Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-16 / 63. szám

1979. március 16. • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT-SPORT Ez történt az NB I-ben Ferencváros—Tatabánya 5— 1 (4—0) Tatabánya, 15 000 néző, vezette: Lauber. Góllövők: Nyilasi 4, Szokolai, illetve Schmidt. Békéscsaba—Vasas Izzó 6— 0 (1—0) Békéscsaba, 9000 néző, vezette: Kuti. Góllövők: Tulipán 2, Pogács 2, Tisza, Bánáti. Diósgyőr—Zalaegerszeg 4—0 (2—0) Diósgyőr, 7000 néző, vezette: Makó. Góllövők: Tatár, Borostyán, Teodoru V., Teodoru B. Bp. Honvéd—Haladás VSE 1—1 (0—0) Szombathely, 700 néző, vezet­te: Tompa. Góllövők: Kocsis, illetve Hor­váth I. Vasas—Pécsi MSC 3—1 (2—0) Fáy u., 400 néző, vezette: Pa­lotai. Góllövők: Váradi (11-esből), Kiss, Zombori, illetve Nagy. Dunaújváros—Salgótarján 4—2 (2—0) Dunaújváros, 500 néző, vezet­te: Tátrai. Góllövők: Szepesi 3, Kuti (11- esből), illetve Földi 2. Csepel—MTK-VM 1—0 (1—0) Hungária körút, 400 néző, ve­zette: Mohácsi. Góllövő: Vincze. C. Dózsa—Székesfehérvári MÁV Előre 3—0 (1—0) Megyeri u., 10 000 néző, vezet­te: Győri. Góllövők: Nagy, Fekete, Törő- csik. Videoton—Rába ETO 2—0 (0—0) Székesfehérvár, 6000 néző, ve­zette: Tóth. Góllövők: Szabó, Burcsa. Az NB I. állása 1. Ü. Dózsa 20 12 6 2 51—22 30 2. FTC 20 12 5 3 45—23 29 3. Bp. Honvéd 20 11 6 3 45—18 28 4. DVTK 20 12 2 6 33—25 26 5. Tatabánya 20 8 6 6 35—31 22 6. Rába ETO 20 7 7 6 23—18 21 7. Videoton 20 6 8 1 23—25 20 8. Békéscsaba 20 7 5 8 26-21 19 9. STC 20 6 7 7 30-30 19 10. Dunaújváros 20 6 7 7 30-32 19 11. PMSC 20 5 9 6 18—26 19 12. Vasas 20 5 8 7 28—33 18 13. ZTE 20 5 7 8 19—24 17 14. MÁV Előre 20 6 4 10 23-27 16 15. MTK-VM 20 6 4 10 23—27 16 16. Csepel 20 4 8 8 22—27 16 17. Haladás 20 5 4 11 21—48 14 18. Vasa3 Izzó 20 2 6 12 18—41 10 BIRKÓZÁS Kocsis nyert a nemzetközi mezőnyben Bács-Kiskun mégyében sok jó birkózó „gyűri egymást” a sző­nyegen, bár nemzetközi szinten nem kényeztetik el a közönséget. Most úgy tűnik, a télegyházi „Besze-iskola” új hatása, a 70 kg-os ifjúsági kötöttfogású Ko­csis László személyében meglesz Réczi utóda. Kocsis olyan ver­senyző, aki bárhol -és bármilyen körülmények között „hozza ma­gát”. Budapesten a Száraz István nemzetközi ifj. II. kcs. kötöttfo­gású versenyen öt ország leg­jobbjai között nyert olyan ver­senyben, ahol elindult a magya­rok mellett a teljes bolgár, len­gyel és NDK ifjúsági válogatott is. Kocsis öt mérkőzést vívott. Először Magyar (Ú. Dózsa) lelép­tetéssel, majd Banyárt (Honvéd) tussal verte. A harmadik mérkő­zésén Konstantinov bolgár baj­nok ellen 4—3 arányú —, majd a negyediken Hans Jürgen (NDK) ellen 8—2 arányú pontozással győzött. Az utolsó mérkőzésén a diósgyőri Kopcsek ellen mind­össze 10 másodpercre volt szük­sége a kétvállas győzelemhez, s ezzel a súlycsoportjában első lett. Ugyanezen a versenyen 56 kg-ban Szabó (KSC) ötödik, a 65 kg-ban Kovács M. (KSC) hatodik, a 75 kg-ban Tokai (KSC) is hatodik volt. ÉRTÉKES HELYEZÉSEK A DÉLTERÜLETI birkózöbajnoksAgon Szegeden rendezték meg a fel­nőtt szabadfogású délterületi baj­nokságot, ahol megyénkből szo­katlanul sok birkózó vett részt, s kitűnő helyezéseket értek el. 48 kg-ban Dudás (Soltvadkert) első helyen végzett, 52 kg-ban Bállá (KSC) nyert bajnokságot. 82 kg- ban nagy meglepetésre bemérle­gelt a kiskunfélegyházi Seres Já­nos, és simán meg is nyerte a bajnokságot. Harmadik helyen végzett a kunszentmiklósi Loson- *czi. 90 kg-ban a „veterán” Ba­losa -(KSC) háromévi kihagyás után újra megvert mindenkit. Az egykori sokszoros válogatott ver­senyző összesen alig 1 percet töl­tött szőnyegen a négy ellenfelével. Mindet tussal verte. Ugyanitt Ko­sa (Soltvadkert) 3. 100 kg7ban Mészáros (Soltvadkert) szintén 3. helyen végzett. Nehézsúlyban Csatári (Soltvadkert), Vajda (SZVSE) és Borgusa (Szarvas) előtt szerezte meg az első helyet. Va­lamennyien jogot szereztek a vi­déki bajnokságon való indulásra. Így láttuk a fordulót • Jellemző kép a jánoshalmi rangadó első feléből. Gulyás kapus le­húz egy beívelt labdát, s körülötte néhány négyzetméternyi területen a pályán játszó 22 játékosnak csaknem a fele látható. (Farkas Tibor felvétele.) Csalódást okozott a mintegy 3000 főnyi szurkolónak a KSC el­ső hazai NB Il-es mérkőzése. Ta­lán nem is annyira az eredmény, mert hiszen a döntetlen ebben az osztályban még hazai környezet­ben is elfogadható eredmény, ha­nem maga a játék, ami igazán nem volt látványosan csillogó, sem gólokban gazdag. A KSC ugyanis azt játszotta, amit az el­lenfele rákényszerített. A gólok különösebb gazdagsá­gáról a megyei bajnokságban sem beszélhettünk, hiszen itt három mérkőzésen döntötte el a két pont sorsát egyetlen gól, s Csá­szártöltésen pedig egyszer sem találtak hálóba a csapatok. Valóban sok a kiállítás? A megjelent tudósításokban talán a valóságnál nagyobb hang­súlyt kapott a KSC—Vác mér­kőzés után, hogy mindkét csapat védekező felfogásban játszott. A teljes igazság helyesebben talán az lehetne, hogy a Vác valóban elsősorban védekezni akart, s en­nek érdekében a mérkőzés nagy részében még a komoly ellenak­ciók indításának lehetőségéről is lemondott. A KSC ezzel szemben nyilván szeretett volna támadni, gólt rúgni, csak éppen nem tu­dott. Az első rohamok után, amelynek során Puskásnak, Sörös­nek és szabadrúgásból Prikidáno- vicsnak is lett volna alkalma a gólszerzésre, mindinkább kitűnt, hogy a háromtagú kecskeméti csatársor aligha tud majd meg­birkózni a mindig többszörös lét­számfölényben levő váci véde­lemmel, akik ezenfelül még túl­ságosan nem is válogattak az esz­közökben, s a labdával, vagy lab­da nélkül beinduló támadót pil­lanatokon belül ellökték, felrúg­ták, vagy csak éppen „finoman” buktatták. Ahogy a helyzet éppen kívánta. A váci taktika következteben a játék súlypontja a pálya középső harmadára terelődött, ahol pedig — mivel a váci támadók nem is próbáltak beékelődni a kecske­méti védelembe — ugyancsak a vendégek voltak létszámfölény­ben. Nem csoda hát, hogy egy félidőn keresztül szinte állandóan náluk volt a labda. Hogy ez ellen mit lehetett vol­na tenni? Nyilván, ha a fociban is lehetne időt kérni, mint a ko­sárlabdában vagy a röplabdában, Molnár edző is előbb rendezhet­te volna a sorokat, hiszen sok keresztbemozgással,' legalább négy csatárral és a széleken tá­madva be lehetett volna venni a váciak keményen őrzött kapuját is. Igaz, a második félidőben vál­toztattak is a játék képén, de ad­digra már Puskásék ereje felőr­lődött, Sörös meg is sérült, s nem volt már igazi lendület a kecske­méti csapatban. Nos, ez a dolgok egyik oldala. A másik viszont kapcsolódik a Népsport szerdai NB Il-es össze­állításához, amelyben éppen a második vonalban történő sok ki­állításról esik szó. Itt is az az igazság, hogy embere — illetve játékvezetője — válogatja. Mert lehet, hogy az ősszel sök volt a kiállítás, s ebbe jócskán beleesett a KSC gárdája is. De láttunk mi is jó néhány kiállítást, például a S2EOL AK-ból Kádárt, vagy a Ganz-MÁVAG-ból Janiga kapust olyasmiért, amiért inkább nevet­ni kellett volna mint kiállítani, s mivel ezt maga a játékvezető is érezte, minden esetben jött egy „egyenlítő” kiállítás is, ugyancsak semmiért. Ezzel szemben például a BKV Előre elleni mérkőzésen a játékvezető szabadon engedte Pe­tényit és Tóthot garázdálkodni. Az eredmény — 'hárman hosz- szabb időre kórházba kerültek. Most vasárnap a váci védők kez­detben még ügyeltek arra, hogy a sorozatos taktikai szabálytalan­ság ne sikerüljön túlságosan nagyra. Később ez mindinkább nehezebben ment, s ahogy foko­zódott az iram, Garaba, Varga, majd Gere is mind keményebb belépőkre kényszerült, amelyek bizony többszörösen is túllépték MA: KÖZGYŰLÉS A Kalocsai SE köz­gyűlése : Kalocsa, Mű­velődési Központ, 16 óra. RÖPLABDA NB I-es férfimérkő­zés az 1—6. helyért: Bp. Spartacus—Kecske­méti SC, Bp. 15 óra. azt a határt, amit általában ke­ménységnek szoktak címezni, ami az NB Il-n kívül mindenütt sú­lyos durvaságnak számít, s egy­ből kiállítás jár érte. Kulcsár já­tékvezetőnek — bár termete alapján eléggé magasból szemlél­hette az eseményeket — mindez rendjénvaló volt. Szóval — ezt szögezzük le — lehet, hogy sok a kiállítás az NB II-ben, de oly­kor mégis kevés. Csak egy kicsit pihentek Jánoshalmán, a megyei rang­adónak számító Jánoshalma— Honvéd Kun Béla SE mérkőzé­sen eléggé nagy volt a tét. Hi­szen, ha a félegyházi csapat győz, lényegesen csökken a hazaiak pontelőnye, s még döntetlen ese­tén is lehetett volna reménye a honvéd együttesnek, hiszen az élen álló jánoshalmiakra, a közel­jövőben további nehéz rangadók várnak. Nos, úgy indult, hogy a félegyháziak reményeiből aligha lesz valami. A jánoshalmi csapat az első félórában azt csinált amit akart. Túlságosan is könnyen lőt­te a gólokat. Talán ezért történt, hogy a 32. perc után, amikor Gu­lyás már harmadszor kaparta ki a hálóból a labdát, a hazai csapat egy kis szusszantást engedélyezett magának. Lehet, hogy nem sokat, csak néhány percet akartak pi­henni, de utána már valahogy nem tudtak visszatalálni az előb­bi hangulatba. Pedig a félegyhá­ziak még korántsem adták fel. Annyira nem, hogy 3—2 után ugyancsak nehéz perceket élt át a jánoshalmi csapat és a szurko­lók, s bizony nem sok hiányzott ahhoz, hogy az egyik pontot el­vigye a jobb napokat látott ven­dégcsapat. Szabó Zoltán A rendszeres testmozgás hatása a szervrendszerekre Irta: Dr. Balázs Tibor megyei sportfőorvos A mai élet lüktető irama, a gé­pesítés és a technika rohamos fej­lődése az „ülve rohanó ember” idegrendszeri túlfeszítettségét hozza létre, ugyanakkor a civi­lizáció — sok áldása mellett — túlzott kényelmet nyújt és így az ember fizikai tétlenségét segí­ti elő. Az urbanizáció megváltoztatja a természetes környezetet, a tö­meges együttélés feszültségét, ál­landó tartós ingerhatást, például x zajártalmat idéz elő. Az életfor­ma átalakulása és a fejlődés okozta változás különösen az utóbbi évtizedekben olyan gyors, hogy az emberi szervezet bioló­giailag nehezen tud ehhez alkal­mazkodni. A változás gyorsasága nem veszi figyelembe a termé­szetes alkalmazkodáshoz szüksé­ges időt. Ehhez kell segítséget nyújtani, mert ha a szervezet nem tudja kiiktatni az állandó túlfeszítettséget, a tétlenség és egyoldalúság ártalmait ezekhez nem tud alkalmazkodni, akkor előbb működésbeli, majd alaki és szervezeti eltérések is jelentkez­hetnek. Ezek súlyos következmé­nyeit a nagy statisztikák már mu­tatják. Az ily módon létrejövő betegségek, mint civilizációs ár­talmak ismeretesek. Egyre emel­kedik a neurosisok, vegetatív idegrendszeri zavarok, a magas vérnyomás, érelmeszesedés, szív­infarktusos megbetegedések szá­ma. Ezeket a betegségeket első­sorban a civilizációs életforma, mozgásszegény életmód, zsíros túltápláltság, élvezeti szerek fo­kozott használata, alakítja ki, de kifejlődésüket a betegség kezde­tén a megfelelő életmód-változta­tás nélkül a folyamat tovább ha­lad és végül vissza nem fordítha­tó állapot alakul ki. Van lehetőség A védekezés lehetősége meg­van, és ennek egyik leghatáso­sabb tényezője a szakszerűen al­kalmazott mozgás, illetve tested­zés. Van tehát lehetőség arra, hegy a mai élet teremtette, egész­ségügyi szempontból nem mindig előnyös környezetben is biztosít­suk azokat a természeti ingere­ket és lehetőségeket, amelyekkel a szervezet alkalmazkodó és vé­dekező képességét fokozva kon­dicionáljuk az egyént, hogy ezzel egészségét megóvja, vagy a meg­levő ártalmakat leküzdhesse. Ezt a lehetőséget a rendszeresen, egyénre szabott testedzés biztosít­ja az ilyen módon megszerezhető előnyös biológiai változások útján. A rendszeres testmozgás, edzés mélyreható változást okoz az egész szervezetben. A különböző szervrendszereken észlelhető vál­tozás nem egyenlő. Elsősorban attól függ, mennyire veszi igény­be a rendszeres edzés ezeket a szerveket. Magát a mozgást a mozgatórendszer végzi. Ennek ak­tív részei az izmok, passzív ré­szei a csontok és ízületek. Hogy mennyire szükséges a mozgás maguknak az izmoknak, azt akkor láthatjuk, ha valami­lyen betegség miatt hosszabb idő­re ágyhoz kötődik valaki. A moz­gáshiány miatt satnyulnak az iz­mok. Ha például valaki eltöri a lábát és gipszbe helyezik azt, a gipsz levételekor szabad szemmel is jól látható, hogy a mozgásból kikapcsolt láb igencsak elvéko­nyodott. A rendszeres mozgás ha­tására az izmok megerősödnek, nő az izom tömege és ereje. Ke­vesebb lesz a zsír az izomállo­mányban, javul az izom vérke­ringése is, mert az edzett izomban dúsabb a hajszálérhálózat. Ezen­kívül gazdaságosabbá válik a glykogén (cukor) felhasználása is. Meg kell jegyezni, hogy rendsze­res edzés hatására nem az izom­rostok száma szaporodik, hanem csupán az izomrostok vastagod­nak meg és ezzel egyenes arány­ban nő az izom ereje is. Nagyon fontos változás még, hogy az ed­zett izomban megszaporodik az oxigént megkötő, a vér hemoglo­binjához hasonló miglobin meny- nyisége is. Így javul az izom oxi­génellátása. A mozgás jótékony hatása Minden mozgásnál megnövek­szik a szervezet, az izomzat ener­gia- és oxigénszükséglete. Ugyan­akkor az izomban anyagcsereter­mékek is keletkeznek, és ezeket el kell onnan szállítani. A vér szállítja ezeket az anyagokat, és ezért mozgás közben a vérkerin­gés is fokozódik, más szóval a vérkeringés meggyorsul. Ezt a következő tényezők idézik elő: a gyűjtőerekben a szív felé a visszaáramló vér mennyisége megnövekszik, tehát nagyobb lesz a szív felé a vénás vérkíná­lat. Ezt az összehúzódó izom okozza, mert összenyomja a haj­szálereket és visszereket, így a vért a gyűjtőerekben az*izomösz- szehúzódás a szív felé hajtja. A másik tényező, ami a gyűjtőeres vér keringését meggyorsítja, a mellkas szívóhatása. A légzőmoz­gások a mellüregben nyomásvál­tozásokat idéznek elő. A belégzés kezdetén a mellűri negatív nyo­más kifejezettebb. A fokozott ne­gatív nyomás szívóhatást gyako­rol a mellkas közelében haladó nagy gyűjtőerekre, és ez elősegí­ti a gyűjtőeres vér tovahaladását a szív irányába. A sportoló testgyakorlatoknál erőteljesebb légzőmozgásokat vé­gez és ezért belégzéskor fokozot­tan érvényesül a szívóhatás. A mozgás másik következménye, hogy megnövekszik a szív perc­tél fogata (a bal kamra által egy perc: alatt kilökött vér mennyi­sége). A szív a fokozott vérkíná­latot kétféle módon továbbíthatja: a) pulzusszaporulattal, b) verő­térfogat-növekedéssel. Testmoz­gás hatására a pulzus többé-ke- vésbé meggyorsul, azonkívül egy összehúzódás alatt több vért lök ki magából a szív, tehát a verő­térfogat is növekszik. A szívizom­ra nézve sokkal gazdaságosabb, ha a perctérfogat fokozása első­sorban a verőtérfogat növelésével történik. Ugyanis minél szapo­rább a szív működése, annál rö- videbb a szív elernyedés! ideje, és annál kevesebb idő jut a kam­rák telítődésére. Azonkívül ekkor telítődnek a szív saját erei, a ko­szorúserek vérrel, melyek a szív- izomzatot táplálják. Ha tehát az elernyedés túl rövid ideig tart, a koszorúserek keringése is zavart szenvedhet. Általában 180-as pul­zusszám az a határ, amely felett a szív telődése fokozatosan gyen­gül és a vérkeringés a nagyobb igényeknek már nem tud tökéle­tesen eleget tenni. Láthatjuk te­hát, hogy mozgás közben a perc­térfogat megnövekszik, és ennek eredményeképpen több vér jut ugyanazon idő alatt az izomzat- hoz. mint nyugalomban. Tartós változások Testmozgások közben megvál­tozik a vérelosztás, mert kiürül­nek a vérraktárak. Ezek nyuga­lomban tekintélyes mennyiségű vért fogadnak magukba, és ami­kor mozgás hatására kiürülnek, a keringő vér mennyisége körül­belül 15 százalékkal emelkedik. E téren a máj, a tüdő erei, a bőr alatti hajszálerek fontos szerepet töltenek be. A lép kisebb jelentő­ségű vérraktár. Ez a mechaniz­mus nagyon fontos, mert így több vörösvértest és hemoglobin állhat a vérkeringés rendelkezésére, ami fokozottabb oxigénellátást tesz le­hetővé. A működő izomban a nyugalomban levőhöz viszonyítva több hajszálér nyílik ki. Nyuga­lomban ugyanis sok hajszál nem vesz részt a keringésben. A meg­változott vérelosztás miatt’ a mű­ködő szervek részesülnek nagyobb oxigén- és tápanyagellátásban. Testgyakorlatnál az izomzat vé­gez nagy munkát és a vérelosztás olyan módon változik meg, hogy a működő izomzat vérellátása a lehető legjobb legyen. A nem mű­ködő szervek erei szűkebbek lesz­nek, és így kevesebb vért kapnak. Az eddig tárgyalt változások nem tartósak, csak a testgyakor­latok végzése közben figyelhetők meg, nyugalmi állapotban nem. De a rendszeres edzés hatására kifejlődnek tartós változások is a vérkeringési rendszerben. Főkép­pen állóképességi testgyakorlatok­ban (kerékpározók, hosszútávfutók és úszók, evezősök) edzett spor­tolók szívnagyobbodása kifejezett. (Folytatjuk.) A területi bajnokság sorsolása Kecskeméti csoport Március 18.: K. MFSC—KTE II, K. MÁV—! Kkfh. Vasutas, Kkfh. Húsos—; Szabadszállás, Laki telek—Kkfh) Szöv., Kerekegyháza—Hetény­egyháza, Ballószög—Kunszállás,' Helvécia—Tiszaalpár. Március 25.: KTE II.—Helvécia, Kkfh. Vas­utas—Kk MFSC, Tiszaalpár—Bal­lószög, Kunszállás—Kerekegy­háza, Lakitelek—Szabadszállás,1 Hetényegyháza—Kkfh. Húsos; Kkfh. Szöv.—K. MÁV. Április 1.: KTE II.—Ballószög, K. MFSC— Szabadszállás, Tiszaalpár—Kkfh,’ Húsos, Hetényegyháza—K. MÁV,’ Kunszállás—Lakitelek, Helvécia —Kerekegyháza, Kkfh. Szöv.— Kkfh. Vasutas. Április 8.: KTE II.—Kkfih. Szöv., K. MFSG —Hetényegyháza, Szabadszállás —Kkfh. Vasutas, Kkfh. Húsos—; Helvécia, K. MÁV—Kunszállás,’ Lakitelek—Tiszaalpár, Kerek­egyháza—Ballószög. Április 15.: K. MFSC—Tiszaalpár, Kkfh.' Vasutas—Kunszállás, K. MÁV— Helvécia, Kkfh. Húso6—Kerek­egyháza, Szabadszállás—KTE II, Hetényegyháza—Kkfh. Szöv., La­kitelek—Ballószög. Április 22.: KTE II.—Kkfh. Húsos, Helvé­cia—K. MFSC, Tiszaalpár—KkfhJ Vasutas, Ballószög—K. MÁV,' Hetényegyháza—Szabadszállás, Kunszállás—Kkfh. Szöv., Kerek­egyháza—Lakitelek. Április 30.: K. MÁV—Kerekegyháza, Kkfh.1 Vasutas—Helvécia, K. MFSC— Ballószög, Hetényegyháza—KTE II, Lakiteleik—Kkfh. Húsos, Kkfh. Szöv.—Tiszaalpár, Szabad- száll ás—Kunszállás. Május 6.: KTE II.—Lakitelek, Kkfh. Hú­sos—K. MÁV, Kerekegyháza— K. MFSC, Ballószög—Kkfh. Vas­utas, Helvécia-—Kkfh. Szöv., Ti­szaalpár—Szabadszállás, Kun­szállás—Hetényegyháza. Május 13.: Kkfh. Húsos—K. MFSC. K. MÁV—Lakitelek, Kkfh. Vasutas —Kerekegyháza, Kunszállás— KTE II, Hetényegyháza—Tisza­alpár, Kkfh. Szöv.—Ballószög, Sza badszál lás—Hel vécia. Május 20.: KTE II.—K. MÁV, Kkfh. Hú­sos*—Kkfh. Vasutas, Lakitelek— K. MFSC, Kerekegyháza—Kkfh. Szöv, Ballószög—Szabadszállás, Helvéciái—Hetényegyháza, Ti­szaalpár—Kunszállás. Május 27.: KTE II.—Tiszaalpár, K. MÁV— K. MFSC, Kkfh. Vasutas—Lakite- lek, Hetényegyháza—Ballószög, Szabadszállás—Kerekegyháza, Kunszállás—Helvécia, Kkfh. Szöv.—'Kkfh. Húsos. Június 3.: Kkfh. Vasutas—KTE II, K. MFSC—Kkfh. Szöv., Szabadszál­lás—K. MÁV, Kkfh. Húsos—Kun­szállás, Kerekegyháza—Tiszaal­pár, Ballószög—Helvécia, Laki- telék—Hetényegyháza. Június 10.: KTE II.—Kerekegyháza, Kkfh. Vasutas—Hetényegyháza, Kkfh. Szöv.—Szabadszállás, Helvécia— Lakitelek, Tiszaalpár—K. MÁV, Kunszállás—K. MFSC, Ballószög —Kkfh. Húsos. Területi bajnokság BAJAI CSOPORT N agybaracska—Hercegszántó 1—2, Dávod—Szeremle 2—1, Ne­mesnádudvar—Tataháza 1—0, Honvéd Kinizsi SE—Katymár 1 —2, Bátmonostor—Gara 0—3, Csátalja—Felsőszentiván 4—1, Bácsalmás—Madaras 1—1, Bács- torsód—Bácsbokod 0—1, Vaskút— Bajai SK II. 1—1, Csávoly—Ba­jai Tsz SK 1—3. Ifjúságiak: Nagybaracska—Hercegszántó 5—0, Dávod—Szeremle 3—3, Ne­mesnádudvar—Tataháza 2—1, Bátmonostor—Gara 1—7, Csátal- ja—Felsőszentiván 9—1, Bácsal­más—Madaras 1—1, Bácsborsód— Bácsbokod 1—0, Vaskút—Bajai SK II. 2—0, Csávoly—Bajai Tsz SK 0—3. A TERÜLETI BAJNOKSÁG ALLASA Bajai csoport 1. Bajai Tsz SK 21 16 2 3 59-17 34 2. Vaskút 21 15 3 3 46—21 33 3. H. Kinizsi SE 22 13 6 3 65—24 33 4. Hercegszántó 22 14 4 4 58-26 33 5. Csátalja 22 11 5 6 51-41 27 6. Madaras 22 10 6 6 32—25 28 7. Katymár 22 11 3 8 41—30 23 8. Nagybaracska 22 9 7 6 26—23 23 9. Bácsbokod 21 9 5 7 37-38 23 10. Gara 22 8 6 6 45—35 23 11. Bácsalmás 22 7 9 7 40-42 21 12. Dávod 22 7 5 10 40-38 19 13. Tataháza 22 6 7 9 33—48 19 14. Nemesnádudvar 22 7 5 10 35—52 19 15. Szeremle 22 6 5 11 31—48 17 16. Felsőszentiván 22 5 5 12 35—43 15 17. Csávoly . 21 5 2 14 19—44 11 18. Bátmonostor 22 2 3 17 11—55 7 19. Bácsborsód 22 2 ­20 29—83 4 Bajai SK II. 23 11 9 3 49—23 31 Ifjúságiak (élcsoport) \ 1. Bajai Tsz SK 22 18 3 1 90— 8 39 2. Gara 22 18 3 1 75—14 39 3. vaskút 22 11 5 3 67—13 33 4. Csátalja 22 15 3 4 65—33 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom