Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-11 / 84. szám
HANGULATOS ÖSSZHANGBAN A MÚLT ÉS A JELEN Kevés tanácsi tervező vállalat büszkélkedhet azzal, hogy rövid időn belül két építészét tüntetik ki Ybl-díjjal. A Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál előbb Kerényi József, most pedig Farkas Gábor építész osztályvezető részesült a magas szakmai elismerésben. A vállalat vezetőinek kétségkívül jelentős szerep jut abban, hogy egy-egy feladattal kit bíz meg, s végrehajtásához milyen feltételeket biztosít. Az érdem azonban mégis az alkotóé, ez esetben Farkas Gáboré, akinek tervei alapján felépült Kecskeméten, a Liszt Ferenc utcában, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósági főépülete. Aki az utcáról nézi a hatalmas telken levő — fák között megbúvó — házat, elgyönyörködik a Kecskemét környéki népi építészetet őrző, egyben a modern kort is tükröző stílusában. S ha a látottak mondanivalóját keresi, óhatatlanul a természetvédelemről jutnak eszébe gondolatok. Ha pedig a szemlélődő netán az építészethez is ért, elismeréssel nyugtázza, mi mindent ötvözött egybe sikerrel az építész. A méretezésnél például nem léphettek túl a népi arányokat. A náddal fedett épületet nem leheteti 8 méternél szélesebbre építeni, még akkor sem, ha a funkcionális igényekhez 12 méter szélességre lett volna szükség. Sokat meditálhatott ilyen körülmények között az építész, míg az igazgató, a felügyelők irodáit, a nyolcvanszemélyes tanácskozótermet kialakította. Nem lehetett kevesebb gondja a vendéglátói szárnnyal —, ahol a hazai és külföldi kutatókat szállásolják el —, s a gazdasági szárnnyal sem — ahol a laboratóriumok, a katzán- ház, a gépészet és két gépkocsi elhelyezésére garázs létrehozására volt szükség. Farkas Gábor mindezt megoldotta. S ha az épületet belülről járjuk a népi építészeti hagyományok mellett kidomborodik korszerűsége is. A helyiségekből, a folyosókról kitékintve a nagyméretű üvegfalszerű-ablako- kon át szinte betoppan a természet, a fák, a ritka növények. — Minek köszönheti a sikert? — kérdezem az ifjú Ybl-díjas építészt. — Elsősorban annak tulajdonítom. hogy itt születtem az Alföldön és kilencéves korom óta élek Kecskeméten. Hívtak ugyan Budapestre és más nagyvárosokba dolgozni, én azonban ezt a várost szeretem, így hát maradtam. Ennyi lokálpatriotizmus kellett is ahhoz a munkához. Enélkül —, vagyis az alföldi táj szeretete, tájai jellegzetességének ismerete nélkül — nem érezhettem volna meg feladatom lényegét. Ez volt az a többlet, amit az egyetemen nem tanítanak. Amikor rám esett a választás, és megbíztak a munkával, nagyon megörültem. Az építésznek azonban a tervezésben vannak társai, a társvezetők, akiknek munkáját szervezi, irányítja. S én elmondhatom, kitűnő munkatársaim voltak, akik a feszített vállalati tervek teljesítése közepette is elvégezték ezt az egyedi, egyáltalában nem szabványmunkát. Sok múlott a belsőépítészen, Udvardy Lajoson, aki nagyszerűen oldotta meg az épület helyiségeinek berendezését. Túlméretezni nem lehetett a házat, s ő kiváló szakmai érzékkel mégis az épület hangulatának, stílusának és funkciójának megfelelően bútorozta be az épületet. Művészien egészítik ki munkáját Probstner János kerámiái. A ház olyan jellegű, amit csak itt és csak most lehetett építeni. Ezért óvakodni kellett — a hagyományos és a modern stílus ötvözése közben — az utánzásoktól, másolásoktól. A díszítések is elvontak, a faragványok nem kidolgozottak, hanem j el zésszer űek. Ezek megfogalmazásában kitűnő partnerek voltak a Kiskunsági Nemzeti Park vezetői és dolgozói. A nemzeti park területén található növényritkaságokkal és kitömött állatokkal pedig olyan külső és belső hangulatot teremtettek, amely összhangban áll az épület jellegével. A ház lényegében egy kis er- dőcskében áll. Bizonyára szembetűnő, hogy az épülettől fél méterre, egy méterre is élő fák állnak. TVrrá törekedtünk, hogy minél kevesebb növényzetet semmisítsünk meg az építkezéssel. S ami a legnagyszerűbb volt még számomra, hogy az építők is megértették miről van szó. Óvatosan kerülgették, vigyázták a növényeket, s'a lelkes kivitelező gárda a ház építésénél is igényesebb volt saját' munkájával szemben, mint bármikor.--- Van-e kilátása ehhez hasonló’építészeti megbízatásra? — Nagy örömmel mondhatom, hogy van. Már tervezem az új, 6000 négyzetméteres megyei könyvtárat, amely a bontás alatt álló Batthyány utcában épül majd lel. Az utca elején levő régi szép házak megmaradnak, összhangot alkotva a régi városközponttal. Nem bontják le a beljebb levő gyógyszertári és a mellette levő épületet sem. Ezek mellé kell felépíteni a könyvtárat úgy, hogy a régi és az új hangulatos és szerves egységet alkosson. Nagy Ottó Gazdag nyersanyagforrás: a hulladék • Az elhasznált akkumulátorokból az ólom újra (elhasználható. Az újrafelhasználást alkalmazó technológiákat a kohászat használja legrégebben. A fémekből már a XIX. században hiány volt. A kohászati eljárások energia- és anyagigényesek, így az elhasznált fémek kereskedelme felvirágzott. Mennyiségét tekintve a vas- és acélhulladék a legjelentősebb. Mélyhűtött motorok A technika fejlődésének eredménye az elhasznált villamosmotorok és dinamók nagy tömege. A bennük lévő fémek újrafelhasználására érdekes eljárást dolgoztak ki. Mélyhűtött (—100 °C alatt) állapotban a vas rideg, a réz rugalmas. A villamosmotorokat mínusz 100 °C alatti hőmérsékletű aprítógépbe helyezik, ahol vas- és acéltörmelék keletkezik, a réz pedig tekercs-csomók alakjában marad vissza. A fémek közül az ólom visszanyerése a legegyszerűbb. Az iparilag fejlett országok a használt ólom- akkumulátorok 90 százalékát az ólomkohókban újból felhasználják. Az alumíniumból keletkezik az acél után a legtöbb másodnyersanyag. Egy kilogramm alumínium előállításához 14 kilowattóra villamos energia szükséges. Az energiatakarékosság egyik forrása a használt alumínium újrabeol- vasztása. Mégis az alumínium újrafelhasználásának aránya az egyéb fémekhez képest kicsi. Ennek egyik oka, hogy a termékek általában hosszú élettartamúak. A földi élet kilátásait számba véve érthető, ha világszerte kutatási tervek tucatjai foglalkoznak azoknak az anyagoknak az ésszerű felhasználásával, melyek eddig csak hulladék tárgyát képezhették. Hazánk hulladékgazdálkodásának színvonala messze elmarad az európai átlagtól. Ipari termelésünk összköltségének 60 százaléka anyagköltség, az ásványi anyagok behozatala 1975-ben 45 százalék volt, és ez az arány azóta tovább nőtt. így nem lehet közömbös számunkra sem a másodnyersanyagok újrafelhasználása, a hulladékok visszajuttatása az ipar vérkeringésébe. Gazdaságirányításunk ezt felismerve a hatodik ötéves népgazdasági terv kidolgozásánál a harmincegy fontos téma egyikének a nagyobb mennyiségű és értékesebb hulladékok hasznosítását jelölte meg, melynek koordinálásával az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot bízta meg. Szervezett begyűjtés A háztartásokban és az iparban keletkezett hasznos hulladékok felhasználásának legfontosabb feltétele a jól szervezett begyűjtés. A begyűjtés és forgalmazás feladatát országszerte a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt Vállalatai végzik el. 1977-ben a négy legfontosabb másodnyersanyagból — vasból, fémből, papírból és textilből — 1.4 millió tonnát értékesítettek ötmilliárd forintnál nagyobb értékben. 1976- ban 128 300 tonna papírt forgalmaztak, 1977-ben ez az érték 146 400 tonnára emelkedett és így a hulladék 26 százalékát használta fel az ipar. A felhasználás növekedésének oka a Duna- ' újvárosi Hullámvertikum üzembe helyezése volt. Ha az ipar igényli, a MÉH Tröszt 1990-ben 450 ezer tonna papírhulladékot tud szállítani. Jelenleg a felesleges papírt Ausztria, Jugoszlávia és Olaszország vásárolja meg. A fémhulladékok gyűjtése és fel- használása az üzemeken belül bonyolódik. Az acélgyártáshoz az ócskavas 50 százalékát használják fel, mely nagyjából megfelel a világátlagnak. A színesfémhulladékokat a k vszerűtlen kohászati berendezésekben nem tudják újrafelhasználni. A húszezer tonna alumí- mumhulladéknak csak a 16—18 százalékát dolgozza fel az ipar, és így rengeteg villamos energia megy veszendőbe. (Ha bauxitból állítják elő az alumíniumot, tízszer annyi villamos áramot fogyasztanak, mintha másodnyersanyagból indulnak ki.) A műanyag bevonatú réz- és alumínium kábelek újrafelhasználását egy mechanikus berendezés alkalmazása teszi lehetővé, melyben a kábelt megőrlik és így választják el a gumitól és műanyagtól a fémgranulátort. Műanyag másodnyersanyagból készül a TEMIZOL hő- és hang- szigetelő lemez, valamint a VA- l'IG hőszigetelő elem. A magyar szabadalmi eljárások szerint előállított építőipari alapanyagokat a MÉH Tröszt forgalmazza. Ésszerű takarékosság Jelenleg egy tonna háztartási szemét megsemmisítése 400 forintba kerül, és a kiterített szemét ráadásul még a környezetet is szennyezi. 1981 első felére — mire a téglagyári gödrök teljesen megtelnek a budapesti háztartások hulladékával — működni kezd a szemétégető Rákospalotán, mely a fővárosi szemét 60 százalékából évente 112 ezer megawatt villamos áramot, és 440 ezer tonna vízgőzt nyer. A vízgőz 10 ezer lakás fűtésére lesz elegendő. Az új lakóházak tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a korszerű hulladékgyűjtés szelektálást igényel, ugyanakkor a mozgó átvevőhelyek is növelhetik a másodnyersanyagok mennyiségét. A háztartásokban összegyűlt hulladékok begyűjtése a lakosság megértése nélkül elképzelhetetlen. Hazánk bőséges másodnyersanyag-tartalékokkal rendelkezik, melyek kiaknázásához együttműködés. jó szervezés és az ésszerű takarékosság elvén aílapuló új módszerek szükségesek. V. A. Járhatatlan járdák, úttalan utak / Az emberek jó közérzetének, nyugodt, kiegyensúlyozott életének ma már nem egyedüli feltétele a biztonságos megélhetést nyújtó rendszeres kereset, jövedelem, vagy éppen a szépen berendezett, korszerű lakás. Hiszen mindezekhez szinte nélkülözhetetlen velejárónak tekintik a környezetük rendjét, kiépítettségét — például a szilárd burkolatú járdát és közutat. Ezért is kerülnek szóba a tanácstagi fogadóórákon és beszámolókon gyakorta az ilyen észrevételek, kérelmek, amelyekből szerkesztőségünk is kapott egy csokorra valót az utóbbi időben. A legközérdekűbbeket most nyilvánosság elé tárjuk abban a reményben, talán ezáltal is segíthetjük az illetékeseket, hogy a településfejlesztési terveikből adódó sürgősségi feladatokat még reálisabban állapítsák meg. s helyesen rangsorolják azok elvégzésének ütemét. Álljon itt elsőként a NAGYBA- RACSKÁN lakók problémája. Pontosabban az Arany János utcaiaké, akik a környékbeli — már rég befejezett — építkezés miatt tönkretett járdájukat hosszú ideje nem használhatják, mivel annak felülete gidres-gödrös. Ha esik az eső, valóságos sártengerré változik e terület, amelyet — vélekednek olvasóink — nagyon ideje lenne végre helyreállítani, a gyalogos közlekedésre alkalmassá tenni. Majdhogynem az előzőekkel szó szerint megegyező a sérelmük azoknak, akik KECSKEMÉTEN, a Darab utcában laknak. Közülük 14-en írták alá a lapunkhoz eljuttatott levelet, mely azt tudatja, hogy a szomszédságukban építkezők teljesen összetörték, felszántották a lakásaik menti járdát, úttestet, amely jelenleg balesetveszélyes. Főleg pedig csapadék alkalmával válik tarthatatlanná az itteni állapot, melynek haladéktalan megszüntetését kérik az utcabeliek. CSÁSZÁRTÖLTÉSRŐL Frick Lőrinc tanácstag értesített bennünket arról, hogy ^ községet átszelő forgalmas Bajcsy-Zsilinszky úton, s főleg annak mintegy kétszáz méternyi kiépítetlen szakaszán száraz időben rettenetesen sek a por, esőben pedig a víz, a sár. minthogy a helyi termelőszövetkezet a kitermelt napi 2—3 ezer mázsányi tőzegét errefelé fuvarozza lánctalpas gépjárművekkel. A szállítás népgazdasági fontosságával tisztában vannak az ottani lakosok, azt viszont sehogyan sem értik, hogy a’közös gazdarág miért nem tartja magára nézve kötelezőnek az általa használt és néhol mélyen felszántott út tisztántartását, illetve helyrehozását. Galla László KECSKEMÉTRŐL azt sérelmezi sokak nevében, hogy a vízelvezető csatorna építése miatt felbontott Jász utcán enyhén szólva viszontagságosán lehet csak közlekedni. Ám a mentősök egyáltalán nem vállalkoznak az itteni szállításra. De megoldhatatlan a tüzelő és egyéb áru jdefuvarozása is. Az erre sorakozó házakat, lakásokat ugyan meg lehetne közelíteni a külső- máriavárosi úton át, csakhát azon is gödrök sorakoznak. Olvasónk úgy véli. a voltaképpen nagyon fontos csatornaépítés nem teszi óhatatlanul szükségessé az ott lakó családok közlekedésének megbénítását, s a felelősségteljesebb és pontosabb irányítói, illetve kivitelezői munkával elejét lehet venni az ilyesféle kellemetlenségeknek. Lakatos Sándor ugyancsak KECSKEMÉTEN lakik, mégpedig a Belső-Nyír 3. szám alatt. Több család nevében panaszolja, hogy abból a térségből két út is vezet a városi belterületre, de azok nincsenek portalanítva, s esős időben sárosak. Beteget sem tűd elszállítani a mentőkocsi. Jó néhány környékbeli lakos szerződés alapján nevel, hizlal állatokat, amelyek takarmányellátását is za várják, akadályozzák e lehetetlen útviszonyok. Levélírónk ezúton is kéri a városi tanácsot, mielőbb könnyítsen a belsőnyíriek lehetetlenül nehéz közlekedési helyzetén, s legalább ideiglenesen — tehát a mélyedések feltöltésével és a feliilet salakkal, vagy hasonló anyaggal történő beborításával — tegye járhatóvá az említett útvonalakat! CIKKEINK NYOMÁN Zavartalan a lapkézbesítés Orgoványon... Sajtóposta rovatunkban nemrégen tettük szóvá a szerkesztőségünkhöz Orgoványról érkezett közérdekű panaszt, miszerint a kézbesítetlen úságjaikat még utólag sem kapják meg az előfize- tók, akiknek egy része a megrendelési kartonját is hiába keresi a helyi postahivatalban. Arról sem gondoskodnak kielégítő módon, hogy áruspéldányként lehessen hozzájutni a napi- és hetilapokhoz. Sorainkra levélben válaszolt a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dr. Lénárd László. Közléséből kiderül, jogos sérelmekről van szó. melyek amiatt következtek be. hogy a hosszabb ideig beteg kézbesítő helyett — jelentkező hiányában — senki nem végezte el annak munkáját. Ami pedig az említett kartonokat illeti, azok azért nem voltak megtalálhatók, mert e táppénzes, állományban lévő dolgozó korábban szabálytalan gyakorlatot folytatott: szerzett új előfizetőket, ám a tőlük beszedett díjjal nerji számolt el a postahivatalban. Eme összegek visszafizetésere azóta már intézkedett az igazgatóság. Egyidejűleg alapos átszervezésre került a belterületi kézbesítési rendszer, s mindennek eredményeként jelenleg már nem egy. hanem három postás látja el ezt a feladatot. Ök valameny- nyien az egyéb postai küldeményekkel együtt kézbesítik a lapokat is, így azok általában kora reggel, de legkésőbb a déleiéit ti órákban kerülnek az előfizetőkhöz. A szerk. megjegyzése: örülünk eme érdemi intézkedésnek. Még akkor is. ha abból azt tudjuk meg. hogy egyelőre csak a lapkézbesités zavartalan a több ezer lélekszámú nagyközségben. Pedig — mint azt a lapukhoz röyiddel ezelőtt befutott Jelzések Is tanúsítják — az áruspéldányi ellátás folyamatossá tételére is igen sokan várnak. Reméljük. nem hiába! Ezt javasolja. így látja a Volán Szintén e rovatunkban foglalkoztunk néhány héttel ezelőtt két közérdeklődésre számot tartó tömegközlekedési gonddal. Először a fülöpháziak érdekében emeltünk szót. Megírtuk, hogy a pénteken délutánonként 3 óra 30 perckor a kecskeméti központi pályaudvarról induló és a kisközségbe tartó menetrend- szerű buszjárat szinte elviselhetetlenül zsúfolt, sőt nemegyszer a bérletesek sem tudnak arra felszállni. Ügy vélekedtünk. hogy kisegítő járat közlekedtetésével lehetne csak arrafelé biztosítani u kulturált személyszállítást. Majd a kecskeméti Miklovics- falu lakóinak kérését tolmácsoltuk: a 16-os számú helyi járat az esti órákban legalább óránként szállítsa az utasokat e peremkerület és rf városközpont közötti útvonalán, ahol a reggeli, a nappali és a délutáni órákban megfelelő gyakorisággal közlekedik. Cikkünkre a Volán 9-es számú Vállalat válaszolt. A Kovács László igazgatóhelyettes és dr. Torna László személyforgalmi osztályvezető által aláírt levélből a következőkről tájékozódtunk: A fülöpházai utasok a hétvégeken nemcsak az említett időpontban induló járattal mehetnek haza Kecskemétre, hanem a korábban közlekedővel is, mely bár iskolabusz — vagyis eredeti rendeltetése szerint diákokat szállít —, de azon bőven van szabad he!y. A megyeszékhelyről pedig 14 óra 20 perckor indul útjára. És ami a 16-os számú kecskeméti helyi járatot illeti, annak egész napi közlekedtetését már hatodik éve tervezi a vállalat. A megvalósításnak azonban ma is akadálya az, hogy a környékbeli útrzakasz nincs kellően kiépítve. Ennek következménye, hogy ez a járat jelenleg is csak tolatással. szóval nem kis balesetveszély közepette tud megfordulni a miklovicsfalui végállomáson. Ha a városi tanács végre elvégeztél! a szükséges munkálatokat a szóban forgó útszakaszon, nyomban intézkedés történik az említett peremkerületiek jogos közlekedési igényének maradéktalan teljesítése érdekében. A szerk. megjegyzése: A fülöpházi utasokra vonatkozó javasolt megoldást leegyszerűsítettnek ítéljük meg. Nehezen tudjuk elképzelni. hogy a város különböző területein levő munkahelyeken például délután 2-ig dolgozó községbcliek miképpen érhetik el a 20—25 pere múlva induló autóbuszt. Azokról nem is beszélve, akiknek munkaideje az említetteknél később jár le. Az iskolabusz a nyári szünetben nem közlekedik de a fülöpháziak akkor is járnak rendszeresen dolgozni a megyeszékhelyre . .. A mlklovicstaluiak buszközlekedési problémáinak rendezése a városi tanács intézkedésétől függ. Bízunk abban. hogv a kecskeméti településfejlesztési programból adódó sürgősségi /eladatok sorában ott található — még pótlólagos bejegyzés révén is — a tömegközlekedés szóban forgó útszakasza. amelynek kiépítése már nem várat sokáig magára! összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-518 Egy ház és Ybl-díjas építésze
