Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
XXXIV. évi. 119. szám Ára: 1,20 forint 1979. május 24. csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK: AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA • Veress Péter külkereskedelmi miniszter megnyitja a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár A mezőgazdaság helyzete és a további feladatok a népfront megyei bizottságának napirendjén lí)77-ben rendeződött, amelynek következményeként a termőterület 30 százalékkal, az össztermelés pedig 70 százalékkal növekedett. Az ágazattal szemben támasztott igények teljesültek: biztosított az ipar nyersanyagszükséglete, a lakosság ellátása és az exportfeladatok teljesítése is. Manapság inkább felvásárlási, forgalmazási és értékesítési gondok merülnek fel ebben az ágazatban. Tovább kell finomítani a zöldségtermesztés fajszerkezetét, csökkenteni a káposztafélék és a gyökér-zöldségfélék, az igényeknél magasabb arányú termelését. Az állattenyésztés a megye mezőgazdasági bruttó termelési értékének 40 százalékát adja. Fejlődése az elmúlt években azokban az ágazatokban volt erőteljes, ahol az állományváltás, a korszerű tartástechnológiai feltételek jó ütemben voltak megteremthetők. A szarvasmarha-állomány az elmúlt három évben 6,7 százalékkal, a tehénállomány egy százalékkal nőtt. A tejtermelés az utóbbi két év alatt 17,4 százalékkal növekedett és meghaladta az 1980-ra tervezett színvonalat. A sertéságazat az 1975. évi mélypontról egyenletesen fejlődött és már 1977-ben elérte a tervidőszak végére előirányzott számot és termelési eredményt. A nagyarányú növekedés elsősorban a kisüzemi gazdaságoknál következett be, de a megyében lévő huszonkét szakosított telep kihasználtsága is meghaladja a 90 százalékot. A megye gazdaságai az elmúlt évben több mint egymillió árusertést állítottak elő. A tervidőszak hátralevő idejében az elért szint tartására kell törekedni. A juhászat az állattenyésztés legerőteljesebben fejlődő ágazata: 1975 óta 25 százalékkal növekedett. A megye adottságai alapján az ágazat további fejlesztése indokolt. A baromfitenyésztésben a vártnál nagyobb a növekedés, e téren is elértük a tervidőszak végére előirányzottakat. A baromfitenyésztés további fejlesztése nem indokolt. A mezőgazdasági jellegű beruházások, a nagyüzemek tervkészítési célkitűzései, a zöldségkonzerv szerződéskötése helyzetének taglalása után szó esett a háztáji és kisegítő gazdaságokról, ahol a megye állatállományának 44 százaléka található. Ugyanakkor jelentősen részesednek egyes gyümölcsfélék termesztésében is (cseresznye 80 százalék, meggy 77 százalék, szilva 80 százalék). Az előadó hangsúlyozta, hogy a saját munkán alapuló kistermelés további fejlesztése a népgazdasági igények mind jobb kielégítése érdekében indokolt. Rugalmasságukkal jól alkalmazkodnak a változó piaci igényekhez és ezzel jelentősen hozzájárulnak az ingadozó szükségletek kielégítéséhez. A kistermelés anyagi-műszaki ellátása javult, de nem kielégítő. A gépellátásban gond az, hogy legnagyobb részük' tőkés importból származik. A szakszövetkezetek egyedül Bács-Kiskun megyében — a terület 16 százalékén — gazdálkodnak összefüggő területen. Gazdálkodásuk nagyüzemi jellege fokozatosan erősödik. A gyenge adottságú területek hasznosítását, valamint a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területeken való gazdálkodást sikeresen megoldották. Az előadó a továbbiakban tájékoztatást adott a megyében fellelhető gazdasági társulásokról, az erdőgazdálkodásról, a szövetkezetek ipari tevékenységének helyzetéről és a természetvédelemről. Az előadás befejező részében néhány olyan információs adat és elképzelés hangzott el, amely a VI. ötéves terv kialakításával kapcsolatos. Az előadást beható vita követte, amelynek során felszólalt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is. A Hazafias Népfront Bács- Kiskun megyei Bizottsága dr. Dobos László elnökletével tegnap Kecskeméten ülést tartott, amelyen részt vett Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Molnár Frigyes, Kecskemét város országgyűlési képviselője és Szemők József, a népfront országos tanácsának al- elnöke. A napirend szerint Bács- Kiskun megye mezőgazdaságának helyzete és a további feladatok címmel dr. Matos László, a 'megyei tanács elnökhelyettese tartott — az előzetesen megküldött előterjesztést kiegészítő — vitaindító előadást, melynek a megye mezőgazdaságát áttekintő megállapításai között az alábbiak szerepeltek: A megye mezőgazdaságára a többszektorúság jellemző (állami gazdaság, termelőszövetkezet, szakszövetkezet, halászati tsz és mezőgazdasági szövetkezeti vállalat). A mezőgazdasági szövetkezetek 45,7 százaléka kedvezőtlen körülmények között gazdálkodik. A mezőgazdasági termelés évi növekedési üteme a IV. ötéves népgazdasági terv időszakában, 3,5 százalékos volt. Az V. ötéves terv a népgazdasági tervvel azonos mértékű, 16—18 százalékos mezőgazdasági termelésnövekedést irányoz elő, amely a kertészeti ágazatok jelentős kiesése ellenére időarányosan teljesült. Kialakult a növénytermesztés szerkezete a nagyüzemekben. A búza és a kukorica a szántóterület 56,2 százalékát foglalja el. Az elmúlt évben elért 45,1 mázsa hektáronkénti rekordtermés két mázsával meghaladta az előző esztendő termését. Tavaly 6—6,5 százalékkal növekedett a kukorica vetésterülete. A megyei átlagtermés 51,3 mázsa volt. Terebélyesedett az ipari növények vetésterülete is. Meg kell állapítani, hogy a növénytermesztés termésátlagai összességében jók, búzából, cukorrépából, napraforgóból, lucernából és vörösheréből meghaladják az országos átlagot. A megye mezőgazdaságának legjellemzőbb vonása a kertészeti ágazat, amely az összterület 15,2 százalékát foglalja el. Sajnálatos, hogy a szőlő termőterülete az utóbbi években észrevehetően csökkent. A megye termelő üzemei az V. ötéves tervidőszakban vállalták, hogy hatezer hektár szőlő, és 3200 hektár gyümölcsöstelepítést végeznek. Az elmúlt év végéig a telepítő gazdaságok több mint hatezer hektár szőlő cs kétezer hektárt meghaladó gyümölcsöstelepítés alapokmányait készítették elő. A zöldségtermesztés helyzete Huszonhét ország és Nyugat-Berlin több mint 1800 kiállítójának részvételével tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A részt vevő országok zászlói és a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája díszítette a vásár főterét, itt gyülekeztek a megnyitó ünnepség vendégei: Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Katona Imre, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Ott volt a kormány több tagja, jelen voltak a BNV alkatmából hazánkba érkezett külföldi vendégek, részt vettek a megnyitón a diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai, ott voltak a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkereskedelmi miniszter mondott megnyitó beszédet. A miniszter köszöntötte a BNV kiállítóit, a megnyitó ünnepség vendégeit, majd igy folytatta: ^ — A Budapesti Nemzetközi Vásár hagyományosan fontos eseménye gazdasági életünknek. „örülünk, hogy partnereink változatlanul élénk érdeklődést tanúsítanak a nagyszabású ipari és külkereskedelmi találkozó iránt. Négy földrész 27 országából és Nyugat-Berlinből több mint 1100 külföldi cég, sok nagymúltú, neves vállalat hozta el újdonságait, ezzel is kifejezve érdekeltségét a gazdasági együttműködés különböző formáiban és a nemzetközi munkamegosztásban. A KGST valamennyi tagországa hivatalos, illetve kollektív bemutatóval vesz részt vásárunkon. Ismeretes, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az elmúlt három évtized a KGST-ben részt vevő országok számára történelmi méretű változást hozott. A szoros együttműködés, a kereskedelmi forgalom számottevő bővülése, a szakosítások és a kooperációk révén a tagországok, köztük hazánk is, dinamikusan fejlesztették gazdasági teljesítőképességüket. Ez az együttműködés teremtette meg az alapját annak, hogy hazánk elfoglalhatta méltó helyét a nemzetközi gazdasági életben. A mostani nemzetközi vásáron a magyar kohászat és gépipar több mint 200 olyan magas színvonalú terméket állított ki, amelyet már a két- vagy a többoldalú termelési szakosítás keretében gyárt. Például a közúti járművek és ezek részegységei, a rádiótechnika és az elektronika, a vákuumtechnika és a műszeripa#- gyártmányai a szocialista országokban, a fejlett tőkés és a fejlődő országok piacain egyaránt versenyképesek, örülünk annak, hogy KGST-beli partnereink — kifejezve a szocialista integráció jubileumának jelentőségét is — ugyancsak sok olyan gépet, műszert, termelő berendezést, mezőgazdasági és közlekedési eszközt hoztak el Budapestre, amelyek méltó módon bizonyítják gazdasági összefogásunk eredményeit, távlati lehetőségeit. A fejlett tőkés országok cégei az egyszerű adásvételi ügyletek mellett ma már mindinkább figyelmet fordítanak a hosszabb távra szóló kapcsolatokra, a kooperációs és a közös vállalati • Az IGV kecskeméti gyárában készült a jobb oldalon, a kiskőrösi gyárában pedig a bal oldalon látható pénztárgép. együttműködési formákra, a harmadik piacokon lehetséges együttműködésre és annak egyéb formáira. Partnereinkkel a kölcsönös előnyök, a diszkriminációmentesség elvének betartása alapján kívánjuk fejleszteni gazdasági kapcsolatainkat, szorgalmazzuk a kelet—nyugati kereskedelem sok irányú bővítését. A miniszter végül köszönetét mondott a vásár szervezésében, építésében és rendezésében közreműködőknek és sok sikert kívánt a BNV részvevőinek. A megnyitó beszéd után a vendégek körsétát tettek a vásáron. (MTI) • A járműprogram megvalósításából jelentős mértékben veszi ki a részét a Szerszámgépipari Művek, elsősorban a vasúti és a közúti járművek lékszerelvényeinek gyártásával. A nagyvállalaton belül is a SZIM kecskeméti gyára készíti a különböző fékszerelvények mintegy felét. A BNV-n nagy érdeklődést keltett az a féktábla, amely a vásár után a kecskeméti gyárban létesülő oktatási bázisra kerül majd, más egyéb szemléltetőeszközökkel. Képünkön: Kuti Lajos, a SZIM vezérigazgatója a féktábla működését magyarázza a vendégeknek, közöttük Erdélyi Ignácnak, a megyei pártbizottság titkárának. (Tóth Sándor felvételei.) Szabadegyetemek Kecskeméten és Baján A nyári hónapokban csendesül ugyan a művelődési intézményekben folyó élet, ám ennek ellenére sok vonzó eseménnyel várják a szórakozni és művelődni vágyókat, továbbra is. Jó példa erre a TIT Bács-Kiskun megyei szervezete, ahol változatos és sokak számára érdekes programot állítottak össze a következő három hónapra. A rendezvények közül kiemelkedő jelentőségűek a már hagyományosnak számító szabadegyetemek. Június huszonötödikén kezdődik és hat napon át tart az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem, amelyre több mint kétszáz résztvevőt várnak a Kecskeméti Óvónőképző Intézetbe. A hatodik alkalommal induló rendezvénysorozat témája a közösségi nevelés: előadások hangzanak el a szocializáció és a nevelés kapcsolatáról, a családi nevelés hatásáról. Foglalkoznak továbbá az óvodai testnevelés közösségformáló erejével, és szólnak a közösségi nevelés leghatékonyabb módszereiről is. Kétévenként, de már sokadik alkalommal rendezik meg a Vízgazdálkodási Nyári Egyetemet, Baján. A város — amely szerencsés fekvésével, gazdag vízi múltjával és főként a kiemelkedő vízgazdálkodási eredményeivel érdemelte ki a házigazda szerepét — július másodikára várja a május utolsó napjáig bejelentett érdeklődőket, s hat napon keresztül látja vendégül őket. A József Attila Művelődési Központban zajló rendezvénysorozat célja behatóan foglalkozni a termelési rendszerek különleges vízgazdálkodási igényeivel, az öntözés, valamint a sík- és dombvidéki vízkárelhárítás műszaki kérdéseivel, s ezek révén tudományos és szakmai iránymutatást adni a kutatással, fejlesztéssel és üzemeltetéssel foglalkozó szakembereknek. Említésre méltó még a Megyei Művelődési Központ fizikai jelenségeket szemléltető kiállítása, amely május huszonötödikétől várja az érdeklődőket. Számukra a TIT — három alkalommal — külön távcsöves bemutatót is szervez. Emellett a vállalatoknál és intézményeknél a legkülönfélébb témákban hangzanak majd el ismeretterjesztő előadások. Csak ízelítőül néhányat: az Alföldi Cipőgyárban dr. Babay Imre, a fiatalkorúak ügyésze tart előadást június ötödikén, A fiatalkorú bűnözés és megelőzése címmel. A BÁCSÉP munkásszállásán ugyanezen a napon a gazdaságpolitika és a kereskedelem összefüggéseiről beszél dr. Milosi Béla. Május végén és június elején — a városokban és a községekben egyaránt — igen sok TIT-rendez- vénynek lesz témája a világűr és a világűr meghódítása. Az előadások lebonyolításával egyidejűleg az őszi évad programjának előkészítésével és megszervezésével lesznek elfoglalva a TIT megyei szervezetében dolgozó közművelődési szakemberek: a városi és járási titkárok bevonásával számos helyen készítenek közvéleménykutatást arról, hogy kit milyen témák érdekelnek elsősorban. K. J.
