Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

« • PETŐFI NÉPE • 1979. április 21. TUDOMÁNY-TECHNIKA A távcső útja • Egy XIX. századi távcső került elő Angliában. Hasonlóval fedezte fel Sir William Herschel 1781-ben az Uranus bolygót. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Hosszú utat tettek meg a távcsö­vek, amelyekkel a csillagászok kémlelik a távoli csillagokat. Ér­dekes, hogy a távcső feltalálásá­nak a története az idők homályá­ba vész. Kétségtelen tény, hogy az első írott emlékek a távcsövekkel kapcsolatban a XVII. század ele­jéről, a Németalföldről származ­nak. A korábbi nyomok azonban meglehetősen bizonytalanok. Egyes feltételezések szerint a XVI. század elején X. Leo pápa gyűj­teményében volt egy cső, amely a messzi tárgyakat nagyítva mu­tatta. Mások szerint Leonardo da Vinci nemcsak a távcső elvét is­merte, hanem épített is távcsövet. Az bizonyos, hogy szemüveget használt, és ennek szórólencsével való kombinációja vezethette a távcső feltalálásához. 1600 után Hollandiában eladás­ra kínált távcsövek jelentek meg. A kedvező gazdasági helyzet, a fejlett drágakőcsiszoló és szem­üvegkészítő ipar valószínűleg hozzájárult, hogy a távcső is és a mikroszkóp is innen került ki elő­ször. Tény az is, hogy a távcső je­lentősége a hajózásban akkoriban olyan volt, mint napjainkban a ra­daré. Hamarosan Galilei is értesült a távcső feltalálásáról. Egy ólom or­gonasíp két végébe gyűjtő- és szórólencsét szerelt és így egy há­romszoros nagyítású távcsövet ka­pott. Ezen felbátorodva tovább tökéletesítette eszközét és tizén- két- sőt harmincszoros nagyítású távcsövet is készített. Sikereihez hozzájárulhatott, hogy a Velence melletti Murano-ban fejlett üveg­csiszoló ipar működött. A velencei tanács hamarosan felismerte Ga­lilei eszközének katonai és tenge­részeti jelentőségét, ezért elisme­résképpen fizetését megháromszo­rozták. Az új eszköz neve 1611- ben született meg, amikor felme­rült a teleszkóp elnevezés. Ké­sőbb többféle teleszkóprendszer alakult ki, és ezért az első típu­sokat feltalálásuk helyéről, hol­land, illetve Galilei-féle távcsőnek nevezték el. Galilei kezében a távcső azért volt óriási jelentősé­gű, mert elvégezte vele mindazo­kat az alapvető csillagászati meg­figyeléseket, amelyek azután meg­döntötték a középkor világszemlé­letét. A következő lépés a fejlődésben Kepler távcsöve volt, erre a hosszabb méret a jellemző és a nagyobb látómező, amely lehető­vé tette a fonálkereszt használa­tát. Ezzel már mérni is lehetett, és a csillagászati, geodéziai ku­tatások legfontosabb eszköze lett a Kepler-féle csillagászati távcső. Lényegében sokáig ennek ‘a töké­letesített változatát használták. Különös gyógymód A tübingiai egyetem idegklini­káján melankóliás betegeket kí­sérletképpen úgy kezeltek, hogy egy egész éjszakán át akadályoz­ták őket az alvásban. Ennek ha­tására a betegek, fiatalok és idő­sebbek állapota egyaránt jelentő­sen javult. Legsúlyosabb tüne­teik: a nyomott hangulat, az ön­gyilkossági hajlam és a gátlások stb. csakhamar elmúltak. Csupán a betegek 20 százalékánál nem észleltek jelentékenyebb hatást. A javulás némelyik súlyos letar­giában szenvedő beteg esetében mindössze fél napig, vagy 24 óráig tartott, más betegek eseté­ben hosszabb ideig. De akadtak olyanok is, akiket az egyetlen éj­szakára korlátozott nemalvás tel­jesen meggyógyított. A kezelés — az ottani orvosok véleménye szerint — bizonyos időközökben megismételhető mindaddig, amíg a kívánt tartós hatás be nem következik. Gázturbinás mozdony • A múlt év végén forgalomba állt a francia ál­lamvasutak különleges gyors szerelvénye a Párizs —Lyon vonalon. Végsebessége 260 kilométer órán­ként. A két város közötti 460 kilométeres távot két óra alatt teszi meg. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) A vasút ma is meghatáro­zó szerepet játszik mind a személy-, mind az áruszállí­tásban. Meg­bízhatóságának az az oka, hogy a közle­kedési eszkö­zök közül leg­inkább függet­len az időjá­rástól. Ala­csony vontatá­si költség a kis menetellenállás miatt: acélke­rekei acélsíne­ken gördülnek. Hátránya a pályához való kötöttség és vi­szonylag nagy beruházási költ­sége. Fasínt már a XVI. századi európai bányákban is használ­tak, ezeken emberi erővel to­vábbították a csilléket, de a XVIII. században felváltották őket a vassínek. A fejlődő ipari termelés, majd a gőzgép felta­lálása nagy lendületet adott a vasút fejlődésének. A világ első teljesen gőzüzemre berendezett vasútja 1830-ban nyílt meg Li­verpool-Manchester között. Vi­lágszerte megindult a nagy vas­útépítés, és a XIX. század végé­re az egész világot átfogó közle­kedési eszközzé vált. Fejlődésének következő fejezete a villamos vontatás bevezetése volt: az első villamos vontatású vasút az Ame­rikai Egyesült Államokban léte­sült 1895-ben. A II. világháború ulán a kisebb beruházást igénylő Diesel-vontatás lépett előtérbe. (Érdekes, hogy a villanyvontatás fejlesztésében Kandó Kálmán, a Diesel-vontatáséban Jendrassik György munkája jelentős előrelé­pést hozott.) A Föld vasúthálóza­tának a hossza kb. 1 300 000 kilo­méterre tehető. A személyszállítás további fej­lesztése főként a sebesség foko­zására irányul. Gyakran jelennek meg hírek az újságokban, ame­lyek egyes országokban rövidebb- hosszabb kísérleti pályán elért rekordsebességekről adnak szá­mot. A francia államvasutak — többek között — a gázturbinás szerelvények üzembe állításával kísérletezik. A TGV—001 jelzésű kísérleti szerelvényt például a Bordeaux—Morceaux közötti pró­baszakaszon „vizsgáztatják” a szakemberek. Az első próbafutá- sck során óránként 307 kilomé­teres sebességet ért el a gáztur­binás szerelvény. A gázturbina előnye, hogy a Diesel-motoroké­nál jóval gyengébb minőségű üzemanyaggal is megelégszik, to­vábbá nincs szüksége vízhűtésre, tehát a mozdony kisebb súlyú, de mégis nagyobb teljesítményű lehet. A dugattyúk elmaradása és a csapágyak kisebb száma miatt az olajszükséglete sem nagy. GÉPIPAR RÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Hatékonyabb termelési kapcsolatokra van szükség Bács-Kiskun ipari termeléséből, 31 százalékkal részesed­nek a gépipari üzemek, tehát a jelentőségük nagy a megye gazdasági életében. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irá­nyítása alá tartozó helyi vállalatokon kívül egy sor országos cég gyára, gyáregysége települt a Duna—Tisza közé. Az ipa­ri szövetkezetek közül is elég sok vesz részt a gépipari ter­melésben, sőt, harmincnál több azoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek melléküzemágat működtetnek ezen a területen. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Csalási háromszög Nem először írunk ebben a rovatunkban a kecskeméti Alföld Szakszövetkezetről. Jelen esetben egy olyan csalás- sorozatról számolunk be olvasóinknak, amelynek tetteseit a közelmúltban ítélte el jogerősen a bíróság. Igaz, közülük csak ketten voltak tagjai a szakszövetkezetnek, a harmadik közre­működő az Alföld Áruház pénztárosaként vett részt az ak­cióban. Az ő szereplése kulcsfontosságúnak bizonyult, termé­szetesen a másik kettő nélkül nem tehetett volna semmit. Az összefonódás, az egymásra utaltság tehát tökéletesen műkö­dött. Milyen fokú a megye gépipari üzemei közt az együttműködés? A kérdésfeltevés azért jogos, mert köztudott, hogy ésszerű és kölcsönösen előnyös kooperáció­val növelhető a termelés gazda­ságossága. Viszont az együttmű­ködés országos „rendszerében” sok ésszerűtlenség kuszálja a szá­lakat Kooperáció, amely nem létezik A szűkebb hazánk gépiparára leszűkített kérdésre a megyei ta­nács ipari osztálya is kereste a választ. A különböző szektorok­hoz tartozó üzemek technikai és egyéb adottságainak ismeretében megállapították, hogy műszaki szempontból igényes, a gazdasá­gosság tekintetében pedig a leg­hatékonyabb együttműködést a tárcaipari egységek kooperációja eredményezheti. Azonban a múlt év végéig ilyen érdembeli koope­ráció nem létezett. Az tapasztalható, hogy a jelen­tősebb fejlesztési eszközökkel rendelkező gyárak technológiai autarkiára törekednek, vagyis a kooperációs kapcsolatokat minél jobban ki akarják küszöbölni te­vékenységükből. Pedig ha megta­lálnák az útját a többi gépipari egységgel való együttműködésnek, rengeteg fejlesztésre költött pénzt megtakaríthatnának. Ezen a téren megoldást csak a KGM követke­zetes összéhangoló munkája hoz­hatna. Bővíteni kell Azok a termelési kapcsolatok, amelyeknek az adott gyárnál hiányzó technológiák pótlása a céljuk — például előgyártmá- nyok, speciális alkatrészek, ru­gók, tömítések és' hasonlók ké­szíttetése — szüksógszerűek és gazdaságosnak tekinthetők. Az állami vállalatok egységei az ilyen irányú szükségleteiket az ipari szövetkezetek és a tsz-ek melléküzemágainak segítségével elégítik ki. Ilyen jellegű terme­lési kooperációt kellene megvaló­sítani a tárcaipari üzemek közt. íNéhány kivételtől eltekintve a megye tárcaiparhoz tartozó gép­ipari üzemei a szövetkezeti szek­torban keresett partnereik kapa­citását a saját hiányzó intenzív fejlesztési lehetőségeiknek a pót­lására, lényegében extenzív fej­lesztésre használják föl. Az ala­csonyabb technikai színvonalat képviselő gyáregységek ilyen célú együttműködése a szintén gyen­gén fejlett szövetkezetekkel azt a veszélyt rejti magába, hogy ne­hezebb lesz számukra elszakadni az adott termelési színvonaltól. Az intenzív fejlesztés objektív akadályait figyelembe véve még­is az a feladat jelenleg, hogy to­vább kell bővíteni az állami és a szövetkezeti ipar kooperációját. Messzire járó melléküzemek A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek gépipari melléküzem- ágainak éves termelési értéke megközelíti a megyében a félrnil- liárd forintot. Ez egyenlő három­négy kisebb gyáregység produk­tumával, tehát nem elhanyagol­ható. Azonban a felmérések sze­rint ez a szétszórtságában is szá­mottevő kapacitás 60 százalékban nem a megye nagyobb, állami üzemeinek „dolgozik bé”, hanem más országrészekkel áll kapcso­latban. A borsosabb szállítási költségek miatt nyilvánvaló, hogy ez a kooperáció gazdaságtalanabb megvalósulása. Fontos és sürgős tennivaló — népgazdasági érdek­ből — a melléküzemágak megfe­lelő irányba történő orientálása. Az sem hagyható szó nélkül, hogy még a Bács-Kiskunban kooperá­ló tsz-üzemek se minden esetben a segítségüket leginkább haszno­sítani tudó gépipari tárcaválla­latokkal, hanem például az építő­iparral, a kereskedelemmel mű­ködnek együtt. Az ipari szövetkezetek évente 130 millió forint körüli értékben folytatnak gépipari kooperációs tevékenységet, többségükben szin­tén megyén kívüli partnerekkel. Tehát az ő esetükben sincsenek kihasználva a hatékony együtt­működés lehetőségei. Kézenfekvő a megyei tanács ipari osztályának megállapítása, miszerint jelentős mértékben le­hetne növelni a gépipari terme­lést a megyehatáron belül ren­delkezésre álló erők ésszerűbb összehangolásával. Esetenként kí­vánatos lenne a kooperációt a közös vállalat magasabb szintjé­re emelni. A. T. S. Mind a hárman társtettesként, folytatólagosan, bűnszövetségben, jelentős kárt okozó magánokirat- hamisítással elkövetett csalás büntette miatt ülték a vádlottak padján. Az elsőrendű vádlott Gá­bor, Mihály .János (Kecskemét, Batthyány utca 31.), a másodren­dű Iszak Zőltánné (Kecskemét, Zalka Máté utca 3.), a harmadik pedig Koncz István (Kecskemét, Cserép utca 2 d.) volt. A bűncse­lekmény-sorozatot Gábor Mihály János indította el, mint az Alföld Szakszövetkezet gépjavító műhe­lyének a vezetője. Ebben a mi­nőségben 1974 szeptemberétől dolgozott, de felettesei bizonyára nem tudták, hogy amikor kine­vezték. vagy megbízták a műhely vezetésével már közel fél éve ment az üzlet, a csalás. □ n □ Nézzük, hogyan indult és hová ..fejlődött'' a trió ténykedése. Amint említettük, Gábor Mihály János volt a szakszövetkezeti autójavító vezetője. A javítás itt is úgy történt, hogy a beérkező gépkocsikhoz a szerelő a raktár­ból vételezett szükséges alkat­részt. Gyakorta előfordult azon­ban, hogy a raktárból kikerült új alkatrészt nem építették be a ko­csiba, viszont az nem is került vissza a raktárba. Az sem volt viszont ritka eset, hogy a kicse­rélt alkatrész még használható­nak bizonyult, alkalmasnak más kocsiban történő felhasználásra. „ Gábor, mint ..élelmes” ember eze­ket az alkatrészeket összegyűj­tötte — úját és használtat egya­ránt — és egy szekrénybe tette. Az volt a szándéka, hogy azokat saját hasznára valahogyan kimen­ti, .... Qu,0 >Qö1b;Iík sh Tárna JOBÖZlis Ezt a kimentést megkönnyítet­te, pontosabban lehetővé tette az a körülmény, hogy az Alföld Áru­ház műszaki osztályának akkori pénztárosa Iszak Zoltánná volt, akinek a fiát éppen Gábor Mi­hály János műhelyében próba­idős ipari tanulónak alkalmazták. Gábor közölte Iszaknéval, hogy vannak „kimaradt” alkatrészek, és azokat szeretné pénzzé tenni. Az asszony nagyon jól tudta, hogy egy gépműhelyben nem le­het „kimaradt” alkatrész, mégis belement az üzletbe: közületi blokkokat állított ki a Gábor ál­Mitől dadog az ember? Vigyél) csak, drágám, — megint egy tudomá- * nyos érdekesség a nagyvilágból Azt írja az újság' — szintén egy másik lapot, a Die Weitet idézve —, hogy Gisela Gerber bécsi pszichológus szerint a gyerekek dadogásának sok esetben a gya­kori költözködés az előidézője. Ez megzavarja a gyermekeket. Ezért azt tanácsolja, hogy legalább öt évig ne változtassanak lakóhelyet a szülök, így megkímélhetik gyermekeiket a hebegéstől.'' — Eh­hez mit szólsz, aranyom? — Azt, drágagyöngyöm, hogy afféle tudományos giccs az egész. Mint amilyenek általában a két-há- rom mondatos hírben „kifejtett’ úgynevezett tudo­mányos szenzációk. Persze, ti lelkes férfiak minden szamárságon kaptok ... — Nana, azért egy ilyen kis hír tudományos mag­ja is lehet hiteles. Laikus fejjel is el tudom képzel­ni, hogy a sűrűn új környezetbe kerülő kisgyerekek idegrendszerében ilyen kibicsaklást idéz elő a foly­tonos környezetváltozás. — Beszélhet nekem az a Gisela-kicsoda. Emlék­szel te is tégláskerti szomszédainkra, Csokaiékra. Tudod, régi kis házunk vásártér felőli oldalán. — Ahol egy szakajtóra való gyerek volt, ugye? — Űgy-úgy. Szóval — a falkányi gyerek közül egy se volt, aki ne dadogott volna. Jóskának alig lehetett egyetlen szavát is érteni — még iskolás korában sem ... ök aztán igazán nem költözködtek sose. Minden gyerek onnét repült ki családalapí­tásra, ahol máig is laknak az öregek. Hogy Bgzsi lányuk fiatalasszony korában meghalt, az árvák a nagyszülőknél maradtak. — Akkor miért hebegtek mégis a gyerekek? 5 zerintem főleg a roppant izgága családi lég­kör miatt. Csókái bácsit alig láttuk józa­non. S azt a patáliát, amit Bori néni nap mini nap csapott. Hányszor megnyújtófázta az urát, atyaisten! Emlékszem, egyszer télen késő éjjel csinálta a cir­kuszt szegény asszony. Be se engedte az urát a kapun. „Dögölj meg a fagyon, úgy is holtrészeg vagy!" — lökte ki az embert. Az meg csak hanyatt vágódott az árok kis fahídján, és úgy is maradt. Ott aludt el úgy, hogy a feje kicsit le is lógott. Hajnali sötétben, a gyárba induló szomszéd ébresztette fel. Akkorra a haja bele is fagyott a jégbe... Borzasztó pocsék szája van ma is mind a két öregnek, hát még mikor jobban bírták magukat. Mi ott leskelödtünk Strici öcsémmel a deszkakerítés nyílásán, mikor csé­pelte egymást a házaspár. Sajnáltuk a szerencsétlen Csokai-gyerekeket, akik szinte szűkölve pocorkod- tak szerteszét az ólak zegzúgába... Bind öcsém siilve-főve velük játszott, ő is elkapta tőlük a dado­gást. Csak az iskolában nőtte ki. — Ne beszélj már zöldséget! Hogyhogy „elkapta” a dadogást? — Nem hiszed? Mikor anyu elvitte Bincit az or­voshoz, hogy csináljon már vele valamit, mert da­dog a gyerek, a doktor mindjárt azt kérdezte, nincs-e a cimborái közt dadogás... Meg jól tudod, mi sem költözködtünk. Veled is abból a házból ke­rültünk ide az új városközpontba. — Hogy Imre sógor dadogott? Szinte hihetetlen. — Pedig úgy volt. Hű de mérges volt, mikor ki­csúfoltuk. Hogyne, mikor apunak mindig azt mond­ta — k-k-k-kapus, anyunak meg — hhhanyus. A7 a jól van, legyen tiéd az utolsó szó ebben a dadogásügyben is. — Hogyhogy i s? Én csak megmondtam a vélemé­nyem arról a „tudományos" felfedezésről, ezzel tán nem vétettem? — Ilyet meg ki állított? ... Borzas hangulatban vagy máma, hallod-e. — Na és, talán ehhez nincs ugyanolyan jogom, mint másnak? Mint neked — nem is olyan „alka­lomadtán". — Jó — hát akkor borzolódj tovább kedvedre. — Gondolod, ugye, hogy majd elmúlik rólam a bolondóra? Biztosan túlesek rajta, de ... Aprojjó, kincsem. Ki is volt az a szöszike, akivel úgy össze­bújtatok a buszon, hogy még az ismerősödet se vet­ted észre. Ott szorongott mellettetek. Ha akarta, ha nem, tanúja volt, milyen találékonyan használta ki a nőci, hogy a motorzúgástól nehezen hallani. El nem vette pofikáját a pofikádról — bocsánat a pofa- becézés miatt —, és úgy sugdosott a füledbe, hogy még a cimpádat is bekapdosta ... — Hhh-hédesem ... kkk-kangyalkám ... dddiga- zán — csak nem gondolod, hogy téged ... A4 i az, hebegünk, dadogunk? ... Nosza, küldd -*** el ezt a megfigyelést is annak a bécsi pszi­chológusnőnek. Tóth István tál jelzett alkatrészekről. Ezekkel a közületi blokkokkal a műhely- vezető az alkatrészeket bevételez- tette a raktárba, a pénzt pedig felvette a szakszövetkezet pénz­tárában. Az összegből 10—15 szá­zalékot adott Iszaknénak. □ □ □ Ebben az időben, 1974 szeptem­berében került a szakszövetkezet gépműhelyéhez, raktárosi beosz­tásba Koncz István, de csak 1975. január 1-től dolgozott önállóan. Ezt az önállóságot azzal kezdte, hogy rájött: az anyagok kezelése lehetővé teszi, hogy saját zseb­re is dolgozzanak. Felfedezését közölte Gábor Mihály Jánossal, akiről nem is sejtette, hogy már korábban rájött a nagy lehető­ségre, és azt ki is használja, vi­szont Gábor sem mondta, meg az örvendező raktárosnak, hogy olyasmire jött rá, ami már hóna­pok óta gyakorlat. A műhelyve­zető belement a játékba, s úgy tett, mintha most kezdenék a szövetkezeti tulajdon fosztogatá­sát. Koncznak az a szerep jutott, hogy ő írta fel a hasznosítható anyagokat, s a használt, vagy új alkatrészeket bevételezte a rak­tárba. A pénztárból is megosztva vették fel az összegeket — Koncz és Gábor. Koncz István tudta, hogy főnöke az Alföldi Áruház­ból valakitől kap közületi blok­kot. de nem sejtette, hogy azok Iszaknétól származnak. Azzal ia tisztában volt a raktáros, hogy a fiktív számlákért Gábor pénzt ad az illetőnek, de a maradékon ket­ten osztoztak. Az első blokkot 1974. április 7-én állította ki Iszak Zoltánná, s ez mindössze két darab csap­ágyról szólt, s csupán 704 forint értéket képviselt. Az utolsó blokk dátuma pedig 1976. december 6.?’ egy önindító, egy irányjelző-kap- csoló, és egy fogaskerék, összesen 2800 forint értékben. Közben ter­mészetesen előfordultak nagyobb összegek is, mint például az 1975 márciusi 6670 forint, az egy hó­nappal későbbi négy hengerfej­ről kiállított 5700 forintos blokk stäb. Három év alatt ezek a vi­szonylag nem nagy tételek mégis eléggé nagy összeget tettek ki, s amikor a bíróság kiszámolta a három ember által okozott kárt, az megközelítette a kétszázezer forintot, pontosabban 216 ezer forint jött össze. Ebből J82 ezer forint volt az az összeg, amely­nek megszerzésében már Koncz István is közreműködött. A bíróság — amint említettük — bűnösnek találta a három vád­lottat és Gábor Mihály Jánost kétévi fogházra ítélte, három év­re eltiltotta a közügyekben való részvételtől és negyvenezer forint pénz-mellékbüntetést szabott ki rá. Iszak Zoltánná büntetése két év fogház, három év közügyektől való eltiltás és húszezer forint pénz-iméllékbüntetés. Koncz Ist­vánt ugyancsak kétesztendei sza- badságvesztésre ítélte, amit bör­tönben &?ir végrehajtani, három évre eltiltották a közügyektől és harmincezer forint pénz-mellék­büntetés megfizetésére kötelezték. Elrendelte á bíróság, hogy a bí­rói letétként4 kezelt és Gábor Já­nos tulajdonát képező 45 ezer fo­rintot az Alföld Szakszövetkezet­nek utaljákvát. Felhívta a bíró­ság a járást ügyészséget, hogy az ítélet jogerőre emelkedését köve­tő hatvan napon belül igazolja a polgári jogi igény érvényesíté­sét. □ □ □ Amint említettük, az ítélet mindhárom vádlott tekintetébe» jogerős és végrehajtható. G. S. Erdei gyógyváros Habarovszk külterületén erdős­ligetes tájon felépült a Távol- Kelet legnagyobb egészségügyi komplexuma, valóságos „gyógy­város”, amely már fogadta az első félezer beteget. ’ A nyolc­emeletes főépületben helyet ka­pott hat kórházi osztály, labora­tórium, fizikoterápiás osztályt gyógyszertár. Az új körházat a legkorszerűbb berendezésekkel látták el. Jelenleg épül egy négy- eineletes műtőblokk. Ez' a kór­ház a harmadik egészségügyi in­tézmény, amely viszonylafpirövid idő alatt épült fel a városban. (BVDAPRESS — APN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom