Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1979. május 24. Hogyan szabályozódik a légkör összetétele? Földünk légkörének összetétele legalább a földtörténeti karbon­korszak óta változatlan. Ha az oxigéntartalom a jelenlegi 20-ról 25 százalékra növekedne, minden cellulóz alapú rostos anyag, vagy­is az erdők faállomá.nya azonnal elégne; ha viszont egy harmad résszel csökkenne, akkor a me­legvérű állatok pusztulnának el. A légkör összetételében bekövet­kező legkisebb változások is lé­nyegesen befolyásolhatják a bioszféra összetételét. Az emberi tevékenység a légkör összetételét szabályozó mechanizmust felbo­rította. A növényzet, elsősorban a fák pusztítása, elégetése követ­keztében a levegő széndioxid-tar­talma az elmúlt évezred során mintegy 30—35 százalékkal növe­kedett, ugyanakkor a széndioxid megkötésére alkalmas növényzet tömege ugyanennyivel csökkent. A becslések szerint a megbomlott egyensúly visszaállásához körül­belül kétmillió évre van szükség, és akkor a légkör széndioxid­tartalma a jelenleginél 15 száza­lékkal kevesebb lesz. Növekvő energiaigény Első pillanatra talán meglepő­nek látszik, hogy az emberiség alapvető igényei közül a táplál­kozás után közvetlenül az ener­giaigény (világítási-, hajtóener­gia-, és hőenergia-igény) követke­zik. Hazai és külföldi statisztikák meggyőző erővel tanúsítják, mi­lyen szorosan összefügg az egyes országok műszaki-gazdasági fej­lettsége, nemzeti jövedelme és la­kosainak életszínvonala az egy főre eső, ún. fajlagos energiafo­gyasztással. s ezen belül is külö­nösen a villamos energia fogyasz­tásával. Míg a világ összes ener­giafelhasználása az utóbbi évtize­dekben évente átlagosan 3—4 százalékkal nőtt, a villamos ener­gia fogyasztása ennél kb. kétszer gyorsabban emelkedik. így ért­hető, hogy a szükséges mennyisé­gű villamos energia előállítása minden ország gazdasági fejlő­désének egyik kulcskérdése. Jellemző az igények rohamos növekedésére, hogy becslések sze­rint értelmes létének kezdete óta az emberiség kőszénegyenérték- ben (KSE) kifejezve kb. 86 mil­liárd tonna energiát fogyasztott, s 1900-ig ennek az energiának egynegyedét. 1900—1940 között szintén az egynegyedét, 1940-től a hatvanas évek végéig pedig a felét használta fel. Egyes szakér­tők számításai szerint 2050-re a világ energiafogyasztása évente kb. 100 milliárd tonna KSE-t fog kitenni. Az energiaigény növekedését sck tényező befolyásolja. Ilyen például a lakosság lélekszámú­nak az emelkedése. A második té­nyező a társadalmi össztermék nagyságától, közvetve tehát a technika térhódításától és az ipa­rosodás mértékétől függő élet­színvonal. Harmadszor: a fajlagos energiaigények növekedésében különösen jelentős szerepet játsz­hatnak az egyes országok ener­giaigényes feldolgozású ipart kö­vető nyersanyagforrásai (pl. bauxittelepek). Végül igen nehe­zen becsülhető meg a jelenleg legelmaradottabb országok jelen­tős fejlődési lehetőségeiből adódó energiaigény-növekedés. Mivel a föld mélyén rejlő ún. fosszilis energiahordozók meny- nyisége nagyon is véges (egyes becslések szerint még csupán 100 évig tartanak ki), egyre nagyobb szerep fog jutni az újabb energia- forrásokra, egyelőre elsősorban az atomenergiára. • A Kirov nevet viselő harkovi turbinaüzem gyártmányai a Szovjet­unió és a szocialista országok számos erőmüvébe eljutnak. A turbi­nák kiválóan működnek a nukleáris energetika területén is. (Foto: APN — KS.) Mágneses tér hatása az élő sejtre A biofizikának talán egyetlen területe