Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 103. szám Ara: 1,20 forint 1979. május 5. szombat Púja Frigyes indonéziai programja A hivatalos látogatásra Indo­néziába érkezett Púja Frigyes külügyminiszter péntek délelőtt Radius Frawiroval, a szigetor­szág kereskedelmi miniszterével találkozott, majd a külügymi­nisztérium épületében megkezdte tárgyalásait Mochtar Kusumaat- mudja külügyminiszterrel. A tár­gyalásokon. amelyek a délutáni órákban is folytatódtak, elsősor­ban a kétoldalú gazdasági kap­csolatok fejlesztése, valamint a két felet kölcsönösen érdeklő idő­szerű nemzetközi kérdések voltak napirenden. A megbeszélések őszinte. tárgyilagos légkörben zajlottak le. A tárgyalások befe­jeztével Adam Malik alelnök fo­gadta a magyar külügyminisztet t. A djakaitai újságok, a televí­zió. a rádió részletesen tájékoz­tatnak Púja Frigyes programjá­ról. Az indonéz állami rádió csü­törtök este félói ás magyar estet közvetített. (MTI) Öttagú család új otthona az ötezredik széchenyivárosi lakás Az albérletek számos kényel­metlenségétől megszabadulva, a szűk, talán az összkomfortot is nélkülöző, vagy pedig a szülők­kel kényszerűségből megosztott lakásból új, önálló otthonba köl­tözni, illetve a család növekvő létszáma miatt a már meglevőt nagyobbra cserélni olyan esemény egy család életében, amelynek pontos dátumára évtizedek múl­tán is emlékezik az ember. A Széchenyiváros első lakásai­ba beköltözött családok is min­den bizonnyal percnyi pontosság­gal emlékeznek a kulcsátadásra, a költözködésre. Tegnap délelőtt a széchenyivá­rosi Lánchíd utca 2-es számú épü­let előtt nem szűk családi kör­ben ünnepeltek, hiszen a város- fejlesztő munka jelentős állomás­hoz érkezett. Elkészült az ötezre­dik lakás, melynek tulajdonosa Kovács István, a kecskeméti Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat lakatosa, felesége a Bács- Kiskun megyei Élelmiszer Keres­kedelmi Vállalat pénztárosa, s a három pici gyerek. Dr. Kőrös Gáspár, a városi párt- bizottság első titkára köszöntötte az ünnepélyes átadáson részt vevő­ket, közöttük Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság el­ső titkárát. dr. Szirmai Jenőt, az Országos Takarékpénztár vezér- igazgatóját, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, dr. Sza­bó Károlyt, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának főmunkatársát, valamint a tervezőket, beruházó­kat, építőket. Ezután Gádor József, a városi tanács elnöke ünnepi beszédet tartott. Mint mondta, a város- építési munka olyan jelentős ál­lomáshoz érkezett, amelynél ér­demes megállni és rövid vissza­tekintést tenni a lakásépítési program végrehajtására. A Széchenyiváros részletes ren­dezési terve 1984-ben készült el. A lakótelep első épületét 19ö7. december 1-én kezdték építeni és a következő évben került sor a műszaki átadásra. Hal évvel ez­előtt az Akadémia körúton négy tízemeletes lakóház építése kez­dődött meg. Ugyanebben az év­ben avatták az első bölcsődét, s a száz személyes óvodát. Az első nagy ABC-áruházat 1975-ben avatták. Széchenyiváros fejlődését kü­lönösen az ott lakók ismerik, de természetesen nemcsak őkef, ha­nem a megyeszékhelyen minden­kit érdekel a lakótelep jövője. A város távlati lakásépítési terve szerint 1990-ig a Széchenyiváros- ban 5—6 ezer lakás épül.-De ami­lyen öröm a városrész gyors üte­mű fejlődése, olyan gond és fele­lősség a lakótelep ellátása. E té­ren ugyanis még nincs minden rendjén. Jelentős ellátásbeli javu­lást ígér egyebek között az, hogy hamarosan elkészül a szol sál tata­ház. Idén kezdődik egy ezer négy­zetméter alapterületű élelmiszer- áruház. négyezer adagos konyha, étterem építése. Üjabb iskolák, óvodák, bölcsődék építése is sze­repel a tervekben. Az ünnepségen dr. Szirmai Je­nő átadta a Kovács családnak a két és félszobás lakás kulcsát, s az OTP ajándékát. A második emelet 4-es számú lakása Kovács Istvánék új ott­hona. — Éppen tíz évvel ezelőtt kö­töttünk házasságot — mondta. — Eddig anyósoméknál, a Körösi- hegy 126. számú egy szoba konv- hás lakásban laktunk. Nem vol­tak könnyű évek. Körüljárva új otthonunk szobáit, ifnost még szinte hihetetlennek ' tűnik: a mienk. Jelentős nap ez az éle­tünkben. T. L. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS KECSKEMÉTEN Fellendült a nyúl- és galambtenyésztés A kisállatok tenyésztésével, tar­tásával. felvásárlásával foglalkozó országos tanácskozásra került sor tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában a megyei műszaki hetek rendezvé­nyeinek keretében. Dr. Glied Károly, a MAE alelnöke megnyi­tójában szólt arról, hogy a nagy­üzemek segítségével Bács-Kis- kunban jelentősen megnőtt a kis­állattenyésztői kedv. Az áfész-ek. a szakcsoportok keretében ered­ményesen oldják meg a tenyész- anyag-ellátást, valamint a nyúl és galamb felvásárlását, de emel­lett gondoskodnak különféle ta­karmányok juttatásáról is. A nyúltenyésztés helyzetével foglalkozóit dr. Csikvári László, a Fővárosi Növény- és Állatkert főigazgató-helyettese. Beszélt a tenyészan.yag-ellátásról, megem­lítve, hogy a tapasztalatok sze­rint a legjobb eredmények az új-zélándi és kaliforniai fehér nyúlfajták tenyésztésével érhető el. ezek 12—13 hetes korukra olyan súlyt érnek el. amely meg­felel a feldolgozás igényéneík. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak abban az esetben lehetséges a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban is jelentős jövedelemmel te­nyészteni ezekel az állatokat, ha a tartási és takarmányozási kö­rülményeken javítanak és a szak- tanácsadók irányításának megfe­lelően dolgoznak. A betegségek csökkenésének, a fertőzések meg­gátolásának is ez az egyik útja. A legveszedelmesebb betegség a mixomatozis megelőzéséhez pedig éppen magyar találmány nyomán van már megfelelő vakcina. Érdekes előadást tartott dr. Ballai Attila, a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola docense a vá­gógalamb tenyésztéséről. Elmond­ta. hogy nagyon heterogén az ál­lomány, és még nem alakult ki az a kör a háztáji gazdaságok ke­letében. amely szakszerűen, a hústermelés szempontjait és kö­vetelményeit helyezve előtérbe (Folytatás a 2. oldalon.) Tanácsi delegáció érkezett a testvéri Krímből A Bács-Kiskun megye és a szovjetunió- beli Krím terület közötti hagyományos kap­csolatok, testvéri együttműködés jegyében, kedves vendégek látogattak tegnap a megyé­be. Trofim N. Csemodurov, a krím területi tanács elnöke által vezetett küldöttséget — melynek tagjai: Ivan Sz. Tarastjuk. a szim- feropoli járási pártbizottság első titkára és Nyikolaj V. Frefnyjakov, a Szocialista Mun­ka Hőse, a Ravdolnyinki Állami Gazdaság csoportvezetője — dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Tohai László tanács­elnök-helyettes fogadták tegnap reggel Bu­dapesten, a Keleti pályaudvaron. Á többnapos látogatásra érke­zett delegáció tagjai kora délután a megyei tanács vezető tisztség- viselőivel találkoztak a megyei tanács székházában, ahol dr. Gaj­dócsi István tájékoztatta őket Bács-Kiskun megye életéről. En­nek során, tekintettel arra, hogy T. N. Csemodurov elvtárs kilenc évvel ezelőtt járt a megyében, különösen azokra a változásokra, társadalompolitikai, gazdasági stb. fejlődésre, illetve a fejlődés ten­denciáira tért ki. amelyek 1970. óta bekövetkeztek. Majd dr. Ár­vát) Árpád, a megyei tanács vb- titkára adott áttekintést a .ven­dégeknek a tanácsi hatósági mun­káról, az ügyintézés, s a hatósá­gi munka korszerűsítéséről. Ezt követően hivatalában Hor­váth István, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta a küldött­séget. A testvéri Krím terület küldöt­gek, ahol megtekintették a me­gyéről szóló, a Dunától Tiszáig című filmet. Majd a Tudomány és Technika Házába látogatva, Sza­bó Lajos, a MTESZ megyei tit­kára avatta be a küldöttség tag­jait az intézmény életébe, az ott folyó munkába. A Krím terület tanácsi küldöt­tei a hét végét Budapest és Ba­laton környéke nevezetességeivel való ismerkedéssel tölti. P. I. ti A megyei pártbizott­ságon Horváth István fogadta a küldöttséget. tei ezután Tohai Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének, dr. Körös Gáspárnak, a városi pártbizottság első titkárának és Gódor Józsefnek, Kecskemét vá­ros tanácselnökének társaságában koszorút helyeztek el a Lenin- szobor talapzatán. A késő délutáni programjuk ke­retében Gila János igazgató segít­ségével, a Megyei Művelődési Központtal ismerkedtek a vendé­# Tájékoztató a megyei tanácsnál. (Tóth Sándor felvételei) A TERMELÉSI ÉS ELLÁTÁSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Sok még a tartalék az állattenyésztésben A megyei pártbizottság múlt év decemberében hozott ha­tározatában utalt az állattenyésztés fejlesztésének fontossá­gára. Feladatul tűzi ki ezt az üzemek, de az irányító szer­vek számára is. Ennek alapján tárgyalta meg tegnap a me­gyei tanács termelési és ellátási bizottsága Bács-Kiskun ál­lattenyésztésének helyzetét, és vitatta meg a fejlesztés to­vábbi feladatait, dr. Matos Lászlónak, a megyei tanács elnök- helyettesének, a bizottság elnökének vezetésével. A témáról szóló jelentést a me­gyei takarmányozási és állatte­nyésztési felügyelőség terjesztette elő. Az írásbeli beszámolóból ki­tűnt. hogy a megye mezőgazdasá­gi termelésében jelentős részt kép­visel az állattenyésztés. A bruttó termelési érték mintegy 40 száza­lékát adta 1977-ben. A megye árutermelésének pedig 44 száza­lékát. A mezőgazdasági üzemek túlnyomó többsége foglalkozik ezzel az üzemággal, sajnos, nem minden esetben adottságaiknak, üzemi lehetőségeiknek megfele­lően. A vonatkozó párt- és állami határozatok, állásfoglalások ki­hangsúlyozzák. hogy mind a há­lom szektorban, tehát az állami gazdaságokban, a termelőszövetke­zetekben. valamint a kisüzemek- ’ ben egyaránt fejleszteni kell a mezőgazdasági termelésnek ezt a tonlos ágazatát. A megye állami gazdaságai pél­damutatóan szervezik a szarvas­marha- és sertéstenyésztést, sza­kosított telepeiken technikailag fejlett módszerekkel dolgoznak, magas szintű termelést folytatnak, ami követendő példa a mezőgaz­dasági szövetkezetek számára. Ma már néhány termelőszövetkezet is megközelíti az állami gazdaságok eredményeit. A tenyésztési szint növelése, a fajtákban levő geneti­kai képességek jobb kihasználásá­val is elérhető. Ösztönzik az üze­meket a szakosodásra és a fajta- átalakító keresztezésekre. Ez utóbbi az intenzív tejelő fajták felhasználásával három éve kez­dődött a szarvasmarha-állomány­nál. Jelenleg a tejelő tehénlét­szám 90 százaléka keresztezett. Az új fajták, hibridek tenyésztése más ágazatokban is terjed. A ser­téseknél. a baromfitartásban egy­aránt,, sőt, a merino juhállomány biológiai tulajdonságainak javítá­sa aszkániaival, húsmerinókkal, általánosan elterjedt. Jelentős a kistermelők száma. Annak ellenére, hogy a mezőgaz­dasági terület több mint 90 szá­zaléka nagyüzemi művelés alatt áll, mégis — a megye speciális adottságai miatt — az állatállo­mány jelentős hányada, így pél­dául a tehénlélszám 42. a kocák 61 százaléka a háztáji és a kise­gítő gazdaságokban található. Ép­pen ezért a kistermelők állattar­tási kedvének fenntartása is fon­tos feladat, ebben sokat segíthet­nek tagjaiknak a közös gazdasá­gok. Közreműködhetnek a felvá­sárló vállalatok, intézmények. Döntőek a kedvező közgazdasági szabályozók is. Továbbiakban is szükséges a háztáji állomány szin­ten tartása. A megye állattenyésztés-fejlesz­tési programjának megvalósításá­ban nagyon fontos szerepe van a felügyelőségen kívül a megyei ál­lategészségügyi állomásnak. a mesterséges termékenyítő főállo­másnak és sokat segíthetnek a mezőgazdasági szövetkezetek te­rületi szövetségei. A jelentés részletesen elemezte ágazatonként az állatállomány várható alakulását, a fejlesztési terveket. A beszámoló felelt élénk vita alakult ki. a hozzászólásokból ki­derült. hogy számos még a nyitott kérdés, és rendkívül sok a tarta­lék a megye állattenyésztésében. Magas például a sertésállomány­nál az elhullás, ami nem beteg­ségből származik, hanem jórészt a gondatlan tartás következmé­nye. Egyes szakosított telepek el­avultak, felújításra várnak. Töb­bet kellene törődni a juhászat fejlesztésével. Nem elhanyagolha­tó a nyúl-, a galambtenyésztés és a méhészet sem. Több hozzászóló megemlítette, hogy a technológiát nem fejlesztik eléggé, s egyes gaz­daságokban ilyesmiről nem is be­szélhetünk. Érdemes volna töb­bet foglalkozni az állattenyészté­si ágazatokban is a termelési rendszerek létrehozásával, illetve a meglevők fejlesztésével. Ezek keretein belül meg lehetne oldani a korszerű tenyésztést. Nem elég­gé szakszerű a takarmányozás sem. Sok helyen a melléktermé­kek kárbavesznek. pedig jól hasznosíthatók lehetnének az ál­lattenyésztésben. összefogásra lenne szükség a keveréktakarmá­nyok előállításának növelése­ben is. A gazdaságok termelésének nö­vekedése egyre élesebben jelzi a tejüzemek kapacitásának gond­jait. Az ipar már most küszködik a feldolgozással. Közismert a bácsbokodi és a kalocsai tejüze­mek helyzete. Ha megfelelő re­konstrukció vagy új tejüzem lé­tesítése nem következik be. ko­moly gondokkal lehet számolni. Ugyancsak kedvezőtlen a helyzet a vágóhídi kapacitásnál is. A Ba­ján épülő húsipari kombinát el­készülése valamit javít ugyan a helyzeten, de a vágóállat több mint 60 százalékát ezután is más megyében dolgozzák fel. A vitában elhangzottakat, a gondokat, problémákat és javasla­tokat a termelési és ellátásr bi­zottság továbbítja az illetékesek­hez. Ezt követően a bizottság meg­vitatta a húsellátás helyzetéről, valamint a megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya munkájáról szóló beszá­molókat. K. S. Dr. Szirmai Jenő átadja a Kovács családnak a lakáskulcsot. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom