Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

1979. március 30. # PETŐFI NÉPE • 3 A megrendelő közérzete A személyi számok alkalmazásával meggyorsul az államigazgatási ügyintézés Már jó előre borsódzik annak az autósnak a háta, aki kényte­len szervizbe vinni a kocsiját, de viszolyog az ember akkor is, ha villanyszerelőt, televíziómű­szerészt, vagy más szolgáltatót kell igénybe vennie. Érthetetlen ez. mert ha meggondoljuk, az utóbbi években — az állam ki­emelt támogatásával — minden tekintetben fejlődött valamennyi lényeges lakossági szolgáltatás. A gépkocsijavítás, a háztartá­si elektromos gépek és elektro­akusztikai cikkek javítása, a textiltisztítás és a lakáskarban­tartás országos hálózatának ki­építéséhez, műszaki bázisának megteremtéséhez 1971 és 1975 között 3 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés, s ennél Ss nagyobb összeget költ e célra ebben a tervidőszakban. S az ál­lami támogatás csak kiegészíti az érintett vállalatok, szövetke­zetek mintegy kétszer ekkora sa­ját fejlesztési alapjait. A támogatások és más kedvez­mény eredményeként a főbb szolgáltatások teljesítményérté­ke 1970 óta több, mint kétszere­séi-e nőtt. Ez ü gyakorlatban azt jelenti, hogy például az autós már úton-útfélen talál állami, szövetkezeti vagy magánszervizt, tudja, hogy a nagyobb műhelyek­ben korszerű diagnosztikai mű­szerekkel mérik, állítják be ko­csiját. viszonylag jó szakemberek orvosolják a hibákat, és nem is kell sokat várakoznia a javítás­ra. Hasonló a helyzet, ha a Pa­tyolatot, vagy a Gelkót vesszük igénybe, hogy psak a legismer­tebb cégeket említsük — korsze­rű gépekkel, műszerekkel dolgoz­nák a viszonylag kiterjedt fiók­hálózatban, s elfogadhatók a vál­lalási idők, jó minőségű a mun­ka. Miért nem vagyunk mégis szí­vélyesebb, jobb viszonyban a szolgáltatókkal? Miért nem érez­zük fejlődésüket? Lássunk egy példát az autója­vítás területéről: A legtöbb szer­vizben a pénztárnál aláíratják velünk, hogy a javításhoz mi­lyen típusú alkatrészeket, mi­lyen értékben használtak fel, hány munkaórába telt kocsink rendbéhozása, s ezért mennyit vagyunk kötelesek fizetni. Tehát olyan dolgokat. íratnak alá ve­lünk,, amelyekről fogalmunk sem lehet, de a,! sfiigriálást nem ta­gadhatjuk meg1, fiiért csak ennek fejében kapjuk vissza forgalmi engedélyünket és autónkat. Vagy itt van a Patyolat. A megrendelő holmiját — a biz­tonság kedvéért — többnyire erő­sen használtnak, kopottnak, pe­csétesnek minősítik, s ezeket az állítólagos tényeket fel is tünte­tik a vállalási lapon. Aki háztartási gépét viszi szer­vizibe, az olyan vállalási lapot kap, amelyen irreálisan magas irányár szerepel. Rossz lesz a közérzete még akkor is, ha ne­tán tudja, hogy a szolgáltató ez­zel csupán bebiztosítja magát, mivel a javításra szoruló ter­mék átvételekor nem képes gyor­san és egyszerűen megállapítani az alkatrész- és munkaidő-szük­ségletet, irányárat viszont köte­les megjelölni. Ezek a felszíni jelenségek fe­dik el előlünk a lényeget: azt a tényt, hogy a lakossági szolgál­tatások hosszú ideig tartó elma­radottság után ma már színvo­nalban, minőségben, kiterjedt­ségben megközelítik vagy elérik az igényeket. A sok támogatást élvező szolgáltató vállalatoknak, szövetkezeteknek, sőt, magánkis­iparosoknak most azzal is többet kellene törődniük, hogy ne csak a munkadarab, hanem az ügyfél útja is gördülékeny legyen. Hogy ne csupán a szerszám, a műszer, hanem a hangnem, a bánásmód is korszerű legyen. G. Zs. Mint altról korábban hírt ad­tunk, hazánk valamennyi lakója március végétől személyi számot kap. ami az államigazgatási ügy­intézést lényegesen meggyorsítja. A népesség-nyilvántartás kor­szerűsítésének bevezetésével, lé­nyegével, módjával kapcsolatban dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyet­tese elmondta, hogy az állam- igazgatási munka egyszerűsítése és korszerűsítése érdekében ho­zott intézkedések között kiemel­kedő jelentőségű az egységes személyi nyilvántartási rendszer, az állami népesség-nyilvántartás létrehozása, amelyre mint isme­retes négy évvel ezelőtt került sor. A hamarosan kiadásra kerülő személyi számok az egységes rendszerbe foglalt naprakész ada­tok kiegészítéséi szolgálják. s ezáltal még egyszerűbbé, korsze­rűbbé válik az államigazgatási ügyintézés. A személyi szám el­A kérdésre nem könnyű vála­szolni. Kezdjük talán egy kis szá­mítással : Az ország gyógyintézeteiben 90 ezer ágy van. vagyis naponta eny- riyi beteg étkeztetéséről kell gon­doskodni. Az előírt ételmennyiség átlagsúlya személyenként 1.5 ki­logramm, értéke: 22 forint. A kórházak konyháiról tehát na­ponta 135 tonnányi meleg és hi­deg étel kerül a fekvőbetegek tá­nyérjába. Ez 20 ezer forint híján kétmillió forint költséget jelent. Csakhogy ennek egyhaimadát nem eszik meg' a betegek; ott­hagyják tányérjukon, onnan pe­dig a mosléktárolóba jut. Minden szépítés nélkül: naponként több mint félmillió fórint értékű. 45 tonnányi ételmaradékot szállíta­nak el a kórházakból. Az okot keresve, kétségtelen felvetődik: talán baj van a koszt minőségével ? Élete során kevés ember kerü­li el a kórházat. Ha ő nem. ak­kor a családjában biztosan akad, aki megismeri a kórházi étlapot. Megoszlanak a vélemények a megfelelő és az ehetetlen fokoza­tok között. Nem eszi meg a be­teg az ételt ha: hideg, vagy ízet­len. gyakran ismétlődik a menü, nincs gusztusosán tálalva, nagy az adag. Más a befogadóképessé­ge, étvágya egy 40 évesnek és más a 80 éves, gyenge öregem­bernek. A betegélelmezésben vi­szont nincs ..zónaadag”,. Az össz­képbe tartozik az is, hogy sok be­teg jóllakik a büfében, vagy elte­lik a hazaival, s akkor már nem ízlik a kórházi menü. Kihat a gyógyulásra A magyar ember szereti a gyomrát — ha beteg, még ké­nyesebb rá — az étkezés befo­lyásolja közérzetét, hangulatát, az pedig kihat gyógyulására. A gyógyszer — esetleg a műjét — és a diéta egységet alkot a beteg­ségek gyógyításában. Könnyű­vegyes pépes, zsírszegény, sósze­gény ételek hatásos összetétellel a kezelés fontos kiegészítői, gyor­södlegesen a számítógépes fel­dolgozásban alkalmazott techni­kai segédeszköz, amely lehetővé teszi a gépi nyilvántartásban szereplő személy tévedésmentes azonosítását. Ezáltal a különböző államigazgatási eljárásokban egy­szerűbb és korszerűbb módon lesz lehetőség az ügyfél személy­azonosítására. A személyi szám 11 számjegy­ből áll. Az első számjegy a ne­met. a születés évszázadát. a magyar, vagy nem magyar ál­lampolgárságot jelöli. Egyes, vagyis páratlan számot kapnak az ebben a században született magyar állampolgárságú férfiak, kettes, tehát páros számjegyet a huszadik században született ma­gyar állampolgárságú nők kapják. Az ennél korábban született fér­fiak hármas, a nők négyes szá­mot kapnak. A második-hetedik számjegyek a születés időpontját, a nyolca­dik-tizedik számjegyek az azonos napon születettek sorszámát je­lölik, a tizenegyedik számjegy az előző számok sorrendjének és valódiságának helyességét jelző technikai ellenőrző szám. A személyi számot március vé­gétől november 30-ig és azt kö- vetőleg folyamatosan — az új­ai tjük a gyógyulást. Csak egyet kiragadva: a cukorbetegek eseté­ben elsődleges a diéta megszabá­sa. betartása. Az egészség mielőb­bi visszanyerése azon is múlik, hogy az étel megfelelő mennyi­ségben. minőségben, a szükséges hőmérsékleten jusson el a beteg­hez. Ehhez az kell. hogy tökéle­test n ' működjön a betegélelme­zési lánc: az orvos megállapítja .a diagnózist, tájékoztatja a dieteti­kust. vagy a diétás nővért, aki összeállítja a gyógyításhoz szüksé­ges ételek diétás sorát, milyen n eeisapy; vgt > bbpL ! tlnftWtrc dkóBraólf jön az . gtel stb. Mindezt közli a konyhával, ahol' az előírásoknak megfelelően készül az étel. Ez­után következik á szállítás speciá­lis kocsikban, hőtartó edények­ben. végül az étel kiosztása. A központi tálalóban a tányérokon már előre, név szerint megjelö­lik. melyik ételt ki kapja. Ez az elmélet. S mi a valóság? Adagolás — szemmértékre A fővárosi és vidéki kórházak­ban — kevés kivétellel — a be­tegélelmezési láncon még sok a javítani való. Kezdve a kiindulás­nál: az orvostudományi egyete­meken hat év alatt legalább 50 tárgyból vizsgáznak a hallgatók, de önálló tárgyként a dietetika nem szerepel, csak egyes betegsé­geknél utalnak rá. Ezt a szaktudást önképzéssel sajátítják el az orvo­sok. Pedig az alapokat az egye­temen kellene tanítani. Dieteti­kus. diéátsnővér ... Elméletben KM! ágyanként egy diétásnővért kell foglalkoztatni. Most az ország kórházaiban összesen 400—500-an vannak, tehát a fele a szükséges­nek. A hároméves egészségügyi főiskolán évente 30—40 dieteti­kus végez, vagyis a szakember- képzés. az utánpótlás még hosszú távon gond lesz, ha csak átmene­ti megoldásként nem szerveznek rövidített tanfolyamokat. A konyhák, többsége jól főz, a kórházi rekonstrukciókból nem maradnak ki az élelmezési üze­mek. A tanácsok is szorgalmaz­zák korszerűsítésüket, gépesítésü­szülüttek, újonnan letelepültek részére — a helyi tanácsok vb szakigazgatási szervei adják ki. A személyi számok kiadását a helyi tanácsok mindenütt meg­hosszabbított munkaidőben vég­zik'és az átvétel megkönnyítése érdekében a személyi szám ki­adásának többféle módját is al­kalmazzák, például nemcsak a tanácsnál, hanem a munkahelyen, a lakosság részéről könnyen meg­közelíthető középületekben törté­nik majd a szám kiadása. A személyi szám átvételének megkönnyítését -szolgálja az is, hogy az együtt élő családtagok esetén bármely nagykorú. sze­mélyi igazolvánnyal rendelkező családtag a személyi számának átvételével a hozzátartozóinak személyi számát is átveheti. Te­hát nem kell mindenkinek sze­mélyesen átvennie a számát. A személyi számot a személyi igazolványba beragasztják, aki ezzel még nem rendelkezik, an­nak személyi lapot adnak ki. A helyi tanácsoknál alkalma­zott kiadási módszerekről, az át­vétel helyéről, időpontjáról a he­lyi tanácsok idejében értesítik: a lakosságot. T. L. két. A kritikus láncszem inkább a szállítás. Főleg a pavilonrend- .• szerű, nagy — 1000—1500 ágyas — kórházak gyenge pontja ez. Az udvaron át kocsikon hordják a 3—20 literes edényekben zötykö- lödó ételt. Míg a konyhából a pa­vilonokig ér. majdnem teljesen kihűl. Jobb esetben — ahol van erre lehetőség — újból melegítik, aztán a nővér, vagy a takarítónő tányérokba meri — szemmérték­re. A cukorbeteg diétáját is. hol­ott nála a szénhidrát mennyisége grammhoz kötött. Ahol nincs tá­laló, konyha. ,ott, mindez a felyp^ sé/l zajtik . le, A liimbépületek^gg már kedvezőbb a helyzet, ott megoldható a központi tálalás, s így jobb az étel minősége is. Diétás rendszer Nálunk a dietetikának hagyomá­nyai vannak, nemzetközileg elis­mert a kórházi betegélelmezés rendszere. Csaknem egy évtizede alakult az Országos Dietetikai In­tézet, ahol tudományosan foglal­koznak a betegélelmezés fejleszti-, sév.el. Budapesten és vidéken már több kórházban alkalmazzák kor­szerű diétásrendszer-elméletüket. Az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve az intézet orszá­gosan megszervezte a megyei dié­tás szakfőorvosi hálózatot. Ennek feladata a többi között a dieteti­kai továbbképzés, amelyen a szer­vezés és módszertani tudnivalókat is elsajátítják az orvosok, a dié­tás nővérek. Elméletben tehát minden rend­ben lenne, csak a gyakorlati át­ültetés még sok helyen várat ma­gára. Pénz, munkaerő és szervezés kérdése az egész — állítják az egészségügy szakemberei. Olyan, mint egy gordiuszi csomó... Per­sze, ha már ennyire pénzszűké­ben vannak, előbb azon kellene változtatni, hogy ne kerüljön na- iponta több mint félmillió forint a moslékos kannákba. H. A. Ennek elsődlegesen az volt a célja, hogy a’ lakosság ügyeinek intézését meggyorsítsák, az álla­mi, gazdasági, szövetkezeti és társadalmi szervek munkáját egyszerűsítsék, s a személyhez fűződő jogok védelmét, a köte­lességek teljesítését biztosítsák. Mi kerül a beteg tányérjába? TANYÁK, SORSOK, TÖRTÉNETEK Iskolabusz Metsző a hajnali szél. Ügy hordja a havat, mintha haragudna rá. Söpri, fölkapja, s ami­nek nekivágja, fia élne, fölsikoltana. Az éles kés nem vág annyira, mint a szélhordta hó. Háromnegyed hét van. Alig szürkül. Csak a hó világít. A buszmegállóban egy gyerek áll. Nem is lesz más: most az iskolabusz jön. A gyereken kendő van körülkötve. Így se keze, se lába. |Csak a szeme világit a nagy­kendőből a sötétben. Meg a hátán dudorodik az iskolatáska. Nyolcéves, harmadikos. Amióta megszün­tették a tanyai iskolát, ide jár reggelenként. Nem rövidebb az útja, mint eddig, nem is hosszabb, csak otthonról ellenkező irányban kell elindulnia. Eddig még egyszer sem késett el, még egy­szer sem hiányzott. Félni sem félt még sohu. Miért is félne? A Bundi is mindig elkíséri a dülöútig. Tovább nem, mert csak addig tart a birodalma. I)e ott leül, és nézi őt, míg el nem tűnik a nyár fás mögött. És ez elég. Aztán meg mitől is kellene félnie a ta­nyák között? Csak az a ronda szél ne fújna! De ezt is tűri, meg sem mozdul az országút mellett. Végre föltűnik a messzeségben az autóbusz két lámpája. A gyerek előbbre lép. A busz megáll. A vezető leszáll, és fölteszi a gyereket. Ezt csinálja minden reggel, ami­óta a nagy kendőt otthon rákötik: nem tudna egyedül fölszállni. Beállítja az ülések közé, ott már várják a többiek, és kibontják a kendőből. Közben vihognak: élvezik a dolgot. A ki­csi is mosolyog\ neki is tetszik, ahogy körbe­forgatják. Meg a buszban jó meleg is van'. A táska is lekerül a hátáról, és leül a har­madik sorba. Dtt van a helye. Mert az is­kolabuszban mindenkinek megvan a helye, mint az iskolában. Elindulnak. Nincs többé se szél, se hó, se sötétség. Még három helyen állnak meg, még heten szállnak fel, s így lesznek tizenhatan. Közben kikerülik a tejesautót. Rádudálnak, de csak köszönésképpen. Az egyik asszony magasra emeli a tejeskannát. Ez is köszönést jelent. A tanyákon mindenki ismer minden­kit. Lassan világosodik is. Hét óra. A városban néhányan most kelnek fel az osztálytársak közül. Talán az öreg nyugdíjas tanító úr is most bújik ki az ágyából. Ö még ott lakik a be­zárt iskolában. Ahogy mondta: „elmenni is onnan szeretne”. Ráér most felkelni. Hozzá már nem jönnek diákok. Jó negyedóra múlva feltűnnek a vátos há­zai. A busz lassan halad a csúszós utcákon. Az iskola elé kanyarodik, nem a buszmegál­lóba, hiszen csak iskolás utasai vannak. A tanyai gyerekek lekászálódnak, és be­mennek a városi iskolába. Nem éreznek sem­mi elfogódottságot. Miért is éreznének? Egyenlőek a városiakkal! Csak az a csúf széli ne hordaná reggelen­ként annyira a havat... < Tóth Tibor Ipf#ffll4. ma Elektronikus iroda • Helyfoglaló rendszer, munkában. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS.) Az egyre több területen műkö­dő elektronikus irodák sajátos feladatához tartozhat a számító- gépes helyfoglalás. Ebben az eset­ben tulajdonképpen nagyon egy­szerű műveletek automatizálásá­ról van szó, a programok, ame­lyek a munka ellátását biztosít­ják. viszonylag egyszerűek, ugyanakkor hosszúak, sok utasí­tást tartalmaznak és a legfonto­sabb igény, amelyet ki kell elé­gíteni: az információ valós, vagy­is azonos időben történő feldol­gozása. A légiforgalmi társaságok helyfoglalásain ez a legfontosabb követelmény. Fontos, hogy az a tisztviselő, akinél a helyfoglalási igényt bejelentik, késedelem nél­kül tájékozódni tudjon és választ is adjon az ügyfélnek. Az ilyen vállalkozások számára pótolhatat­lan jelentősége van a távadat-fel- dolgpzásnak. Ma már a nagy légi- forgalmi társaságok általában lét­rehozták a helyfoglalás számító- gépes rendszerét, amelyet folyto­nosan kiterjesztenek és tökélete­sítenek. A helyfoglaló irodák tisztviselői előtt képernyős megjelenítők (display-k) állnak, az igényeket az adat megjelenítők billentyűzetén közük. Á kérdések megjelennek a képernyőn, ugyanakkor bejut­nak a számítóközpontba, amely feldolgozza. Mágneslemezeken tá­rolt nyilvántartásaikban megkere­si a szükséges adatokat, és eze­ket nyomban visszaküldi a kérde­ző display-re, amelyen megjelen­nek. A kérdés és a válasz — a számítógép közbülső munkame­netét is számítva, mindössze né­hány másodperc alatt célba ér. Több légitársaság számítógépre vitte a ..check-in'-t is (a jegy és á poggyász ellenőrzését). Az el­lenőrzés során a tisztviselőnek el­lenőriznie kell: érvényes-e a jegy és a repülőgépen ténylegesen ren­delkezésre áll-e a jegynek meg­felelő ülőhely. Ellenőrzi továbbá azt 'is, hogy az utas csomagja a megengedett súlyhatár alatt, vagy felett van-e. Korábban az ellen­őrző tisztviselők asztalai előtt el­kerülhetetlen volt a sorbanállás — a rendszer segítségével ez megszűnik. A számítógép magara vállalta ezt a feladatot, s a ,.check-in” adatokon kívül ugyan­csak a számítógép közli a repü­lőgép megterheltségére vonatkozó többi adatokat is a legközelebbi leszállóhellyel. A rendszer elvileg alkalmazható a vasúti helyfogla­lásokban és az utazási irodák­ban is. Műcigarettával a dohányzás ellen Február második felében egy hétig az emberek Dánia egész területén olyan cigarettát vásá­roltak, amelyet nem lehet elszív­ni. A dán Rákellenes Társaság dohányzás elleni kampánya ke­retében ugyanis olyan cigaretta­csomagokat hozott forgalomba, amelyekben húsz darab műciga­retta van. A műcigaretta, amely külső megjelenési formáját és tapintá­sát tekintve olyan, mint az iga­zi, Hans, V. Aabergnek, a kop­penhágai Nordisk cég alkalma­zottjának találmánya. Abban kü­lönbözik a valóditól, hogy nem dohánnyal, hanem mebtholos műrostgyapottal van megtöltve. Ára viszont megegyezik a valódi cigarettáéval. A Rákellenes Társaság abban reménykedik, hogy a cigaretta­utánzatot egyfelől a dohányzásról leszokni kívánó dohányosok, másfelől azok a nemdohányzók fogják megvásárolni, akik azt a dohányzás szenvedélyének hódo­ló ismerőseiknek adják tovább. A bevételt a társaság részben a rákellenes kutatás, részben pe­dig a dohányzásellenes propa­ganda céljaira fordítja. Egy cso­mag műcigaretta ára: 2,76 dollár. Automatikus radarellenőrzés Az előírt sebesség betartásának ellenőrzésére minden országban egyre nagyobb gondot fordítanak. Részben azért, mert a gyorshajtás az egyik legfőbb balesetforrás, másrészt bizonyos sebességhatá- ron — 90—100 km óra — felül nagyon megemelkedik az üzem­anyag-fogyasztás, ami ellene szól az energiatakarékossági célki­tűzéseknek. Közismert tény, hogy a közle­kedésrendészet sikerrel használ­ja a radart a járművek sebessé­gének pontos meghatározásához. A készülékek a Doppler-effektus alapján működnek. Antennájuk jól irányított, állandó frekven­ciájú mikrohullámú sugárnyalá­bokat bocsát ki. Ha ez a sugár­nyaláb valamilyen mozgó tárgyat — például gépjárművet — ér, egy része arról visszaverődik, de a mozgási sebesség arányában a visszaverődött hullám frekvenciá­ja megváltozik, és a frekvencia­eltérés alapján a készülék elekt­romos úton sebességet érzékel, il­letve jelez ki. Kezdetben a gyorshajtók lelep­lezését akként végezték, hogy a radarsugaras berendezés mellett elhaladó, a megengedett sebessé­get túllépő jármű rendszámát rá­diótelefonon tudatták a néhány kilométerrel távolabb elhelyezke­dő rendőrrel, aki azután kirótta a büntetést. E módszernek az a gyengéje, hogy a bizonyító erejű sebességi értéket egy műszerről olvassák le. és később már nem áll rendelkezésre. Erre való te­kintettel dolgozták ki a Traf fi - pax-rendszerű forgalomellenőrző és fényképező berendezést, amely olyan felvételt készít a gyorshaj­tó kocsiról, amelyen a szabály­• Azon szekrénykék egyike, ami­ket a svájci országutak mentén állítanak fel a forgalom-ellenőrző és fényképező berendezések befo­gadására. Nem minden szekrény­két látnak el készülékkel, hanem naponta változtatják a rendelke­zésre álló műszerek elhelyezését, így az autósok mindig bizonyta­lanságban vannak, tehát jobban is „tisztelik'’ e berendezéseket. (KS) sértés pontos ideje, a haladási se­besség műszerről leolvasható számértéke is szerepel, s termé­szetesen a jármű forgalmi rend­száma is jól leolvasható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom