Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-12 / 109. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 109. számÁra: 1,20 forint 1979. május 12. szombat ÜLÉSEZETT AZ SZMT ELNÖKSÉGE A munkások műveltsége alapvető érdek JÚNIUS 15—18.: Szovjet­amerikai csúcstalálkozó Bécsben MOSZKVA Moszkvában hivatalosan beje­lentették, hogy a két fél között létrejött megállapodás alapján Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke és James Carter, az Egyesült Államok elnöke találkozóját elő­reláthatólag június 15. és 18. kö­zött tartják meg Bécsben, az Osztrák Köztársaság fővárosában. Brezsnyev és Carter találkozó­ján jóváhagyja és aláírja a hadá­szati támadó fegyverek korlátozá­sáról szóló szovjet—amerikai szerződést, amelynek kidolgozását most fejezik be, és megvitat más olyan kérdéseket is, amelyek egyaránt számot tartanak a Szov­jetunió és az Egyesült Államok kölcsönös érdeklődésére. (MTI) EREDMÉNYEK ÉS GONDOK KISKUNSÁGBAN Az SZMT 1974 októberében in­tézkedési tervet fogadott el a közművelődési határozat végre­hajtására. Tegnap délelőtti ülé­sén az ennek időarányos végre­hajtásáról szóló jelentést tárgyal­ta meg az elnökség — Urbán Púiné kulturális osztályvezető előterjesztésében. Jelen volt és hozzászólásával részt vett a mun­kában Komáromi Attila, a me­gyei pártbizottság osztályvezető- helyettese. Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak vezetője és Homola Csabáné, a SZOT kulturális osztályának munkatársa. A művelődés a munkásosztály legalapvetőbb célkitűzéseivel kapcsolatos érdekvédelmi kérdés. A gazdasági vezetők is egyre jobban felismerik a tudomány, az oktatás, a közművelődés sok­oldalú kapcsolatát a termeléssel, a társadalmi, politikai gyakorlat­tal, a közéleti aktivitással. A megye legjelentősebb ipari, me­zőgazdasági munkahelyein nőtt a művelődés presztízse, s mun­kahely erre ösztönző hatása. Ugyanakkor még számos szemlé­letbeli ballaszt nehezíti az előre­lépést, több munkahelyi vezető és szakszervezeti tisztségviselő kampányfeladatként kezeli a mű­velődést, nem látják ennek szer­ves egységét a gazdasági építő­munkával. Az elmúlt évek jelentős ered­ménye. hogy a munkásoknak mintegy egynegyede vesz részt rendszeresen politikai oktatásban. A munkásművelődést segítő szak- szervezeti munka fontos része volt az általános és szakmai mű­veltség szintjének emelése. Szé­pen emelkedett yz általános is­kolai oktatásba bekapcsolódott felnőttek száma. Nagy az érdeklő­dés a szakmunkások hároméves szakközépiskolái iránt. A külön­böző középfokú- iskolatípusokban több mint 7 ezren tanulnak, s 73 százalékuk munkás (az orszá­gos átlag 63 százalék). A közép­fokú felnőttoktatás mindinkább a fiatal munkásgeneráció műve­lődési formájává válik. Ámde e biztatóan alakuló helyzetben sem feledkezhetünk meg arról a vál­tozatlan gondról, hogy 22 ezer dolgozónak jelenleg sincs meg a 8 általános iskolai végzettsége. Lényeges része á közművelő­dési munkának az esztétikai ne­velés, az ízlésfejlesztés, a mun­kások művészeti tájékozottságá­nak elmélyítése. Többek közt a múzeumi, színházi programokkal összekötött országjáró kirándulá­sok, szellemi vetélkedők, a kultu­rális rendezvények sora, a könyvforgalom megkétszerező­dése öt év alatt — jelzőkövei a munkásművelődés útjának. Eze­ken kívül szaporodik a művésze­teket pártoló munkahelyek szá­ma. tért hódítanak az aktív mű­velődés olyan formái, mint a versmondás, népi díszítőművé­szet. fotózás, kórusmozgalom, képzőművészeti szakkörök. A munkdhelyi művelődés személyi, szervezeti feltételeiben kedvező változást hozott a munkahelyi művelődési bizottságok életrehí- vása, tevékenységük kibontako­zása. örvendetes tény, hogy a mun­kásművelődés legfontosabb bázi­sává a szocialista brigádok vál­tak. Kisugárzó erejük érvénye­sülését nyomon követhetjük a szocialista életmód, a közösségi gondolkodás, világnézeti határo­zottság alakulásában, az általá­nos és szakmai nevelés ezernyi eredményén. Hiba, hogy a moz­galmat irányító gazdasági, társa­dalmi szervek még sok esetben kis igényűek a kultúra kérdései­ben; a különböző kitüntető cí­mek odaítélésénél nem veszik megfelelően figyelembe a brigá­dok kulturális - mozgékonyságát. Elismeréssel állapította meg a jelentés, hogy a közművelődési határozat megyei feladatainak valóra váltásában növekvő szere­pet vállalt a 16 ezer főt megha­ladó értelmiség. A pedagógusok, orvos-egészségügyiek különösen sokat tettek eddig, s nő — nem­csak szerepüket, hanem az irán­tuk támasztott várakozást ille­tően is a jogászok, agrárértelmi­ségiek. a műszakiak nagyobb arányú bekapcsolódásának jelem tősége is. A munkahelyi művelődés felté­teleinek alakulásáról, az irányító munka színvonalának erősödésé­ről. illetve a kívánalmakról tett fejtegetések után az elnökség felhívta a figyelmet arra, hogy erősíteni kell a felnőttoktatás ál­talános és szakmai formáiban va­ló részvétel arányát, hiszen ma már a szó skoros értelmében gaz­dasági helyzetünk jobbulása függhet az emberek képzettségé­től; nagyobb figyelemmel kell lenni a szakmunkástanulók, az ifjúság útjának egyengetésére. alakítására. A rendezvények, ak­ciók szervezése mellett arra is figyelni kell, miként „dolgozzák fel” az emberek a hallottakat, az új ismereteket. A szakszervezeti szervek vállaljanak nagyobb sze­repet és felelősséget a szocialista brigádok művelődési vállalásai­nak alakításáért és teljesítéséért; éljenek határozottan jogkörükkel, s kísérjék nagyobb figyelemmel a művelődési alapok célszerű felhasználását, lépjenek fel a pa­zarlással szemben. A vitát követően Kovács Pál­nak, a közgazdasági osztály ve­zetőjének tájékoztatóját vette tu­domásul az elnökség — a kollek­tív szerződések módosításáról és a szociálpolitikai tervekről. T. I. NAPRAKÉSZ ADATOK HARMINCEZER BETEGRŐL Országos egészségügyi mikrofilm-konferencia Magyarország fekvőbeteg-ellátó intézményeiben évente 1,8 millió embert részesítenek gyógykezelésben. A betegek kórtörténetéről készített iratanyagokat az intézmények 50 évig kötelesek megőrizni, hogy a visszatérő betegekről pon­tos információkkal rendelkezzen a mindenkori kezelőorvos, de a kutatás, a tudományos munka érdekében is. Elképzel­hető, hogy milyen mennyiségű irattári anyag gyülcmlik fel az intézmények amúgy is szűkös helyiségeiben, nemegyszer lehetetlenné téve a visszakeresést. Ennek a dokumentációs munkának megkönnyítésére, a gyógyító, megelőző tevékeny­ség segítésére veszik igénybe mind több helyen, így a kecs­keméti megyei kórházban is a mikrofilmezés nyújtotta lehe­tőségeket. Az alkalmazás eddigi tapasztalataival a legcélszerűbb mód­szerek továbbfejlesztésének lehetőségeivel foglalkozott kecs- keméten, a Tudomány és Technika Házában tegnap megren­dezett I. országos egészségügyi mikrofilm-konferencia. A 'tanácskozáson részt vett Gera Sándor, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. Dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyet­tese köszöntötte az ország egész területéről idesereglett orvosokat, egészségügyi dolgozókat, szakem­bereket. Az első előadásban dr. Adám Géza, az Egészségügyi Miniszté­rium főosztályvezető-helyettese a mikrofilm-rendszerek alkalma­zásáról beszélt, majd Zseni Jó­zsef, a megyei kórház mikrofilm- laboratóriumának vezetője is­mertette a két esztendeje műkö­dő archiválási rendszer technikai feltételeit. Dr. Gubacsi László megyei főorvos és dr. Jármai Ár­pád főorvos előadásában elemez­te a mikrofilm-archiválás kecs­keméti tapasztalatait. Ez az irat­tár immár könnyen kezelhető, az adatok perceken belül az orvo­sok kezébe juthatnak, a leolvasó készülék segítségével eredeti nagyságra nagyítva jól olvashatók. A 974 ágyas kórház összes orvos­szakmai iratanyagát naprakészen tárolják, eddig 32 ezer ápolt és hazabocsájtott beteg esetében. Megkezdték a lapok betűrendes rendszerezését is, melynek lebo­nyolítására, -kezelésére, külön részleget hoztak létre. Az év második felétől, ha olyan beteg felvételére kerül sor, aki a mikromásolás bevezetése óta gyógykezelés alatt állt az inté­zetben. akkor az előző gyógyke­zeléséről készült mikrofilmlapot az orvos 4 órán belül kézhez kapja. E tény jelentőségét alá­húzza az is, hogy a felmérések szerint a betegek 83 százaléka újbóli visszatérő! Sürgős esetben néhány percen belül is tudnak mikrofilmmásolatot adni az or­vos számára. Talán nincs is szükség annak részletezésére, hogy miként befolyásolja a beteg sorsát az azonnal nyújtott infor­máció. Említhető még a helymegtaka- ritás, a tűzbiztos tárolás előnye, az egységesítés lehetősége — mindez természetesen a gyógyító megelőző munka színvonalemelé­sének függvényében. A konferencián Körösztös Vin­ce a szekszárdi kórházban ki­alakított módszert ismertette, dr. Csák Endre pedig a rendszer já- róbetég-ellátásban való használ­hatóságáról szóLt. Az ülés második részében ke­rékasztal-beszélgetést folytattak a módszer terjesztéséről, tovább­fejlesztésének útjáról. N. M. A mezőgazdasági szövetkezetek küldöttgyűlése A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének Elnöksége péntekre összehívta a szövetség kül­döttközgyűlését. A küldöttek 52 termelőszövetkezetet, 32 szakszövetkezetei és 8 társulást képviseltek. Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központban a tanácskozáson jelen volt dr. Cimbalmos Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Ta­nácsának főtitkára, dr. Kárpáti Imre, a Magyar Nemzeti Bank Termelőszövetkezeti Osztályának igazgatója. A megyei pártbizottság részéről Suhajda István, a gazdaságpolitikai osztály vezetője, a megyei tanácsot dr. Király László mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezető képviselte. Eljött két külföldi testvérszövetkezeti delegáció is az eseményre. A lengyel Jan Nowak, a Poznan megyei mezőgazdasági szö­vetkezetek szövetségének ügyvezető elnöke, valamint az NDK-beli Fritz Ciura, a meisseni járási tanács elnökhelyet­tesének vezetésével. Jelen voltak a szövetség körzetéhez tar­tozó városi-járási pártbizottságok vezetői is. A megjelenteket Pesir István, a területi szövetség elnöke kö­szöntötte.' Elmondta, hogy a ta­nácskozás célja az elmúlt évi gazdálkodás tapasztalatainak le­vonása. az idei főbb célkitűzések megvitatása, különös tekintettel az V. ötéves terv által meghatá­rozott feladatok időarányos tel­jesítésére. Értékelik egyúttal a szövetkezetek belső ellenőrzésé­nek helyzetét is. Az előzőleg írásban kiadott be­számolókat Magony Imre, a te­rületi szövetség titkára egészítet­te ki. Hangsúlyozta, hogy a kör­zet szövetkezeteinek idei tervei lényegében tartalmazzák azokat az elképzeléseket, amelyeket a népgazdaság vár a közös gazda­ságoktól. A szövetség területén mintegy 8 százalékos termelésnö­vekedés várható. Továbbra is legfontosabb ága­zat a szőlő- és a gyümölcster­mesztés, kielégítő az állattenyész­tés növekedése. Elsősorban a szarvasmarha- és a juhtenyész­tést kívánják fejleszteni, ezenkí­vül az egy tehénre jutó tejhoza­mot növelni. Viszont a gyapjúter­melés a tervek szerint vissza­esést tükröz. Sok gondal kell megbirkózniok. Az idei pénzügyi tervek figye­lembe veszik a gazdasági szabá­lyozók hatását. Sajnos, az anyag- költségek további növekedése miatt a termelés egyre drágul. Utalt azokra a különleges gon­dokra is, amelyek a Homokhát­ságon jelentkeznek. Tekintettel arra, hogy a közös gazdaságok mintegy 80 százaléka kedvezőtlen körülmények között gazdálko­dik, kénytelenek nem mezőgaz­dasági tevékenységgel is foglal­kozni. Az alaptevékenység fej­lesztését az ebből származó nye­reségből fedezték. Az elmúlt ne­héz gazdasági esztendőben is elsősorban azokban a szövetkeze­tekben volt stabil a pénzügyi gazdálkodás, ahol kiegészítő te­vékenység is volt. Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy a szabályozórendszer nem kellően veszi figyelembe az egyes körzetek termelési feltételeinek eltérő helyzetét. A Homokhátság adottságai alapján különösen a szőlőtermesztés fejlesztése indo­kolt. Felmerül az a kérdés, ho­gyan lehetne közgazdasági szabá­lyozókkal is differenciáltabban befolyásolni az itteni borvidék fejlesztési lehetőségeinek fokozot­tabb mérvű kiaknázását. Hiszen térségünkben — hangoztatta — a szőlő nemcsak bor, hanem ke­nyér is, ahogy szokták mondani A későbbiekben utalt arra. hogy sok még a tartalék, többek között lehetőség van a nagyobb szakosodásra. Fontos, hogy ke­ressék az együttműködési lehe­tőségeket a gazdaságok. A szö­vetség tagszövetkezeteinek 90 százaléka részt vesz valamilyen együttműködésben, társulásban. A kooperációkat tovább lehetne fejleszteni annak érdekében, hogy 'még dinamikusabb legyen a fejlődés. Nagy tartalék a mun­kaverseny is. Hetven közös gaz­daságban rendszeresen szervezik és értékelik a dolgozók nemes vetélkedését. Csaknem tízezer az egyéni és a kollektív versenyzők száma. Nagy erőt jelent ez, kü­lönösen ha az üzemi vezetés ré­széről megfelelő támogatást kap. A vitában felszólalt dr. Cim­balmos Béla elismeréssel szólt a kiskunsági mezőgazdasági szövet­kezetek eddigi eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy ezen a terü­leten, ahol a közös gazdaságok nagyobb része most kedvezőtlen körülmények között küzd a to­vábbi előrehaladásért, kétszeres erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ilyen kiváló eredményeket érjenek el. A búza és a kukorica hozamai sok gazdaságban elérik a megyei átlagot. Igaz. nagy a szóródás, mert az átlag jelentős különbségeket takar. Felhívta a figyelmet a szövet­kezetek belső ellenőrzésének to­vábbi fejlesztésére, amely össze­függ a szövetkezeti vagyon vé­delmével, a törvényesség bé- tartásával. A köldöttközgyűlés végén a ■területi szövetség által meghirde­tett ágazati versenyben kiváló eredményt elért szövetkezetek és brigádok részére okleveleket és jutalmakat adtak át. K. 8. Partizán­találkozó Baján Hagyományosan évenként egy­szer Baján rendezik meg a volt partizánok találkozóját. Erre az ünnepi eseményre ez év május 11-én került sor a Bajai Mező- gazdasági Kombinát központjá­ban. A találkozó elnökségében helyet foglalt Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Ti­hanyi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség Országos Választmá­nyának tagja, dr. Posváncz László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A volt partizá­nok soraiban ott volt Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára, Bognár Fe­renc alezredes, az MHSZ megyei titkára. A partizántalálkozó résztvevőinek egy csoportja. Terbe Dezső üdvözlő szavait követően Bercsényi Zoltán, a me­gyei pártbizottság munkatársa a megye gazdasági, politikai hely­zetéről és főbb célkitűzéseiről tá­jékoztatta az idős veteránokat. Ezt követően Tihanyi Sándor vá­zolta az országos választmány CSARNOK ÉPÜL 0 A Kalocsai Asztalos-, Építő- cs Villamosipari Szövetkezet a köz­ponti keretből kapott exportbővitő hitel segítségével korszerű faipari üzemet hoz létre hajósi telepén. A beruházással lehetővé válik, hogy a szövetkezet jelentős mértékben növelje rusztikuskisbútor-exportjái. Képünkön a hajósi beruházás egyik részlete látható. A tetőfedésnél tartó csarnoképítést várhatóan az év derekára fejezik be. (Pásztor Zoltán (elvétele.) munkáját, majd -dr. Posváncz László szólt a megyében élő par­tizánok tevékenységéről. A vitá­ban sokan felszólaltak, s a kér­désekre Tihanyi Sándor, illetve dr. Posváncz László válaszolt. A jól sikerült találkozó Terbe Dezső zárszavával ért véget. Sarlós István fogadta a szovjet békemozgalmi küldöttséget Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára pénteken fogadta a szovjet békemozgalmi küldöttséget, amely Szergej Nyikolajevics Vernov akadémikusnak, a szovjet békebizottság elnök­sége tagjának, a moszkvai békebizottság elnökének ve­zetésével az Országos Béke­tanács vendégeként tartóz­kodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón — amelyen részt vett Kovács Béla, az Orszá­gos Béketanács titkára is — Sarlós István tájékoztatta a vendégeket a hazánkban fo­lyó szocialista építőmunká­ról, a Hazafias Népfront te­vékenységéről, a népfront­mozgalom eddigi eredmé­nyeiről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom