Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évf. 76. szám Ára: 1,20 forint 1979. március SÍ. szombat CSÖKKENT AZ I JfTÁSOK SZÁMA Kötelesség a lehetőségek kihasználása • A magnetofont; vár egyik újítókollektívája jclentcstárolo készülékhez fejet újított. Korábban ezt az alkatrészt tőkés importból szerezte be a BRG, Az újítással darabonként 6 ezer forinttal egyenértékű dollárt takarítanak meg. Képünkön: Török Béla újító a szóban forgó fejek műszeres ellenőrzését végzi. (Straszer András felvétele.) A Szakszervezetek Megyei Tanácsa figyelemmel kíséri az újí- tómozgalimat. s a maga eszközeivel sokat tesz érté, hogy az ú.jí- tótábor életteli és növekvő közösség legyen szűkebb hazánkban. A munkaversenyben és a fzocialista brigádmozgalomban számos lehetőség rejlik az ötletek kibontására. A szakszervezet olyan irányú tevékenységet fejt ki, hogy gondolkodásra serkentse a munkahelyi kollektívák tagjait: hogyan lehetne ésszerűbbé, pontosabbá tenni a technológiát, csökkenteni a balesetveszélyt, vagy’ esetleg anyagot és energiát meg takarítani. Az újítómozgalom elmúlt évi eredményeit és gondjait nemrégiben vették számba az SZMT- nél. Ernhoffer Józseftől, a közgazdaság! bizottság munkatársától arról értesültünk, hogy a megyei újítómozgalom az 1976-os és 1977 -es fejlődés után tavaly ' megtorpant. Csökkent az újítókedv, gyengült a mozgalmi jelleg, s ezzel együtt a gazdasági eredményesség is. A fejlődés említett éveiben jelentős mértékben nőtt, tavaly pedig körülbelül ezer fővel visszaesett az újítók száma. Nem egyformán alakultak az eredmények az egyes gazdasági ágazatokban. A vasas, az ÉDOSZ és az építők szakszervezetéhez tartozó vállalatoknál született meg a megyei újítások fele. Az ÉDOSZ és a vasas szakszervezet cégeinél száz közül hat dolgozó adott be újítási javaslatot, míg például a KPVDSZ vállalatainál csak egy. Az újítók számának csökkenése az előző évekhez képest a textilipari és a mezőgazdasági területen volt a legnagyobb mér\ (Folytatás a 2. oldalon.) Wí# ■ Diplomások Bács-Kiskun megye több mint félmillió lakosából körülbelül tizenhétezren dolgoznak felsőfokú oktatási intézményekben szerzett diploma birtokában. Minden száz ember közül tehát három nevezhető értelmiséginek. Vj foglalkozási ágakban és a hagyományosokban is növekszik a \számuk. Jelentős ez a folyamat a városokban, de talán még inkább a községekben. Mert a falusi jegyző—tanító—plébános egykori hármas egységét már évtizedekkel ezelőtt kikezdték az új jövevények, a szaporodó számú orvosi rendelők, gyógyszertárak, tanácsi irodák és szövetkezeti munkahelyek vezető szakemberei. És évről évre egyre több és több, felsőfokon képzett ember telepszik meg a községekben. Értelmiségiek, akik diplomájukat tekintve egymással egyenrangúak — gondolkodásmódjukat, életvitelüket és érdeklődési körüket tekintve viszont igencsak különbözőek. Nem köti őket egymáshoz — mint az egykoriakat — a közös borozgatás öröme, az amolyan Mikszáth Kálmán által leírt alkalmi vitatkozások helyi vagy országos jelentőségű kérdésekről. Mi tagadás, sok helyütt jó, ha köszönő viszonyban vannak egymással. Bonyolult kérdéscsoportot kell megfejtenünk, ha a diplomások szellemi közösségét akarnánk jellemezni. Mert bizonyos ugyan, hogy vannak azonosságok a pedagógusok és mondjuk, az orvosok gondolkozásában. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségének jelentése is ezt állapítja meg: az értelmiségiek fokozottabban érzékenyek a társadalmi kérdések iránt, legyenek azok politikai, kulturális, vagy gazdasági jellegűek. Ugyanúkkor az is igaz, hogy a diplomások csoportjai között jelentős a különbözőség. Jövedelmüket, megbecsülésüket, munkabeosztásukat illetően is. Vannak elzárkózó, befelé forduló közösségek, mások pedig szinte minden társadalmi megmozdulásban részt vesznek. Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk^ állandó KGST-képvise- lője pénteken hazaérkezett Moszkvából, ahol résztvett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 89. ülésén. A végrehajtó bizottsági ülés idején került sor a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnökeinek találkozójára. Marjai József és Konsz- tantyin Katusev miniszterelnök-helyettesek. a bizottság társelnökei áttekintették a kétoldalú együttműködés időszerű kérdéseit, különös tekintettel a múlt évi kormányfői találkozón hozott határozatok teljesítésére. (MTI) Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége Csütörtökön Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége. A tanácskozáson megjelent Kád^r János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az Elnökség meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának március 28-i üléséről. Az Elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanácsban javasolt személyi változásról. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet fogadott el, amely 1979. július 1-vel hatályba lépteti az új Büntető Törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbá a törvénykönyv végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatos más fontos rendelkezéseket tai talmaz. Az új Büntető Törvénykönyv TÖBB UTAS - LÉPCSŐZETES MUNKAKEZDÉS Tömegközlekedés a megyében Nemcsak ti statisztika mutatja, de saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy napjaink egyik legjobban igénybe vett szolgáltatása a tömegközlekedés: mindenki utazik. A felmérések arra is felhívják a figyelmet, hogy amilyen mértékben csökken a vasúti utazás, olyan nagy a fellendülés a buszforgalomban. Olyannyira, hogy bár a megye tömegközlekedéséért felelős VOLÁN 9-es Vállalat igen tetemes összeget költ a fejlesztésre, az igényekkel alig-alig tud megbirkózni: az ingajáratok zsúfoltak. A cél természetesen az utazás kulturáltságának növelése. 1970 és 1979 között — tájékoztatott Torna László személyforgalmi osztályvezető — 989 új buszt vásárollak. s így 280 régi típusú jármű selejtezésére nyílott alkalmuk, azaz összesen százharmincöttel nőtt a járműpark. Baja három új buszt kapott tavaly, s mivel ott már többnyire panorámabu- sz.ok teljesítenek szolgálatot, 15 százalékos volt az utasszám-nö- vekedés. Kiskunhalas ás Kiskunfélegyháza szintén egy-egy új jármüvet kapott, és új járat is megkezdte működését, de az igazság az, hogy ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Kedvező visszhangja volt a kalocsai megállóáthelyezésnek. A Marx térről a távolsági pályaudvar mellé telepítették a helyi központot. növelve az átszállást, csatlakozási lehetőséget. Ami a községeket illeti, nincs különösebb ok a panaszra. Az országban Bács-Kiskun megye volt az első. ahol az összes önálló községet bekapcsolták az autó- buszhálózatba; természetesen erre a többi között az adott lehetőséget. hogy az utak megvoltak. A jövő elképzelései szerint a fejlesztés elsősorban az. elővárosi közlekedést javítja majd. A tervek szerint az összes kapacitást erre használják fel. mivel az igény itt nő a legélénkebben. Egynéhány nagyközség — Tiszakécs- ke, Lnjosmizse. Jánoshalma. Kis- kunmajsa — azzal az igénnyel lépett föl. hogy legyen helyi járatuk. Ezt azonban egyelőre nem tervezi a VOLÁN, ugyanis ha a városokban „nem él meg” a helyi közlekedés,, elképzelhetetlen, hogy a kisebb forgalmú községekben jól prosperálna. A szakemberek tudják, hogy a tömegközlekedés nem gazdaságos szolgáltatás, épp ezért megfontolandó a fejlesztés. így. bár például Kecskeméten reggelenként 13Ö—140 utast visz 100 helyen egy-egy busz, nem a járműszám növelése a megoldás. Most tehát a lépcsőzetes munkakezdés bevezetését tervezi a városi tanács, ennek részleteiről korábban már beszámoltunk. A második negyedévben szeretnénk megvalósítani az átállást, egyelőre a déli iparterületen — a li-as járat vonalán — majd a 4-es és a 6-os járat menti üzemek, intézmények következnek: évente egy. A „lépcső” fél óráig tart, s az elképzelések szerint — más gazdasági okok miatt is — az érintett üzemek a jelenleginél fél órával később kezdenék a munkát. Nem vitás, hogy körültekintő változtatást igényéi az új rendszer, ám az sem az. hogy más megoldás nem lehetséges. Országosan nagy gondot okoz a sofőrhiány. Bács-Kiskunban ez a kérdés megoldottnak tekinthető, még akkor is. ha tudjuk, hogy itt nincs lehetőség a fővárosihoz hasonló éves forgalmi juttatás kifizetésére. A tavaly augusztus •20-án bevezetett automata jegykiadó rendszer részint csökkentette a buszvezetők munkáját, részint pedig növelte keresetüket; különösen, hogy már a VOLÁN- nál is bevezették a műszakpótlékot. Ember van, buszok a pénzügyi lehetőségekhez képest érkeznek — az utazóközönség tehát mindinkább kultúrált körülmények között ér el céljához. B. J, Az értelmiségiek különböző helyet foglalnak el a helyi társadalom megbecsülésének és a ,.presztízs” értéklistáján is. Mert ugye a doktort leginkább csak meguramozzák a betegek, de a tanácselnököt főként élvtársnak szólítják. Az agronomusok megítélése: olyan „közénkvalók”, a pedagógusoknak viszont többnyire maguknak kell kivívniuk a lakosság megbecsülését. A gyerekeken, illetve a szülőkön keresztül. Nehéz volna egyértelmű képet rajzolni arról is, milyen emberi elvárások alapján alakul ki a diplomásokról alkotott közfelfogás. Van község, ahof a távolságot tartó, „magas lóról beszélő” orvost, iskolaigazgatót tisztelik. Van tekintélye — mondják —, míg másutt nem szeretik ezt a magatartást, inkább az emberek között elvegyülni tudókat becsülik meg. Bizonyos viszont az, hogy a falvak értelmiségi lakosai közül azok a legnépszerűbbek, akikkel munkahelyükön kívül is szót érthetnek az emberek. Igen ám, de a községekben a közéleti tevékenység legnagyobb része még ma is a pedagógusok vállára nehezedik. Sokak számára természetesnek is tűnik, hogy a helyi tantestület tagjai közül kerülnek ki a vöröskereszt, a népfrontbizottság helyi vezetői, a tanító vagy tanár a TIT-csoport,irányítója, söt a községi párttitkár is. Másképpen fogalmazva úgy tűnik, hogy a pedagógusok szervezik azokat a rendezvényeket, amelynek közönségét olykor a község többi diplomása alkotja. Ez a helyzet nem természetes, és egészségesnek sem ítélhető. Főként azért nem, mert a falvak mikrotársadal- ma túlságosan kicsi ahhoz, hogy ki lehessen térni a közéletben való részvétel kötelezettsége alól. Nagyobb, erősebb az egymásrautaltság kényszere, mint a városokban. Diplomások egymásrautaltsága azonban nem a közös esti kártyapartik megszervezhe- tőségét jelenti, hanem ennél sokkal többet. Azt nevezetesen, hogy a kiérdemelt egyetemi oklevél nemcsak felsőfokú végzettséget ad, hanem kötelezettséget is jelent: a főiskolákon, egyetemeken megszerzett tudás társadalmi hasznosítását. A munkahelyek mellett is; a közéletben, a közművelődéiben. Más szóval a diploma, amely általában vezető és irányító beosztásokra jogosítja tulajdonosukat, egy kicsit érvényes a közéletben is. P. M. HRMHHHl egyes rendelkezéseivel összhangban az Elnöki Tanács módosította a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvényt. Figyelemmel a Magyar Tudományos Akadémia megnövekedett és kiszélesedett feladataira, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újólag szabályozta az Akadémia jogállását és hatáskörét. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi ágazat területi állami irányításának fejlesztése érdekében az Elnöki Tanács módosított néhány törvényszintű hatásköri szabályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött; I>r. Bíró József külkereskedelmi •minisztert — érdemei elismerésivel, nyugállományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből és Veress Pétert külkereskedelmi miniszternek megválasztotta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné dr.-t államtitkárnak kinevezte. Egyidejűleg a Minisztertanács Bálint Józsefet — érdemeinek elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztségéből, egyben Nyitrai Ferencné dr.-t a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Tibort büntetésvégrehajtási vezérőrnagy- gyá, az igazságügyminiszter pedig a büntetésvégrehajtás országos parancsnokává kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. * Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskedelemben kifejtett eredményes tevékenysége elismeréseként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke adta át. Veress Péter külkereskedelmi miniszter pénteken a Parlamentben letette a hivatali esküt Lo- sor.czi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) 6 Veress Péler, az új külkereskedelmi miniszter leletle a hivatali esküt Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke előtt. (MTI-fotó, Tóth István felvétele — Telefoto — KS.) Veress Péter életrajza Veress Péter 1928-ban született a Csík megyei Gyimesközéplakon. 1950-ben végezte el a külkereskedelmi főiskolát, majd a külkereskedelemben dolgozott. Főként államközi kapcsolatainkkal foglalkozott. 1958 és 1962 között külkereskedelmi kirendeltségeket vezetett, ezután főosztályvezető-helyettesként, illetve főosztályvezetőként tevékenykedett a Külkereskedelmi Minisztériumban. 1964 óta több alkalommal képviselte hazánkat az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési alapjának (UNCTAD) konferenciáin, az UNCTAD tanácsában és különböző bizottságaiban. 1971 és 1974 között külkereskedelmi miniszterhelyettesként dolgozott. 1974 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezték ki, és megbízták hazánk párizsi nagykövetségének vezetésével. (MTI) Közlemény a Szakszervezetek Országos Tanácsának üléséről A SZOT-ülést Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese tájékoztatta az előző tanácskozás óta végzett munkáról és az MSZMP KB március 28-i üléséről. A SZOT a tájékoztatót elfogadta és állást foglalt a KB által meghatározott feladatok cselekvő támogatásáról. A SZOT ülésén részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A Szakszervezetek Országos Tanácsa személyi kérdésekben döntött: Jakab Sándort, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT-elnökség és -titkárság tagjának, a-SZOT főtitkárhelyettesének; Tóth Istvánt, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének elnökét — érdemet elismerése mellett — felmentette a SZOT elnökségi tagsága alól; Moldován Gyulát, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát, a SZOT tagját megválasztotta a SZOT- elnökség tagjának; Pesti Jánosnét, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat szakmunkását; Fülöp Andrásáét, a Bicskei Állami Gazdaság dolgozóját és Szabó Elemérnél, a fehérgyarmati gimnázium és szakközépiskola dolgozóját — saját kérésükre — felmentette SZOT-tagságuk alól; Bihari Józsefet, a Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóját visszahívta a SZOT tagjai sorából. Dr. Zsiga Lászlót kinevezte a SZOT jogügyi osztálya vezetőjének. (MTI) C
