Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AT MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 122. szám Ara: 1,20 forint 1979. május 27. vasárnap HETEDSZER KIVÁLÓ A KÉK DUNA TERMELŐSZÖVETKEZET Ünnepség Fajszon A fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet tavalyi gaz­dálkodási eredményei alapján, immár hetedszer nyerte el a kiváló címet. Az ezzel kapcsolatos ünnepséget szombat délután tartották a községi művelődési házban, ahol dr. Berta Jenő elnök mondott beszédet. Kiemelte, hogy eredményeiket a tagság rendkívül szorgalmas munkájának, áldozatkész vállalásának köszönhetik. A közös gazdaság összes terü­lete megközelíti a 3330 hektárt. Ezen a területen értek el kizáró­lag mezőgazdasági termelésből 158 millió forint értéket, 67 millió forint bruttó jövedelmet, 35 milliót rneghaladó nyereséget. A tagság részesedése 36 és fél millió forint. Főként a zöldség-, fűszer- és gyógynövénytermesztés adja a legnagyobb értéket. A zöldségter­mesztés, beleértve a fűszerpapri­kát is, a közös szántóterület 40 százalékát meghaladó területen történt. A kettős termesztéssel hasznosított terület évente 600— 700 hektár. Az összes termelési értékből a növénytermesztés 70—75 száza­lékban részesedik, őszi búzából tavaly 900 hektáron 57 mázsa, ku­koricából 650 hektáron — a nagy vadkár ellenére — 69 mázsa át­lagtermést takarítottak be. Leg­jelentősebb és legnagyobb árbe­vételt adó ágazatuk a fűszerpap­rika, amelyből 500 hektáron 158 mázsa átlagtermést értek el. A termelőszövetkezet közismert kezdeményezéseiről. Ök hozták létre négy közös gazdaság részvé­telével négyezer hektáron a faj­szi öntözőfürtöt. Egyébként is az a törekvésük, hogy a szövetkezet minél nagyobb arányban tudjon mesterséges csapadék-utánpót­lásról gondoskodni. Három szö­vetkezettel, valamint a Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat­tal összefogva, egy korszerű, 720 anyakocát befogadó sertéstelepet hoztak létre. Eryiek évi nyeresége 16 millió forint, és négy év alatt megtérült a beruházási költsége. Jelentős, az egész ország fűszer­paprika-termesztésére érvényes technológiát dolgoztak ki. Fűszer­paprika-termesztési rendszerük­höz 16 gazdaság, tartozik. Tovább lehetne sorolni a gazdaság kezde­ményezéseit, de egyet még érde­mes megemlíteni, közreműködött a Kalocsakörnyéki Agráripari Egyesülés létrehozásában. Az idei tervekre vonatkozóan az elnök elmondta, hogy a ter­melési értéket ebben az esztendő­ben további 6—8 százalékkal sze­retnék növelni. A kiváló címmel járó okleve­let Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár adta át dicsérő szavak kíséretében a ter­melőszövetkezet elnökének. Ezen kívül három szövetkezeti tagnak nyújtotta át a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetést. Az ünnepi közgyűlésen jelen volt Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese is. K. S. Losonczi Pál Ausztriába látogat BÉCS Az osztrák főváros Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnöké­nek hétfőn kezdődő hivatalos lá­togatására készül. A kormány fél- hivatalos lapja, a Wiener Zeitung szombati számának első oldalán közli Losonczi Pál fényképét, és röviden ismerteti az államfői szin­tű látogatások korábbi állomásait. Az Elnöki Tanács elnöke már 1971-ben is járt Ausztriában, majd pedig két éve, 1977-ben osztrák kollégája, dr. Rudolf Kirschläger szövetségi elnök lá­togatott el Magyarországra. A bé­csi lap megemfíti, hogy ezen a legutóbbi államfői találkozón szü­letett meg az első megállapodás a két ország közötti vízumkény­szer feloldásáról, amely azután 1979. január 1-én lépett hatályba. (MTI) | Tegnap Kecskemétre látogatott dr. Yusuf Dadoo, a Dél-afrikai Kommunista Pártt elnöke. A vendé­get Horváth István, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta, tájéko2jtatta a Bács-Küskun politikai, társadalmi életéről, gazdaságának fejlődéséről, az itt élő nemzetiségiek helyzetéről. A szívélyes, baráti hangulatú beszélgetés után dr. Yusuf Dadoo Katanics Sándornak, a megyei pártbi­zottság tiltkárának társaságában városnéző sétát tett, amelynek során megtekintette a Megyei Mű­velődési Központot, s megnézte a Kecskemét fejlő­dését bemutató Homok városa című dokumentum- filmet. Voltak a Kodály Zoltán Zenepedagógiai In­tézetben, majd ellátogattak a városi tanácshoz, ahol Gádor József tanácselnök fogadta a vendégeket. Innen a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezetbe mentek, ahol Kása Antal elnök ismer­tette a gazdaság eredményeit, bemutartita a gabona­fogadóállomást, a sütőüzemet, a szőlő- gyümölcs- ültetvényeket és a csikótelepet. A Dél-afrtikai Kom­munista Párt elnöke az esti órákban fént vissza a fővárosba. N. O. • Képünkön: Horváth István fogadja dr. Yusuf Dadoot. (Tóth Sándor felvétele.) A Dél-afrikai Kommunista Párt elnöke Kecskeméten Az új megyei kórházról - másfél évvel az átadási határidő előtt A megye fontos beruházásaként formálódó, oly nehezen nélkülö­zött megyei kórháznak méltán ki­jut a közfigyelemből. Aki két, de akár csak egy évvel ezelőtt is el­sétált a Nyíri útra, hogy a 680 ágyas gyógyintézmény építését megnézze, igencsak aggályoskod­va gondolt a tervidőszak végére kitűzött határidőre. Manapság vi­szont, amióta messziről hivalko­dik a kórKázi hotelépület nagy szürke tömbje, a kétkedést mint­ha derűlátás váltotta volna fel. Hallottam az építőket elismerés­sel illető olyan vélekedést, amely például a kórház határidő előtti elkészülését is lehetségesnek tártja, mondván: „...hiszen már szinte csak a külső, belső vakolás és a berendezés van hátra!” Csakugyan olyan kedvező a helyzet, ahogyan azt az avatatlan kívülálló feltételezi? Erről nyílott alkalmunk friss értesüléseket szerezni, sőt meggyőződni a mi­nap. Ezúttal nem a negyedéven­ként rendszeres művezetői, mér­nöki szintű egyeztető tárgyaláson, hanem azon az összehangoló ta­nácskozáson, amelyre dr. Gajdó- csi István, a megyei tanács elnö­ke hívta meg a több mint 930 milliós beruházás kivitelezésében közreműködő vállalatok képvi­selőit. Nyomban felvetődik a kérdés, mi tette szükségessé ennek a ta­nácskozásnak az összehívását. Mint azt a megyei tanács elnöke előrebocsátotta, másfél évvel a határidő előtt, annak betartása érdekében számos mozzanat in­dokolja az elvégzett, s főleg a még elvégzendő munkák áttekin­tését. Az így kialakult kép pedig korántsem olyan biztató, mint azt az avatatlan szemiélő a hatalmas épülettömb láttán feltételezi. A kezdeti lassú kivitelezési ütem miatti lemaradások pótlása nagyrészt megtörtént. Elkészült az orvos-nővérszállás első épü­lete. Ugyancsak kész a kórház üzemelése szempontjából alapve­tő transzformátorház, működ­nek a DÉMÁSZ készítette elekt­romos berendezések, a Ganz- MÁVAG kiskunhalasi gyára ál­tal szállított Diesel-aggregátorok. Készen áll a főporta, a gazdasági porta és az oxigénraktár. Az át­adott épületeket, s a gazdasági tömböket kiszolgáló közművek és utak is készek. Immár egy hónap­ja egyelőre próbaüzemelésben működik a kórházi mosoda, mely­nek végleges üzembe helyezésé­re a kazánház próbaüzemének jö­vő hónap végén esedékes elvég­zése után kerül sor. Nem taglalva a folyamatban le­vő munkákat, hadd említsük meg a fentebb említett felelős vezetői egyeztető tanácskozás legfonto­sabb indokát: a beruházás pénz­ügyi és műszaki teljesítése nap­jainkban alig haladja meg toz ed­dig tervezett előirányzat felét Fő­leg a munkaigényes szakipari fel­adatok, a technológiai szerelések zöme hátra van még. Az az idő­szak következik, amikor több ki­vitelező van jelen, egyidejűleg végzi feladatát, amihez nélkülöz­hetetlen a jól összehangolt együttműködés. A. tennivaló tehát nem kevés, s adódnak gondok, például beszer­zési nehézségek is. Ezek megol­dására az intézmény építésében érdekelt kőzületek felelős veze­tőiből — élén a megyei tanács el­nökével — operatív bizottság ala­kult. Ily módon a megyei tanácsnál sorra került rövid helyzetáttekin- tés után mondhatni: a kórház- építés vezérkara szállt ki a helyszínre, az elvégzett és a fo­lyamatban levő munkálatokról tennivalók megbeszélésére, a ne­hezebb akadályok elhárítása cél­jából szükséges intézkedések meghatározására. Ezek végrehaj­tását két hónap múlva, s azon túl ugyanilyen időközönként ese­dékes ülésein veszi számba az operatív bizottság. A helyszíni szemle tapasztala­tainak összegezésekor az új me­gyei kórház kivitelezésének két fővállalkozója, a BÁCSÉP és a MEDICOR Vállalat vezető képvi­selői, Dörner Henrik vezérigaz­gató, illetve Fabók József fővál­lalkozási főosztályvezető hangoz-' tatták: — Az Intézmény készült­ségi foka az időarányosnak meg­felelő, bizonyosra vehető a jövő év végi átadása. Mindemellett az egyeztető tanácskozáson részt ve­vők maradélTEálanul egyetértettek a megyei tanács elnökének azzal a vélekedésével: a kivitelezés üte­mét úgy szükséges gyorsítani, hogy a menet közbeni nehézségekkel, az akadályok elhárításával szá­molva is határidőre megvalósul­jon a megye új kórháza. P. I. • Próbaüzemelés a nagy teljesítményű mosodában. (Straszer András felvétele.) Alig egy hónap múlva véget ér az első félév, s ilyenkor az üzemekben, vállalatoknál már megközelíthető adatokkal ren­delkeznek a tervek végrehajtásával kapcsolatban. Az aláb­biakban három, jelentős exportkötelezettséggel rendelkező vállalatnál, illetve gyárban érdeklődtünk a külföldi megren­delések teljesítéséről. Üjítás A nemrég véget ért műsza­ki hónap rangos rendezvénye volt az újítókiállítás. A be­mutatott újítások méltón rep­rezentálták azt, hogy a megye üzemeinek dolgozói nincsenek híján az alkotókedvnek. A rendező szervek, — a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület me­gyei szervezetének és az SZMT Művelődési Központja újítók klubjának — szándéka azonban annál több volt, mint, hogy csupán ezt érzé­keltesse. Megnyitó beszédében hangsúlyozta is az újító klub elnöke, hogy akkor éri el va­lódi célját a kiállítás, ha az itt bemutatott újításokat más üzemekben is alkalmazzák. Ahhoz azonban, hogy az újító klub elnökének szavait bárhol is megfogadják, jelen­tős szemléletváltozásra van szükség. Sajnos még mindig akadnak olyan üzemek a me­gyében, ahol nem éppen édes. gyermek az újítómozgalom. Olyan vállalatot, gyárat, vagy gyáregységet pedig már jócs­kán találunk, ahol megbecsü­lik ugyan az újítókat, de még nem látják bennük azt a belső tartalékot, amellyel növelni lehet a termelés hatékonysá­gát. Közismert tény, hogy a be­ruházásokkal való fejlesztés ütemét központi rendelkezések alapján mérsékelték. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a gépi beruházásokat is csökkenteni kell. A műszaki fejlődést azonban ez sem akadályozza, ha megfelelő belső tartalékok állnak rendelkezésre. Ezt iga­zolja a Kecskeméti Konzerv­gyár újítóinak sikere, akik többek között egy olyan fo­lyadékadagoló berendezést ké­szítettek, ami méltán számít­hat országos figyelemre az iparágban. Egyébként nem véletlen az sem, hogy a kecskeméti újítá­si kiállítás zsűrije a Kecske­méti Konzervgyárat hirdette ki elsőnek a vállalatok sor­rendjében. A Konzervipari Tröszt ugyanis megfelelően ösztönzi, s kellő erkölcsi és anyagi elismerésben is része­síti gyáraiban az újítómozgal­mat. Sőt kiadványt készít — műszaki leírással, fotókkal — az újításokról és azt megküldi hasznosításra valamennyi üze­mének. A Tudomány és Technika Házában rendezett újitókiállí- táson jó helyezést ért el a Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat, az MMG Auto­matika Müvek kecskeméti ve­zérléstechnikai gyáregysége, a Fémmunkás Vállalat kecske­méti gyára is. Ezekben az üzemekben szintén sok olyan hasznos újítás született, ame­lyek méltán érdemelnek szé­lesebb körű érdeklődést. Re­mélhetően olyan eredménye is lesz mindennek, hogy amit ezen a kiálításon bemutattak, azt másutt már nem kell újra kitalálni, a látottak ugyanis átvehetők, hasznosíthatók. Ám túl a sikeres kiállítás dicséretén, az is felmerül, hogy túl kevés vállalat újítói mutatták be alkotásaikat. Vagy talán a többi vállalat részéről nem volt mit bemu­tatni? Ily módon a rendezvény iránti érdeklődés nem volt olyan széles körű, mint azt méltán megérdemelte volna. Ebből következik azután, hogy túlságosan kevés olyan elhatá­rozás születhetett, miszerint: ezt vagy azt az újítást a mi üzemünkben is alkalmazni fogjuk. A rendező szervek célkitű­zése ettől függetlenül hasznos és nemes. Azzal lenne érde­mes „korszerűsíteni” (ha már újításokról van szó) a kiállí­tási módot, hogy az egész megye újítómozgalmának eredményeit szemléltető be­mutatókat kellene rendezni. Azt sem lenne rossz bevezet­ni, hogy egyik üzem a másik­tól a számára hasznos újítást megvásárolná, mint például egy-egy licencet. Ez nem saját ötlet, nemrég egy hazai nagy- vállalat sikerrel alkalmazta ezt a börzeszerű módszert sa­ját ipartelepei körében rende­zett újítási kiállításon. Bizo­nyos, hogy hozzájárulna a mű­szaki fejlődés fellendítéséhez és pezsgőbbé tenné az újító­mozgalmat. O. L. Teljesítik első félévi exporttervüket a megye ipari üzemei A Lajosmizsei Vízgépészeti Vál­lalatnál Sági István gazdasági igazgatóhelyettes adott tájékoz­tatót. — Vállalatunk gyárai a múlt esztendőben 472 millió forintos termelési értéket állítottak elő — mondta. — Az idén, azonos lét­számmal már túl kell haladnunk a félmillárdot, el kell érnünk az 534 millió forintos termelést. Ta­valy 64 millió forint volt az ex­portra gyártott termékeink érté­ke, az idén viszont ez az összeg várhatóan eléri a 71 milliót. Kü­lön említésre méltó, hogy milyen jelentősen növekedett a tőkés ál­lamokba szállított gyártmányok mennyisége. Míg 1978-ban mind­össze 7 millió, addig az idén ké- reken 21 millió forint értékű ter­mékünk kerül a tőkés piacra. Irakba az idén 9 darab, egyen­ként 100 köbméteres víztornyot szállítottunk. Most várjuk az ot­tani alvállalkozónk jelzését, hogy elkészültek az alapozási munkák, s akkor 10 szerelőnk utazik a helyszínre. Sokat várunk a jövőben új megrendelőink­től. A Bagdadi Műszaki Egye­tem részére gyártottunk egy 200 köbméteres víztornyot, s bí­zunk abban, hogy ez még a piac­szervezésben is segíteni fog. Ugyancsak először gyártottunk és állítunk fel Görögországban egy szintén 200 köbméteres víztor­nyot. Üj piacot jelent Svédország. Ebbe a skandináv államba már elszállítottuk a másfél millió fo­rint értékű, iszapkomposztáló be­rendezésekhez szükséges különbö­ző görgőket. Reméljük, a jövő­ben is kapunk tőlük megrende­lést. Vízművekhez szükséges kü­lönböző szerelvényeket gyártot­tunk és szállítottunk az idén elő­ször Mongóliába, és néhány évi szünet után ismét jelentkeztek a lengyel partnereink is. Ügy a tőkés, mint a szocialista államokba irányuló exportunk tel­jesítése eddig a megfelelő ütem­ben halad, és arra törekszünk, hogy ezután sem legyen lemara­dás. A Kéziszerszámgyár kecskeméti Reszelőgyárában Török László, a termelési osztály vezetője a kö­vetkezőket mondta: — Gyártmányaink külföldi si­kerére jellemző, hogy a tavalyi­hoz viszonyítva jelentősen meg­nőtt exportkötelezettségünk, A múlt évben az NSZK-ba 5,6 mil­lió forintért szállítottunk három­féle csípőfogót és franciakulcsot, valamint különböző reszelőket. A nyugatnémet megrendelőnek az idén már 7 millió forint értékű árura lesz szüksége. Üj megren­delők az idén a svéd, francia, iz­raeli, egyiptomi és etiópjai cégek. Részükre október végéig 1 millió forintért mintegy 100 ezer külön­böző méretű reszelőt szállítunk. Tavaly és az idén három szo­cialista állam adott készünkre megrendelést. A Szovjetunióba, Csehszlovákiába és Lengyelor­szágba 1978-ban 4,8 millió forint értékű csípőfogót és reszelőt szál­lítottunk. Elégedettségüket bizo­nyítja, hogy az idén már 6 mil­lió forintos megrendelést kell tel­jesítenünk. Időarányosan jól ál­lunk, s mindent megteszünk azért, hogy az év végéig minden határidőt be tudjunk tartani — mondta befejezésül Török László. Nagy Béla, a kecskeméti ME­ZŐGÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese tájékoztatójá­ban elmondta, hogy a 6 gyáregy­ség mintegy 3 ezer dolgozója — élükön a 130 szocialista brigáddal — a múlt évben 1,4 milliárd fo­rintos termelési értéket állított elő, s az idén várhatóan elérik az 1,6 milliárdot. — Az utóbbi három évben — mondta a többi között — igen erőteljesen növekedett az expor­tunk. Míg 1976-ban termelésünk (fFolytatás a 2. oldalon.) j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom