Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-09 / 57. szám
1979. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 A VÁROS VONZÁSÁBAN Falugyűlés Ballószpgben Répamag a termelőknek A város környéki községek rangja sajátos. Hetényegyháza 1973-ban, Ballószög, Helvécia, Városföld 1977-ben kapta meg a címet. Az elnevezés nem egyszerűen a földrajzi közelség jelölése, tartalmában több. A \|tros és a községek között szoros társadalmi, gazdasági kapcsolat van, fejlesztésük összehangolása indokolt. Tanácsaik tevékenységének, gazdálkodásának önállósága azonban nem csorbul. A napokban falugyűléseken adtak számot a községek, lakóinak egész évi munkájáról, tájékoztattak a települések fejlődéséről, megvitatták a további feladatokat. Általános tapasztalatként elmondható, hogy ezeken a fórumokon-mintegy összegződnek az adott problémák. A valamennyi községre jellemző gondok mellett e négy településen — érthetően — nagyobb hangsúlyt kaptak a sajátosak, a város közelségéből adódóak. Múlt évi mérleg A ballószögi Községi Tanács nagyterme zsúfolásig megtelt. Mi történt a múlt évi falugyűlés óta? Mi valósult meg az ott elhangzott kérésekből? — erre adott választ először Szabó Sándor vb-titkár. A község belterületén levő bolt nyitvatartási idejét másfél órával meghosszabbította az UNIVER áfész. Továbbra sem zavartalan azonban a tej, a töltelékáru, a cukor, a liszt forgalmazása. A Kecskemét Ballószög közötti bekötőút korszerűsítését az ígéretek ellenére a KPM nem kezdte meg, csak előkészítő munkákat végzett. A megyei tanácstag feljebb vitte a kérést, interpellációjára adták azt a választ, hogy 1980-ig az út elkészül. így mégis eredményes volt a falugyűlés, hiszen ez a beruházás eredetileg nem szerepelt az V. ötéves tervben. Csornai Károlyné tanácselnök beszámolója részletesen foglalkozott a község életével. Reális képet kapott a lakosság a tervekről, őszinte választ arra, hogy az. ami az ideiből kimaradt, mikor és hogyan valósul meg. A falugyűlésen elhangzott felszólalások zöme a tsz földrendezésének elhúzódásával a csereföldek kérdésével, s az emiatt késő adóbevallásokkal foglalkozott. Támogatást kértek a sportolók, járdát az Ady Endre utca lakói. Mások felvetették, hogy nincs hová hordani a szemetet. A tanács titkára mindenkit név szerint szólít. A nyilvános szerepléshez nem szokott mondanivalóját időnként bürokratikus nyelven előadni kívánó, s abba be- lé-belegabalyodó felszólalók kéréseit. „lefordítja” érthetőre. Válaszai határozottak, megnyugtatóak. A falugyűlést felhasználja arra, hogy elmondjon minden lényegest. Mikor kell az adót befizetni? Mit jelent a mezőgazdasági ingatlanok adás-vételi tilalma, mire vonatkozik ez? Hol lehet házhelyet kapni? Mikor lesz tüdőszűrés, véradás, még az eboltás szükségességét is megmagyarázza. Elmondja, hogy a megoldatlan problémákban eddig milyen intézkedés történt, hová fordultak, mert a nemleges válaszba nem nyugszanak bele. Patrónus nélkül Ballószög helyzete sokkal mostohább a többi város környéki községénél, mert nincs mögötte gazdasági háttér. A lakosságból közel háromszázan tagjai a kecskeméti Kossuth Tsz-nek, a szövetkezet azonban jelenleg még saját gazdasági problémáival birkózik. így a községi tanács — a tsz anyagi segítségére nem — csak saját bevételére és lakói társadalmi munkájára számíthat. Az előzőt ez évben „elviszi” az 50 személyes óvoda építése, az utóbbi viszont nem kevés. A falugyűlés résztvevői elégedetten távoztak, pedig lett volna okuk a csalódásra. Amiért feltehetően sokan eljöttek, a második napirendi pont: a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzete, további fejlesztése. Bár a munkaképes korú lakosság jó része — mintegy ötszázan — Kecskeméten dolgozik, a külterületen élők aránya 77 százalék. A bejáró dolgozók zöme is foglalkozik kistermeléssel. Gondok vannak azonban a terményforgalmazással, akadozik a táp. a kukorica árusítása. Az év nagyobbik részében Kecskemétről, Izsákról szerzik be a szükséges takarmányt. A szarvasmarha-állomány — megfelelő legelő hiányában — egy év alatt számottevően csökkent. A gazdák a tsz-től várják a segítséget. A további csökkenés veszélyeztetné a nagy költseggel megépített tejgyűjtő kihasználását. Joggal várták a háztáji és kisegítő gazdaságokban tevékenykedők, hogy kérdéseikre választ kapnak. A bizonytalanságok megszüntetése nyilvánvalóan népgazdasági érdek is. A kérdések — s így a válaszok — azonban elmaradtak, mert a meghívott előadó váratlan elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni. (A véletlenek játéka, hogy az elmúlt évi falugyűlésről betegség miatt szintén hiányzott az „illetékes”, az őt helyettesítő személy felkészületlenül érkezett.) Nem mintha mentegetni kellene a ballószögi tanácsot — hiszen Szabó Sándor vb-titkár népszerűsége, határozottsága, őszintesége végül is megóvta a falugyűlés tekintélyét —, de a képhez hozzátartozik, hogy a helyi népfrontmegbízottakkal együtt alapos szervezőmunkát végeztek. Ezt mutatja a résztvevők nagy száma és a napirendre tűzött kérdések aktualitása. Az sem igaz, hogy Ballószög- nek csak gondjai vannak, eredv menyei nincsenek. Viszont az utóbbiakért a községiek nagy erőfeszítéseket tesznek. Háromszoros teher • A Petöházi Cukorgyár nagycenki drazsírozó üzeméből megkezdték a répamag kiszállítását a termelőszövetkezeteknek. Idén negyven vagon vetőmagot juttatnak el Észak-Dunántúl gazdaságaiba. A kiszállított mennyiség nagyobb hányada drazsírozott, azaz agyagásvánnyal bevont. (MTI-fotó— Matusz Károly felvétele—KS) Város környéki községek. Az elnevezés tartalmában több, mint egyszerűen a földrajzi közelség jelölése. A lakosság életkörülményei sűrítve hordozzák mindazokat az ellentmondásokat, amelyeket a község és a város fogalma jelent, örvendetes, hogy a lakosság életmódjában,, igényeiben igyekszik igazodni a városiakéhoz. Többségében egészséges, kényelmes, korszerű lakásokban él. Érdeklődik a világ eseményei és a közügyek iránt. A város viszont nem nélkülözheti a munkaerejét, és azokat a termékeket sem, amelyeket, mint községi lakos előállít. «Terhe kettős, akár vállalatnál dolgozik, akár tsz-ben. Sőt, háromszoros, hiszen lakóhelye fejlődéséért áldoz anyagiakkal és társadalmi munkával egyaránt. Kecskemétnek kötelezettségei vannak e községek iránt. A városi pártbizottság 1978. decémber 15-i határozatában megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket a vá cos, környéki Mteségetegazda- sági, kulturális tevékenységének továbbfejies^ésé#t el kell végezni, A cél mindenképpen az, Hogy a négy településen élő tizenkétezer ember életkörülményeiben is pozitívan tükröződjön a város közelsége. K. K. Mesék a képernyőn Üj mesesorozattal lepik meg a televízió munkatársai a legkisebb tv-nézőket: a napokban készült el a magyar népmesék feldolgozása. E hónap végéig levetítik a népszerű Kukori és Kotkoda történet t huszonhatodik epizódját, s március 31-én jelentkezik az új, tizenhárom részes sorozat első adása. A program összeállítói vigyáztak rá, hogy a válogatásba ne kerüljenek a gyermekeket nyugtalanító „rémes” elemek: javarészt derűsek, mulatságosak lesznek. A mesék nem ismeretlenek az apróságoknak: többen találkoztak már Kacor király, Róka koma, Zöld Péter vagy a Kicsi dió történetével. Képernyőre kerül majd — többek között — a Szállást kérő róka, A kismalac és a farkasok, valamint az Eb, aki a kanalát meg nem eszi című feldolgozás is. A figurákat a sorozat rendezője, Jan- kovics Marcell tervezte; a zenei -nagyág a Kaláka-együttes közreműködésével született meg. Megszűnileíaz évek óta szombatonként jelentkező Cicavízió; az új tv-maci veszi át a szerepét ezentúl, nyártól pedig Mazsola kalandjaival ismerkedhetnek meg 152 epizódon keresztül. (MTI) A lakásszövetkezetek eredményei, gondjai Az országban egyre több lakásépítő és fenntartó szövetkezet alakul meg. Tavaly 366 lakásépítő szövetkezet működött, a lakásfenntartó szövetkezetek száma 870 volt. Az országos adatok mellett Bács-Kiskun megye ilyen szövetkezeteire vonatkozó adatok is figyelemre méltóak. Az elmúlt év szeptemberéig a megyében 37 lakásépítő szövetkezet működött és 1731 lakás felépítését terveztek. A harmadik negyedévben 160 szövetkezeti lakás épült fel. Ez azért is figyelmet érdemel, mert ebben az időben Békés, Borsod, Hajdú, Heves és Nógrád megyékben egy lakást sem adtak át. Egyébként Bács-Kiskun megyénél csak Csongrád és Somogy megye eredményei jobbak. E két megyében 208, illetve 192 szövetkezeti keretekben épült lakást adtak át az elmúlt év harmadik negyedévében. Szakértelmet igényel A lakásszövetkezetek többsége Bács-Kiskun megyében is lakás- fenntartó szövetkezet, amelynek célja a lakóházak 'közös fenntartása. Ez egyebek között azzal magyarázható, hogy a szövetkezetek nagyobb része tanácsi ér- tékesítésű lakások tulajdonosaiból alakult. A lakásfenntartó szövetkezetek jelentős mértékben csökkentik az állami lakóház- kezelés gondjait akkor, amikor ellátják a szövetkezeti lakóházak kezelését és karbantartását. Ahhoz, hogy jogszabályokban előírt kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni, komoly szakértelmet igénylő munkát kell végezniük. A lakásfenntartó szövetkezetek működésére ugyanis viszonylag sok jogszabály tartalmaz rendelkezést. Néhány évvel ezelőtt az I egyik szomszédos megyében tájékoztatót készítettek a lakás- szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokról, a 19 oldalon sorolták fel azokat a jogszabályokat, amelyek a lakásépítő és fenntartó szövetkezetekre vonatkoznak. A tájékoztatókkal kapcsolatban probléma, hogy a korábi években megjelentek egy része ma már nem szerezhető be. Az utóbbi időben országszerte több lakásszövetkezet egyesülésére került sor és ezáltal szaporodnak a nagy létszámú szövetkezetek. (Nagy létszámúnak mondható a 2000 vagy ennél több tagot számláló szövetkezet.) Megoszlanak a vélemények, hogy milyen taglétszámú szövetkezetek létrehozására van szükség. Egyes vélemények szerint nem helyes a mintegy falunagyságú szövetkezet létrehozása. Több ezer család ügyes-bajos dolga, a sok lift és egyéb berendezés karbantartása még akkor is gondot jelent, ha a házkezeléshez van megfelelő szervezet. Vannak olyan vélemények is, hogy a kisebb szövetkezetek jobban át tudják tekinteni helyzetüket és mozgékonyabban oldják meg napi feladataikat. Egyes álláspontok szerint 80 vagy 100 ember jobban meg tudja beszélni közös dolgait és könnyebben jut egyetértésre. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, hogy a nagy létszámú szövetkezeteknél a vezető szervek működésével kapcsolatban is jelentkeznek problémák. Közös feladatok vállalása Természetesen a nagy létszámú szövetkezetek létrehozása mellett is lehet érveket felsorolni. Mindazok, akik a nagy létszámú szövetkezetek létesítésének hívei, arra hivatkoznak, hogy házkezelési szervezetet kis számú lakás esetén nem lehet szervezni. A karbantartó szervezetet elaprózni sem lenne helyes, ezért nem kívánatos, ha a kisebb szövetkezetek saját karbantartó szervezetet hoznak létre. Annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy milyen legyen a szövetkezetek taglétszáma, nem csak a karbantartó kapacitás játszik szerepet. Nagy jelentősége van annak is, hogy a szövetkezetek tagsága mennyiben vállal szerepet a közös feladatok ellátásában. A szövetkezetek működését illetően helyenként sajnos negatív tapasztalatok is észlelhetők. Nagy problémát okoz az a körülmény, hogy nem alakult ki még megfelelően a tagságban a tulajdonosi érzet. A lakás megszerzése érdekében a tulajdonosok mindent megszavaznak az alakuló közgyűlésen. Később döbbennek rá, hogy a szövetkezeti tagsággal együtt a lakás, valamint a lakóház gondját és baját is vállalni kell. A szövetkezetek egy részénél még nem sikerült kibontakoztatni azt a közösségi szellemet, amely nélkül a szövetkezet ügyeit lehetetlen jól intézni. Sajnálatos módon az is tapasztalható, hogy a szövetkezetek tagsága helyenként passzív. Ez nem helyeselhető, mivel a lakásszövetkezet nem csupán szövetkezeti forma, hanem családi otthonokat tömörítő egység is. Ezért a szövetkezet jó, vagy rossz vezetése közvetlenül befolyásolja a családi otthonok hangulatát. A * •• rr fii r % jovo célkitűzéséi A lakásszövetkezeti mozgalom jövőbeni feladatait úgy lehetne röviden vázolni, hogy törekedni kell a szervezettség kiterjesztésére. Ez alatt azt kell érteni, hogy minél több szövetkezetnél valósuljon meg a szervezett házkezelés és növekedjen a karbantartás szervezettsége. A megyei adatokat áttekintve úgy tűnik, hogy e téren van még tennivaló. A megyében működő 40 lakásfenntartó szövetkezet mindössze 7 irodahelyiséggel rendelkezik és 3 szövetkezetnek van kisebb műhelye. Szövetkezeti kulturális helyiség mindössze 1 van és 7 parkot, illetve játszóteret kezelnek a szövetkezetek. Kezelést Is ellátó karbantartó szövetkezet a megyében 1 működik és van ezen kívül 1 szakosított kezelő szervezet. Az országos adatokat áttekintve úgy tűnik, hogy a szervezettség tekintetében viszonylag lassú a fejlődés. A házkezelés szervezettsége országos viszonylatban a szövetkezeti lakások 47,1 százalékára terjed ki, míg a saját szervezettel végzett karbantartás szervezettsége 39,2 százalékos. A célkitűzés tehát az, hogy minden szövetkezeti lakásra terjedjen ki a szervezett házkezelés és karbantartás. Ezt kívánja az egyéni és a társadalmi érdek. Dr. Varga Emil PANORÁMA ••••• • - , __- — , —. ,á ......... n ................................................. ............. F öld alatti gőzkazánok A világ valamennyi iparilag fejlett országa arra törekszik, hogy a hagyományos energiahordozók felhasználása mellett új módszerekkel, új forrásokból is hozzájuthasson energiához. Kézenfekvő a gondolat, hogy a föld hőtartal- rnát, az úgynevezett geotermikus energiát is egyre nagyobb mértékben kiaknázza az emberiség. Ez az energiaforrás elvileg az egész földön rendelkezésre áll, gyakorlatilag azonban csak néhány ország — Izland, az Egyesült Államok, Üj-Zéland, Olaszország, Japán, a Szovjetunió és a Kárpát-medence országai — területén termelhető ki már a mai eszközökkel is gazdaságosan. A forró magma hőjét ezeken a területeken valamilyen hőhordozó, például víz vagy gőz juttatja el a felszínig, illetve annak közelébe. Becslések szerint még a mai technikával elérhető 7—10 kilométeres mélységben is annyi hő halmozódik fel, amelynek együttes meny- r.yisége ötezerszeresen meghaladja a bolygónkon fellelhető összes tüzelőanyag-fajtából kinyerhető hőmennyiséget! Csupán a Szovjetunióban több mint 60 helyen azonnali lehetőség nyílna geotermikus hőerőművek létesítésére. Különösen a Kamcsatka-félsziget bővelkedik ilyen energiaforrásokban, ahol nem egy helyen olyan gejzírek törnek fel, amelyek óránként 300—400 tonna forró vizet lövellnek a magasba. Kamcsatkán a talaj hőmérséklete sok helyen már* egyméteres mélységben is eléri a 100 C-fokot. • Egy 5000 kilowattos geotermikus erőműnek a telepítése, amelyet a kamcsatkai Pauzsetka folyó völgyében építenek. A feltörő forró gőzt közvetlenül a turbinákba vezetik, a kondenzátorok hűtésére pedig a folyó hideg vizét használják. A Szovjetunióban már készen vannak az 50—70 000 kilowatt teljesítményű geotermikus erőművek tervei is. (Fotó: APN—KS) Harc a korrózió ellen Az ásatások folyamán a föld mélyéről előkerült fémtárgyak, vagy szobrok, emlékművek, építmények fémrészeinek megőrzését célzó beavatkozásnál az első és legfontosabb teendő a lehető leggondosabb tisztítás, mert a fémfelületen levő korróziós termékek és idegen anyagok csak további pusztítást végeznek. Az erős tartású, még viszonylag jó állapotban levő fémek megóvásának egyik korszerű módszere az elektrokémiai úton történő tisztítás, amely a galvántechnika ismert folyamata szerint a fémanyag legkisebb károsodása nélkül végezhető el. A már nagyobb mértékben korrodált fémanyagok megmentésére kémiai módszert alkalmaznak. Ezeknél a fémtárgyaknál a korróziós termékeket közömbösítik, illetve a még meglevő fémmagot a teljes pusztulástól megmentik. Ha viszont a tárgy egyetlen laza tömeg, akkor tartós műanyaggal átitatják és alakját ekként rögzítik. A szilárdabb, tisztított felületű fémek további kezelése már maga a konzerválás. Ez a gyakorlatban kétféle módon történik: kémiai passzivitással vagy védőbevonattal. Az előbbi lényege hasonló az iparban alkalmazott eljáráshoz: a fémtárgyak felületét foszfátoz- zák. Védőbevonatként pedig teljesen átlátszó, tökéletesen tapadó és záró különleges műanyag hártyákat használnak. 9 A londoni Szent Pál székesegyházban levő Wellington-siremlck egyik 300 kilogramm súlyú részét restaurálás céljára leszerelték. A mintegy 120 évvel ezelőtt készült gyönyörű ötvösmunkát — tölgyfaalapra rádolgozott bronz domborítást — ugyanis erősen megtámadta a légköri korrózió és jelentős mértékű károsodástól kellett tartani. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) Egyre több atomerőmű A villamosítás korunk tudományos-technikai forradalmának egyik legfontosabb iránya. Az utóbbi időben különösen súlyponti kérdéssé vált az atomenergetika fejlesztése. Az atomerőműveknek a villamosenergia-termelés- ben betöltött aránya állandóan növekszik, és az előrejelzések értelmében 2000-re eléri a világ- termelés 50 százalékát. Az atomerőművek jelenleg konkurrenciát jelentenek a hőerőművek számára, sőt egyes országokban már olcsóbb villamos energiát állítanak elő azoknál. Az atomerőművek eddigi üzemeltetési tapasztalatai — napjainkig mintegy 1000 reaktorévnyi tapasztalat halmozódott fel — nagy megbízhatóságról és jelentős környezetvédelmi előnyökről tanúskodnak. A szakértők számításai szerint a légkörbe kerülő radioaktív anyagok átlagos évi koncentrációja még akkor sem fogja meghaladni a sugárzás megengedhető szintjének egy ezrelékét, ha a világ valamennyi atomerőművének összkapacitása eléri az 5 ezer gigawattot. Ehhez tudni kell, hogy 2000-re a világ valamennyi atomerőművének összkapacitása 2—2,5 ezer gigawatt lesz. A KGST-országokban 1976-ban 7,5 ezer megawatt volt az atomerőművek összkapacitása. A tagállamok közös atomenergetikafejlesztési prognózisának adatai szerint 1980-ban mintegy 30 ezer megawatt lesz az összkapacitás, tehát 1976-hoz képest a négyszeresére, 1990-re pedig még többszörösére emelkedik. Az atom- energetikai készülék- és gépgyártás azonban szűk keresztmetszet a tagországok gépiparában: A feszültség tehát csak a szocialista együttműködés keretében oldható fel.
