Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-21 / 92. szám
1979. április 21. • PETŐFI NÉPE • 3 • Pólyák Ferenc munka közben. .•Rendhagyó tallózás ez a mostani szemle testvérmegyénk napilapjának, a Krimszkaja Pravdának a hasábjain. A krími területről szóló híradásokat válogattuk csokorba ez alkalommal is, de azokat, amelyek közvetve szólnak a fekete-tengeri félsziget életéről. Közvetve — olyan értelemben, ahogy a Szovjetunió fővárosában is felhívták magukra a figyelmet a Krímmel kapcsolatos események. És ezek nem csak időjárási kuriózumok, mint az például, hogy az elmúlt télen az örökzöld növényzettel borított déli partvidéken is többször esett a hó. Hanem kulturális és gazdasági vonatkozásúnk — a múltból és a jelenből egyaránt. Fővárosi színpadon Kezdjük az egyik kulturális beszámolóval. Nagy sikert hozott Moszkvában a „Sok évvel később” című darab premierje. A bemutatót a filmszínészek stúdiószínházában tartották. A „Sok évvel később” című filmforgatókönyv színpadi változata az állami díjas G. Natan- szon és V. Orlov nevéhez fűződik. A szerzők azoknak a szimferopo- li színművészeknek ajánlották alkotásukat, akik a Nagy Honvédő Háború idején részt vettek a német fasiszta megszállók elleni földalatti mozgalomban. (A krími terület székhelyén működő orosz nyelvű drámai színház emeleti előcsarnokában fotók őrzik a felszabadulásért életüket áldozó művészek emlékét.) A népgazdasági eredmények között A többi információ Moszkva egyik, sok-sok vendéget vonzó látványosságával, a népgazdasági eredmények kiállításával kapcsolatos. Itt kapnak helyet azok a figyelemre méltó újdonságok, amelyek országos érdeklődésre számíthatnak. Mindenekelőtt az általános figyelem indokolja bemutatásukat. Nemrég össz-szövetségi tanácskozás zajlott le azoknak a minőségmérő eszközöknek a szerepéről és jelentőségéről, amelyek jó szolgálatot tesznek a mezőgazdasági termelésben. Az eszmecserén részt vettek a Mezőgazdasági Minisztérium, az Állami Szabványügyi Hivatal, különböző tudományos kutatóintézetek szak— Pásztor Zoltán képriportja. emberei, s megvitatták a minőségmérő és ellenőrző berendezések alkalmazásának tapasztalatait. Ott voltak a tanácskozást rendező „Agropribor” szimferopoli ki- rendeltségének képviselői is. Hozzászólásaikban továbbfejlesztési javaslatokat terjesztettek elő. A szimferopoli kirendeltség tizenhárom laboratóriumi berendezést és készüléket készített, ezeknek az ipari növények szelekciójában veszik hasznát a szakemberek. Valamennyit sorozatgyártásra javasolták. Akik a kenyeret adják Ugyanitt, a népgazdasági eredmények kiállításán a szimferopoli sütőipari kombinát hívja fel magára a figyelmet. „A mezőgazdasági termények betakarítása, a gabona tárolása és feldolgozása” elnevezésű pavilonban. A bemutatott anyag jól tükrözi azt a segítséget, amelyet a párt-, szakszervezeti és Komszomol- szervezetek nyújtanak a termelési feladatok megoldásához. A kombinát dolgozói sokatmondó gazdasági mutatókkal büszkélkedhetnek. Az évenkénti átlagos tiszta jövedelem meghaladja a másfélmillió rubelt, szép eredményeket hozott például az újítómozgalom. Szó esik a moszkvai kiállításon a szevasztopoli és keresi kenyérgyárak munkájáról is. Bútorok - Feodoszijából Kitüntető oklevéllel térhet haza a feodoszijai bútorgyár a szovjet fővárosból: szerepléséért megkapta a népgazdasági eredmények kiállításának elismerő oklevelét. A vállalat kollektívája azért érdemelte ki a megkülönböztetett figyelmet, elismerést, mert stílszerű faintarziákat készítettek több szakszervezeti üdülő homlokzatára. propagálják a díszítőalkalmazott művészetet és ösztönzik a vele való foglalkozást, falburkolatként létrehozták a Vörös tér pannóját, a Kozmosz című kompozíciót. Gagarin portréját. Különböző, jól sikerült bútorokért, intarziákért és pannókért brigádvezetők, technológusok és asztalosok egyéni elismerésben is részesültek. H. F. „Faluról falura” Egy hétig tartó rendezvénysorozat keretében — április 22. és 30-a között — Tiszaalpáron mutatkozik be a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ. Vasárnap délután 5 órakor a Kecskeméti Fotóklub és a fafaragó stúdió kiállításával kezdődik a „Faluról falura” című gazdag programsorozat, melyben közművelődési-módszertani és szakmai tanácskozások szerepelnek. 25-én koncertet ad Strauss műveiből a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar, 28-án pedig Dugár János és Bakó? Ferenc népművészek tartanak o.'-mutató gyermekfoglalkozást. 28-án találkoznak a tiszaalpári és a kecskeméti kertbarátok. Végül 29-én modern táncest, és a Kecskeméti Néptánc Együttes, valamint a Tisza- alpári Népdalkör műsora zárja a Megyei Művelődési Központ rendezvénysorozatát. A bemutatók színhelye minden alkalommal a tiszaalpári művelődési ház lesz. Bővítik az idegenforgalmi szolgáltatásokat Huszonötmillió forintos támogatást nyújt az idén az idegen- forgalmi szolgáltatások bővítéséhez az Országos Idegenforgalmi Hivatal. A kulturális programok közül elsősorban a zenei rendezvényekhez adnak támogatást. Ezek ugyanis különösen vonzóak a külföldi és a hazai közönség számára. Növelik a Hilton Szállóban rendezett kamarahangversenyek számát, a Halászbástyán gyakrabban szórakoztatják térzenével a közönséget. Felkarolják a pécsi nyári színház rendezvény- sorozatát és részt vállalnak a tihanyi és a szántód-köröshegyi hangversenyek, valamint a soproni ünnepi hetek rendezvényeinek költségeiből. A sportolási lehetőségek bővítésére tárgyalásokat folytatnak az Óbuda Szövetkezettel az új sportág, a széllovaglás fellendítésére. A budakalászi Omszkipark taván széllovasiskolát szerveznek, s megkezdődik az új sporteszköz hazai gyártása is. A műanyag talpra szerelt vitorlák kölcsönzését az Omszki-park taván és a Balaton mellett is meg kívánják szervezni. A Kiskunsági Nemzeti Parkban több napos túrára induló lovasoknak bungalók épülnek az 01H támogatásával. A .lajosmizsei csikótelep mellett és a bugaci csárda közelében faházakat állítanak fel, a lovaknak pedig istállót építenek. A pécsi lovasiskola is bővül, még pónilovat is beszereztek a gyerekeknek. TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL A Krím híre Moszkvában J Hatvan évvel korábban a Tanácsköztársaság, kevéssel a hata- ' • lom átvétele után, halálos veszedelembe került. Az országot övező burzsoá ármádiák csapásra készültek, hogy véget vessenek a világ második prolelárhatalmának. Közöttük volt Franciaország is, képviselve az antanthatalmak érdekeit. Délen a szerb hadsereg. Az eszéki főparancsnokság vezetése alatt, három román gyaloghadosztály és a második lovashadosztály 1300 lovassal és 54 ágyúval rendelkezett. A szerbektől északkeletre Szeged körül, de Lobit tábornok parancsnoksága alatt, három francia hadosztály állomásozott, körülbelül 27—40 zászlóaljjal, hat lovasszázaddal és 60 löveggel. Keleten Mardarescu tábornok, nagyváradi főparancsnoksága alatt, három román gyalog- hadosztály és a második lovashadosztály, közvetlenül a Tisza partját tartotta, azonkívül Erdélyben tartózkodott két további hadosztály. Északon a csehszlovák fronton, a keleti részen Piccione olasz tábornok parancsnoksága alatt két hadosztály, Nyugaton Henneqe francia tábornok parancsnoksága alatt, szintén két hadosztály volt összpontosítva. A Muraköz körül ugyancsak egy jugoszláv hadosztály helyezkedett el. Ebben a helyzetben a Direktórium katonai erejének és lelkesedésének igénybevételén túl, nagy jelentősége volt a harcunkkal együttérző nemzetiségek szolidaritásának, a szomszéd népek aktiv, tntervencióellenes katonai tevékenységének. Ez az írás annak érzékeltetésére i'állalkozott. hogy rövidesen bemutassa a délszlávok és a Bács-Kiskunnal ma is testvéri viszonyban élő szomszédos vajdaságiak hat évtizeddel előbbi, semmivel sem pótolható, és a megyét is segítő ténykedését. Ötezer harcos Danilo Kecic Osztályharcok a Vajdaságban 1918—1941 című könyvében írja: „1919. március 21-én a Magyarországi Szocialista Pártban egyesült Magyarországon a kommunista és szociáldemokrata párt, s ugyanazon a napon kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot és bevezették a proletárdiktatúrát. A magyar kommün fennállása idején, azaz 1919. március 21-től augusztus 1-ig több mint ötezer, sőt egyes források szerint hét-nyolcezer jugoszláv polgár — főként vajdasági — tartózkodott Magyarországon, harcolt a* magyar Vörös Hadsereg soraiban, vagy tevékenykedett aktívan a tanácshatalom szerveiben. Ez a körülmény nagymértékben erősítette a vajdasági forradalmi munkásmozgalom kapcsolatait a Magyar Tanácsköztársasággal. Budapesten 1919. március végén megalakult Nemzetközi Szocialista Szövetség jugoszláv frakciójának közreműködésével 1919 első felében vidékeinken igen élénk bolsevik propagandatevékenység bontakozott ki. noha a burzsoázia kegyetlenül üldözte a forradalmi munkásmozgalom híveit, tiltotta a lapok, pro- pagandaanyagok behozatalát a Magvar Tanácsköztársaságból, a postán a legszigorúbb cenzúrát vezette be.” A délszláv frakció A délszláv kommunisták csoportja 1919. január 6-án Budán tartotta alakuló gyűlését. A csoport szervezője és legaktívabb, leglelkesebb tagja Matuzovics Iván volt. A gyűlésen részt vevők egyhangúlag elhatározták, hogy megalakítják a Délszláv Kommunisták budapesti csoportját, amelynek irodáját ideiglenesen a KMP Visegrádi utcai párttitkár- ságán állították fel. Matuzovics azonkívül, hogy a frakció elnöke volt, más fontos megbízatásokat is kapott. Így a budapesti ellen- forradalmi lázadás leverése után, június 25-én Kun Béla, mint had- seregfőparancsnok-helyettes a statáriális bíróság tagjává nevezte ki. Ö volt a Vörös Hadsereg jugoszláv zászlóaljának egyik megszervezője. A jugoszláv frakció lapja, a Crvena Zasztava vezércikkben számol be arról, hogy „a Magyar Tanácsköztársaság Déli Vörös Hadseregünk parancsnokává Matuzovics Iván elvtársat nevezte ki”. A délszláv frakció vezetői és aktivistái négy csoportból kerültek ki. A volt oroszországi hadifoglyokból. Közülük való volt Matuzovics Iván is. A Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, illetve az 1914 előtti Szerb-Bunyevác Agitációs Bizottságnak azokból az internacionalista délszláv tagjaiból, akik a legkövetkezetesebben képviselték a munkásosztály ügyét. A Jugoszláviából átjött munkásmozgalmi harcosokból. Ezek legismertebb képviselője Vukicsevics Lázár volt. aki 1919 áprilisában érkezett a Magyar Tanácsköztársaság területére. Ide sorolandók a jugoszláv intervenciós hadsereg volt katonái is. akik átálltak a Vörös Hadseregbe, hogy annak soraiban védjék a nemzetközi proletariátus ügyét az imperialista támadással szemben. A Budapesten tanuló délszláv egyetemisták közül olyan polgári származású fiatalok, akik előzőleg a Galilei körben tevékenykedtek. Crvena Zasztava A III. Internacionálé, az októberi forradalom és a magyar kommün írásos propagálása terén rendkívül fontos szerepet játszott a jugoszláv frakció lapja, a Crvena Zasztava, amely 1919. április 5-től július 26-ig cirill és latin betűs kiadásban jelent meg Budapesten. A lap a Magyar Tanácsköztársaság támogatásával május 8-ig hetenként kétszer jelentkezett 25 000 példányban. Később csak hetente egyszer látott napvilágot, részint azért, mert a lap munkatársai a frontokra vonultak. részint papírhiány miatt. Júniusban 8000, júliusban 6000 volt a példányszáma. A Crvena Zasztava híreket hozott a Magyar Tanácsköztársaság és Szovjet-Oroszország életéről, a frakció aktivistáinak politikai tevékenységéről, a magyar Vörös Hadsereg kötelékében harcoló jugoszláv egységekről. Első számában a vezércikk a délszláv szocialistáknak a Magyar Tanács- köztársaság iránti kötelességéről szólva a következőkben indokolja a Tanácsköztársaság érdekében kifejtett tevékenységük szükségességét: „Mi, jugoszláv szocialisták utolsó csepp vérünkig védelmezni fogjuk a magyar proletárköztársaságot a reakcióval szemben, mert a magyar proletariátus diadalában látjuk a jugoszláv munkásság győzelmét.” A lap kettős célt követett. Egyrészt a Magyar Tanácsköztársaság területén élő délszlávok közt végzett élénk szervező, agitációs propagandamunka. Másrészt a demarkációs vonalon túl, jugoszláv intervenciós csapatok katonáit akarta meggyőzni arról, hogy igazságtalan ügyet szolgálnak, hogy a dolgozók érdekei ellen — a jugoszláv dolgozók érdekei ellen is — akarják őket harcba vinni. s hogy igazi érdekük: megvédeni a Magyar Tanácsköztársaság got és fegyvereiket elnyomóik, ki- zsákmányolóik ellen fordítani. A jugoszláv hadsereg mögöttes területein élő szerb-horvát dolgozókat igyekezett megnyerni a világforradalom ügyének. —r —1 SZOBOR SZÜLETIK sára, fertőtlenítésére, illetve javítására. Ez évi 600 ezer forintos bevételt jelent a klub számára, amelyet a felszerelések pótlására, utaztatásra, étkezésre fordítanak. Munkájukkal mindenütt elégedettek. Visszatérve a sportra, az ez évi feladatokat így summázta a klub titkára: — Januártól függetlenített edző, s rajta kívül két társadalmi edző dolgozik a klubnál. Az utánpótlás érdekében az általános iskolák részére úszóversenyeket rendeztünk tavasszal. Sokasodnak tennivalóink, hiszen ez évben tíz válogatott kerettagunk van, akik már Hannoverben képviselték a hazai és a megyei színeket. Itt említeném meg. hogy a válogatott vezetőedzője is kecskeméti, Ludvig Zoltán. Készülünk négy nemzetközi, öt országos bajnoki és tizenkilenc kupaversenyre. Ez nagy feladatokat ró a sportolókon kívül az edzőkre és a szakosztályok vezetőire. Emellett a sorkötelesek képzéséből is részt vállalunk, s a szerződések értelmében ‘öbb vállalatnál, termelőszövetkezetnél végezzük el a munkát. Ebben az évben szeretnénk ismét eredményesen versenyezni, hírnevet szerezni a klubnak. Sok sikert kívánunk hozzá! Gémes Gábor Élen a sportban, a munkában Országosan is jó híre van az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat kecskeméti könnyűbúvár klubjának. A nem hivatalos osztályozás szerint, a második helyet foglalja el. A megalakulás körülményeiről, a klubban folyó munkáról Abonyi Jakabbal, az MHSZ könnyűbúvár klub titkárával beszélgetünk. — Több mint tíz éve, pontosan 1968-ban alakult meg Kecskeméten a konzervgyárban a víziklub. Ennek mindössze huszonhét tagja volt, köztük úszók, csónakosok. A kecskeméti fedett uszoda felépítése után, majd az azt követő években kezdődött meg az igazi fejlődés. Ennek okaként említhetném meg, hogy jó néhány úszó az MHSZ-nél talált otthont, s akkor alakult meg az uszonyos szakosztály. A kezdeti nehézségek után, 1973-ban már több országos bajnokságot nyertek a nők, sőt, Tóth Árpád, 14 éves kora ellenére, az NDK-ba utazott, a szocialista országok felkészítő versenyére. Abonyi Jakab 1974 óta klubtitkár, s abban az esztendőben a klubnak mindössze huszonnyolc tagja volt. s egy országos ifjúsági bajnoki címet szereztek. Négy év alatt — s ez a klubtitkár érdeme is — a helyzet gyökeresen megváltozott. Ma már kilencvennyolc tagja van a klubnak, köztük egy nemzetközi szintű sportoló, öt első osztályú, egy másod- osztályú, három harmadosztályú, öt ifjúsági aranyjelvényes, nyolc ifjúsági ezüstjelvényes és kileng ■♦iúsági bronzjelvényes. A klubban két szakosztály tevékenykedik, negyvenkét uszonyos és tizenhárom tájékozódási könnyűbúvárral. Rajtuk kívül tizenöt sportbíró. húsztagú munkacsoport és nyolctagú kiképzési csoport biztosítja a felkészítést. A Vízmű Vállalat igazgatója. Bankó • Merülési próba. Zoltán, nagyon sokat segít a könnyűbúvároknak. Évi félmillió forintra tehető az az uszoda- bérleti díj, amelyet nem kell kifizetniük, sőt. térítés nélkül rendezhetnek versenyeket az uszodában. Az MHSZ országos központ 60 ezer forint támogatást nyújt a klub számára. A könnyűbúvárok eredményeikkel hálálják meg a gondoskodást. — A múlt évben — mondta Abonyi Jakab — a Pelikán Kupán öt első helyezést, három második helyezést szereztünk a 18 versenyszám közül. A Hírős Kupán hat első, három második és négy harmadik helyezést értünk el. A Dobó Kupán hat első hely- lyel tértek vissza úszóink. Az országos uszonyos bajnokságon hét első helyezést, 11 második helyezést, öt harmadik helyezést hoztunk haza, az ifjúsági országos bajnokságon pedig nyolc első, nyolc második, tíz harmadik helyivel büszkélkedhettünk. A sorköteles képzésben is megálltuk a helyünket, hiszen a terv 80 százalékát mi teljesítettük. A könnyűbúvár klub nemcsak a sportban jeleskedik, hanem részt vesz a népgazdasági munkában is. Tizenöt vállalattal van szerződéses munkaviszonyban hidro- glóbuszok és víztározók tisztítóDélszlávok, vajdaságiak a tanácshatalom oldalán
