Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-14 / 61. szám
4 • PETŐFI NÉPE « 1979. március 14. v f Helytállnak az állami gazdaságok Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központja vezérigazgatója fogadta a Központi Sajtószolgálat munkatársát és válaszolt az ágazat 1978. évi eredményeivel, 1979. évi feladataival kapcsolatos kérdésekre. — A szélesebb közvélemény csak felületesen ismeri az állami gazdaságok szervezeti felépítését. Ezért talán tisztázzuk elöljáróban, hogy az ÁGK minisztérium-e, avagy tröszt? — Egyik sem. Valamikor nagyon régen valóban működött állami gazdasági minisztérium, majd az egy megyében működő’ gazdaságokat trösztökbe tömörítették. Közben azonban megváltozott az állami gazdaságok jellege és minősége. Erőteljes szakosodás és koncentrálódás zajlott le, a vezetés felnőtt a feladatokhoz. Az állami gazdaságok ma már vállalatok, önálló gazdálkodással és felelősséggel. Az eredmények jórészt a vezetéstől, a kockázatvállalási készségtől függenek, és veszteséges mérleg esetén itt is jön a szanálási bizottság. Itt sem tud sokáig helyén maradni az a vezető, aki a vállalatot eredménytelenül vezeti. Az állami gazdaságokban ugyanúgy működnek az üzemi demokrácia fórumai, mint bármely más vállalatnál. Mi is a MÉM hatáskörébe tartozunk, a minisztérium azonban nem tud és nem is akar a 125 vállalat ügyeivel részletesen foglalkozni. Ezért a tulajdonosi felügyelet ellátását az Állami Gazdaságok Országos Központjára bízza. Mi azonban nem vagyunk hatóság, ilyen jellegű feladatot nem látunk el, hanem talán úgy lehetne fogalmazni: olyan speciális vállalati központ, amelynek feladata tömören, hogy biztosítsa az állami gazdaságok összességének gazdasági fejlődését, koordinálja az állami gazdaságok termelésfejlesztését az országos tervekkel, gondoskodjék az állami gazdaságok vezetési színvonalának javításáról, ellássa a tulajdonosi felügyeletet. Jogkörünkbe tartozik a fontosabb személyi kérdések eldöntése, hatósági törvényességi felügyeletet viszont a megyei tanácsok végzik el. Szervezetünk ebben az évben egyszerűsödött. Mostanáig minden megyében kihelyezett főosztályunk működött. Ezek segítették a gazdaságok napi ügyeinek intézését. Hasznos, jó munkát végeztek, de a gazdaságok mai helyzete már nem igényli közreműködésüket. Ezért a megyei főosztályok megszűntek, csupán a .vállalatfelügyeleti főosztályunk szervezett öt kirendeltséget. Ezek székhelye: Pécs, Keszthely, Szeged, Debrecen és Miskolc. Az így felszabadult szakemberek másutt kaptak funkciót. — Ezek után hadd tegyem fel az első gyakorlati kérdést: hogyan sikerült az 1978. esztendő? — Alapjában véve jól. Folytatódott az a lendületes fejlődés, amely már több mint tíz éve jellemzi az állami gazdaságokat. Tavaly az üzemi .termelési érték 7 százalékkal növekedett. Hektáronkénti termésátlagunk búzából 45,8 mázsa, kukoricából majdnem 60, cukorrépából 360, burgonyából 250 mázsa volt. Büszkék vagyunk az állattenyésztésre, amely 1975-ben a nyereségnek még csak 15 százalékát adta, az elmúlt esztendőben pedig már 35 százalékát. Egy tehén éves átlagos hozama 4380 liter, egy kocára évi 17,5 mázsa hústermelés jut. Baromfitenyésztésünk magas színvonalú, a juhászat erőteljesen javul, a halászattal azonban komoly gondjaink vannak. Előbbre jutottunk szociális feladataink betöltésében. Tavaly egy dolgozóra átlag 330 ezer forint termelési érték és 41 ezer forint átlagkereset jutott. A munkahelyi viszonyok az utóbbi Időben gyorsan javulnak, a múltból örökölt földpadlós „cselédlakásnak”, „tanyalakásnak” mintegy felét sikerült modem lakásra kicserélni. — Bizonyára meghúzódik valami az óvatos fogalmazás mögött, amely szerint az eredmények „alapjában véve jók” voltak? — Igen. A termelési eredmények javulását nem követi a nyereség, az eredmény emelkedése. Az 1978. évtől készült mérlegünk 3650 millió forint tiszta nyereséget mutat és ez csaknem 400 millióval kevesebb az előző évinél. Az okok — mint mindenütt — erősen összetettek. Egyet kiemelnék. Gazdaságaink között erős a differenciálódás. Ez persze a világon mindenütt így van. Abba azonban már nem nyugodhatunk bele, hogy a legjobb gazdaságokban 0,8 órai munkával állítanak elő egy mázsa búzát, az országos átlag pedig 2,2 óra. Ugyanez egy mázsa marhahúsra számítva 11,4 és. 33,5 óra. Jó gazdaságaink 3,8 kilogramm abrakot, szemestakar- mányt használnak egy kiló sertéshús előállítására, az országos átlag pedig 4,3 kilogramm. A különbség itt már kisebb, de a sertéshizlalás nem tájjellegű tevékenység, ez az eltérés sem indokolható... — Mit várnak az 1979. esztendőtől? — Szeretnénk, ha továbbra is töretlen maradna a fejlődés. Erre az évre az üzemi termelési érték újabb 6 százalékos növelését tervezzük, említésre méltó szerkezeti módosítás nélkül. • A feltételek nagyjából adottak, egy-két géptípus és néhány növényvédő szer kivételével minden esziköz és anyag rendelkezésre áll, ami a termelés fokozásához szükséges. Bízunk a gazdaságok dolgozóiban és az évek során felhalmozódott szellemi tőke kamatozásában is. Szeretném megelőzni a „feltételek nagyjából adottak” kifejezésre vonatkozó pótkérdést. Ezért elmondom, hogy egy ponton itt is gondjaink vannak. Ez pedig a beruházás. Az eredménycsökkenés, valamint egyéb okok miatt az idén majdnem a felére csökkent a gazdaságok nyereségéből képezhető fejlesztési alap. Ez ugyan az idei termelési eredményeket nem veszélyezteti, hiszen eddig minden évben többet ruháztunk be, mint amit a terv előírt. A hatás majd 1980—81- ben mutatkozna, de ezt szeretnénk elkerülni. Mindent elkövetünk, hogy már az idén gyorsabban növeljük a gazdálkodás eredményességét, nyereséget, hasznát, azt a bizonyos hatékonyságot. Mert akkor a nagyobb nyereségből ismét többet ruházhatunk majd be. Tisztában vagyunk azzal, hogy a leggyorsabban a legtöbb eredményt a legjobb vállalatainktól várhatjuk. Az országos tekintélynek örvendő, ismert gazdaságoktól. De ez kevés. Meg akarjuk mozdítani azokat a gazdaságokat is, ahol aránytalanul sok munkát, takarmányt, egyebet használnak fel ugyanannyi termék előállítására. Senkitől sem kívánjuk, hogy a termeléstől anyagot, költséget vonjon el, s úgy gazdálkodjon, de azt igen, hogy a felhasznált anyagokból, költségből többet hozzon ki, több nyereséget, ehhez kezdeményezni kell, többet kockáztatni. Ehhez igazítjuk» az ösztönzési rendszert és a káderpolitikát erre mozgósítjuk az állami gazdaságok minden szellemi erejét. — Kívánjuk, hogy sikerüljön. Es még egyetlen kérdés, ami talán nem is napi aktualitást Az állami gazdaságokat annak idején arra alapították, hogy mutassanak példát az új módszerek bevezetésében; segítsék a téeszeket vetőmaggal, tenyészanyaggai, szakemberekkel; járuljanak hozzá az ország ellátásához. Hogyan állnak ennek a feladatnak a teljesítésével, egyáltalán érvényes-e még ez az igény? — Érvényes! Sőt, az a kérdésben nem szereplő rési " is, hogy számunkra az állam korábban kedvezőbb körülményeket teremtett, gyorsabban növelhettük alapjainkat, mint a termelőszövetkezetek. A téeszekben 30 ezer forint értékű állóeszköz jut egy hektárra, nálunk 50 ezer forint érték. Ennek megfelelően a bruttó termelési érték egy hektárra az állami gazdaságokban kereken 31 ezer Ft, míg a termelő- szövetkezetek közös gazdaságaiban 18,2 ezer forint. A nagyobb eszközértékét magyarázza az eltérő termésszetkezet. Míg országos átlagban 40 számosállat jut száz hektárra (a tsz-ekben kevesebb), nálunk negyvenhét. A mi hozamaink, jelentéktelen kivételektől eltekintve, meghaladják az országos átlagot. Az ország szántóterületének 14 százalékán az országos árutermelés 18—20 százalékát állítjuk elő. Ma már persze nincsenek, vagy alig vannak monopol-feladataink, de tevékenységünknek ma is egyik legfontosabb része az úgynevezett biológiai alapanyagok — vetőmag, szaporítóanyag, tenyészállat stb. — előállítása, talán nem is rossz eredménnyel. Arról sincsen szó, hogy gyámkodni akarnánk a termelőszövetkezetek fölött, erre még régen nincs szükség. Viszont elmondhatom, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság néhány korszerű termelési, vagy szervezési módszerét mi próbáltuk, mi fejlesztettük ki. Ezen túl pedig kezdeményező szerepet vállaltunk a termelési rendszerek kialakításában, „bejáratásában” is. Azon vagyunk, hogy minden tőlünk telhető módon ezután is helyt- álljunk. — Köszönöm a beszélgetést. F. B. KORSZERŰ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT Évek óta nem volt járványos betegség Kétszáz állatorvos dolgozik a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás irányítása alatt. Az állatorvosok és segítőik, az állategészségügyi szakmunkások tevékenységének köszönhető, hogy Bács-Kiskun megye állatállományát, amely mintegy 12 százalékát teszi ki az országénak, már hatodik éve nem tizedelte meg járványos betegség. Az állategészségügyi hálózatban dolgozók legfőbb feladata ugyanis a járványos állat- betegség megelőzése, és ha előfordul ilyen, akkor annak lokalizálása, felszámolása. Az üzemi, körzeti állatorvosok sokoldalú munkáját előmozdítja a megyei állategészségügyi állomás jól felszerelt laboratóriuma, amelyben évente több százezer különféle mintát vizsgál meg á munkahely 15 dolgozója. I* Tcrényi Dcnesnc laboráns és Mátrai Mariann segédlaboráns a fertőzött tojásokat „szűrik ki” a be- küldöttek közül. Kaii • Szebelédi Györgyné laboráns a sertések vérmintáját vizsgálja. A vérvizsgáló részleg például a megye sertés- és szarvasmarhaállományából szűri ki az esetlegesen fertőző egyedeket. A baromfitenyésztés alapja, hogy csak egészséges jószágokkal foglalkozzanak a telepeken. A baromfibetegség megelőzésében is sokat segítenek az állatorvosoknak az állomás laboratóriumában dolgozók. A megye keltetőüzemei rendszeresen küldik vizsgálatra a te- nyésztojást, hogy a szakemberek megállapíthassák, fertőzött-e valamelyik tojóállomány a megyében. Ha ilyet találnak, nyomban jelzik a tojótelepeknek, és a keltetők a beteg baromfi gazdájától huzamosabb ideig nem vásárolnak tojást. Szerencsére ilyen eset már régen fordult elő. A mezőgazdasági üzemekben dolgozó állatorvosoknak sok gondot okoz az állati szervezet parazitáinak, élősdijeinek kiirtása. A vizsgálati eredmény azonnali jelzése a megelőzést, a gyorsabb gyógyítást segíti elő. A tehenészeti telepek dolgozói tudják legjobban, milyen tejtermelési veszteség származhat a tehenek tőgygyulladásából. Mivel a szakosított telepekről az állomásra beküldött tejminták vizsgálati eredményét három-négy napon belül kézhez kapják az állatorvosok, a kezelésre szoruló jószágok gyógyítása még hatásosabb lehet. Bármily furcsán hangzik is, az állategészségügyi állomás laboratóriuma nemcsak az élő állatok betegségének megállapításában működik közre. Az élelmiszer- bakteorológiai részleg például rendszeresen vizsgálja a fogyasztásra kerülő húst -és tejterméket. Emellett az úgynevezett gyulai jellegű, vagyis a nyersen füstölt, lángolt kolbász valameny- nyí tételét megnézik, található-e bennük ételmérgezést előidéző baktérium. Jóllehet ez közvetlenül nem tartozik az állategészségügy hatáskörébe, a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézettel kötött szerződés alapján a kecskeméti állategészségügyi állomáson növényi eredetű késztermékeket, sűrítményeket, szárít- mányokat is vizsgálnak: többek között paradicsomport, hagyma- és zöldségszárftmányt, továbbá a Pirosarany ételízesítő alapanyagát. A Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás szervező munkáján kívül a betegség megfékezésében nagy szerepe van az • Az egyik nagy teljesítményű UMG-jelű fertőtlenítőgép. állomás technikai felszereltségének. Az állomás gépparkját nagy teljesítményű eszközökkel, különféle műszerekkel, igen hatásosan működő ferőtlenítő kocsikkal látták el. A megyék állategészségügyi szervezetei között az évek során kialakult a megfelelő kapcsolat, s ezzel elérhető, hogy szükség esetén az egész ország szakállatorvosai, és a munkát minden eddiginél hatásosabbá tevő műszaki berendezések ott működjenek, ahol arra a betegség felszámolásában a legnagyobb szükség van. Az állategészségügyi állomáson, valamint a különböző munkaterületeken dolgozó állatorvosok számára egyaránt fontos, hogy lépést tartsanak tudományáguk fejlődésével, gyorsan, alaposan sajátítsák el a legújabb szakmai ismereteket. A Magyar Agrártudományi Egyesület Állatorvosok Társaságával együttműködve, az állomás éppen - ennek érdekében rendezi meg minden hónapban az aktuális témákat feldolgozó, szakmai továbbképzőket. Gondja az állatorvosi gárdának, hogy a megelőző gyógyító tevékenységüket segítő szakmunkások még mindig elég kevesen vannak, jóllehet az állomás próbál ebben a kérdésben is előrelépni. Kiskunfélegyházán eddig csaknem százan szerezlek állategészségügyi szakmunkásvégzettséget azok, akik az állomás közreműködésével hajlandónak mutatkoztak arra, hogy ebben a felelősségteljes munkakörben dolgozzanak. Gál Eszter ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ ENGEDÉLY NÉLKÜL KÜLFÖLDRE VIHETŐ ARUK Az idei nyáron is bizonyára sok megyénkben lakos szándékozik eltölteni szabadságát külföldön. A turistaútra készülők közül jó né- hányan kérdezik: milyen főbb tudnivalót tartalmaz az új rendelet, mely az élelmiszer, dohányáru és szeszes ital külföldre történő engedély nélküli kivitelét szabályozza? Nemrégen jelent meg és két hete van hatályban a hivatalos előírás az utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül külföldre kivihető áruk mennyiségének és összetételének meghatározásáról. Eszerint a határainkon túlra utazók személyenként a fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerből úti élelemként a naponkénti egyéni szükségletnek megfelelően, legfeljebb azonban 3 napra valót, de húsáruból (húsipari termékből fajtánként fél, összesen 1 kilót; cigarettából 500, vagy szivarból 50 db-ot, dohányból azonban maximum 500 grammot; 5 liter bort és 2 liter egyéb szeszes italt vihetnek magukkal. Tájékoztatásul közöljük még, hogy a 16 éven aluliak nem jogosultak dohányáruk és szeszes italok kivitelére. BAROMFITARTÄS a VAROSBAN A kiskunhalasi Forner Lászlótól tudjuk, hogy lakhelyén már javában rendezgetik, csinosítják környezetüket az emberek, felássák a házak menti ágyasokat, ahová virágokat ültetnek, füvet vetnek. E munkájuk eredményét azotiban szinte teljesen tönkreteszik az utcákon szabadon kóborló tyúkok és más szárnyasok, amelyek mindenütt kapirgálnak és csipegetik a gyenge növényeket. „Vajon szabályozva van-e a baromfitartás a mi városunkban?” — érdeklődik olvasónk. A kiskunhalasi Városi Tanácsnak az állatok tartásáról szóló rendelete immáron hat esztendeje van érvényben. Ez pontosan meghatározza, mely utcákban, városrészekben nem engedélyezett baromfiak és a többi, úgynevezett haszonállatok házi tenyésztése, illetve azok hol, és milyen körülmények közöt tarthatók, s az állományuk mennyi darabot számlálhat. Részleteket minderről a tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán lehet megtudni; Mi ezúttal csak a szabály egyik leglényegesebb részére hívjuk fel a figyelmet, arra, hogy háziállatot tilos kiengedni a közterületre! MIRE KÖTELEZ A SZERZŐDÉS? Számottevő értékű ház és föld- ingatlan megvételére kötött szerződést az egyik kiskunfélegyházi lakos. Most sok kellemetlensége van, mert az eladó csak részint óhajtja teljesíteni az ügyvéd közreműködésével elkészült adásvételi okiratban foglaltakat. „Mi a teendő annak érdekében, hogy a szerződés minden pontját a gyakorlatban is érvényesíthessem?” — tudakolja a szerkesztőségünket felkereső panaszos. Alapvető rendelkezés: a szerződést a tartalmának megfelelően kell teljesíteni. Mindennek azonban kizárólagos feltétele, hogy a felek együttműködjenek az ügylet lebonyolítása közben. Ha ilyesmiről nincs szó — az ön esetében is ezt feltételezzük —, akkor szinte óhatatlanul következik be a szerződésszegés. Ekkor célszerű bírósághoz fordulni, mely elrendelheti, hogy az érintett fél maradéktalanul tegyen eleget a vállalt kötelezettségének, ám határozhat a szerződés felbontásáról is, feltéve, ha a tervezett adásvétel korábbi tárgyi, esetleg pénzügyi feltételei már nincsenek meg. MIÉRT FONTOS A JÓTÁLLÁSI JEGY? Kelcbián lakik Tumbász József, aki több mint egy évvel ezelőtt vásárolt televíziót a tompa! ABC-áruházban. Készülékéhez jótállási jegyet még hosszas kérés-sürgetés után sem kapott, emiatt aztán saját zsebéből volt kénytelen fedezni az időközben előfordult kétszeri javítás költségét. Azt szeretné tudni: tartozik-e minden tv-készülék- hez ilyen jegy, s ha igen, miért kerülhetett sor a vele megtörtént kellemetlenségekre? Mint ismeretes, a kereskedelem a tartós fogyasztási cikkek jelentős részét jótállási kötelezettséggel értékesíti, ami a termék minőségéért vállalt fokozott felelősséget jelenti. Vagyis azt: az eladó felelős azért, hogy a közreműködésével gazdára talált televízió, vagy más készülék és eszköz a jótállás teljes időtartama alatt kifogástalanul működjék. Ha ez nem így történik, ingyen gondoskodik a javításról, a rossz alkatrészek, végső soron pedig az egész készülék kicseréléséről, sőt a hiba miatt keletkezett kárát, költségét is megtéríti a tulajdonosnak, a vevőnek. A fontos okmányt a vásárláskor kell kézhez kapnia, a vonatkozó rubrikák kitöltése és lebélyegzése után. Tájékozódásunk szerint sajnos nemegyszer hiányoznak a különféle áruk mellől a szóban forgó jegyek — e tényt igazolja az ön esete is —, így teendőik pontosabb ellátására ezúton hívjuk fel a gyártó és a forgalmazó cégek figyelmét! LEVONÁS A MUNKABÉRBŐL A kiskunhalasi Jusztin János nyugdíjas a lakásához közeli tér* melőszövetkezet erdészetében dolgozott nemrégen, s amikor e munkájáért járó bérét fel akart» venni, meglepetésben volt rész«, ugyanis közölték vele, a teljes ősz«' szeget visszatartják, mert tartozá-; si kötelezettsége van. Érdeklődésére elmondták: egy közeli hozzátartozója az ő nevére kötött sertéshizlalási szerződést, s minthogy az állatok a megengedettnél na^ gyobb értékű táptakarmányt fo-; gyasztottak, a különbözeti költséget vissza kell fizetnie. Minthogy olvasónk eleddig nem tudott » szerződésről, s azt most sem ismeri el, kérdezi: törvényes jogalap nélkül megvonhatják-e munkabérét? A történtek minden részletét nem ismerjük, ezért csak általánosan válaszoljuk: a sertéshizla- költség visszatérítésére az kötelezhető, a)ki ennek az esetnek az okozója. Csak vizsgálat derítheti ki, hogy a takarmányellátás gazdáját, vagy a sertéstápok felhasználóját terheli-e felelősség, s milyen mértékben. Ahhoz azonban kétség nem férhet, aki nem írt alá szerződést, annak nem is lehet szerződéses kötelezettsége, ebből adódóan tehát tartozása sem. Amj pedig a munkabérből való levonást illeti, arra csak jogerős kártérítési határozat, vagy fizetési felszólítás alapján és a bírósági végrehajtás szabályai szerint kerülhet sor. Ha ön ilyen iratokkal nem rendelkezik, jogosnak tűnő panaszával a közös gazdaság vezetőihez forduljon, s ,$ia a válaszuk kedvezőtlen, orvoslást a szövetkezet döntőbizottságától kérjen! ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÚJBÓLI MEGÄLLAP1TÄSA A Szabadszálláson lakó Tóth Pál 1972-ben került öregségi nyugállományba. Akkor az érvényes jogszabályok szerint nem vették figyelembe katonai szolgálatának — csaknem négy esztendőt jelentő — idejét. Az iránt érdeklődik, hogy az 1975-ben életbelépett társadalombiztosítási törvény, annak végrehajtási utasításai és az azóta megjelent hasonló tárgykörű jogszabályok lehetővé teszik-e az említett szolgálati idő pótlólagos beszámítását, s a nyugdíjának ilyen címen való módosítását, emelését? Az 1975 előtt megállapított öregségi nyugdíjak felülvizsgálatát nem teszik lehetővé az említett jogszabályok. Az ilyen társadalombiztosítási ellátás újbóli megállapítására csakis akkor kerülhet sor, ha az érintett személy még legalább 36 hónap szolgálati időt szerez, miközben nyugdíját korlátozottan folyósítják, vagy szüneteltetik. (Itt jegyezzük meg, a nyugdíjas is kérhet szociális segélyt a helyi tanácstól, amennyiben szociális és életkörülményei arra okot adnak.) HOGYAN SZÜNTETHETŐ MEG A TV-ELÖFIZETÖI JOGVISZONY? Gál István lakiteleki lakos a helyi postahivatalban többször bejelentette, hogy működésképtelen a televíziója, ám az előfizetési díjat azóta is fizetnie kell. Azt kérdezi: az ilyen egyszerűnek tűnő ügyekben is csak huzavona közepette intézkedik a posta? A műsorvételre alkalmas készülékek előfizetési díjával kapcsolatos közlekedés- és postaügyi miniszteri rendelkezések már nagyon régóta érvényben vannak. Erre vonatkozó részleteket legutóbb 1973-ban közölt a Postaügyi Értesítő, a 7. számában, melyet valamennyi nagyobb posta- hivatal — tehát a lakiteleki is — kapott. A szabály lényege: a használhatatlan rádió-, vagy televíziókészüléket személyesen, illetve írásban kell bejelenteni a lakóhely szerinti postahivatalban, amely rövid időn belül köteles intézkedni a díjfizetés megszüntetése érdekében. Ha eleget tett eme kötelezettségének, s ennek öllenére kérik az összeget, jogos panaszának orvoslását kérje a Szegedi Postaigazgatóságtól! összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516
