Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

i 4 • PETŐFI NÉPE • 1979. március 3. Változások a katymári Egyetértés Termelőszövetkezetben Katymár három nyelvű falu. Délszlávok, magyarok, németek lakják. Szövetkezete is három volt, ezek egyesüléséből született meg a mostani Egyetértés. A név­ről eszembe jut egy régi, híres fotó: két gazda vitatkozik a ka­puban, fölöttük glóriaként virít a névtábla: Egyetértés Termelő- szövetkezet. Remélhetőleg, Katy- márra nem ez a jellemző? — tu­dakolom Csampisz Zoltán elnök­től. Három helyett egy úton — Most már nem, de eleinte bizony nem ment simán az ösz- szehangolódás — emlékeztet az első lépésekre. — Mindegyik gaz­daság a saját feje után ment, ez szétaprózta az erőket, és nem vitte előbbre a mezőgazdaságot. Ahhoz, hogy kimozduljunk a holt­pontról, közös nevezőre kellett jut­nunk. Az első évben mást sem hallottunk a tagoktól, csak azt, hogy nálunk így volt és ami ed­dig megfelelt, azon miért kellene változtatni? Aztán látták, hogy nem akarunk rosszat, és sikerült elérni, hogy három helyett most már egy úton járunk. Egyetér­tésben. Ennek köszönhető, hogy az egyesített szövetkezet szép ered­ményeket ért el, dinamikusan fejlődött. Nemrég tartották zár­számadó közgyűlésüket, és ezen úgy értékelték a múlt esztendőt, hogy a tervezett feladatok meg­valósultak, a szövetkezet gazdál­kodása biztatóan alakult. — Legfontosabb terményeink a búza és a kukorica. Az előbbiből 51, az utóbbiból 74 mázsás ter­mést értünk el, hektáronként. Ta­karmánytermő adottságaink is rendkívül jók, nem véletlen, hogy ez a vidék jelentős állattartó ha­gyományokkal rendelkezik. Ezért határoztuk el mi is az állatte­• Zélity Antalné is az új telepre alapozza a jövőjét. nyésztés fejlesztését. Tavaly ősz­szel már meg is kezdtük a félig kész szakosított telep benépesíté­sét. A telepet saját építőrészlegük készítette, a korszerű követelmé­nyeknek megfelelő színvonalon. A takarmányellátás megoldott, jó a genetikai alap is: magyar­tarka—holstein-fríz keresztezésű az állományuk. A változások a tejtermelés eredményein is jól mérhetők. Tavaly 2900 liter tej- hokamot értek el — szemben a korábbi 1800 literrel —, az idén 3500 litert terveztek tehenen­ként és bíznak benne, hogy túl­teljesítik. Fejlesztik a sertéstenyésztést Sokat lendített rajtuk az egye­sítés, bár előbb szánták volna rá magúkat. A késedelem, különösen a sertéstenyésztés lemaradásán érezhető. Annyi pénzük nem volt, hogy egyszerre két ágazat fejlesz­tésére áldozzanak és a nagyüze­mi gazdálkodásra való áttérést hátráltatta az örökség is. Mind­három tsz tartott hizlaldát, de három különböző helyen. A há­rom együtt a felét nem tette ki annak, amit most bocsátanak ki egyesült erővel, de jóval a le­hetőségeik alatt. — Játékszer ez, nem üzem — szabódik Hernádi László, állatte­nyésztési ágazatvezető. — Ez a telep tíz éve működik, csak 2000 sertés kibocsátására alkalmas évente, de még így is gond az állatok elhelyezése. Most látunk hozzá a sertéstelep kiépítéséhez, ha minden jól megy, 1981-ig el­készülünk a beruházással. Attól kezdve nagyüzemi szinten mű­ködhet ez az ágazatunk is. Éven­te 10 ezer hízott sertést adhatunk a népgazdaságnak. Tenyészkoca-állományuk is ki­öregedett, az új telepet már a bajai kombinát igényeinek meg­felelő fajtával népesítik be. — Jelenleg magyar nagyfehér és svéd lapály kocákat kereszte­zünk, Hampshiri és Duroc ka­nokkal. Az előbbiekre a szapora- ság, az utóbbiakra a jó szervezeti szilárdság jellemző. A szakember belemelegszik kedvenc témájának részletezésé­be. Az egyik alomból kiemel egy fekete pöttyös, vörös szőrzetű kismalacot és megsétáltatja, hogy lássam, milyen kecses, táncos a lábtartása. Mint egy balerináé. Ez csak a Duroc fajtájú állatok­ra jellemző. A többi vegyes utód külsőre teljesen egyforma. For­más, rózsaszínű mind. — Itt is van különbség — vi­lágosít fel —, persze csak a fej­lődésben. Nem mindegy, hogy a koca mekkora. A nagy, lusta, ren­geteg takarmányt felhasznál és mégis kevés tejet ad. Nézze meg ezt az almot. A koca 110 kilós, a 10 darab egyhónapos kismalac, ugyanennyit nyom. Kis koca, sok kis egyforma malac — ez a jövő útja. A mostani állományt ezért is fontos lecserélni. A nőkre lehet számítani A szövetkezet minden lépése a jövőhöz igazodik. Erejükhöz mér­ten gazdálkodnak, de okosan, megfontoltan, előretekintően. Eredményeik elérésében és foko­zásában legfőbb segítőtársaik a nők. — Megmondom kereken — je­lentette ki az elnök —, hogy nél­külük nem tartanánk itt. Min­den területen fegyelmezetten, be­csületesen dolgoznak. Mióta rá­juk bíztuk a malacnevelést, lé­nyegesen csökkent az elhullás, tiszták az épületek. Hogy nagy a szájuk? Nekem az a vélemé­nyem, ha igaza van, verje az asz­talt, csak dolgozzon. Zélity Antalnét nem olyan fia­talasszonynak nézem, aki csíp, vág a nyelvével. Csendes, sze­rény szemmel láthatóan örömöt talál a munkájában. Egy éve jött át sertésgondozónak az Irodagép- technikai Vállalattól. Miért? — Szeretem a jószágot, és a pénzem is több. Ott 1750 forintot kerestem, itt a dupláját. Egyedül élek a kislányommal, tehát az anyagiak sem lebecsülendők szá­momra. — Hol érezte jobban magát? — A mostani helyemen. Igaz, hogy ez a munka fizikailag ki­méi ítőbb, a másik inkább szelle­mileg borított ki. A mostani sok­kal közelebb áll hozzám. Aki sze­reti az állatokat, annak ez él­mény. Tavaly nyáron volt olyan kocánk, amelyik 24 malacot el­lett, ebből 7 maradt meg, de ilyen szaporulatot még nem láttam. Otthon is tartunk jószágot, igaz most csak 2 kocát, 12 süldőt és 10 malacot. Az állattenyésztés hagyomá­nyai a háztáji gazdaságokban is megmutatkoznak. Tavaly 6800 sertést adtak le a szövetkezetnek, 011 idén: idááfe mái* T300'-rá 'kötöt­tek szerző#st. Erre nem kell "biztatni senkit, annál' nehezebb előteremteni, főleg az álattenyész- tésben nélkülözhetetlen szakmun­kásokat. A szövetkezet annyit el­ért, hogy a főiskolát végzettek számát 3-ról 9-re emelte, jelen­leg két ösztöndíjasuk van. Az egyik állatorvosnak tanul, a má­sik a Debreceni Agrártudományi Egyetemet végzi. Az idén laká­sok építéséhez is hozzákezdenek, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a szakemberek letelepedését. — Ügy jöttem ide — mondja Csampisz Zoltán elnök —, hogy két évet itt is kibírok. Ennek már 27 esztendeje. Ide nősültem, katymári lányt vettem feleségül, minden ideköt. A család is, a szövetkezet is. Katymár nem a világ közepe, de jólesik a tudat, hogy az iparkodásunk nem ma­rad nyomtalan. Vtdts Zsuzsa • A sertéstelep bővítésre szorul. (Fényképezte: Straszer András.) TAVALY EGYMILLIÁRD őz, nyúl, fácán devizáért Nomád őseinktől örökölt ne­mes hagyománya van hazánkban a vadászatnak. A rozsdabarna őszben, szarvasbőgés idején kez­dődik a vadászat főidénye, s a hólepte puszták csendjét is gya­korta veri fel a fegyverropogás. A vadászat azonban nem csak él­ményt nyújtó szenvedély, hanem jelentős devizabevételt is jelent. A magyar vad keresett export­cikk, a külföldi vadászok is egy­re gyakrabban érkeznek hazánk­ba, hogy egy-egy díszes trófeával gazdagabban térjenek haza. Apróvad az ország szinte min­den részén található, kivéve a nagyobb, összefüggő erdőségeket, ahol viszont a nagy vadak, a gímszarvasok, dámvadak, az őzek, a muflonok és vaddisznók ta­nyáznak. Mindez természeti lehe­tőségeinknek, valamint a magyar vadgazdaság színvonalának kö­szönhető. A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat elődje 1932- ben alakult. A negyvenhét éves vállalat az elmúlt tizenöt eszten­dő során megsokszorozta forgal­mát, tavaly például egymilliárd forint volt az export árbevétele. Mit vásárolnak leginkább az importáló országok, s mit kifize­tődőbb eladnunk? Mennyiségben ugyan nagyobb a lőttvad-expor- tunk, mégis fontosabb a hagyo­mányos élővad-export, mivel egy vadnyúl például a tízszeresét éri valutában, mint egy lőtt nyúl. S a vállalat ki is használja ezt az előnyt. Ezért évente általában 150 ezer élő vadnyulat exportál, de keresett exportcikk a tarka­tollú fácán is, amelyből 60—80 ezer talál vevőre évente a külföl­di piacokon. Lőtt vadak közé elsősorban a szarvasok, őzek, vaddisznók tar­toznak, amelyeket a MAVAD fő­leg egészben, szőrrel, bőrrel, ki­zsigerelve ad el. A szárnyas lőtt vad exportja is fejlődik. 1971- ben például még csak 40—50 ezer darab vadkacsára tartottak igényt • Elönyúl-befogás. vevőink, tavaly viszont majdnem egymilliót exportált a MAVAD. Keresett külföldön — különösen Franciaországban és Svájcban — az ínyenceknek való csiga, béka és rák. A MAVAD keresett ex­portcikkei között a szarvas­agancs, sőt a kutya is szerepel. Ilyen a vadexport múltja és je­lene. Vajon mit ígér a jövő? A növelés lehetősége, sajnos, korlá­tozott. A vadállomány szabályo­zása egyes fajtáknál befejező­dött, illetve a közeljövőben be­fejeződik. Ezért csak a tenyész­tett vadfajták gyarapodására le­het számítani. A vállalat ennek érdekében tovább folytatja te­nyésztési kísérleteit és minden segítséget megad a vadgazdálko­dó szerveknek. Gondoskodnak a hálózatfejlesztésről is: három fel­vásárló és exportáló telepet lé­tesítettek az élővad-kereskedelem számára. A lőttvad-export, illet­ve -felvásárlás céljaira 21 felvá­sárló telepet hoztak létre, olyan hűtőkapacitással, hogy a nyáron lőtt vadak tárolása is megoldha­tó. A. T. A KRIMSZKAJA PPAVDA ÍRJA Testvérmegyénk életéből Szovjetunióbeli testvérmegyénk, a krími terület napilapját olvas­gatva mindig akadnak számunkra is érdekes hírek. Legutóbbi saj­tószemlénk a nemzetközi gyer­mekév eseményeiből és a fekete­tengeri félsziget falvainak min­dennapjairól szólt. Ez alkalommal a tudományos és kulturális élet néhány kiragadott hírét szedjük csokorba. „Galaktika” a kiállításon Igen jó hírnévnek örvend min­denütt a hatalmas országban, sőt az államhatárokon túl is a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájá­nak Krími Asztrofizikai Obszer­vatóriuma. Erről tanúskodik, hogy Moszkvában, a népgazdasági ered­mények kiállításának „Kozmosz” elnevezésű pavilonjában helyet kapott az a készülék is, amelyet a krími tudósok készítettek — együttműködve az ultraibolya su­gárzást tanulmányozó marseille-i kollégákkal. Az együttes szovjet—francia kísérleteket, melyek érdekes és fontos eredményeket hoztak, igen nagyra értékelik a tudományos élet képviselői. Az obszervatórium nemrég értesítést kapott a nép- gazdasági kiállítás igazgatóságá­tól. Ebben az áll, hogy az intézet három munkatársa kitüntetésben részesült annak a tevékenységnek az elismeréseként, amelyet a „Galaktika” nevű, Moszkvában bemutatott készülék létrehozá­sáért végeztek. Továbbképzik az orvosokat Megkezdődtek a foglalkozások a Krimi Orvostudományi Intézet legújabb karán, ahol az orvosok szakismereteinek állandó fejlesz­téséről gondoskodnak. A továbbképzéseket hat tanszék irányítja. Egyebek között a fi- zikotherápia, gyermekgyógyászat, pszichiátria és az érrendszeri be­tegségek gyógyításának legújabb eredményeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. A foglalkozásokra nemcsak a szűkebb hazának számító Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság­ból, hanem az ország más részei­ből is érkeznek vendégek. Az első csoportba, amely több mint száz orvosból, állt, elküldték képvise­lőiket a kamcsatkai, tulai és aszt- rahanyi területek is. Leendő jogászok A tudományos tevékenység so­hasem merülhet ki a kísérletezé­sekben, vagy az ismeretek maga­sabb szintre emelésében. Nem szabad megfeledkezni az utánpót­lás képzéséről sem. Ilyen megfontolásokból hívták létre a „krími kis tudományos akadémia” első jogi és krimina­lisztikai részlegét Jevpatorijában. Itt azokkal a kilenc—tizedik osz­tályos tanulókkal foglalkoznak, akik érdeklődnek a jogi kérdések iránt. A „szekcióüléseken” köze­lebbről is megismerkedhetnek például az állam felépítésével, az igazságügyi szervek munkájával, és megtanulják a szakirodalom használatát. Emellett azt a célt tűzték ki a szervezők, hogy pályaválasztási segítséget nyújtsanak az iskolás fiataloknak; a fiúk és lányok kö­zelebbről is megismerhetik a nyo­mozói, bírói és ügyvédi munkát. Irodalomkedvelők a gyárban Szevasztopol egyik tengerparti üzemében nemrég randevút adtak egymásnak a gyár műszaki értel­miségei, illetve az irodalmi kör tagjai. A különböző műfajokkal alkotó módon is kísérletező iro­dalomkedvelők terveiről Iván Tucskov költő beszélt, majd töb­ben felolvasták legújabb versei­ket. A vállalat munkahelyein, mű­helyeiben havonta szerveznek ha­sonló találkozókat. írói centenárium előtt Érdekes közleményt kapott Moszkvából az Alekszandr Grin nevét viselő feodoszijai múzeum. A Szovjetunió össz-szövetségi író- szövetsége vezetőségének hatá­rozata szerint jubileumi bizott­ság alakult abból az alkalomból, hogy jövőre lesz A. Sz. Grin szá­zadik születési évfordulója. A bi­zottság élén A. Kosekov író áll, tagjai: V. Katajev, V. Kaverin, M. Saginjan. Az elképzelések szerint kiadják az alkotói hagyatékot, tudomá­nyos konferenciát szerveznek Grin életéről és tevékenységéről, emlékművet lepleznek le a Szta- rij Krímben levő sírján. A hányatott sorsú és sokáig mellőzött szerző több műve ma­gyarul is hozzáférhető. Az 1975-ös kiadású Világirodalmi Lexikon szerint: „önkéntes katonaként ke­rült kapcsolatba a balpldali esze­rek forradalmi mozgalmával, te­vékenységéért 1903-ban elítélték, és kisebb megszakításokkal csak­nem egy évtizedet töltött hol bör­tönben, hol száműzetésben (1912-ig). A forradalmat lelkesen üdvözölte, s rövidebb ideig a Vö­rös Hadseregben is szolgált. 1924- ben Feodoszijába, 1930-ban Szta- rij Krímbe költözött. Évekig élt magányosan, súlyos betegen e ten­gerparti városkában .. . Legjobb elbeszéléseit és kisregényeit 1920 és 1930 között írta. A dogmatikus irodalompolitika mostohán bánt életművével, a valóságtól elfor­dult, kozmopolita misztikusnak bélyegezve a szerzőt. Több írása ezért csak a XX. kongresszús után juthatott el az olvasókhoz.” Ge­rencsér Zsigmond értékelésében idézi Pausztovszkij megállapítását is: „Ha nem hal meg, talán iro­dalmunk legsajátosabb alkotóinak sorába lépett volna, akinek mű­veiben harmonikus egységet alkot a realizmus meg a kötetlen, bátor fantázia”. Tárlat Jaltában Igazán emlékezetes vendégkiál­lítással szerepeltek 1974-ben a krí­mi képzőművészek a Bács-Kiskun megyei testvérterület székhelyén, Kecskeméten. Nem kevesebb, mint negyvennégy festő, huszon­egy grafikus és tizenhárom szob­rász hozott művészi híradást a le­gendás múltú, napsütötte és se­rény munkával formálódó félszi­get életéről. A krími képzőművészek mun­káiból most a déli övezet üdülő- központjában, Jaltában nyílt kiál­lítás. Mint a beszámolókból ki­derül, a látogatók érdeklődéssel ismerkednek a művekkel. Legna­gyobb sikere'V. D. Bernadszkij: A legendás 1920-as év, N. F. Bort- nyikov: Berlin, 1945 májusa, va­lamint V. A. Apanovics: A ten­gernél és az Újdonsült ismerősök című festményeinek van. A szob­rászok közül I. A. Szmercsinsz- kaja portréit emelik ki a kriti­kák. Valamennyien jó ismerő­seink: bemutatkoztak annak ide­jén Kecskeméten, a Megyei Mű­velődési Központ emeleti előcsar­nokában rendezett tárlaton is. Egyetem az egyetemen Szabadegyetemi foglalkozásokat indított a Frunze nevét viselő ál­lami egyetem Szimferopolban, Meghívott előadók elemezték egyebek között a francia festészet korszakait, s megszólaltak a leg­szebb reneszánsz zeneművek. A visszhangból ítélve élményt adóak voltak azok a rendezvé­nyek is, amelyeken fiatal krími zeneszerzőkkel, költőkkel, írókkal és a helyi televízió stúdió mun­katársaival találkoztak a szabad- egyetem hallgatói. H. F. • A „Kunság" vadásztársaság tagjai tavaly 2000 fácánt lőttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom