Petőfi Népe, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. május I*. Együtt könnyebb... Még az ősszel történt: október egyik must- illatú, sugaras délutánján, valamelyik Kis- kunmajsa környéki, téesz-majorhoz hason­latos tanyában. Vendéglátóm gyanakvása —, mely errefelé minden idegennek kijár —, csak nehezen oldódott, így hát kelletlenül jártuk körbe a jószágot. Megcsodáltam a tíz bikaborjút, a hat üszőt, a hét tehenet, no meg a szakszövetkezeti tag három lovát, megszámlálhatatlan süldő malacát. Aztán diskurálni kezdtünk a küszöbön álló válto­zásokról, a téeszesítésről, sok mindenről. Monológja, bár kicsit disszonánsán hangzott, elgondolkodtatott. — Előbb-utóbb át kell térni, tu­dom én azt. Ha rajtam múlna, higgye el, már holnap összevonnék mindent... De most még sok a megoldatlan kérdés. Itt kinn ren­getek olyan ember él, hogy 60— 70 éves, mégis minden esztendő­ben lead 6—8 sertést, 10—15—20 hektó tejet. iTa kiöregszik a te­hén, azt is leadják, de közben hagynak egy másikat, vagy vesz­nek, hogy a termelésben ne le­gyen kiesés ... Tavalyelőtt egy gyűlésen fölvetettem: úgy kéne ezt csinálni, hogy amilyen mér­tékben csökken az egyéni állo­mány. ugyanúgy növekedjék a közös. Hogy amikor az átállásra kerül a sor, ugyanolyan legyen a kapacitás. Hát, kérem, eddig még- egyetlen közös marhánk nincs. Mindenki eltékozolja, piacra vi­szi az állatot. Vette volna át őket inkább a szakszövetkezet, és az­óta már építhettek volna istál­lót is... • Pálinkóék bíznak a vezetőségben. Elkezdtük, ugye, a vetést is, csi­náljuk, csináljuk, de fogalmunk sincs, kinek, minek ... Egysze­rűen nem tudjuk mi lesz, csak va- cillálunk. Ezt idejében meg kel­lett volna tárgyalni. Még a nyá­ron. Mert nem mindegy ám! Á lu- cesnaültetés péfdául nagyon költ­séges, ha én most beleáldozok, jövőre esetleg elvész az egész... Szóval _a korábbi teljes tájékoz­tatást hiányolom. Hallottam, hogy kötögetik már a szerződéseket, de hát ide még nem jöttek, engem nem hívtak ... amennyiben arra megállapodnak a tsz-szel. valamint a részesműve­lésből jóváírt napokkal.” 1978. december 15-i összevont taggyűlésén a kiskunmajsai Jo- nathán Szakszövetkezet tagsága egyhangúlag állást foglalt a gyen­ge adottságú és évek óta mérleg­hiányos bodoglári Szabadság Tsz beolvadása, valamint a termelő- szövetkezetté alakulás mellett. 1979. január 1-én tehát hozzáve­tőleg 4400 hektár közös és 5600 hektár háztáji, illetve volt tagi földterülettel, Jonathán Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet néven, új gazdaság jött létre. Közel nyolcszáz tanyával be­tűzdelt, változatos, erdős—ligetes vidék. Egyik helyen a szél hord el mindent, másutt a talajvíz ke­seríti az életet. A legnagyobb egy­befüggő tábla 150 hektáros, az átlagos aranykorona-érték 8,5. Legsürgősebb tennivalók: vízelve­zetés, dózerolás, melioráció. A földek egy része soha nem látott trágyát. Egyelőre nincs elegendő munka- és erőgép, s hiányzik a megvásárlásukhoz szükséges pénz is. A tagsági viszony felülvizsgá­latának eredménye: 450 kettős foglalkozásút — aki tag létére fő­állásban máshol kereste kenyerét — ki kellett zárni. Gyakorlatilag egy kézmozdulattal elintéződött az egész átszervezés. Valóban ilyen egyszerű volt a dolog? A gazdaság irodájában hallom: Majsa minden negyedik lakosa az övék. (A nagyközség 14 ezer lel­ket számlál.) A „negyedikek” kö­zött is élen jár: Gyöngyösi Tibor A faluban úgy ismerik: nagy­pénzű, vagyonos ember. És dolgos, törekvő, teszik még hozzá. Har­minchat éves. Négy hold szőlője, s ugyanakkora almáskertje van. Az átalakulást azonnal megsza­vazta. Az almásban találok rá. A sor végére érve fürgén ugrik ki per­metezőgépet vonszoló . traktorja nyergéből. Az időjárásról, a kö­zelben virágzó barackról, meg a lármás masináról beszélgetünk, majd témát váltok. • Gyöngyösi Tibor: — Néha- nyunkat rosszul érint a válto­zás... — Mit szól a január 1-i fordu­lathoz? — Gondolom: át kell majd má­zolni a cégtáblákat — Nevetünk. — No, igen. Kinőtte magát a szak- szövetkezet, ez tény. Befellegzett a régi termelési módnak. Igaz, né- hányunkat rosszul érint, de hát mégis csak ez a sín, ezen kell ha­ladni ... — Hogy érti ezt? — Nézze, más a gyümölcsös, a szőlő, és megint más a szántó. Van itt 320 fiatal almafám. Négy évesek, sokba került a telepíté­sük. Komolyabb termést csak öt­hat év múlva hoznak. Namár- most. Egy évre szól a szerződésem a részes művelésre, addig biztos maradhatok... De hogy itt le­szek-e, mondjuk, 1980-ban vagy 81-ben, azt egyelőre nem tudom. És ez nyugtalanít. Mert ha — te­szem azt — jövőre közös lesz ez a terület is, nem kapok kártala­nítást. Hát ezért érint rosszul. Szeretnénk még egy darabig el­babrálni a fákkal, ha már annyit költöttünk rájuk ... Részlet dr. Vedres Ferenc el­nök progjrambeszédéből, melyet a decemberi értekezleten a szövet­kezet vezetőségének megbízásá­ból mondott el: „Amint anyagi helyzetünk engedi, az intenziven hasznosítható területeken nagy­üzemi szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségkertészetet teremtünk. Több búzát, és takarmánynövényt sze­retnénk vetni, fejlesztjük a ba­romfinevelést, a legelőkre szabad- tartású szarvasmarhákat hozunk. A nagyüzemi termelésbe be nem vonható földeken^ a tagi gazdál­kodást meghagyva, a részes mű­velés megszervezése a fő felada- tunk. Ezen belül a zöldségtermesz­tést szorgalmazzuk. Rendkívül fontos a tagok hizlaló és állatte­nyésztő tevékenysége. Továbbra is célunk e tevékenység támoga. tása, a termelés növelése. Az átszervezést követően a ta­gokat munkavégzési kötelezettség terheli. Ez a nőknél legalább száz a férfiaknál százötven munkanap évenként. Amit teljesíteni, illet­ve helyettesíteni lehet a háztáji­ból származó terménnyel, csúcs­időben a közösben végzett mun­kával, háztáji állattartással A zötyögős terepjáró vezetője elégedetten közli velem: „Fölállt a here. Jól megfagyott az éjjel, mégis fölállt.” Pálinkó Mihály tanyája-birtoka hét kilométerre Majsától, a határ legszélén lapul. Négy hold szántó, egy hold szőlő, nyolc hold legelő. Az udvarban négy tehén, két ló, négy koca, negyvenhat malac. A községben tágas családi ház épül. Marika néni, a ház asszonya, a szövetke­zet nőbizottságának elnöke egy- egy szezonban ezer-ezerkétszáz li­bát töm meg. Barátsággal fo­gadnak, az asztalra disznósajt, s jóféle „rohadtbor” kerül. Szá­munkra Mihály bácsi szavai le­hetnek érdekesek. — Én, kérem, nagyon bízom a vezetőségben. Amíg ők a főnö­keink, valahogy majd csak túl­esünk a nehezén ... Kettőnk után két hold a háztáji, a többi meg részes. Negyvenkilenc százalék a miénk, ötvenegy a téeszé. A ház­tájiba az idén fűszerpaprikát szá­nunk, hatvan mázsa termésre nyolcvan munkanap jár. ezt le­számítják a százötvenből. A pa­radicsomnak, a kukoricának, de még a sertéseknek is kötött „díj­szabásuk” van. Ezen felül éven­ként csupán kétezer forintot kell fizetnem a nyugdíjalapra. Mindent együttvéve sem több a kiadás, mint tavaly az adó^meg az arany­korona-illeték volt. A változást ísv aztán nem nagyon érzékeljük. Remélem legalábbis, hogy nem fogjuk... Mezőgazdasági szakszövetkeze­tek. Az önkéntesség és fokozatos­ság elvét követve leghitványabo homoktalajainkon alakultak meg a hatvanas évek legelején. Szá­muk Bács-Kiskunban harmincöt, összes földterületük több mint százezer hektár. Hétezer főt fog­lalkoztatnak, s a megye szövet­kezeti termelésének tizenhét szá­zalékát adják. Többségük megfelelő színvona­lon és eredményességgel gazdál­kodik. Dinamikusan gyarapszik közös vagyonuk, bővül termelési alapjuk. S ha egyikük-másikuk meg is érett már a termelőszövet­kezetté válásra, a fokozatosságról továbbra sem szabad megfeled­kezni. A megváltozott körül méT nyék között, a más-más múltú és gondolkodású, a tudati fejlődés különböző fokán álló parasztem­berek ugyanis csak lassan szok­ják meg a kollektív munkavég­zést, s teszik magukévá, érzik magukénak a szövetkezeti tulaj­dont. Addig is azonban, amíg — a szo­cialista elosztás és a demokrácia elveinek tényleges érvényesülése révén — egy új, magasabb ren­dű életforma tevékeny részesei lesznek, nagy-nagy türelemmel, józan mérséklettel, emberséggel kell viseltetni irántuk. Hogy el­oszoljanak kétségeik, fenntartá­saik, oldódjék bizalmatlanságuk, ne támadjanak nehézségeik. Ag­rárpolitikánk, s a társadalom ér­deke kívánja így. Tanulságos — követésre, vagy okulásra méltó — lehet, ahogyan a kiskunmajsaiak csinálták. Kutasi Ferenc Vizet kap a sivatag A Szundukli-homoksivatagban 50 kilométer hosszú vízvezeték építése kezdődött. Ez az acél ütőér és sok-sok elágazása az „Amu-Darja” Szovhoz több mint 200 ezer hektár területű sivatagi legelőjének ön­tözését teszi lehetővé, hozzájárulva ezzel a karakül- juhok tenyésztésének fejlesztéséhez. A sivatagban másfél millió köbméter befogadó- képességű víztároló létesül, és nyolc itatókomp­lexum lép üzembe. Építésük befejezte után a szov- . hoz mindegyik juhásza átlagosan 2000 juhot tud majd gondozni, tízszer annyit, mint jelenleg. (BUDAPRESS — APN) Fiatalok az iparban A bolgár ipari üzemekben foglalkoztatott, felső­fokú végzettségű dolgozóknak körülbelül a fele fiatal. Az egyik ifjúsági kérdésekkel foglalkozó kutató- intézet adatai szerint a főiskolát, egyetemet végzet­tek több mint egyötöde közvetlenül a termelésben vállal munkát. Az összes végzettek 45 százaléka az iparban helyezkedik el. Az ipari üzemek szakem­berei főleg a 35 éven aluliakból kerülnek ki. A mű­szaki értelmiségiek száma az országban az utóbbi évtizedekben megnégyszereződött. A munkát vállaló nők csaknem 50 százaléka is az iparban dolgozik, őket főleg a könnyű- és élelmi­szeripar foglalkoztatja, ahol számarányuk is na­gyobb: 66 és fél százalék. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) HÁZUNK TAJ A Rendet az állatok körül Gépesített munkafolyamatok a gemenci erdészetben Amerikai gyártmányú kérgezőgép és rakodógépek könnyítik a nehéz fizikai munkát A szaporítóanyag-termeléstől a fafeldolgozásig számos munkafo­lyamat műszaki fejlesztésében, gépesítésében jutott előbbre a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság. Az erdészetekben nemrég ameri­kai gyártmányú kérgezőgép kezd­te meg a próbaüzemet. A Mor- bark típusú gép elsősorban papír­fák kérgét távolítja el. Nem for­gógyűrűs _rendszerű, mint az ed­digi külföldi és hazai munkaesz­közök. hanem tüskés hengereken keresztül futtatja az anyagot, s így a rönkök görbeségére, görcsös- ségére kevésbé érzékeny. A kevés híján 90 ezer forintot érő kérgezőt erre a célra rendsze­resített, hazai gyártmányú rako­dógép egészíti ki. Mindezektől az évente mintegy 6 ezer köbméter kérgezési feladat pontos teljesíté­sét és a munka termelékenységé­nek a növekedését várja a gemen­ci erdőgazdaság. A másik munkaeszköz, amely szintén nagy segítségére van az erdőgazdaság dolgozóinak, az úgynevezett homlokrakodó. Ezt a több mint 3 milliós beruházási költséggel üzembe állított eszközt Timberjack—2000-es típusú alap­gépre szerelve használják anyag- mozgatásra. A gépnek az a rendel­tetése. hogy az erdőgazdasági uszályrakodóhelyen tárolt fa­rönköket, a vízparton az úszódaru számára könnyen elérhető helyre továbbítsa. A rakodógép markoló­szerkezete egyszerre két-három köbméter rönköt képes felvenni és továbbítani. A nehéz fizikai munkától mentesíti ezzel az er­dőgazdasági dolgozókat. G. J. A bajai központú Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezetei a megyei párt- és tanácsi szervek jóváhagyásával 1975-ben hozták létre a város három kis szövet­kezetének egyesítésével. A cipé­szek, fényképészek és fodrászok fúziójának az volt a célja, hogy egy ütőképes szolgáltató szerve­zetet építsenek ki, amely Baja kapuján is kilépve, Bács-Kiskun egész déli részén tevékenykedik. A KISZÖV és a rpegyei tanács anyagilag is támogatta a vállalko­zást. A több helyről verbuválódott tagság egyetértésben és szorgal­masan dolgozott, s már 1976-ban kiérdemelte a Megye Kiváló Szö­vetkezete címet. Az elmúlt évi jó munkájukkal pedig az általuk el­érhető legmagasabb kitüntetést harcolták ki: a Könnyűipari Mi­nisztérium Kiváló Szövetkezete lettek. ,,Hozom—viszem ’ * a községekben Bár a magas elismerés ünnep­lésének hullámai már elültek a szövetkezetnél. Orsós , Antal el­nök, Onhausz István főkönyve­lő és Harmat Mátyásné párttitkár szívesen beszél a siker forrásai-; ról. — Bajától Kalocsáig, Dunapa- tajig és Bácsalmásig huszonegy szakmában végzünk szolgáltatást a lakosságnak és a közületeknek — tájékoztat Orsós Antal. — A területünk azáltal növekedett, hogy profiljának rendezése során több szövetkezet átadta nekünk a szolgáltató egységeit. A szakmai összetételre jellemző, hogy leg­többen a fodrászok vannak. A lakáskarbantartást végző épí­tőipari szakembereken kívül ren­delkezünk többek közt kozmetiku­sokkal, órásokkal, cipészekkel. Tavaly Baján gyorsjavító cipő­szalont nyitottunk, amelyben a javítás mellett a saját cipőipari termékeinket és lábbelitisztító kellékeket árusítunk. Ha már ezt az új. megyei vi­szonylatban legelső ilyen jellegű létesítményt említettem, elmon­dom. hogy a tervidőszakban Ba­ján, az új városrészben szolgálta­tóházat nyitunk. Kalocsán a kö­vetkező tervidőszakban kerül er­re sor. Bácsalmáson viszont még 1980 vége előtt üzembe helyezünk egy női-férfi fodrászatból és koz­metikai részlegből álló üzletet. Egy ehhez hasonló egységet itt Baján már megnyitottunk. A községekben végzett szolgál­tatást a begyűjtőhálózat fejlesz­tésével javítottuk. Ez a „hozom— viszem" szolgáltatás most van ki­forróban. Két gépkocsink járja A portájukon állatot tartók ag­godalmat. kiadást, kárt előzhet­nek meg. ha rendet tartanak ud­varukban, állataik körül. Számos betegség, az állatok fejlődését, termelését rontó bántalom ugyan­is a rend hiánya miatt ütheti fel a fejét, okozhat súlyos károkat. A célszerűen, takarékosan el­rendezett udvar — ahol helye van a virágos és veteményes kert­nek is — sokféle állatcsoportnak lehet egészséges, tisztán tartható helye. Nem jó, ha a kaputól a hátsó kerítésig szabadon jár, kél mindenféle állat, a kutyától kezd­ve a különböző baromfiféléig, a se: tést, s olykor a szarvasmarhát is beleszámítva. Az udvar helyte­len használatát jelzi, ha bottal kell őrködni a takarmányukat fo­gyasztó csirkék felett, mert elveri őket az etetőtől a felnőtt baromfi, a kismalac. Gyakori látvány, hogy a sertésnek kiöntött moslékból a kutya lefetyel, s a malac nem győzi elhessegetni takarmányá­nak idegen dézsmálóit. Sokféle jószág ilyen együfct-tartásának ki- sebb-nagyobb károk a következ­ményei. Az udvart kerítéssel célszerű részekre osztani. Legjobb, ha minden állatfajnak külön istálló­ja, ólja, vagy épületrésze van. A baromfi például ne tartózkodjék a tehénistállóban, mert ha gümő- kóros tyúk is él a többiek között, a tehén tbc-vizsgálata hamis eredményt adhat. A baromfiféle tolla hullik, óvnunk kell tőle a nagyobb állatok környezetét, ta­karmányát. A sertéstartással foglalkozók jól teszik, ha az ól elé az állatok mozgását lehetővé tevő, szilárd' alapzatú, könnyen takarítható ak- lot készítenek, ahol ehet, ihat a jószág. Az udvarra nem célszerű őket kiengedni, különösen esős, sáros időben, nem, mert az el­csúszó koca elvetheti malacait, a szoptató pedig sárosán is lefek­9 Jaszlics Istvánná, a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója munka közben. javítanivaló holmikért a közsé­geket. „Kis” forintokból A javító, karbantartó, fel­újító munkákból szerényebben csordogál a jövedelem, mint pél­dául az árutermelésből. CJnhausz István főkönyvelő ezért fogalmaz így: — A sok-sok megrendelésből befolyt „kis” forintokból tavaly 24.3 milliós árbevételt ért el a háromszázötvenhét tagú szövet­kezet. Az előző évhez képest 9,5 százalékkal növeltük a lakossági szolgáltatásokat. A fogyasztási szolgáltatások értéke, amibe a lakosságnak végzett munkákon kívül például az oktatási és egész­ségügyi intézményektől vállalt feladatok teljesítését számítjuk bele, 12,6 százalékkal haladta meg az 1977. évit. Ezek az eredmé­nyek, valamint a csaknem egy­milliós nyereségünk, sokat nyom­tak a latba a munkaverseny-pá- lyázatunk elbírálásánál. Az árbevételünk kisebbik része árutermelés Bői, cipőkészítésből és bőrdíszművességből eredt. Ezek jól megférnek egy fedél alatt a cipőjavító szalonnal. A Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezetnél az elmúlt évben 7.3 százalékos bérszínvonal-eme­lésre volt lehetőség. Az idén a tavalyi 29 839 forintos átlag bér- színvonalat 31 600-ra tervezik emelni. Ehhez 26 milliós árbevé­teli előirányzatot kell a tagság­nak elérni. Az első negyedévi eredmény kitűnő, időarányosan túlteljesítették a tervet. Hogyan „mérik'' a minőséget? Ezt kérdezem a párttitkárnőtől, amikor a szövetkezet huszonhat szik éhes fiai közé. Kifutó, drót­hálóval elkerített napozó szüksé­ges a tyúkok, a növendék barom­fi ólja elé is. Arra is ügyelni kell, hogy a kutak környéke száraz maradjon. Pocsolyát nem szabad megtűrni az állatok udvarában sem, mert ez tenyészhelye az embert gyötrő és a nyulak legveszélyesebb be­tegségét — a mixomatózist ter­jesztő szúnyogoknak. Az állatok környezetét ne használjuk lom­tárnak, rossz edények, fadarabok, háztartási kacatok gyűjtőhelyé­nek, mert a lomos »udvar jó bú­vóhely a betegségterjesztő, takar­mányt dézsmáló patkány, egér számára. Sok kismalacot rágott és csirkét fojtott már meg a pat­kány, sok fiókát szórtak szét az egérháborította anyanyulak. Az árnyékot adó fák, bokrok hasznosak az állatok részére el­kerített udvarrészben is. azonban ki kell irtani a bozótot, a dudva- fészkeket, mert ezek a férgek, vérszívó rovarok búvóhelyei. Különösen nagyobb állatállo­mány esetében fontos a trágya gondos kezelése, növényi tápanya. gának megőrzése. Fontos, hogy kúttól, lakóháztól — a szomszé­détól is — minél távolabb kerül­jön a beton, vagy fóliával bélelt ásott trágyagödör. Az istállóból kikerülő szalmás, forgáccsal ve­gyes trágyát vastagon, kis hely­re célszerű rakni, hogy ne szá­radjon ki. A szalma-, föld-, fólia­borítás lehetővé teszi a kedvező érielést, tápértékének megőrzését, megakadályozza, hogy legyek, fér­gek tenyészhelyéül és bűz forrá­sává váljék. A célszerűen elrendezett, tisz­tán, rendben tartott porta, s raj­ta az állatok számára elkerített terület nemcsak megnyugtató lát­vány: az ember jó közérzete, az áliatok egészsége, nyugalma szempontjából is előnyös. Dr. G. I. brigádjának szocialista munka­versenyéről kezdünk beszélni, ami szintén fontos tényező volt a ma­gas kitüntetés megszerzésében. — Az árbevétel alakulása meg­bízhatóan tükrözi, hogy például egy fodrászüzlet brigádja milyen minőségű munkát végez — fele­li Harmat Mátyásné. — Ha jól dolgoznak, hűek maradnak hoz­zájuk a vendégek, sőt körük még bővül is. Ha nem, elpártolnak tő­lük, s kevesebb lesz a bevétel. A Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet kis közösségei az ud­varias és jó minőségű kiszolgálá­son kívül vállalást tettek tavaly a költségek kétszázalékos csök­kentésére is. A felajánlást tel|e- sítették. A tagság munkájára egyetlen egyszer sem panaszkod­tak a megrendelők. — Jó munkájával kiemelkedett a kalocsai Petőfi, a bajai Tele’.; Blanka, a Jelky András, a Tó. Kálmán, a Sasson és a Victor Jfc. a brigád — sorolja a bronzérmet nyert kollektívákat a párttitkár­nő. — Jaszlics Istvánnét, a bajai hármas számú üzlet fodrásznőjét és Tárnok János termelési osz­tályvezetőt a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címmel tüntették ki, mert a szövetkezet fejlődéséért sokat tettek, példamutatóan dol­goztak. ötletek a lakosság javára — Mint bázisszövetkezet, min­den évben szebb és szebb sike­reket szeretnénk aratni a szolgál­tatásokban — veszi vissza a szót Orsós Antal. — Újdonság még nálunk a garanciális bútorjavítás, amit nagy területen végzünk. A szakembereinknek néha még Tol­nába is át kell ruccanniuk. Az idén szerveztük meg a boy-szol- gálatot, a háztól házig szállítást Baján és Kalocsán. Jó ötletnek bizonyult a fénymásolásra való berendezkedés. A lakosságnak szüksége van erre a szolgáltatás­ra, például építési engedélyek és egyéb okmányok sokszorosítása végett. A Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet kebelében sok gebi- nes, vagyis átalánydíjas elszámo­lású részleg tevékenykedik, fő­ként a községekben. Csoportjuk növekszik, de természetesen a szö­vetkezet vezetői a kellő számú, és szükség szerint bárhol munkát vállaló fiatalok nevelésével igyek­szik pótolni nyugdíjba vonuló szakembereit. Ezek a leendő szak­munkások a szövetkezet sikeres jövőjének letéteményesei. A. T. 8. Jelesre vizsgáztak szolgáltatásból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom