Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

19*9. május 5. <* PETŐFI NÉPE « 3 Négyszáz társadalmi ellenőr a fogyasztók megkárosítása ellen Életszínvonal-politikánkkal összhangban — fokozatosan növekszik a lakosság fogyasztása. Ez is kifejezi ennek a po­litikának az eredményességét. Az a körülmény, hogy minden 100 forint lakossági bevétel közel 80 százalékát a kereskede­lemben költik el az emberek — az árukínálat javítása, a há­lózat bővítése, s általában a vásárlási körülmények fejleszté­se mellett megköveteli a fogyasztói érdekvédelem mind haté­konyabb érvényesítését is. Ez valósul meg az ellenőrzések rendszerességében. S bár ez alap­vetően állami feladat, emellett egyre erőteljesebb szerep jut a társadalmi ellenőrzésnek is. Ez a munka is egyik fontos területe a szocialista demokratizmus érvény­re jutásának. Megyénkben mintegy 400 szak- szervezeti kereskedelmi társadal­mi ellenőr tevékenykedik. En­nek során évente több mint 2000 ellenőrzést végeznek megyeszerte. Munkájuk segítése, hatásosabbá, szakszerűbbé tétele végett követ­kezetesen gondgskodnak oktatá­sukról, továbbképzésükről. Leg­utóbb nyolcvan ellenőr vett részt Kecskeméten — egyhetes képzé­sen. Az SZMT székházában ka- pott_ elméleti felkészítés mellett gyakorlati ellenőrzésekre is sor került a tanfolyam keretében. Harmincnyolc hálózati ellenőrzést, végeztek a megyeszékhelyen —* kereskedelmi, vendéglátó, ipar­cikk és ruházati egységeknél, va­lamint közétkeztetési szervezetnél. összegezett tapasztalatként megállapították, hogy a vizsgált egységek 50 százalékánál találtak kisebb-nagyobb hiányosságokra — vásárlói megkárosítás, túlszámlá­zás, súlycsonkítás, minőségi kí­vánnivalók stb. formájában. Lássunk néhánv példát a kirí­vóbb visszásságokból. Túlszámlázás, lejárt szavatosságú áruk j Az 1106. sz. — Jókai utcai — ÍMEZÖtIrmER bolt az ellenőrzés napján kapott központjától 200 db vegyes zöldpaprikát — 3,50 fo- j rint ármegjelöléssel. Ezzel szem- I ben 4 forintért adták a paprika | darabját. Különböző mennyiségi j eltéréseken kjvül ugyanitt áru- ! visszatartást is felfedeztek az el­lenőrök.: 20 láda Kőbányai világos Sörivóit ‘» raktárban, amikor az eladótérben csak lengyel sört árultak. A próbavásárlásként vett bort leblokkolta az eladó, de utá­na gyorsan el is dobta a blokkot: nem adta oda az ellenőrnek. Magyar—Szovjet Barátság Tsz széchenyivárosi AGROKON- ZUM áruházában méréssel, szám­lázással kapcsolatos károsítás for­dult elő. A próbavásárlással vett 77 deka téliszalámiért 108 forintot számláztak — a helyes 104,60 fo­rinttal szemben. Szavatossági időt lejárt ételárut, rendetlen hűtőpul­tot, s olyan mérleget találtak az ellenőrök, amelynek 1974-ben járt le a hitelesítése. Ugyanezen üzlet húsrészlegében hosszúkaraj-szám­lázásnál tévedtek a vevő kárára. A vásárlók könyvét csak hosszas keresgélés után találták meg. ,s nem az eladótérben. L4, BEK 1172. sz. boltiában a tei- terméket vizsgáltak az ellenőrök. Lejárt szavatossági idejű árukra bukkantak itt is. A mérleget sem hitelesíttették 1975 óta. A BEK 1175. sz, üzletében szin- ten tapasztaltak túlszámlázást? s felfedeztek lejárt szavatossági ide­jű áruféléket. BÉK 38. sz. ZÖLDÉRT-bolt- jában minőségi kifogásokkal éltek az ellenőrök. Már erős romlásban volt a káposzta, mégis árusították, ráadásul I. osztályú portékaként. Hasonlóképpen kilogrammonként 5 forintért azt a láda almát, amely már III. osztályúnak se felelt meg. A tisztasággal itt sem dicsekedhet­tek. Hiányzik az árjelzés A 212. sz. „Pajtás” Áruházban 7 db jugoszláv dzseki eladási for­galomból való kivonására tettek javaslatot, mivel sem árjelzés, sem kezelési — használati — uta­sítás nem volt az árucikken. (Kül­földi áruk esetén ez a rendelke­zés.) — Azonkívül I. osztályú áruként adtak el egy pulóvert, amelyen szakadás volt, tehát le kellett volna minősíteni a cikket Az „Aranypók” Áruházban is szóvátették. hogy egyes áruk mel­lől hiányzott az ármegjelölés, va­lamint a használati utasítás. A vendégtől „spórolják” el A Hírős Étteremben súlycsonkí­tást észleltek az ellenőrzés folya­mán. A felszolgált adagban 6—7 deka hús volt csupán, holott a kalkuláció szerint 10 adagra 1.20 kg hús jár, tehát adagonként 10— 12 deka. Itt további hatósági vizsgálatot tartottak célszerűnek az ellenőrök. Vizsgálódtak a Duna vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalatnál is, amely .az ÉPSZER üzemi konyhá­ját működteti. Éppen serpenyős burgonya volt — kolbásszal. A kalkuláció értelmében 100 adag­ra 10,70 kg kolbászt kellett volna felhasználni; de csak 9 kg volt ez a mennyiség (amiből még a főzési veszteség js lejött). Ilyen­formán 100 adagon 76 forintot „ta­karítottak meg”. Négyszáz adagot főztek. Észleleteiket, tapasztalataikat, a felfedezett hiányosságokról ké­szült feljegyzéseiket az illetékes ál­lamigazgatási szervhez, jelen eset­ben a kecskeméti Városi Tanács kereskedelmi csoportjához juttat­ják el az ellenőrök. Társadalmi ellenőrök lévén, ugyanis hatósá­gi jogkörük nincs a megfelelő in­tézkedések megtételére. Megteszi azt a tanács. Nem „ellenség” A példák bizonyára jól érzékel­tetik. milyen jelentős feladatot töltenek be a szakszervezeti ke­reskedelmi társadalmi ellenőrök Nemésak szakszervezeti • tagok, hanem minden fogyasztó érdek- védelmében. A pult másik oldalán állók, az eladók ezt a szerepüket lássák mindenekelőtt, és ne te­kintsék „ellenségeiknek" az ellen­őröket. Akik ugyanúgy az ő ér­dekükben is rajta tartják szemüket az ágazat más-más területein. Nem az vezeti őket eme nép­szerűtlennek tartott tevékenyke­désük közben, hogy a boltokban, üzletekben, vendéglátó egységek­ben készakarva követnek el mu­lasztásokat. Tévedés, pontatlan­ság. felületesség nem egyszer adó­dik csúcsforgalomban, sietségben — s nem ritkán a munkahelyek szűkös körülményei miatt. De mi lenne, ha ezen á címen utat en­gednénk a fogyasztót károsító el- vétéseknek? Természetesen — ahol ismétlődően. visszatérően felbukkannak megkárosítások, ott már erősen és bizonyíthatóan szá­molhatnak tudatos becsapásokkal. Ezeket elnézni társadalomellenes megalkuvás volna. A társadalmi ellenőrök többsé­ge nagyon jól végzi vállalt felada­tát. Nem egy munkahely van a megyében, ahol — mint a Volán­nál, MÁV-pályaudvaron. IGV- nél Kecskeméten — egész csopor­tok töltik be kiválóan tisztüket. Ezért tisztelet és elismerés illeti őket. Bár ez utóbbiból még nem mindenütt jut ki nekik — felelős­ségteljes fáradozásukkal arányo­san. T. I. mMmmmmmmmmmmmmmmmMmmmammmmrn Az Egészségügyi Minisztérium ajánlása a tantermek megvilágításáról Nem kielégítő az iskolai tanter­mek egy részének mesterséges megvilágítása, állapították meg vizsgálataik során az orvosok, a világítástechnikai szakemberek. Az Oktatási Minisztérium ezért most ajánlással fondult a ter­vezőkhöz, a beruházókhoz, az is­kolákat üzemeltető tanácsokhoz. A természetes fény mellett fény­csövekkel világítsák meg a tan­termeket. A hazai és a külföldi tapasztalatok szerint ugyanis tan­teremvilágításra a fénycsövek a legjobbak. Az ajánlott érték: 400 lux, s a korszerűen kialakí­tott berendezésnél az egy négy­zetméterre eső 16—20 watt álta­lában elegendő. Az elsőrendű követelmény ter­mészetesen az, hogy a tanulók jó! lássanak, nem kis jelentőségű azonban a gazdaságosság sem. A fénycsöves világítás energiaigé­nye ugyanis 4—5-ször kisebb az izzólámpás világításénál. Az Egyesült Izzó Világítástech­nikai Állomásának segítségével a tanácsok az elmúlt években a megyék többségében, a főváros­ban úgynevezett mintatermeket hoztak létre. Itt nemcsak az ajánlásban foglalt módon vilá­gították meg az asztalokat, pado­kat. hanem a különböző tudomá­nyok eredményeit figyelembe véve rendezték be az egész ter­met is. A minta termekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján is azt ajánl­ja a minisztérium, hogy az új tantermek építésénél, a régiek felújításánál a mennyezetet fe­hérre. az oldalfalakat pedig vi­lágos színűre fessék. A tábla mö­götti fal lehetőleg sötétebb pasz­tellszín. a padló, a függöny, a bútorzat pedig világos legyen. Végképp nyugalomba vonulnak az iskolai tantermekből a fekete táblák, helyette zöld színűt aján­lanak. Nagy jelentőségű a miniszté­rium ajánlása azért is, mert a termek korszerű világítása a ta­nulók egész napos foglalkoztatá­sának kiterjedésével, az esti és levelező oktatásban résztvevők számának emelkedésével mindin­kább előtérbe kerül. (MTI) Barangolás Bács-Kiskunban Hajós A 4930 lako­sú község alsó­fokú központ a kalocsai járás­ban. Jókora, 11 711 hektáros határában jó­fajta. bor te­rem. A falu közepén né­hány szép ba­rokk épület­ben gyönyör­ködhet az ide­látogató. Sző­lődombjait festői boros­pincék szegé­lyezik. 170 MILLIÓ PÉLDÁNYBAN A szovjet sajtó napján Gazdag nyári program Szegeden A Dóm téren még nem játszott művek kerülnek az idén előadás­ra a szabadtéri játékokon, kül­földi vendégművészek is fellép­nek a nyári koncerteken, képző- művészeti kiállítások, szórakozta­tó rendezvények sora várja július­ban és augusztusban a városba látogatókat — mondotta többek között Szegeden tartott sajtótájé­koztatóján Horváth Mihály, a sza­badtéri játékok igazgatója. Különösen gazdag a Dóm téri program. Ott — július 21. és augusztus 20-a között — tizenöt előadást tartanak, és négy pro­dukció az idén először kerül szín­re. Három előadáson, olasz nyel­ven hangzik el Verdi: A végzet hatalma című operája, Mikó And­rás rendezésében, Pál Tamás ve­zényletével. Ugyancsak három este kerül színre Szophoklész Antigonéja. Szinetár Miklós rendezésében. Há­rom este a szófiai balett is fel­lép Szegeden. A szegedi szabadtéri játékokon ismét színre kerül — négy alka­lommal — egy régi. sok közönség- sikert megért előadás. Kacsóh Pongrác János vitéze. (MTI) Vigyázat, mellékhatás! Lehet, hogy inasoknak — bol­dogabb embertársaimnak — már semmi új nincs a mindennapivá vált gyógyszeres kalandokban, de megvallom, engem újra és újra fel tud zaklatni, ha találkozom valamelyik elbűvölően modern farmakokémiai készítménnyel. Már akkor rá' gondolok, amikor vállfájósan a patikában sorba ál­lok az árazásnál, azután a pénz­tár előtt, majd legtovább azért, hogy végezetül beváltsam a re­ceptet, amelyikre azért irta rá a doktor földi halandók számára ol­vashatatlanul az orvosság ígére­tes latin nevét, hogy mielőbb meggyógyuljak. Sajnos, akad egy rossz szoká­som, s ez alighanem egészen a sírig elkísér: kiváncsi vagyok és szeretek olvasni. Szinte falom a kenőcsökhöz, dilibogyókhoz és kúpokhoz mellékelt alkalmazási utasításokat is. A Figyelmeztetés pedig egy bizonyos idő óta ked­venc műfajaim közé tartozik. Ez itt épp írásbeli — lássuk csak! Milyen mellékhatások fordulhat­nak elő? Izgatottan simítom ki a kis nyomtatványt. íme: „Mellékhatásként fejfájás, szé­dülés, gyomor-, bélpanaszok, ét­vágytalanság, hányinger, hasme­nés, bőrkiütés, aluszékonyság. fülzúgás, hallási és látási zava­rok előfordulhatnak. valamint zavartság, hallucinatio, depressiós állapotok vagy más psychés za­varok." Ajjajaj! Igazán kösz' szépen! /•.'» aztán tisztelem a modern tu­dományok vívmányait, de most mégse tudok felhőtlenül örülni a találkozásnak. Inkább sajogjon egy kicsit tovább az a fránya bal vállam .. . — halász — A Szovjetunióban a szovjet sajtó napját minden évben má- ius 5-én ünnepük, azon a napon, amikor a Pravda első száma 1912- ben megjelent. A Lenin alapítot­ta újság a Bolsevik Párt szócsö­ve. a nép szava lett Oroszország­ban a cárizmus és a burzsoázia el­len. a szocialista forradalom vég­rehajtásáéit vívott harcban. Le­nin a későbbi években is óriási je­lentőséget tulajdonított a sajtó­nak: a politikai harc legélesebb fegyverét, azt a hatalmas eszközt látta benne, amelynek révén a dolgozók a párt terveinek megva­lósítására szervezhetők. Ezért nem véletlenül alakult ki a népben az a vélemény, hogy a sajtó minden dologban igen kö­zeli és megbízható segítőtársa a pártnak. Az első szovjet ötéves tervek éveiben a sajtó mint a néptömegek fóruma segített a pártnak az ipar alapjának meg­teremtésében. a dolgozók mozgó­sításában és .szervezésében. Leonyid líjics Brezsnyev Újjá­születés című könyvében is nagy­ra értékelte a szovjet újságírók önfeláldozó munkáját. Ügy vé­lem. hogy újságíróink valóbán méltók arra a megbecsülésre, és elismerésre, amelyben az SZKP KB főtitkára részesítette őket. Az újságírók a háború idején és a háborút követő években mindig ott tartózkodtak, ahol a legnehe­zebb volt a helyzet, s nemcsak hogy beszámoltak olvasóiknak a döntő eseményekről, hanem köz­vetlenül részt is vehettek bennük. Ezzel kapcsolatban szeretném a magyar olvasó emlékezetébe idéz­ni a Háborúban részt vett Konsz- tantyin Szimonov híres szovjet író szavait arról, hogy az újságírók ..Leicával és jegyzetfüzettel, olv- kor meg géDDUskával" az. elsők között nyomultak be a, fasiszták által megszállt városokba. Ezt én magam is megerősíthetem, az események tárgyilagos szemtanú­ja. Ugyanis a második világhábo­rú éveiben csapattiszt voltam, és ahogy mondják, „külső szemlélő-* je" voltam mostani kollégáim harctéri tetteinek. Nem csökkent az újságíró sze­repe a békés építés éveiben sem. Ahogy Leonyid Iljics Brezsnyev irta: „Az újságíró az építkezés teljes jogú résztvevője volt". L. 1. Brezsnyev felidézve a zaporozsjeí területi pártbizottság első titkára­ként végzett munkájának kezdeti lépéseit, elmondja, hogy az első­rendű intézkedések között ragasz­kodott a területi lapok példány­számúnak növeléséhez és szemé­lyesen is nagy figyelemmel kísérte a Sztroityel (Építő) című zapo- rozsjei helyi lap tevékenységet. Leonyid Brezsnyev intézkedései nyomán az építkezésen más la­pok is helyszíni szerkesztőségeket szerveztek, amelyek operatív mó­don foglalkoztak az élenjáró ta­pasztalattal, terjesztették a leg­jobb építők példáját. Mindebben kifejezésre jutott az, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja elismeri a sajtó szerepéi, törekszik arra. hogy a sajtó még közelebb kerüljön a néphez, a nép fóruma, legyen, tükrözze • az em­berek mindennapi életét. Ma a szovjet sajtó több tízezer képzett újságírót, együttvéve kö­rülbelül 170 millió példányban ki­adott több mint 8000 újságot, mintegy 7000 folyóiratot és fo­lyóirat típusú kiadványt jelent, amelyeknek egyszeri példányszá­ma csaknem 180 millió. Az egész világon tudják, hogy ma a Szov­jetunió a földkerekség legtöbbel olvasó országa. Ami az időszakos kiadványokat illeti, jelenleg több. mint négy jut minden, szovjet csa­ládra. N. Zabrlkin. a Szovjetunió Hőse? az APN budapesti irodájának vezetője A huszonkettedik év Szalag András, a Kecskeméti Konzervgyár pénz ügyi és könyvviteli osztályvezetője, már betöltötte az 55. évét. de még ma is éppen olyan aktívan, szeretettel és ^kitartással végzi munkáját, mint huszonkét évvel ezelőtt, 1957-ben. amikor felkérjék vállalja el az MHSZ üzemi titkári funkcióját. Ezt az esztendőt, immár huszonkettediket, a tervkészí­téssel kezdte, ám minket mégis az érdekelt, mi ösztönözte arra. hogy ilyen hosszú időn keresztül végezze ezt a sok lemondással járó munkát? — Két évtizeddel ezelőtt, amikor feltették a kér­dést. nem haboztam, azonnal elvállaltam. Miért? Szeretem a fiatalokat, a sportot és tartalékos tiszt vagyok. Ebből az következik, hogy kötelességem­nek is tartottam tenni valamit a nálamnál fiata­labb nemzedék hazafias, honvédelmi nevelése ér­dekében. Nem mondom, korábban sokat kellett ki­lincselnem. szerveznem, győzködnöm a fiatalokat a honvédelmi sport megszerettetéséért, de sike­rült. Lehetőséget teremtettünk az edzésekre, szer­veztük a versenyeket. Ma már három klubunk van A két gyártelepen egy-egy lövész és egy tar­talékos klub. A létszám kilencven körül mozog. Sportolni, versenyeket szervezni és lebonyolíta­ni — sajnos — pénz nélkül nem lehet. Honnan teremtik elő? — A kezdet kezdetén több szakosztályunk is volt. köztük a Kinizsi Könnyűbúvár Szakosztály. Akkor a vállalat vezetői húszezer forintos támogatást ad­tak, s bár a könnyűbúvár szakosztály máshol te­vékenykedik. évente 15 ezer forint felett rendel­kezünk. Ez a pénz elég ahhoz, hogy felkészítsük nemcsak az MHSZ tagjait, de a dolgozókat is a honvédelmi kupa lövészversenyre, az összetett hon­védelmi versenyre. a vállalati sportnapra, az ÉDOSZ megyei ''sportnapra, az SZMT Kupa lö­vészversenyre, a tömegsport olimpiára és a szocia­lista brigádok lóversenyére, s természetesen a tar­talékosok honvédelmi versenyére. Ezeken a verse­nyeken a létszám változó, de általában százan— százötvenen megjelennek. Szerencsésnek mondhat­juk magunkat, hogy a vállalat mindkét telepén van egy légpuskalőtér. ahol télen az MHSZ tag­jai és a dolgozók gyakorolhatnak. A versenyeken, általában a városi és a megyei döntőn, ott vannak a konzervgyáriak. Szalay And­rás nem émlíti, de közismert, hogy a gyár MHSZ vezetőinek nagyon jó a kapcsolata a pártbizottság­gal, a szakszervezeti bizottsággal és természetesen a KISZ-szel. A honvédelmi nevelés soronkövetke- ző feladatairól szólt helyette, mert úgy érezte, erre nagyon nagy szükség van. — A honvédelmi neveléssel való foglalkozás ál­landó és szívós munkát igényel. Ennek érdeké­ben terjesztjük a propaganda anyagot, évente két kiállítást rendezünk, s arra ösztönözzük tagjainkat, hogy a munkában éppen ^ úgy. mint a testületi fel­adat elvégzése érdekében, legyenek az élenjárók között. Talán ezért is fordítok igen nagy gondot a tartalékos klub általános tájékoztató oktatásának megszervezésére, a filmvetítésekre és az azt követő éleslövészetre. Huszonkét év nem kis idő. ám Szalay András, akinek e társadalmi funkciója mellett akad még néhánv úgy vélekedik, ezt a munkát nem hagyja abba. legföljebb a vezetési adja át fiatalabbnak Tapasztalatával, tenniukarásával azonban ott áll majd mellette, segít a feladatok elvégzésében Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom