Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

•»•v TÚLTERHELT, MŰSZAKI HIBÁS SZEMÉLYGÉPKOCSIK Közúti ellenőrzésen A megyeszékhely és a városba betorkoló utakat járjuk Gyónti István rendőr őrmesterrel, a szol­gálati gépkocsival. Az eligazítás szerint, ki kell szűrni a forga­lomból azokat a járművezetőket, akik vétenek a közlekedési sza­bályok ellen, illetve járműveik veszélyt jelentenek. A Kecske­mét—Nagykőrös közötti úton ha­ladunk, s mint ilyenkor lenni szokott, szó kerül a balesetekről. Az őrmester nyugodt természetű fiatalember, ám mégis felháboro­dik, amikor a személygépkocsik­kal fuvarozókról, az általuk oko­zott balesetekről beszélünk. S mi­lyen a véletlen? Szemben feltű­nik egy személygépkocsi, amely egész szalmaboglyát húz maga után. A „megállj" jelzésre óvato­san fékezve tér le az útpadkára, jogosan félve attól, hogy az ap­rócska pótkocsira felrakott szal­mabálák az árokba taszítják a vonójárművet — Innen hozom, a szomszédból — talált rögtön magyarázatot Pa­taki Ferenc. Kecskemét. Vacsi- hegy 192. szám alatti lakos, a ZO Hl—96 forgalmi rendszámú személygépokcsi tulajdonosa. Ar­ra már nem tudott magyarázatot adni, hogy a vonórúd miért állt magasabban, mint az előírás, s arra sem, hogy a jobb oldalon miért hiányzott a visszapillantó tükör. Arra. hogy a pótkocsi túl volt terhelve, csak hümmögótt. Az őrmester utasította, azonnal térjen le az útról, s szabálysér­tésért feljelenti. A város felé indultunk, s lám, még egy szállításból származó szabálytalanságra figyeltünk fel. Előttünk egy Lada-Combi sze­mélygépkocsi műanyagredönyhöz • Az alkoholszonda kimutatta az ittasságot Gomol» Jánosnál. szükséges anyagokat és vasárut szállított. A vezető alig látott ki a szélvédőn, hiszen a rugalmas műanyag a motörház előtt libe­gett. Fekete István, Hetényegyhá'- za, Aranyhomok utca lk. szám alatti lakos, amikor kifizette a 200 forint helyszínbírságot, rezig- náltan jegyezte meg: — Nagykőrösön már megbün­tettek kétszáz forintra, nem gon­doltam, hogy itt is ellenőriznek. Valóban sokba került a fuvar, de aki vállalja a veszélyt, az fi­zessen A Méntelek felé vezető út ma már egyáltalán nem néptelen, sőt, igen forgalmas. Teher- és sze­mélygépkocsik. motorkerékpárok és kerékpárosok sűrűn közleked­nek rajta. Egy Trabant személy­gépkocsit állítottunk meg. amelyet Mészáros Lajos, Kecskemét, Bu­dai utca 18. szám alatti lakos ve­zetett. Az idős ember csupán sej­tette. de nem tudta, hogy milyen veszélyes járművel közlekedik. A CL—88—68 forgalmi rendszámú gépkocsi kormánya, fékberende­zése egyáltalán nem felelt meg a biztonság követelményeinek. A kormányrudat csupán egy sóhaj­tás tartotta a kiszakadástól. A szabályok értelmében az ilyen járművet újra kell vizsgáztatni, ezért a hatósági jelzéseket be kel­lett vonni. Nem jól kezdődött a napja Bognár Sándor, Kecskemét. Kato­natelep 24. szám alatt lakó von­tatóvezetőnek, aki a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet VH— 84—27 forgalmi rendszámú von­tatójával a telephelyre igyekezett. Kétszáz forint helyszínbírságot fizetett. mert nem működött egyetlen irányjelzője sem, ia fék­lámpák és a hátsó világítás. Ilven műszaki hiányosságokkal — ezt minden járművezetőnek tudnia Leli — a telephelyről el sem sza­bad indulni. Ö mégis megtelte, ezért a büntetés. Nemcsak ő a hibás azonban, hanem a gépkocsi - előadó is, hiszen ilyen jármű ve­zetésére nem kötelezhet senkit. S egy másik vontató, a kecs­keméti Törekvés Termelőszövet­kezeté. - Vezetője* -Molnár-i László, „elfelejtette" pontosan vezetni a menetlevelét, nem. működöt* a jobb oldali első világítása, ( s a vezetőfülkében — bár az egysze­mélyes — rakodóját szállította. Veszélyt jelentett a oótkocsit von­tató járműnél az is, hogy az irány­jelző burái olyan sárosak voltak, hogy nem lehetett látni, ha mű­ködtette azokat. A büntetés száz forint. A közúti ellenőrzés nemcsak a járművek hiányosságaira, de oly­• Szalmabogiya a személyautó­vontatta pótkocsin. Pataki Feren­cet feljelentették. • A Trabantról lekerül a rend­szám. kor- a munkafegyelemre is fényt derít. így jártunk Gomola János, La.iosmizse, Felsőlajos. 46. szám alatt lakó vontatóvezető esetében is. A lajosmizsei Kossuth Szak­szóvetkezet vontatójával, amely egy tartálypótkocsit húzott — ál­lítása szerint — cigarettavásárlás céljából tartózkodott a ménteleki útun. Az alkoholszonda kimutatta, hogy nem egészen pontos az állí­tása. mert szeszes italt is fogyasz­tott. El is ismerte, két deci sört ivott. A mennyiséget őszintén szólva, kétkedéssel vettük tudo­másul. Szabálysértésért jelentet­ték fel. ' de vajon1 mit szólnak1 a1 szakszövetkezetben az ilyen fu- varhdi'T'V m.wzp-i-: \r. linu ru-x Néhány órát töltöttünk csak el a közutakon, s eközben — mint a példákból is kitűnik — jócskán akadtak olyanok, akik viselkedé­sükkel, a műszaki előírások sem­mibevételével, önmaguk és má­sok testi épségét veszélyeztették. Szeretnénk megjegyezni: a me­gyében rendszeresek a közúti el­lenőrzések. Gémes Gábor Barangolás Bács-Kiskunban Baja A megye második legnagyobb városa. Járási székhely, már 1668- ban Evlia Cselebi török utazó mint élénk kikötővárost említi útikönyvében. Lakosainak száma 28 ezer 548. Területe: 17,5 ezer hektár. A város különleges báját a központjában levő Sugovica, a Duna holtága adja nyüzsgő csó­nakjaival, fürdőzőivel. Diákváros, két főiskola, hat középiskola vár­ja a környék fiataljait. Szálloda és szép fekvésű kemping áll a vendégek rendelkezésére. 1979. március 31. * PETŐFI NÉPE » * A SZAKSZERVEZETI TANÁCS ELSŐ TITKÁRA Hetvenöt éve született Kossá István A Béke és szocializmus márciusi száma A folyóirat folytatja az 1978. decemberében Szófiában 73 kom­munista és munkáspárt, illetve forradalmi demokratikus szerve­zet képviselőinek részvételével rendezett elméleti konferencia felszólalásainak közlését. Száz éve jelent meg August Bebel „A nő és a szocializmus” című könyve. A Német Demokratikus Nőszövetség elnöke ebből az alkalomból írt cikket ..A nőkérdés és a kommu­nisták” címmel. A kanadai államszövetség vál­ságáról ír Quebec Kommunista Pártjának elnöke. Ismerteti, ho­gyan alakultak ki a nemzeti el-, lentétek az angol—kanadaiak és a francia—kanadaiak között; hol tart ma a francia—kanadaiak har­ca az önrendelkezésért; milyen megoldásokat tartanak elfogadha­tónak az egyes politikai pártok és mi a kommunisták álláspontja. Az Egyiptomi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja „A kapituláció indítéka" című írásá­ban azt a folyamatot elemzi, amely bizonyítja, hogy Szadat tu­datosan tért el Nasszer hazafias irányvonalától. A cikk rámutat, hogy az egyiptomi elnök lépései az imperializmussal való nyílt együttműködéshez és az Izrael előtti kapitulációhoz vezettek. Az opportunizmus eszmei-elmé­leti gyökereit tárja fel cikkében T. [. Ojzerman. a Szovejtunió Tudományos Akadémiájának le­velező tagja. Írása időszerű témát ét int. hiszen az opportunizmus mind a mai napig súlyos problé­mája a szervezett munkásmozga­lomnak. Pályázat tiszthelyettesi iskolára A. Honvédelmi Minisztérium je­lentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szolgálata iránt ér­deklődő, és azt hivatásuknak vá­lasztó fiatalokat, akik a magyar néphadsereg tiszthelyettesei ki­vannak lenni. An jelentkezés feltételei: 'magyar állampolgárság, büntetlen és fedd­hetetlen előéletiierkölcsi, politikai alkalmasság, általános iskolai vég­zettség, nőtlen családi állapot, be­töltött 17. életév, de 23 évnél nem idősebb életkor. A pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és terület- védelmi (Budapesten a (óvárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától, a sorkatonák a pa­rancsnokaiktól kapnak. A pályázók májusban felvételi vizsgán vesznek részt. A hallga­tók teljes ellátásban, illetmény­ben. a második félévtől kezdő­dően — az elért tanulmányi ered­ményektől függően —tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanul­mányukhoz szükséges könyveket, segédeszközöket az iskola pa­rancsnoksága térítésmentesen adja A tiszthelyettes-iskolák tanul­mányi ideje két év. A tanulmá­nyaikat eredményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, tiszthelyettesi rendfo­kozatot kapnak, és a katonai szakképzettség mellett polgári szakmunkásképesítést, vagy szak­mai gyakorlatot szereznek. A pályázati határidő 1979. ápri­lis 20. (MTI) Kossá István neve egyaránt is­mert Somogy és Veszprém me­gyében, a közlekedési dolgozók körében, vagy a szakszervezeti mozgalomban és a politikai élet­ben. Hazánk felszabadulás utáni történelmének kimagasló egyéni­sége volt, aki tetteivel, cseleke­deteivel és elvhűségével beírta nevét a haladásért, a szocializ­musért küzdő harcosok névsorá­ba. 1904. március 3l-én napszámos családban született Balatonlellén. Korán árvaságra jutott, négyéves korától lelencházban nevelke­dett, később rokonai gondoskod­tak róla. Kitűnő tanuló volt, s alsó fokú iskolái elvégzése után továbbtanult a keszthelyi gim­náziumban. Budapestre került újságíró-gya­kornoknak, majd a fővárosi vil­lamosvasútnál — a BSZKHT-nál — kapott villamoskalauzi állást. A „villamosprolik’’ között kap­csolódott be a munkásmozgalom­ba, ott jegyezte el magát egy életre a dolgozó nép ügyével. 1923-ban belépett a szociálde­mokrata pártba ahol politikailag továbbképezte magát. Tevékeny munkát végzett a szakszervezet­ben, a villamosalkalmazottak akkor még illegális szövetségé­ben. A kommunisták irányítása alatt létrehozott Egyesült Szakszerve­zet Ellenzék — az ESZE — egyik vezető egyénisége lett. Az 1930- as években már tagja volt az akkori Szakszervezeti Tanács­nak, főtitkára a Villamosalkal­mazottak Szövetségének és titká­ra a Közlekedési Dolgozók Szak- szervezetének. Szoros kapcsolat­ban állt az illegális kommunista párttal, amelynek hamarosan tagja lett. Egyik szerkesztője és terjesz­tője a Semperger Sándorral együtt létrehozott Vörös Villa­mos című illegális kommunista újságnak, a sokszorosított és a villamoskalauzok között terjesz­tett kommunista pártsejt ismert lapjának. Kossá Istvánt ezért és röplap szerkesztéséért 1933-ban letartóztatták. Kiszabadulása után — a rendőri megfigyelés ellenére is — hatékony munkát végzett a Kommunisták Magyar- országi Pártjában. Nem volt véletlen tehát, hogy alig fél évvel a második világhá­ború kitörése után a nyilvántar­tott szakszervezeti funkcionáriu­sokkal és a komrgunistugyanút személyekkel együtt különleges büntetőszázadba sorolva öt is ki- vitték a keleti frontra — munka­szolgálatosnak. Kossá István több társával együtt az első adandó alkalom­mal átszökött a szovjet csapatok­hoz. Antifasiszta iskolára jelent­kezett, ahol tovább gyarapította tudását. Erről az időszakról szol az 1960-ban kiadott Dunától a Donig, majd az 1965-ben megje­lent Vissza a Dunához című ön­életrajzi regénye. 1944 novemberében illegális pártmegbízatással tért haza, hogy felvegye a kapcsolatot a párt fő­városi vezetőivel és a Magyar Front képviselőivel. Budapest felszabadulása előtt, már 1945. február elején — másokkal együtt — megalakította az új Seakszervezeti Tanácsot, amely­nek három éven át, 1948-ig első főtitkára volt. Ezzel egyidöben a nemzetgyűlés alelnöke, parlamen­ti képviselő. Jelentős szerepe volt a veszprémi egyetem létre­hozásában. Miniszteri, állatni tisztségeinek sora hallatlan munkabírását, sok­oldalúságát bizonyitja. 1948-ban iparügyi miniszter, majd 1949- ben kohó- és gépipari miniszter- helyettes. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1951-ben, kohó- és gépipari miniszter 1952-ben, majd általános gépipari miniszter. Két évig. 1954-től az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese. Tevé­keny munkát fejtett ki a Szak- szervezeti Világszövetségben, mint a Végrehajtó Bizottság tag- )a­A Magyar Forradalmi Munkás —Paraszt Kormányban pénzügy- miniszter, majd 1.957. májusától közlekedés- és postaügyi minisz­ter volt. 1963. december elején ment nyugdíjba, de továbbra is tagja maradt a párt Központi Bizottságának 1965. április 9-én bekövetkezett haláláig. A 61 éves korában elhunyt Kossá István hazánk újkori tör­ténetének sokoldalú, tehetséges és elvhű személyisége volt, aki­re tisztelettel, megbecsüléssel emlékezik az utókor. V. S. TAVASZ A BALATONNAL • Balatonfüreden vízre szállásra készülnek a vitorlások. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS.) TANYÁK, SORSOK, TÖRTÉNETEK István-nap Az asszony öt pár csirkét vág ezen a napon. A férje külön bort szűr mindig ősszel István-napra, melyhez nem szabad hozzányúlni csak az ünnepen. Mert ez a nap, a gazda nevenapja, negyven éve. mióta idekerültek, a tanya ün­nepe. Ünnep volt addig is, míg az öt gyerek itthon volt. ünnep ma­radt utána is. Erre a napra min­dig hazajön mindegyik. A leg­nagyobb tanító lett valahol a Ti­szántúlon. A Következő lány volt, orvos Pesten. A harmadik is lány volt, a városba ment férjhez. A negyedik szintén a városban van, a konzervgyárban dolgozik. A leg­kisebbek maradt a legközelebbre. a tsz-ben lett csoportvezető a fa­luban, de ő is itthagyta a tanyát. Elmentek mind, de István-na- pon visszajönnek. Ki busszal, ki autóval. Volt már, hogy Wart­burg meg egy Skoda állt egyszer­re a tanya előtt a gyepen. • Az István-nap a legszebb az egész évben. Ilyenkor elhozzák az unokákat is. Már hét van. Ebéd előtt meg­nézik az állatokat, ebéd után bók­lásznak a tanya körül, játszanak, hancúroznak, megkergetik a ger­léket, élvezik a szabadságot. A „gyerekek” is inkább egy­mással beszélgetnek. Néha félre­húzódnak ketten-hárman, nézik a házat, az ólakat, sutyorognak. Eleinte azt akarták, hogy hagyják itt a tanyát, és menjenek el ve­lük. A nagyobbik lány még Pest­re is hívta őket. Aztán belátták, hogy ez nem lenne jó. Azóta csak azt hajtogatják, hogy nagyon vigyázzanak magukra. István-nupon mindig az udva­ron telítenek az eperfa alatt, mert ennyien nem férnének bent a kis házban. A szék is kevés: deszká­ból, meg ládából csinálnak alkal­mi padot. Jó az! Még soha sem panaszkodtak rá. Ebédnél mind dicséri az anyja f őztjét. hogy ilyent sehol sem le­het enni. pedig ők már ebédeltek Rómában. Moszkvában, a Fekete- tenger partján, még Párizsban is. Aztán mikor a nap a nyárfák mögé bukik, szedelőzködni kezde­nek. Az anyjuk addigra mindnek csinált csomagot, benne kis rán­tott csirke, alma, tojás; az apjuk mindnek mellé készítette az üveg dinkát. Valahol a konyhában addigra ‘ mindegyik eldugta már az ötszá­zast : csésze alá. tányérok közé, erre, arra. Majd megtalálják az öregek. Aztán indulnak. Az unokák megkapják a „szú­róst”: így hívják a nagypapa pu­sziját a kicsik a bajusz miatt. A gyerekek megölelik a kel könnyes szemű öreget, és ki-ki megy a maga útjára. Azok ketten pedig meg sokáig állnak szótlanul a tanya előtti akácfa alatt, és elkezdik várni a jövő évi István-napot. Tóth Tibor • Alig lehet kilátni a Zsiguliból, a bUntctés 201) forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom