Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 4. Több tej, egészségesebb táplálkozás Beszélgetés Simka Istvánnal, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával Jó három esztendeje már, hogy szépen fejlődik hazánkban a tejtermelés. Túljutottunk az évente és tehenenként számított 3000 literes bűvös határon; tavaly megközelítőleg 700 literrel fejtek több tejet átlagosan egy tehéntől, mint 1975- ben. A tejtermékeket is folyadéktejre átszámítva, vaj nélkül, hazánkban az éves fogyasztás 150 liter körül alakul. Az idei feladatokról, s a jövő terveiről beszélgettünk dr. Simka Istvánnal, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójával. — Hogyan alakul 1979-ben a felvásárlás? Miként segítik a tejipari vállalatok a termelési kedv fokozását? — Ebben az évben a tavalyinál 6 százalékkal, mintegy 100 millió literrel többet, összesen 1 milliárd 870 millió liter tejet kell felvásárolnunk — válaszolt a vezér- igazgató. — A nagyüzemi gazdaságok tejüzemei pedig 180 millió liter tejet dolgoznak fel. Ez azt jelenti tehát, hogy a két szektor tejfelvásárlása meghaladja a 2 milliárd litert. Ez a mennyiség jóval nagyobb annál, mint amennyit a mezőgazdaság néhány évvel ezelőtt teljes egészében előállított. Így évről évre fokozatosan növekedhetett a tejfogyasztás, az egészséges táplálkozáshoz szükséges fejenkénti éves 220— 230 literes fogyasztástól azonban még messze vagyunk. Továbbra is szükség van a tejtermelés erőteljes növelésére. Az állami tejipar a maga eszközeivel, elsősorban az értékesítési biztonság további erősítésével igyekszik hozzájárulni a tejtermelési kedv fokozásához. Ezenkívül részt veszünk a tej termelési rendszerek munkájában, jelentős összegeket fordítunk a hűtőhálózat fejlesztésére. A nép- gazdasági terv azzal számol, hogy a szarvasmarha-állomány az idén 1 millió 970 ezerre növekszik. Pótolni kell a tehénállomány 1978. évi kiesését — mintegy 15 ezret — s az is cél, hogy a kistermelői tehénállomány lehetőleg ne csökkenjen. Tavaly az állami gazdaságok 15 százalékkal, a tsz-ek 10 százalékkal, és a háztáji, valamint a kisegítő gazdaságok 3 százalékkal több tejet adtak át feldolgozásra, mint az előző évben. Jelentős eredmény, hogy a háztáji gazdaságok tejtermelésének csökkenő irányzata megállt, sőt némi növekedés volt tapasztalható. Ebben jótékony szerepe van a tsz-ek háztáji termelést segítő, szervező munkájának. A termelés fejlődését segíti, hogy az idén a keresztezett és az intenzív fajták aránya 20 százalékra növekszik. így elérhető az 1979-re tervezett tehenenkénti 130 literes hozamnövekedés, amely azt jelentené, hogy országosan 3240 literre növekszik a tehenenkénti tejhozam. Szép eredménynek tartjuk, a felvásárlás növekedése mellett, az árutej minőségének javulását. 1978-ban a gümőkórmentes tehén- állományból származó tej aránya elérte a 97,6 százalékot. Javult a tej tisztasága és a mélyhűtött tej aránya is. A hűtötten beszállított tej növekvő hányada lehetővé teszi, hogy a szállításban, az üzem- és munkaszervezésben, valamint az energiatakarékosságban további fejlődést érjünk el. Információnk szerint az idén az AG- ROKER-nél bővebb választékban lesz kapható 300 literes, ezenkívül 600, 1000, és 2500 literes tej- hűtő tartály, amelyet a tsz-ek 60 százalékos állami támogatással vásárolhatnak meg. Az eszközellátottság mellett azt is fontosnak tairtjuk, hogy közös érdekeltség alakuljon ki a feldolgozó vállalatok és a termelő gazdaságok között a tej minőségének javításában. — Nálunk a tejtermelés elsősorban a hazai ellátást szolgálja. Hogyan képes a tejipar lépést tartani a termelés növekedésének ütemével? — A kérdés jogos, hiszen emlékezhetünk rá, milyen feszült^ ségek keletkeztek a termelés és a felvásárlás között néhány esztendővel ezelőtt. 1973-ban és 1974-ben ugyanis a termelésnek még egy kis átmeneti fellendülése is nagy gondot okozott a tej feldolgozásában és értékesítésében. A tanulságot akkor levontuk: ahhoz, hogy fokozódhassák a tejtermelés és a fogyasztás^ nélkülözhetetlen megteremteni a termelés és a feldolgozás összhangját. Ezért erőteljes ütemben láttunk hozzá a meglevő üzemek rekonstrukciójához, és új feldolgozó üzemek építéséhez. A fejlesztés eredményeként az ipar napi feldolgozó kapacitása az 1970-es évek elejétől 3,4 millióról 6,6 millió literre emelkedett. Természetesen a feldolgozásban csakúgy, mint az ellátásban jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági üzemek tejfeldolgozói is. — Mit szándékozik tenni az ipar az idén, hogy többet és változatosabb formában fogyaszthassunk ebből az egészséges táplálékból? — Az eddigi tapasztalataink arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a fogyasztás növeléséhez nem elég az alapanyag megtermelése, ehhez szükség van korszerű feldolgozó üzemekre és a kereslethez igazodó kereskedelmi munkára is. Az mindenesetre biztató, hogy a kereskedelem is rájött: ahhoz, hogy többet értékesíthessen, meg kell szüntetnie a fogyasztásban meglevő területi aránytalanságokat, ki kell szélesíteni a központi ellátás körét, a pasztőrözött tej értékesítését az egész országban meg kell szervezni. Míg a tej fogyasztása csak kismértékben növekedett, tavaly az. ízesített tejkészítményeké (kávé, kakaó stb.), 16 százalékkal, a savanyított készítményeké (joghurt, kefir stb.), 18 százalékkal emelkedett. A kedvező változásokban igen nagy szerepe van az élelmiszerkereskedelmi hálózat fejlődésének. Ez tette lehetővé a szélesebb választékú tejtermék-kínálatot a vidéki üzletekben is. A MÉM és a Belkereskedelmi Minisztérium akcióprogramja jelentősen befolyásolja munkánkat, hiszen így a kereslethez, az üzlethálózat befogadóképességéhez, felszereltségéhez igazíthatjuk. Az idén több magasabb zsírtartalmú, 3,6 százalékos homogéne- zett tejet szállítunk a kereskedelemnek és többet kell termelnünk a gyümölcsös ízesítésű, magasabb zsírtartalmú és tápértékű extra krémjoghurtból is. Ebből a kedvelt termékből ugyanis még tavaly nem jutott elegendő az ország több vidékére. Sajnos a natúr sajtokból a kínálat, főként a vidéki üzletekben, még mindig elég szegényes. Gondosabb kereskedelmi munkát igényel tehát, hogy például az olyan kiváló lágy sajtóik, mint a Lajta, az il- mici, vagy a rendkívül egészséges, nemes penésszel érő sajtok, mint a márványsajt — hogy csak néhányat említsek termékeinkből —, állandóan ott legyenek a boltok pultjain. Szeretnénk növelni a fűszeres és az édes ízesítésű túrók, és túrókrémek árusítási körét. Különleges gondosságot, szakértelmet kíván a tej- és a tejtermék-értékesítés, hogy a megtermelt és a feldolgozott tej eljusson a fogyasztókhoz. A mezőgazdasági termelők, a feldolgozó üzemek és a kereskedelem együttműködésével érhető el a tejtermelés és -fogyasztás további növekedése. Cs. F. ELSŐDLEGES A MINŐSÉG A zöldség- és gyümölcsexport tervei spárga, a méretes uborka és az egyik leginkább befutott cikkünk, a pritaminpaprika. A szocialista országokban legnagyobb sikerrel előreláthatóan változatlanul a téli almát, valamint a primőröket értékesítheti a HUNGAROFRUCT. Február végén az utóbbiak közül a tisza- kécskei Béke Termelőszövetkezet első retekszállítmányát már fogadták Csehszlovákiában, A megyéből külföldre szállítandó igen nagy zöldség- és gyümölcsmennyiség megtermelése, de feldolgozása, tárolása, csomagolása is csak úgy valósítható meg problémamentesen, ha a termelők és a forgalmazó vállalatok is mindent megtesznek a termények minőségének megóvása érdekében. Gál Eszter A HUNGAROFRUCT Bács-Kiskun megyei kirendeltségének szakemberei már a múlt év végén megkötötték a szerződéseket a zöldség- és gyümölcstermesztő gazdaságokkal, és forgalmazó vállalatokkal. A megyékben készített összesítések alapján a vállalat országos központjában megszülettek a tervek. Ezek szerint Bács-Kiskun megyétől összesen 74 ezer 800 tonna zöldséget és gyümölcsöt várnak az idén a külföldi piacokon. A megyei kirendeltség ezzel szemben mintegy húsz százalékkal nagyobb mennyiség termelésére szerződött. Most is, ugyanúgy, mint az elmúlt években, legnagyobb partnerük a Bács- Kiskun megyei ZÖLDÉRT Vállalat, amely a szerződés szerint több, mint 51 ezer tonna friss zöldséget és gyümölcsöt ad át a HUiNGAROFRUCT-nak. Rajtuk kívül a megye valamennyi állami gazdaságával, a TSZKER- irodával, a Kiskunhalasi ÁFÉSZ- szel és három termelőszövetkezettel kötöttek szerződést. Ezekben meghatározták, hogy milyen növényeket milyen határidőig vesznek át, valamint szerepel az a legalacsonyabb ár, amit fizetnek a termelőknek. Nagyon lényegesek azok a meghatározások a szerződésekben, amelyek a növényfajták minőségére vonatkoznak, hiszen a külföldi piacokon csak kiváló árukkal állhatja meg a helyét a magyar zöldség- és gyümölcskereskedelem is. ® A Tata- háza-Máté- telki Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kertészetében a Zrínyi szocialista brigád tagjai a magágyat készítik elő. (Straszer András felv.) A tavalyinál 1979-ben mintegy négyszázezer tonnával több árut kíván a tervek szerint szállítani a megyei kirendeltség a tőkés államokba. A csonthéjas gyümöl- csűek termésétől nagy mértékben függ majd a tervek teljesíthetősége, hiszen ezeknek a gyümölcsféléknek mintegy 90 százalékát szállítják nyugati partnereknek. A csonthéjasokon kívül legkeresettebb a fehér- és zöldKettőből egy ipari szövetkezet feladatokat taggyűléseken beszélték meg. A hajósi pártalapszer- vezet — amelyet a kalocsaihoz jelenleg koordinációs kapcsolat fűz — nagyértékű munkát végzett annak érdekében, hogy az ottani tagság a népgazdaság szempontjából is meg tudja ítélni az egyesítést. Sokat tettek érte — Kapitány György alapszervezeti titkárral az élükön —, hogy az emberek megértsék: az ő szaktudásukkal, munkaerejükkel és az új körülmények közt beszerezhető korszerű gépekkel Ija- tékonyabban termelhetnek. Ez1 az asztalosokra vonatkozott elsősorban, akik majd az új üzemben a tavalyi 18 millió forintos tőkés bútorexportot 60 millióra segítik fölfuttatni. A jövőbe tekintve A kalocsai Asztalos, Építő- és Villamosipari Szövetkezet szakemberei tavaly nem kevesebb, mint 153 kisbútor prototípust készítettek el, hogy tőkés üzletfeleiknek bemutassák. Ez a szám jól kifejezi azt, hogy a szövetkezet jövőbe tekintően formálja termelését. Igaz, a prototípusok elkészítése áldozatot jelentett, de haszonnal járó áldozatot. Az intenzív piackeresésnek köszönhető, hogy a kalocsai kisbútorokra Nyugat-Európa több országában találni vevőket. A belföldi szükségletek kielégítéséből szintén részt kér a szövetkezet. Az idén hat új típussal bővítették a franciaágy-választé- kot. 1979-ben az egyesülés megrázkódtatásait kihevert ipari szövetkezet hajósi—kalocsai tagsága már 132 millió forintos árbevételi tervet valósít meg. A tőkés bútorexportot 30—32 millió forintra növelik. A következő évben, 1980-ban pedig már 60 millió értékű rusztikus kisbútort készítenek az egyesült szövetkezet dolgozói, s ezzel hozzájárulnak a népgazdaság egyensúlyának javításához. A. T. S. I.esz-e elég kereset? Rendes emberek-e az új vezetők? Afféle „gyarmattá” válik-e majd a beolvadó kisebbik? Hová lesz a község rangja, ha az ipari szövetkezete elveszíti önállóságát? — Ilyesféle kérdések ötlenek fel bizonyára az emberek fejében ott, ahol a régi munkahelyet, nevezetesen az ipari szövetkezetét egy másik, nagyobb és ráadásul más településen található szövetkezetbe olvasztják be. Hajóson is felgörbedtek ezek a kérdőjelek, 'amikor 1978. január elsejével az ottani Vegyes- és Építőipari egyesület a kalocsai Asztalos, Építő- és Villamosipari Szövetkezettel. Az érzelmek, a régihez, a megszokotthoz húzták a tagságot, ám az ésszerűség, a gyorsabb fejlődés távlata mégis kimondatta velük az igent az egyesülésre. • A hajósi asszonyok és lányok telefonközpont-egyeségeket szerelnek a Budapesti Híradástechnikai Gyárnak. keresletet elégíthessen ki. Építenek egy 1200 négyzetméteres üzemcsarnokot, tmk-műhelyt, szárítót és anyagtárolóhelyet, s természetesen a mai igényeknek megfelelő szociális helyiségeket. A hajósi üzem képes lesz a faanyag fogadására, szárítására és a szabászattól a szerelésig következő valamennyi művelet elvégzésére a rusztikus stílusú bútorok gyártásánál. A befejező műveletet a kalocsai üzemben végzik majd. A beolvasztott szövetkezet asztalosai már tavaly is kaptak feladatot az exportmunkából. Az új üzemükért, annak mielőbbi termelésbe állításáért a szakmájuktól távol eső tennivalókat is vállaltak a beruházásnál. A korszerű munkahely az idei első félév végére készül el. A megnövekedett kalocsai szövetkezet — mivel az összlétszáma kevesebb volt a vártnál — valamelyest elmaradt tavaly a 120 millió forintos árbevételi tervétől, s a nyereség-előirányzatot sem tudták elérni. A hajósiak és kalocsaiak közti kiegyenlítés miatt a béreket — az előbbiek javára — az előirányzatnál nagyobb mértékben kellett fejleszteni, ezért az idén nyereségosztásra nem jut pénze a szövetkezetnek. Az elmondottak ellenére a próbaesztendő eredményeivel, az összhang megteremtésével elégedettek Kalocsán és Hajóson. Minden lépés előtt A kisebb hajósi és a nagyobb kalocsai ipari szövetkezet egyesítésének minden egyes lépését élénk politikai tevékenység előzte meg. Mondhatni, hogy a fúziónak szerves részét képezte a pártmunka. A soron következő A próbaesztendő mérlege Vass Béla, a kalocsai Asztalos, Építő- és Villamosipari Szövetkezet elnöke próbaesztendőnek nevezi a fúzió évét, amely a vártnál is* több feladatot állított a vezetőség és a tagság elé. Végül is a harmadik negyedévre sikerült magukat túltenni a nehézségeken. Az első tizenkét hónap létszám- veszteséggel kezdődött: a hajósiak közül körülbelül ötvenen kiléplek. Egyes részlegek a halasi Háziipari, illetve a Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezethez mentek át. Az építőcsoport tizenöt tagja közül ketten maradtak. Az asztalosok viszont kitartottak, bíztak a gyorsabb fejlődést kínáló távlatokban. Az exportbővítő beruházást, amelyet Hajóson valósít meg a kalocsai központú szövetkezet, rájuk alapozták. A Budapesti Híradástechnikai Gyárnak dolgozó részleg száznál több munkásnője sem távozott. Jól jártak, mert az új szövetkezet azóta már növelte a keresetüket. Hajóson korszerű faipari üzemet létesít a kalocsai ipari szövetkezet, azzal a céllal, hogy általa nagyobb tőkéspiaci kisbútor• A beruházáshoz szükséges fa csarnokelemek is megérkeztek Már Hajósra. • Jobb oldali képünkön: villamosiparlcsatlakozószekrényeket is készítenek újabban a hajósiak. (Pásztor Zoltán felvételei.)
