Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1979. május 24. Hogyan szabályozódik a légkör összetétele? Földünk légkörének összetétele legalább a földtörténeti karbonkorszak óta változatlan. Ha az oxigéntartalom a jelenlegi 20-ról 25 százalékra növekedne, minden cellulóz alapú rostos anyag, vagyis az erdők faállomá.nya azonnal elégne; ha viszont egy harmad résszel csökkenne, akkor a melegvérű állatok pusztulnának el. A légkör összetételében bekövetkező legkisebb változások is lényegesen befolyásolhatják a bioszféra összetételét. Az emberi tevékenység a légkör összetételét szabályozó mechanizmust felborította. A növényzet, elsősorban a fák pusztítása, elégetése következtében a levegő széndioxid-tartalma az elmúlt évezred során mintegy 30—35 százalékkal növekedett, ugyanakkor a széndioxid megkötésére alkalmas növényzet tömege ugyanennyivel csökkent. A becslések szerint a megbomlott egyensúly visszaállásához körülbelül kétmillió évre van szükség, és akkor a légkör széndioxidtartalma a jelenleginél 15 százalékkal kevesebb lesz. Növekvő energiaigény Első pillanatra talán meglepőnek látszik, hogy az emberiség alapvető igényei közül a táplálkozás után közvetlenül az energiaigény (világítási-, hajtóenergia-, és hőenergia-igény) következik. Hazai és külföldi statisztikák meggyőző erővel tanúsítják, milyen szorosan összefügg az egyes országok műszaki-gazdasági fejlettsége, nemzeti jövedelme és lakosainak életszínvonala az egy főre eső, ún. fajlagos energiafogyasztással. s ezen belül is különösen a villamos energia fogyasztásával. Míg a világ összes energiafelhasználása az utóbbi évtizedekben évente átlagosan 3—4 százalékkal nőtt, a villamos energia fogyasztása ennél kb. kétszer gyorsabban emelkedik. így érthető, hogy a szükséges mennyiségű villamos energia előállítása minden ország gazdasági fejlődésének egyik kulcskérdése. Jellemző az igények rohamos növekedésére, hogy becslések szerint értelmes létének kezdete óta az emberiség kőszénegyenérték- ben (KSE) kifejezve kb. 86 milliárd tonna energiát fogyasztott, s 1900-ig ennek az energiának egynegyedét. 1900—1940 között szintén az egynegyedét, 1940-től a hatvanas évek végéig pedig a felét használta fel. Egyes szakértők számításai szerint 2050-re a világ energiafogyasztása évente kb. 100 milliárd tonna KSE-t fog kitenni. Az energiaigény növekedését sck tényező befolyásolja. Ilyen például a lakosság lélekszámúnak az emelkedése. A második tényező a társadalmi össztermék nagyságától, közvetve tehát a technika térhódításától és az iparosodás mértékétől függő életszínvonal. Harmadszor: a fajlagos energiaigények növekedésében különösen jelentős szerepet játszhatnak az egyes országok energiaigényes feldolgozású ipart követő nyersanyagforrásai (pl. bauxittelepek). Végül igen nehezen becsülhető meg a jelenleg legelmaradottabb országok jelentős fejlődési lehetőségeiből adódó energiaigény-növekedés. Mivel a föld mélyén rejlő ún. fosszilis energiahordozók meny- nyisége nagyon is véges (egyes becslések szerint még csupán 100 évig tartanak ki), egyre nagyobb szerep fog jutni az újabb energia- forrásokra, egyelőre elsősorban az atomenergiára. • A Kirov nevet viselő harkovi turbinaüzem gyártmányai a Szovjetunió és a szocialista országok számos erőmüvébe eljutnak. A turbinák kiválóan működnek a nukleáris energetika területén is. (Foto: APN — KS.) Mágneses tér hatása az élő sejtre A biofizikának talán egyetlen területe sem ad annyi lehetőséget a zavaros és spekulatív kutatások végzésére, mint a biomágne- sesség. A mágneses térrel kapcsolatba hozható biológiai jelenségek igen széles skáláját írják le, a szervezetek elhalásától kezdve a beteg élőlények csodálatos gyógyulásáig, az akaratátvlteltől az állatoknak a Föld mágneses terében való tájékozódásáig. Mivel a biológiai anyagok is „közönséges” molekulákból állnak, amelyek megfelelő elektron- szerkezet esetén paramágneses tulajdonságúnk is lehetnek, tehát a külső mágneses térrel kölcsönhatásba léphetnek. A mágneses tér hatására a biológiai anyagokban elektromos áramok indukálódhatnak, addig nem létező vonzó és taszító erők léphetnek fel, és megváltozhatnak az egyes molekulákra, illetve molekulakomplexumokra ható forgatónyomatékok. A kérdésre azonban, hogy mindezek az elsődleges hatások milyen biokémiai, illetve biológiai következményekkel járnak, igen nehéz egyértelműen válaszolni. Egy kísérlet során vizsgálták, hogy a mágneses tér milyen hatással van az egysejtűek növekedési sebességére. A biomassza szárazanyag-tartalmának közvetlen meghatározása esetén nem volt kimutatható különbség a mágneses térben felnőtt és a kezeletlen kultúra növekedése kői zött. Mikroszkopikus vizsgálatokkal azonban kimutatható, hogy a sejtek száma a mágneses tér hatására csökken, viszont átlagos mérete megnövekedik. Ez a méretnövekedés az egyes sejtek anyag- és energiacsere-sebességének növekedésével hozható kapcsolatba, ami kísérletileg is kimutatható. A mágneses tér hatására bekövetkező genetikai_ változásokat mind ez ideig nem tudták kimutatni. TEREMTETTEK VALAMIT, AMIVEL MARADANDÓ NYOMOT HAGYNAK Ritkák az aranylakodalmak. Annál többet hallunk zátonyra futott, teherként cipelt, vagy sietve felbontott házasságokról. Kiveszett volna a hűség az emberekből? Ha egészén pontosak akarunk lenni, akkor azt se felejtsük el, hogy nem mindig rajtunk múlik, hány évtized próbáját állja ki hűségünk? Az életüket egymás oldalán leélő, elválaszthatatlan házaspárok■ hűsége olyannyira kivételes, hogy erre még a görög mitológia fölöttébb szigorú igényeket támasztó istenei is felfigyeltek. A mondabeli idős házaspár. Philemon és Raucis el is nyerték a legnagyobb jutalmat, amit a hűség megérdemelhet. Fává változva élnek tovább, mint a soha el nem múló szeretet, a múlandóságnak is fölibekerekedö összetartozás jelképei, □ □ □ A ház kicsi, egyszerű és barátságos, mint a lakói. Ketten élnek benne: idős Horti József és a felesége. öt fiút neveltek fel. mind kirepült a szülő.: házból. „Ez a világ rendje" — mondják egyszerre, rosszallás nélkül. Minek is keseregnének? A család nem szakadt szét, hol az egyik gyerek szalad haza, hol a másik, és látogatók, vendégek is jönnek. Mert Józsi bácsi híres ember. Tiszanl- pár népi ipa . művésze, akinek vesszőből mintázott üvegfonatai a világ minden részében fellelhetők. Felesége rögtön mutalja a háromlábú kis kerek széket, amelyen a mesterségét megtanulta. — Pedig dehogyis gondoltam én a kosárfonásra — közli a házigazda. — Földmunkás voltam. Minden vágyam az volt. hogy géplakatos legyek. Aztán a mesteremet elvitték katonának, később engem is. A háború derékba törte a pályámat, máig sajnálom. Kedvem ahhoz lett volna igazán. Nagyon szerettem a gőzgépet. □ □ □ — Hogyan lett mégis kosárfonó? — Fiatal házasok voltunk, kellett a pénz. mentem erdőmunká- ca. Ott ért egy súlyos baleset, a bal lábain úgyszólván teljesen összeroncsolódott. Hogy gz szerencse volt, vagy szerencsétlenség? Valamit kellett magammal kezdeni. Akkor leültem arra a kisszékre és elkezdtem dolgozni a vesszővel:'A feleségem kosárfonó családból származik, kézenfekvőnek lácszott, hogy ezzel a munkával foglalkozzam. Akkoriban csak mezőgazdasági kosarakat kötöttünk. de engem ez nem elégített ki. Ügy gondoltam, ha már a sors erre a mesterségre kénysze- rített, kitalálok valami szebbet. Amiben örömöt találok. — Akkor született meg az üvegfonás ötlete? — A véletlen is segített. A régi mesterem egyszer beállított egy borosüveggel, hogy fürcöljem már be valahogyan, nehogy eltörjön. Hozzáfogtam. Olyan szépre sikerült, hogy sajnáltam megAz alpári Philemon és Baucis ISI válni tőle. Akkor kezdtem megszeretni ezt a mesterséget. Élveztem, hogy mindig szebb lett az üveg a kezemben. Huzalmam lett volna hozzá, így mondják a hajlamot mifelénk. Addig próbálgattam, amíg végül, hosszú évek után kialakult ez, ami most van. Józsi bácsi kitalált valamit, amivel előtte senki sem foglalkozott. Ha az ifjúkori álma nem is teljesülhetett, a megélhetés kényszerétől hajtva rátalált a leglényegesebbre. Az alkotás örömére. A kosárfonás tudományát a feleségétől „lopta”. A művészetét is vele osztotta meg. Igazi társak lettek. Együtt haladtak. Kéz a kézben. Egyek lettek az életükben és a munkájukban. □ □ □ — Ebben a házban egy hangos szó nem hangzott el — Horti Józsefné pillantása hálásan, büszkén pihen meg élete párján. — Pedig nemrég ünnepeltük az aranylakodalmunkat, ötven év — kimondani is sok — rengeteg idő. De ilyen ember mellett, mint az uram. egy percét sem éreztem terhesnek. Soha .meg nem bántott. Kilencen éltünk ebben a kicsi házban — az apósom és az anyósom is velünk lakott —, de nálunk ismeretlen volt a veszekedés. Sokszor nem tudtuk, mit adunk enni a családnak, mégsem ettük-rágtuk egymást. Ekkortájt kis. garabókat — piaci kosarakat — kötöztünk, ezeket vittem egyik héten Csépá- ra, a másik héten Cserkeszölőre, árusítani. Az utat gyalog tettem meg. Vittem 5 kilót — .ennyit nyomtak a kosarak —, és hoztam 20—25-öt. Krumplit, lisztet, mindent, amit cserébe kaptam. A Háziipari Szövetkezet 1951- ben alakult meg, ettől kezdve nem volt gondjuk az értékesítésre, és Józsi bácsi is kibontakozhatott. Tehetségét hivatalosan is elismerték. A Népi Iparművészeti Tanács sorra elfogadta az újításait. Komakosarai, vesszőbe öltöztetett boroskészletei, új formájú piaci kosarai nemcsak a szövetkezet választékát gazdagították, hanem Józsi bácsi tekintélyét és jövedelmét is. Az értük járó alkotói díj. ma is jól jön az 1340 forintos nyugdíj mellé. Lehetetlen összeszámolni, hogy 1954-től tavalyig, nyugdíjazásáig hány üveget kötött vesszőfonatba. Most sem pihen. — Tetszik látni, mennyi vesz- szőnk van kiterítve — mutatja az udvaron száradó nyalábokat. — Most ruháskosarakat kötünk a szövetkezetnek. Tálcákat, kézimunkakosarakat is szoktunk ké; szíteni, szinte a kezünkből kapkodják ki. Az üvegfonást sem győzzük már. Ez bizony nagy türelmű munka. Egy üveg bekötéséhez két nap is kell. Az anyagot is mi szedjük -hozzá. Erre a célra csak a nyúlvessző felel meg. Kimegyünk a vasút oldalába, ott szedegetjük ezeket az apróságokat. Finom, vékony vessző, akár a cérnaszál. Itthon nekiülünk, kétágú húzóval leszedjük a bőrét, attól lesz ilyen szép fehér. Hazahozunk egy hatalmas kupacot, és mire lehántoljuk, egy kis csomó marad belőle. Ez is lassítja nagyon a munkát. Bántja is, hogy szinte semmit sem tud a műveiből felmutatni. A szobából előkerül négy üveg. csip- kefinom ruházatuk selymesen fénylik. Az egyik minta szívet formáz. a másik csokornyakkendőt, természetesen átfogalmazva. A vessző hajlékony, de csak a hozzáértő késnek engedelmeskedik. Józsi bácsi mintái kötés közben születnek. Eszébe jut egy tárgy, és megmintázza. Megszólaltatja, mesélted a fúzvesszőt. így lett belőle — méltán — a Népművészet Mestere. □ □ □ — Mit tart legfontosabbnak az életben? — A jó közérzetet. Ezt csak a békesség és a munka adja meg. Látja, már a 81. évemet taposom, és még miniig dolgozom. Persze, kevesebbet. Csak kiöregszik az ember, megfárad. Nem bír any- nyit, mint fiatalon. — Lesz-e folytatója az üvegfonásnak? — A családban senki. Két fiam buszvezető, egyik tanár, egy a tsz- ben dolgozik, egy műszerész. Hét unokám van, egyiket sem érdekli ez a mesterség. A mostani fiataloknak nincs ehhez sem huzal - muk. sem türelmük. A faluban két asszony foglalkozik vele, tőlem tanulták. Bánfalvi Antalné 8 hónapot töltött itt nálunk, és nagyon szépen belejött a kötésbe. Talán nem hal ki teljesen az üvegfonás. bár ahhoz kevesen vagyunk, hogy az összes megrendelésnek eleget tehessünk. Hozzánk is jönnek, az ország minden részéből, hiába. Ha száz kezünk lenne, a feleségemmel, akkor se; győznénk. A tekintetük egymásba kapaszkodik. Fél évszázadnyi utat tettek meg. Együtt. Kitartottak jóban és rosszban. Felneveltek öt fiút. És teremtettek valamit, amivel maradandó nyomot hagynak- maguk után. Közös minden gondolatuk. örömük és emlékük, ösz- szeillenek. Fogják egymás kezét, úgy kísérnek a kapuig. Ilyen lehetett talán a hűséget jelképező mondabeli házaspár is. Philemon és Baucis ... Vadas Zsuzsa Az egészségre ártalmas munkahelyek ellenőrzése A KÖJÁL .MIKROSZKÓPJA ALATT A közegészségügyi és járványügyi állomások, a KÖJÁL-ok egyéb feladataik mellett a munkahelyi egészségi ártalmakkal, a munkásvédelem gyakorlatával is foglalkoznak. Az egészséges munkahelyek kialakítása csak a fel- szabadulás után válhatott fontos társadalmi üggyé, noha a gyárorvosok — így hívták valamikor az üzemorvosokat — már a 20-as, 30-as években szót emeltek az egészségi körülmények javításáért, persze nem sok eredménynyel. Köztudott, hogy a munkások egészségét több munkahelyi ártalom fenyegeti, mint a lakosság többi rétegéét. Ezek feltárása, a betegségek megelőzése az állami közegészségügyi szervezet legfontosabb feladatainak egyike. Egykor a tüdőtuberkulózis rettegett tömegpusztító betegségnek számított Magyarországon. A társadalmi viszonyok megváltozásával, a gondos megelőzéssel és gyógyítással ez lassan lekerült a fenyegető betegségek listájáról. Viszont az ipar, különösen a vegyipar nagyarányú fejlődésével újfajta betegségek törtek e szomorú lista élére. Mit tehet ezek ellen a KÖJÁL? A mezőgazdaságban is Szakembereik mindenekelőtt rendszeres munkahelyi ellenőrzéseket végeznek, elsősorban az egészségre ártalmas, veszélyes munkahelyeken, hogy szaktanácscsal segítsék, s ha kell, hatósági jogkörüknél fogva bírságolással kényszerítsék a vállalatokat, gyakran még beruházást sem igénylő műszaki változtatásokra, néha azonban költséges elszívó, tisztító berendezések üzembe állítására. A KÖJAL-munka bizonyos mértékig hasonlít a szakszervezet munkavédelmi tevékenységére, de nem a balesetelhárítás és a biztonságtechnika áll a középpontjában, hanem a foglalkozási betegségek kiszűrése és megelőzése. A KÖJAL-ok feladata évente több ezer műszeres levegő- vizsgálat és speciális laboratóriumi biológiai vizsgálat elvégzése. Nemcsak ipari üzemekben végeznek ilyen feltárást, hanem kiemelten foglalkoznak a mezőgazdasági üzemekben és a tsz-ekben a növényvédő szerekkel dolgozók vizsgálatával, a mérgező anyagok szakszerű tárolásával, felhasználásával, az egyéni védőfelszerelések alkalmazásával. Egyes betegségek visszavonulóban A foglalkozási betegségek alakulása ennek az átfogó betegség- megelőző munkának igen megbízható mércéje. Az Egészségügyi Minisztériumban tíz évre visszamenően áttekintették a munkahelyi KÖJAL-elIenórzések tapasztalatait, a megbetegedésekről- készített statisztikákat. A múlt évben — a fővárosban végzett vizsgálatokat leszámítva — 12 400 Ipari és mezőgazdasági üzemi vizsgálatot folytattak, összehasonlítva a tavalyi eredményeket a tíz évvel ezelőttiekkel, kiderült, hogy számos, az egészségre ártalmas munkaterületen sokkal kisebb a megbetegedések száma. Az ólem és vegyületei okozta megbetegedések mennyisége például 75 százalékkal csökkent. A villamosiparban klasszikusnak számító higany okozta betegség évről évre kevesebb. A vegyiparban egyre több a zárt, automatikus berendezés, sokat fejlődött az üzemek légcserélő, szellőzőtechnikája. Ennek köszönhető, hogy a benzol 40 százalékkal kevesebb megbetegedést okoz. Szembetűnő. 80 százalékos a javulás a galvanizálóiparban, ahol azelőtt a króm és vegyületei okoztak gyakran megbetegedést. A foglalkozási bőrbetegségek száma is 70 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Zajtérképek, zaj-adatbankok Sajnos, napjainkra a munkahelyek zajosabbak lettek. Következmény: a foglalkozási nagyothal- lás. E téren számottevően rosz- szubb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Igaz. a műszeres hallás- mérés, az audióológiai vizsgálati módszerek elterjedése olyan eseteket is regisztrál, amelyek azelőtt észrevehetetlenek voltak. A KÖJÁL feltérképezte az üzemek zaját és érdekes, főként tanulságos „zaj-adatbankot” létesített. Az. adatbank létrehozásának célja természetesen az, hogy a zajcsökkentés műszaki teendőinek sorrendjét segítsen megállapítani. A kép ugyanis aggasztó: tíz év alatt megsokszorozódott a munkahelyi zajártalom következtében nagyothallók száma. A szakemberek véleménye szerint kizárólag a műszaki zajcsökkentés lehet a járható út: az egyéni védőeszköz használata, különösen a textiliparban — nem elegendő. Fenyeget még a szilikózis Továbbra is számolni kell még a szilikózissal. Igaz, a bányák rendkívül sokat áldoztak a veszély csökkentésére, porelszívó, légnedvesítő berendezésekkel próbálják az újabb megbetegedések elejét venni, mégis sok új beteget kell kivonni ezekről a munkahelyekről. Hasonló a helyzet a cementműveknél. ahol csak költséges beruházással, porelválas/.tós elszívóberendezések üzembe állításával lehet a dolgozókat a szilikózistól megóvni. Az ellenőrzések taapsztalatait u KÖJÁL-ok jegyzőkönyvben közük a vállalat, vagy tröszt vezetőjével. Intézkedési tervet kérnek, melyben a vállalat önmagának szab határidőt az ártalmak megszüntetésére. Sajnos, gyakran kell a közegészségügyi szerveknek megállapítaniuk, hogy a határidőket a vállalatok nem tartják be, anyagi gondokra hivatkozva odázzák el a beruházásokat. Pedig ezeken a kiadásokon nem szabad takarékoskodni! B. I,