raktárkészleteket növelő — túlteljesítése. Sokkal inkább érdem a szervezettebb, szakmailag magasabb szinten végzett munkával, kitűnő minőségben előállított, a kül- és belföldi piacokon egyaránt jól értékesíthető árukból a termelési célkitűzések teljesítése. Mindez semmivel sem köny- nyebb, sőt nyugodtan mondhatjuk, sokkal nehezebb, mint a tervek mennyiségi túlteljesítése. Céltudatosabb, elmélyültebb irányító tevékenységet kíván a vezetőktől, gondosabb tervezési és technológiai munkát a műszakiaktól, s helytállást, alkotóbb közreműködést a termelésben a munkapadok mellett állóktól, szocialista brigádoktól. Az imént feltettük a kérdést, vajon elégedettek lehetünk-e a kiváló vállalatok számát illetően Bács-Kiskun- ban. A válasz határozott igen. Nemcsak azért, mert ezúttal országosan sem ömlött a kitüntetés a vállalatokhoz. Re- ménytkeltő viszont az a tény, hogy 28 megyei gazdasági egység mégis olyan eredményesen termelt, hogy belekerülhetett a magas mércével mért kiváló cím viselői közé. Ilyenkor pedig ezt is figyelembe kell venni, hogy mögöttük még néhány olyan vállalat, szövetkezet, gazdaság, gyár sorakozik, amely csak kevéssel szorult d második helyre. Büszkeség tölthet el bennünket, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalaton kívül az ország építőiparában csak három másik kapott kiváló vállalat cí- tnet. S ha tekintetbe vesszük az ÉPSZER vezetőinek és WSműOaOSS 8 egész kollektívájának négy év óta szívósan, célratörően végzett, fokról fokra javuló munkáját, részrehajlás nélkül mondhatjuk, hogy megérdemelten kapták a kitünteté'stT Az országban mindössze hat vasúti csomópont kapta meg a kiváló címet — a szegedi vas- útigazgatóság területén egyedül a kecskeméti. A létszám- hiányt jobb munkaszervezéssel küzdötték le, s 22 ezer tonnd áruval többet továbbítottak tavaly, mint egy évvel korábban. A fenti példákat csupán az eredmények érzékeltetésére villantottuk fel. A kiváló címek tulajdonosai azonban már végleg új síneken futnak, s hatékonyabb, gazdaságosabb termelés, a minőségileg jobb, a kül- és belföldi piacokon jól értékesíthető áruk termelésének útjára léptek. Az ugyancsak ezúttal kitüntetett kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat például tavalyi tőkés exportját az idén több, mint négyszeresére — 69,5 millió forintról 313 millió forintra — növeli. A kiváló címeket, a kitüntetéseket tehát új mércével mérjük. Öröm számunkra, hogy megyénknek is vannak gazdasági egységei, amelyek munkáját kiváló címmel ismerték el. N. O. »mmmmmmmmmmmmu Mintegy ezer hektáron hajttatnak zöldségféléket váznélküli fólia alatt « Magyarországon az 1950-es évek második felében kezdték alkalmazni a műanyag borítású hajtatóházakat. Bevezették a fólia-alagutakat. Előbb fűtés nélkül, majd fűtéssel is alkalmazták a hagyományos, ablakkal fedett melegágyak helyettesítésére. Azóta már a nagyméretű fóliasátrak, házak, blokkok is általánosan használtak, sőt sok helyen már ki is szorították az üveggel fedett, hagyományos, hajtató és palántanevelő berendezéseket. Segítségükkel sikerült lényegesen megjavítani a lakosság hazai friss zöldség ellátását. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. 102. szám Ára: 1,20 Ft 1979. május 4. péntek A HULLADÉK IS LEHET ÉRTÉKES A takarékosabb gazdálkodás eredményei Az utóbbi években az üzemeket, vállalatokat arra serkentik a központi szabályozók, hogy adjanak a „kicsire” is, gazdálkodjanak szigorúbban a saját érdekükben, ezért keresik a takarékosság, a költségek csökkentésének lehetőségeit. Az Egyesült Villamosgépgyár bajai szerelvénygyárában, ahol átalakulóban van a termékszerkezet, az 1979. évi komplex intézkedési terv fontos fejezeteit képezik a különféle eszközökkel történő, ésszerű takarékoskodásra hozott intézkedések. Az energia pocsékolástól mentes felhasználására külön tervet készítettek. Vedelek Jánosné főkönyvelőtől úgy értesültünk, hogy az első negyedévi energiamegtakarítási elképzeléseket megvalósították. A termelést növelték a múlt év azonos időszakához képest, s ennek ellenére 100 ezer forinttal kevesebb értékű energiát használtak föl. A hulladékok értékesítésével és egyéb takarékossággal elérték, hogy a gyár összesített első negyedévi költsége 615 ezer forinttal kevesebb volt, mint 1978 első három hónapjában. A Kerekegyházi Fa- és Szolgáltatóipari Szövetkezet tagsága az idén 300 ezer forintot akar megtakarítani. Korábban ingyen adták a faforgácsot a lakosságnak, örültek, hogy megszabadultak tőle. Most, hogy a termelés növelésével több lesz a hulladék, pénzt csinálnak belőle. Hosszú távra szóló megállapodást kötöttek az exportpulykát nevelő má- gocsi Béke Tsz-szel, amely egyelőre ömlesztve, 30 forintért veszi meg a forgács mázsáját, de ad majd az ipari szövetkezetnek egy toálázógépet, amellyel tömörítve már 80 forintot ér majd neki az aljazáshoz szükséges anyag mázsája. A gép idővel a kerekegyházi szövetkezet tuladonába megy át. Évente 2 ezer mázsa hulladékanyagot szállítanak Mágocsra. A lakosság ellátására visszatartott forgácsot zsákonként öt forintért árusítják. Az első negyedévben 33 ezer forintot kapott a szövetkezet hulladékért. Mint Monori Erzsébet főkönyvelő elmondta, az idén 100 ezer forinttal csökkentik az improduktív költséget. Ügy, hogy a vagonkirakásért állományon kívüli bérkeretből fizetnek a szövetkezeten kívüli munkásoknak, s így elkerülik a kötbérfizetést, ami eddig sok pénzt emésztett fel. A Bács-Kiskun megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat háttéripar szerepet tölt be: a készárut előállító cégeknek műanyag és gumi alkatrészeket szállít, igyekszik elősegíteni, hogy az importot hazai gyártmányokkal tudják azok helyettesíteni. A vállalat nemcsak a partnereinek segít takarékoskodni, hanem maga is nagy súlyt fektet az ésszerű eszközfelhasználásra. A több gépes kezelési rendszer bevezetésével munkaerőt takarítottak meg. Az idén visszahűtő rendszert hoznak létre, s így az ipari vizet ismét használhatóvá teszik. A gyártáselőkészítés korszerűsítésével 8 ezer kilogramm alapanyagot takarítanak meg a gumifeldolgozásnál. A műanyagfröccsöntő üzemben a hulladékot már eddig is azonnal újra „visz- szavitték” a gyártásba. A KALO- PLASZTÍK dolgozói az idén 500 tonna tőkés importból származó alapanyagot hazaival helyettesítenek, amit a Tiszai Vegyi Kombináttól szereznek be. Tüske István, a vállalat főmérnöke arról tájékoztatott, hogy az első negyedévben időarányosan teljesítették a takarékossági tervüket. A gumifeldolgozásnál 200 ezer forinttal csökkentették a költségeket. A. T. S. Jelenleg azonban hiányzik a nagytömegű, olyan korai friss zöldség, ami a hajtatott és a szabadföldi érése közötti időben állna a fogyasztók rendelkezésére. Ezért keresték az olyan módszereket, amelyek viszonylag kevés anyag-, eszköz-. és munkaráfordítással képesek az említett gondot megoldani. Több országban eredményesen használják már nagy területeken az úgynevezett síkfóliás takarást. A hagyományos fóliás hajtatásnál használatos műanyagnál vékonyabb takaróanyagot használnak. Megoldották • a fóliatakaró elhelyezésének gépesítését. Ezzel kevesebb a munka- ráfordítás is. A síkfóliás termesztésben közvetlen a talajra, vagy a benne levő magvetésre, illetve a palántákra kerül a fólia, légtér csak olyankor alakul ki, amikor a felnövő növények felemelik a fóliaborítást. Megjegyzendő, a műanyag takarót perforálják, vagyis lyukakkal teszik lehetővé a levegő mozgását, valamint bizonyos mértékig a csapadék, illetve az öntözővíz bejutását a fólia afá. A módszer az egész világon terjedőben van. Japánban például 100 ezer hektárnyi hajtatott területből 80~ezer hektáron már, ily módon történik a primőrök előállítása. Hazánkban a módszer bevezetése Kecskemétről indult. A Kertészeti Egyetem itteni főiskolai karának szakemberei a külföldi tapasztalatokat felhasználva tovább tökéletesítették. Ugyanis a fólia és a talaj között mintegy 15 centiméteres légteret alakítottak ki, a földből képzett bakhátak segítségével, amelyek tartják és rögzítik is a fóliát a növények felett. Így a fejlődés során később érnek a növények a fóliatetőhöz, kisebb a károsodás veszélye, kiegyenlítettebb hőmérsékletű, illetve nedyességi viszonyok között érhetnek. A módszer rohamosan terjed. Éppen ezért is tűzte napirendre tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület központi szakosztálya — amely a mezőgazdaságban alkalmazott műanyagok hasznosságával foglalkozik — ezt a témát. Az ankéton jelen volt dr. Csáky Csaba, a MAE ügyvezető főtitkára is. A tanácskozást dr. Somos András akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke nyitotta meg. Ezt követően dr. Szabó Ambrus, a szakosztály titkára beszámolt eddigi munkájukról majd dr. Filius István, a Kertészeti Egyetem főiskolai karának igazgatója, a szakosztály elnöke adott tájékoztatást az eddigi kísérleti eredményekről. A statisztika meglepő számokat mutat. Az összes költség ennél a módszernél átlagosan 2 forint négyzetméterenként, ugyanakkor a többletbevétel legtöbb növénynél eléri ennek tízszeresét. Miből származik ez? Egyrészt a korábban érő termést magasabb áron lehet értékesíteni, de még ennél is döntőbb, hogy a termésátlagok jóval magasabbak, mint • Szabó Erzsébet kertészeti szakmunkás a szépen fejlett karalábéfejeket mutatja. más termesztési módszereknél. Természetesen a növények megkapják a szükséges tápanyagot és az-> öntözővizet is. A többlettermés többszörösen fedezi a ráfordítást. Foglalkoztak fejes salátával, káposztával, karalábéval, paprikával, paradicsommal és más fontos zöldsé^növénnyel. A háromévi kísérleti tapasztalatok azt bizonyítják, hogy legalább két héttel előbb lehet szedni a termést, mint a szabadföldi termesztésnél. Az idén a fóliatakaró gépet is tökéletesítették, mert a lyukasztóberendezést rászerelték, tehát a takarás és a perforálás egyszerre történik, ami ismét gyorsítja és olcsóbbá teszi a munkát. Hazánkban jelenleg mintegy ezer hektárnyi területen alkalmazzák ezt a módszert, főként a nagyüzemek. A ZÖLDKER képviselője elmondta, hogy 800 hektárnyi területre van szerződésük, illetve ekkora síkfóliával borított területről várnak termést. A termelőknek szakmai segítséget adnak. Az ankét résztvevői megtekintették a főiskolai kar eddigi kísérleteit. Dobos László főiskola adjunktus bemutatta, hogy milyen jelentős különbségeket értek el á növények a fejlődésben, a fóliaborítású területeken, a kontroli-parcellákhoz viszonyítva^' A szakemberek elégedetten nyilatkoztak a látottakról, s hangsúlyozták, hogy napjainkban, mikor az emberiség legnagyobb gondja az energiaszegénység, amelynek megoldásában fontos szerep vár a napenergia -fokozottabb kihasználására, különösen figyelemre méltó ez a módszer, hiszen a síkfóliás termesztés sokat segít a napfény hasznosításában, amikor takaróként elősegíti a talaj jobb felmelegedését, más szóval a napfényből többet hasznosítanak a növények. Most már az a feladat, hogy ezt a zöldséghajta- tásban szinte forradalminak számító módszert minél szélesebb körben alkalmazzák, annál is inkább, mert gépesítése nagyrészt megoldott, alacsonyak a termelési költségei:" és korán, nagytömegű termést lehet a fogyasztöközön- ségnek adni. K. S. • íme, ilyen gyönyörű, nagy fejeket nevel a síkfóliás módszerrel termesztett karfiol. (Tóth Sándor felvételei.) Látszik a különbség a fóliatakaró alatt nevelt és a szabadföldi káposzta között. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: inkább csak keleten eső, zápor. Az élénk, időnként megerősödő északnyugati, észak] szél a Dunántúlon délnyugatira fordul. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 2—7 fok között, északnyugaton talajmenti fagy, legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—15 fok között. (MTI) Hasznosítják a napenergiát
