Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. április 14. Helytállás nehéz körülmények között (Folytatás az 1. oldalról.) A MAGYAR—CSEHSZLOVÁK KAPCSOLATOK 30 ÉVE A barátság szerződése A döntés helyességét igazolta, hogy a berendezés működtetésére szükség is volt: a leszállás so­rán a fékezési manővert az űr­hajósok csak a tartalék hajtómű­vel tudták megvalósítani. A leszállásra teljes sötétségben került sor, de a gondos előkészí­tés eredményeként a két űrhajós­nak nem kellett sokáig várakoz­nia. Már a manőver utolsó szá­szakéban, amikor a Szojuz—33 visszatérő fülkéje még ejtőernyőn ereszkedett a föld felé, létrejött a rádiókapcsolat a keresőszolgálat helikopterei és a kabin között, s a leszállás után nem egészen tíz perccel a szolgálat tagjai már az űrhajósok mellett állták. A Szo­juz—33 személyzetét a helyszínen rövid orvosi vizsgálatnak vetették alá, s ennek eredménye bizonyí­totta: a rendkívül nehéz munka, a nagy megterhelés ellenére tel­jesen egészségesek. A pénteki bolgár lapok részle­tes beszámolókat közölnek a Szo­juz—33 űrhajó sikeres földet éré­Meggyilkolt nők és gyermekek, lebombázott menekülttáborok, foglyok megkinzása, vérbefojtott tüntetések, védtelen polgári lakos­ság ellen indított katonai akciók — így summázhatnánk az Afro­ázsiai Szolidaritási Szervezet Lu- sakában, Zambia fővárosában pénteken véget ért konferenciájá­nak éles hangú felszólalásait. Szo­lidaritási szervezetek és a front­országok, a hazafias erők felsza- badítási szervezetei és az ENSZ apartheid bizottsága képviseltette magát a tanácskozáson. Vala­mennyi szónok egyetértett abban, hogy a nyugati hatalmak felelő­sek a rhodesiai és a dél-afrikai re- zsimek gátlástalan terrorjáért, a többség kíméletlen elnyomásáért, a fajüldözés fenntartásáért. A világszervezet már évek óta több határozatot hozott arról, hogy a pretoriai és a salisbury-i rendszert helyezzék bojkott alá. Ennek ellenére jó néhány tőkés- ország változatlanul gazdasági tá­mogatást nyújt Botha és Smith rendszerének. A lusakai konferen­cia mintegy végső figyelmeztetés­ben részesítette a gyarmatosítás végvárait: hagyjanak fel az ag­resszióval Zambia és Mozambik ellen, s szüntessék be a környező független államok fenyegetését. Szorosan a tanácskozás témájá­hoz tartozik az a hír, miszerint dél-afrikai katonák érkeztek Rho­desiába a keddi választási színjá­ték zavartalanságának biztosításá­séről, s az első szövjet—bolgár páros űrrepülés nemzetközi vissz­hangjáról. Az Otecsesztven Front című napilap kommentárjában idézi a földi irányító központ véleményét, miszerint mindkét űrhajós végig magabiztosan és pontosan dol­gozott. A parancsnok mellett ki­tűnő benyomást tett Georgi Iva­nov is. Ugyancsak a pénteki bolgár la­pok közük Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár üdvözletét, amelyet a vi­lágszervezet vezetője Alekszandr Jankov bolgár ENSZ-nagykövet révén juttatott el Todor Zsivkov államfőhöz. Waldheim üzenetében őszinte üdvözletét küldte a bol­gár kormánynak és Georgi Iva­nov őrnagynak abból az alkalom­ból, hogy a Szojuz—33 űrhajó fe­délzetén bolgár kozmonauta re­pült a világűrbe. Rukavisnyikov és Ivanov köz­ben máris megkezdte a beszá­moló elkészítését. Még csütörtö­kön, az esti órákban a bajkonuri központba érkeztek, ahol igen ra. Smith maga kérte a fegyveres támogatást, ami önmagában is el­árulja, miféle „szavazás” színhe­lye lesz Rhodesia. Ezzel egyidejű­leg mind a telepes-rezsim meg­torló akciói, mind a gerillaháború felélénkült. Egy fegyveres kom­mandó péntekre virradóra megtá­madta Joshua Nkomo, a Zimbab­we Afrikai Népi Unió (ZAPU) el­nökének lusakai házát. A rhode­siai légierő két legutóbbi bombá­zása Zambiában 136 halálos áldo­zatot követelt. A Namíbiát tör­vénytelenül megszállva tartó dél­afrikai csapatok nagyszabású csa- patösszevonást hajtottak végre Angola határa mentén. Baljós jelek — mondhatnánk, ha nem lennénk tisztában azzal, hogy Afrika e bármely pillanat­ban robbanással fenyegető térsé­gében a feszültség nem újkeletű. A lusakai szolidaritási konferen­cia éppen azt volt hivatott tisztáz­ni, milyen módon lehet megelőzni a végsőkig elmérgesedett helyzet robbanását, ami az afrikai kontU nens jelentős részét lángba borí­taná. Ma talán még nem késő, ha az ENSZ határozatainak érvényt szereznek, ha a fajüldöző rezsi- meket jobb belátásra bírják. A holnap azonban,, aggasztó a fehértelepesek számára: a front­államok és a függetlenségi moz­galmak kapcsolatainak szorosabb­ra fűzése végnapjukat sietteti. Gy. D. gondos orvosi vizsgálaton estek keresztül. Az orvosok egyöntetű véleménye: a rendkívüli szellemi erőfeszítést és erős fizikai igény- bevételt jelentő út egyáltalán nem viseltei meg őket. Rukavis­nyikov és Ivanov pénteken már sétára indult, majd a szakértők­kel együtt megkezdte a tapaszta­latok gondos elemzését. Erre fel­tétlenül szükség van ahhoz, hogy pontosan megállapítsák a hiba forrását, amelynek következtében nem sikerült befejezniük az ösz- szekapcsolási manővert és kényte­lenek voltak visszatérni a Földre. A két űrhajós üzenetet kapott a világűrből, a Szaljut—6 űrállo­más állandó személyzetének két tagjától. Vlagyimir Ljahovtól és Valerij Rjumintól. Az űrexpedí­ció tagjai sajnálkozásukat fejez­ték ki, hogy a személyes találko­zásra ezúttal nem kerülhetett sor, ugyanakkor nagy elismeréssel szóltak társaik teljesítményéről. A Szojuz—33 személyzetének két tagja Bajkonurból rövidesen visszatér Csillagvárosba. (MTI) 4 Súlyosbodó összetűzések Nicaraguában Esteli városa még mindig a sandinisták kezén van annak el­lenére, hogy a nemzeti gárda je­lentős erők összevonásával és bombázók bevetésével csütörtökön több hullámban támadta a fel- szabadítási front állásait. A fővárostól 150 kilométerre fekvő Estelit' vasárnap foglalták el a sandinisták, s azóta is ellen­őrzésük alatt tartják, sorra visz- szaverve a gárda támadásait. A városból elmenekült szemta­núk szerint a gárda bombázó re­pülőgépeit és tüzérségét is több­ször bevetette Esteli ellen. A vá­ros romokban hever, az utcákon temetetlenül fekszenek a holttes­tek, a házakat lerombolták. Értesülések szerint vasárnap óta csaknem százan haltak meg az Esteliben dúló harcokban. A felszabadítás! front harcosai forradalmi bíróságokat állítottak fel az ostromlott városban. ítéle­teik nyomán kivégezték Somoza diktátor tizenkét hívét. Egyre súlyosabbá válnak az összetűzések a sandinisták és a nemzeti gárda alakulatai között az ország más városaiban is. Managuában is érezteti hatását a felszaibadítási front harci te­vékenységének sikere. Fegyveres fiatalok barrikádokat emeltek a főváros több részében. A főváros egyébként már csak légi úton ér­hető el, az utakat lezárták. (UPI, AP, AFP, DPA, TASZSZ) Hálom évtizede, hogy Magyar- ország és Csehszlovákia első íz­ben barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dést kötött. Rendkívül fontos té­pés volt ez: hazánk és az északi szomszéd ország között a megelő­ző évtizededekben kedvezőtlenül fejlődtek a kapcsolatok. A Hcrthy-rendszer ellenségesen te­kintett a polgári Csehszlovák Köztársaságra, irredenta propa­gandával uszított Prága ellen, s részt vett Csehszlovákia feldara­bolásában is. A második világháború után mind a két ország a népi de­mokratikus fejlődés útjára lé­pett: a kétoldalú kapcsolatok rendezésére azonban csak azután kerülhetett sor, hogy 1948 feb- íuárjában a Csehszlovák Kom­munista Párt vezetésével az or­szágban végbement a forradalmi fordulat, s a burzsoá politikuso­kat kiszorították a kormányból. Rendeződött a csehszlovákiai ma­gyarság helyzete is. Az elmúlt három évtizedben dinamikusan fejlődtek a ma­gyar—csehszlovák kapcsolatok, a 679 kilométer hosszú államhatár immár nem elválasztó, de össze­kötő kapoccsá vált. Bizonyítja ezt a tény: a hozzánk látogató külföldi vendégek — turisták legnagyobb csoportja (6.5 millió fő) a Csehszlovákiából érkezőké. Az államközi kapcsolatok magas szintjét jelzik a gyakori magas eszmecserék, a párt- és kormány­vezetők találkozásai. Reg utóbb 1977-ben került sor találkozóra Kádár János és dr. Gustáv Hu- sák között Budapesten. Termé­szetesen számos alkalommal ta­lálkoznak a két kommunista párt különböző szintű vezetői, tárgyal­tak egymással a parlamenti kül­döttségek, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetségek képvise­lői is. Jellemző momentuma a kapcsolatoknak: mindkét or­szágban ott vannak a, „munka diplomatái”. Magyar építők emeltek szállodákat, diákszálló­kat Csehszlovákiában, s csehszlo­vák szerelők vettek részt a ma­gyar vasútvonalak villamosításá- sában, ők építették a budapesti trclihálózat több új vonalát is. Ez is jelzi, milyen kiterjedtek országaink között a gazdasági kapcsolatok. Ma már nem csu­pán egyszerű árucseréről van szó. megjelent a közös gyártás, a kooperáció, számos terméket közös fejlesztés alapján állítanak elő. Jó példa erre az Ikarusz és prágai Avia gyár kis munkás­szállító busza és még számos ha­sonló kezdeményezés. Ami a kereskedelmi forgal­mat illeti, az idén már megköze­líti az egymilliárd rubelt. Mind a két fél szállít egymásnak kü­lönböző gépeket és komplett be­rendezéseket, például magyar bu­szokat a népszerű Skoda sze­mélygépkocsikért és teherautó­kért. Nemrég kezdte meg mun­káját egy csehországi „magyar kenyérgyár”, s az épülő paksi alomerőmű reaktorának fontos alkotórészeit a plzeni Skoda Mű­vek gyártja. A fejlődés irányát jelzi: 1980-ban már előrelátható­lag az árucsere értékének 80 szá­zalékát a kooperáció és szakosí­tás alapján gyártott termékek te­szik ki. Országaink részesei a nemzet­közi szocialista gazdasági integ-. ráció nagy vállalköZáShirkik. tie vannak kétoldalú kezdeményezé­seink is. Ilyen például az Adria- kőolajvezeték, s ilyen a Gabciko- vo—Nagymaros dunai vízlépcső és vízierőmű rendszer. A két ország polgárai közötti kapcsolatokra, a jóviszony ala­kulására utalnak a turisztika számadatai, de talán a magyar— csehszlovák „vegyes házasságok” is, amelyek ma már igazán nem jelentenek ritkaságot. Köztudott, hazánknak sok ezer szlovák nem­zetiségű polgára van, s Szlová­kia lakói közül 600 ezer vallja magyarnak magát. Nos, orszá­gaink bebizonyították: a nemze­tiségek nem elválasztanak, ha­nem összekötő kapcsot, hidat je­lentenek a szocialista államok között. Példázza ezt a közös könyvkiadás, a nemzetiségi ok­tatás, az egymás kultúrája irán­ti fokozódó érdeklődés. , Budapesten a Csehszlovák Kultúra már több éve működik, az elmúlt esztendőben Prága tör­ténelmi belvárosában is megnyi­totta kapuját a Magyar Kultúra palotája, irodalmunk, zenénk, képzőművészetünk csehszlovákiai nagykövetsége. Persze nem „üres helyen” kezdték meg munkáju­kat/ kultúránk diplomatái. Az „arany Prága” Károly Egyete­mén, ott, ahol hajdan Húsz Já­nost hallgatták a magyar diá­kok, régóta tanítja nyelvünket és irodalmunkat a Magyar Inté­zet tudós kollektívája. M. G. | NAPI KOMMENTÁR Figyelmeztetés Lusakából szik x-x*x*x*x*x*x*x Wx-x-x-x-xvx UGANDA Lezárult egy ellentmondásos korszak Kampala, az ugandai főváros elestével — megfigyelők szerint Ke- let-Afrikában lezárult egy ellentmondásos korszak, amely bénítólag hatott az egész «térség fejlődése szempontjából. Amin kudarcát az ország teljes militarizálása, az elkövetett atrocitások és az egysze­mélyi diktatórikus döntések hosszú sorozata idézte elő. Végső búcsú Mesterházi Lajostól A Nemzeti Felszabadítási Front létrejötte Milton Obote tanzániai száműze­tésben élő, volt ugandai elnök, akit Amin 1971. január 25-én puccsal távolított el az ország éléről, idén január 11-én felszólította az ugandai népet, hogy döntse meg Idi Amin rendszerét. A Kagera- folyó mentén lezajlott határvil- loijgások nyomán az ugandai emigránsok és saját hadseregének követelésére, február 5-én Nyere- re tanzániai elnök kijelentette, hogy „a harcok ezentúl ugandai területen folynak majd”. Ez a határháború fordulópontját jelen­tette. Nyugati források szerint kezdetben mintegy három-négy­ezer tanzániai katona vett részt az Uganda elleni katonai akciók­ban. Számuk rövid egy hónap alatt 20 ezerre duzzadt. Tömege­sen csatlakoztak hozzájuk a Tan­zániában élő ugandai menekültek, dezertált ugandai katonák és az ugandai területek felszabadítása után több ezer népfelkelő. A tanzániai katonai támadással egyidőben Dar es Salaam politi­kai téren is segítségére sietett az Amin-ellenes erőknek. Ben Mka- pa tanzániai külügyminiszter köz­vetítése eredményeként március 24-én az észak-tanzániai Moshi városában összeültek az ugandai emigráns vezetők és megalakítot­ták az Ugandai Nemzeti Felsza­badítás! Frontot. A találkozón eh­határozták, hogy politikai ellen­téteiket félretéve, kihasználják a kedvező alkalmat és Amin meg­döntésére összpontosítják erőiket. A front elnöke, a 68 éves Yusuf Lule, a hírneves kampalai Make- rere egyetem volt rektorhelyette­se lett. A front két legjelentősebbnek tekinthető szervezete, az Uganda megmentéséért küzdő mozgalom, és a Nemzeti felkelés erői elne­vezésű csoport. Az előbbi, főként Qbote híveit tömöríti, csalódással vette tudomásul, hogy Nyepere el­nök nem segítette Obotét a front elnöki tisztségébe. Tanzániai rész­ről viszont hangoztatják, hogy a vezetők személyéről az ugan- daiaknak kell dönteniük. Lule megválasztása ezért az emigrán­sok kompromisszumának tekint­hető. Az emigránsok körében a leg­különbözőbb politikai áramlatok találhatók meg: az Obote köré tömörült politikusok, akik a volt elnök sajátos, tanzániai mintájú „afrikai szocializmusának” hívei, az Obotétól már elszakadt, ún. „pánafrikai szocialisták”, angol­barát politikusok, elüldözött mo- narchisták. Az Amin utáni Ugan­dára kétségkívül nagy hatással lesz, hogy a nyolc év óta tartó emigrálási hullámban több ezren menekültek Angliába, az Egye­sült Államokba és más országok­ba. Legtöbbjük, Amin megdöntése után, haza akar térni és részt kí­ván venni az ország politikai éle­tében. Az Amin-ellenes erők he­terogén jellege következtében á front mindeddig nem fogalmazta meg politikai programját. Számítani lehet arra, hogy az új ugandai vezetés hatalomra ju­tásával ismét életre kel a most csak papíron létező kelet-afrikai gazdasági közösség, amelyben há­rom egymásra utalt ország, Ke­nya, Tanzánia és Uganda vett részt. Az 1967. decemberében lét­rejött gazdasági közösség keretén belül megvalósult a három or­szág részleges gazdasági uniója, de az 1977 tavaszán előbb Tanzá­niával, majd Kenyával kirobbant konfliktus után lehetetlenné vált annak működése. A három ország külkereskedelmének java részét most is egymás közt bonyolítja le. Amin pályafutása Idi Amin 1925-ben, egy Nílus- partján fekvő északi faluban, sze­gényparaszti család gyermekeként született. 1946-ban lépett be az angol hadseregbe, ahol hamaro­san őrmesterré, majd hadnaggyá nevezték ki. Uganda 1962-ben el­nyert függetlensége gyors katonai karriert biztosított számára. 1964- ben már ezredes, 1966-ra pedig a hadsereg főparancsnoka, ö vezet­te az ugandai király, a Kabaka • elleni harcokat, amikor az szem­beszegült Obote miniszterelnök­kel. 1971. január 25-én Amin ötezer katona és mintegy ötezer rendőr segítségével megdönti Obote ha­talmát. Arra hivatkozott, hogy Obote parancsot adott vezető ka­tonatisztek, köztük az ő letartóz­tatására, s így a puccs csak meg­előző lépés volt. Kezdetben Idi Amin nagy nép­szerűségnek örvendett, mert Obo­te gazdaságpolitikája nem hozott gyors eredményeket és előtérbe kerültek a törzsi viszályok is. A langi és akoli törzsek Obote kormányzása alatt kiváltságos helyzetben voltak, míg egyre nyil­vánvalóbbá vált az *egyik legné­pesebb törzs, a bagandák háttér­be szorítása. Az Amint hatalomra segítő fiatal tisztek úgy érezték, hogy a kakua nevű csekély jelen­tőségű törzsből származó Amin képes lesz megvalósítani a nem­zeti „megbékélést”. Ezeknek a re­ményeknek Amin az első időben eleget is tett, amikor szabadon bo­csátotta a politikai foglyokat és hazahozatta a londoni száműze­tésben meghalt Kabaka hamvait. A tisztek 13 pontos nyilatkozata kilátásba helyezte, hogy öt éven belül választásokat tartanak, erre azonban Amin sohasem volt haj­landó. A későbbi évek során Amin uralmát egyre inkább a militari- zálódás, a diktatórikus törekvések jellemezték. Mindazonáltal az Ugandából érkező híreket nyolc év óta fenntartással kell kezelni, hiszen Amin hatalomra jutása óta ellenséges környezetben volt kénytelen kormányozni. Tanzánia első pillanattól kezdve szembehe­lyezkedett Aminnal, támogatta az ugandai emigránsokat, és csak hosszas Afrika-közi közvetítés eredményeként, 1972-ben sikerült valamelyest normalizálni a két ország élesen ellenséges viszonyát. Az akkori megállapodásban Kam­pala és Dar es Salaam ígéretet tett a határon állomásozó katonai alakulatok visszavonására, és az ellenséges propaganda beszünte­tésére. Nyerere azonban sohasem ismerte el Amint. Külpolitikai téren Amin számos pozitív intézkedést határozott el. 1971-ben kiutasította az izraeli diplomatákat, s megszakította Angliával a gazdasági együttmű­ködést. (MTI) Bensőséges gyászszertartáson vettek vágső búcsút Mesterházi Lajos Kossuth-díjas és József At- tila-díjas írótól, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetett­jétől, a szocialista magyar iroda­lom kiemelkedő alakjától tegnap, a Mező Imre úti temetőben. Családtagjai, pályatársai, politi­kai, kulturális életünk jeles sze­mélyiségeinek jelenlétében a te­mető díszravatalozójában Jováno- vics Miklós, az Élet és Irodalom főszerkesztője, a budapesti párt- bizottság tagja, a pártbizottság, az írószövetség és a család ne­vében emlékezett Mesterházi La­josra, a társadalmi fejlődést min­denkor cselekvőén szolgáló köz­életi emberre, a magyar irodalom kimagasló alakjára. A Kulturális Minisztérium képviseletében a sírnál Tóth Dezső miniszterhelyet­tes mondott búcsúbeszédet. Mesterházi Lajos hamvait a Mező Imre úti temető művész­parcellájában temették el. A sírt beborították a kegyelet, az emlé­kezés virágai. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • üdvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ruhollah Moszavi Khomeini ajatollah-hoz. Lázár György miniszterenök pedig Mehdi Bazargan miniszterelnökhöz intézett táviratban üdvözölte az iráni iszlám köz­társaság kikiáltását. A magyar vezetők'kifejezték reményüket, hogy az Iránban kibontakozott haladó folyamatok, amelyek kedvező lehe­tőséget biztosítanak a társadalmi haladáshoz, hozzájárulnak a nem­zetközi béke és biztonság erősítéséhez, valamint kétoldalú kapcsolata­ink fejlődéséhez. (MTI) A MAGÉV Szegedi Kirendeltsége 6724 Szeged, Marx tér 4. sz. Telefon: 14-489, 14-730. Telex: 82-458. MŰSZAKI BECSLÉST TART 1979. április 17-én BAJA, MÉH Vállalat, Szegedi út 17. sz. alatt. Írásbeli bejelentésüket a fenti címre kérjük. Foglalkozunk: HASZNÁLT GÉPEK, MŰSZEREK, SZERSZÁMOK VÉTELÉVEL, ELADÄSÄVAL ÉS KÖZVETÍTÉSÉVEL. 426 • Kádár János és dr. Gustáv Husák. • A Magyar Kultúra prágai palotája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom