Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

Tt IDÖ JÁRÁS Várható időjárás ma estig: erősen felhős» illetve borult idő» ismétlődő eső, záporeső. Megélénkülő, időnként viha­rossá fokozódó északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb hőmérséklet plusz 4, plusz 9, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 10» plusz 15 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 89. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 18. szerda Ukrán vendégek Hétfőn délután az Ukrán Kom­munista Párt Krím területi Bi­zottságának képviseletében szim- feropoli vendégek érkeztek Kecs­kemétre. Arbuzov Valerij Dimit- rijevics, pártmunka-szervezési osztályvezető és P. G. Jermisin, a Szimferopoli Egyetem docense látogatásának célja ismerkedés Eács-Kiskun megyével, s elő­adások megtartása pártmunkások számára. Arbuzov Valerij Dimit- rijevics, a Krím területi párt­szervezés munkatapasztalataival ismerteti meg a hallgatóságot, P. G. Jermisin pedig a Nagy Hon­védő Háború éveiben a Krím- félszigetért folytatott harcok ese­mény- és hadtörténetével foglal­kozik. Az ukrán kommunisták képvi­selőit tegnap reggel a megyei pártbizottság székhazában Hor­váth István, az MSZMP megyei bizottságának első titkára fogad­ta. és rövid tájékoztatást adott számukra Bács-Kiskun társadal­mi fejlődéséről. A délelőtt során látogatást tetiek Kiskunfélegyhá­zán, és a városi tanácson, majd a Villamosszigetelő és Műanyag­feldolgozó Gyárban tartottak elő­adásokat. A küldöttség ma (az MMG Automatika Művek kecskeméti gyáregységét, s a kertészeti főis­kolát keresik fel, és az MSZMP Oktatási Igazgatóságán, illetve a politikai filmklubban előadói rendezvényen működnek közre. A krimi elvtársak holnap Ba­jára utaznak. Ellátogatnak Bács­almásra, és Nagybaracskára is, majd előadói kőrútjukat pénte­ken délelőtt ismét kecskeméti programok zárják. Ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Ma őszéül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyéi Bizottsága. A végrehajtó bizottság az aláb­bi napirend megtárgyalását javasolja a pártbizottságnak: Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottsága 1979. március 28-i üléséről. A na­pirend előadója: Horváth Ist­ván, megyei első titkár. Jelentés a megyei pártbi­zottság 1976. szeptember 17-i — az építőipar fejlesztésére hozott — határozata végre­hajtásának helyzetéről, ja­vaslat a MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-i határozata végrehajtásának megyei feladataira. Előadó: Erdélyi Ignác, megyei titkár. Jelentés a végrehajtó bi­zottság 1978. II. félévi mun­kájáról. Előadó: Terbe Dezső megyei titkár. Mi ösztökél újításokra? í i. oldal Sajtóposta í. oldal Iskolaügyi séta Kiskőrösön 5. oldal Nyelvőr 5. oldal Sport 6—7. oldal Az anyanyelv hetének megyei megnyitója Csátalja község, a bajai járás, de egyben az egész megye a tegnapi nappal ismét gazdagabb lett egy olyan intézménnyel, mely ezentúl Bács-Kiskun egész terü­letére kiterjedően a nemzetiségi kulturális tevékenység, a ha­gyományőrzés és nyelvápolás egyik műhelye lesz a tervek, el­képzelések szerint. Felavatták — jelképesen az idei anyanyelv he­te megyei megnyitójával össze­kötve — a csátaljai nemzetiségi klubot. Délelőtt fél tizenegykor a hely­beli pártszékház épületében ki­alakított, két helyiségből álló, szépen és korszerűen berendezett, remekül felszerelt új klubban Kovács István, a TIT megyei szaktitkára köszöntötte azokat, akik eljöttek a nagy eseményre. Üdvözölte többek között külön is Such Jánost, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövet­ségének főtitkárát, Réger Antalt, és Mándics Mihályt, a német il­letve a délszláv szövetség főtit­kárát, Milássin Bélát, a Kulturá­lis Minisztérium nemzetiségi osztályának helyettes vezetőjét, dr. Kurucz Imrét, a TIT főtitká­rát, Lőrincze Lajos nyelvtudóst, a TIT Magyar Nyelvi Választ­mányának elnökét, dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhe­lyettesét, Komáromi Attilát, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettesét, Gaál Gyulát, a bajai járás pártbizottságának el­ső titkárát. Először az új nemzetiségi klub ünnepélyes átadására, felavatásá­ra került sor. A TIT főtitkára mondott beszédet. Hangoztatta bevezetőül, hogy e mostani ese­mény is ékesen bizonyítja: pár­tunk és kormányunk szilárd marxista—leninista alapon kö­vetkezetesen munkálkodik nem­zetiségi politikánk minél tökéle­tesebb megvalósításán. „A nem­zetiségi közművelődést — mon­dotta — mi az általános köz- művelődés szerves részének te­kintjük". Beszéde végén dr. Ku­rucz Imre köszönetét mondott azoknak a szerveknek és szemé­lyeknek, akiknek áldozatos mun­kája révén létrejött Csátalja és a megye új' intézménye. Ezután került sor az 1979-es anyanyelv hete megyei rendez­vénysorozatának megnyitására. Ez alkalommal dr. Lőrincze La­jos népszerű tudós és nyelvmű­velő tartott előadást Az anya­nyelv szerepe az ember életében címmel. A csátaljai program jó alkalmat nyújtott a nyelvi', pe­dagógiai, közművelődési és nem­zetiségi szakembereknek a továb­bi, sokféle közös teendők meg­vitatására is. Szó esett például az új nemzetiségi klub jövőbeni tartalmi munkájáról. Röckl Jó­zsef iskolaigazgató, a helyi TIT- szervezet titkára elmondotta, hogy egyebek között e klub ke­retében történik majd a me­gyénkben élő német, délszláv és szlovák lakosság hagyományőr­zéssel foglalkozó szakembereinek a sokirányú továbbképzése. V. M. MAGYAR VEZETŐK RÉSZVÉTTÁVIRA TA Földrengés Jugoszláviában • Az AP hírügynökség térképe a földrengés epicentrumát mutatja. Kedden reggel újabb földren­gés rázta meg Jugoszláviában a crna-gora-i tengermelléket. Ha­tására a szakadó esőben újabb épületek dőltek össze, embereket temetve maguk alá. A Herceg- noviból a Kotori-öbölbe vezető or­szágút közel 100 méteres szaka­szon a tengerbe süllyedt. A vasárnap reggeli földmozgás, amely a Richter-skála szerint 7,2 fokos erősségű volt, hatalmas ká­rokat okozott. A kedd reggeli ren­gésig további ötven kisebb erejű lökést észleltek. Ezek együttes ha­tására Barban szinte nem maradt olyan épület, amely nem dőlt össze, vagy nem rongálódott meg. A kikötőben elsüllyedtek a rak­partok, vagy megrepedtek, az óriás emelődaruk ledőltek, vagy kiugrottak a helyükről. A ka­tasztrófa halálos áldozatainak pon­tos számát csak napok múltán lehet megállapítani. Az eddig el­szállított, mintegy ötszáz súlyo­sabb sebesült gyógykezelése biz­tosított. A legnagyobb gond a víz­ellátás megszervezése, a szétrom­bolt villany- és telefonhálózat helyreállítása, valamint a hajlék nélkül maradt lakosság ellátása. Legsürgősebben takarókra és sát­rakra van szükség, mivel kedd reggelre megeredt az eső, ami rá­adásul a romeltakarítást is nehe­zíti. A mentési munkálatok a had­sereg alakulatainak bevonásával folynak. A hazai és külföldi tu­ristákat, valamint a gyerekeket biztonságos helyre szállították. Ulcinjban általános készültségi ál­lapot van érvényben. Nagy erő­vel folynak a munkák a Titograd —Szutomeri vasútvonal helyreál­lításán. Egymás után érkeznek a szakemberek, hogy részt vegye­nek a közművek helyreállításá­ban. A földrengés sújtotta váro- (Folytatás a 2. oldalon.) 0 A műtrágyázás után kombiná­torral készítik elő a talajt a ten­geri vetéséhez. Az érsekcsanádi határban • Kákonvi Tivadarné és Csengeri Lajosné, a kertészeti brigád tagjai elégedettek a paprikapalánták fejlődésével. (Szabó Ferenc felvételei) Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben is minden percet kihasználnak a soron kö­vetkező munkák sikeres elvégzé­sére. Az egyik legfontosabb nö­vényüket, a kukoricát az idén 686 hektáron vetik, ebből 111 hektár a silókukorica. Alapos talajelőkészítés után megkezdték a vetést. Átlagosan 400 kilo­gramm vegyes hatóanyagú mű­trágyát szórtak a talajba. Most végzik a búza vegyszeres gyom­irtását és a gyümölcsök permete­zését is. Hagyományos a paprikater­mesztés. Az idén a paradicsom alakú zöldpaprikát vetik 27 hek­táron. Az ehhez szükséges palán­tákat maguk nevelik 2600 négy­zetméteren. LASSÚ A JAVULÁS Az első negyedévi árellenőrzések tapasztalatai Bevételeink minden 100 forint­jának közel 80 százalékát a ke­reskedelemben költjük el. Ez a körülmény az árukínálat javítása, a hálózat bővítése, s általában a vásárlási körülmények fokozatos fejlesztése mellett az árak erőtel­jes ellenőrzését is megköveteli. A megyei tanács kereskedelrtii osz­tálya 4 tanácsi vállalat, 23 áfész, továbbá számos más kereskedel­mi szerv, és több mint 600 — a lakosság ellátásában közvetlenül részt vevő — magánkereskedő ese­tében végez folyamatos árellenőr­zést. E munkában a helyi tanácsi szakigazgatás mellett mind erő­teljesebb a kereskedelmi társa­dalmi ellenőrzés segítsége is. Az SZMT elnöksége legutóbbi ülésének egyik napirendi pontja­ként az a tájékoztató jelentés sze­repelt, amely a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya által ez év el­ső negyedében végzett fogyasztói érdekvédelmi és árellenőrzések főbb tapasztalatait ismertette. Nem véglegesen összegezett meg­állapításokról van tehát szó, ha­nem — mondhatjuk úgy is — bi­zonyos tendenciákról, amelyek jobb, illetve helyes irányba való tereléséhez szükséges egy-egy rö­vid időszak megfigyeléseinek hasznosítása. A jelzett időszakban végzett el­lenőrzések szerint az áruellátás alapvetően .az előző évi szinten folytatódott, s az ismert egyes tartós fogyasztási cikkek hiányá­tól eltekintve, kiegyensúlyozott­nak minősíthető. A kereskedelem és a vendéglá­tás ármunkája — néhány főbb megállapítással alátámasztva — így jellemezhető. A kereskedelmi szervek ármagatartása kiegyen­súlyozott. Ezt igazolja egyébként az is. hogy a megyei árindex évek óta nem haladja meg az orszá­gos átlagot. Kifogásolható maga­tartás elsősorban a nem keres­kedelmi főtevékenységű gazdál­kodó szerveknél — mgtsz és azok társulásai — mutatkozik fő­ként szakmai és jogszabályisme­ret hiányából, s csak igen elszi­getelten árnyereségre való törek­vésből eredően. A központok vezetésének több­ségére jellemző árfegyelemmel szemben a bolti, vendéglátó üz­leti tevékenységben már gyako­ribbak a fogyasztók érdekeit sér­tő cselekmények. Gyakori az ár­mozgásból eredő szabálytalan ár- alkalmazás, s a gondatlanság. Az okok közé sorolható a vállalati— szövetkezeti belső ellenőrzés elég­telensége, alacsony hatásfoka, s egyes gazdasági vezetők igényte­lensége. A vizsgálatok 23,8 száza­lékánál alkalmaztak — nem egy esetben szigorú — felelősségre vonást. A vállalati—szövetkezeti ellenőrzéseknél ez az arány nem éri el az 5 százalékot sem. Az egyes témavizsgálatokon be­lül átfogó jelleggel a hús és hús- készítmények forgalmazását el­lenőrizték, különös tekintettel az árak alkalmazására és a minősé­gi előírások betartására. Az érté­kesítés során, az áru jellegéből, a nagy tömegű vásárlásokból ere­dően leggyakrabban a különféle húsrészek árának felcserélése miatt károsodik a vevő. Emiatt a vizsgálatok 25,5 százalékánál vont eljárást maga után a cselekmény, A kisegítő és háztáji gazdaság egyre növekvő szerepe, az állat- tenyésztési ágazat mind erőtelje­sebb mértékben igényli a külön­féle tápok, takarmányok kereske­delmi forgalmazását. Az állami és szövetkezeti takarmányboltok­nál tartott átfogó vizsgálatok sze­rint — elsősorban a szövetkezeti kereskedelemben rendezetlen az értékesítés; gyakran veszélyezte­tett a fogyasztói érdekvédelem. A szállítói számlázás nem megnyug­tató. a minőségi összetétel válto­zásánál figyelmen kívül hagyják az árcsökkenést — ami gyakran árdrágításra vezet. Mindezzel pá­rosul az ellenőrzés hiánya is. A tápok árának túllépése, a papír­zsákok magasabb áron való el­adása, az alacsonyabb minőségi osztályok figyelmen kívül hagyá­sa miatt az esetek 37,2 százaléká­ban alkalmaztak személyi fele- lősségrevonást, komolyabb ösz- szegű elvonás, kártalanítás, kész­letleárazás mellett. Üjszerű vizsgálatként a hasz­nált személygépkocsik forgalma­zását, az átvételi és eladási árak helyességét ellenőrizték a MER­KUR Vállalat kecskeméti tele­pén. Megállapították, hogy a jog­szabályi rendelkezések érvénye­sülnek. A lakossági panaszok közül ki­emelést érdemel a vendéglátást érintő, a lakodalmi rendezvé­nyeknél utólag mutatkozó, az árak felszámításával kapcsolatos reklamáció. (Esetenként több ezer forintos eltérések.) Szükséges a fokozottabb ellenőrzés. A ruházati cikkek főárucso­portjában a divatváltozás, a gyore választékcserélődés miatt — vi­szonylag folyamatos ármozgás ta­pasztalható. Ennek folytán előfor­dul a vevőt zavaró árkettősség is. Az osztályos áruk beérkezését nem mindenkor követi az árjelzések változtatása, így előfordult pon­tatlan áralkalmazás is. Az ár és minőség összhangja terén alig változott a helyzet. Az. ipar helyenként erősen kifogá­solható magatartása, a kereske­delmi szervek együttes fellépésé­nek hiánya folytán — a tanúsí- tottnál gyengébb minőségű áruk forgalmazásával jelentős árnye­reség rfealizálódik, jön létre — szinte kizárólagosan a termelők­nél. A csak lassú javulást igazoló árellenőrzések — az osztály ellen­őrző munkájának erősítése mel­lett szükségessé teszik a társadal­mi ellenőrzésfokozást, s nem utolsósorban a vállalati—szövet­kezeti ellenőrzés eddiginél haté­konyabb érvényesülését is. T. I. Öntözőberendezések, szivattyúk Kisebb a kereslet a tavalyinál A kora tavasz csapadékos idő­járása nem biztosíték arra, hogy belátható időn belül nem fordul szárazabbra, esetleg aszályosra az idő. Az öntözőgépeket forgalma­zó vállalat szakemberei a meg­mondhatói, hogy a hirtelen bekö­szöntött szárazság idején hány­szorosára nő az érdeklődés e be­rendezések iránt. Pedig a szivattyúkat és a be­rendezéseket egész évben szállít­hatnák a gazdaságok, ha idejében megrendelnék. Tavaly a Bács- Kiskun megyei AGROKER Vál­lalattól 40 öntözőberendezést vá­sároltak mgg a mezőgazdasági nagyüzemek. A múlt nyár óta be­érkezett megrendelések alapján az idén viszont nem kell eny- nyi. Az AGROKER ebben az év­ben mintegy 11 millió forint ér­tékű öntözőberendezés forgal­mazását tervezi. Ezt nagyrészt a vontatható, önjáró, valamint a körforgó berendezések teszik ki, melyek között található alacsony és magas növénykultúrában al­kalmazható is. Érdekes a forgalmazók megfi­gyelése, mely szerint a teljes be­rendezéseknél keresettebbek a különálló tartozékok. Tavalyelőtt igen sokat, tavaly már valamivel kevesebbet szállítottak el a rak­tárakból. A nagy teljesítményű öntöző­szivattyúk értékesítése hasonló képet mutat, mint az öntözőberen­dezéseké. A múlt évihez nem is mérhető az idei érdeklődés. Magyar—amerikai parlamenti tárgyalások Az Amerikai Egyesült Államok képviselőházának küldöttsége — amely Thomas P. O’Neillnek, a képviselőház elnökének vezeté­sével hivatalos látogatáson tartóz­kodik hazánkban — kedden dél­előtt a Hősök terén megkoszo­rúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét. A koszorúzást követően az Or­szágházban megkezdődtek a hi­vatalos parlamenti tárgyalások. A magyar tárgyalócsoportot Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az amerikai • küldöttség tárgyalócso-' portját pedig Thomas P. O’Neill vezeti. A megbeszélés során áttekin­tették a két ország együttműkö­désének helyzetét. A kétoldalú kapcsolatokról szólva megállapí­tották: az utóbbi években minden területen felgyorsult a fejlődés. Az álláspontok megegyeztek abban is, hogy a további lehetőségek ki­aknázásához újabb közös erőfe­szítéseken át vezet az út.

Next

/
Oldalképek
Tartalom