Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-22 / 93. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. április 22. KITÜNTETETT DOLGOZÓK A mesterszakmunkásnő — Régen ismerem, még művezető koromból — kezd a portrévázlathoz Obádovits Istvánná, a gyár párttitkára. — A szomszédos szalagon dolgozott, kitűnően. Ha szabadságra ment, vagy beteg volt, megérezte az egész kollektívája a sokoldalú tudásának hiányát. De Kicsit, ahogyan a filigrán termete miatt nevezzük, szerették maguk közt látni a munkatársnői a szolid, kedves személyéért is. Ma már tekintélye van az üzemben. A kormánykitüntetésre, amelyet április 4-e alkalmából megkapott, a példamutatóan végzett gazdasági munkájáért és szorgos társadalmi tevékenységéért javasoltuk. Valóban kamaszlány-termetű, fekete asszonnyal találom magam szemben a Fékon Ruházati Vállalat bajai gyárának 5. számú munkaterme előtt. Azt állítja magáról, hogy negyvenéves, két gyermek anyja, sőt nagymamajelölt, de ezt az utcán, ismeretlenként látva nem gondolná róla az ember. Nemcsak a csinosan feltűzött haja sötét, a ruhája is fekete. Tavaly, harminckilenc éves korában meghall a férje... Egyidősek voltak, együtt jártak iskolába Turáni Mártonnal. Az első szerelemből boldog Házasság lett. A leendő férj esztergályos szakmát tanult, és ügyes szakember vált belőle, nagyon becsülték a munkahelyén. Házat építettek, nevelték a lányaikat. Két évig betegeskedett Marci, s ő, a feleség tudta az orvosoktól, hogy a gyógyíthatatlan kórnak ennyi időre van szüksége az élet ellen. Könnyei hullanak, amink veszteségéről beszél. A csöpp asszonyban hatalmas akaraterő lakik. Fájdalma ellenére tanulni tudott, s a múlt esztendőben jó eredménnyel megszerezte a mesterszakmunkás címet. Sokat jelentett számára, hogy a munkahelyén mellette állt bajában a számos jó barát, munkatárs, az általa vezetett Vörösmarty brigád tagjai. — Már huszonhárom éve dolgozok itt a gyárban — meséli Turáni Mártonná, a Munka Érdemrend bronzfokozatának tulajdonosa. — Betanított munkásként kezdtem, de 1963-ban férfi- fehérnemű-készítő szakmunkás- vizsgát tettem. Akkor már megvolt a nagyobbik lányom. A szakmaszerzés kései időpontjának „számos” oka volt: Turá- ninéék öten voltak testvérek, s ő a legidősebb. Édesapja, a mozdonyvezető egyedül keresett népes családjára, mert anyját lekötötte a gyereknevelés. Ezért alakult így Ilonka életében a kereső munka és a tanulás sorrendje. A kitüntetett fehérneműgyári munkásnő kezdettől fogva szerette a varrógépek berregő hangját és a színes kelméket, amelyekből dolgoztak. Lassanként úgy érezte, hogy mindenhez köze van. ami a gyárban történik. Belépett a szakszervezetbe is, s 1968-ban műhelybizottsági taggá választották. Máig betölti ezt a tisztséget. Bárcsak futólag érintjük ezt a témát, nem mulasztja el megjegyezni: tartalmasabbá, felelősségteljesebbé vált a szakszervezeti tevékenység, amióta a bizalmiak jogkörét kiszélesítették. Ilonka tíz éve dolgozik már ugyanazon a szalagon és azóta egyvégtében az ingek aljának fölszegése a feladata. Mestermunkás létére természetesen a gyártás minden műveletét egyformán jól el tudja végezni. Arról igyekszik meggyőzni, hogy ez a munka nem olyan egyhangú, mint amilyennek tűnik, mert a fazonok, a színek úgyszólván naponként változnak. A munkáról különben is ez a felfogása: — Akit valahová fölvesznek dolgozni, annak kötelessége, hogy becsülettel végezze el, amit rábíztak. Itt, nálunk, ha valakinek nehézségei vannak a munkában, segítünk neki. Én magam szívesen adom át 'a tudásom, a tapasztalatom bárkinek. ■ A Vörösmarty szocialista brigád vezetőjét — a közösség a tavalyi. jó teljesítményével kiérdemelte az aranykoszorús jelvényt — 1974-ben fölvették a Magyar Szocialista Munkáspártba. A gyári pártszervezet titkára szerint a megbízatásainak mindig eleget tesz. — Nagyon izgulok — mondja Turáni Mártonná búcsúzás előtt. — A marxista—leninista középiskolába járok és délután tesztlapos felmérés lesz. Mostanában nem volt elég időm a tanulásra. Én azt hiszem, azért nem sikerülhetett .olyan rosszul a felmérői dolgozat. A. Tóth Sándor A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖVETELMÉNYE i « -»• I s HA «4Í ni » .1 . .i JutV **:.■ f Jó technológiával, gazdaságosan A termékszerkezet korszerűsítése, a minőség, a gazdaságosság javítása, a termelésben hasznosított erők, anyagok, eszközök hatékonyabb felhasználása olyan feladat napjainkban, amely a népgazdaság minden ágazatában érvényes. Az egyes ágazatok — ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatás — között sajátosságaiknak megfelelően, természetesen jelentősek a különbségek. E különbség miatt a termelés egészével kapcsolatos követelmények bizonyos mértékig eltérő hangsúllyal kerülnek szóba. Régi, de korszerű Ami a mezőgazdaságot illeti. Itt a termékszerkezet átalakítása — legalábbis országos méretekben — nincs annyira előtérben, mint iparunkban. Nagyon leegyszerűsítve: az iparban a termékszerkezet átalakítása gyakran előfeltétele a gazdaságos értékesítésnek, s néha egyáltalán az értékesítésnek. Az élelmiszertermelés területén ilyesmi szintén előfordulhat. A mező- gazdasági termelésben már csak elvétve. A búza, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, a lucerna, a paradicsom — és lehetne hosszad sorolni — bármilyen „régi terméke” is a mezőgazdaságnak, korszerű terméknek nevezhető. Korszerűnek, ha minősége megfelel a feldolgozóipari, vagy a friss fogyasztás követelményeinek. Azt párt- és kormányhatározatok egész sora fogalmazta már meg, hogy mezőgazdaságunkban a termelés szerkezetét lényegesen nem kell átalakítani, módosítani. Természeti adottságaink sok növény termelésére és gyakorlatilag valamennyi haszonállatfaj tartására alkalmasak. Ez az egyik oka annak, hogy hazánkban a mezőgazdasági termelés szerkezetét a sokszínűség jellemzi. Ezt a sokszínűséget az ellátási, a gazdálkodásbiztonsági okok miatt még hosszú időn át fenn kívánjuk tartani, még akkor is, ha ez esetenként ellentmond a szakosítás előnyeinek. E téren ma az a követelmény, hogy az egész mezőgazdaság- termeljen meg minden megtermelhetőt a rizstől a paradicsomig, a koriandertől a búzáig. A gazdaságok viszont. amilyen mértékig csak lehetséges, használják ki a szakosodás, a termelés koncentrálásának előnyeit. Hangsúlyeltolódás Tény tehát, hogy a mezőgazdaságban a termékszerkezet átalakítása nem annyira központi kérdés, mint sok más területen. A mezőgazdaságban a hangsúly fokozottabban tolódik el a termék gazdaságos előállítására, az olyan termelési technológiára, amely végeredményben jövedelmezően, jó minőségű, s nagy mennyiségű terméket ad. A jó termelési technológia és annak következetes alkalmazása tehát különlegesen fontos helyet foglal el a mezőgazdaságban. E téren messze nincs még rendben minden, már egy-egy szerényebb mélységű elemzés is sok tartalékot tárhat fel állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben. Gondoljunk csak pl. azokra az esetekre, amikor egy- egy nagyüzemben, s annak egy- egy jelentős ágazatában nincs is semmiféle kidolgozott technológiája a termelésnek, hanem ak- kor-amikor, azzal, ami kéznél van elvégzik — ha ugyan elvégzik — az egymást követő munkaműveleteket. Termelni, gazdálkodni természetesen így is lehet. Lehet, csak veszélyes. Nincs ma már gyakorlatilag a gazdaságokban egyetlen olyan termény, termék sem, amelynek az előállítása ne követelne nagy értékű gépeket, eszközöket, anyagokat, végső soron tetemes befektetéseket. Nem elég kidolgozni A termelési technológiákat — a korszerű iparszerű termelés igényeihez alkalmazkodó, azokat figyelembe vevő és érvényesítő ’ technológiákat — leggondosabban a nagy termelési rendszerek alakították ki. A kukorica, a cukorrépa, a napraforgó, a tojás, a broylercsirke termelése valóban szép eredményt mutat fel mező- gazdaságunkban. A jól működő termelési rendszerek, rendszerközpontok elég nagy figyelmet fordítanak arra. hogy a technikai, kémiai feltételek változásával, a termőképesebb fajták terjavítsák, finomítsák termelési technológiájukat. Üj vonása ezeknek a technológiáknak, hogy mindinkább számolnak nemcsak az agrotechnikai, hanem a gazdaságossági követelményekkel is. A tapasztalatok szerint azonban egy dolog a rendszerközpont által kidolgozott, továbbfejlesztett technológia, s egy más dolog annak alkalmazása. Azok a nagyon nagy hozam- és gazdaságossági különbségek, amelyek .egy-egy termelési rendszeren belül is tapasztalhatók, csak részben magyarázhatók a természeti adottságok különbözőségeivel. Legalább ekkora a különbség az egyes gazdaságok között a technológia betartásában. Gyakori az értetlenség, A fegyelmezetlenség egyik oka: nincs megfelelően a helyszínre adaptálva a technológia. Ezért, mindenekelőtt a rendszerközpont felel, hiszen a rendszerközpontok csaknem mindegyike vállalja, hogy helyszínre adaptálja — s a helyszín gyakran táblát jelent — technológiáját. Megtörténik, hogy eszköz-, anyaghiány nehezíti, gátolja az előírtak teljesítését. Ugyanakkor az sem ritka, hogy értetlenség, felelőtlenség, fegyelmezetlenség miatt tér el a fogadó gazdaság a technológiában előírtaktól. A korszerű mezőgazdasági terméket nemcsak a megfelelő minőség jellemzi. A mezőgazdasági termelésnek is elemi követelménye: a hozam haladja meg a ráfordítást. A mindennapok nyelvén: a búza, a kukorica s mező- gazdaságunk sok más terméke korszerű termék, megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket népgazdaságunk az értékesíthetőség kapcsán támaszt a termékekkel szemben. A kérdés csak egy: az értékesítés során megtérülnek-e ráfordításaink, illetve mennyi nyereség marad a termelőnek, az országnak? Ez utóbbi kérdésre adott válasz dönt el végső soron sok mindent. Azt mindenesetre eldönti, 'hogy a külkereskedelemben értékesítsük-e, vagy sem az adott terméket. Ez pedig a mi mezőgazdaságunkban, amely rendkívül érdekelt a külkereskedelemben, majdcsaknem létkérdés. Ezért is oly fontos a jó technológia, s annak következetes betartása, ami gazdaságos termelést eredményez. A. I. Nemcsak igény: követelmény Bács-Kiskunban a népgazdasági tervelőirányzatokból, a megyei célkitűzésekből adódóan az idén vasúton és közúton egyaránt magasabb szállítási igényeket kell kielégíteni. A fuvarozói kapacitás ugyanakkor számottevően nem növekedik, ezért a feladatokat csak egyenletesebb szállításokkal, a rendelkezésre álló járművek jobb kihasználásával, a szállítók és szállíttatok közötti hatékonyabb együttműködéssel lehet megoldani. Az idén közúton 20—22 millió, vasúton pedig 4—5 millió tonna árut kell továbbítani rendeltetési helyére. Ez igen jelentős meny- nyiség, aminek elszállítása komoly gondot jelent. A megyei szállítási bizottság ezért felhívta az érdekelt vállalatokat a szállítási feladatok előkészítésére, gondos megszervezésére. Az éves áruszállítási feladatok végrehajtását előszállításokkal, a második félévről előrehozott fuvarokkal lehet megalapozni. Ezekre a vasút kedvezményeket biztosít, melyet a MÁV vezérigazgatóságának rendelkezése tartalmazza. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban az előszállítások mértéke alacsony, mennyiségileg nincs arányban az egész évi fuvarigényekkel. Ez pedig kihatással lehet az őszi csúcsforgalomban jelentkező kocsiigények kielégítésére. Most még van lehetőség a rendelkezésre álló kapacitások jobb kihasználására, a szállítások átütemezésére. Fontos a rakodási készség javítása, a kocsiállás-' idők csökkentése is. Sajnos, a tapasztalatok szerint a rakodás ütemessége romlott, amit igazol a vasúti kocsik állásidejének növekedése, a kifizetett kocsiállás- pénzek emelkedése. A szállítási feladatok lebonyolításában fontos szerepük van azoknak a gazdaságoknak, amelyeknek jelentős szállító és rakodó kapacitásuk van. Ezek a gazdaságok nagy szolgálatot tesznek azzal, ha saját szállításaikat jól szervezik meg, és szabad szállítókapacitásukat a népgazdaságilag fontos fuvarok lebonyolítására kötik le. A forgalom szervezése egész évi feladat. A szállítás teljesítőképessége nagymértékben függ a feladatok időbén törtéjtőüfelmérésémh kmsü&täbm. «MfcNtfto és szervező munkától, valamint a fuvarkapacitás összhangjának biztosításától. A szállítás zavartalansága nemcsak igény, hanem követelmény is. Csak közösen összefogva tudjuk végrehajtani a nép- gazdasági érdekeknek megfelelően Bács-Kiskun megyében az év hátralevő részében ránk váró szállítási feladatokat. —e —s Lolka és Bőik a, meg a többiek Lengyelországban négy gyermekfilmstúdió működik, Varsóban, Lódzban, Krakkóban és Bielsko Biala-ban. A legrégibb közülük az utóbbi, amely már 25 éve készít a gyermekek számára műsorokat. A 100 részből álló, a televízióból világszerte ismert Lolka és Bolka mesesorozat itt készül. A lengyel gyerekeknek ezek a kedvencei a világ 90 országában láthatók. Egyébként a filmek legtöbbjét a televízióban is sugározzák. A mozikban külön gyermekmatinékon mutatják be őket. is* Fénysorompó a Tőserdőnél • Ahol a 44-es főútvonalból a tőserdei üdülőtelep irányába kiágazó kapásfalui közút és a Kecskemét—Lakitelek vasútvonal keresztezi egymást, fénysorompót állítanak fel a MÁV Szegedi Igazgatóságának építéssel foglalkozó szakemberei. A Ganz Villamossági Művek' által készített berendezés biztonságosabbá teszi a gépjárművek áthaladását a vasúton. Képünkön: Vajger Elek és Kordás János a vezérlőszekrény beállításán dolgozik. A fénysorompó két.héten belül megkezdi a működést. Behozatal Idén több mint nyolcmillió tonna kőolajat vásárolunk külföldön — döntő részben: a Szovjetuniótól —, s hozunk be az országba. Látványos, meggyőző példája az import, azaz a behozatal jelentőségének, súlyának, s egyben ér- zékeltetője annak is, ritka kivételtől eltekintve minden ország kettős szerepben, eladóként és vevőként van jelen a nemzetközi kereskedelemben. Vevőként: tavaly kezdte meg hazánk a nagy teljesítményű lengyel gabonakombájnok behozatalát, importból származó metrókocsik futnak a főváros alatt, s külföldi vásárlásaink egy különleges — de nem ritka — formája a Hajdúsági Cukorgyár építése, melyet a vállalkozó kulcsrakészen ad át a megrendelőnek. A szocialista országokból származó behozatal 1978-ban 10,5, a nem szocialista országokból származó 14,8 százalékkal növekedett. Ez utóbbi a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, nehéz gondokat okozva. A mondat befejező részével azt is leírtuk: a behozatal nem tetszés szerint alakítható, hanem megtervezett, s a lehetőségekhez folyamatként igazodó lényeges eleme a népgazdaság egyensúlyának. Az import ugyanis különféle értékek — így áruk, szolgáltatások, szellemi javak — megvétele és az országba történő behozatala. Formája lehet közvetlen — eladó és vevő áttételek nélküli kapcsolata — és közvetett — ekkor a külkereskedelmi vállalatok az ügylet lebonyolítói —, valamint látható és láthatatlan. A látható import körébe tartozik például az anyag, a gép, a láthatatlanéba egyebek mellett a szolgáltatás, így az, hogy csehszlovák szerelővállalat végzi a hazai vasútvillamosítás jelentős részét. Szerteágazó területről, tevékenységről szólunk tehát, amikor az importot említjük. A vasérc ebben a forgalomban éppúgy benne foglaltatik, mint a francia kölni, a japán vegyipari berendezés, azaz nyersanyagok, alkatrészek, gépek, élelmiszerek ugyanolyan alkotóelemei, mint a külföldi cégnél megrendelt szervezési modell, a más ország vállalatával lebonyolíttatott személyvagy áruszállítás, de importtétel a magyar turisták áradata — tavaly: 5,4 millió fő — igényelte különféle "fTzitőészIközök írtéke" is. Volt olyan időszak hazánkban, amikor •— vélve: előállítunk mindent vagy majdnem mindent magunk — a behozatalnak pusztán hiányt ellensúlyozó, azaz kiegészítő szerepe érvényesült. Napjainkban, a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszában az ún. aktív szerep a jellemző: az import szerves része mind a termelésnek, mind a fogyasztásnak. A behozatal egy része kényszer jellegű; itthon hiányzó, vagy kellő mennyiségben elő nem állítható javak — például energiahordozók, anyagok stb. — megvásárlása. Mind jobban előtérbe kerül azonban a nem kényszer jellegű, az ésszerű nemzetközi munkamegosztásra alapozott import, hatékonysági, gazdaságossági szempontok alapján döntve arról, mit érdemes itthon megtermelni, s mi az, amit kifizetődőbb külföldön megvásárolni. Az ilyesfajta eíhatározás egyben a fej- lesztési-visszafejlesztési irányok kijelölése is. Nagyon egyszerű oka van annak, hogy részletekbe menően szükséges vizsgálni, milyen a fejlesztés importigényessége: a behozatalért fizetni kell. A behozatal áruösszetételéből lényegében megállapítható, egy- egy ország gazdasági haladásának melyik szakaszában tart, s tapasztalati tény: a haladás fokozza az importigényeket. Ezek általában mindig nagyobbak, mint a tényleges behozatali lehetőségek, azért rangsorolni kell. A rangsorolás az import ésszerű mennyiségének, összetételének, a beszerzési forrásoknak, a fizetési módoknak stb. a meghatározása. Tavaly 25 milliárd forintnál nagyobb értékben hoztunk be az országba fogyasztási iparcikkeket, s ki vitathatná, hogy áldásos hatást gyakoroltak ezek az ellátásra? Ugyancsak 1978-ban hatmilliárd forint fejében vásároltunk külföldön traktorokat, mezőgazdasági gépeket, s itt sincs szükség különösebb indoklásra, ám az már kérdéses, jogos-e, hogy ugyanekkora — tekintélyes — summáért vettünk szerszámokat, szerelvényeket, fémtömegcikkeket? A jól megválasztott import gazdag forrása a termelésfejlesztésnek — így például fontos szerepe lehet az exportnövekedésben —, a rögtönzésekre hagyatkozó behozatal viszont szükségtelenül, felemésztheti azt a jövedelmet, melyet a kiviteli hoz. ovívlv/ . | L. G. AUTÓMOSÓK ÉS SZÁRÍTÓK • A Csepel Művek Híradástechnikai Gépgyárának gépgyártó üzemében a torinói EMÁNŰEL cégtől vásárolt licenc alapján autómosó és szárító berendezéseket is gyártanak. Az elsősorban exportra készülő berendezések ma már csaknem teljes egészében hazai anyagokból készülnek, az importanyag-felhasználást fokozatosan megszüntetik. A gyárban az idén kétszáznegyven autómosót, ugyanannyi szárítót és öt mosósort gyártanak. A képen: Mosópróba az üzemben. (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) J
