Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 11. szám Ára: 1,20 forint 1919. márcins 25. vasárnap N. K. Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Odessza Területi Bizottsága első titkára, az SZKP Központi Bizottságának tagja ma­gyarországi látogatása során, tegnap, megyeszékhelyünkre érkezett. Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a kedves vendéget, aki hosszú éveken át testvérme­gyénk, a Szovjetunió Krím Területe pártbizottságának első' titkára volt. Kiricsenko elvtárs, mint ismeretes, kezdettől fogva sokat tett a testvérmegyei kapcsolatok ápolásáért, fejlesztéséért, mostani látoga­tása alkalmával is őszinte baráti szeretettel érdeklődött Bács-Kiskun megye előrehaladása, fejlődése iránt. A fogadáson jelen voltak a me­gyei pártbizottság titkárai is. N. K. Kiricsenko I Kecskeméten Magyar­portugál egyezmények Két egyezményt írtak alá szombaton délben a Külügymi­nisztériumban tartott magyar— portugál külügyminiszteri tár­gyalások eredményeként, Púja Frigyes, valamint Joao de Frei­tas Cruz magyar—portugál kon­zuli egyezményt írt alá. Az egyezményt- a két ország között évről évre növekvő idegenforga­lom tette szükségessé. A megál­lapodás rögzíti az egymás terü­letén tartózkodó állampolgárok érdekvédelmével kapcsolatos fel­adatokat, jogokat, kötelezettsége­ket. Ugyancsak a Külügyminisz­tériumban Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi miniszter, valamint a portugál külügymi­niszter magyar—portugál keres­kedelmi—tengerhajózási együtt­működési megállapodást írt alá. A két ország kölcsönösen elő­nyöket biztosít egymásnak a ki­kötői áruforgalomban, bővíti a magyar—portugál hajózási kap­csolatokat, s segítséget nyújt a két ország között növekvő áru­forgalom vízi úton való zavarta­lan lebonyolításához. * Antonio dos Santos Ramalho Eanes, a Portugál Köztársaság el­nöke, valamint kíséretének több tagja szombat' délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Először a kelenföldi lakótelepre hajtatták, ezután megtekintették a Mátyás-templomot, majd a Halászbástyáról Budapest pano­rámájában gyönyörködtek. Ezt követően ellátogattak a Nemzeti Galériába. Szege Bálint, a Ma­gyar Nemzeti Galéria főigazga­tó-helyettese fogadta a vendége­ket, akik megtekintették a XIX. és XX. századi festészeti és szobrászati kiállítást. A vendégeket elkísérte Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Csaba Ferenc, hazánk lisszaboni nagykövete. (MTI) Hatvan éve történt 3. (»dal A vezetők utánpótlása I. oldal Gromiko Szíriába utazott MOSZKVA Andrej Gromiko, az SZKP PB KB tagja, külügyminiszter szom­baton rövid baráti látogatásra Damaszkuszba utazott. Gromiko a Szíriái Arab Köztársaság veze­tése meghívásának tesz eleget. A repülőtéren Andrej Gromi- kót Arvid Pelse, az SZKP KB PB tagja, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára és más hivatalos szemé­lyiségek búcsúztatták, köztük volt Szíria moszkvai nagykövete is. (TASZSZ) ..., ... . 9 : • - .1- , Szakmai műveltség I Gyorsan változó világunk­ban, a tudományos technikai forradalom korszakában egyre növekvő jelentősége van a szakmai műveltség állandó, folyamatos növelésének. Ez a megállapítás nem új, más és más megfogalmazásban sok­szor elhangzik napjainkban. Lényegében arról vari' szó, hogy a tudományos kutatások eredményei minél gyorsabban váljanak a gyakorlati élet esz­közeivé, a termelés lendítői- wé. Manapság már a gyermek­korban elkezdődik bizonyos szakmai ismeretek elsajátítá­sa, hiszen a technika megany- nyi vívmánya veszi körül még a lakásban is az ifjú emberpalántákat. Mégsem le­het a továbbiakban csupán a spontaneitásra bízni a tanu­lást, illetve az érzék kifejlő­dését. Az általános és közép­iskolákban ezért különböző szakkörök működnek az ér­deklődés felkeltésére. A szak­mák elsajátítása pedig a szak­munkásképzőktől az egyete­mekig, különféle intézetekben fejeződik be ma már eléggé magas szinten. Bács-Kiskun megye nemrég még hazánk legelmaradottabb területei közé tartozott. Ha azonban a ma ifjúságának ál­talános és szakmai műveltsé­gét tesszük mérlegre, óriási fejlődésnek lehetünk tanúi. Akkor sem kapunk rossz ké­pet, ha az ország más részei­vel teszünk e tekintetben ösz­szehasonlításokat. A szakma kiváló tanulója versenyek or­szágos döntőiről például szá­mos értékes helyezéssel ér­keztek haza fiataljaink az utóbbi években. Nem egy fi­gyelemreméltó kezdeménye­zés is elindult Bács-Kiskun- ból. Itt rendezték meg tavaly — az országban először — a számítástechnikai vetélkedőt. Ez azt jelenti, hogy a megye ifjúsága korunk új tudo­mányága iránt is érdeklődik. Az is örvendetes, hogy a kö­zépiskolások (tehát még nem szakmunkástanulók) most az elektrotechnikai ismeretek­ben készülnek megyei szintű vetélkedőre. Mindez elégedettséggel tölt­het el bennünket, a fő figyel­met mégis a szakmunkáskép­zőkből, egyetemekről, főisko­lákról már kikerült szakem­berekre kell fordítani. Termé­szetesen az alapokat már itt is leraktuk. A Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségén belül mű­ködő 16 tudományos egyesü­let a mérnökök, technikusok zömét tömöríti. A MTEsz­nek oktatási bizottsága is van, amely számos lehetőséget te­remt a szakmai műveltség el­mélyítésére. A tagegyesületek különböző rendezvényekkel se­gítik tagjaik szakmai tovább­képzését. Az önképzéshez mű­szaki könyvtárakkal, gazdag szakirodalommal áll rendel­kezésükre. Országos szakte­kintélyek tartanak előadáso­kát, ugyanakkor a műszaki klubokban az azonos érdeklő­désű szakemberek kicserélhe­tik gondolataikat, tapasztala­taikat. Ma már ott tartunk, hogy sok témában a világ legfej­lettebb technikáját is ismerik elméletileg, s ha ide telepíte­nék a berendezéseket, a gya­korlatban is tudnák alkalmaz­ni. Am mégis felmerül a kérdés, minden a legjobb irányban halad-e? Vajon pár­huzamosan fejlődik-e a szak­mai műveltség az igényekkel, a tervezett fejlesztéssel. Sokat beszélünk mostaná­ban a termékszerkezet változ­tatásáról, annak egyre sürge­tőbb voltáról. Erre az is kész­tet bennünket — ha tetszik, ha nem —, hogy a világpia­con csak korszerű, jó minő­ségű, gazdaságosan értékesít­hető termékekkel állhatjuk meg helyünket. Ez egyben ar­ra kell, hogy figyelmeztesse szakembereinket, hogy sok olyan árucikket gyártunk, amely már nem, vagy leg­alábbis nem sokáig • kelendő sem a bel-, sem a külföldi piacon. A termékszerkezet változta­tása tehát állandóan napiren­den levő téma, amelynek egyik legfontosabb előfeltéte­le a szakmai műveltség folya­matos növelése. E tekintetben nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szakmunkásokat, a szocialista brigádokat. Törek­véseket a továbbképzésre ná­luk is találunk, hiszen egyik jelszavuk így hangzik: tanul­ni. A műszaki értelmiség pe­dig ennek megvalósításához is kinyújthatja segítő kezét. » N. O. TAPASZTALATOK HÁROM ÜZEMBŐL Sikeres volt az első negyedév • Az MMG-Automatika Művek kecskeméti gyárában telepítik a jé— pékét az új műhelycsarnokban. Képünkön a numerikus vezérlési élhajlító gépet programozzák be. (Straszer András felvétele.) Az első negyedév termelési ered­ményeit azért fontos figyelemmel kísérni az ipari üzemekben, mert azokból már messzemenő követ­keztetéseket lehet levonni az esz­tendő további alakulására vonat­kozóan. Ilyenkor még általában nem zökkenőmentes a kapcsolat az anyagellátó, az együttműködő vállalatokkal, az üzemen belüli bajok is kiütköznek. Ám a ta­pasztalatok tanulságait levonva, idejében hozzá lehet látni a hibák kijavításához. Az MMG AUTOMATIKA MÜ­VEK kecskeméti vezérléstechni­kai gyárának igazgatója, Vári Csaba arról tájékoztatott, hogy mozgalmas volt náluk az esztendő első három hónapja. Megkezdték az új, 4300 négyzetméteres üzem­csarnok berendezését. Itt gyárt­ják majd a műszerek vázszerke­zeteit, s itt kap helyet az elektro­nikus szerelde is. Sőt, a vázszerke­zetgyártást már el is kezdték. Az év elején a vállalati köz­pontból hozzájuk telepítették a szovjet olaj- és földgáz-szivattyú­állomások teljes tervezését, s az­óta a tervezői létszámot kétszere­sére növelték. Április közepétől náluk végzik majd a Zsiguli-mű- szerfal komplett szerelését, s erre is fel kellett készülni az elmúlt hónapokban. Volt munkájuk tehát bőven, mégsem ez volt az oka annak, hogy 80 millió forintos első negyedévi termelési tervüket 95—96 százá- lékra teljesítik. A lemaradás oka sokkal inkább az anyaghiány, s az. hogy kooperációs partnereiktől nem kapták meg mindig idejében a félkésztermékeket. Értékesítési tervüket lényegében teljesítették, vagyis a megrendelők igényeit idejében kielégítették. Ä tizennégy olaj- és földgáz-szivatv- tyúál lomás utolsó tételeit is el­szállítják március végéig a Szov­jetunióba. A gázveszélyt jelző be­rendezések is úton vannak már. A lemaradás tulajdonképpen az elő- regyártásban mutatkozik, ami ter­mészetesen fontos előfeltétele a további termelésnek. — Első negyedévi értékesítési tervünk 63 millió forint volt, amit kb. 68 millióra teljesítünk — mon­dotta Fábián Kálmán, a Fém­munkás kiskunhalasi gyárának főmérnöke. — Vasszerkezeteket szállítottunk a budapesti metró, a paksi atomerőmű építkezéséhez, a lakásépítkezésekhez pedig házgvá- ri szerelvényeket. Gyárunkon te­hát nem múlik a fontos népgaz­dasági létesítmények határidőre való felépítése. Termelési sikereink elérése azonban nem volt könnyű üze­münk kollektívája számára. Köz­ben ugyanis építkezünk, s az 5200 négyzetméteres nagycsarnokban még az idén meg akarjuk kezdeni a termelést. S mint a festőnek a szobában hagyott bútort, úgy kell kerülgetnünk sokszor az építőket. A munkaszellem azonban jó, szo­cialista brigádjaink számos fel­ajánlást tettek az éves tervek tel­jesítésére. A GANZ VILLAMOSSÁGI MÜ­VEK bajai készülékgyárának fő termékei az INTEGRA DOMINO rendszerű vasútbiztosító berende­zések, amelyeket svájci licenc alapján készítenek. Rajtuk kívül a villamos vasúti járműgyártás részére készülékeket szállítanak, s gyártanak még liftvezérlő beren­dezéseket is. Ebben az évben a gyár dolgo­zói 745 millió forintos tervet való­sítanak meg, miközben termékeik­kel hozzájárulnak a vállalat dol­lárt hozó exportfeladatainak meg­oldásához. Az első negyedévre 180 millió forint termelési értéket irá­nyoztak elő. Ebből — mint Nemes János termelési főmérnök tájé­koztatott — januárban és február­ban 118 milliót teljesítettek. A harmadik hónapban á termelés és az árukibocsátás üteme valame­lyest gyorsult, s várható, hogy áp­rilis elsejéig 5—10 millió forint­tal több értékű gyártmányt szállí­tanak ki, mint amennyit az első negyedévre terveztek. Abban, hogy a következő időszakot egy kis előnnyel kezdhetik meg, közreját­szott a jobb munkaszervezés, és a szocialista brigádok folyamatos versenye. Az ÉPÍTÖGÉPGYÁRTÓ VÁL­LALAT kalocsai gyárának kol­lektívája tavaly 100 millió forin­tos árbevételi és 14 millió forintos nyereségtervet valósított meg. Az idén 6 százalékkal növelik a ter­melést, úgy, hogy közben átalakít­ják a gyártmányösszetételt. Ez az­zal függ össze, hogy az építőipar eszközigénye megváltozott, az emelőgépek és sablonok iránt nőtt meg a kereslet. / A vállalat a korábban kisgépe­ket készítő kalocsai gyárának az emelőgép-előállításban adott új feladatot: futóműveket gyárt a kollektíva különféle darukhoz. Az idei termelési értéknek már mint­egy harminc százalékát hozzák létre futóműgyártással. A régi ter­mékek, a zsaluvibrátorok válasz­tékát szűkítik, négyről kettőre, de a megmaradó, fejlesztett típusok­kal valamennyi igényt ki tudnak elégíteni. Az első negyedévi feladatát — Szalóki István igazgató tájékozta­tója szerint — teljesíti a kalocsai kollektíva. A román zsaluvibrá- tor-megrendelésnek már eleget tettek. A következő negyedévtől hatméteres emelőállványokat gyártanak sorozatban. Ezek — & a tizenkét méteres, amelynek még a prototípusánál tartanak — szin­tén új termékei a kalocsai ÉPGÉP- gyárnak. A sok új gyártmány jó minőségű előállítása próbára teszi a kollektívát szakmailag, de nem „félnek” tőlük, vállalják a to­vábbfejlődéssel járó nehézségeket, tanulást. N. O.—A. T. S. BÁCSALMÁSI, HELVÉCIÁI, DUSNOKl KEZDEMÉNYEZÉS Példát mutatnak a termőföld hasznosításában Utcasorok, lakótelepek, vízügyi létesítmények és ipari üze­mek terjeszkednek a hajdani zárt kertek helyén. Másutt fe­nyő- és lomboserdők foglalják el a közeli és távoli szántó­földeket a városok, falvak szomszédságában. A legutóbbi év­tizedben több ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági terü­let Bács-Kiskun megyében. Ennek a legnagyobb részén er­dőt ültettek. Igen számottevő a kommunális és egyéb célra igénybe vett szántó is. A termőföld csökkenésével megvál­tozott a művelési ága^ aránya. Nagyobb lett az erdő, a sző­lő, a gyümölcsös és kisebb a szántóföld. Mindebből az következik, hogy a korábbinál kisebb mezőgazda- sági területen kell több gabonát, kerti veteményit, egyéb mezőgaz­dasági terméket előállítaná. A mezőgazdasági termelés fejlődé­sének lényeges kérdésévé vált a termőföldnek, mint nemzeti kincsnek az ésszerű hasznosítása. A Dunai—Tisza-közénefc sajátos természeti viszonyai folytán, Bács-Kiskun megyében százezer hektár olyan termőterület van a mezőgazdasági üzemek tulajdoná­ban, amelyet minőségük, arany­korona értékük szerint a hato­dik, hetedik osztályba soroltak. Felmerül a kérdés, vajon sza­bad-e ekkora területet különbö­ző okok miatt, a mai követel­ményeknek nem megfelelő mér­tőkben és módon hasznosítani. A kiskunsági homoktalajon kima­gasló színvonalon termelő Helvé­ciái, Kiskunhalasi, Izsáki Állami Gazdaság szőlő-, gyümölcster­mesztő, állattenyésztő ágazatának több éves sikere, a helvéciai Pe­tőfi, a városföldi Dózsa Tsz 70 mázsát meghaladó kukorica ter­mésátlaga, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a kiskunfélegy­házi Lenin, a tompái Kossuth, a kisfcumimajsai Jonathán Tsz több termelési ágiban elért nyere­séges gazdálkodása, az izsáki Sárfehér, a császártöltési Kos­suth Tsz, a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet kertészeti ága- zatfejlesztő tevékenysége, és szá­mos homokhátsági közös gazda­ság nyereséges működése bizo­• A talaj tápanyagtartalmának, a növényzet igényének megfele­lően műtrágyáznak a bátyai Pi­ros Paprika Tsz-ben. nyitja azt, hogy az átlagosnál kedvezőtlenebb természeti adott­ság sem lehet akadálya a ma­gas színvonalú gazdálkodásnak, a mai követelményeknek megfelelő élelmiszer-termelésitek. (Folytatás a 2. oldalon.) _ , • Felmelegedett az idő, alkalmas a talaj hőmérséklete, vetik a fűszerpaprikát a kalocsai táj legnagyobb paprikatermesztő szövetkezetében, Dusnokon. (Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom