Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

IDŐJÁRÁS Várható idójárás ma estig: Időnként felszakadozó felhőzet, elszórtan eső, záporeső. A reggeli órákban helyen­ként kód. Mérsékelt, változó irányú, majd fokozatosan délnyugatira forduló és megélénkülő szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz l, plusz 4. legmagasabb nappali hőmérséklet 8—13 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉSÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 55. szám Ára: 1,20 forint 1979. március 7. szerda Kádár János és Leonyid Brezsnyev tárgyalásai a szovjet fővárosban MOSZKVA Kedden a Kremlben találkozó­ra került sor Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke között. Kádár Já­nos az SZKP KB meghívására érkezett baráti látogatásra a Szov­jetunióba. A megbeszélés során Kádár Já­nos és Leonyid Brezsnyev meg­elégedéssel állapította meg, hogy a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés sikeresen fejlődik. Ehhez meghatározó módon járul hozzá az MSZMP és az SZKP szoros együttműködése. A köz­ponti bizottságok széles körű ta­pasztalatcseréje, állandó kapcso­lata, a rendszeres legmagasabb szintű találkozók mindkét párt tevékenységét gazdagítják és elő­segítik azt, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió előtt álló feladatokat összehangoltan és mindkét fél számára előnyösen oldják meg. A találkozón áttekintették a magyar—szovjet gazdasági kap­csolatok fejlesztésének távlati kérdéseit. Kifejezték meggyőző­désüket, hogy a kooperáció és a termelési szakosítás folyamatának további elmélyítése a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a hosz- szú távú együttműködési célprog­ramok megvalósítása a KGST keretében szilárd alapot nyújt Magyarország és a Szovjetunió további gazdasági fellendülésé­hez, az egész szocialista közösség gazdasági teljesítőképességének növeléséhez. Kádár János és Leonyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió a szocialista közösség többi1 országával és minden más olyan erővel együtt, amely fe­lelősséget érez a jelen helyzetben, a világ politikai légkörének meg­(Folytatás a 2. oldalon.) A GYERMEKÉV SZELLEMÉBEN A népfront megyei nőbizottságának ülése Tegnap Kecskeméten tartotta meg esedékes ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége mel­lett működő nő- és rétegpolitikai munkabizottság. A tanácskozás megnyitójában Iván Istvánná el­nök emlékeztetett rá, hogy az ENSZ felhívására, a jövőért való felelősségtől indíttatva, 1979-ben megkülönböztetett figyelem juta gyermekeknek. Ezután a nemzet­közi gyermekévvel kapcsolatos megyei tennivalókat indítványoz­ta megvitatásra. Felkérte Érsek Györgyöt, a megyei tanács ifjú­sági titkárát vitaindító előadásá­nak megtartására. Az előadó bevezetőül méltatta a nemzetközi gyermekév jelentő­ségét. Majd a nemzetközi és az országos programból kiindulva is­mertette azokat a feladatokat, amelyeket a nemzetközi gyermek­év Bács-Kiskun megyei tervezete tartalmaz, mintegy összegezve a városok, járások tömegszervezetei­nek, intézményeinek ilyen irányú javaslatait, törekvéseit. Mint említette, a nemzetközi gyermekév országos gazdag prog­ramja részeként ez év nyarán Ka­locsán rendezik meg a Duna men­ti gyermek-folklórfesztivált. A megyei feladatok között elsőként a gyermek- és ifjúsági létesítmé­nyek építését említette. Az idén is csaknem minden járásban, vá­rosban sor kerül valamilyen ifjú­sági létesítmény — óvoda, bölcső­de, tornaterem, úttörőház, játszó-1 terek, kispályák stb. — átadásá­ra. Emlékeztetett az egy napot a gyermekintézményekért mozgalom eddigi eredményeire, a gyer­mekszolidaritási alap javára tör­tént felajánlásokra, ismertette a tervezett kulturális és sportakció­kat, amelyek mind-mind egyazon célt, a gyermekeink egészséges, szocialista nevelését szolgálják. Külön is felhívta a figyelmet a világszerte még oly sok éhező, nélkülöző gyermekre, akiknek megsegítését célozza az Állami Ifjúsági Bizottság — 232-90179- 0092 számú szolidaritási alap számlájára. Egyben jelezte, hogy a KISZ-alapszervezetekben ápri­lisban akciókat kezdeményeznek a számla javára. A vita során a felszólalók szinte kivétel nélkül arról a munkáról, s annak eredményeiről adtak szá­mot, amelyet megyeszerte a nem­zetközi gyermekév szellemében vé­geznek az állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, így a Hazafias Népfrontmozgalom akti­vistái is. Baján például a felső­városi iskolában már múltja van a gyermekek barátja akciónak. Ennek lényege a velük való, mi­nél több együttes időtöltés cél­jából, hogy a szülők önkéntesen vállalkoznak a gyerekekkel való kirándulásokra, teadélután meg­szervezésére, vagy éppen a pala­csintasütő tudomány átadására. Terecskei Jánosné (Kecskemét) a többi között név szerint is el­ismeréssel emlékezett meg azok­ról a fiatalemberekről, akik a széchenyivárosi ifjúsági házban a gyermekklub létrehozásából vállaltak részt, nagy-nagy szere­tettel. Csordás Józsefné, az SZMT nőfelelőse a jövő nemze­déke szocialista szellemű nevelé­se, gyermekeink egészséges fejlő­dése érdekében, a tennivaló folya­matosságára hívta fel a figyelmet. Néhány különösen lényeges ten­nivalót kiragadva az SZMT fel­adattervéből, követendő példa­ként említette azt a kilencven szo­cialista brigádot, amelyek tagjai egyemberként vállalták, hogy az általános iskola nyolc osztá­lyának elvégzésében, szükség sze­rint a rászoruló szülő alkoholelvo­nó kezelését indítványozva stb. ügyelnek, segítenek a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekeknek. Sánta Károlyné (Tiszakécske) arról adott számot, hogy a nagy­községben már tavaly felkészültek a nemzetközi gyermekévre. Mint említette, a társadalmi összefo­gás csodákra képes, ennek kö­szönhetően adták birtokba nem­régiben a 160 személyes gyönyö­rű, új hétközi otthont a tanyai gyerekeknek. Ugyancsak a társa­dalmi összefogásnak köszönhetően elérték, hogy nemcsak a nagy­községben, de a külterületen élő valamennyi gyermeknek jut hely az óvodákban. Szerencsés Ferenc- né (Kiskőrös) egyebek között ar­ról szólt, hogy a népfront kiskő­rösi nőbizottsága három játszótér létrehozásának elősegítésével is kiveszi részét a gyermekek érde­két szolgáló tennivalókból. Az érdekes, sokszínű vitát Iván Istvánná összegezte, hangsúlyoz­va a munka folyamatosságát, a gyermekek érdekében való tet­tekben, kezdeményezésekben a helyi körülményekhez való igazo­dás szükségességét. Az ülés további részében dr. Dobos László, a Hazafias Nép­front megyei elnöke megemléke­zést tartott a nemzetközi nőnap­ról, s köszöntötte a munkabizott­ság tagjait, aktivistáit és általuk a megye nőtársadalmát. A tanácskozás befejező részé­ben Farkas József, a népfront megyei titkára, Kiváló Társadal­mi Munkáért kitüntetést adott át a népfrontmozgalom aktivis­táinak: Jerkó lstvánnénak (Ba­ja), Hajdú Dezsőnének (Kecs­kemét), Bodor Józsefnének (La­kitelek), Tóth Zoltánnénak (Kis­kunhalas) és Újlaki Eszternek (Bácsalmás). P. I. A művelt ifjúságért Kerestem, de sehol sem ta­láltam annak precíz meghatá­rozását, hogy ki a művelt em­ber. Röpke kérdést tettem fel ismerőseimnek, ám egységes választ így sem gyűjthettem. Ki az irodalom, ki a képzőmű­vészet, ki a zene, ki a szakma, ki pedig a politika és a törté­nelem általános és napi isme­reteit állította középpontba rpint „a műveltség” lényeges, elengedhetetlen kritériumát. Amikor arról érdeklődtem, hogy ki-ki milyen véleményt alakított ki a mai fiatalság műveltségéről, nagyjából ha­sonlóan megosztott „Ítéleteket" jegyeztem föl. A középiskolai pedagógus — már-már egyik mondatával a másikat is cá­folva — előbb arról panaszko­dott, hogy elsősei közül jó né­hányon olvasni sem tudnak rendesen, majd büszkén arról mesélt, hogy harmadikosai si­kerrel álltak helyt az országos tanulmányi versenyen. A kép, amely „a műveltség­ről” kialakítható, bonyolultan ellentmondásos, s erre már a statisztikai adatok is bizonyí­tékok. Egyfélétől: nem csök­ken a nyolcadik osztályt el nem végzők száma, másfelől viszont soha ennyien nem je­lentkeznek főiskolára, egye» temre, mint manapság. Az persze természetes, hogy nem ugyanazokról a fiatalokról van szó, de nem felejtendő el, hogy a lehetőségek — ame­lyek mindenki számára úgy­M szólván korlátlanok — ugyan­azok. Vannak szakemberek, akik aggodalmuknak adnak hangot, azt mondván: amíg egy bizonyos hányad 'egyre magasabbra lép a művelődés lépcsőfokain, addig egy másik bizonyos hányad egyre kevés­bé gondol arra, hogy egyálta­lán szemügyre vegye e lép­csőt. Ha visszapergetjük két-há- rom évvel az eseményeket, s a műveltség szó helyébe a fizi­kai állóképességet, edzettséget állítjuk, könnyen kiderül, hogy ugyanez volt a helyzet, ami­kor a KISZ Központi Bizott­sága — egyetértésben és tá­mogatásban a kormányzati szervekkel — megindította az Edzett Ifjúságért akciót. A si­ker — ma már látható — nem maradt el. A KISZ KB most a Művelt Ifjúságért akciót hir­dette meg. A siker — ma még — nem látható, s arra gya­nakszom, jóval több időt igé­nyel, mint az előző akció. Az­az: nem kampányra, hanem rendszeres, céltudatos, köve­telménytámasztó munkára van szükség, olyanra ráadásul, amelyik differenciál a fiatalok rétegei között, mást bízva a dolgozók általános iskolájában most tanulóra, mint a disszer­tációját író matematikusra. Többé-kevésbé ismert már, hogy milyert akcióra invitálja az ifjúkommunistákat a KISZ: a Hazai tájakon, a Barátaink, a Művészet és ifjúság, a Könyv és ifjúság című rendez­vénysorozatok célját és lehe­tőségeit minden alapszervezet­ben ismerik. Külön öröm, hogy a Könyv és ifjúság akció országossá te­rebélyesedett, éspedig azért, mert a Bács-Kiskun megyei KISZ-esek jövőbelátását, már- már bölcsességét támasztja alá. Annak idején ugyanis — ép­pen öt esztendeje — megyénk rendezte meg először S' fiatal írók, költők, kritikusok, illet­ve a fiatal olvasók szervezett találkozósorozatát. Tavaly már voltak megyék, amelyek csat­lakoztak, s az idén zöld utat kapott az országos akció in­dítása: a tapasztalatok jósze­rével mind Bács-Kiskunból származnak. A múlt héten fontos felada­tú testület alákult meg a KISZ megyei bizottsága mellett: a megyei közművelődési bizott­ság. Tagjai mindazon szervek — az SZMT, a Katona József Színház, a HNF, a TIT, a me­gyei könyvtár, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, a Mo­ziüzemi Vállalat, a múzeum, a Megyei Művelődési Központ, a megyei ifjúsági bizottság, a Petőfi Népe és a megyei KISZ- bizottság — képviselői, akik sokat tehetnek a kitűzött célért: a művelt ifjúságért. Megbízatásuk természetesen — a feladat jellege miatt — nem egy-két napra, de hosszú idő­szakra szól. Megindult tehát valami, s azt reméljük, hasznos, okos, a jövőre-jövőbe is tekintő mun­ka következik. Szükség van rá! B. J. Tudományos ülésszak az Akadémián — A Tanácsköztársaság a magyar nép XX. századi törté­nelmi fejlődésének e fejlődés fő irányát jelző első nagysze­rű felvillanása volt. Az akkor felvetődött és részben megfo­galmazódott kérdések rövid, átmeneti időre feledésre ítéltet­tek. Negyedszázaddal később merültek fel újra, jelenünk ad a maga gyakorlatával is választ e kérdésekre. Jelenünk, ame­lyen szabadon ünnepelhetjük a nagy előfutár emlékét, jele­nünk, amely megteremtette e történelmi esemény tudomá­nyos vizsgálatának lehetőségét is, — mondotta Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából kedden az Akadémián kezdődött kétnapos tudományos ülésszak meg­nyitóján. A nyitó plenáris ülésen meg­jelent Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, több minisztérium vezető képviselője. A tanácskozáson ott voltak a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a mongol, az NDK, a román és a szovjet tudományos akadémia képviselői, valamint az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottságának és a görögországi marxista kutatások központjának küldöttei. A megnyitót követően Vass Henrik, az MSZMP KB párttör­téneti intézetének igazgatója „A Tanácsköztársaság a magyar tör­ténelemben" címmel megtartott előadásában elemezte az 1919-es proletárforradalom hatását a ma­gyar történelemre. A Tanácsköz­társaság létrejöttének körülmé­nyeivel, szocialista gyakorlatával,' sikereivel és kudarcaival mind­máig tanulmányozásra és tanul­ságokra érdemes elméleti és ta­pasztalati anyagot nyújtott a magyar és a nemzetközi munkás- mozgalomnak — mondotta. Ily módon tanulságai nemcsak a ho­ni, hanem a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom politikai és elméleti tárházába is beépül­tek. — Mint minden forradalom­nak, a Tanácsköztársaságnak is központi kérdése volt a hatalom. A hatalom megszerzésének kö­rülményei, megtartásának mód­ja a rákövetkező évtizedek esz­mecseréinek középpontjában állt és áll, s számos eleme napjain­kig megőrizte időszerűségét — hangsúlyozta egyebek között elő­adásában Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudomá­nyi Intézetének igazgatója. Azzal kívánunk méltók lenni dicső har­cunkhoz, hogy a marxizmus—le- ninizmus szellemét alkotóan al­kalmazzuk, és a kor igényeinek megfelelően oldjuk meg a népi hatalom erősítésének, a szocialis­ta demokrácia érdemi fejleszté­sének előttünk álló feladatait —' mondotta. Ezt követően Nyikolaj Kuz­min, a Szovjetunió Társadalom­tudományi Akadémiájának rek­tora emelkedett szólásra, s ele­mezte a magyar forradalom ta­pasztalatait és hatását a nemzet­közi forradalmi folyamatra! Egyebek között hangsúlyozta: a Tanácsköztársaság egész tevé­kenységében a konkrét történel­mi feltételekből indult ki, alkotó módon hasznosítva a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ta­pasztalatait. A magyar proletár­forradalom győzelme nagy nem­zetközi jelentőségű volt: megmu­tatta, hogy az oroszországi októ­beri forradalom nem orosz, ha­nem nemzetközi jelenség, s a munkásosztály a világ forradal­mi mozgalmának vezető ereje. Liptai Ervin, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a fegyveres erők szerepét ele­mezte a proletárforradalomban. A plenáris ülést követően kedd délután külön-külön szekcióülé­seken értékelték a magyar for­radalom és a nemzetközi forra­dalmi folyamat egymásra hatá­sát, a társadalom és az állam szerep>ét a proletárforradalomban, a Tanácsköztársaság kulturális koncepcióját, valamint a Tanács- köztársaság honvédő háborújának tapasztalatait. A jubileumi tudományos ülés­szak ma szekcióülésekkel foly­tatódik, majd záró plenáris ülés­sel ér véget. (MTI) ZÖLDSÉGBŐL JÓ KONZÉRVÉT Vizsgáznák a paradicsomkészítmények A Zoldségtermesztési Kutató Intézet konzerv­technológiai laboratóriumában ilyenkor télen és kora tavasszal minősítik a gyártási idényben ké­szített konzerveket. Azokat az adatokat szedik elő újra, amelyeket az intézeti laboratóriumban, illet­ve a konzervgyárakban készített termékek vizsgá­latakor írtak le. Bár nem ilyen egyszerű a labo­ratóriumban dolgozók munkája, hiszen az intézet kutatói által nemesített fajtákat is itt vizsgálják meg, többek közt abból a szempontból, hogy mi­lyen konzervipari termékek készíthetők, milyen módszerrel leghatékonyabban belőlük. A laboratóriumban számos zöldségféléből és gyü­mölcsből, így a csemegekukoricából, gombából, pó­réhagymából, sőt datolyából előállítható termékeket vizsgáztatják, miközben azt is kipróbálják, hogy milyen eljárásokkal lehet minél többféle, jó mi­nőségű sűrítményt, mélyhűtött és egyéb tartósí­tott élelmiszert készíteni. A vizsgálatok legnagyobb részét természetesen a paradicsomsűrítmények te­szik ki. A 146 paradicsomfajta mintegy kétharma­dát a keoskeméti kutatók nemesítették. Így a leg­hatékonyabb kapcsolat köztük és a laboratórium munkatársai között alakult ki. Évek óta a leggyakrabban emlegetett vizsgálati adat a paradicsomgyártmányok színe, emellett új kérdést vetett fel a kutatók számára a gépi sze­désre alkalmas paradicsomfajták feldolgozása. Ugyanis a géppel betakarítható fajták a hagyomá­nyosoknál sokkal nagyobb rosttömeget tartalmaz­nak. Ez a termékek sűrítésekor okoz problémát. • Bagrijné Kolozsvári Klára a sűrítmények állagát vizsgálja. • A paradicsomsűrítményt kóstólva is ellenőrzik.' A képen: Farkas Edit technikus. Az intézet konzervtechnikai laboratóriumában si­került kidolgozni a szabályozott rosttartalmú sű­rítmények előállításának módszerét. A gyakorlat és a kutatók jó kapcsolatát jellemzi, hogy ezt az eljárást két konzervgyár átvette és már sikerrel alkalmazza is. G. E. • Szabó Imre tudományos munkatárs a rosttar­talmat méri. (Tóth Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom