Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-28 / 98. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 98. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 28. szombat Kádár János fogadta Grisa Filipovot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Grisa Filipovot, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Juhász János, a KB osztályvezető-helyettese. Jelen volt Vladimir Videnov, a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI) . A tompái határátkelő- hely hétköznapjai 3. oldal Kecskemét: kiváló vasúti csomópont 4. oldal Heti rádió- és televízióműsor 5. oldal Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az új Büntető Törvénykönyvvel összhangban az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította a szabálysértésekről szóló 1969. évi I. törvényt. Minthogy az új Büntető Törvénykönyv szűkíti a bűncselekmények körét és egy sor, társadalmilag kevéssé veszélyes magatartást szabálysértéssé minősít, a törvényerejű rendelet bővíti a szabálysértések körét, ugyanakkor gyorsítja és egyszerűsíti a szabálysértési eljárást és hatékonyabbá teszi a bírságolási rendszert. Az új Büntető Törvénykönyv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Elnöki Tanács átfogó, új törvényerejű rendeletet alkotott a büntetések és intézkedések végrehajtásáról. A jogszabály korszerűsíti és továbbfejleszti büntetés-végrehajtásunk egész rendszerét. Mindkét törvényerejű rendelet 1979. július 1-én lép hatályba. 4 A Magyar Népköztársaság Hőse elnevezéssel az Elnöki Tanács új kitüntetést és kitüntető címet alapított. Az Elnöki Tanács — a képviselői helyék meg- üresedése miatt — időközi képviselőválasztást tűzött ki 1979. június hó 10. napjára a budapesti 28. számú és a Zala megyei 10-es számú országgyűlési képviselői választókerületben. Az Elnöki Tanács ezután bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyekben döntött. (MTI) A VADGAZDÁLKODÁSRA IS HATOTT A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁS Fejlesztik a fácántenyésztést a megyében Báes-Kiskun megyében 38 vadásztársaság tevékenykedik. Tavaly a rendkívüli időjárás a vad- gazdálkodás eredményeire is jelentősen hatott. A hideg és az eső megtizedelte a fiatal állatokat, de kárt tett a fácánok, foglyok kelésénél is. Ennek ellenére a Bács- Kiskun megyei társaságok az elmúlt évet jól zárták. Az országban elsők között foglalnak helyet az élővadlövés, a befogás és a MAVAD-nak történt szállítás vonatkozásában. A vadászat ma már nemcsak sport, hanem munka is. Nem a vadászatok megszervezése jelent elsősorban gondot, hanem a vadállomány fenntartása. A megye szinte valamennyi vadásztársasága foglalkozik például fácántenyésztéssel. Van ahol kezdetleges módszerekkel, kotlóssal keltetik a vadcsibéket, de a társaságok körülbelül kétharmada naposfácánt vásárol. Ezeket az állatokat 6—8 hetes korukig nevelik, majd a szabadiba engedik. Tavaly mintegy 54 ezer fácán került így ki a vadásztársaságok területére, az idén pedig 100 ezret nevelnek fel és engednek ki a tervek szerint. A múlt évi kedvezőtlen tavaszi időjárás miatt az élőfácán befogása mintegy 2000-rel elmaradt az előző évitől és a lőtt fácán is kevesebb volt. A mezei nyulak törzsállománya minden évben csökken valamelyest. A három évvel ezelőtti tavaszi vadlétszámbecslés még 88 ezret mutatott, az idei csupán 80 ezret. Az 1978—79-es élőnyúlbe- fogás az utóbbi évek legjobb eredményét hozta, a nagymértékű emelkedés azonban jórészt a Duna menti vadásztársaságoknak köszönhető. Az őzgazdálkodás a Báes-Kiskun megyei vadásztársaságok fő bevételi forrása, ezért mindinkább szorgalmazzák fejlesztését. Az idei állománybecslés azt mutatja, hogy ismét szaporodott a számuk. Gond van azonban még mindig a helyes ivararány megválasztásával. Törekedni kell a gyenge, életképtelen egyedek kilövésére. Az őzhús értékesítése tavaly szintén emelkedett az előző évhez képest. A legnagyobb vad nálunk a szarvas. A megye területén tavaly csökkent a lőtt szarvasok száma, ami magyarázható a gemenei vadvédelmi kerítés elkészültével. Azokban a vadásztársaságokban, ahol a szarvas törzsállományként szerepel, az állatok óvása érdekében a jövőben korlátozzák az érmes bikák ’kilövését és inkább a selejtezést helyezik előtérbe. A vadak sok-sok kártevőt pusztítanak el. Igaz ugyan, hogy eközben okoznak is károkat. Ennek megelőzésére a vadásztársaságok körzetében megszaporodnak a gondozott, a vadak ellátására létrehozott területek. Egyik lehetőség. ha a mezőgazdaságilag hasznos! thatatlan területeken csendereseket, csali tusokat alakíthatnának ki a vaddal foglalkozók. A MA VOSZ Bács-Kiskun megyei Intézőbizottsága ma délelőtt tartja meg küldöttközgyűlését, melyen többek között beszámolnak a megye vadgazdálkodásának tavalyi eredményéről, valamint megtárgyalják az idei év feladatait. G. E. CSELEKVŐÉN ÉS SOKOLDALÚAN A HATÁROZATOK ' MEGVALÓSÍT ÄS A ÉRT Az első megbeszélés a szovjet-francia csúcstalálkozón Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Pénteken délelőtt a Kreml Ka- talin-termében került sor a szovjet—francia csúcstalálkozó első megbeszélésére. A kétórás tárgyaláson Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valery Giscard d’Es- taing, a Francia Köztársaság elnöke mellett részt vett szovjet részről Alekszej Koszigin kormányfő, Andrej Gromiko külügyminiszter, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes és Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter. Francia részről ott volt a megbeszélésen Jean Francois- Poncet külügyminiszter, Renee Monory gazdasági miniszter és Jean Francois Deniau külkereskedelmi miniszter. A csúcstalálkozó első megbeszélése két órán át tartott. Előzőleg a Francia Köztársaság elnöke koszorút helyezett el Lenin mauzóleumán, megkoszorúzta az ismeretlen szovjet katona sírját a Kreml falánál, valamint a második világháborúban a szovjet hadsereg kötelékében részt vett francia repülőezred, a Normandie-Nyemen ezred hőseinek emléktábláját. A megbeszélésekről a két küldöttség szóvivője Leonyid Zam- jatyin, az SZKP KB osztályvezetője, illetve Pierre Hunt, az Elysée-palota szóvivője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Jelentős helyet foglalt el a péntek délelőtti tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatok kérdése. Brezsnyev és Giscard d’Estaing megvitatta e kapcsolatok távlatait és egybehangzóan megállapította: a (Folytatás a 2. oldalon.) Több száz hektár szőlőt telepítenek a hosszúhegyi rendszer gazdaságai Tanácskozás az ágazat műszaki fejlesztéséről • A tavaszi telepítésű ültetvényt ápolják a Hosszúhegyi Állami Gazdaság Üzemi tábláin. A szőlő, gyümölcs, valamint a szántóföldi növények termesztésében, a borászatban, almafeldolgozásban sikereket, és több alkalommal kiváló címet elért Hosszúhegyi Állami Gazdaság pár év óta az alma- és a szőlőtermesztés, borászat egyik rendszer- gazdája. Tavaly 7483 hektáron a hosszúhegyiek által kidolgozott és ajánlott technológia szerint termesztették, s telepítették a szőlőt, téli almát a nagyüzem két rendszerének partnerei. Számuk és területük az idén tovább gyarapodott. Szinte kivétel nélkül tevékeny részt vállalnak Bács-Kiskun ültetvénytelepítési programjának teljesítésében. Az állami gazdaság saját területén 1980-ig a tervszerint 215 hektár szőlőt ültet. A Hosszúhegyi Szőlőtermesztési és Borászati Rendszer tagjai, közöttük a sükösdi, a nemesnádudvari, a császártöltési, a hajósi, a bát- monostori, a csátaljai, a vaskúti szövetkezetek az ötödik ötéves terv végéig 458 hektár szőlő telepítésére vállalkoztak. Az idén ebből 248 hektárt ültetnek el, gondosan előkészített területen. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság évek óta sikeresen alakítja kapcsolatait partnereivel, és bővíti a rendszergazda kötelességéből eredő szolgáltatásait. Végeredményben ez utóbbi tevékenységéhez sorolható az a kezdeményezés, amely a HSzBR partnerek tájékoztatását, a legújabb módszerek, műszaki fejlesztési eljárások elterjesztését szolgálja. Ezen a héten a gazdaság nemes- nádudvari kerületében tartott országos értekezleten a hosszúhegyi szőlő- és gyümölcstermelési rendszer 42 partnergazdaságának, az oktatási és tudományos intézeteknek, a mezőgazdasági szak- igazgatás országos és megyei szerveinél-e, a gyártó és forgalmazó vállalatoknak képviselői a szőlőágazat műszaki fejlesztésének napjainkban még inkább sürgető teendőit vitatták meg. Dr. Mátyus Gábor, az állami gazdaság igazgatója üdvözlőszavai után a szőlőszüret-gépesítés világ- és hazai helyzetéről, tendenciáiról Kozma Pál akadémikus, a Kertészeti Egyetem tanára tartott vitaindító előadást. Klencz- ner Andrásné dr., egyetemi adjunktus, a Kertészeti Egyetem ökonómiai intézetének vizsgálatai alapján a gépi szőlőbetakarítás hazai tapasztaltait elemezte. Göblös Gábor, a MÉM műszaki intézetének tudományos főmunkatársa pedig a szüretelőkombájn - gyártás műszaki fejlesztésében elért eredményekről, a külföldi tapasztalatok. eszközök« hazai alkalmazásának lehetőségeiről tájékoztatta a tanácskozás több száz részt vevő szakemberét. A vitában számos kérdést tettek fel. Ezekre is válaszolva a szocialista országok mezőgazdasági gépgyártási együttműködéséről, a szőlő- ágazat gépeinek beszerzési lehetőségeiről, a gyártók, forgalmazók, valamint a pénzügyi szervek képviselői nyújtottak felvilágosítást az érdeklődőknek, akik sok hasznos ismerettel gazdagodtak a rendezvényen. K. A. *■ " V • Néhány gép a hosszúhegyi termelési rendszer tanácskozásán ismertetett szőlőkombájn-tipusok közül. (Straszer András felvétele.) \ Nemzetiségi aktívát tartottak Baján Mennyi a száma Bács-Kiskunban a nem magyar anyanyelvű, nemzetiségi lakosoknak, és milyen mértékben vallják magukat nemzetiségieknek? S hogyan, miként és milyen eredménnyel vesznek részt a társadalmi-gazdasági-kulturális építőmunkában? Miként adódnak lehetőségek az Alkotmányban lefektetett és biztosított jogok gyakorlására, a nemzetiségi tudat őrzésére? Valamint hogyan és mi módon élhetnek — és élnek — ezekkel a megyénkben élő német, szlovák és szerb-horvát anyanyelvű lakosok? Az ilyen és a hasonló kérdésekre keresték a választ tegnap azon a nemzetiségi aktíván, amelyet Baján rendeztek meg, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságának a közös szervezésében. Munkavállalás, beilleszkedés, lakás Ülést tartott a megyei cigányügyi bizottság Délelőtt tíz órakor a népfront városi székiházóban Jaszenovics Sándor, a Hazafias Népfront megyei nemzettiségi munkabizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Gera Sándornak, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztályvezetőjének, aki az alábbi címmel tartott előadást az aktíván: Politikai munkánk feladatai a nemzetiségi kongresszusok után. Bevezetőül hangoztatta, hogy a Politikai Bizottság határozatai nyomán a megyénkben élő nemzetiségi lakosság eredményesen és sikeresen vesz részt a társadalmi építőmunkában. Azt külön is kiemelte Gera Sándor, hogy a megyei pártbizottság rendszeresen foglalkozott ezzel a fontos és időszerű témával. ! ■ Elmondta többek között, hogy Bács-Kiskun huszonkét helységében élnek délszlávok, németek és szlovákok, a magyar anyanyelvű lakosokkal szoros és gyümölcsöző együttműködésben. Valameny- nyien együtesen járulnak hozzá a szűkebb haza, a táj gazdasági- társadalmi-művelődési arculatának formálásához. A becslések szerint megyénk lakosainak több mint hét százaléka nem magyar anyanyelvű. A jelek szerint arra törekednek — különösen az utóbbi időben —, hogy .megőrizzék sajátos nemzetiségi tudatukat, hagyományaikat, sok sajátos színt felmutató kultúrájukat. Elmondta azt is, hogy a régebbi időszakokhoz képest lelassulit az asszimilációs folyamat a nemzetiségi lakosságunkat illetően; ám ezt a folyamatot — mondotta — sem gyorsítani, sem pedig lassítani nem szabad. Beszélt az előadó azokról a törekvésekről is, amelyeknek az a legfőbb célja, hogy a hazánkban élő nemzetiségek nyelve minél szélesebb körben hasson, eredményt tudjon felmutatni. Elmondta, hogy az óvodai nyelvoktatásban éppen úgy sikerült eddig előre lépni, mint a nemzetiségi tannyelvű és a nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolák tervszerű és folyamatos tevékenységében. Külön szólott a nemzetiségi _ pedagógusképzés eredményeiről. gondjairól és jövőbeni terveiről is. Majd befejezésül a nemzetiségi *■ hagyományőrzéssel kapcsolatos további feladatokat, teendőket vázolta'. A tanácskozáson felszólaltak a nemzetiségi szövetségek főtitkárai is. Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főititkára a pedagógusképzésről, az amatőr csoportok vezetőinek továbbképzéséről és a kulturális színvonal emeléséről beszélt. Mándics Mihály, a délszláv szövetség főtitkára élismerő szavakkal szólt a nemzetiségi kongresszusok előkészületeiről. Ugyanakkor javasolta, hogy a jövőben töltsük meg nagyobb tartalommal a már meglévő intézményeket, klubokat, csoportokat. Such János, a szlovák szövetség főtitkára azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy mostanában a régebbi éveknél nagyobb folyamatosság tapasztalható a nemzetiségi hagyományőrző tevékenységben. V. M. A cigány lakosság társadalomba való beilleszkedésének, emberhez méltatlan életkörülményei felszámolásának elősegítése olyan közérdekű tennivaló, amely végső soron az egész társadalom közreműködését kívánja. A cél elérését szolgáló párt- és kormányhatározatok végrehajtását időnként számba veszik, értékelik az illetékes testületek. És biztató, hogy időről időre jobb ütemű előrehaladást, több eredményt regisztrálnak. Ezek a gondolatok a megye cigányügyi koordinációs bizottsága tegnapi ülésén jutottak az eszembe. A szóban forgó feladatokat összehangoló bizottság idei első tanácskozása ugyanis ismét megállapíthatta: felgyorsult és hatékonyabbá vált a cigány lakosságnak a társadalomba illeszkedési folyamata. A társadalmi testület — Major Imre megyei tanácselnök-helyettes elnökletével megtartott — ülése ezúttal három tájékoztató alapján lényegében a megyei tanács végrehajtó bizottsága határozatának végrehajtását tekintette át. A megyei tanács vb munkaügyi, valamint az építési, közlekedési és vízügyi osztályának tájékoztatója a cigány lakosság foglalkoztatottságának, illetve lakáshelyzetének alakulásáról adott részletes, s több tekintetben ígéretes képet. Eszerint a helyi tanácsok intézkedései és a munkahelyek mind hatékonyabban segítik az érdekeltek munkavállalását és beilleszkedését az üzemi közösségekbe. E tekintetben a bizottság múlt év eleji hasonló tájékozódásához képest is figyelemreméltó a fejlődés. A megyében élő cigány lakosság mintegy 40 százaléka munkaképes korú. A férfiak munkába állítása, munkavállalása már csaknem megoldott Kecskeméten, Baján és Kiskunfélegyházáin. De például Kumszentmiklóson, Kiskunhalason, vagy éppen a kecskeméti járásban, ahol korábban elmaradás volt ebben, az egy év előttihez képest 17, 10, illetve 13 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma. Némi fejlődés a két legelmaradottabb teleppel rendelkező Lajosmizsén és Sükos- dön is megfigyelhető, bár az itt élő cigányok többsége egyelőre csak alkalmi munkát vállal. A munkahelyeken szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy tovább növekedett az állandó jelleggel dolgozók száma, s egyre töböen vannak, akik 5—10—15 éves törzsgárdatagsággal rendelkeznek. A beilleszkedési folyamat felgyorsulását, s egyben a munkahelyhez kötődést sok egyéb között elősegíti, hogy mind több vállalatnál bevonják a cigány dolgozókat az állami és szakmai képzésbe. A számos jó példa közül is kiemelkedő a kiskunfélegyházi cipőgyárban szervezett képzés. Az üzemben 88 személy — a foglalkoztatott cigány dolgozók 60 százaléka — rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Külön említésre kívánkozik az a tapasztalat, hogy az általános iskola nyolc osztályát elvégző fiatalok szívesen vállalkoznak szakma elsajátítására; a megyében tavaly nyolcvanhatan fejezték be a nyolcadik osztályt, s ötvenketten továbbtanulnak, szakmunkásképzésben vesznek részt. A cigány lakosság lakáshelyzetének alakulásáról hasonló részletességgel esett szó. Mint az a tájékoztatóból — a bizottság tagjainak tapasztalataival egyezően — kitűnt, az egészségtelen lakótelepek felszámolását elősegítő hitelek múlt évi igénybevétele az eddigi legjobb eredménynek tekinthető. Mindemellett nem megnyugtató, hogy az elmúlt három évben rendelkezésre álló ilyen lehetőség kihasználása csak 90 százalékos; 17 lakás építését elősegítő hitelkeret kihasználatlan maradt. Az együttesen tárgyalt két jelentést tudomásul vette a koordinációs bizottság, amely ülésének befejező részében Bene Andrásnak, a járási hivatal elnökének a kecskeméti járás cigány lakosságának általános helyzetéről szóló tájékoztatóját vitatta meg a megyei cigányügyi koordinációs bizottság.
