Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-21 / 92. szám

1979. április 21. • PETŐFI NÉPE • 3 • Pólyák Ferenc munka közben. .•Rendhagyó tallózás ez a mos­tani szemle testvérmegyénk napi­lapjának, a Krimszkaja Pravdá­nak a hasábjain. A krími terü­letről szóló híradásokat válogat­tuk csokorba ez alkalommal is, de azokat, amelyek közvetve szól­nak a fekete-tengeri félsziget éle­téről. Közvetve — olyan értelemben, ahogy a Szovjetunió fővárosában is felhívták magukra a figyelmet a Krímmel kapcsolatos esemé­nyek. És ezek nem csak időjárási kuriózumok, mint az például, hogy az elmúlt télen az örökzöld növényzettel borított déli partvi­déken is többször esett a hó. Ha­nem kulturális és gazdasági vo­natkozásúnk — a múltból és a jelenből egyaránt. Fővárosi színpadon Kezdjük az egyik kulturális be­számolóval. Nagy sikert hozott Moszkvában a „Sok évvel később” című darab premierje. A bemu­tatót a filmszínészek stúdiószín­házában tartották. A „Sok évvel később” című filmforgatókönyv színpadi válto­zata az állami díjas G. Natan- szon és V. Orlov nevéhez fűződik. A szerzők azoknak a szimferopo- li színművészeknek ajánlották al­kotásukat, akik a Nagy Honvédő Háború idején részt vettek a né­met fasiszta megszállók elleni földalatti mozgalomban. (A krí­mi terület székhelyén működő orosz nyelvű drámai színház eme­leti előcsarnokában fotók őr­zik a felszabadulásért életüket áldozó művészek emlékét.) A népgazdasági eredmények között A többi információ Moszkva egyik, sok-sok vendéget vonzó látványosságával, a népgazdasági eredmények kiállításával kapcso­latos. Itt kapnak helyet azok a figyelemre méltó újdonságok, amelyek országos érdeklődésre számíthatnak. Mindenekelőtt az általános figyelem indokolja be­mutatásukat. Nemrég össz-szövetségi ta­nácskozás zajlott le azoknak a minőségmérő eszközöknek a sze­repéről és jelentőségéről, ame­lyek jó szolgálatot tesznek a me­zőgazdasági termelésben. Az esz­mecserén részt vettek a Mezőgaz­dasági Minisztérium, az Állami Szabványügyi Hivatal, különböző tudományos kutatóintézetek szak­— Pásztor Zoltán képriportja. emberei, s megvitatták a minő­ségmérő és ellenőrző berendezé­sek alkalmazásának tapasztalatait. Ott voltak a tanácskozást rende­ző „Agropribor” szimferopoli ki- rendeltségének képviselői is. Hoz­zászólásaikban továbbfejlesztési javaslatokat terjesztettek elő. A szimferopoli kirendeltség ti­zenhárom laboratóriumi berende­zést és készüléket készített, ezek­nek az ipari növények szelekció­jában veszik hasznát a szakembe­rek. Valamennyit sorozatgyártás­ra javasolták. Akik a kenyeret adják Ugyanitt, a népgazdasági ered­mények kiállításán a szimferopo­li sütőipari kombinát hívja fel magára a figyelmet. „A mezőgaz­dasági termények betakarítása, a gabona tárolása és feldolgozása” elnevezésű pavilonban. A bemutatott anyag jól tükrözi azt a segítséget, amelyet a párt-, szakszervezeti és Komszomol- szervezetek nyújtanak a terme­lési feladatok megoldásához. A kombinát dolgozói sokatmondó gazdasági mutatókkal büszkél­kedhetnek. Az évenkénti átlagos tiszta jövedelem meghaladja a másfélmillió rubelt, szép eredmé­nyeket hozott például az újító­mozgalom. Szó esik a moszkvai kiállítá­son a szevasztopoli és keresi ke­nyérgyárak munkájáról is. Bútorok - Feodoszijából Kitüntető oklevéllel térhet ha­za a feodoszijai bútorgyár a szovjet fővárosból: szerepléséért megkapta a népgazdasági ered­mények kiállításának elismerő oklevelét. A vállalat kollektívája azért érdemelte ki a megkülönbözte­tett figyelmet, elismerést, mert stílszerű faintarziákat készítettek több szakszervezeti üdülő hom­lokzatára. propagálják a díszítő­alkalmazott művészetet és ösz­tönzik a vele való foglalkozást, falburkolatként létrehozták a Vörös tér pannóját, a Kozmosz című kompozíciót. Gagarin port­réját. Különböző, jól sikerült bútoro­kért, intarziákért és pannókért brigádvezetők, technológusok és asztalosok egyéni elismerésben is részesültek. H. F. „Faluról falura” Egy hétig tartó rendezvényso­rozat keretében — április 22. és 30-a között — Tiszaalpáron mutatkozik be a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központ. Va­sárnap délután 5 órakor a Kecs­keméti Fotóklub és a fafaragó stúdió kiállításával kezdődik a „Faluról falura” című gazdag programsorozat, melyben közmű­velődési-módszertani és szakmai tanácskozások szerepelnek. 25-én koncertet ad Strauss műveiből a Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar, 28-án pedig Dugár Já­nos és Bakó? Ferenc népművé­szek tartanak o.'-mutató gyermek­foglalkozást. 28-án találkoznak a tiszaalpári és a kecskeméti kert­barátok. Végül 29-én modern táncest, és a Kecskeméti Nép­tánc Együttes, valamint a Tisza- alpári Népdalkör műsora zárja a Megyei Művelődési Központ rendezvénysorozatát. A bemuta­tók színhelye minden alkalom­mal a tiszaalpári művelődési ház lesz. Bővítik az idegenforgalmi szolgáltatásokat Huszonötmillió forintos támo­gatást nyújt az idén az idegen- forgalmi szolgáltatások bővítésé­hez az Országos Idegenforgalmi Hivatal. A kulturális programok közül elsősorban a zenei rendezvények­hez adnak támogatást. Ezek ugyanis különösen vonzóak a külföldi és a hazai közönség számára. Növelik a Hilton Szál­lóban rendezett kamarahangver­senyek számát, a Halászbástyán gyakrabban szórakoztatják tér­zenével a közönséget. Felkarolják a pécsi nyári színház rendezvény- sorozatát és részt vállalnak a ti­hanyi és a szántód-köröshegyi hangversenyek, valamint a sop­roni ünnepi hetek rendezvényei­nek költségeiből. A sportolási lehetőségek bőví­tésére tárgyalásokat folytatnak az Óbuda Szövetkezettel az új sportág, a széllovaglás fellendí­tésére. A budakalászi Omszki­park taván széllovasiskolát szer­veznek, s megkezdődik az új sporteszköz hazai gyártása is. A műanyag talpra szerelt vitorlák kölcsönzését az Omszki-park ta­ván és a Balaton mellett is meg kívánják szervezni. A Kiskunsági Nemzeti Parkban több napos túrára induló lovasok­nak bungalók épülnek az 01H támogatásával. A .lajosmizsei csi­kótelep mellett és a bugaci csár­da közelében faházakat állítanak fel, a lovaknak pedig istállót építenek. A pécsi lovasiskola is bővül, még pónilovat is besze­reztek a gyerekeknek. TESTVÉRMEGYÉNK ÉLETÉBŐL A Krím híre Moszkvában J Hatvan évvel korábban a Tanácsköztársaság, kevéssel a hata- ' • lom átvétele után, halálos veszedelembe került. Az országot övező burzsoá ármádiák csapásra készültek, hogy véget vessenek a világ második prolelárhatalmának. Közöttük volt Franciaország is, képvi­selve az antanthatalmak érdekeit. Délen a szerb hadsereg. Az eszéki főparancsnokság vezetése alatt, három román gyaloghadosztály és a második lovashadosztály 1300 lovassal és 54 ágyúval rendelkezett. A szerbektől északkeletre Szeged körül, de Lobit tábornok parancsnok­sága alatt, három francia hadosztály állomásozott, körülbelül 27—40 zászlóaljjal, hat lovasszázaddal és 60 löveggel. Keleten Mardarescu tábornok, nagyváradi főparancsnoksága alatt, három román gyalog- hadosztály és a második lovashadosztály, közvetlenül a Tisza partját tartotta, azonkívül Erdélyben tartózkodott két további hadosztály. Északon a csehszlovák fronton, a keleti részen Piccione olasz tábor­nok parancsnoksága alatt két hadosztály, Nyugaton Henneqe francia tábornok parancsnoksága alatt, szintén két hadosztály volt összpon­tosítva. A Muraköz körül ugyancsak egy jugoszláv hadosztály helyez­kedett el. Ebben a helyzetben a Direktórium katonai erejének és lel­kesedésének igénybevételén túl, nagy jelentősége volt a harcunkkal együttérző nemzetiségek szolidaritásának, a szomszéd népek aktiv, tntervencióellenes katonai tevékenységének. Ez az írás annak érzékel­tetésére i'állalkozott. hogy rövidesen bemutassa a délszlávok és a Bács-Kiskunnal ma is testvéri viszonyban élő szomszédos vajdaságiak hat évtizeddel előbbi, semmivel sem pótolható, és a megyét is segítő ténykedését. Ötezer harcos Danilo Kecic Osztályharcok a Vajdaságban 1918—1941 című könyvében írja: „1919. március 21-én a Magyarországi Szocialista Pártban egyesült Magyarorszá­gon a kommunista és szociálde­mokrata párt, s ugyanazon a napon kikiáltották a Magyar Ta­nácsköztársaságot és bevezették a proletárdiktatúrát. A magyar kommün fennállása idején, azaz 1919. március 21-től augusztus 1-ig több mint ötezer, sőt egyes források szerint hét-nyolcezer jugoszláv polgár — főként vajda­sági — tartózkodott Magyaror­szágon, harcolt a* magyar Vörös Hadsereg soraiban, vagy tevékeny­kedett aktívan a tanácshatalom szerveiben. Ez a körülmény nagy­mértékben erősítette a vajdasági forradalmi munkásmozgalom kap­csolatait a Magyar Tanácsköztár­sasággal. Budapesten 1919. már­cius végén megalakult Nemzet­közi Szocialista Szövetség jugo­szláv frakciójának közreműködé­sével 1919 első felében vidékein­ken igen élénk bolsevik propa­gandatevékenység bontakozott ki. noha a burzsoázia kegyetlenül üldözte a forradalmi munkásmoz­galom híveit, tiltotta a lapok, pro- pagandaanyagok behozatalát a Magvar Tanácsköztársaságból, a postán a legszigorúbb cenzúrát vezette be.” A délszláv frakció A délszláv kommunisták cso­portja 1919. január 6-án Budán tartotta alakuló gyűlését. A cso­port szervezője és legaktívabb, leglelkesebb tagja Matuzovics Iván volt. A gyűlésen részt vevők egyhangúlag elhatározták, hogy megalakítják a Délszláv Kommu­nisták budapesti csoportját, amelynek irodáját ideiglenesen a KMP Visegrádi utcai párttitkár- ságán állították fel. Matuzovics azonkívül, hogy a frakció elnöke volt, más fontos megbízatásokat is kapott. Így a budapesti ellen- forradalmi lázadás leverése után, június 25-én Kun Béla, mint had- seregfőparancsnok-helyettes a statáriális bíróság tagjává nevez­te ki. Ö volt a Vörös Hadsereg jugoszláv zászlóaljának egyik megszervezője. A jugoszláv frak­ció lapja, a Crvena Zasztava ve­zércikkben számol be arról, hogy „a Magyar Tanácsköztársaság Déli Vörös Hadseregünk parancs­nokává Matuzovics Iván elvtársat nevezte ki”. A délszláv frakció vezetői és aktivistái négy csoportból kerül­tek ki. A volt oroszországi hadifog­lyokból. Közülük való volt Matu­zovics Iván is. A Magyarországi Szociáldemok­rata Pártnak, illetve az 1914 előt­ti Szerb-Bunyevác Agitációs Bi­zottságnak azokból az internacio­nalista délszláv tagjaiból, akik a legkövetkezetesebben képviselték a munkásosztály ügyét. A Jugo­szláviából átjött munkásmozgal­mi harcosokból. Ezek legismer­tebb képviselője Vukicsevics Lá­zár volt. aki 1919 áprilisában ér­kezett a Magyar Tanácsköztársa­ság területére. Ide sorolandók a jugoszláv in­tervenciós hadsereg volt katonái is. akik átálltak a Vörös Hadse­regbe, hogy annak soraiban véd­jék a nemzetközi proletariátus ügyét az imperialista támadással szemben. A Budapesten tanuló délszláv egyetemisták közül olyan polgári származású fiatalok, akik előzőleg a Galilei körben tevékenykedtek. Crvena Zasztava A III. Internacionálé, az októ­beri forradalom és a magyar kom­mün írásos propagálása terén rendkívül fontos szerepet játszott a jugoszláv frakció lapja, a Crvena Zasztava, amely 1919. áp­rilis 5-től július 26-ig cirill és la­tin betűs kiadásban jelent meg Budapesten. A lap a Magyar Ta­nácsköztársaság támogatásával május 8-ig hetenként kétszer je­lentkezett 25 000 példányban. Ké­sőbb csak hetente egyszer látott napvilágot, részint azért, mert a lap munkatársai a frontokra vo­nultak. részint papírhiány miatt. Júniusban 8000, júliusban 6000 volt a példányszáma. A Crvena Zasztava híreket ho­zott a Magyar Tanácsköztársaság és Szovjet-Oroszország életéről, a frakció aktivistáinak politikai tevékenységéről, a magyar Vörös Hadsereg kötelékében harcoló jugoszláv egységekről. Első szá­mában a vezércikk a délszláv szocialistáknak a Magyar Tanács- köztársaság iránti kötelességéről szólva a következőkben indokol­ja a Tanácsköztársaság érdekében kifejtett tevékenységük szüksé­gességét: „Mi, jugoszláv szocia­listák utolsó csepp vérünkig vé­delmezni fogjuk a magyar prole­tárköztársaságot a reakcióval szemben, mert a magyar prole­tariátus diadalában látjuk a jugo­szláv munkásság győzelmét.” A lap kettős célt követett. Egy­részt a Magyar Tanácsköztársaság területén élő délszlávok közt vég­zett élénk szervező, agitációs pro­pagandamunka. Másrészt a de­markációs vonalon túl, jugoszláv intervenciós csapatok katonáit akarta meggyőzni arról, hogy igazságtalan ügyet szolgálnak, hogy a dolgozók érdekei ellen — a jugoszláv dolgozók érdekei el­len is — akarják őket harcba vin­ni. s hogy igazi érdekük: megvé­deni a Magyar Tanácsköztársaság got és fegyvereiket elnyomóik, ki- zsákmányolóik ellen fordítani. A jugoszláv hadsereg mögöttes te­rületein élő szerb-horvát dolgozó­kat igyekezett megnyerni a világ­forradalom ügyének. —r —1 SZOBOR SZÜLETIK sára, fertőtlenítésére, illetve ja­vítására. Ez évi 600 ezer forintos bevételt jelent a klub számára, amelyet a felszerelések pótlására, utaztatásra, étkezésre fordítanak. Munkájukkal mindenütt elégedet­tek. Visszatérve a sportra, az ez évi feladatokat így summázta a klub titkára: — Januártól függetlenített edző, s rajta kívül két társadalmi edző dolgozik a klubnál. Az utánpót­lás érdekében az általános isko­lák részére úszóversenyeket ren­deztünk tavasszal. Sokasodnak tennivalóink, hiszen ez évben tíz válogatott kerettagunk van, akik már Hannoverben képviselték a hazai és a megyei színeket. Itt említeném meg. hogy a váloga­tott vezetőedzője is kecskeméti, Ludvig Zoltán. Készülünk négy nemzetközi, öt országos bajnoki és tizenkilenc kupaversenyre. Ez nagy feladatokat ró a sportolókon kívül az edzőkre és a szakosztá­lyok vezetőire. Emellett a sorkö­telesek képzéséből is részt válla­lunk, s a szerződések értelmében ‘öbb vállalatnál, termelőszövetke­zetnél végezzük el a munkát. Eb­ben az évben szeretnénk ismét eredményesen versenyezni, hírne­vet szerezni a klubnak. Sok sikert kívánunk hozzá! Gémes Gábor Élen a sportban, a munkában Országosan is jó híre van az Észak-Bács-Kiskun megyei Víz­mű Vállalat kecskeméti könnyű­búvár klubjának. A nem hivata­los osztályozás szerint, a máso­dik helyet foglalja el. A megala­kulás körülményeiről, a klubban folyó munkáról Abonyi Jakabbal, az MHSZ könnyűbúvár klub tit­kárával beszélgetünk. — Több mint tíz éve, pontosan 1968-ban alakult meg Kecskemé­ten a konzervgyárban a vízi­klub. Ennek mindössze huszonhét tagja volt, köztük úszók, csóna­kosok. A kecskeméti fedett uszo­da felépítése után, majd az azt követő években kezdődött meg az igazi fejlődés. Ennek okaként em­líthetném meg, hogy jó néhány úszó az MHSZ-nél talált otthont, s akkor alakult meg az uszonyos szakosztály. A kezdeti nehézsé­gek után, 1973-ban már több or­szágos bajnokságot nyertek a nők, sőt, Tóth Árpád, 14 éves kora ellenére, az NDK-ba utazott, a szocialista országok felkészítő versenyére. Abonyi Jakab 1974 óta klubtit­kár, s abban az esztendőben a klubnak mindössze huszonnyolc tagja volt. s egy országos ifjúsá­gi bajnoki címet szereztek. Négy év alatt — s ez a klubtitkár ér­deme is — a helyzet gyökeresen megváltozott. Ma már kilencven­nyolc tagja van a klubnak, köz­tük egy nemzetközi szintű spor­toló, öt első osztályú, egy másod- osztályú, három harmadosztályú, öt ifjúsági aranyjelvényes, nyolc ifjúsági ezüstjelvényes és kileng ■♦iúsági bronzjelvényes. A klub­ban két szakosztály tevékenyke­dik, negyvenkét uszonyos és ti­zenhárom tájékozódási könnyű­búvárral. Rajtuk kívül tizenöt sportbíró. húsztagú munkacsoport és nyolctagú kiképzési csoport biztosítja a felkészítést. A Víz­mű Vállalat igazgatója. Bankó • Merülési próba. Zoltán, nagyon sokat segít a könnyűbúvároknak. Évi félmil­lió forintra tehető az az uszoda- bérleti díj, amelyet nem kell kifi­zetniük, sőt. térítés nélkül rendez­hetnek versenyeket az uszodában. Az MHSZ országos központ 60 ezer forint támogatást nyújt a klub számára. A könnyűbúvárok eredményeikkel hálálják meg a gondoskodást. — A múlt évben — mondta Abonyi Jakab — a Pelikán Ku­pán öt első helyezést, három má­sodik helyezést szereztünk a 18 versenyszám közül. A Hírős Ku­pán hat első, három második és négy harmadik helyezést értünk el. A Dobó Kupán hat első hely- lyel tértek vissza úszóink. Az or­szágos uszonyos bajnokságon hét első helyezést, 11 második helye­zést, öt harmadik helyezést hoz­tunk haza, az ifjúsági országos bajnokságon pedig nyolc első, nyolc második, tíz harmadik hely­ivel büszkélkedhettünk. A sorkö­teles képzésben is megálltuk a helyünket, hiszen a terv 80 száza­lékát mi teljesítettük. A könnyűbúvár klub nemcsak a sportban jeleskedik, hanem részt vesz a népgazdasági munkában is. Tizenöt vállalattal van szer­ződéses munkaviszonyban hidro- glóbuszok és víztározók tisztító­Délszlávok, vajdaságiak a tanácshatalom oldalán

Next

/
Oldalképek
Tartalom