Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 85. szám Ára! 1,20 forint 1979. április 12. csütörtök A SZOJUZON FELKÉSZÜLTEK AZ ÖSSZEKAPCSOLÁSRA T alálkozás a világűrben MOSZKVA Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Nyugodtan telt az Interkoz- mosz keretében megkezdődött újabb nemzetközi űrkísérlet résztvevőinek első éjszakája a világűrben. Az űrhajósok a rajtot megelőző és azt követő feszített munka után szerdán, moszkvai idő szerint fél hatkor tértek nyugovóra, és déli 12 óráig aludtak. Az űrhajó parancsnoka, a tapasztalt — ezúttal harmadszor űrkísérletben részt vevő Rukavisnyikov jelentette a központnak, hogy az űrhajón minden rendben, a műszerek jól működnek,' és mindkettőjük közérzete jó. A Szojuz—33 pályaadatait a nap folyamán háromszor módosították. Ljahov és Rjumin, akik negyvenhatodik napja tartózkodnak a világűrben, szerdán megtették az előkészületeket társaik fogadására. Nagytakarítást végeztek az űrlaboratóriumban, amely a következő napokban négyük otthona, a bolgár és szovjet tudósok által összeállított közös kísérletek helyszíne lesz. Mint Vlagyimir Satalov altábornagy elmondotta, az állandó személyzet tagjai átálltak Rukavisnyikov és Ivanov időbeosztására, nappal aludtak, hogy a moszkvai idő szerint az éjszakai órákra várható találkozáskor frissen fogadhassák türelmetlenül várt látogatóikat. A szerda reggeli szovjet lapok vezető helyen számolnak be az Interkozmosz-program folytatásáról, közlik a TASZSZ jelentését a Szojuz—33 indításáról, a szovjet és a bolgár űrhajós életrajzát. Számos jelentés kiemeli, hogy a rajtra az űrhajózás nagy ünnepe, április 12-e küszöbén került sor: ezen a napon emlékezik meg az emberiség arról, hogy 13 évvel ezelőtt indult el elsőnek a világűrbe Jurij Gagarin. Az évfordulóról szerdán délután ünnepi ülésen emlékeztek meg Moszkvában. (MTI) A jugoszláv nagykövet látogatása • A jugoszláv vendegek a szárítóüzem munkájával ismerkednek. (Pásztor Zoltán felvétele.) Szerdán délelőtt Kecskemétre, a megyei tanácshoz érkezett a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Magyarországon akkreditált nagykövete, dr\ Vitomir Gasparovics és felesége. A vendégeket dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta, dr. Matos László megyei tanácselnökhelyettes társaságában. A megyei tanács elnöke köszöntötte a nagykövetet, s utalt azokra a testvéri kapcsolatokra, amelyek a megyét és a Vajdaságot, illetve Baját és Zombort, Kiskunfélegyházát és Magyarkanizsát összekapcsolják. Ezután a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről tájékoztatta a jugoszláv nagykövetet. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövete dr. Gajdócsi István társaságában a Kecskeméti Konzervgyárba látogatott, ahol Hantos József igazgató ismertette a gyár fejlődését, gyártmányszerkezetét, termelési mutatóit, illetve exportját. A vendégek több üzemrészben is jártak, megtekintették a szárítót. Délután dr. Vitomir Gasparovics és felesége Vaskútra utazott dr. Matos László kíséretében, ahol csatlakozott hozzájuk Mándics Mihály, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Gál Gyula, a járási párt- bizottság első titkára és Nagy Károly, a megyei tanács járási hivatalának elnöke. A Bácska Termelőszövetkezetben Vámos Ferenc elnök köszöntötte a magasrangú vendégeket, akik megismerkedtek a közös gazdaság termelésével, melléküzemágaival, a község életével. A jugoszláv nagykövet és felesége ma Kecskemét nevezetességeivel ismerkedik. Befejeződött az úttörővezetők VII. országos konferenciája Megválasztották az országos tanácsot, az elnökséget és a tisztségviselőket Tegnap Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ színháztermében az úttörővezetők VII. országos konferenciáján részt vevő küldöttek és meghívott vendégek plenáris ülésen folytatták munkájukat. A tanácskozáson részt vett dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. Elsőként Papp György, Vas megye küldötte szólalt fel, majd ezt követően Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára az úttörőtáborok további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről, illetve a tennivalókról beszélt. A konferencia további részében felszólalt Kovács Istvánná, Szolnok megye küldötte, dr. Horváth Márton, a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutató csoportjának vezetője, Tamás Lajos, Somogy megye küldötte, Maticsák Lászióné, Sza- bolcs-Szatmár megye küldötte, Paulies István, Veszprém megye küldötte. Szünet következett, majd ezután Horváth Ferenc, a sárospataki főiskola adjunktusa, Dégi László és Papp Istvánná budapesti küldött. Takács József, a KISZ Győr-Sopron megyei Bizottságának első titkára kért szót. Felszólalt dr. Ábel László vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka, az országos úttörőelnökség tagja és Sólyom Ferenc, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. A hozzászólások után ebédszünet következett. A konferencia délutáni munkájában részt vett dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. A program elején Nemes Péter, az úttörőszövetség titkára a szekcióüléseken elhangzott felszólalásokat összegezte. Ezután Szűcs Istvánná, az úttörőszövetség főtitkára összefoglalta á háromnapos konferencia tapasztalatait. — Az úttörővezetők VII. országos kont'erendiája első napirendjének lezárásához érkeztünk és ezekben a percekben arra kell vállalkozni, hogy a több hónapos előkészítő munka, tanácskozássorozat, több ezer úttörővezető és a társadalom széles körű véleményét, javaslatait meghallgatva szövetségünk az elmúlt időszakban végzett munkájának mérlegét megvonjuk, felelősen döntsünk a további feladatokban — mondta a főtitkár —, majd így folytatta: — Ebben a körben három napig tanácskoztunk, s jóleső érzéssel mondom ki — úgy vélem valamennyiünk nevében —. hogy ez a tanácskozás elérte célját, betöltötte hivatását. Minden elhangzott sz is a társadalom, az úttörőmozgalom továbbfejlesztéséért érzett felelősség szellemében a gyermekek iránt érzett szeretet és gondoskodás jegyében fogalmazódott meg. gezni. Ez így igaz, de egyet még hozzátennék: szép munka is. — E gondolatokkal kiegészítve kérem a konferencia küldötteit, hogy az első napirend keretében beterjesztett dokumentumokat, a beszámoilót, a határozattervezetet, a működési szabályzat módosítását elfogadni szíveskedjenek —■ mondta végül Szűcs Istvánná. A konferencia küldöttei a beszámolót, a határozattervezetet, a működési szabályzat* módosítását elfogadták. Ezután választásokra került sor. A konferencia küldöttei megválasztották a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának százhét tagját, közöttük Hordós Károlynét, a Kiskecskeméti Általános Iskola csapatvezető-helyettesét, Bodor Jenöt, a megyei tanács művelődési osztályvezetőjét, Péter Ágnest, a kiskunhalasi járás úttörőelnökét, Gőcze Györgyöt, a bajai Felsővárosi Általános Iskola Tóth Kálmán úttörőcsapatának vezetőjét, Kisné Csányi Anikó megyei úttörőelnököt. Az országos tanács ülést tartott, melyen megválasztotta a tizenöt tagú országos elnökséget és a tisztségviselőket. A megyei úttörővezetők közül az országos elnökség tagja lett Gőcze György. A tisztségviselők választásának eredménye alapján a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára Szűcs Istvánná lett. Az úttörőszö- vetség titkárai: Molnárné Kozma Erzsébet, Feith Bence. Az országos tanács üléséről Cin- kóczi Sándor levezető elnök tájékoztatta a konferenciát, majd dr. Maróthy László üdvözölte a megválasztott országos tanács, az országos elnökség tagjait, a tisztségviselőket, s további munkájukhoz sok sikert kívánt. A háromnapos tanácskozás — melynek késő délutáni eseményein részt vett Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és Németh Ferenc, a KISZ megyei bizottságának első titkára —Szűcs Istvánná főtitkár zárszavával fejeződött be. A megfeszített munka után jó kikapcsolódást jelentett az úttö- rőkonferencia küldötteinek az Aranyhomokban rendezett bál. T. L. • A konferencia egyik szünetében Hunya István veterán Bács-Kiskun megyei küldöttekkel beszélget. A kérdések, amelyek bennünket foglalkoztattak a jelenben gyökereznek, de a jövőnek szólnak, hiszen a társadalommal, az iskolával és a családdal szoros egységben ma neveljük a holnap felnőtt generációját, a holnap szocialista embereit. Munkánkban most is mint az úttörőélet mindennapjaiban éreztük a párt, a KISZ, az egész magyar társadalom figyelmét, lépéseinket figyelő és egyengető bizalmát, úttörővezető társaink és a több mint egymillió gyermek tartalmasabb, örömtelibb úttörőéletének igényét a közösen elhatározott és elvégzett tettek lelkesítő erejét. Jó érzés volt ilyen alkotó légkörben, ennyi elvtársi és baráti segítő szeretettel körülvéve munkálkodni. Köszönjük, hogy felelősségteljes hozzászólásaikkal alkotó javaslataikkal, kritikus és önkritikus véleményükkel kiegészítették, teljessé tették a dokumentumtervezetünket, a beszámolót, a határozattervezetet és a működési szabályzatot. ♦ Külön köszönöm pártunk Központi Bizottságának Németh Károly elvtárs által tolmácsolt elismerését, köszöntését, azokat a tanácsokat, amelyeket munkánk továbbfejlesztésénél figyelmünkbe ajánlottak. Konferenciánk az úttörőszövetség életének jelentős eseménye volt, de joggal fogalmazhatjuk meg, hogy rangos társadalompolitikai eseményként kezelte az ország közvéleménye is. A társadalom komoly figyelemmel fordult és fordul felénk és ez a gyerekek iránt érzett sze- retetből táplálkozik. Ez a szeretet beavatja a gyerekeket a felnőttek világának örömeibe és gondjaiba, a kérdésekre nemcsak legyint, hanem választ is ad. A továbbiakban a főtitkár a szocialista emberre jellemző magatartási jegyek kialakításáról, a munkára nevelés helyzetéről és gondjairól, az iskola és az úttörőmozgalom kapcsolatáról, a KISZ-esek és az úttörők együttműködéséről beszélt, majd összefoglalóját így fejezte be: — Tanácskozásunk egész idején sok szó esett arról, hogy milyen munkát és mit jelent úttörővezetőnek lenni, hogyan lehet azt végezni. Olyan megfogalmazások hangzottak el, hogy az úttörővezető politikai vezető, társadalmi rang, megtisztelő, felelősségteljes munka, nem lehet lelkesedés és nem szabad hozzáértés nélkül vé(Tóth Sándor felvételei.) A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK RÉSZVÉTELÉVEL F ásítási hónap A Duna—Tisza közén a felszabaduláskor Bács-Kiskun megye mai területének csupán 7 százalékát borította erdő. A legfátla- nabb része volt ez az országnak, azonban az elmúlt három évtized alatt olyan gyorsan növelték az erdők területét, hogy jelenleg több mint a kétszerese az 1945 előttinek, eléri a 130 ezer hektárt. Ma Bács-Kiskun 15 százalékát borítja erdő. Jelentős erőfeszítést igényelt a telepítési munka, amely csakis a nagy összegű állami támogatásokkal valósulhatott meg. A megye vezetőinek, erdészeti vállalatainak, mezőgazdasági szövetkezeteinek, állami gazdaságainak az erdők létesítéséért végzett kiemelkedő munkáját 1975- ben azzal is elismerték, hogy a megyeszékhelyen telepítették el a felszabadulás utáni egymillió- módik hektár erdőt. Az erdőtelepítésekben, a fák gondozásában nemcsak a hivatásszerűen ezzel foglalkozó vállalatok, üzemek vesznek részt, hanem a megye egész lakossága. Különösen sokat tettek a fiatalok, úttörők és KISZ-esek. Az erdő ma már kettős szerepet tölt be. Gazdasági haszna mellett egyre jobban előtérbe kerül közjóléti, környezet- védelmi szerepe. Szükséges mind a kettő fokozása, s hogy ezt ne feledje fiatal, sem pedig felnőtt, minden évben fásítási hónap keretében hívják fel erre a figyelmet, s vonják be a megye lakosságát az erdőtelepítési munkába. Bács-Kiskun megyében továbbra is nagy lehetőség van új erdők létesítésére, ugyanis mintegy 60 ezer hektár az olyan terület, amely egyéb mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. A távlati tervek szerint az ezredfordulóra a megye területének több mint 20 százalékát foglalja majd el az erdő. Fokozatosan teljesedik ez a terv, így 1980-ig hétezer hektárral gyarapodik az erdők területe. A városok körül is jelentős a fásítás, olyan zöldövezetek alakulnak, ahová máris szívesen járnak sétálni az emberek, játszani a gye~- rekek. A parkerdők létesítésében a megyei erdőgazdaság nagy és elismerést érdemlő munkát végzett. Két éve már, hogy a kecskemétiek egyik legkedveltebb kirándulóhelyévé vált a csalánosi parkerdő, de ugyancsak szép és a szükséges létesítményekkel — esőbeállók, padok, stb. — ellátott a kiskunfélegyházi, a kunfehértói... és még lehetne sorolni. A nem termelést szolgáló erdők te-* rülete a megyében mintegy 10 ezer hektár, ami nagyon jelentős, és mutatja, hogy Bács-Kiskunban az erdők biztosítják az emberek szociális, üdülési igényét, betöltik a környezetvédő szerepet is. Az erdő segít, hogy az ember közelebb kerüljön a természethez, megszeresse és becsülje is, ami kifejeződik abban, hogy a megye lakossága, gazdálkodó egységei közügynek tekintik a fák, az erdőben lévő növények és állatok .védelmét. A megyei fásítási hónap megnyitására tegnap került sor Kiskunhalason, ahol megemlékeztek az eddigi erdőtelepítésekről, s az ebben élenjáró üzemek, dolgozók kitüntetésére is sor került. Cs. I. • A csalánosi parkerdő.
