Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-26 / 96. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1979. április 21. TUDOMÁNY-TECHNIKA A távcső útja • Egy XIX. századi távcső került elő Angliában. Hasonlóval fedezte fel Sir William Herschel 1781-ben az Uranus bolygót. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Hosszú utat tettek meg a távcsövek, amelyekkel a csillagászok kémlelik a távoli csillagokat. Érdekes, hogy a távcső feltalálásának a története az idők homályába vész. Kétségtelen tény, hogy az első írott emlékek a távcsövekkel kapcsolatban a XVII. század elejéről, a Németalföldről származnak. A korábbi nyomok azonban meglehetősen bizonytalanok. Egyes feltételezések szerint a XVI. század elején X. Leo pápa gyűjteményében volt egy cső, amely a messzi tárgyakat nagyítva mutatta. Mások szerint Leonardo da Vinci nemcsak a távcső elvét ismerte, hanem épített is távcsövet. Az bizonyos, hogy szemüveget használt, és ennek szórólencsével való kombinációja vezethette a távcső feltalálásához. 1600 után Hollandiában eladásra kínált távcsövek jelentek meg. A kedvező gazdasági helyzet, a fejlett drágakőcsiszoló és szemüvegkészítő ipar valószínűleg hozzájárult, hogy a távcső is és a mikroszkóp is innen került ki először. Tény az is, hogy a távcső jelentősége a hajózásban akkoriban olyan volt, mint napjainkban a radaré. Hamarosan Galilei is értesült a távcső feltalálásáról. Egy ólom orgonasíp két végébe gyűjtő- és szórólencsét szerelt és így egy háromszoros nagyítású távcsövet kapott. Ezen felbátorodva tovább tökéletesítette eszközét és tizén- két- sőt harmincszoros nagyítású távcsövet is készített. Sikereihez hozzájárulhatott, hogy a Velence melletti Murano-ban fejlett üvegcsiszoló ipar működött. A velencei tanács hamarosan felismerte Galilei eszközének katonai és tengerészeti jelentőségét, ezért elismerésképpen fizetését megháromszorozták. Az új eszköz neve 1611- ben született meg, amikor felmerült a teleszkóp elnevezés. Később többféle teleszkóprendszer alakult ki, és ezért az első típusokat feltalálásuk helyéről, holland, illetve Galilei-féle távcsőnek nevezték el. Galilei kezében a távcső azért volt óriási jelentőségű, mert elvégezte vele mindazokat az alapvető csillagászati megfigyeléseket, amelyek azután megdöntötték a középkor világszemléletét. A következő lépés a fejlődésben Kepler távcsöve volt, erre a hosszabb méret a jellemző és a nagyobb látómező, amely lehetővé tette a fonálkereszt használatát. Ezzel már mérni is lehetett, és a csillagászati, geodéziai kutatások legfontosabb eszköze lett a Kepler-féle csillagászati távcső. Lényegében sokáig ennek ‘a tökéletesített változatát használták. Különös gyógymód A tübingiai egyetem idegklinikáján melankóliás betegeket kísérletképpen úgy kezeltek, hogy egy egész éjszakán át akadályozták őket az alvásban. Ennek hatására a betegek, fiatalok és idősebbek állapota egyaránt jelentősen javult. Legsúlyosabb tüneteik: a nyomott hangulat, az öngyilkossági hajlam és a gátlások stb. csakhamar elmúltak. Csupán a betegek 20 százalékánál nem észleltek jelentékenyebb hatást. A javulás némelyik súlyos letargiában szenvedő beteg esetében mindössze fél napig, vagy 24 óráig tartott, más betegek esetében hosszabb ideig. De akadtak olyanok is, akiket az egyetlen éjszakára korlátozott nemalvás teljesen meggyógyított. A kezelés — az ottani orvosok véleménye szerint — bizonyos időközökben megismételhető mindaddig, amíg a kívánt tartós hatás be nem következik. Gázturbinás mozdony • A múlt év végén forgalomba állt a francia államvasutak különleges gyors szerelvénye a Párizs —Lyon vonalon. Végsebessége 260 kilométer óránként. A két város közötti 460 kilométeres távot két óra alatt teszi meg. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) A vasút ma is meghatározó szerepet játszik mind a személy-, mind az áruszállításban. Megbízhatóságának az az oka, hogy a közlekedési eszközök közül leginkább független az időjárástól. Alacsony vontatási költség a kis menetellenállás miatt: acélkerekei acélsíneken gördülnek. Hátránya a pályához való kötöttség és viszonylag nagy beruházási költsége. Fasínt már a XVI. századi európai bányákban is használtak, ezeken emberi erővel továbbították a csilléket, de a XVIII. században felváltották őket a vassínek. A fejlődő ipari termelés, majd a gőzgép feltalálása nagy lendületet adott a vasút fejlődésének. A világ első teljesen gőzüzemre berendezett vasútja 1830-ban nyílt meg Liverpool-Manchester között. Világszerte megindult a nagy vasútépítés, és a XIX. század végére az egész világot átfogó közlekedési eszközzé vált. Fejlődésének következő fejezete a villamos vontatás bevezetése volt: az első villamos vontatású vasút az Amerikai Egyesült Államokban létesült 1895-ben. A II. világháború ulán a kisebb beruházást igénylő Diesel-vontatás lépett előtérbe. (Érdekes, hogy a villanyvontatás fejlesztésében Kandó Kálmán, a Diesel-vontatáséban Jendrassik György munkája jelentős előrelépést hozott.) A Föld vasúthálózatának a hossza kb. 1 300 000 kilométerre tehető. A személyszállítás további fejlesztése főként a sebesség fokozására irányul. Gyakran jelennek meg hírek az újságokban, amelyek egyes országokban rövidebb- hosszabb kísérleti pályán elért rekordsebességekről adnak számot. A francia államvasutak — többek között — a gázturbinás szerelvények üzembe állításával kísérletezik. A TGV—001 jelzésű kísérleti szerelvényt például a Bordeaux—Morceaux közötti próbaszakaszon „vizsgáztatják” a szakemberek. Az első próbafutá- sck során óránként 307 kilométeres sebességet ért el a gázturbinás szerelvény. A gázturbina előnye, hogy a Diesel-motorokénál jóval gyengébb minőségű üzemanyaggal is megelégszik, továbbá nincs szüksége vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb súlyú, de mégis nagyobb teljesítményű lehet. A dugattyúk elmaradása és a csapágyak kisebb száma miatt az olajszükséglete sem nagy. GÉPIPAR RÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Hatékonyabb termelési kapcsolatokra van szükség Bács-Kiskun ipari termeléséből, 31 százalékkal részesednek a gépipari üzemek, tehát a jelentőségük nagy a megye gazdasági életében. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó helyi vállalatokon kívül egy sor országos cég gyára, gyáregysége települt a Duna—Tisza közé. Az ipari szövetkezetek közül is elég sok vesz részt a gépipari termelésben, sőt, harmincnál több azoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek melléküzemágat működtetnek ezen a területen. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Csalási háromszög Nem először írunk ebben a rovatunkban a kecskeméti Alföld Szakszövetkezetről. Jelen esetben egy olyan csalás- sorozatról számolunk be olvasóinknak, amelynek tetteseit a közelmúltban ítélte el jogerősen a bíróság. Igaz, közülük csak ketten voltak tagjai a szakszövetkezetnek, a harmadik közreműködő az Alföld Áruház pénztárosaként vett részt az akcióban. Az ő szereplése kulcsfontosságúnak bizonyult, természetesen a másik kettő nélkül nem tehetett volna semmit. Az összefonódás, az egymásra utaltság tehát tökéletesen működött. Milyen fokú a megye gépipari üzemei közt az együttműködés? A kérdésfeltevés azért jogos, mert köztudott, hogy ésszerű és kölcsönösen előnyös kooperációval növelhető a termelés gazdaságossága. Viszont az együttműködés országos „rendszerében” sok ésszerűtlenség kuszálja a szálakat Kooperáció, amely nem létezik A szűkebb hazánk gépiparára leszűkített kérdésre a megyei tanács ipari osztálya is kereste a választ. A különböző szektorokhoz tartozó üzemek technikai és egyéb adottságainak ismeretében megállapították, hogy műszaki szempontból igényes, a gazdaságosság tekintetében pedig a leghatékonyabb együttműködést a tárcaipari egységek kooperációja eredményezheti. Azonban a múlt év végéig ilyen érdembeli kooperáció nem létezett. Az tapasztalható, hogy a jelentősebb fejlesztési eszközökkel rendelkező gyárak technológiai autarkiára törekednek, vagyis a kooperációs kapcsolatokat minél jobban ki akarják küszöbölni tevékenységükből. Pedig ha megtalálnák az útját a többi gépipari egységgel való együttműködésnek, rengeteg fejlesztésre költött pénzt megtakaríthatnának. Ezen a téren megoldást csak a KGM következetes összéhangoló munkája hozhatna. Bővíteni kell Azok a termelési kapcsolatok, amelyeknek az adott gyárnál hiányzó technológiák pótlása a céljuk — például előgyártmá- nyok, speciális alkatrészek, rugók, tömítések és' hasonlók készíttetése — szüksógszerűek és gazdaságosnak tekinthetők. Az állami vállalatok egységei az ilyen irányú szükségleteiket az ipari szövetkezetek és a tsz-ek melléküzemágainak segítségével elégítik ki. Ilyen jellegű termelési kooperációt kellene megvalósítani a tárcaipari üzemek közt. íNéhány kivételtől eltekintve a megye tárcaiparhoz tartozó gépipari üzemei a szövetkezeti szektorban keresett partnereik kapacitását a saját hiányzó intenzív fejlesztési lehetőségeiknek a pótlására, lényegében extenzív fejlesztésre használják föl. Az alacsonyabb technikai színvonalat képviselő gyáregységek ilyen célú együttműködése a szintén gyengén fejlett szövetkezetekkel azt a veszélyt rejti magába, hogy nehezebb lesz számukra elszakadni az adott termelési színvonaltól. Az intenzív fejlesztés objektív akadályait figyelembe véve mégis az a feladat jelenleg, hogy tovább kell bővíteni az állami és a szövetkezeti ipar kooperációját. Messzire járó melléküzemek A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gépipari melléküzem- ágainak éves termelési értéke megközelíti a megyében a félrnil- liárd forintot. Ez egyenlő háromnégy kisebb gyáregység produktumával, tehát nem elhanyagolható. Azonban a felmérések szerint ez a szétszórtságában is számottevő kapacitás 60 százalékban nem a megye nagyobb, állami üzemeinek „dolgozik bé”, hanem más országrészekkel áll kapcsolatban. A borsosabb szállítási költségek miatt nyilvánvaló, hogy ez a kooperáció gazdaságtalanabb megvalósulása. Fontos és sürgős tennivaló — népgazdasági érdekből — a melléküzemágak megfelelő irányba történő orientálása. Az sem hagyható szó nélkül, hogy még a Bács-Kiskunban kooperáló tsz-üzemek se minden esetben a segítségüket leginkább hasznosítani tudó gépipari tárcavállalatokkal, hanem például az építőiparral, a kereskedelemmel működnek együtt. Az ipari szövetkezetek évente 130 millió forint körüli értékben folytatnak gépipari kooperációs tevékenységet, többségükben szintén megyén kívüli partnerekkel. Tehát az ő esetükben sincsenek kihasználva a hatékony együttműködés lehetőségei. Kézenfekvő a megyei tanács ipari osztályának megállapítása, miszerint jelentős mértékben lehetne növelni a gépipari termelést a megyehatáron belül rendelkezésre álló erők ésszerűbb összehangolásával. Esetenként kívánatos lenne a kooperációt a közös vállalat magasabb szintjére emelni. A. T. S. Mind a hárman társtettesként, folytatólagosan, bűnszövetségben, jelentős kárt okozó magánokirat- hamisítással elkövetett csalás büntette miatt ülték a vádlottak padján. Az elsőrendű vádlott Gábor, Mihály .János (Kecskemét, Batthyány utca 31.), a másodrendű Iszak Zőltánné (Kecskemét, Zalka Máté utca 3.), a harmadik pedig Koncz István (Kecskemét, Cserép utca 2 d.) volt. A bűncselekmény-sorozatot Gábor Mihály János indította el, mint az Alföld Szakszövetkezet gépjavító műhelyének a vezetője. Ebben a minőségben 1974 szeptemberétől dolgozott, de felettesei bizonyára nem tudták, hogy amikor kinevezték. vagy megbízták a műhely vezetésével már közel fél éve ment az üzlet, a csalás. □ n □ Nézzük, hogyan indult és hová ..fejlődött'' a trió ténykedése. Amint említettük, Gábor Mihály János volt a szakszövetkezeti autójavító vezetője. A javítás itt is úgy történt, hogy a beérkező gépkocsikhoz a szerelő a raktárból vételezett szükséges alkatrészt. Gyakorta előfordult azonban, hogy a raktárból kikerült új alkatrészt nem építették be a kocsiba, viszont az nem is került vissza a raktárba. Az sem volt viszont ritka eset, hogy a kicserélt alkatrész még használhatónak bizonyult, alkalmasnak más kocsiban történő felhasználásra. „ Gábor, mint ..élelmes” ember ezeket az alkatrészeket összegyűjtötte — úját és használtat egyaránt — és egy szekrénybe tette. Az volt a szándéka, hogy azokat saját hasznára valahogyan kimenti, .... Qu,0 >Qö1b;Iík sh Tárna JOBÖZlis Ezt a kimentést megkönnyítette, pontosabban lehetővé tette az a körülmény, hogy az Alföld Áruház műszaki osztályának akkori pénztárosa Iszak Zoltánná volt, akinek a fiát éppen Gábor Mihály János műhelyében próbaidős ipari tanulónak alkalmazták. Gábor közölte Iszaknéval, hogy vannak „kimaradt” alkatrészek, és azokat szeretné pénzzé tenni. Az asszony nagyon jól tudta, hogy egy gépműhelyben nem lehet „kimaradt” alkatrész, mégis belement az üzletbe: közületi blokkokat állított ki a Gábor álMitől dadog az ember? Vigyél) csak, drágám, — megint egy tudomá- * nyos érdekesség a nagyvilágból Azt írja az újság' — szintén egy másik lapot, a Die Weitet idézve —, hogy Gisela Gerber bécsi pszichológus szerint a gyerekek dadogásának sok esetben a gyakori költözködés az előidézője. Ez megzavarja a gyermekeket. Ezért azt tanácsolja, hogy legalább öt évig ne változtassanak lakóhelyet a szülök, így megkímélhetik gyermekeiket a hebegéstől.'' — Ehhez mit szólsz, aranyom? — Azt, drágagyöngyöm, hogy afféle tudományos giccs az egész. Mint amilyenek általában a két-há- rom mondatos hírben „kifejtett’ úgynevezett tudományos szenzációk. Persze, ti lelkes férfiak minden szamárságon kaptok ... — Nana, azért egy ilyen kis hír tudományos magja is lehet hiteles. Laikus fejjel is el tudom képzelni, hogy a sűrűn új környezetbe kerülő kisgyerekek idegrendszerében ilyen kibicsaklást idéz elő a folytonos környezetváltozás. — Beszélhet nekem az a Gisela-kicsoda. Emlékszel te is tégláskerti szomszédainkra, Csokaiékra. Tudod, régi kis házunk vásártér felőli oldalán. — Ahol egy szakajtóra való gyerek volt, ugye? — Űgy-úgy. Szóval — a falkányi gyerek közül egy se volt, aki ne dadogott volna. Jóskának alig lehetett egyetlen szavát is érteni — még iskolás korában sem ... ök aztán igazán nem költözködtek sose. Minden gyerek onnét repült ki családalapításra, ahol máig is laknak az öregek. Hogy Bgzsi lányuk fiatalasszony korában meghalt, az árvák a nagyszülőknél maradtak. — Akkor miért hebegtek mégis a gyerekek? 5 zerintem főleg a roppant izgága családi légkör miatt. Csókái bácsit alig láttuk józanon. S azt a patáliát, amit Bori néni nap mini nap csapott. Hányszor megnyújtófázta az urát, atyaisten! Emlékszem, egyszer télen késő éjjel csinálta a cirkuszt szegény asszony. Be se engedte az urát a kapun. „Dögölj meg a fagyon, úgy is holtrészeg vagy!" — lökte ki az embert. Az meg csak hanyatt vágódott az árok kis fahídján, és úgy is maradt. Ott aludt el úgy, hogy a feje kicsit le is lógott. Hajnali sötétben, a gyárba induló szomszéd ébresztette fel. Akkorra a haja bele is fagyott a jégbe... Borzasztó pocsék szája van ma is mind a két öregnek, hát még mikor jobban bírták magukat. Mi ott leskelödtünk Strici öcsémmel a deszkakerítés nyílásán, mikor csépelte egymást a házaspár. Sajnáltuk a szerencsétlen Csokai-gyerekeket, akik szinte szűkölve pocorkod- tak szerteszét az ólak zegzúgába... Bind öcsém siilve-főve velük játszott, ő is elkapta tőlük a dadogást. Csak az iskolában nőtte ki. — Ne beszélj már zöldséget! Hogyhogy „elkapta” a dadogást? — Nem hiszed? Mikor anyu elvitte Bincit az orvoshoz, hogy csináljon már vele valamit, mert dadog a gyerek, a doktor mindjárt azt kérdezte, nincs-e a cimborái közt dadogás... Meg jól tudod, mi sem költözködtünk. Veled is abból a házból kerültünk ide az új városközpontba. — Hogy Imre sógor dadogott? Szinte hihetetlen. — Pedig úgy volt. Hű de mérges volt, mikor kicsúfoltuk. Hogyne, mikor apunak mindig azt mondta — k-k-k-kapus, anyunak meg — hhhanyus. A7 a jól van, legyen tiéd az utolsó szó ebben a dadogásügyben is. — Hogyhogy i s? Én csak megmondtam a véleményem arról a „tudományos" felfedezésről, ezzel tán nem vétettem? — Ilyet meg ki állított? ... Borzas hangulatban vagy máma, hallod-e. — Na és, talán ehhez nincs ugyanolyan jogom, mint másnak? Mint neked — nem is olyan „alkalomadtán". — Jó — hát akkor borzolódj tovább kedvedre. — Gondolod, ugye, hogy majd elmúlik rólam a bolondóra? Biztosan túlesek rajta, de ... Aprojjó, kincsem. Ki is volt az a szöszike, akivel úgy összebújtatok a buszon, hogy még az ismerősödet se vetted észre. Ott szorongott mellettetek. Ha akarta, ha nem, tanúja volt, milyen találékonyan használta ki a nőci, hogy a motorzúgástól nehezen hallani. El nem vette pofikáját a pofikádról — bocsánat a pofa- becézés miatt —, és úgy sugdosott a füledbe, hogy még a cimpádat is bekapdosta ... — Hhh-hédesem ... kkk-kangyalkám ... dddiga- zán — csak nem gondolod, hogy téged ... A4 i az, hebegünk, dadogunk? ... Nosza, küldd -*** el ezt a megfigyelést is annak a bécsi pszichológusnőnek. Tóth István tál jelzett alkatrészekről. Ezekkel a közületi blokkokkal a műhely- vezető az alkatrészeket bevételez- tette a raktárba, a pénzt pedig felvette a szakszövetkezet pénztárában. Az összegből 10—15 százalékot adott Iszaknénak. □ □ □ Ebben az időben, 1974 szeptemberében került a szakszövetkezet gépműhelyéhez, raktárosi beosztásba Koncz István, de csak 1975. január 1-től dolgozott önállóan. Ezt az önállóságot azzal kezdte, hogy rájött: az anyagok kezelése lehetővé teszi, hogy saját zsebre is dolgozzanak. Felfedezését közölte Gábor Mihály Jánossal, akiről nem is sejtette, hogy már korábban rájött a nagy lehetőségre, és azt ki is használja, viszont Gábor sem mondta, meg az örvendező raktárosnak, hogy olyasmire jött rá, ami már hónapok óta gyakorlat. A műhelyvezető belement a játékba, s úgy tett, mintha most kezdenék a szövetkezeti tulajdon fosztogatását. Koncznak az a szerep jutott, hogy ő írta fel a hasznosítható anyagokat, s a használt, vagy új alkatrészeket bevételezte a raktárba. A pénztárból is megosztva vették fel az összegeket — Koncz és Gábor. Koncz István tudta, hogy főnöke az Alföldi Áruházból valakitől kap közületi blokkot. de nem sejtette, hogy azok Iszaknétól származnak. Azzal ia tisztában volt a raktáros, hogy a fiktív számlákért Gábor pénzt ad az illetőnek, de a maradékon ketten osztoztak. Az első blokkot 1974. április 7-én állította ki Iszak Zoltánná, s ez mindössze két darab csapágyról szólt, s csupán 704 forint értéket képviselt. Az utolsó blokk dátuma pedig 1976. december 6.?’ egy önindító, egy irányjelző-kap- csoló, és egy fogaskerék, összesen 2800 forint értékben. Közben természetesen előfordultak nagyobb összegek is, mint például az 1975 márciusi 6670 forint, az egy hónappal későbbi négy hengerfejről kiállított 5700 forintos blokk stäb. Három év alatt ezek a viszonylag nem nagy tételek mégis eléggé nagy összeget tettek ki, s amikor a bíróság kiszámolta a három ember által okozott kárt, az megközelítette a kétszázezer forintot, pontosabban 216 ezer forint jött össze. Ebből J82 ezer forint volt az az összeg, amelynek megszerzésében már Koncz István is közreműködött. A bíróság — amint említettük — bűnösnek találta a három vádlottat és Gábor Mihály Jánost kétévi fogházra ítélte, három évre eltiltotta a közügyekben való részvételtől és negyvenezer forint pénz-mellékbüntetést szabott ki rá. Iszak Zoltánná büntetése két év fogház, három év közügyektől való eltiltás és húszezer forint pénz-iméllékbüntetés. Koncz Istvánt ugyancsak kétesztendei sza- badságvesztésre ítélte, amit börtönben &?ir végrehajtani, három évre eltiltották a közügyektől és harmincezer forint pénz-mellékbüntetés megfizetésére kötelezték. Elrendelte á bíróság, hogy a bírói letétként4 kezelt és Gábor János tulajdonát képező 45 ezer forintot az Alföld Szakszövetkezetnek utaljákvát. Felhívta a bíróság a járást ügyészséget, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül igazolja a polgári jogi igény érvényesítését. □ □ □ Amint említettük, az ítélet mindhárom vádlott tekintetébe» jogerős és végrehajtható. G. S. Erdei gyógyváros Habarovszk külterületén erdősligetes tájon felépült a Távol- Kelet legnagyobb egészségügyi komplexuma, valóságos „gyógyváros”, amely már fogadta az első félezer beteget. ’ A nyolcemeletes főépületben helyet kapott hat kórházi osztály, laboratórium, fizikoterápiás osztályt gyógyszertár. Az új körházat a legkorszerűbb berendezésekkel látták el. Jelenleg épül egy négy- eineletes műtőblokk. Ez' a kórház a harmadik egészségügyi intézmény, amely viszonylafpirövid idő alatt épült fel a városban. (BVDAPRESS — APN)