Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1979. májas M. s/on alista K(; v Imiiködks A KGST elszámolási központja A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió — az el­számolási rendszer továbbfejlesz­tése céljából 1963. október 22-én megállapodást írtak alá a KGST- tagállamok kollektív valutában, transzferábilis rubelben bonyolí­tott sokoldalú elszámolásairól, és a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank megszervezéséről. Maga a bank 1964 januárjában kezdte meg munkáját. Kilenc év­vel később a szocialista közösség­hez tartozó országok kollektív bankjának a tagja lett a Kubai Köztársaság, majd 1977-bcn a Vietnami Szocialista Köztársaság. A felek megállapodása alapján A Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank alaptőkéje ma 305,3 millió transzferábilis rubel­lel egyenlő. Minden egyes tagál­lam hozzájárulásának mértéke arányos a bank tagállamai között folyó kölcsönös kereskedelemben lebonyolított export volumenével. A felek megállapodása alapján az alaptőkéhez való hozzájárulás a meghatározott összeg 40 százalé­ka, ez jelenleg összesen 121,5 mil­lió transzferábilis rubel. Az ösz- szeg felét transzferábilis rubel­ben, a másik felét szabadon kon­vertálható valutában és aranyban fizették be. A transzferábilis rubelt elsősor­ban a szocialista nemzetközi kül­kereskedelmi piacon végzett el­számolásokban használjuk. Keres­kedelmi és egyéb gazdasági egyez­mények megkötésénél a bank min­den egyes tagállama köteles bizto­sítani az egyenlőséget, vagyis más szóval, három év alatt egyensúly­ba kell hoznia a bevételeket és a kifizetéseket az összes többi részt vevő országgal. A transzferábilis rubel elszámo­lási rendszer szorosan összefügg a hitelrendszerrel. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank tagállamai felhasználhatják a bank hitelét az import fedezésé­re, ha az ideiglenesen meghalad­ja az exportot, az áruforgalomnak az export szezonális jellege miatti bővítésére, s a fizetési mérlegek kiegyenlítésére a kölcsönös elszá­molásokban. A transzferábilis ru­belben nyújtott hitelek kamatlá­bait a bank tanácsa évi 2—5 szá­zalékban állapította meg a hitel időtartamától függően (maximális időtartam: 3 év). Emellett azok­nak az országoknak a számára, ahol az export kifejezetten idény­jellegű (Vietnam, Mongólia, Ku­ba), kedvezményes kamatlábakat állapítottak meg 0,5—2 százalékos évi szinten. 1978-ban a Nemzet­közi Gazdasági Együttműködési Bank 5,7 milliárd transzferábilis rubel összegű hitelt, működésének egész időtartama alatt pedig 46,2 milliárd transzferábilis rubel hi­telt nyújtott. Tisztán pénzügyi műveletek A tagállamok szabad transzfe­rábilis rubeleszközeiket a Nem­zetközi Gazdasági Együttműködési Bankban őrzik: egyfelől folyó­számlákon, másfelől meghatáro­zott időtartamra lekötött betétek formájában. Ezek után az eszkö­zök után a bank 1,5—4 százalék évi kamatot fizet az őrzés időtar­tamától függően. A KGST-tagállamok gazdasági kapcsolatainak ' kiszolgálása a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank tevékenységének nem egyetlen oldala. A bank ak­tívan bonyolít műveleteket sza­badon konvertálható valutákban is, hogy így támogassa a tagálla­mokat más országokhoz fűződő gazdasági kapcsolataik fejleszté­sében. Ezek tisztán pénzügyi jel­legű műveletek,, vagyis nem füg­genek össze semmiféle konkrét kereskedelmi vagy egyéb ügylet­tel. Igen fejlettek például a bank letéti műveletei a szocialista, a tőkés és a fejlődő országok bank­jaival. Konvertabilis valutában a köl­csönösség-és a nemzetközi valuta­piacok feltételei alapján bonyolít­juk a műveleteket. Ennek érdeké­ben a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank fejleszti üzleti kapcsolatait az Egyesült Ál­lamok, Kanada, Anglia, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Svájc és más országok legnagyobb bank­jaival. Ezeknek a műveleteknek az összvolumene 1978-ban 82,4 milliárd transzferábilis rubel, vagyis a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank 1979. ja­nuár 1-i árfolyamán számítva 124,6 milliárd US-dollár volt. A bank műveleteiből eredő nye­reség összege évről évre növek­szik. Ezt a nyereséget osztalék formájában osztjuk szét a tagál­lamok között, és utaljuk át a bank tartaléktőkéjének a kiegészítésére. Az 1978-ban folytatott banktevé­kenység eredményeiből eredő nye­reség megközelítőleg 30 millió transzferábilis rubel. Egyenlő jogok ÚJÍTÁS A NÖVÉNYVÉDELEMBEN Kiváló lett a szakmán Petőfi T ermelőszövetkezet A banktevékenység fő irányait a bank legfelsőbb szerve, a Nem­zetközi Gazdasági Együttműködési Bank Tanácsa határozza meg, amely az összes tagállam képvi­selőiből áll. Részt vesznek benne az országok központi bankjainak vezetői, pénzügyminiszter-helyet­tesei és külkereskedelmi minisz­terhelyettesei. A tanács ülésén hagyják jóvá az éves beszámoló­kat, a hitelterveket, osztják fel a nyereséget és döntenek a bánit tevékenységének egyéb elvi jelen­tőségű kérdéseiről. Amikor a ta­nács ülésein bármilyen kérdést tárgyalnak, minden ország egyen­lő jogokat élvez, függetlenül az alaptőkéhez való hozzájárulásá­tól. Mint ismeretes, a nyugati hitel­és pénzügyi intézményekben má­sok a feltételek. Ott az államok alaptőkéhez való hozzájárulásá­nak az arányaitól függ a szavaza­tok száma, és a nyújtott hitel mér­téke. így például az Egyesült Ál­lamok a Nemzetközi Valutaalap­ban a szavazatok több, mint 20 százalékával, a „tízek csoportja” — a legfejlettebb tőkés államok — több mint 60 százalékával ren­delkezik. A bank operatív tevékenységét az ügyvezetőség irányítja. Ez a ta­nács alárendelt szerve, amelyet a tagállamok bankszakembereiből alakítanak (minden országból egy szakember). A bank felelős mun­katársainak az apparátusát szin­tén az összes tagállam szakembe­rei alkotják. Ily módon a Nem­zetközi Beruházási Bank művele­teit bankszakemberek nemzetközi kollektívája végzi. Ez elősegíti a nemzeti bankok tapasztalatainak koncentrációját a nemzetközi bankelszámolások területén. (APN —MTI) A szakmán Petőfi Termelőszö­vetkezet mindössze 2 ezer hektá­ron gazdálkodik. Növénytermesz­tésének adottságait alapvetően meghatározza, hogy területének zöme szikes. Ennek ellenére ta­valy a fő növénytermesztési ágak­ban— őszi búza, őszi árpa, kuko- riva, repce, lucerna — jó erédmé- nyeket értek el. A gazdaság tagja a Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek. Az állattenyésztésen belül a broilercsirke-nevelés, a törzslúd- tartás és a juhászat kevésbé je­lentős, mint a halászat. A csibe­nevelés legnagyobb eredmény^, hogy 1 kilogramm hús előállítá­sához 2,59 kilogramm takarmányt használtak fel, tavaly összesen 2910 mázsa csibét adtak át a ba­romfifeldolgozónak. A kisliba­tartás eredményét nagyban befo­lyásolta, hogy idegen keltetőben, de a gazdaság kockázatára kellett keltetniük^ így igen magas volt az önköltség az ágazatban. A juhá- szattal kismértékben ugyan, de igein jövedelmezően foglalkoznak a tsz-ben, nyeresége 1978-ban el­érte a 135 ezer forintot. Évről éyre növekszik a szak­mán Petőfi Tsz-ben, és lassan leg­nagyobb állattenyéztési ágazattá válik a halászat. Hektáronkénti hozama több, mint egynegyedével haladta meg az országos átlagot, 14,5 mázsa lett hektáronként. A kecskeméti Hírős Napok al­kalmával a kiállított szakmán haltenyészanyag arany-, a piaci ponty brbnzérmet kapott. A gazdaságban termelt takar­mány a tápkeverőben feldolgozva kerül a halászati ágazatba, a fennmaradó mennyiséggel pedig a háztáji állattartás tápigényét is kielégítik. A termelőszövetkezetben a ház­táji termelést erőteljesen segítik, öt évvel ezelőtt 3 millió forint • A halastavakon járó csónakot gép tölti meg takarmánnyal. volt a háztáji termékértékesítés, tavaly ez az érték megha­ladta a 7 millió forintot. A takar­mány- és tápellátást, a sertés és a tej értékesítését a szövetkezet évek óta szervezetten oldja meg. Ugyanígy régóta foglalkoznak a község ellátási színvonalának emelésével. Tejet, halat értékesí­tenek, üzemanyagkút, valamint üzemi konyha és takarmánybolt áll Szakmár lakóinak rendelkezé­sére. Emellett fuvarozást, javító­műhelyi és építőipari szolgálta­tást és különféle gépi munkákat is végeznek a téeszben a lakossági igények szerint. A szakmári Petőfi Tsz-ben a AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL • Moldova* Lajos, a Pilishegyi Állami Gasdaság gépszerelője olyan permetező berendezést szerkesztett, amely ágy szórja ki a gyomirtó szert, hogy nem sérti (el a gyümölcsfák törzsét. A gép hldronllkávol működik és * fatörzs érintésé ntin kitér előle, majd előrehaladva is­mét „vlsszanyir* szórófejével a fák közé. A képen: működésben a per­metező. (MTI-fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS.) Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter 2/1979. számú rendeletével szabályozta az épí­tőipari dolgozók szálláson törté­nő elhelyezését. A rendelet hatá­lya kiterjed az építőipar népgaz­dasági ágba sorolt kivitelező épí­tőipari tevékenységet folytató ál­lami, szövet kezét i v általaitokra, vállalati rendszerben gazdálkodó egyéb szervezetekre és jogi sze­mélyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra, továbbá a társadal­mi szervezetek építőipari kivite­lező vállalataira, a tanácsi kom­munális szolgáltató vállalatokra, továbbá a tanácsi költségvetési üzemekre. Kiterjed a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek, az ipari szövetkezetek, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszer­ző szövetkezetek kivitelező építő­ipari részlegénél foglalkoztatott dolgozókra. Kimondja a rendelet, hogy a munkáltató köteles a rendszere­sen (munkaideje legalább 50%- ában) építési munkaihelyen — vagy építési munkahelyet kiszol­gáló segédüzemben — foglalkoz­tatott dolgozójának szálláson tör­ténő elhelyezéséről gondoskodni, ha az a menetrend szerinti köz­forgalmú közlekedési eszközzel, vagy a munkáltató által szerve­zett csoportos szállítással napon­ta — a munkarend megtartásá­val — lakóhelyétől átlagosan na­pi 14 óránál többet töltene tá­vol. A munkáltató az elhelyezést el­sősorban a saját kezelésében fenntartott állandó, ideiglenes, vagy mozgó munkásszálláson, il­letve más szerv által fenntartott munkásszálláson biztosítja. Ha a dolgozó munkásszállón történő elhelyezésére nincs lehe­tőség, az elhelyezést nem szállás céljára létesített épületben, szál­lodád hely biztosításával vagy idegenforgalmi szerv által szer­vezett fizetővendéglátás kereté­ben, továbbá állampolgár, illetve nem állami szerv tulajdonában levő házingatlanban (lakásban) — a közületi szervek elhelyezé­sére, az albérleti jogviszonyra és az albérleti díjra vonatkozó szabályok megtartásával — léte­sített magánszálláson oldhatja meg. Lehetővé teszi a jogszabály, hogy a munkáltató, ha székhelye igazgatási határán kívül levő épí­tési munkahelyen dolgozóinak egy hónapnál nem hosszabb idő­tartamra való elhelyezéséről nem tud gondoskodni, és az azonos helységben egyidejűleg foglalkoz­tatottak létszáma nem haladja meg a hat főt, a szállás biztosí­tásával az érintett dolgozót is Munkásszállás termelés szellemi hátterét is igye­keznek megteremteni, a kulcspo­zíciókban már nem lehet szakem­berhiányról beszélni. A tovább­képzés is folyamatos és tervsze­rű, tavaly két vezető beosztású dolgozó szerzett főiskolai okleve­let. A fizikai állományban is töb­ben gondolnak a továbbtanulásra, ketten végezték el a középiskolát. A termelőszövetkezeti demokrá­cia mind szélesebb körben történő megvalósítására 1978-ban hat munkahelyi közösséget hoztak lét­re, amelyből egy — gondolva az időebbekre — a nyugdíjasok kö­zössége. A meghirdetett szocialis­ta versenymozgalomba 15 brigád nevezett be, közöttük hat csak nőkből áll. A legkiválóbb ered­ményt az „Előre” traktoros-, a „Volán” szállító- és a Kállai Éva” broilercsirke-nevelő brigád érte el. Kiemelkedő eredménynek szá­mít a társadalmi munkában az, amit az öntödei és forgácsoló bri­gádok tettek, hogy szabad szom­batjukon elért keresetüket az egyedülálló idősek javára aján­lották fel. A szakmári Petőfi Termelőszö­vetkezet 1978-as munkája alapján megkaptg a mezőgazdasági és élemezésügyi miniszter Kiváló Szövetkezet kitüntetését, melyet a napokban adtak át ünnepi köz­gyűlés keretében. G. E. megbízhatja. Ilyen esetben a dolgozót megváltási díj Illeti meg. A jogszabály részletesen megha­tározza a térítési díj fizetésével kapcsolatos eljárást. Lényeges rendelkezés, hogy a saját mun­kásszállás kivételével felsorolt elhelyezés esetén a szállás biz­tosításáért a térítést a bérbeadó­nak a munkáltató, míg a dol­gozónak a részére megállapított térítési díjat munkáltatója felé kell fizetnie. A rendelet kimondja, hogy a munkáltató általában csak olyan dolgozó részére biztosíthat mun­kásszállást, akinek bejelentett ál­landó lakcíme van. Ez alól ki­vételt képez, s így bejelentett állandó lakcím hiányában is el­helyezhető munkásszálláson az a dolgozó, akinél ezt különös mél­tánylást igénylő körülmények indokolttá teszik. Elsősorban az, aki állami gondozás, vagy az ezt követő szakiskolai képzés, illető­leg szabadság veszitésből történő szabadulás után első ízben léte­sít munkaviszonyt. Ilyen esetben a munkásszállás állandó lakcím­ként is bejelenthető. A rendelet annak kimondásá­val, hogy ha a dolgozó a szál­lásit az előírt időpontra nem hagyja el, a szálláskezelő (mun­káltató) haladéktalanul — bírósá­gi, vagy államigazgatási eljárás nélkül — kihelyezheti; a gyakor­latban eddig sok problémát fel­vető kérdést old meg. A magánszálláson történő el­helyezés esetén a kihelyezésre a rendelet szerint a munkáltató kö­teles. A kihelyezés során a volt munkavállaló vagyontárgyait — tanúk jelenlétében — leltárba kell venni és azt átvételéig, en­nek hiányában legalább egy évig meg kell őrizni. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnése, vagy a szállásjuttatás megvonása miatt hagyja el a munkásszállást, il­letve onnan öt ezekből kihelye­zik, volt munkáltatójával szem­ben további elhelyezésre nem tarthat igényt. Kimondja a rendelet azt is, hogy ha a- dolgozó a lakcímvál­tozás bejelentését elmulasztotta, a lakcím megszüntetésének hi­vatalból történő elrendelése cél­jából a munkáltató értesíti a munkavállaló állandó lakóhelye szerint illetékes helyi, állami népességnyilvántartó szervet. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Mankóban a WOMA. Eredményes esztendő a Kommunális Szolgáltató Vállalatnál A munkás- osztály nagy ünnepe alkal­mából a ^Bács- Kiskun megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat múlt évi eredményei elismeréseként megkapta az építési és vá­rosfejlesztési miniszter és a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szak- szervezetének dicsérő okleve­lét... Biróczi Gyu­lától, az 1977. január elsején alakult vállalat igazgatójától érdeklődtünk a ran­gos elismerés „előzményeiről". — Vállalatunk jelenleg négy­száztíz dolgozót foglalkoztat, s mindnyájuk dicséretére legyen mondva, a tavalyi feladatok meg­valósításában derekasan megáll- ták a helyüket — mondta az igazgató. — Világszerte egyre nagyobb problémát jelent a hul­ladék, ugyanakkor tudósok, ku­tatók és más szakembereknek okoz gondot a levegő tisztaságá­nak megóvása is. Váűlaűatunk létrehozásának is a fő célja volt e két probléma megoldása me­gyénkben. A településtisztasági ágazat ta­valy igen sokat fejlődött. Több mint huszonhárom újabb lakott helyet kapcsoltunk be a tevé­kenységünkbe és a jövő év vé­gére már nem lesz olyan köz­ség, ahol ne lennének érdekeltek. A régi, nehézkes szippantókocsi­kat már korszerű IFA és Prága kocsik váltják fel. Az előbbiből 10, az utóbbiból pedig 25 járja a megye lakott helyeit. Az idén 10 újabb IFA kapcsolódik be a munkába, belőlük négy már megérkezett. Jövőre további ötöt vásárolunk s ekkorra már képe­sek leszünk eljutni a megye minden községébe. Tovább fejlődött a múlt évben a csatornatisztító tevékenység is. A mintegy 2,5 millió forintért beszerzett WOMA típusú nagy teljesítményű csatornamosó gép három társával kielégíti az igé­nyeket. A munkánk iránti igényt jól jellemzi, hogy 1977-ben 77 ezer méter, 1978-ban pedig már 125 ezer méter csatorna tisztítása volt a feladat. Egyre több a csa­ládi házaknál is a röwidebb csa­tornák száma, ezeket kézi tisz­títógépekkel mossuk. Tavaly már négy ilyen géppel végezték dol­gozóink ezt a munkát. A tüzeléstechnikai ágazatunk­nál is nagy volt tavaly a fejlő­dés. Az 1977. évi 1180 nagy telje­sítményű — főleg mezőgazdasági üzemekben használatos — kazá­nok után tavaly már 1810 ka­zán szervize volt az ezzel fog­lalkozók feladata. E tevékeny­ségnek nagy szerepe van az energiatakarékosságban, számos esetben bebizonyosodott, hogy a tervszerűen karbantartott és be- szabályzott kazánok 5—6 száza­lékos hatásfok-növekedéssel üze­melnek. A kéményseprők nagy feladata volt tavaly a termofor kémények javítása, több mint 4800-at ja­vítottak ki. Az olajkályhaszer- viznek is egyre több a munká­ja. A múlt évben már 15 ezer 800 olajkályhát hoztak rendbe, * ezer 500-zal többet, mint az elő­ző éviben. Eredményeink elérésében nagy részük van a szocialista brigá­doknak, akik áprilisban kapták meg tavalyi vállalásaik teljesíté­séért a .megfelelő elismerést. A 19 brigádból 9 nyert különböző címet, közülük különösen emlí­tésre méltó a kalocsai kémény­seprő-kollektíva, ők már másod­szor érdemelték meg a mozgalom arany fokozatát. Az elismerő oklevél újabb, na­gyobb eredmények élérésére ser­kenti vállalatunk dolgozóit — mondta befejezésül az igazgató. — Bízunk abban, hogy úgy a településtisztaságban, mint a tüzaléstechnikai berendezések ha­tásfokának növelésében az idén újabb eredményekét érünk el. O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom