Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-11 / 108. szám

\ i • PETŐFI NÉPE • 1979. májas 11. ÖTÖDSZÖR IS KIVÁLÓ TjMmúlt évi eredményei alapján a Kis- kunmajsa és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezet immár ötödször nyerte el a kiváló címet. Sőt, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Kereske­delmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgo­zók Szakszervezete, valamint a SZÖVOSZ értékelése alapján másodszor a Vörös Ván­dorzászlót is. A fejlődés segítője az üzemi demokrácia • Az újjá< épített étterem. • A korszerű' sített vendéglátó­hely egyik belső részlete. (Keserű Sándor (elvételei.) Sipos Jenő, a szövetkezet igaz­gatóságának elnöke: — Eredményeinket a tagságnak köszönhetjük. Sokat segítenek bennünket, vezetőket abban, hogy helyesen döntsünk. Csak­nem hatezer tagunk van, ebből majdnem négyezer eljött márci­usban a harminckét körzetben megtartott. tagértekezletekre és sokan elmondták véleményüket munkánkról, örültünk a dicsé­rő szavaknak, de a kéréseket és bírálatokat is szívesen vettük, mert ebből megtudtuk, hogy hol kell javítani az irányításban. A felszólalások segítették a küldött- gyűlés állásfoglalásának kialakí­tását és a gazdálkodás irányának meghatározását. Többek között negyven hasznos javaslat hang­zott el. Talán érdemes azt is megemlí­teni kiegészítésül az elnök sza­vaihoz, hogy egy év alatt 140 új taggal gyarapodott a szövetkezet és körzetében a lakosság 26 szá­zaléka tagja az áfésznek. Tavaly az összes árbevétel el­érte a 378 millió forintot. Egy év alatt 24 millióval nőtt a for­galom, amit 357 dolgozó bonyolí­tott le. Javult a költséggazdál­kodás. szerény haszonkulcs mel­lett dolgoztak, javuló nyereség­szinttel. — Eredményeinkben jelentős szerepe van a szocialista brigád­mozgalomnak — hangoztatta az elnök. — A versenyszellem iga­zolására elmondhatom, hogy 14 brigád küzdött a szocialista cí­mért 140 taggal, ebből 12 nyerte el a különböző fokozatú kitünte­tő címet. Ezenkívül 63 munka­hely száznyolcvan dolgozója vett részt az egyéni versenyben. Di­cséri a kereskedelemben dolgozók helytállását, hogy a forgalom egy év alatt 11,5 százalékkal nőtt, vagyis mintegy 30 millió forint­tal. Bevezettük a takarmány és a tápok forgalmazását, mintegy 600 vagon árut adtunk el, ezzel is segítve a kisgazdaságokat. Erejéhez mérten igyekezett a szövetkezet korszerűsíteni a ke­reskedelmet és a vendéglátást. Kiskunmajsán az étterem régi épületét felújították, megkezdő­dött egy korszerű cukrászműhely felépítése. Szánkon elkezdődött a beköltözés az új üzletházba. Továbbra is fejlesztik a szak­csoportokat. Tavaly zöldség- és gyümölcsfelvásárlásban az időjá­rási okok miatt némi visszaesés következett be, így is 226 vagon árut vettek át, ez 8 millió forint értékkel kevesebb az előző évi­nél, de mégis több, mint az 1977- es esztendő eredménye. — Külön hangsúlyoznom kell — tájékoztatott az elnök —, hogy szövetkezetünk 67 százalé­ka nő. A munkában éppen úgy helytállnak, mint a férfiak. A 30 éven aluliak aránya nálunk majdnem 50 százalék, ebből lát­szik, hogy milyen fiatal ez a szövetkezet. Az ifjúság lelkesen végzi munkáját, meghallgatja az idősebbek tanácsait, ez is egyik titka sikereinknek. Feladataink lényegében nem változnak a következő esztendőre nézve sem. Terveink szerint az összes árbevételt az elmúlt esz­tendőhöz képest mintegy 8 szá­zalékkal emeljük. Továbbra is segítjük a lakosság jobb ellátá­sát, különösen a tanyán élőkre gondolok. A vendéglátóiparban a saját készítésű étel, és szeszmen­tes italok forgalmának növelése a cél, erre vonatkozó terveinket eddig is túlteljesítettük. A kistermelők segítése érdeké­ben gondoskodunk megfelelő mennyiségű növényvédő szerről, vetőmagról, fóliáról, s a lehető­ség szerint kisgépekről. Egyéb­ként a kisgazdaságokkal kiala­kult együttműködést több éves szerződésekkel akarjuk erősíteni. Mint ahogy az elnök elmondot­ta, az idén még jobb eredménye­ket szeretnének elérni, példa­ként említette, hogy igen nagy a tartalék a költséggazdálkodásban. Ha minden munkahelyen taka­rékoskodnak az anyaggal, ener­giával, jobban vigyáznak az esz­közökre, csökkentik az improduk­tív költségeket, legalább egymil­lió forint megtakarítást tudnak elérni. Természetesen ez a meg­takarítás nem mehet a lakosság ellátásának rovására. A kiváló cím átadásakor ren­dezett ünnepségen az elnök be­széde végén hangsúlyozta: — Fejlődésünk egyik _ alapja az üzemi demokrácia. Ennek fó­rumai élnek és hatnak, beszá­moltatnak, egyetértenek, dönte­nek, segítenek meghatározni a célt. Biztonságot adnak áhhoz, hogy jó úton haladunk. K. S. Új mezőgazdasági könyvek A fejlesztés tervét nem vetették el A kunszentmiklósi szárazelemgyártás ügye Már évekkel ezelőtt úgy beszél­tek a VBKM Akkumulátorgyárá­nak kunszentmiklósi telepéről, mint fejlesztés előtt álló üzemről. A jó hírnek — mint vásárlók is — örültünk, hisáen a tervezett beruházással a hazai szárazelem­gyártást akarták növelni, s bi­zony a korábbi években gyakran hiányzott az-üzletekből ez a cikk. Ám a régi épületek átalakításá­val létrehozott telepen csak nem történt lényeges változás. Meg­jegyezzük, hogy a villamosgép- és készülékipari szakágazat legelma­radottabb egységének me­gyénkben a kunszentmiklósi tele­pet tartják a felügyeleti szervek. A termelőeszközökkel való felsze­reltségét tekintve az országos szakágazati átlagszínvonalnak alig több mint egyharmadát éri el a kis üzem. A Villamos Berendezés és Ké­szülék Művek Akkumulátorgyára az elképzelések szerint ebben az ötéves tervben a fővárosban ■ gépjárműindító savas akkumulá­torok készítését nyugati licenc vásárlásával és rekonstrukcióval fejleszti. Ezzel párhuzamosan a megyénkbeli telepen megszünte­tik az akkumulátorgyártást, s bő­vítik, korszerűsítik a szárazelem­előállítást. A fejlesztési koncep­ció azt is tartalmazza, hogy a fő­városi gyár részére szovjet li- cencet vásárolnak új típusú, lú­gos, mangándioxidos elemek ké­szítéséhez. A hagyományos elem­gyártást ezzel egyidőben teljes egészében letelepítették volna Kunszentmiklósra. A tervezett beruházások közül az akkumulátorgyártás fejleszté­séhez és a szovjet licenc megvé­teléhez elő tudták teremteni a fe­dezetet, azonban a terveknek az a része, amellyel a kunszentmik­lósi telep elmaradottságát felszá­molták volna, megvalósítatlanul marad ebben a tervidőszakban. Ezt tudtuk meg Bánfalvi Béla telepvezetőtől. A szárazelemgyártás fejleszté­séhez tervezett 800—900 négyzet- méter alapterületű, korszerű üzemcsarnok építése nem kezdő­dött meg 1977-ben, s azóta sem. Némi fejlődést mégis tapasztalni a mintegy 130 dolgozót foglalkoz­tató telepen. A budapesti gyár le­• Az idén üzembe helyezett soro­zathúzó présgépekkel acélhüve­lyeket gyártanak a mangándioxi­dos, új fajta elemekhez. adott két, eléggé modernnek tűnő sorozathúzó présgépet azzal a céllal, hogy azokkal az új típusú szovjet licenc alapján készülő elemekhez acélhüvelyeket állítsa­nak elő. Áprilisban történtek meg a gépek üzemi próbái. — A nagyobb mértékű fejlesz­tés tervét nem vetette el a gyár, sort kerítenek rá, mihelyt a pénz­ügyi fedezetet elő tudják terem­teni — tájékoztatott Bánfalvi Bé­la. — Nem a mi vállalatunk az egyetlen, amelyiknek a szigorúbb gazdálkodás körülményei közt szűkebbre kellett fognia a beru­házásait. A telep kollektívája egyébként tavaly sikeresen végezte el fel­adatát. A termelésben a savas akkumulátorgyártás állt dz első helyen, értéke — a komplett gyártásnak csak egy részét vég­zik ott — 151 millió forint volt. Az R—14-es és az R—6-os típusú szárazelemekből 52 millió forint értékű hagyta el az üzemet. A mintegy 12,5 millió darabos elem­gyártást 1979-ben kismértékben növelik. A gépjárműindító akku­mulátorokból körülbelül 100 ezer darabot szállítanak ki, többet, mint tavaly. A. T. S. Kitavaszodott, megindultak a gépek a földeken ... Milyen új tí­pusú gépekre számíthat a mező- gazdaság az idén? Lényeges kér­dés ez, hiszen az elmúlt évtized­ben megkezdődött a mezőgazda- sági géppark szerkezeti átalaku­lása és cseréje is. A jobb minőség csak úgy ér­hető el, ha védekezünk a kárte­vők ellen. A növényvédelem új gépeiről Balázs Ferenc és Dimit- rovits György írt általános érdek­lődésre számot tartó könyvet, amely részletesen foglalkozik az új géptípusokkal és gépcsalá­dokkal. Külön fejezetben írták meg a szerzők a gépek üzemelte­tését. A méhészek munkáját is új könyv segíti. Gustav-Adolf Oeser: Anyanevelés a méhészetben című munkáját jelentette meg a kiadó magyar fordításban sok-sok kép­pel. A szakértők szerint nálunk még nem használják ki az anya­nevelésben rejlő lehetőségeket. E mű segítségével ezt könnyen meg­tehetik a méhészek. A tejtermeléshez nyújt hasznos ismereteket Worfmann Sándor: A szövetkezeti tejgazdaság fejlő­dése című munkája. Bemutatja a tejtermelés alakulását befolyásoló tényezőket, ismerteti a tejgyűjtés gondjait és részletezi a feladato­kat is. A könyv a tejtermelésbe« új kezdeményezésekre ösztönöz­het. i A népszerű Kertünk Házunk Otthonunk sorozat legújabb köny­ve Basa János—Géléi István munkája, amelynek címe: Gazda­ságos sertéstartás a ház körül. A könyvnek a Mit, hogyan című fe­jezetében a szerzők részletesen is­mertetik a kocatartás és a malac­nevelés, a sertéshízlalás, a sertés­betegségek megelőzésének és gyó­gyításának módszereit, tájékoz­tatnak a sertéstartással kapcsola­tos hitelekről, adózásról, biztosí­tásról, kártérítésről, a téeszek és háztáji gazdaságok együttműkö­dési lehetőségeiről is. Hogyan lehet tervszerűen üzem­ben tartani a mezőgazdasági gé­peket, hogy munkaidőben egy se álljon tétlenül, kihasználatlanul? Erre a kérdésre felel a Mezőgaz­dasági gépek üzemben tartása cí­mű könyv, amely dr. Janik Jó­zsef és dr. Remsei Nándor mun­kája. Pontosítja a karbantartá­sok idejét, választ ad az alkat­részcsere idejére és a tartalékal- katrész-beszerzésre. Gyakori a panasz, hogy a nagy­vadak károkat okoznak a mező- gazdasági üzemek növénykultú­rájában. Letiporják, lelegelik a vetést. Hogyan lehet ez ellen vé­dekezni? Dr. Kölüs Gábor köny­vében konkrét példákon keresztül mutatja be a vadföldgazdálkodást és a vadtakarmányozás körébe tartozó szerteágazó kérdéseket. A Ma újdonság, holnap gya­korlat a legnépszerűbb kiadvány- sorozata a Mezőgazdasági Kiadó­nak. A sorozatban két kötet je­lent meg, az egyik a tejterme­lésről tájékoztat és segítséget ad ahhoz, hogy valóban mindig a legnagyobb tenyészértékű egye- dek kerüljenek a gazdaságokba. A másik kötet dr. Petényi Miklót munkája az intenzív pulyka­nevelésről. Bár a hazai pulyka­hús-termelési rendszer teljes in­tegrációban, világszínvonalon mű­ködik, a könyv sok olyan hasznos tanáccsal' szolgál, amelyet érde­mes megszívlelni. Űj kiadásban jelent meg, sok­sok színes képpel dr. Kalmár— dr. Makara gombáskönyve, ame­lyet mindenki haszonnal forgat­hat. Megtanulhatjuk belőle a fon­tosabb gombák ismeretét, ami le­hetővé teszi, hogy kirándulásaink alkalmával magunk is szedjünk gombát. Szerepel a Vigyázat: mérges gomba! című könyvben minden ehető és mérges gomba, színes fényképpel és nem is kell különösebb előismeret vagy gya­korlat ahhoz, hogy az olvasó nyomban eligazodjék és még vé­letlenül se kerüljön mérges gom­ba a hátizsákjába. A kép azonban nem elegendő ahhoz, hogy első pillanatra fel­ismerjük, melyik a mérges gom­ba, hiszen a képen csak a pilla­natnyi helyzet rögzíthető. Ezért nagyon lényeges, hogy a szöveg­részt is jól véssük emlékezetünk­be, amely a gomba különleges jel­legzetességeire utal. Jó, ha a kirándulók a hátizsák­ban a sok hasznos útipoggyász mellett ezt a könyvet is maguk­kal viszik, nem éri őket kelle­metlen meglepetés. (Natura Ki­adó). HÁZUNK TÁJA Az ember, környezet és növény A növényekkel az ember időt­len idők óta nagyon szoros kap­csolatban van. Hol eledelül szol­gált és szolgál, hol dekorációként, vagy építőanyagként. E szoros kapcsolat igen könnyen megszűn­het, amikor a városiasodás miatt •ok-sok ezer és millió ember él városi lakásokban, ahol közvetle­nül nem áll kapcsolatban a zöld növényzettel. Ez a hatalmas és az •mberre testileg és szellemileg •gyaránt ható kellemetlen hiány­érzet némileg csökkenthető a lakásban elhelyezett növények­kel. Erre szüksége is van az em­bereknek, hiszen a növény meg­jelenése a közvetlen környezet­ben, az előzőekben már említett „természetközelséget” jelenti. Te­hát a lakásban, a munkahelyen nem szabad csak a helykitöltő dísz, vagy gyűjtemény szerepére szánni, hanem szépségükkel, ter­mészetességükkel kell hatniuk, hogy mindig olyan érzést keltse­nek, mintha körülöttünk a ter­mészet egy része lenne. így a nö­vények elhelyezése előtt azok. helyét meg kell tervezni. Ehhez viszont ismerni kell csoportosítá­sukat, igényeiket (fény, hőmér­séklet, víz, tápanyag, talaj), deko­ratív értékeiket. Ezekről sokat ol­vashatunk szakkönyvekben, fo­lyóiratokban. Az elhelyezési módok megter­vezésénél is figyelembe kell ven­ni a növények, s a magunk igé­nyeit, valamint lehetőségeinket a lakásban, az építészeti megoldá­sokat,^ nem utolsósorban az ápo­lás szempontjait. Ültethetünk növényeket ablak- párkányra, ablakkertbe, beépített növénytartóba, növényvitrinbe, növényágyba, tálakba, vályúba, növénypadokba, stb. A különböző elhelyezési mó­doknál különleges igények is adódnak, amelyekre vigyáznunk kell. így a beépített növénytartók esetében, amelyek az épület szi­lárd részéhez kapcsolódnak, il­letve azt képezik, nagyobb hely áll a növénygyökerek rendelkezé­sére. Ez a föld- és vízkultúrás nevelésnél előnyösen hat a növe­kedésére. Ablakkertnek még nem nevez­hetjük a párkányra helyezett né­hány cserép növényt. A fallal ösz- szeépített, zárt, vagy félig nyitott térben viszont már a hő-, fény-, vízellátás szabályozható. Mivel, a szemlélő a növényeket ellenfény­ben látja, ezért lehetőleg érdekes formájú, bizarr alakú, színes, át­tetsző levelű növényeket ültes­sünk. Az ablakkert soha sem je­lenik meg önmagában. Kialakítá­sakor ezért környezetét is figye­lembe kell venni, hogy abba jól beilleszkedjen. A _növényvitrinek hasonlók az előzőekhez. A rossz klímájú he­lyiségekben, térben bárhol, a fa­laktól függetlenül is elhelyezhe­tők. Igényes belsőépítészeti meg­oldást tesznek lehetővé, a helyi­ségek tagolásában. A növényágyat kissé költséges megvalósítani. De arányos elhe­lyezéssel 40—60 cm-es magasság­gal tagolva, semleges színezéssel nagyon hatásos elem. A leggyakrabban előforduló, a lakásokban felhasználható megol­dás az, ha a növényeinket tálak­ban, vályúkban helyezzük el. Ezek előnye, hogy könnyen moz­díthatók, fenntarthatók. Közvetle­nül is beültethetjük e tartókat, vagy belesüllyesztjük a cserepe­ket. Anyaguk egyszerű színű le­gyen. A fenntartásról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen a növé­nyek kiültetésével még nem biz­tosítottuk azok megmaradását. Tehát a legfontosabb fenntartá­si munkák — az öntözés, táp­anyagellátás, és növényvédelem. Felvetődik a kérdés, hogy mi­lyen növényeket használhatunk fel ezekben a „szobakertekben'’? A három jellemcsoport, ame­lyek valamiképpen egymással kapcsolatban vannak: a forma, a szín és a nagyság. Ezek együtte­sen meghatározzák, hogy növé­nyünket hová és hogyan ültethet­jük. Segítségükkel létrehozhatunk színkontrasztokat. ismétlődése­ket, arányos és aránytalan elren­dezést. A növények sokalakúsága sok kombináció megalkotására ad lehetőséget. Természetesen a „szobakert” berendezésekor ne csak a formai, vagy színhatások­ra törekedjünk, hanem a növény igényeit is vegyük figyelembe, hogy minél tovább díszítsenek környezetünkben. A térbeli elren­dezésre is oda kell figyelnünk, nehogy a növények kellemetlen akadályok legyenek a lakásban. Fontos még megjegyeznünk, hogy a természettől való elszaka­dás, majd ennek pótlása, nemcsak egyszerűen a növények lakásba vitele. Minden érv, indok amellett szól, hogy lakásunkat tegyük ott­honossá, „tenmészetközelihbé”, s ennek egyik leghatásosabb módja a különböző cserepes növények felhasználása. Sz J. • Egyik legkeresettebb cserepes, virágos növényünk a ciklámen. A GUM nagyáruház és elődei A legnagyobb moszkvai piac a XV. század elején kiszorult a régi Kreml területéről, és a mostani Vörös- tér keleti oldalá­ra került. Cáii rendeletre 1595- ben ezen a helyen köböl épült árusítóhelyeket létesítettek. Később, a XIX. század végén Pomerancev akadémikus vezeté­sével óriási méretű, orosz stílusú épületet létesítettek a piac he­lyén, amely annak idején Euró­pa egyik legjelentősebb kereske­delmi központja volt. Több mint 200 kereskedelmi cég és üzlet­ház kapott helyet a hatalmas csarnokban. Az 1921-ben itt megnyitott áruház az üzemeket és a különböző intézeteket lát­ta el a szükséges iparcikkel, élel­miszerrel. A GUM nagyáruház új törté­nete 1953-ban kezdődött el, ami­kor kiskereskedelmi vállalattá alakították át. Ma a híres GUM a Szovjetunió legnagyobb keres­kedelmi vállalata. Osztályain jó­val több mint hétezer alkalma­zott tevékenykedik. A GUM áru­sítóhelyein körülbelül 60 ezer különféle cikk található. Ezek szemrevételezéséhez több mint két hónapra volna szüksége a vevőnek. Az áruházban naponta 300 ezer vásárló fordul meg. A legutóbbi húsz évben 2 milliárd vevő, kíváncsiskodó turista járt a GUM-ban. A nagyáruház évi forgalma átlagosan 700 millió rubel.. A GUM nemcsak a moszkvai­ak, hanem a főváros vendégei körében is népszerű — a vevők­nek mintegy 60 százaléka közü­lük kerül ki. Jelenleg folyik az áruház au­tomatizált nyilvántartási, terve­zési és irányítási rendszerének kidolgozása, amit hamarosan a gyakorlatban is alkalmaznak. Fontos, hogy a GUM régi épü­lete megfeleljen a modern keres­kedelmi vállalat követelményei­nek. „A jelenlegi ötéves tervben — mondotta I. Davidov, az áru­ház igazgatóhelyettese — meg­kezdjük az áruház általános ta­tarozását és részleges rekonst­rukcióját. Föld alatti rakodóhely épül az áruk átvételére. A re­konstrukció módot nyújt arra, hogy az eladók és a vevők szá­mára egyaránt jobb körülménye­ket teremtsünk.” (BUDAPRESS —APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom