Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 53. szám Ára: 1,20 forint 1970. március 4. vasárnap Gáspár Sándor Prágába utazott Szombaton Prágába utazott Gás­pár Sándor, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség elnöke, a SZOT fő­titkára. Részt vesz a Szakszerve­zeti Világszövetség titkárságának ülésén, amely a főtanács április 10—13. között Szófiában sorra ke­rülő ülését készíti elő. Búcsúzta­tására a Nyugati pályaudvaron megjelent Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese. (MTI) * Arányosabban 3. oldal Kettőből egy ipari szövetkezet <. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal KISKÖRÖS, BAJA, KALOCSA, HALAS: A családiház-építések tervei Bács-Kiskun megye V. ötéves terve huszonötezer lakás felépítését írja elő; a mennyiségből a legnagyobb arányt a családi házak képviselik. Egy-két éve — elsősorban a jelentős áremelkedések miatt — csökkent a magánosok építkezé­si kedve. Ebben közrejátszott az is, hogy a tanácsok — a meg­csappant kedvet általános ten­denciának értékelve — a koráb­binál kevesebb telket jelöltek ki, illetőleg egyes városokban a te­lepszerű építkezések területigé­nyének kielégítése szorította hát­térbe ezt az otthonteremtési megoldást: Kecskeméten például nem tudnak minden igénylőnek területet adni. Egy éve azonban kedvező hírek érkeznek a megyé­ből: valamelyest fellendült a családiház-építkezési kedv. Mi­lyen eredmények születtek, me­lyek a megoldásra váró gondok, mi a helyzet a korszerű családi ház építésével — ezekre a kér­désekre keressük a választ. KISKÖRÖSÖN 930 lakást kell 1975 és 1980 között átadni, ebből 460 «családi házat — tájékoztatta szerkesztőségünket Rohoska György, a városi tanács osztály- vezetője. Az V. ötéves terv első három évében 552 otthonba köl­töztek be tulajdonosaik, összesen 244 családi ház készült el. Infor­mációnk szerint Kiskőrösön — az előző évekhez képest — csök­ken az építési kedv és négy-öt évbe telik, míg tgtő alá kerül a ház. Az okát a szakember részint a költségek növekedésében látja, részint pedig abban, hogy a köl­csönök csak csekély mértékben fedezik ezt az emelkedést. Telek van: három év alatt 173 lakóhá­zi területet adtak át értékesítés­re az OTP-nek (jelenleg 60 sza­bad telkük van) a közművesítés nélküli 140—150 (a peremterüle­ten 200) négyszögöles telkeket három éve 280, ma pedig 360 négyszögölenkénti áron adták. Próbálják megszerettetni a lánc­házat és a sorházat a kiskőrö­siekkel, túl nagy eredményt ed­dig nem értek el. A Budai és a Klapka utcában kezdeményeztek ilyen építkezést, összesen 28 ott­hont megvalósítandó. Az előrelé­péshez szemléletváltozás és kivi­telezői kapacitás kell, összegzi tapasztalatait Rohoska György. BAJÁN 2454 lakás az V. öt­éves tervi cél, ebből 550 a csa­ládi ház. Az első három évben 1249 otthont adtak át, közte 304 családi házat; 1979-ben 520 la­kást (80 családi házzal) terveznek átadni. A telkek közművesítése — tájékoztatta lapunkat Csendes Nándor, a városi tanács osztály- vezetője — meghaladja a város lehetőségeit, csak külső támoga­tással tudnának eredményt elér­ni. Nem tudják maradéktalanul kielégíteni az egyre fokozódó te­lekigényt. A város szélén 300—500 forintos áron hétszáz négyzetmé­teres területeket árusítanak. Vil­lany van, egy-két éven belül a vizet is bevezetik. A lánc- és sorházépítést telekalakítással és szervezéssel segítik; úgy vélik jó úton halad a családiház-építés. KALOCSÁN 1200, 1980-ig átad­ni szánt lakásból 410 a családi ház; eddig 462 lakást adtak át (197 a családi ház); az idén 260 (50 családi ház) a terv. Figye­lembe véve a kisiparosok szá­mát, valamint azt a tényt, hogy a családi házak többnyire ka­lákában épülnek, biztosítottnak látszik a kivitelezői kapacitás — Kapitány István tanácselnök-he­lyettes szerint. Informátorunk ugyanakkor megjegyzi, hogy sem üzem, sem vállalat nem vállal esaládiház-építést Kalocsán. Csök- kenit az építkezési kedv, amely­nek a költségek növekedése, az alacsony kölcsön és az anyagbe­szerzési nehézség az oka, a sok egyéb között. Az OTP-vel együtt­működve 140 telket alakítottak ki a Meszesi út mentén — víz és villany elő-közművesítéssel, jár­dával — még 54 házhely gazdá­ra vár. Ezenkívül foghíjbeépítés­sel, az Iszkra Termelőszövetkezet saját telekkialakításával együtt még jó pár hely van családiház­építésre, 140—280 négyszögölösek. Kalocsán az építési terület ki­sajátításával, előközművesítés- sel, kivitelező kapacitás biztosí­tásával támogatják a sorházak építését. Nagyobb lehetne az elő­relépés, ha központi forrásból a terület-előkészítés és a járulékos létesítmények költségeinek egy bizonyos hányadát megadnák. Az V. ötéves tervben eddig 61 sor­házban épült lakást adtak át. Javasolták az OTP-nek, hogy a takarékpénztár kezelésében levő részlegesen közművesített terüle­ten szervezetten építsenek kor­szerű családi házakat — negy­venet tudnának felhúzni. KISKUNHALASON várhatóan túlteljesítik a lakásépítési tervet — tudtuk meg Novák Józseftől, a városi tanács osztályvezetőjé­től. 1568 helyett várhatóan 1667 otthont adnák át, közte 400 csa­ládi házat, amelyből 75 az úgy­nevezett „CS” lakás. Nagy ütemű a gázvezeték kiépítése, és óriási az igény iránta. Kivitelezői ka­pacitás azonban nincs elegendő a belső gázszerelési munkákra. Az Április 4..kertváros a társasház­építés alkalmas helye. 304 otthon hozható tető alá e területen, ed­dig 222 lakás építése kezdődött meg. Ebben a tervciklusban 184 telket adtak át (vízzel, villany­nyal) értékesítésre a takarék­pénztárnak, s már csak 38 telek vár gazdára, 42—46 ezer forintos áron. A kivitelezői gondok Kiskunha­lasra is jellemzőek, és tovább súlyosbodnak. A helyi építőipari szövetkezet például most szün­teti meg magasépítő részlegét, mert munkásai otthagyták. En­nek a kapacitásnak a hiánya el­sősorban a kistársasház-építést hátráltatja. Jelenleg nincs kor­szerű családi ház építésére lehe­tőség Kiskunhalason, de kívána­tosnak tartják a kérdés megol­dását, mivel ma már nemcsak a hozzáértő szakemberek, de az építkezni szándékozók is hasz­nosnak ítélik meg a láncházat és a sorházat. Ezért 1980 után tizenöt hektá­ros területen 400 családi ház építésére elegendő területet ala­kítanak ki, amelyből 200 korsze­rű ház lenne. Az előkészületeket meggyorsították, így várhatóan már 1980-ban megkezdődhet a munka. B. J. ÜLTETVÉNY, SZAKOSÍTOTT TELEP, TERMÉNYSZÁRÍTÓ, TÁROLÓ TERVEZÉSE Kibővült az ÁGROBER működési köre • Bácsalmáson, Kalocsán, Kecskeméten épül terménytároló a gabona­ipar számára az AGROBER tervei alapján. (Pásztor Zoltán felvétele.) Társadalmi munkában óvoda, iskolai sportpálya, öregek nap­közi otthona tervezése, a munka műszaki ellenőrzése önmagában is dicséretes tevékenység. Az AGROBER megyei kirendeltségé­nek dolgozói számos ilyen szép feladatra vállalkoztak, és szabad idejüket áldozták fel érte. E köz­hasznú fáradozás csupán egy-egy mozzanata a mezőgazdasági ter­vező és beruházási vállalat mű­ködésének. Bács-Kiskun megyében évente több száz milliót költenek a ter­melés fejlesztésére a mezőgazda- sági, élelmiszeripari üzemek. Ga­bonatároló, termény- és zöldség­szárító, állattenyésztő telep épül, megyeszerte szőlőt, gyümölcsöst telepítenek a kiöregedett ültet­vények pótlására állami és szö­vetkezeti gazdaságok. A mun­kák megtervezése, a beruházási, és számos egyéb kötelezettség a kivitelezési program elkészítése műszaki átadásig, sőt azután is, legnagyobb részt az AGROBÉR megyei kirendeltségének hatáskö­rébe tartozik. Egyik ilyen nagy jelentőségű munka a bácskai húskombinát építése, amely­nek az 1979. október elsejei pró­baüzeme érdekében még sokat kell fáradoznia a vállalat és va­lamennyi közreműködő szakem­bereinek. 1977-ben felszámolták az ültet­vénytervező és szaporítóanyag­forgalmi vállalatot. Tevékenysé­gének egyik felét az AGROBER- re ruházták. A megyei kirendelt­ség kertészeti osztályaként mű­ködik azóta az ültetvénytervező részleg. 1979. január elején az élelmiszeripari tervező vállalát tevékenységével is kibővült az AGROBER működési köre. A mezőgazdasági, élelmiszeripari beruházások tervezése, előkészí­tése, és a kivitelezéssel összefüg­gő szervező, ellenőrző munka egyetlen vállalat hatáskörébe ke­rült. Bizonyos, hogy ennek meg­lesz a kedvező hatása a beruhá­zási tevékenység színvonalának növekedésében Bács-Kiskun me­zőgazdasági és élelmiszeripari üzemeiben. 1979-ben az élelmiszer-gazda­ság számos beruházásának meg­valósításán fáradoznak a me­gyei AGROBER szakemberei, a megrendelők és a kivitelezőki Több ezer tonna termény befo­gadására épül tároló. Ezek terve­zése részben megtörtént, vagy most van folyamatban. Tavaly 21 kilométer hosszan épült üzemi bekötőút a megyében, amelynek tervezésénél szintén közreműköd­tek a kirendeltség dolgozói. A Duna menti, valamint a tisza- kécskei szövetkezetek számára általános tereprendezési, talajja­vítási tervek készültek ültetvény- telepítéshez, vízrendezéshez, ön- ítözéses gazdálkodás megterem­téséhez. A Bács-Kiskun megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Kecskemétre költözésé­nek, és a kötelező talajvizsgálat miatt megnőtt feladatok elvégzé­sének megalapozásához az AG­ROBER is megbízást kapott. A vállalat tervei alapján hamarosan működésre kész a korszerű la­boratórium, és 1981 végére az állomás új telepe a megyeszék-; hely külterületén. A népgazdaság teherbíró képes; sége véges. Még nagyobb a jelen­tősége annak, hogy a mezőgazda- sági, élelmiszeripari beruházások a célnak megfelelőek, korszerűek, de kevésbé költségesek legyenek. Az AGROBER Bács-Kiskun me­gyei kirendeltsége ezt a munka lebonyolításában mind inkább érvényesíteni igyekszik. Lehető­séget nyújt erre a kifejlesztett, megvalósult beruházások tervei­nek újbóli felhasználása, a tartás- technológia, a termelési folyama­tok korszerűsítésével együtt járó szükségszerű kisebb módosítások gyors elvégzése, hogy a mezőgaz­daság és élelmiszeripar a kö­vetelményeknek még inkább megfelelő beruházást vehessen birtokába. K. A. • A Felsöszentiváni Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szakosított állattenyésztő telepét szintén a me­gyei kirendeltség tervezte. (Szabó Ferenc felvétele.) Ma választásokat tartanak a Szovjetunióban A hírügynökségek és a lapok kommentárjai Leonyid Brezsnyev választási beszédéről MOSZKVA Leonyid Brezsnyev pénteken elhangzott beszédével befejező­dött a Legfelsőbb Tanács tagjai megválasztásának előkészítése. A szavazók ma járulnak az ur­nák elé. Mint ismeretes, a Legfelsőbb Tanács két házába összesen 1500 küldöttet választanak, a jelölte­ket a kommunisták és a párton- kívüliek tömbje állította. Leonyid Brezsnyev beszéde egyébként országszerte igen nagy figyelmet és érdeklődést keltett. Valamennyi központi lap szombaton teljes terjedelmében közli a beszéd szövegét. Az SZKP KB főtitkárának be­szédéből a szovjet fővárosban el­sősorban azt emelik ki, hogy nemzetközi vonatkozásban Brezs­nyev ismételten és jelentős hang­súllyal húzta alá: a Szovjetunió fő célja a béke biztosítása, az enyhülés folytatása, a fegyverke­zési verseny megállítása, az át­térés a tényleges leszerelésre. Ez adta meg a beszéd alaptónusát, annak ellenére, hogy a nemzet­közi helyzetben kétségkívül sú­lyos veszélyek jelentkeztek. Brezsnyev a békét ma leginkább veszélyeztető tényezőnek a kínai vezetők politikáját, a Vietnam ellen indított agressziót nevezte és a szovjet kormánynak a be­széd elhangzásával egyidőben közzétett újabb nyilatkozata kü­lönös nyomatékkai húzta alá ezt a veszélyt. A Szovjetunió, ahogyan erről Brezsnyev beszéde is tanúskodik, mindenekelőtt az agresszió meg­szüntetését követeli, ezt látja a legsürgősebb teendőnek. Ugyan­akkor azonban az SZKP KB fő­titkára lehetségesnek látja az előrelépést minden olyan terüle­ten, amely valóban elősegíti a béke megszilárdítását és az eny­hülés folyamatát. Megvan a lehetőség az új egyezmény megkötésére a ha­dászati támadó fegyverek korlá­tozásáról, megvan annak a fel­(Folytatás a 2. oldalon.) A közművelődés közügy Üjra és újra szóba kerül, vi­tatott téma, hogy vajon miért tapasztalható élénk, eleven, sokoldalú és eredményes köz­művelődés az egyik faluban, városban, és miért van pan­gás, visszaesés, megtorpanás a másikban? Sokszor felvetődik a kérdés: ha az egyik helyen %neg lehet mozgatni az adott helység lakosságát, mi az oka annak, hogy mondjuk a szom­szédos faluban amolyan álló­víznek tekinthető a kulturális élet? Olyasvalaminek, amire egyáltalán nem lehetnek büszkék az ott élő emberek. Pedig hány és hány ilyen fel­tűnő különbséget találunk! Van kicsi falu, ahol a nem éppen * kedvező körülmények közt működő művelődési ház­ban — elavult, szűk épület, elégtelen anyagi támogatás — tucatnyi szakkör, klub, amatőr csoport működik. Egy másik kisközségben rendszeresek a tárlatok, az író-olvasó talál­kozók, az ankétok, viták stb. Ott, ahol ugyancsak mostoha körülmények közt kell mun­kálkodniuk a közművelődés irányítóinak. Ugyanakkor né­hány kilométerre ezektől a helységektől üresen kong a jó­val nagyobb művelődési ott­hon. Sokan kérdezik, látszó­lag joggal: ki érti ezt? így kell-e ennek lennie? Sietve jelentjük ki: nem tör­vényszerű, hogy így legyen. A bajok gyökerét elsősorban az összefogás hiányában kell ke­resni. Ahol nem így van, vagyis ahol a közművelődés­ben munkálkodók, a párt- és tanácsi vezetőkkel, sőt a gaz­daságok, a munkahelyek irá­nyítóival is megtalálták a kap­csolatot, ott a helyzet hamar jobbra fordul. Vagyis ahol a közművelődést nem valamifé­le hóbortnak, játszogatásnak, a kevesek különleges kedvtelé­sének tekintik, hanem az egész lakosságot érintő, az adott te­lepülés valamennyi polgárának életére kiható, nélkülözhetet­len, fontos politikai kérdésnek, ott alapjában kedvezőbb lesz a kép. Márpedig ez kötelessége minden vezető beosztásban le­vő embernek; munkálkodjon bármilyen poszton. Senki nem jelentheti ki magabiztosan, hogy ez nem az én dolgom, hogy nem tartozik rám, de még azt sem, hogy nincs ilyesmi­re idő. Mert aki így tesz, az vét a törvény ellen, és figyel­men kívül hagyja a párt köz­művelődési határozatát. Mindezek ismételten azért jutottak eszembe, mert — Jászszentlászló, Császártöltés, Hajós és más helységek po­zitív példái, az ezeken a he­lyeken tapasztalt eredmények után — a napokban a kicsi Kaskantyún bizonyították az ott élők, hogy az összefogás nagyszerű sikereket eredmé­nyez. Ugyanis a televízió pél­dájára megszervezték a „Ti és mi’’ elnevezésű vetélkedőt. Ez önmagában nem érdemelne különösebb figyelmet. Ám az már igen, hogy ez az éjszaká­ba nyúló, sikeres rendezvény az egész falut megmozgatta, sőt lázba hozta. A sokoldalú felkészülés, szervezés hosszú napokon át tartott, s az ered­mény: százak és százak örül­tek, szórakoztak, miközben művelődtek is, gyarapították ismereteiket. S mindez — az alapos fel­készülésen kívül — miért le­hetett így? Mert a tömegszer­vezeti vezető éppen úgy saját ügyének érezte a feladat töké­letes végrehajtását, mint a szövetkezeti elnök, a pedagó­gus, vagy a brigádvezető. Sze­mélyes részvételük is hozzá­járult a nagyszerű eredmény­hez. Ismételten kimondatlanul is bizonyították: csakis az ösz- szefogás hozhat igazi és tartós sikert a kulturális munkában, akár az élet más területein. Ha a falvak, városok lakói, s a különböző szintű vezetők fel­ismerik igazán, hogy a köz­művelődés közügy. V. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom