Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1»79. április 15. • Hajóútvonal-kijelölés. (MTI-foló) A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV az MSZMP Központi Bizottsága 1978. március 15-i határozata óta még inkább figyelemmel kíséri a termőföld védelmét. Ezt a célt szolgálta a közelmúltban a szövetség terv- és közgazdasági bizottságának vizsgálata, majd a földtörvény végrehajtása tapasztalatainak összegezése a körzet 60 szövetkezetében, mezőgazdasági közös vállalatában. örvendetes, hogy a bácskai és a Duna melléki szövetkezetek a föld védelmével, ésszerű hasznosításával foglalkozó rendelet megjelenésének első évében mind a 1P8 hektár — azelőtt parlagon heverő — szántót bevetették. Több mint 600 hektár elhanyagolt szőlőnek csaknem a felét ismét művelésbe fogták és kellően gondozták. Korántsem ilyen egy• A Bácska és a Duna mellék egyik neves, cukorrépa-termesztő gaz-., daságává válik a kisszállási szövetkezet. Több éves megszakítás után az arra legalkalmasabb földjén 150 hektár répát iparszerűen termeszt. Képünkön Horváth Géza, a' HÉKI Cukorrépa Termelési Rendszer vezetője és munkatársai segítik a Bácska Tsz szakembereit a répavetés kényes műveletében. (Pásztor Zoltán felvétele.) szerű a sorsa annak a 6400 hektár mezőgazdasági területnek, amelyet legelőként tartanak nyilván, de nem hasznosítanak megfelelő színvonalon. □ □ □ A szakbizottság borotai ülésének állásfoglalása szerint, a körzet szövetkezetei a megyei földhivatallal egyeztetett terv alapján közép- és hosszú távú programot dolgoznak ki. Ebben részletezik a 6400 hektáros közös terület ésszerű hasznosításának irányát, a rendezés időpontját, módját. Addig is, amíg ez a munka megkezdődik, és a gyepterület több évre ütemezett javítása megvalósul, a közös gazdaságok rendszeresen legeltetnek. A szarvasmarhákra, juhokra bízzák a gyep fűtermésének leggazdaságosabb betakarítását. Az ily módon sem művelhető területeken pedig megkezdik az erdősítést, mint a nemzeti vagyon gyarapításának eddig is jól bevált módszerét Bács-Kiskun me-, gyében. K. A. • Leeresztik * bolyát. A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK TAPASZTALATAIRÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt tevékenységében az elmúlt kilenc év alatt jó gyakorlattá vált, hogy a párt alapszervezetei éves munkájukat év végi beszámoló taggyűléseken értékelik. Az 1978. évi beszámoló taggyűlések szerepüket betöltötték; megvitatták a vezetőség beszámolóját az éves tevékenységről, cselekvési programokban, munkatervekben megfogalmazták az 1979-es év legfontosabb feladatait. Az 1978-as év értékeléséhez és az 1979-es feladatok megfogalmazásához jó alapot adott az alapszervezetek számára is a Központi Bizottság nagy jelentőségű, december 6-i határozata népgazdaságunk tevékenységéről, ezzel összefüggésben a politikai munka helyzetéről és feladatairól. Az irányító pártbizottságok a központi utasításokat, értékeléseket és saját tapasztalataikat felhasználták az alapszervezeti titkárok felkészítéséhez. A járási és városi szinten összevont alapszervezeti titkárok értekezletén az adott járás vagy város területén folyó gazdasági, politikai, ideológiai kérdések konkrét elemzéséről és tennivalóiról volt szó. Kollektív és körültekintő előkészületek Bevált, hogy a pártvezetőségek az összevont taggyűléseket az alapszervezétek beszámoló taggyűlései előtt tartsák meg. Ez jól szolgálta az alapszervezeti taggyűlések előkészítését. Segítette az alapszervezetek vezetőségeit a konkrét helyi feladatok egységesebb kidolgozásában. Ez a módszer egyúttal növelte a pártvezetőségek tekintélyét, feladatkörüknek jobb megértését. A titkárok felkészítése mellett a taggyűlések előkészítésének jelentős fórumai voltak a pártcso- port-értekezletek. Ezeken az értekezleteken a párttagok személyre szóló pártmegbízatásait értékelték. Szóltak a csoport egész tevékenységéről, a pártonkívüli- ekkel való viszonyukról, lényegében a párt és a tömegek kapcsolatáról. Helyes volt, hogy a pártcsoportok ülésein az alap- szervezetek vezetőségei képviseltették magukat és aktívan részt vettek a megbeszéléseken. A taggyűlési beszámolót elkészítő vezetőségi ülésekre jellemző volt a kollektív munka, a konkrét elemzés és feladatmeghatározás. Nagyon sok alapszervezet vezetősége bevonta a beszámoló elkészítésébe a pártcso- port-bizalmiakat többek között azzal a céllal is, hogy a tagság előzetes felkészítéséhez a vezetőségi üléseken hallottakat már fel tudják használni. Az irányító pártbizottságok segítő, ellenőrző munkája a beszámolók elkészítése során folyamatos volt. A párt- bizottságok tagjai — és munkatársai — jelen voltak a vezetőségi üléseken és ismertették az irányító pártszerv értékelését a végzett munkáról. Erősödő. egység, növekvő bizalom A beszámoló taggyűléseken a párttagságnak 80—85 százaléka jelent meg, a részt vevő kommunistáknak mintegy 20 százaléka mondott véleményt a pártszervezet munkájáról. A résztvevők száma és a felszólalók aránya valamivel kisebb az előző évi átlaghoz képest. Ez a taggyűlések előkészítésében tapasztalható rutinszerűséggel magyarázható, amely esetenként fellelhető volt a pártszervek által készített minősítésekben is. Beszámolók és felszólalások A taggyűléseken a párttagság elsősorban a párt gazdaságpolitikájának helyi végrehajtásával foglalkozott. A vezetőségek beszámolói és a felszólalások kifejezték egyetértésüket a párt gazdasági intézkedéseivel és a KB 1978. decemberi határozatával kapcsolatban. Az alapszervezetek nagy többsége — a pártszervezetek jellegétől függően — e taggyűlésen visszatért a korábban tárgyalt gazdasági jellegű párt- határozatok végrehajtásának értékelésére.; a termékszerkezet, az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének kérdéseire. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a taggyűlések tovább segítették a párttagok között népgazdaságunk helyzetének reálisabb megítélését. Számtalan érdemi észrevétel és javaslat hangzott el a pártfórumokon a termelés hatékonyságának és minőségének fokozása érdekében. A párttagok a gazdasági vezetőktől konkrét szakszerű intézkedések megtételét kérték: a termékszerkezet fejlesztése, a takarékosabb gazdálkodás, az exportképes árualap növelése érdekében. ' A taggyűléseken mind a vezetőségek beszámolói, mind a párttagok felszólalásai egyértelműen és élesen tettek szóvá néhány olyan negatív jelenséget, melyek megítélésük szerint a párt gazdaságpolitikai törekvéseivel ellentétesek. A leggyakrabban elhangzó, igény, hogy az üzemek vezetői az alkatrész- és szerszámhiányt megszüntetve teremtsék meg a termelés folyamatosságának feltételeit. Következetesebben lépjenek fel az illetékesek a munka- fegyelem megsértőivel, a hanyag munkát végzőkkel szemben. Kérik a bérezésben az egyenlősdi ■megszüntetését, a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalomban pedig a követelmények jobban igazodjanak az új minőségi elvárásokhoz. A párttaggyűléseken elhangzott a párttagoknak az az igénye, hogy a gazdasági vezetők, de a pártszervezetek is konkrétabban fogalmazzák meg a jövőben az egyes kommunisták, illetve az adott kommunista kollektíva feladatait a termelés javítására vonatkozóan. A tennivalóknak csupán jelszószerű hangoztatása, pl. a takarékosság stb., nem mozgósító, hanem inkább irritáló hatású. A felszólalók sürgették, hogy a párt minden területen és minden szinten következetesebben lépjen fel a gazdaságban fellelhető hibákkal szemben. A pártszervezetek belső életével kapcsolatban a vezetőségek számot adtak a taggyűlések, vezetőségi ülések napirendjeiről, döntéseiről és a pártcsoportok munkájáról, összegezték a párt- csoport-értekezleten elhangzottakat, mindenekelőtt a pártmegbízatások teljesítéséről. Az esetek többségében elismerően szóltak a párttagfelvételi munkáról és a pártoktatásról. Eredmények, feladatok a szervezeti életben A pártalapszervezetek működésének gyengeségeit elemezve kiemelték, hogy a párttaggyűlések még nem mindig fórumai a kommunisták politizálásának, szerepkörüket leegyszerűsítik sok esetben a tájékoztatásra. Budapesten és a megyékben is bírálták a vezetőségek azon beszámolóit, amelyek ugyan elismerően szóltak a jól dolgozó párttagokról, de személy szerint nem merték kritizálni a pártmegbízatásokat nem vállalókat. A tömegszervezetek pártirányításának témakörében a legtöbbet a KISZ-szel foglalkoztak. A pártszervezetek egy része önkritikusan megállapította, hogy a dolgozó fiatalok ‘között a KISZ tömegbefolyása, szervezeti hatása nem elég kielégítő. Az elmúlt évben a KISZ megerősítésére átirányított párttagok egy része nem váltotta be a reményeket. A beszámolót, a cselekvési programot az elhangzott javaslatokat a taggyűlések — néhány kivételtől eltekintve — mindenütt, egyhangúlag elfogadták. Előfordult, hogy a cselekvési program átdolgozásával bízták meg a vezetőséget. összegezve az 1978. évi beszámoló taggyűlések tapasztalatait megállapítható, hogy e taggyűlések erősítették a párt politikája iránti bizalmat, a párttagság egységét. A párttagságnak a taggyűléseken kinyilvánított elkötelezettsége, a pártonkívüliek széles körében megnyilvánuló érdeklődés'jó alapot biztosít az 1979-es év feladatainak jobb, eredményesebb megoldásához. Czank János az MSZMP KB munkatársa KITŰZŐ HAJÓK A DRÁVÁN Nemzetközi egyezmény értelmében, Magyarország, a Dráva mintegy kilencven kilométeres szakaszán jelöli ki a biztonságos hajóútvonalat. A Zaláta térségétől a Mura torkolatáig húzódó folyószakaszon a Dél- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság két hajója, a Dráva és a Vízvédelem dolgozik. A tervezettnél több áru várható Beszélgetés a megyei ZÖLDÉRT Vállalat gazgat ójával Dr. Laczkó Tiborral, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatójával a zöldségpiac jelenlegi helyzetéről beszélgettünk. — Az elmúlt esztendőben kevesebb árut vásároltunk fel. mint az előző évben. Burgonyából ennek ellenére túlkínálat jelentkezeti. Most is jelentős készleteink vannak. A vállalat 85 boltjában tavaly egyes gyümölcsféleségekből a tervezettnél többet tudtunk értékesíteni. számos zöldségféléből azonban kevesebb volt, mint a szükséglet. Az idén 13 ezer vagon áru felvásárlását terveztük, de a mezőgazdasági üzemek az általunk elképzelt mennyiségnél többet kívánnak termelni. Ügy tűnik, hogy ebben az esztendőben számottevően növekszik a zöldség- és gyümölcstermelés, ezt mutatják a számok is. Burgonyából a tervezett 1900 vagonnal szemben 2200 vagon, zöldségfélékből 5800 helyett 6700 vagon, gyümölcsfélékből 5300 helyett 6500 vagon átvételére kötöttünk megállapodást. Arra a kérdésre, hogy mit tett a vállalat az ellátás javítása érdekében. s hogy olyan cikkeket termeljenek az üzemek, amelyeket keresnek is a vevők, az igazgató ezt válaszolta: 0 • Az Alföld Szakszövetkezetben ifjú Rekettye! Gergely és Hetényl József mossa tisztára a frissen szedett spárgát, amelyet méret szerint válogatva szállítanak a ZÖLDÉRT kecskeméti hűtőházába. (Stra- szer András felvétele.) — Az elmúlt ősszel megindult szerződéskötések előtt sikerült szót értenünk a gazdaságok vezetőivel. Általában megértették, hogy javítaniok kell a termés- szerkezeten. Vagyis azt kell termelni, amire a lakosságnak és a tartósítóiparnak szüksége van, illetve amit kedvezően tudunk exportálni. Ismételten rögzítettük a szerződéses fegyelem megszilárdításával kapcsolatos tennivalóinkat. Ezek szerint a jövőben is kötelesek vagyunk a nagyüzemektől átvenni mindazokat a termékeket, amelyekre szerződést kötöttünk. A kistermelőktől a megállapodáson felüli mennyiségben is veszünk át árut, de csak akkor, ha az megfelel a szabvány előírásainak. Ugyancsak a nagyüzemeknek is figyelembe kell venni, hogy a leszerződött burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt csakis a szerződés feltételeinek megfelelően adhatják át. Abban az esetben pedig, ha akár az áru átadója, akár az átvevője a szerződéses kötelezettségének nem tenne eleget, helye van kötbérigények érvényesítésének is. A ZÖLDÉRT Vállalat gyorsan romló termékeket vesz "át, tehát szükséges, hogy az áru mielőbb és a legrövidebb úton jusson el a fogyasztóhoz. — Ennek érdekében sokat teszünk — hangoztatja az igazgató. — Az áru válogatását, osztályozását, a termelőknek kellene végezni. Ennek azonban számos gazdaság még nem tud eleget tenni. Pedig a válogatott, jobb minőségű termékért magasabb árat kapnának. Így aztán kénytelenek vagyunk az áru egy részét válogatás nélkül átvenni, Az osztályozáshoz és az azonnali továbbításhoz azonban nincs elegendő munkaerőnk. A technikai felszerelésünk sem felel meg a követelményeknek. Nincs elegendő csomagolóeszközünk, időnként pedig megfelelő szállítóeszköz sem áll rendelkezésünkre. Csúcsidényben mintegy ezer diák szokott segíteni vállalatunknak a csomagolásban, a szállítás előkészítésében. Sajnos, a műszaki fejlesztéshez kevés anyagi eszköz áll rendelkezésre. Az idén mintegy 2 millióda- rintot tudunk költeni anyagmozgató gépekre. A párt megyei végrehajtó bizottsága ez év februárjában több fontos határozatot hozott a ZÖLDÉRT Vállalat munkájának javítása érdekében. Többek között felhívta a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Központot, hogy nagyobb figyelmet fordítson a megyei ZÖLDÉRT Vállalat támogatására. A határozatban szerepel az is, hogy lépéseket kell tenni korszerű csomagológépek beszerzése, a meglevő hűtőtároló rekonstrukciója és az ezervagonos hűtőtároló megépítése érdekében. Dr. Laczkó Tibor elmondta, hogy már történtek tárgyalások az említett hűtőtároló megépítésének előkészítésére. Jövőre és a következő esztendőben a vállalat jégJ gyárának rekonstrukcióját is elvégzik. — Az igazi zöldség- és gyümölcsszezon még messze van, de már intézkedtünk, hogy kijelöljék azokat az üzleteket, ahol a kiskert-tulajdonosoktól minden időben átvesszük az árut. Az ellátást igyekszünk jól megszervezni, hogy a fogyasztók lehetőleg mindig friss gyümölcshöz és zöldségféléhez jussanak. A koraiak felvásárlását már megkezdtük. Naponta mintegy 100 ezer csomó retket, 50—60 ezer fej salátát vásárolunk fel. Növekszik a felhozatal zöldpaprikából is. Paradicsomból pédtg most még bolgár importból elégítjük ki az igényeket mondta végezetül a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója. K. S. BÁCSKAI ÉS DUNA MELLÉKI KEZDEMÉNYEZÉS Hosszú távú program a termőföld hasznosítására A kedvezőtlen talajadottság, az üzemi terület szétszórtsága, az ár-, vagy a belvíz pusztítása következtében az állami, szövetkezeti gazdaságok földjének egy része minden évben megművelet- len marad. A tulajdonosok előrehaladott kora, a gépi és fogaterő hiánya, a termelési költség gyors növekedése miatt viszont számos kisgazdaság kertje, szőlője, gyümölcsöse válik parlaggá főként a homokhátsági körzetben. Ásványi nyersanyagokban, energiahordozókban szegény országnak a termőtalaj a nemzeti kincse. Azzal kell úgy gazdálkodni. a helyi adottságoknak megfelelően hasznosítani, hogy mmél inkább csökkenjen a parlagterület. A bajai, a kalocsai járásban, valamint a kiskunhalasi járás nyugati felében jobb a természeti adottság a megyei állagnál. Műveletlenül maradt mezőgazdasági terület azonban Ü