sem ad annyi lehetőséget a zavaros és spekulatív kutatá­sok végzésére, mint a biomágne- sesség. A mágneses térrel kap­csolatba hozható biológiai jelen­ségek igen széles skáláját írják le, a szervezetek elhalásától kezd­ve a beteg élőlények csodálatos gyógyulásáig, az akaratátvlteltől az állatoknak a Föld mágneses terében való tájékozódásáig. Mivel a biológiai anyagok is „közönséges” molekulákból áll­nak, amelyek megfelelő elektron- szerkezet esetén paramágneses tu­lajdonságúnk is lehetnek, tehát a külső mágneses térrel kölcsönha­tásba léphetnek. A mágneses tér hatására a biológiai anyagokban elektromos áramok indukálódhat­nak, addig nem létező vonzó és taszító erők léphetnek fel, és meg­változhatnak az egyes molekulák­ra, illetve molekulakomplexu­mokra ható forgatónyomatékok. A kérdésre azonban, hogy mind­ezek az elsődleges hatások mi­lyen biokémiai, illetve biológiai következményekkel járnak, igen nehéz egyértelműen válaszolni. Egy kísérlet során vizsgálták, hogy a mágneses tér milyen ha­tással van az egysejtűek növeke­dési sebességére. A biomassza szá­razanyag-tartalmának közvet­len meghatározása esetén nem volt kimutatható különbség a mágneses térben felnőtt és a ke­zeletlen kultúra növekedése kői zött. Mikroszkopikus vizsgálatok­kal azonban kimutatható, hogy a sejtek száma a mágneses tér ha­tására csökken, viszont átlagos mérete megnövekedik. Ez a mé­retnövekedés az egyes sejtek anyag- és energiacsere-sebessé­gének növekedésével hozható kap­csolatba, ami kísérletileg is ki­mutatható. A mágneses tér hatására bekö­vetkező genetikai_ változásokat mind ez ideig nem tudták kimu­tatni. TEREMTETTEK VALAMIT, AMIVEL MARADANDÓ NYOMOT HAGYNAK Ritkák az aranylakodalmak. Annál többet hallunk zátonyra futott, teherként cipelt, vagy si­etve felbontott házasságokról. Ki­veszett volna a hűség az embe­rekből? Ha egészén pontosak aka­runk lenni, akkor azt se felejt­sük el, hogy nem mindig rajtunk múlik, hány évtized próbáját áll­ja ki hűségünk? Az életüket egy­más oldalán leélő, elválaszthatat­lan házaspárok■ hűsége olyannyi­ra kivételes, hogy erre még a gö­rög mitológia fölöttébb szigorú igényeket támasztó istenei is fel­figyeltek. A mondabeli idős há­zaspár. Philemon és Raucis el is nyerték a legnagyobb jutalmat, amit a hűség megérdemelhet. Fá­vá változva élnek tovább, mint a soha el nem múló szeretet, a múlandóságnak is fölibekerekedö összetartozás jelképei, □ □ □ A ház kicsi, egyszerű és barát­ságos, mint a lakói. Ketten élnek benne: idős Horti József és a fe­lesége. öt fiút neveltek fel. mind kirepült a szülő.: házból. „Ez a világ rendje" — mondják egy­szerre, rosszallás nélkül. Minek is keseregnének? A család nem sza­kadt szét, hol az egyik gyerek szalad haza, hol a másik, és láto­gatók, vendégek is jönnek. Mert Józsi bácsi híres ember. Tiszanl- pár népi ipa . művésze, akinek vesszőből mintázott üvegfonatai a világ minden részében fellelhe­tők. Felesége rögtön mutalja a há­romlábú kis kerek széket, ame­lyen a mesterségét megtanulta. — Pedig dehogyis gondoltam én a kosárfonásra — közli a házi­gazda. — Földmunkás voltam. Minden vágyam az volt. hogy géplakatos legyek. Aztán a mes­teremet elvitték katonának, ké­sőbb engem is. A háború derék­ba törte a pályámat, máig sajná­lom. Kedvem ahhoz lett volna igazán. Nagyon szerettem a gőz­gépet. □ □ □ — Hogyan lett mégis kosár­fonó? — Fiatal házasok voltunk, kel­lett a pénz. mentem erdőmunká- ca. Ott ért egy súlyos baleset, a bal lábain úgyszólván teljesen összeroncsolódott. Hogy gz sze­rencse volt, vagy szerencsétlen­ség? Valamit kellett magammal kezdeni. Akkor leültem arra a kisszékre és elkezdtem dolgozni a vesszővel:'A feleségem kosárfonó családból származik, kézenfekvő­nek lácszott, hogy ezzel a munká­val foglalkozzam. Akkoriban csak mezőgazdasági kosarakat kö­töttünk. de engem ez nem elégí­tett ki. Ügy gondoltam, ha már a sors erre a mesterségre kénysze- rített, kitalálok valami szebbet. Amiben örömöt találok. — Akkor született meg az üvegfonás ötlete? — A véletlen is segített. A ré­gi mesterem egyszer beállított egy borosüveggel, hogy fürcöljem már be valahogyan, nehogy el­törjön. Hozzáfogtam. Olyan szép­re sikerült, hogy sajnáltam meg­Az alpári Philemon és Baucis ISI válni tőle. Akkor kezdtem meg­szeretni ezt a mesterséget. Élvez­tem, hogy mindig szebb lett az üveg a kezemben. Huzalmam lett volna hozzá, így mondják a haj­lamot mifelénk. Addig próbálgat­tam, amíg végül, hosszú évek után kialakult ez, ami most van. Józsi bácsi kitalált valamit, amivel előtte senki sem foglalko­zott. Ha az ifjúkori álma nem is teljesülhetett, a megélhetés kény­szerétől hajtva rátalált a leglé­nyegesebbre. Az alkotás örömére. A kosárfonás tudományát a fele­ségétől „lopta”. A művészetét is vele osztotta meg. Igazi társak lettek. Együtt haladtak. Kéz a kézben. Egyek lettek az életükben és a munkájukban. □ □ □ — Ebben a házban egy han­gos szó nem hangzott el — Horti Józsefné pillantása hálásan, büsz­kén pihen meg élete párján. — Pedig nemrég ünnepeltük az aranylakodalmunkat, ötven év — kimondani is sok — rengeteg idő. De ilyen ember mellett, mint az uram. egy percét sem éreztem ter­hesnek. Soha .meg nem bántott. Kilencen éltünk ebben a kicsi ház­ban — az apósom és az anyósom is velünk lakott —, de nálunk is­meretlen volt a veszekedés. Sok­szor nem tudtuk, mit adunk enni a családnak, mégsem ettük-rágtuk egymást. Ekkortájt kis. garabókat — piaci kosarakat — kötöztünk, ezeket vittem egyik héten Csépá- ra, a másik héten Cserkeszölőre, árusítani. Az utat gyalog tettem meg. Vittem 5 kilót — .ennyit nyomtak a kosarak —, és hoztam 20—25-öt. Krumplit, lisztet, min­dent, amit cserébe kaptam. A Háziipari Szövetkezet 1951- ben alakult meg, ettől kezdve nem volt gondjuk az értékesítés­re, és Józsi bácsi is kibontakoz­hatott. Tehetségét hivatalosan is elismerték. A Népi Iparművésze­ti Tanács sorra elfogadta az újí­tásait. Komakosarai, vesszőbe öl­töztetett boroskészletei, új for­májú piaci kosarai nemcsak a szövetkezet választékát gazdagí­tották, hanem Józsi bácsi tekin­télyét és jövedelmét is. Az értük járó alkotói díj. ma is jól jön az 1340 forintos nyugdíj mellé. Lehetetlen összeszámolni, hogy 1954-től tavalyig, nyugdíjazásáig hány üveget kötött vesszőfonatba. Most sem pihen. — Tetszik látni, mennyi vesz- szőnk van kiterítve — mutatja az udvaron száradó nyalábokat. — Most ruháskosarakat kötünk a szövetkezetnek. Tálcákat, kézi­munkakosarakat is szoktunk ké; szíteni, szinte a kezünkből kap­kodják ki. Az üvegfonást sem győzzük már. Ez bizony nagy tü­relmű munka. Egy üveg beköté­séhez két nap is kell. Az anyagot is mi szedjük -hozzá. Erre a cél­ra csak a nyúlvessző felel meg. Kimegyünk a vasút oldalába, ott szedegetjük ezeket az apróságo­kat. Finom, vékony vessző, akár a cérnaszál. Itthon nekiülünk, két­ágú húzóval leszedjük a bőrét, at­tól lesz ilyen szép fehér. Haza­hozunk egy hatalmas kupacot, és mire lehántoljuk, egy kis csomó marad belőle. Ez is lassítja na­gyon a munkát. Bántja is, hogy szinte semmit sem tud a műveiből felmutatni. A szobából előkerül négy üveg. csip- kefinom ruházatuk selymesen fénylik. Az egyik minta szívet for­máz. a másik csokornyakkendőt, természetesen átfogalmazva. A vessző hajlékony, de csak a hoz­záértő késnek engedelmeskedik. Józsi bácsi mintái kötés közben születnek. Eszébe jut egy tárgy, és megmintázza. Megszólaltatja, me­sélted a fúzvesszőt. így lett be­lőle — méltán — a Népművészet Mestere. □ □ □ — Mit tart legfontosabbnak az életben? — A jó közérzetet. Ezt csak a békesség és a munka adja meg. Látja, már a 81. évemet taposom, és még miniig dolgozom. Persze, kevesebbet. Csak kiöregszik az ember, megfárad. Nem bír any- nyit, mint fiatalon. — Lesz-e folytatója az üveg­fonásnak? — A családban senki. Két fiam buszvezető, egyik tanár, egy a tsz- ben dolgozik, egy műszerész. Hét unokám van, egyiket sem érdekli ez a mesterség. A mostani fiata­loknak nincs ehhez sem huzal - muk. sem türelmük. A faluban két asszony foglalkozik vele, tő­lem tanulták. Bánfalvi Antalné 8 hónapot töltött itt nálunk, és na­gyon szépen belejött a kötésbe. Talán nem hal ki teljesen az üvegfonás. bár ahhoz kevesen vagyunk, hogy az összes megren­delésnek eleget tehessünk. Hoz­zánk is jönnek, az ország minden részéből, hiába. Ha száz kezünk lenne, a feleségemmel, akkor se; győznénk. A tekintetük egymásba kapasz­kodik. Fél évszázadnyi utat tet­tek meg. Együtt. Kitartottak jó­ban és rosszban. Felneveltek öt fiút. És teremtettek valamit, ami­vel maradandó nyomot hagynak- maguk után. Közös minden gon­dolatuk. örömük és emlékük, ösz- szeillenek. Fogják egymás kezét, úgy kísérnek a kapuig. Ilyen le­hetett talán a hűséget jelképező mondabeli házaspár is. Philemon és Baucis ... Vadas Zsuzsa Az egészségre ártalmas munkahelyek ellenőrzése A KÖJÁL .MIKROSZKÓPJA ALATT A közegészségügyi és járvány­ügyi állomások, a KÖJÁL-ok egyéb feladataik mellett a mun­kahelyi egészségi ártalmakkal, a munkásvédelem gyakorlatával is foglalkoznak. Az egészséges mun­kahelyek kialakítása csak a fel- szabadulás után válhatott fontos társadalmi üggyé, noha a gyár­orvosok — így hívták valamikor az üzemorvosokat — már a 20-as, 30-as években szót emeltek az egészségi körülmények javítá­sáért, persze nem sok eredmény­nyel. Köztudott, hogy a munkások egészségét több munkahelyi árta­lom fenyegeti, mint a lakosság többi rétegéét. Ezek feltárása, a betegségek megelőzése az állami közegészségügyi szervezet legfon­tosabb feladatainak egyike. Egykor a tüdőtuberkulózis ret­tegett tömegpusztító betegségnek számított Magyarországon. A tár­sadalmi viszonyok megváltozásá­val, a gondos megelőzéssel és gyógyítással ez lassan lekerült a fenyegető betegségek listájáról. Viszont az ipar, különösen a vegy­ipar nagyarányú fejlődésével új­fajta betegségek törtek e szomo­rú lista élére. Mit tehet ezek el­len a KÖJÁL? A mezőgazdaságban is Szakembereik mindenekelőtt rendszeres munkahelyi ellenőrzé­seket végeznek, elsősorban az egészségre ártalmas, veszélyes munkahelyeken, hogy szaktanács­csal segítsék, s ha kell, hatósági jogkörüknél fogva bírságolással kényszerítsék a vállalatokat, gyakran még beruházást sem igénylő műszaki változtatásokra, néha azonban költséges elszívó, tisztító berendezések üzembe állí­tására. A KÖJAL-munka bizonyos mértékig hasonlít a szakszervezet munkavédelmi tevékenységére, de nem a balesetelhárítás és a biz­tonságtechnika áll a középpont­jában, hanem a foglalkozási be­tegségek kiszűrése és megelő­zése. A KÖJAL-ok feladata éven­te több ezer műszeres levegő- vizsgálat és speciális laboratóriu­mi biológiai vizsgálat elvégzése. Nemcsak ipari üzemekben végez­nek ilyen feltárást, hanem ki­emelten foglalkoznak a mezőgaz­dasági üzemekben és a tsz-ekben a növényvédő szerekkel dolgozók vizsgálatával, a mérgező anyagok szakszerű tárolásával, felhaszná­lásával, az egyéni védőfelszerelé­sek alkalmazásával. Egyes betegségek visszavonulóban A foglalkozási betegségek ala­kulása ennek az átfogó betegség- megelőző munkának igen megbíz­ható mércéje. Az Egészségügyi Minisztériumban tíz évre vissza­menően áttekintették a munka­helyi KÖJAL-elIenórzések tapasz­talatait, a megbetegedésekről- ké­szített statisztikákat. A múlt év­ben — a fővárosban végzett vizs­gálatokat leszámítva — 12 400 Ipari és mezőgazdasági üzemi vizsgálatot folytattak, összehason­lítva a tavalyi eredményeket a tíz évvel ezelőttiekkel, kiderült, hogy számos, az egészségre ártal­mas munkaterületen sokkal ki­sebb a megbetegedések száma. Az ólem és vegyületei okozta meg­betegedések mennyisége például 75 százalékkal csökkent. A villa­mosiparban klasszikusnak számí­tó higany okozta betegség évről évre kevesebb. A vegyiparban egyre több a zárt, automatikus berendezés, sokat fejlődött az üzemek légcserélő, szellőzőtech­nikája. Ennek köszönhető, hogy a benzol 40 százalékkal kevesebb megbetegedést okoz. Szembetűnő. 80 százalékos a javulás a galva­nizálóiparban, ahol azelőtt a króm és vegyületei okoztak gyak­ran megbetegedést. A foglalkozási bőrbetegségek száma is 70 szá­zalékkal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt. Zajtérképek, zaj-adatbankok Sajnos, napjainkra a munkahe­lyek zajosabbak lettek. Következ­mény: a foglalkozási nagyothal- lás. E téren számottevően rosz- szubb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Igaz. a műszeres hallás- mérés, az audióológiai vizsgálati módszerek elterjedése olyan ese­teket is regisztrál, amelyek az­előtt észrevehetetlenek voltak. A KÖJÁL feltérképezte az üzemek zaját és érdekes, főként tanulsá­gos „zaj-adatbankot” létesített. Az. adatbank létrehozásának célja természetesen az, hogy a zaj­csökkentés műszaki teendőinek sorrendjét segítsen megállapíta­ni. A kép ugyanis aggasztó: tíz év alatt megsokszorozódott a munkahelyi zajártalom következ­tében nagyothallók száma. A szakemberek véleménye szerint kizárólag a műszaki zajcsökken­tés lehet a járható út: az egyé­ni védőeszköz használata, külö­nösen a textiliparban — nem ele­gendő. Fenyeget még a szilikózis Továbbra is számolni kell még a szilikózissal. Igaz, a bányák rendkívül sokat áldoztak a ve­szély csökkentésére, porelszívó, légnedvesítő berendezésekkel pró­bálják az újabb megbetegedések elejét venni, mégis sok új beteget kell kivonni ezekről a munkahe­lyekről. Hasonló a helyzet a ce­mentműveknél. ahol csak költsé­ges beruházással, porelválas/.tós elszívóberendezések üzembe állí­tásával lehet a dolgozókat a szili­kózistól megóvni. Az ellenőrzések taapsztalatait u KÖJÁL-ok jegyzőkönyvben köz­ük a vállalat, vagy tröszt vezető­jével. Intézkedési tervet kérnek, melyben a vállalat önmagának szab határidőt az ártalmak meg­szüntetésére. Sajnos, gyakran kell a közegészségügyi szerveknek megállapítaniuk, hogy a határ­időket a vállalatok nem tartják be, anyagi gondokra hivatkozva odázzák el a beruházásokat. Pe­dig ezeken a kiadásokon nem szabad takarékoskodni! B. I,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom