Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

PETŐFI NÉPE Kommunista szombat Tegnap a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál kommünis- ta szombatot tartottak. A cég központjában, valamint a megyé­ben és a megyén kívüli építke­zésein mintegy ötezren jelentek meg és dolgozták le szabad szom­batjukon a 8 órás műszakot. A szocialista brigádvezetők idei első tanácskozása amikor eldöntötte, hogy mikor tartsák meg a kom­munista szombatot, arról is hatá­rozott, hogy ezúttal a nemzetközi gyermekév céljaira, ,s ezen túlme­nően — mint a korábbi években is — a gyermekintézmények bő­vítésére ajánlják fel a műszakért járó munkabért. Az építésvezető­ségek az idén sem a körzetükbe tartozó városi tanácsoknak utal­ják át a pénzt az óvodák, bölcső­dék fejlesztésére, hanem a me­gyei tanács végrehajtó bizottsá­gának. hogy a pénz oda kerüljön, ahol a legégetőbb szükség van arra. Tudományos ülés Kecskeméten A Magyar Kardiológusok Társa­ságának és a Magyar Gyermek- orvosok Társaságának gyermek­kardiológiai szekciója tegnap tu­dományos ülést tartott Kecskemé­ten a Technika és Tudomány Há­zában. A rendezvénynek különleges hangsúlyt adott az az aktualitás, hogy április 7-ét, az immár 31. alkalommal megtartott egészség- ügyi világnapot a nemzetközi gyermekév jegyében hirdették meg. Ezt méltatta megnyitójában dr. Szentendrei László megyei gyermekkardiológus főorvos, A tudományos ülésen tizenegy előadás foglalkozott a hazánkban 1957-ben megkezdődött csecsemő- és gyermekkardiológiai gondozás legfontosabb tapasztalataival, eredményeivel. A napsütés előcsalta a ** kora tavaszi virágokat a mezőkön. A nedves réteken tömegesen nyílik a mocsári gólyahír. Kivirágzott a fürtös gyöngyike és a homoki pim- pó. Az elmúlt hetek délnyuga­ti légáramlataival egymás után érkeznek vissza költöző és átvonuló madaraink a Kis­kunsági Nemzeti Park terüle­teire. Bugac erdei, madár­daltól hangosak. A homokbuc­kára telepített ligetes fenyve­sek felett órá­kig fújja dal­lamos énekét az erdei pa­csirta. Nem­régen érkezett haza Dél-Euró- pából. A fe­nyők lombozatából kihallik a sár­gafejű királyka halk hangja. Mindössze öt grammot nyom ez az apró madárka. Európa legki­sebbjei közé tartozik, csak a te­let tölti itt a bugaci erdőkben. Ha­marosan tovább vonul a maga­sabb hegyek felé. A megszokott­nál kissé korábban érkeztek a füstifecskék. Március 25-én pil­lantottuk meg az első példányt Bugacon. Elfoglalták fészkeiket a gólyák is. A napsütötte buckaol­dalakon fürgén futkos rovarok után a homoki gyík, a füvesebb HÍREK HÍREK helyeken, a bokrok alatt sütké­rezik a zöld gyík. A fülöpházi szikes tavak vízi­madaraktól népesek. A Szívós­széken egyidőben tíz récefaj is megfigyelhető. Köztük van a mind ritkábban található kendermagos réce is. A Szappan-széken népes gulipáncsapat táplálkozik a sekély szikes vízben. A Péteri-taví természetvédelmi terület értékes fészkelő fajai kö­zül április elejére megérkeztek a vörös- és kanalasgémek, nagy­kócsagok. Kereplő hangú böjti ré­cék népesítik be a sekély vizű to­tyogókat. A magasban barna réti héja végzi nászrepülését. A te­rületen költő piroslábú cankók mellett megérkeztek a füstös cans kók első csapatai. Ez utóbbi faj az északi tundravidékek lakója, vi­zeinknél tölti a tavaszi hónapo­kat, és csak május végén repül távoli hazájába, hogy a rövid sarkvidéki nyárban fiókáikat ki­költse és felnevelje. Bankovics Attila Fotókiállítás Vaskúton A megyei ta­nács bajai já­rási hivatala negyedszer ren­dezte meg a járási fotóki­állítást Vaskú­ton. Az idei tárlatra hu­szonhét szerző 140 fotót kül­dött be, amely­ből a zsűri hu­szonnégy alko­tó 51 képét fo­gadta el. Az első díjat Vi- rok István v^s- kúti fotós nyerte, Ketten című képével. A második díjat Örfi László (Tataháza) öcsf című, a harmadik díjat Tamás József (Sükösd) Reggel című és Vörös János (Sükösd) Az éj­szaka című képei kapták. Az április 17-ig nyitva tartó kiállítás anyagát több más községbe is elviszik. Virok István: Ketten című díjnyertes kepe. Jobb felkészülést várnak Az Állam és Igazgatás című folyóirat márciusi szá­ma egyebek között érde­kes cikkben számöl be az Államigazgatási Főiskola felvételi vizsgáinak tapasz­talatairól. Mint ismeretes, a legfiatalabb felsőoktatási intézmény tavaly szeptem­berben kezdte munkáját, mely előtt előkészítő tanfo­lyamokat szerveztek. A nagy létszám is bizonyítot­ta a várakozáson felüli ér­deklődést. A felvételi bizott­ságok véleménye azonban nem volt ilyen örvendetes: általában jobb felkészülést várnak a jelentkezőktől. Tavaszi vezetők A négyezer éves makramé Az Állami Biztosító gépjármű- kár-rendezőin kívül aligha tudna valatki pontos statisztikát készíte­ni azokról a gépkocsikról, ame­lyek az úgynevezett koccanásos balesetek miatt törtek össze. Ér­dekes módon tavasszal az ilyen jellegű károk száma magasra szökik fel, amely aztán később, a nyár folyamán csökkenni kezd. Az okát kutatva, nem nehéz megállapítani: kijöttek a gará­zsokból az egész télen pihente­tett magángépkocsik, s volán mellé ültek azok, akik fél év óta nem gyakorolták a vezetést. Oka lehet ez a baleseteknek? Igen. Ezt egy példán keresztül lehet a legjobban érzékeltetni. Egyik ismerősöm a minap büsz­kén dicsekedett, hogy 1500-as Ladáját végre „talpra” állította — levette a bakról —, s egy sze­relővel átnézette, .kijavíttatta az általa felfedezett konkrét és vélt hibákat. Egyszóval karbantartot­ta a kocsit, s most már indulhat a családdal a hétvégeken kirán­dulni. Az illető — mint sokan mások — nagyon nagy gondot fordít a gépkocsi műszaki állapo­tára, amelyet csak helyeselni le­het. ö és mások is azonban el­felejtkeznek a KRESZ-tudás fel­elevenítéséről, a gyakorlati veze­tés „karbantartásáról”. Pedig er­re legalább akkora szükség van, mint a műszakilag jól felkészí­tett gépkocsira. Féléves, több hónapos vezetési ki- és azon túl, hogy bizonytalanná szí a volán mellett üllőt a kap­álások elvégzésében, nem ké­ss úgy koncentrálni, mint áz­ott, nem „érzi” a járművet, el- okott a hirtelen döntésektől, sok végrehajtásától. A dolog- ík ez csupán az egyik oldala, .tudás kopik, a jogszabályok — >pen a gyakorlatlanság .miatt • felejtődnek. Márpedig a sza- ílyók jó ismerete, alkalmazása, gyakorlat hiánya egyértelműen (lesetekhez vezethet. Ezek szerint, akik tavasszal kezdenek el újra és újra gépko­csit vezetni, ne induljanak el? Erről szó sincs, de a gépkocsi műszaki felkészítésével egyidejű­leg nem árt — éppen sajátma­gunk és mások biztonsága érde­kében — felfrissíteni, átismétel­ni, uram bocsá’ talán még meg is tanulni azokat a szabályokat, ismereteket, amelyekben a gép­kocsivezető bizonytalan. (Ennek bizonyítása érdekében talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a gépjárművel rendelkező nagy­vállalatoknál havonta történik KRESZ-oktatás, s az ott dolgozó gépkocsivezetőknél is akad bi­zonytalanság.) Az elméleti isme­retek felelevenítésén túl, nem árt, ha a .magángépkocsi-vezetők nem rögtön több száz kilométeres túrákra indulnak, hanem „bejá­ratják” önmagukat, szokják a forgalmat, visszaszerzik a rutint, amelyet a pihenés alatt, amíg nem vezettek, elvesztettek. Tavasszal nemcsak a koccaná­sos balesetek száma növekszik jelentős mértékben, de jócskán akad súlyos, vagy halálos szeren­csétlenség. Az okot a KRESZ va­lamelyik előírásának megsértésé­ben találják meg, ám a későbbi vizsgálat során az is kiderül, hogy az illető sokáig nem veze­tett, nem ült a volánnál. Mon­dani sem kell, hogy ezek az ál­talános érvényű igazságok nem­csak a gépkocsi-, de a motorke­rékpár-vezetőkre is vonatkoznak. A balesetek elkerülése valameny- nyiünk érdeke, megóvni önma­gunk és mások életét, testi ép­ségét, a gépjárműveket. A gép­kocsi-, a motorkerékpár-vezetés ténylegesen csak akkor lesz öröm, akkor térhet vissza nyu­godtan a család a kirándulásról, ha nemcsak a gépkocsi van ki­fogástalan műszaki állapotban, hanem a vezető is felkészül a nagy forgalomra, a vezetéstech­nika biztonságos elsajátítására. A csomózás, idegen néven makramé, — megközelítőleg négyezer éve keletkezett. Ismer­ték a kínaiak, a közép- és dél­amerikai őslakók, Mezopotámiá­ban is alkalmazták a ruhák dí­szítésére. Kedvelt kézimunka volt a kö­zépkori kolostorokban is. Leg­újabb divatja a hippi korszakkal kezdődött — írja a Félegyházi műsor kiállítás „beha rángózója”, s a továbbiakban elősorolja, mi kell abhőz, hogy az érdeklődők elsajátítsák ezt az eszköz nélkül készíthető kézimunkafajtát. Hétfőn délután 5 órakor nyí­lik ugyanis a Móra Ferenc Mű­velődési Központban Kiskunfél­egyházán, az a kiállítás, ame­lyen a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szak- középiskola növendékei mutatják be makramé-alkotásaikat, vala­mint a házilag is elkészíthető, öt­letes bábfigurákat. NAPTÁR 1979. április $., vasárnap Névnap: Dénes Napkelte: 5 óra 10 perc. Napnyugta: 18 óra 23 perc. Holdkelte: u óra 17 perc. Holdnyugta: 3 óra 26 perc. IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős ég. néhány he­lyen záporeső, megélénkülő, a Dunántúlon időnként megerősödő északias szél, a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2, plusz 3. a legmagasabb nappali hőmérséklet 10—14 fok között. (MTI) LOTTÓ A 14. játékhéten öttalálatos szelvény nem volt. Négytalálatos szelvénye 47 fogadónak volt, nye­reményük egyenként 148 316 fo­rint. Három találatot 5360 foga­dó ért el, nyereményük egyen­ként 650 forint. A kéttalálatos szelvények száma 163 209 darab, ezekre egyenként 27 forintot fi­zetnek. A nyeremények a nyere­ményilleték levonása után ér­tendők. A közölt adatok tájé­koztató jellegűek. (MTI) — SZÜNIDŐRE. A kiskunhala­si Gázon Jstván Művelődési Köz­pont gazdag -programot állított össze a város tavaszi vakációt élvező diáksága számára. Ka­land- és mesefilmek rendszeres vetítésén kívül daltanulással egy­bekötött citerahangverseny, iro­dalmi délután várja az érdeklődő fiatalokat. — Kóstolóval egybekötött étel­bemutatót tartott a jánoshalmi ABC-áruház és a Bácska Étterem. A népszerűsített, az egészséges táplálkozást elősegítő ételeket — a tervek szerint — heti egy vagy két alkalommal árusítani is fog­ja az áfész. — Baja munkaképes korú la­kosságának 60 százaléka az ipar­ban dolgozik. Mivel az élelmi­szer-szakmában jelenleg szakem­berképzés nincs, szorgalmazzák, hogy a Bácska Húsfeldolgozó Kö­zös Vállalat, a Hűtőipar bajai gyára és a Sütőipari Vállalat szer­vezésében tanműhelyeket hozza­nak létre, s megteremtsék az élel­miszeripari szakmunkásképzés bá­zisát a városban. — A homokmégyi kultúrház „üzemeltetéséhez” a helyi tanács évente 60 ezer forint támogatást nyújt, míg az Aranykalász Ter­melőszövetkezet tízezer forinttal segíti a működést. A fenntartási költségekre, illetve a beszerzések­re tavaly 50 ezer forintot fordí­tottak. — Hőközpontot épít a kiskőrösi Kossuth Szakszövetkezet. Ez a lé­tesítmény szolgálja ki energiával majd a vörösbor-üzemet és a leendő palackozót is. Az idén 35 ezer hektoliter saját termésű bor palackozását tervezik, az új léte­sítmények munkába lépése után — 1985-ben — már százezer hek­toliter bor palackozását tűzték ki célul. Kiskereskedők a lakosság jobb ellátásáért Bizonyára sokan nézték érdeklődéssel a Végki­árusítás című tévéprodukciót, amely a vásározók „mélyvilágával” foglalkozott. De mint minden, az élet szélsőségeit vallató irodalmi vagy filmalkotás, ha igazat is szólt, a valóságot mégsem tudta föltár­ni. Mert a vásározók közölt is van ilyen is, olyan is. A kiskereskedőknek csak elenyésző hányada járja az országot. Többségük helyhez kötötten, becsüle­tesen szolgálja a lakosság kereskedelmi ellátásának ügyét. Világukat talán olyan textil-kollázshoz ha­sonlíthatnánk, amely a daróctól a hernyóselyemig mindenféle anyagból formálódik egyre harmoniku­sabb képpé. Szándékosan fogalmazok jelen időben, hiszen a magánkereskedelemre — mivel zömmel ellátatlan igényeket igyekszik kielégíteni — szük­ség van ma is. Gémes Gábor Bács-Kiskun megyében tavaly 701 kiskereskedő működött, a megye kereskedelmi forgalmának 1,1 százalékát bonyolítva. A ré­szesedési arány évekre visszame­nőleg azonos, a forgalom azon­ban az 1970-es 78 millióról 159 millió forintra növekedett. Megcsappant a tej és tejter­mék, a baromfihús és a dohány­kereskedők száma. Különösen az első kettő ténye sajnálatos, hi­szen a házi készítésű tejtermék, illetve a tanyai „majorság” eltű­nését jelentik a piacokról. Ám a kiöregedett kereskedők helyére csak a divatosabb szakmákban lépnek fiatalok ... A kívánatosnál kevesebbnek tű­nik a vegyeskereskedők száma is, holott ellátó szerepük iránt fokozódik a kereslet. A megye szo­cialista kereskedelme sem élt mindeddig azzal a lehetőséggel, hogy a számukra gazdaságtalan peremkerületi, vagy külterületi boltot — berendezéssel együtt — az üzemeltetésre vállalkozó ma­gánkereskedőnek adjanak át. (Tóth Sándor felvétele) • A kecskeméti piaccsarnokban árusít Agod Imréné zöldségkereske­dő, egyike a megyében árusító 79 „szakmabéli"-nek. Harmincegy fűtőolaj-kereskedő a lakossági szükséglet mintegy harmadát elégíti ki. Gondjuk, hogy a házhoz szállítást — moto­rizált jármű híján — nem tudják megbízhatóan vállalni. így az­után kissé ferde szemmel néznek mutatványos kollégáikra, mond­ván: melyik a fontosabb, a hajó­hintát elvontatni Csengődről Akasztóra, vagy a családok évi tüzelőolaját egy tételben, megbíz­hatóan házhoz szállítani? Űj tevékenység a gyűjtőkeres­kedés: a népgazdaság számára ed­dig javarészt kárbamenő hulla­dék mentése. A vendéglátó üzletkörrel ren­delkezők szerepe a megye üdülő- területeinek ellátásában is jelen­tős. A kifőzdék olcsó áron, jó mi­nőségű ételt kínálnak. — A KOSSUTH RADIO április 9-én, hétfőn 19.40-kor a papír- és nyomdaiparral foglalkozó sajtó- konferenciát közvetít a Könnyű­ipari Minisztériumból. Az adás napján 13 órától a műsor végéig hívható telefonszámok: 155-886, 358-783. — A Trombitás című, színes magyar filmet vetítik kedden dél­előtt (kilenc órai kezdettel) a kecskeméti Politikai Filmklub­ban. A film bemutatását követő vitán részt vesz Marx Károly, az Objektív Stúdió vezetője is. — TANUL AZ ÉRTELMISÉG. — Egyebek között úgy, hogy szor­galmasan látogatja az ismeretter­jesztő előadásokat. Bács-Kiskun megyében tavaly kilencezer TIT- előadást tartottak, s ebből minden tizediket az értelmiség számára rendezték. Különösen Kalocsán és Baján igénylik sokan ezt a mű­velődési formát: e két városban minden ötödik előadást az értel­miség kért. A KISOSZ Bács-Kiskun me­gyei szervezetének keretében mintegy másfélszáz cigánykeres­kedő is tevékenykedik. A szer­vezeti életbe való beilleszkedésük megfelelőnek mondható, adófize­tési kötelezettségeiknek eleget tesznek. Munkájuk alapján keres­kedőtársaikkal azonos jogokat él­veznek. A nemrégiben megtartott évi közgyűlésen a KISOSZ Bács-Kis­kun megyei szervezetének titká­ra, Nagy Béláné értékelte az el­múlt év eredményeit, gondokat, örömöket egyaránt. Ezen a gyű­lésen született döntés arról is, hogy a kiskereskedők — a nem­zetközi gyermekév alkalmából in­dított akcióba is bekapcsolódnak. N. M. MŰSOR: MEGYEI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 1W9. április 8. A mára hirdetett Filmklub II. előadását április I5-én vasárnap tartjuk meg. A változásért, bérleteseink szíves elnézését kérjük. KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1979. április 8. vasárnap délután 3 órakor A FÉLKEGYELMŰ Móra-bérlet 1979. április 9. hétfő este 8 órakor körtánc ’79. MOZI 1979. április KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4 órakor ROBINSON CRUSOE Színes, magyarul beszélő szovjet Kim háromnegyed 6 és 8 órakor FEHÉR TELEFONOK Csak 18 éven felülieknek! Színes magyarul beszélő olasz filmvigjáték KECSKEMÉT ÁRPÁD: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor DE HOVA TONT A 7. SZAZAD? Színes, magyarul beszélő francia filmvigjáték MESEMOZI: fél 4 és háromnegyed 6 órakor OTTO. A VILÁGHÍRŰ VADÁSZ Szines magyar mesefilm-összeállitás STÜDIÖMOZI: 8 órakor! CSALÁDI TŰZFÉSZEK 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Magyar dokumentumfilm 1979. április 9.: KECSKEMÉT VÁROSI: fél 4 órakor A KOPPÁNYI AGA TESTAMENTUMA Színes magyar film háromnegyed 6 és 8 órakor FEHÉR TELEFONOK Csak 18 éven felülieknek! Szines, magyarul beszélő olasz filmvígjáték KECSKEMÉT ÁRPÁD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor FÉLELEM A VAROS FELETT Csak 16 éven felülieknek! 50 százalékkal felemelt helyárú! Az ifjúsági bérletek nem érvényesekI Szines francia—olasz bűnügyi film MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor OTTO, A VILÁGHÍRŰ VADÁSZ Színes magyar mesefilm-összeállitás STÚDIOMOZI: 8 órakor CSALÁDI TŰZFÉSZEK 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Magyar dokumentumfilm PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyét Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András Igazgató Szerkesztőség, Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-516 (központi): 11-709. Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hlriapkézbesltő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360 — forint. Készült a Petőfi Nyomdában ofszet rotációs eljárással. Kecskemét, Külső-Szegedi üt 6. 6001 Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 35 065 HU ISSN 0133—3S5X » Tavasz a Kiskunsági Nemzeti Parkban • Gulipánok a Péteri-tavi fészkelő­helyükön. (A szerző felvétele.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom