Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-03 / 52. szám
i 4 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 3. Változások a katymári Egyetértés Termelőszövetkezetben Katymár három nyelvű falu. Délszlávok, magyarok, németek lakják. Szövetkezete is három volt, ezek egyesüléséből született meg a mostani Egyetértés. A névről eszembe jut egy régi, híres fotó: két gazda vitatkozik a kapuban, fölöttük glóriaként virít a névtábla: Egyetértés Termelő- szövetkezet. Remélhetőleg, Katy- márra nem ez a jellemző? — tudakolom Csampisz Zoltán elnöktől. Három helyett egy úton — Most már nem, de eleinte bizony nem ment simán az ösz- szehangolódás — emlékeztet az első lépésekre. — Mindegyik gazdaság a saját feje után ment, ez szétaprózta az erőket, és nem vitte előbbre a mezőgazdaságot. Ahhoz, hogy kimozduljunk a holtpontról, közös nevezőre kellett jutnunk. Az első évben mást sem hallottunk a tagoktól, csak azt, hogy nálunk így volt és ami eddig megfelelt, azon miért kellene változtatni? Aztán látták, hogy nem akarunk rosszat, és sikerült elérni, hogy három helyett most már egy úton járunk. Egyetértésben. Ennek köszönhető, hogy az egyesített szövetkezet szép eredményeket ért el, dinamikusan fejlődött. Nemrég tartották zárszámadó közgyűlésüket, és ezen úgy értékelték a múlt esztendőt, hogy a tervezett feladatok megvalósultak, a szövetkezet gazdálkodása biztatóan alakult. — Legfontosabb terményeink a búza és a kukorica. Az előbbiből 51, az utóbbiból 74 mázsás termést értünk el, hektáronként. Takarmánytermő adottságaink is rendkívül jók, nem véletlen, hogy ez a vidék jelentős állattartó hagyományokkal rendelkezik. Ezért határoztuk el mi is az állatte• Zélity Antalné is az új telepre alapozza a jövőjét. nyésztés fejlesztését. Tavaly őszszel már meg is kezdtük a félig kész szakosított telep benépesítését. A telepet saját építőrészlegük készítette, a korszerű követelményeknek megfelelő színvonalon. A takarmányellátás megoldott, jó a genetikai alap is: magyartarka—holstein-fríz keresztezésű az állományuk. A változások a tejtermelés eredményein is jól mérhetők. Tavaly 2900 liter tej- hokamot értek el — szemben a korábbi 1800 literrel —, az idén 3500 litert terveztek tehenenként és bíznak benne, hogy túlteljesítik. Fejlesztik a sertéstenyésztést Sokat lendített rajtuk az egyesítés, bár előbb szánták volna rá magúkat. A késedelem, különösen a sertéstenyésztés lemaradásán érezhető. Annyi pénzük nem volt, hogy egyszerre két ágazat fejlesztésére áldozzanak és a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérést hátráltatta az örökség is. Mindhárom tsz tartott hizlaldát, de három különböző helyen. A három együtt a felét nem tette ki annak, amit most bocsátanak ki egyesült erővel, de jóval a lehetőségeik alatt. — Játékszer ez, nem üzem — szabódik Hernádi László, állattenyésztési ágazatvezető. — Ez a telep tíz éve működik, csak 2000 sertés kibocsátására alkalmas évente, de még így is gond az állatok elhelyezése. Most látunk hozzá a sertéstelep kiépítéséhez, ha minden jól megy, 1981-ig elkészülünk a beruházással. Attól kezdve nagyüzemi szinten működhet ez az ágazatunk is. Évente 10 ezer hízott sertést adhatunk a népgazdaságnak. Tenyészkoca-állományuk is kiöregedett, az új telepet már a bajai kombinát igényeinek megfelelő fajtával népesítik be. — Jelenleg magyar nagyfehér és svéd lapály kocákat keresztezünk, Hampshiri és Duroc kanokkal. Az előbbiekre a szapora- ság, az utóbbiakra a jó szervezeti szilárdság jellemző. A szakember belemelegszik kedvenc témájának részletezésébe. Az egyik alomból kiemel egy fekete pöttyös, vörös szőrzetű kismalacot és megsétáltatja, hogy lássam, milyen kecses, táncos a lábtartása. Mint egy balerináé. Ez csak a Duroc fajtájú állatokra jellemző. A többi vegyes utód külsőre teljesen egyforma. Formás, rózsaszínű mind. — Itt is van különbség — világosít fel —, persze csak a fejlődésben. Nem mindegy, hogy a koca mekkora. A nagy, lusta, rengeteg takarmányt felhasznál és mégis kevés tejet ad. Nézze meg ezt az almot. A koca 110 kilós, a 10 darab egyhónapos kismalac, ugyanennyit nyom. Kis koca, sok kis egyforma malac — ez a jövő útja. A mostani állományt ezért is fontos lecserélni. A nőkre lehet számítani A szövetkezet minden lépése a jövőhöz igazodik. Erejükhöz mérten gazdálkodnak, de okosan, megfontoltan, előretekintően. Eredményeik elérésében és fokozásában legfőbb segítőtársaik a nők. — Megmondom kereken — jelentette ki az elnök —, hogy nélkülük nem tartanánk itt. Minden területen fegyelmezetten, becsületesen dolgoznak. Mióta rájuk bíztuk a malacnevelést, lényegesen csökkent az elhullás, tiszták az épületek. Hogy nagy a szájuk? Nekem az a véleményem, ha igaza van, verje az asztalt, csak dolgozzon. Zélity Antalnét nem olyan fiatalasszonynak nézem, aki csíp, vág a nyelvével. Csendes, szerény szemmel láthatóan örömöt talál a munkájában. Egy éve jött át sertésgondozónak az Irodagép- technikai Vállalattól. Miért? — Szeretem a jószágot, és a pénzem is több. Ott 1750 forintot kerestem, itt a dupláját. Egyedül élek a kislányommal, tehát az anyagiak sem lebecsülendők számomra. — Hol érezte jobban magát? — A mostani helyemen. Igaz, hogy ez a munka fizikailag kiméi ítőbb, a másik inkább szellemileg borított ki. A mostani sokkal közelebb áll hozzám. Aki szereti az állatokat, annak ez élmény. Tavaly nyáron volt olyan kocánk, amelyik 24 malacot ellett, ebből 7 maradt meg, de ilyen szaporulatot még nem láttam. Otthon is tartunk jószágot, igaz most csak 2 kocát, 12 süldőt és 10 malacot. Az állattenyésztés hagyományai a háztáji gazdaságokban is megmutatkoznak. Tavaly 6800 sertést adtak le a szövetkezetnek, 011 idén: idááfe mái* T300'-rá 'kötöttek szerző#st. Erre nem kell "biztatni senkit, annál' nehezebb előteremteni, főleg az álattenyész- tésben nélkülözhetetlen szakmunkásokat. A szövetkezet annyit elért, hogy a főiskolát végzettek számát 3-ról 9-re emelte, jelenleg két ösztöndíjasuk van. Az egyik állatorvosnak tanul, a másik a Debreceni Agrártudományi Egyetemet végzi. Az idén lakások építéséhez is hozzákezdenek, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a szakemberek letelepedését. — Ügy jöttem ide — mondja Csampisz Zoltán elnök —, hogy két évet itt is kibírok. Ennek már 27 esztendeje. Ide nősültem, katymári lányt vettem feleségül, minden ideköt. A család is, a szövetkezet is. Katymár nem a világ közepe, de jólesik a tudat, hogy az iparkodásunk nem marad nyomtalan. Vtdts Zsuzsa • A sertéstelep bővítésre szorul. (Fényképezte: Straszer András.) TAVALY EGYMILLIÁRD őz, nyúl, fácán devizáért Nomád őseinktől örökölt nemes hagyománya van hazánkban a vadászatnak. A rozsdabarna őszben, szarvasbőgés idején kezdődik a vadászat főidénye, s a hólepte puszták csendjét is gyakorta veri fel a fegyverropogás. A vadászat azonban nem csak élményt nyújtó szenvedély, hanem jelentős devizabevételt is jelent. A magyar vad keresett exportcikk, a külföldi vadászok is egyre gyakrabban érkeznek hazánkba, hogy egy-egy díszes trófeával gazdagabban térjenek haza. Apróvad az ország szinte minden részén található, kivéve a nagyobb, összefüggő erdőségeket, ahol viszont a nagy vadak, a gímszarvasok, dámvadak, az őzek, a muflonok és vaddisznók tanyáznak. Mindez természeti lehetőségeinknek, valamint a magyar vadgazdaság színvonalának köszönhető. A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat elődje 1932- ben alakult. A negyvenhét éves vállalat az elmúlt tizenöt esztendő során megsokszorozta forgalmát, tavaly például egymilliárd forint volt az export árbevétele. Mit vásárolnak leginkább az importáló országok, s mit kifizetődőbb eladnunk? Mennyiségben ugyan nagyobb a lőttvad-expor- tunk, mégis fontosabb a hagyományos élővad-export, mivel egy vadnyúl például a tízszeresét éri valutában, mint egy lőtt nyúl. S a vállalat ki is használja ezt az előnyt. Ezért évente általában 150 ezer élő vadnyulat exportál, de keresett exportcikk a tarkatollú fácán is, amelyből 60—80 ezer talál vevőre évente a külföldi piacokon. Lőtt vadak közé elsősorban a szarvasok, őzek, vaddisznók tartoznak, amelyeket a MAVAD főleg egészben, szőrrel, bőrrel, kizsigerelve ad el. A szárnyas lőtt vad exportja is fejlődik. 1971- ben például még csak 40—50 ezer darab vadkacsára tartottak igényt • Elönyúl-befogás. vevőink, tavaly viszont majdnem egymilliót exportált a MAVAD. Keresett külföldön — különösen Franciaországban és Svájcban — az ínyenceknek való csiga, béka és rák. A MAVAD keresett exportcikkei között a szarvasagancs, sőt a kutya is szerepel. Ilyen a vadexport múltja és jelene. Vajon mit ígér a jövő? A növelés lehetősége, sajnos, korlátozott. A vadállomány szabályozása egyes fajtáknál befejeződött, illetve a közeljövőben befejeződik. Ezért csak a tenyésztett vadfajták gyarapodására lehet számítani. A vállalat ennek érdekében tovább folytatja tenyésztési kísérleteit és minden segítséget megad a vadgazdálkodó szerveknek. Gondoskodnak a hálózatfejlesztésről is: három felvásárló és exportáló telepet létesítettek az élővad-kereskedelem számára. A lőttvad-export, illetve -felvásárlás céljaira 21 felvásárló telepet hoztak létre, olyan hűtőkapacitással, hogy a nyáron lőtt vadak tárolása is megoldható. A. T. A KRIMSZKAJA PPAVDA ÍRJA Testvérmegyénk életéből Szovjetunióbeli testvérmegyénk, a krími terület napilapját olvasgatva mindig akadnak számunkra is érdekes hírek. Legutóbbi sajtószemlénk a nemzetközi gyermekév eseményeiből és a feketetengeri félsziget falvainak mindennapjairól szólt. Ez alkalommal a tudományos és kulturális élet néhány kiragadott hírét szedjük csokorba. „Galaktika” a kiállításon Igen jó hírnévnek örvend mindenütt a hatalmas országban, sőt az államhatárokon túl is a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Krími Asztrofizikai Obszervatóriuma. Erről tanúskodik, hogy Moszkvában, a népgazdasági eredmények kiállításának „Kozmosz” elnevezésű pavilonjában helyet kapott az a készülék is, amelyet a krími tudósok készítettek — együttműködve az ultraibolya sugárzást tanulmányozó marseille-i kollégákkal. Az együttes szovjet—francia kísérleteket, melyek érdekes és fontos eredményeket hoztak, igen nagyra értékelik a tudományos élet képviselői. Az obszervatórium nemrég értesítést kapott a nép- gazdasági kiállítás igazgatóságától. Ebben az áll, hogy az intézet három munkatársa kitüntetésben részesült annak a tevékenységnek az elismeréseként, amelyet a „Galaktika” nevű, Moszkvában bemutatott készülék létrehozásáért végeztek. Továbbképzik az orvosokat Megkezdődtek a foglalkozások a Krimi Orvostudományi Intézet legújabb karán, ahol az orvosok szakismereteinek állandó fejlesztéséről gondoskodnak. A továbbképzéseket hat tanszék irányítja. Egyebek között a fi- zikotherápia, gyermekgyógyászat, pszichiátria és az érrendszeri betegségek gyógyításának legújabb eredményeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. A foglalkozásokra nemcsak a szűkebb hazának számító Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaságból, hanem az ország más részeiből is érkeznek vendégek. Az első csoportba, amely több mint száz orvosból, állt, elküldték képviselőiket a kamcsatkai, tulai és aszt- rahanyi területek is. Leendő jogászok A tudományos tevékenység sohasem merülhet ki a kísérletezésekben, vagy az ismeretek magasabb szintre emelésében. Nem szabad megfeledkezni az utánpótlás képzéséről sem. Ilyen megfontolásokból hívták létre a „krími kis tudományos akadémia” első jogi és kriminalisztikai részlegét Jevpatorijában. Itt azokkal a kilenc—tizedik osztályos tanulókkal foglalkoznak, akik érdeklődnek a jogi kérdések iránt. A „szekcióüléseken” közelebbről is megismerkedhetnek például az állam felépítésével, az igazságügyi szervek munkájával, és megtanulják a szakirodalom használatát. Emellett azt a célt tűzték ki a szervezők, hogy pályaválasztási segítséget nyújtsanak az iskolás fiataloknak; a fiúk és lányok közelebbről is megismerhetik a nyomozói, bírói és ügyvédi munkát. Irodalomkedvelők a gyárban Szevasztopol egyik tengerparti üzemében nemrég randevút adtak egymásnak a gyár műszaki értelmiségei, illetve az irodalmi kör tagjai. A különböző műfajokkal alkotó módon is kísérletező irodalomkedvelők terveiről Iván Tucskov költő beszélt, majd többen felolvasták legújabb verseiket. A vállalat munkahelyein, műhelyeiben havonta szerveznek hasonló találkozókat. írói centenárium előtt Érdekes közleményt kapott Moszkvából az Alekszandr Grin nevét viselő feodoszijai múzeum. A Szovjetunió össz-szövetségi író- szövetsége vezetőségének határozata szerint jubileumi bizottság alakult abból az alkalomból, hogy jövőre lesz A. Sz. Grin századik születési évfordulója. A bizottság élén A. Kosekov író áll, tagjai: V. Katajev, V. Kaverin, M. Saginjan. Az elképzelések szerint kiadják az alkotói hagyatékot, tudományos konferenciát szerveznek Grin életéről és tevékenységéről, emlékművet lepleznek le a Szta- rij Krímben levő sírján. A hányatott sorsú és sokáig mellőzött szerző több műve magyarul is hozzáférhető. Az 1975-ös kiadású Világirodalmi Lexikon szerint: „önkéntes katonaként került kapcsolatba a balpldali eszerek forradalmi mozgalmával, tevékenységéért 1903-ban elítélték, és kisebb megszakításokkal csaknem egy évtizedet töltött hol börtönben, hol száműzetésben (1912-ig). A forradalmat lelkesen üdvözölte, s rövidebb ideig a Vörös Hadseregben is szolgált. 1924- ben Feodoszijába, 1930-ban Szta- rij Krímbe költözött. Évekig élt magányosan, súlyos betegen e tengerparti városkában .. . Legjobb elbeszéléseit és kisregényeit 1920 és 1930 között írta. A dogmatikus irodalompolitika mostohán bánt életművével, a valóságtól elfordult, kozmopolita misztikusnak bélyegezve a szerzőt. Több írása ezért csak a XX. kongresszús után juthatott el az olvasókhoz.” Gerencsér Zsigmond értékelésében idézi Pausztovszkij megállapítását is: „Ha nem hal meg, talán irodalmunk legsajátosabb alkotóinak sorába lépett volna, akinek műveiben harmonikus egységet alkot a realizmus meg a kötetlen, bátor fantázia”. Tárlat Jaltában Igazán emlékezetes vendégkiállítással szerepeltek 1974-ben a krími képzőművészek a Bács-Kiskun megyei testvérterület székhelyén, Kecskeméten. Nem kevesebb, mint negyvennégy festő, huszonegy grafikus és tizenhárom szobrász hozott művészi híradást a legendás múltú, napsütötte és serény munkával formálódó félsziget életéről. A krími képzőművészek munkáiból most a déli övezet üdülő- központjában, Jaltában nyílt kiállítás. Mint a beszámolókból kiderül, a látogatók érdeklődéssel ismerkednek a művekkel. Legnagyobb sikere'V. D. Bernadszkij: A legendás 1920-as év, N. F. Bort- nyikov: Berlin, 1945 májusa, valamint V. A. Apanovics: A tengernél és az Újdonsült ismerősök című festményeinek van. A szobrászok közül I. A. Szmercsinsz- kaja portréit emelik ki a kritikák. Valamennyien jó ismerőseink: bemutatkoztak annak idején Kecskeméten, a Megyei Művelődési Központ emeleti előcsarnokában rendezett tárlaton is. Egyetem az egyetemen Szabadegyetemi foglalkozásokat indított a Frunze nevét viselő állami egyetem Szimferopolban, Meghívott előadók elemezték egyebek között a francia festészet korszakait, s megszólaltak a legszebb reneszánsz zeneművek. A visszhangból ítélve élményt adóak voltak azok a rendezvények is, amelyeken fiatal krími zeneszerzőkkel, költőkkel, írókkal és a helyi televízió stúdió munkatársaival találkoztak a szabad- egyetem hallgatói. H. F. • A „Kunság" vadásztársaság tagjai tavaly 2000 fácánt lőttek.
