Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
Napirenden a fajtaváltás VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. 14. szám Ára: 1,20 forint 1919. március 29. csütörtök Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. március 28-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titká- ránaik elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes Andrásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, és Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Rendezik a szövetkezeti veszteségeket Szakigazgatási, hatósági munka Bácsalmáson Időnként egy-egy város vagy nagyközség fejlődését a tanácsi irányító munka vetületében is megvizsgálja a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Tegnap Bácsalmás nagyközség tanácsi végrehajtó bizottsága tevékenységéről tárgyalt a megyei testület. Az erről szóló beszámolót a vb nevében Szigeti Mihály tanácselnök, s a kiegészítő jelentést dr. Nagy Károly, a járási hivatal elnöke terjesztette elő. A részleges középfokú központ szerepkört betöltő Bácsalmás népességszáma jelenleg csaknem kilencezer fő, lassú növekedést mutat. Az iparban megközelítően kétezren, a mezőgazdaságban ezerhétszázan, más ágazatokban hétszázan dolgoznak a község lakói közül. Az ipari fejlesztés, ezzel együtt a község erőteljesebb fejlődése az 1960-as években kezdődött több gyárrészleg idetele- pülésével, de még így is mintegy kilencszázan utaznak el más munkahelyre. A lakosság helyhez kötődését elősegíti a nagyközség erőteljes fejlődése, melynek legfőbb serkentője a tanácsi testület és a 22 főt kitevő apparátus. Nem mindenütt mondható el, amit itt elértek, hogy valamennyi ebbe a korba lépett gyermeket felvehettek óvodába. Bővítették, korszerűsítették a délszláv óvodát is, egymillió forintot meghaladó költséggel. Az összevont, negyven tanteremmel rendelkező általános iskolában egyműszakos, szaktan- termi oktatás folyik. Az általános iskolai tanulóknak mindössze 15 százaléka részesül napközioittho- nos ellátásban. A Hunyadi János Gimnázium a középiskolai tanuláshoz igen jó feltételeket biztosít, az innét továbbtanulásra jelentkezőknek több mint 80 százaléka került felvételre főiskolákon és egyetemeken. Gondot jelent viszont, hogy helyben 1974 óta nincs szakmunkásképzés. A városiasodó nagyközségben rendszeresen tartanak színházi előadásokat a kecskeméti és a szegedi színház művészei. A negyvenezer kötetes könyvtár, a tornacsarnok, a művelődési központban működő szakkörök, művészeti csoportok, a közművelődési és sportolási feladatok ellátásához — a közös közművelődési alap létrehozásával is — évről évre növekvő támogatást adnak a község gazdálkodó szervei. A végrehajtó bizottság gazdaságszervező, településfejlesztő munkája a fentieken túlmenően is sok szép eredményt hozott. Sajnálatos elmaradás van ugyanakkor — főleg kapacitáshiány miatt — a tervezett célcsoportos lakások építésében, melyek jelentős része áthúzódik a következő tervidőszakra. A nagyközségi tanács és vb együttműködése a nem tanácsi szervekkel széles körű és eredményes. Ennek köszönhető, hogy a társadalmi munka értéke az elmúlt évben jelentősen emelkedett. Feladataik megoldásában igen nagy segítséget jelentett a lakosság tevékeny közreműködése. A testületi munkáról a jelentés szintén részletesen szólt, s azt is megállapította, hogy a korábbival szemben valamelyest javult a tanácstagok részvétele és aktivitása a közös munkában. A tanács és végrehajtó bizottságának irányító, ellenőrző szerepe a szak- igazgatási, a hatósági munka területén is érvényesült. Fokozott követelmény, hogy nagy figyelmet fordítsanak a lakosság tájékoztatására, a tanácstagi beszámolók, réteg-falugyűlések szervezésére. A megyei tanács vib megfelelő értékelés és igen élénk vita után újabb megoldandó feladatokat is adott a nagyközségi tanácsi vb számára. A veszteséges mezőgazdasági szövetkezetek pénzügyi hiányának rendezéséről minden évben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának területi igazgatósága, illetve megyei hivatala, a tanácsi szakigazgatási szerv által is egyeztetett előterjesztést hagy jóvá a megyei tanács vb. Az elmúlt évi gazdálkodás során, az előterjesztett kimutatás szerint, a megye négy mezőgazdasági termelőszövetkezetében összesen 20 millió 940 ezer forint VISSZAVONULT AZ ÁRVÍZ veszteség rendezése vált szükségessé. A jövedelemfelhasználás előtti veszteségből, fejlesztési és egyéb alaphiányból keletkezett pénzügyi hiányt az apostagi Du- namenti Tsz és a tiszakécskei Ti- szagyöngye- Tsz saját forrásaiból képes rendezni. Csak részben tudják saját erőből rendezni a veszteséget a Kiskunmajsa—bo- doglári Szabadság Tsz-ben. A szövetkezetnek — amely egyébként ez év január 1-vel beolvadt a kiskunmajsai Jonathan Tsz-ibe — 2 millió 531 ezer forint dotációt engedélyez a megyei tanács vib a Pénzügyminisztériummal történt előzetes egyeztetés alapján. A tsz saját forrásból 3 millió 874 ezer forinttal segíti a veszteség felszámolását. Súlyosabb a helyzet a kecskeméti Kossuth Tsz esetében, ahol a pénzügyi hiány meghaladta a 15 millió forintot, s a tsz csak négymillió-kétszázezer forinttal képes saját forrásból csökkenteni a veszteséget. A dotáció mértéke itt 9 millió 404 ezer forint, melyhez még a fejlesztési alaphiány rendezését szolgáló hitel is járul. A kecskeméti Kossuth Tsz részére — amennyiben a Pénzügyminisztérium által engedélyezésre kerül — a dotáció és a hitelek csak akkor folyósíthatok, ha a szövetkezet közgyűlési határozattal vállalja a vb által meghatározott bérügyi és gazdálkodási feltételek teljesítését. A gazdasági feltételek közt szerepel a termesztési lehetőségek és adottságok jobb kihasználása, a takarmány- térmő területek növelése, a hús- feldolgozó üzem kapacitásának célszerűbb kihasználása és szakszerűbb termelése, a számviteli és közgazdasági munka színvonalának emelése, ehhez a személyi feltételek megteremtése. A vb felkéri a kecskeméti Törekvés Tsz vezetőségét, vizsgálják meg a Kossuth Tsz-szel való együttműködés lehetőségét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a továbbiakban bejelentéseket fogadott el. T. P. A nemzetközi statisztika szerint hazánk adja a világ almatermésének több mint 5 százalékát, Európa almatermesztéséből pedig 10 százalékkal részesedik. Ez a két szám is mutatja, hogy Magyarország a világ egyik jelentős gyümölcstermesztő országa. Bács- Kiskun hazánk második legnagyobb almatermesztő megyéje. Maga a gyümölcstermesztés bruttó termelési értéke 1968. évi változatlan áron számolva mintegy 700 millió forint körül volt. A gyümölcstermő terület 15 ezer hektár, az átlagos gyümölcstermés 15 ezer vagon, ami az országosnak 11 százaléka. Az alma az össz- mennyiség mintegy kétharmadát adja, 9—-10 ezer vagont. Ez az' ország összes termésének szintén 11 százaléka. Az utóbbi években a piaci igények változásával napirendre került ebben a termelési ágazatban is a fajtaváltás. Erről tanácskoztak tegnap a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének kertészeti szakosztálya és a kertészeti egyetem főiskolai karának kezdeményezésére Bács-Kis- kun állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek igazgatói, elnökei, termelési ágazatvezetői. A főiskolai kar épületében tartott megbeszélésen Pfenning Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető- helyettese bevezetőjében hangoztatta, hogy megyénkben az alma- termesztés magas aránya elsősorban annak köszönhető, hogy ez a gyümölcsfaj illeszthető legjobban az üzemi termesztésbe. A II. ötéves tervidőszak alatt több mint tízezer-ötszáz hektárnyi gyümölcstelepítés történt, amelyből megközelítően 4700 hektár volt az alma. A Jonatán aránya volt a legmagasabb, mintegy 60 százalék. Ezenkívül mintegy 25 százalékát a területnek Starkinggal, 20 százalékát pedig Golden Delicioussal telepítették be. Ez a fajtaszerkezet elsősorban az exportpiac akkori igényeinek megfelelően alakult ki. Az utóbbi években azonban mind élesebben vetődik fel, hogy az alma fajtaösszetételén változtatni kell. Tekintettel arra, hogy az V. és VI. ötéves tervidőszakában a megye termelőüzemei ismételten jelentős almafelepítést terveznek, nem közömbös, hogy milyen fajtát telepítenek, eltekintve attól, hogy a mai telepítések fajtaaránya még 15—20 évig nem egykönnyen változtatható meg, hiszen a termőállomány nagyobb része még fiatal. Itt inkább arról lehet szó, hogy az új telepítéseknél vegyük figyelembe a változó igényeket. Ezt hangsúlyozta Pekó József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi • Az almatermés 60 százaléka jonatán. Képünkön: exportra csomagolnak a HUNGAROFRUCT kecskeméti telepén. (Straszer András felv.) Minisztérium osztályvezetője is. Elmondta, hogy az ország almaültetvényeinek mintegy 60 százaléka Jonatán, ami igen magas arány. Utalt arra is, hogy a terméseredmények igen változók, az állami gazdaságok kétszer annyi hozamot értek el hektáronként, mint a termelőszövetkezetek. Ennek az az oka, hogy az előbbiek korszerűbb művelési módokat alkalmaznak. Számolni kell azzal, hogy a termelési költségek állandóan emelkednek, ezt elsősorban a termésmennyiség növelésével és a minőség javításával lehet ellensúlyozni. Különösen aláhúzta az utóbbit. Nem közömbös, hogy miképpen tudjuk értékesíteni a termést. Van rá lehetőség, hogy az alma biológiai szükségleteinek megfelelően javítsuk a művelési módokat és arra is kell vigyáznunk, hogy a szedésnél kisebb legyen a minőségromlás. Hiába terem a gyümölcsös mintegy 80 százalékban exportképes árut, mire leszedik, szállítják és csomagolják. már csak 40 százaléka felel meg a külföldi Partner által támasztott követelményeknek. Ez természetesen csak egy átlagszám, ezen belül nagy a szóródás, de a munka jobb megszervezésével számottevően javíthatjuk a minőséget. Sokat lehet változtatni még az Készülődés a felszabadulás 34. évfordulójára • Cjra horgászok paradicsoma a töserdei Holt-Tisza. (Pásztor Zoltán felvétele.) Legnagyobb nemzeti ünnepünk, április 4-e, felszabadulásunk 34. évfordulója megünneplésére készül az ország. A városokban, a falvaikban a munkahelyeken ünnepségéken emlékeznek meg a hazánk szabadságáért elesett hősökről, s visszatekintenek a szocialista építő- munkában 1945-től napjainkig elért eredményekre. A főváros népe ebben az esztendőben is hagyományos ünnepélyességgel köszönti felszabadulásunk évfordulóját. Április 3-án ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással vonják fel az állami zászlót a Kossuth Lajos téren. a nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gellérthegyen. Az április 4-éhez kapcsolódó megemlékezések már naookkal előbb megkezdődnék. Április 2-án adják át a Kiváló és Érdemes művész címeket, a Rózsa Ferenc-díjaikat, másnap a Parlamentben rendeznek kitüntetési ünnepséget. A rádióban és televízióban április 3-án hangzik el Huszár Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének ünnepi köszöntője. Április 4-én este a Parlamentben ad ünnepi fogadást az Elnöki Tanács. Az ünnepi megemlékezések ke- gyeletes aktusai: tiszteletadás - a hazánk felszabadításáért elesett hősök, köztük a szabadságunkért életét áldozó 300 ezer szovjet katona emléke előtt. Április 3-án a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a fegyveres erők, valamint a tömegszervezetek és a mozgalmak képviselői megkoszorúzzák a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet és a Magyar Hősök Emlékművét. BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN szintén készülődnek felszabadulásunk 34. évfordulójának megünneplésére. Április 3-án délelőtt 10 órakor Kecskeméten, a Szabadság téri emlékművet ko- szorúzzák meg, elhelyezik a megemlékezés koszorúit a vasút- kerti és a Budai úti emlékmű talapzatán is. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben, intézményekben és iskolákban, a lakóterületi pártszervezetekben megemlékezéseket tartanak; ünnepségeket rendeznek az MSZBT- tagcsoportok is. A megyei párt- bizottság, a megyei tanács és a HNF megyei bizottsága a Kecskeméti Konzervgyárban rendezi meg az ünnepi politikai nagygyűlést. Baján és Kiskunhalason szintén megkoszorúzzák a hazánk felszabadításáért elesett szovjet hősök emlékművét. Kiskőrösön április 3-án délelőtt a Petőfi téri szovjet hősi emlékművet koszo- rúzzák meg, majd az ItlV-nél városi emlékünnepséget rendeznek. Ezen föllép a művelődési központ több együttese is. Felszabadulásunk napján az ifjúkommunisták — mintegy száz-százötvenen — a szabadidő-park mielőbbi átadásáért végeznek társadalmi munkát. Ugyanaznap rendezik meg a Három tavasz című vetélkedőt is Petőfi szülővárosában. Kalocsán délben rendeznek koszorúzási ünnepséget, majd a Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatnál ünnepi nagygyűlést tartanak. Kiskunfélegyházán kedd délután koszorúzzák meg a szovjet hősök emlékművét, ezt követően lesz az ünnepi nagygyűlés. Űj létesítményekkel is gazdagodik a megye: Nyárlőrincen a helyi állami gazdaság támogatásával épült gyógyszertárat adnak át, Jánoshalmán korszerűsített patika nyílik. Harminctagú ifjúsági delegáció utazik testvérmegyénkbe, az április 4-i ünnepségekre. Tagjai a városi-járási KlSZ-bizottságok- nak azok a küldöttei, akik az agitációs-propaganda munkában értek el kimagasló eredményt. almatermesztés technológiáján, megvan a lehetőség arra, hogy gazdaságosabbá váljék az ágazat. Holly Sándor, a HUNGAROFRUCT főosztályvezetője arról beszélt, hogy a minőségi követelmények egyre nehezebbé teszik az áru értékesítését. Időszerű a fajtaváltás. Ez a gyümölcsnél természetesen nehezebb, mint más ágazatban. Elmondta, hogy a piaci ízlések az utóbbi időben különösen sokat változtak. Az Egyenlítőtől délre már szinte lehetetlen eladni a savasabb fajtákat. Északon még^ némileg értékesíthető, a Jonatán, ^ de csak kiváló minőségben. Nemcsak az íz, hanem a küllem, a nagyság is fontos minőségi tényező. Megemlítette azokat az új fajtákat, amelyeket mostanában keres a piac. Ide tartozik a Red Delicious, a goldenek, a Starking típusok, és így tovább. Dr. Bödecs Lászlóné, az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérlett Intézet tudományos munkatársa a télialma-fajtaváltás biológiai lehetőségeiről szólt, és ismertette az eddigi kísérleti eredményeket. Ezt követően az üzemek vezetői mondták el véleményüket. A tanácskozáson jelen volt dr. Czanik Sándor, a HUNGAROFRUCT vezérigazgatója is. K. S. Támogatják a kertbarátmozgalmat Hazánk egyik legjelentősebb, kertészeti kultúrákat termesztő körzete Bács-Kiskun megyében található. A mezőgazdasági nagyüzemek mellett számottevő a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy a kézimunka-igényes növényekkel, zöldséggel, gyümölccsel, csak úgy lehet a lakosságot megfelelően, bő választékkal ellátni, ha számítunk a kiskertekben és a háztájiban termelt mennyiségre is. A háztáji és kisegítő gazdaságok munkájának segítéséről, a kistermelők munkájához nélkülözhetetlen eszközök, anyagok ellátásának helyzetéről és a termékek értékesítésének gondjairól volt szó tegnap Izsákon a Sárfehér Termelőszövetkezetben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kertbarátok és Kistenyésztők Társadalmi Szövetségének ülésén. A tanácskozáson Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese előadásában elmondta, hogy a kistermelők gazdálkodásának hiánya sok fontos zöldség- és gyümölcs- féle eltűnését jelentené a hazai piacokról. A népgazdaságnak is gondot okozna< a külpiacokon szintén jól értékesíthető termékek — Déldául a házinyúl, vagy a HUNGAROFRUCT-on keresztül exoortálható növények — ki- esiése. Ezért még erőteljesebb feladat a ^ termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, áfészek- nek a kistermelők termelési kedvének fenntartása, sőt fokozása. A kereskedelem együttműködése egyre szorosabbá kell, hogy véljen a termelővel. A helyi adottságok felmérése után együttes döntésükre van szükség, ahhoz, hogy a piaci igényeknek megfelelően, milyen mennyiségben állítsanak elő a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A szerződéskötésekkel, a kölcsönös tájékoztatással lehet el(Folytatás a 2. oldalon.) GYÜMÖLCSTERMESZTŐK TANÁCSKOZÁSA
